Együttműködés és/vagy versengés

Együttműködés és/vagy versengés Fülöp Márta MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Kar Fulop.marta@ttk.mta.hu

Versengés - együttműködés Az emberi társas magatartás alapvető formái Ezért mind a társadalomtudósok, mind a nevelésügyi szakemberek, mind a nevelők számára fontos fogalmak/jelenségek A társadalomnak szüksége van mind az együttműködés, mind a versengés késztetésére és képességére (Pepitone, 1980)

A versengéshez és együttműködéshez fűződő viszony 8-100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 9 éveseknél Pozitív Negatív Mindkettő Nem derül ki Fiú vers Lány vers Fiú egy Lány egy

A versengés és együttműködés mint ellentétek Morton Deutsch (1949) amerikai szociálpszichológus Második világháború pusztításai háború a versengés egy formája Baloldali politikai irányultság Versengés destruktív konfliktushoz vezet Amerikai társadalom nárcisztikusan versengő és individualista MEGOLDÁS: együttműködés váltsa fel a versengést! Alfie Kohn (1980) NEM KÉRÜNK A VERSENYBŐL Kooperatív tanulás mozgalom!

Több mint 40 évig uralkodó paradigma és nézetrendszer! A szörnyeteg és a szépség paradigmája A versengés és együttműködés szimbiózisa Versengés Rontja a teljesítményt Csökkenti a kreativitást Információvisszatartás Bizalmatlanság Megromlott emberi kapcsolatok, ellenségesség Megnövekedett agressziós szint Együttműködés Jobb teljesítményre vezet Növeli a kreativitást Információmegosztás Bizalom Jó és támogató emberi kapcsolatok, barátság Agresszió nem jellemző

Paradigmaváltás Versengés és együttműködés mint partner (Van de Vliert, 1998) Matematikai ökológia: az együttműködés versengést szolgálja (Keller,1992) La Freniere: az együttműködés mint adaptív versengési stratégia

Az együttműködés és versengés egyben tartásának a képessége

Az agresszió paradoxonja Egyfelől: Agresszivitás nagyobb társas elutasítás Másfelől: Agresszivitás központi szerep a társas hálóban Attól függ milyen társas készségekkel társul!

Erőforrás-kontroll elmélet (Hawley, 1999) Dominancia az erőforrások eléréséért és kontrolljáért szükséges Kétféle stratégia létezik: Fenyegető Pro-szociális (indirekt, pozitív magatartás, kooperáció, reciprocitás) Dupla-stratégiát folytatók! Agresszívek és proszociálisak! Azok, akik különösen sikeresek az erőforrások kontrolljáért vívott küzdelemben (szociális dominancia) azok pozitív társas figyelmet kapnak - még akkor is, ha agresszívek.

Alfa személyek Kiemelkedően domináns (és agresszív) duplaerőforrás stratégiát folytatók között minden életkori csoportban egyformán vannak nők és férfiak! Ők nem szenvednek társas hátrányt, hanem ellenkezőleg elismertek!!! (Hawley és mtsi,2008)

Óvodások (Charlesworth, 1996) Szűkös erőforrás 4-5 évesek 4 gyerek 10 perc Film nézés 3 szerep 1 szereptelen?? Ki néz a legtöbbet?

Min múlik, hogy milyen lesz a versengés?

KULTÚRA

Japán diákok a versengésről Ahhoz, hogy a saját képességeim a legjobban fejlődjenek el kell ismernem mások jobb képességeit. Dicsérnem kell őket. A velük való versengés jelent mindent. (Tohoku Egyetem, fiú) Azzal, hogy az ember megfigyeli mások miként tesznek erőfeszítést egy eredmény elérésére, ő maga is arra késztetődik és motiválódik, hogy erőfeszítést tegyen arra, hogy jobban csinálja a dolgait. Amikor az emberek egymással versengenek, akkor megnő a csoportegység. (Tohoku Egyetem, lány) A versengés kialakítja a kollegiális tudatot. (Első Fiú Gimnázium) A versengés növeli a tanulás iránti akaraterőmet.. Azzal, hogy nagyon tudatosan értékelünk másokat fejlesztjük a tanulási képességeinket. Ezzel növekszik azoknak a barátoknak a száma, akik serkentőleg hatnak egymásra. (Egyéb Gimnázium lány) A klubbon kifejezetten arra motiváljuk egymást, hogy jobban koncentráljunk a gyakorlásra, hogy mindenki keményen dolgozzon magában, aztán megbeszéljük egymás jó és gyenge pontjait és ezzel mindenki nagyon elégedett. (Egyéb Gimnázium lány)

Van-e kulturális különbség a versengő és együttműködő elosztásra való törekvésben már óvodáskorban? Sándor, Fülöp, Berkics, Xie, 2007s

Példa: Ebben a példában a gyerek a fehér golyókat gyűjti A variáció: mmmm B variáció: mm Ha a gyerek az A t választja, akkor 4 golyót kap, a másik viszont csak egyet Ha a B -t választja, akkor mindketten 2-őt kapnak

A B válaszok aránya a barátság és kultúra függvényében 60 50 40 30 20 10 60 50 40 30 20 10 Magyar Kínai 0 Jó Barát Idegen 0 Normál Speciális

Képesek-e az óvodások versengő választásaikat indokolni, tudatában vannak-e versengő motivációjuknak? Sándor, Fülöp, Berkics, Xie, 2007

Az indoklások eloszlása a különböző kategóriák között 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 1 2 3 4 1.Nyíltan versengő 2. Versengő, de tekintetbe veszi a másikat 3. Nem-versengő 4. Irracionális 0,00 Kategóriák

ISKOLA

Kutatási támogatás: Oktatási Minisztérium, MTA, British Academy, Szlovén Tudományos Akadémia Versengés-együttműködés Óramegfigyelés-Magyarország, Anglia, Szlovénia (Fülöp és mtsi, 2007) Magy Ált. Magy Gimn. Angol Ált. Angol Gimn. Szlovén Ált. Szlovén Gimn. VERS GYAK KÖZÉP GYAK RITKA RITKA RITKA EGYM. RITKA RITKA GYAK GYAK GYAK KÖZÉP

Rangsorol Legjobbnak lenni Öröm Értékelés Akarat Teljesítmény Erőfeszítés Motiváció Fejlődés Az iskolai versengés funkciója 25 20 15 10 5 Japám Amerikai Magyar 0

Középiskola Versengő és nem versengő óra/tantárgy Tulajdonság/állítás Versengő Nem versengő Különbség szig.. Feldob 3,29 1,99 p<,001 Kíváncsibb az órán 3,20 2,07 p<,001 Ha jól megy energiát ad 3,99 2,77 p<,001 Több kihívás az órán 3,73 1,89 p<,001 Ha jól megy az megnyugtat 4,12 3,42 p<,001 Ha rosszul megy kimerít 2,93 3,36 p<,001 Unatkozom ezen az órán 2,20 3,56 p<,001 Szorong ezen az órán 1,93 1,66 p<,05 Jobban tud koncemtrálni 3,06 2,10 p<,001 Aktívabb ezen az órán 3,35 1,96 p<,001

A SZITUÁCIÓ

Instrukció Kérem idézzen fel egy olyan versengő helyzetet és írja le olyan pontosan és részletesen, amennyire tudja, amelyben a versengő felek ERŐSEN KOOPERÁLTAK egymással

Legfőbb dimenziók 1. Együttműködés (együttműködés, bizalom, kommunikáció) 2. Motiváció (motiváltság, tét fontossága, fejlődés, tanulás) 3. Fairség (szabálytartás, agresszió, manipuláció) 4. Élvezetesség (élvezet, pozitív stressz) 5. Intenzitás 6. Szabályok világossága 7. Stressz 8. Jutalom Főkomponens-elemzés

AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ VERSENGÉS FELTÉTELEI

Mi történik a győztessel és a vesztessel szabálytartó és szabályt áthágó versengés esetén? (Fülöp, 2008)

Struktúra Terület Egyetemi élet Tanulmányo k Sport Szerelem Barátság/ Morális/szabályo s Immorális/ szabálytalan Győztes Vesztes Győztes Vesztes Érzelmi: mit érez? Kognitív: mit gondol? Viselkedés: mit tesz (rövid táv)? mi lesz később (hosszú táv)?

Sport LS1: Andrea és Krisztina évek óta versenyszerűen úsznak. Jó barátságban vannak, ám egy alkalommal mindketten ugyanazon a versenyen indulnak, s hasonlóak az esélyeik a győzelemre. Mind a ketten a dobogó legmagasabb fokát szeretnék elérni. A verseny előtt keményen edzenek, felkészülnek a megmérettetésre. A verseny végeredménye: Andrea nyert, de Krisztina lemaradt, csak harmadikként ért célba. FS2: Endre és Péter versenyszerűen futnak. Az idény legfontosabb versenyén mindketten indulnak. Az első körben még Péter vezet, de a második körben már szinte egymás mellett futnak, és Endre érzi, hogy ennél többet nem tud kihozni magából, valamit tennie kell. Az egyik kanyarnál meglöki könyökével Pétert, aki elveszíti egyensúlyát, így Endre behozhatatlan előnyt szerez és nyer. A szabálytalanságot a versenybírók nem veszik észre.

A GYŐZTES REAKCIÓI A VESZTES REAKCIÓI ÉRZELMEK Győztes ÉRZELMEK Vesztes Fair Unfair Fair Unfair Öröm/boldogság p<.000 58% 35% Elégedettség p<.024 20% 12% Büszkeség p<.000 14% 8% Káröröm p <.000 0% 16% Pozitív érzelmek+bűntudat P<.000 Pozitív érzelmek +sajnálat (vesztes) p <.000 Félelem a következményektől p <. 021 1.5% 14% 30% 0% 1.5% 10% Bűntudat/szégyen p <. 000 0% 15% Csalódottság p<.000 46% 25% Szomorúság p<.000 33% 8% Kétségbeesés n.s. 24% 27% Düh/harag p<.000 6% 65% Tehetetlenség p <. 01 0% 10% Szomorú+örül a győztesnek p<. 01 Örül a saját eredménynek, vagy mindkettőjük eredményének p<. 01 12% 0% 14% 0%

VISELKEDÉS: MIT TESZ: GYŐZTES VISELKEDÉS Fair Győztes Unfair Ünnepel (fair győzelem esetén a vesztessel együtt:9 %) n.s. Vesztessel kapcsolatos szolidaritás (gratulál, vigasztal, bátorít, segít, elismer) + bocsánatot kér p<.000 Vesztestől való távolodás: elkerüli P<.000 21.8% 28% 58% 9% 0% 17% Hallgat a csalásról p<.000 0% 23% VISELKEDÉS: MIT TESZ: VESZTES VISELKEDÉS Fair Vesztes Unfair Edz +kemémyen dolgozik p<.000 65% 27% Bizonyítani igyekszik a csalást p<.000 0% 51% Gyanakvóvá válik más versenyek esetén p<.000 0% 20% Fizikális agresszió/bosszú p<. 000 0% 25% Gratulál, együtt ünnepel p<.000 55% 0%

A versengő felek közötti viszony Hogyan alakul: Verseny előtti Verseny alatti Verseny utáni

Verseny alatti viszony jobb lesz, mint előtte a kapcsolat volt Minél több agresszív eszközt használnak a versengő felek, annál jobban romlik közöttük a viszony Minél nagyobb az együttműködés a két versengő fél között, annál jobb a verseny alatti kapcsolat a két versengő fél között. Ha betartják a szabályokat a versenyben résztvevők akkor jobb a viszony. Minél kellemesebb a verseny alatti stressz, annál jobb a versengés közben az egymás közötti viszony.

A versengés utáni viszony jobb lesz. Ha betartják a szabályokat, Ha élvezetes volt (kellemes stressz) Ha a felek együttműködtek Ha a versengő felek úgy érzik hogy fejlődtek a versengés eredményeként Ha nem alkalmaztak manipulációt Ha nem alkalmaznak agressziót

Együttműködő versengés Motiváló Fejlesztő Pozitív érzelmek Jó interperszonális kapcsolatok

Konstruktív és együttműködő versengés Beavatkozási lehetőségek: Világos szabályok Szabályok betartatása Agresszió monitorozása Manipuláció monitorozása Élvezetesség Riválisok közötti kapcsolat Transzparens kommunikáció

Tanárok szerepe Legyenek tudatában az együttműködő versengés és a nem együttműködő versengés jellemzőinek és feltételeinek Arra neveljék a diákjaikat, hogy képesek legyenek együttműködő és konstruktív versengésre egy versengő társadalomban

Együttműködés és versengés A gyerekeket kevéssé tanítják az együttműködő versengésre Sok és intenzív versengést sok és intenzív együttműködéssel kell társítani A magasfokú együttműködéssel járó intenzív versengés úgy motivál és emeli a teljesítményt, hogy közben megőrzi a jó emberi kapcsolatokat is A VERSENGÉS UGYANÚGY TANÍTANDÓ-NEVELENDŐ SZOCIÁLIS KÉSZSÉG MINT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS!