NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/6063/2009. Tervezet a területi monitoring rendszer feladat-és hatásköréről, szervezeti és működési rendjéről Budapest, 2009. augusztus jóváhagyta:
EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai szakmapolitikai egyeztetés időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők munkaterv szerint ténylegesen 2.1 A kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezik intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt MeH IRM PM 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt EÜM FVM HM KHEM KVVM KÜM OKM ÖM SzMM PTF TNM TPF TNM 2.3. Egyéb állami szervek Intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt KSH Állampolgári Jogok OGY biztosa Adatvédelmi Biztos észrevétele fenn észrevétele fenn észrevétele fenn maradt maradt maradt jóváhagyta: 2
Jövő Nemzedéke OGY Biztos 2.4. Társadalmi szervezetek Intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Ágazati Párbeszéd Bizottság Regionális Fejlesztési Tanácsok Balaton Fejlesztési Tanács Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács észrevétele fenn maradt jóváhagyta: 3
1. Az előterjesztés célja ÖSSZEFOGLALÓ 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az Országgyűlés, a Kormány, valamint az országos és térségi szereplők döntéseinek elősegítése a társadalmi-gazdasági térbeli folyamatok, az ágazati és területi tervek hatásának monitoringozásával. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai A közpolitikai cél elérése érdekében olyan területi monitoring rendszer kialakítása, amely országos, regionális, megyei, kistérségi szinten, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) meghatározott kiemelt térségekre, egyéb területekre rendszerszerűen elemzi és értékeli a területi folyamatok alakulását, a fejlesztések hatását, valamint vizsgálja a területi tervek és a fejlesztési tervek területi tartalmát. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 27. (1) bekezdés h) pontja értelmében a Kormánynak rendeletben kell szabályoznia a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét. Az előterjesztés a Tftv. 7. j) pontjában lévő kormányzati feladat végrehajtását segíti. A területi monitoring rendszer kialakítása a területfejlesztési célok érvényesítését szolgáló intézmény - és eszközrendszer fejlesztési irányai között, az OTK-ban is szerepel. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az érintett közfeladatok: A társadalom tájékoztatása a területfejlesztési politika hatásairól. A fejlesztéspolitikai programok hatékonyabb tervezése, végrehajtása. A területfejlesztési intézményrendszer korszerűsítése, megszilárdítása. A területfejlesztés és területrendezés szabályozási rendszerének tovább fejlesztése. 2. Az igénybe vett eszközök A Korm. rendelet megalkotására a Tftv-ben kapott felhatalmazás alapján kerül sor. A jogszabály tervezet elfogadása és végrehajtása biztosítja, hogy az elemzés és értékelés segítse elő a területfejlesztési politika érvényesítését, irányainak és beavatkozási területeinek, területi fókuszainak meghatározását és területi hatásainak mérhetőségét. Támogatja az OTK-ban megfogalmazott hosszú, illetve középtávú területpolitikai célok előrehaladásának megfigyelését, a területrendezési tervek érvényesülésének vizsgálatát, a területfejlesztést közvetve és közvetlenül szolgáló állami támogatási rendszerek hatékonyságának területi szempontú értékelését, a területi célkitűzések ágazati politikákba történő integrációját, az ország térségei fejlődésének folyamatos nyomon követését és értékelését. A Kormány létrehozza a területi monitoring rendszert, azonban ez új szervezet létrehozásával nem jár, tekintettel arra, hogy a monitoring rendszerrel kapcsolatos feladatokat a fejlesztési tanácsok látják el a már meglévő szervezeti struktúrával. jóváhagyta: 4
2.2. egyéb intézkedés Az előterjesztés egyéb kormányzati lépéseket nem igényel. 2.3. alternatívák A megalkotott jogszabály tervezet el nem fogadása hátráltatja a kiemelt globális és országos kihívások következményeinek, a várospolitika és városfejlődés alakulásának, a leghátrányosabb és a hátrányos helyzetű térségek, települések, kiemelt és speciális térségek fejlődési folyamatainak, változásainak, a kiemelt, államilag támogatott fejlesztések területi hatásainak és eredményeinek, valamint a határon túli magyarok lakta területek és települések helyzetének és fejlődésének összehasonlító területi értékelését. 3. Kormányprogramhoz való viszony A Magyar Köztársaság Kormányának Új Magyarország Szabadság és Szolidaritás programja FEJLŐDŐ, SIKERES KÖZTÁRSASÁG fejezet, TERÜLETFEJLESZTÉS ESÉLYTEREMTŐ MODERNIZÁCIÓ című része utal rá, hogy 2007-től kezdődően soha nem tapasztalt fejlesztési források nyílnak meg Magyarország számára. A kormányprogramban megfogalmazottak szerint a hátrányos helyzetű térségek eredményes és hatékony fejlesztése érdekében az alapvető és ösztönző fejlesztési feltételek megteremtése és az elmaradott térségek és települések fejlesztését szolgáló célok kijelölése mellett, olyan hatékony intézményrendszert, egységes irányítási és monitoring rendszert kell kiépíteni, ami biztosítja a fejlesztési források lehető leghatékonyabb, a modernizációt szolgáló felhasználását. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (XII. 28.) Korm. rendelethez, amely szabályozza a területi reálfolyamatok mérésének alapjául szolgáló Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) működését. Az említett Korm. rendelet módosításának munkái jelenleg folyamatban vannak. A TeIR működtetése biztosított, amely információszolgáltatási rendszer a területi monitoring és értékelő tevékenységek ellátásához szükséges adatköröket, és információkat biztosítja. 5. Európai uniós kapcsolódások Az utóbbi másfél évtizedben Európában megnőtt az igény mind szakmai, mind társadalmi oldalról a regionális politika hatásának területi értékelésére. Közösségi szinten a legfontosabb területi értékelés, az Európai Bizottság által háromévente elkészített ún. Kohéziós Jelentés. A területi szempontú értékelések egy speciális típusa a területi hatásértékelés. A lényegesebb állomások: - a területi hatásértékelést (TIA) először az 1999-ben elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) említi; - az ESPON (European Spatial Planning and Observation Network) Európai Tervezési Megfigyelő Hálózat Program olyan interregionális program, amely tanulmányokkal, kutatásokkal segíti a 2007- jóváhagyta: 5
2013-as kohéziós politikát, ezen belül többek között a Területi Agenda végrehajtását és az azt megalapozó Területi Állapot és Perspektívák című dokumentum kidolgozását. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztést az OGY nem tárgyalja. 7. Társadalmi egyeztetés 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? Igen Nem Igen Nem Nem Nem Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog: Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Nem Milyen fogadtatása várható az előterjesztésnek, érintett társadalmi gazdasági csoportok és várható reakciójuk Részletes kommunikációs terv: A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó kommunikációs terv. Célcsoport, fő üzenet, konfliktus mezők, tervezett időtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás. jóváhagyta: 6
I. A végrehajtás feltételei HATÁSVIZSGÁLATI LAP A végrehajtás feltételei rendelkezésre állnak. II. A társadalmi hatások összefoglalása A kiegyensúlyozott társadalmi fejlődést, a hátrányos helyzetű csoportok és térségek felzárkóztatását szolgálhatják a területi monitoring rendszerből nyerhető, a társadalmi folyamatokra vonatkozó információk, amelyek összevetve a támogatások területi eredmény- és hatásértékelésével elősegíthetik a társadalmi problémák új típusú, integrált szemléletű kezelését, valamint a társadalmi, intézményi és szervezetfejlesztési beavatkozások területi összehasonlíthatóságát, területi fókuszainak meghatározását, területi eredményeinek és hatásainak összehasonlító elemzését. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés nem jelent terhet a vállalkozásoknak. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés nem jelent terhet a háztartásoknak. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés nem befolyásolja a társadalmi csoportok terheit. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztés szerint kidolgozandó területi monitoring rendszer támogatja az OTK-ban megfogalmazott hosszú, illetve középtávú területpolitikai célok, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének vizsgálatát, a területfejlesztést közvetve szolgáló állami támogatási rendszerek hatékonyságának és hatásosságának területi szempontú eredmény- és hatásértékelését, a területi célkitűzések ágazati szakpolitikákba történő integrációjának vizsgálatát, az ország térségei fejlődésének folyamatos nyomon követését és értékelését. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei Az előterjesztés többlet adminisztratív teherrel nem jár. IV. Költségvetési hatások jóváhagyta: 7
A forrást az NFGM biztosítja, a terület és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) központi fejlesztési feladatok sorának terhére. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek egészségügyi hatása nincs. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek környezeti hatása nincs. jóváhagyta: 8
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörének, szervezeti és működési rendjének szabályozásáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. jóváhagyta: 9
Melléklet az NFGM/6063//2009. számú előterjesztéshez A Kormány /2009. (. ) Korm. rendelete a területi monitoring rendszer feladat- és hatásköréről, szervezeti és működési rendjéről A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. -a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és a következőket rendeli el: 1. A területi monitoring rendszer célja, hogy: a) hiteles, megbízható, összehasonlítható, ellenőrizhető, a tervezésbe és a döntéshozatalba visszacsatolható információt szolgáltasson: aa) a területi folyamatok alakulásáról; ab) az ország és régiói európai térbe való integrációjáról; ac) a területfejlesztési politika érvényesüléséről; ad) a területrendezési tervek hatásairól; ae) a térségek fejlődését befolyásoló fejlesztési koncepciókról, programokról; af) a térségekre jutó támogatásokról, azok eredményeiről és hatásairól; ag) a területfejlesztés és rendezés intézmény- és eszközrendszeréről; b) segítse elő: ba) a területfejlesztési politika céljainak érvényesítését, elemzését, értékelését, felülvizsgálatát; bb) az egyéb ágazati koncepciók és programok területi szempontok alapján történő kidolgozását; bc) a területfejlesztés - és rendezés intézmény- és eszközrendszerének működését, korszerűsítését; bd) a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtását, valamint területrendezési tervek érvényesítését; c) erősítse a fejlesztéspolitika területi kohézióhoz és térségi versenyképességhez való hozzájárulását; d) folyamatosan, közérthetően és hitelt érdemlően tájékoztassa a nyilvánosságot. 2. (1) A területi monitoring rendszer feladat- és hatásköre kiterjed: a) az alábbi, évente elvégzendő elemző feladatokra: aa) az ország és térségei helyzetét bemutató jelentés összeállítására; ab) a területfejlesztést közvetlenül és közvetetten szolgáló hazai, az Európai Unió által társfinanszírozott, valamint egyéb nemzetközi pénzeszközök felhasználását bemutató jelentés összeállítására; ac) a nemzetközi és a határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységet bemutató jelentés összeállítására; b) az alábbi, több év folyamatait bemutató értékelő feladatokra: jóváhagyta: 10
ba) az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásait bemutató több éves jelentés összeállítására; bb) a területfejlesztést közvetlenül és közvetetten szolgáló hazai, és az Európai Unió által társfinanszírozott, valamint egyéb nemzetközi pénzeszközök felhasználását bemutató több éves jelentés összeállítására; bc) a nemzetközi és a határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységet bemutató több éves jelentés összeállítására; c) az alábbi nemzeti fejlesztési koncepciók folyamatos, valamint nemzeti fejlesztési programok előzetes, közbülső és utólagos területi szempontú értékelésére: ca) az Országos Fejlesztési Koncepció; cb) a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv); cc) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv; cd) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv; ce) a nemzeti ágazati szintű koncepciók; cg) a nemzeti ágazati szintű programok; d) az alábbi különböző szintű területfejlesztési koncepciók folyamatos, valamint a különböző szintű területfejlesztési programok előzetes, közbülső és utólagos értékelésére, valamint az előzetes és közbülső értékelés alapján felülvizsgálatuk kezdeményezésére: da) az Országos Területfejlesztési Koncepció; db) a térségi fejlesztési koncepció, valamint térségi fejlesztési program; dc) a regionális fejlesztési koncepció, valamint regionális fejlesztési program; de) a megyei területfejlesztési koncepció, valamint megyei területfejlesztési program; df) a kistérségi fejlesztési koncepció, valamint kistérségi fejlesztési program. e) az alábbi területrendezési tervek folyamatos értékelésére; ea) az Országos Területrendezési Terv; eb) a kiemelt térség területrendezési terve; ec) a megyei területrendezési terv. (2) A területi monitoring rendszer hatálya kiterjed az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztési koncepciók és programok előzetes és közbülső területi szempontú értékelése alapján ezen fejlesztési tervek felülvizsgálatának kezdeményezésére. 3. (1) A területi monitoring rendszer működéséhez szükséges adatokat és információkat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) biztosítja. (2) A területi monitoring rendszer működéséhez szükséges adatokat és információkat, valamint az arra épülő nyomon követés, mérés, elemzés, értékelés módszertani eszközkészletét, rendszer- és folyamatmodelljét, szakértői és információtechnológiai rendszerét a Területi Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER) tartalmazza. jóváhagyta: 11
(3) A 2. -ban meghatározott hatáskörben, az (1) és (2) bekezdés alapján elkészített anyagok legfontosabb megállapításait jelentésbe kell foglalni. (4) A jelentéseket mind papír alapon, mind a TeIR. honlapján elektronikus formában nyilvánosságra kell hozni és meg kell őrizni. (5) A területi monitoring rendszer működtetése, valamint a 2. alapján elkészítendő elemzések, értékelések kidolgozása, valamint jelentésbe foglalása a területfejlesztésért és a területrendezésért felelős miniszter feladata. A miniszter munkáját a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság segíti, amely a mindenkor érvényes közhasznú keret-megállapodás alapján megkötött éves közhasznú szerződésben rögzített feltételek mellett köteles a feladatot ellátni. 4. (1) A jelentések hasznosulásának elősegítése érdekében Országos Területi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: OTMB) működik. Az OTMB feladatait az Országos Területfejlesztési Tanács látja el. (2) Az OTMB feladat és hatásköre: a) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a területi monitoring rendszer működését; b) javaslatot tesz a területi monitoring rendszer korszerűsítésére; c) javaslatot tesz az éves országos Elemző és Értékelési Munkaterv összeállítására; d) elvégzi az éves elemző jelentések értékelését; e) elvégzi a több év folyamatait bemutató értékelő jelentések értékelését; f) elvégzi a nemzeti fejlesztési koncepciók folyamatos, valamint a nemzeti fejlesztési programok előzetes, közbülső és utólagos területi szempontú értékelését; g) elvégzi a különböző szintű területfejlesztési koncepciók folyamatos, valamint a különböző szintű területfejlesztési programok előzetes, közbülső és utólagos értékelését. 5. (1) A térségi kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomerációs Térség területi folyamatok alakulásának, valamint a térségi programok hatásainak megismerése érdekében Térségi Területi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: TTMB) működik. A TTMB feladatait a Térségi Fejlesztési Tanácsok látják el. (2 ) A TTMB feladat-és hatásköre: a) javaslatot tesz az éves térségi Elemző és Értékelési Munkaterv összeállítására; b) elemzi és értékeli a térségi szintű területi monitoring rendszer működését; c) elemzi és véleményezi a térségi értékelési jelentéseket; d) tájékoztatást ad az Országos Területfejlesztési Tanács részére a térségi területi monitoring rendszer működéséről. 6. (1) A regionális területi folyamatok alakulásának, valamint a regionális programok hatásainak megismerése érdekében Regionális Területi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: RTMB) működik. Az RTMB létrehozásáért, működtetéséért a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a felelős. jóváhagyta: 12
(2) Az RTMB feladata és hatásköre: a) javaslatot tesz az éves regionális Elemző és Értékelési Munkaterv összeállítására; b) elemzi és értékeli a regionális szintű területi monitoring rendszer működését; c) elemzi és véleményezi a regionális értékelési jelentéseket; d) tájékoztatást ad az Országos Területfejlesztési Tanács részére a regionális területi monitoring rendszer működéséről. (3) Az RTMB tagjai a Regionális Fejlesztési Tanács tagjai, valamint a Regionális Egészségügyi Tanács, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, a Regionális Ifjúsági Tanács és a Regionális Innovációs Tanács által delegált egy-egy személy, továbbá a gazdasági kamarák regionális szervei által delegált egy-egy személy. Az RTMB elnöke a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Az RTMB az alakuló ülésén maga állapítja meg ügyrendjét. 7. (1) A megyei területi folyamatok alakulásának, valamint a megyei programok hatásainak megismerése érdekében Megyei Területi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: MTMB) működik. Az MTMB feladatait a Megyei Területfejlesztési Tanácsok látják el. (2) A MTMB feladat - és hatásköre: a) javaslatot tesz az éves megyei Elemző és Értékelési Munkaterv összeállítására; b) elemzi és értékeli a megyei szintű területi monitoring rendszer működését; c) elemzi és véleményezi a megyei értékelési jelentéseket; d) tájékoztatást ad az Országos Területfejlesztési Tanács részére a megyei területi monitoring rendszer működéséről. 8. (1) A kistérségi területi folyamatok alakulásának, valamint a kistérségi programok hatásainak megismerése érdekében Kistérségi Területi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: KTMB) működik. A KTMB feladatait a Kistérségi Fejlesztési Tanácsok látják el. (2) A KTMB feladat- és hatásköre: a) javaslatot tesz az éves kistérségi Elemző és Értékelési Munkaterv összeállítására; b) elemzi és értékeli a kistérségi szintű területi monitoring rendszer működését; c) elemzi és véleményezi a kistérségi értékelési jelentéseket; d) tájékoztatást ad az Országos Területfejlesztési Tanács részére a kistérségi területi monitoring rendszer működéséről. 9. A TTMB, az RTMB, az MTMB és a KTMB törvényességi felügyeletét a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el. 10. E rendelet alkalmazásában: a) előzetes értékelés: a tervezett koncepció, program és rendezési terv hatásait előre feltáró értékelés típus A koncepció, program és rendezési terv stratégiájának, prioritásainak sorrendiségének, valamint külső és belső koherenciájának optimalizálására törekvő értékelés; jóváhagyta: 13
b) közbülső értékelés: a koncepció, a program és a rendezési terv végrehajtása során alkalmazott értékelés típus. Vizsgálja, hogy a koncepció, a program és a rendezési terv továbbra is igazodik a környezetéhez, a célcsoportjához és a kitűzött célokhoz, segít abban, hogy a koncepció, a program és a rendezési terv a valóság talaján maradjon; c) területi monitoring: az ország és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben, illetve az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott térségek (a továbbiakban együtt: térségek), valamint e térségek fejlődését befolyásoló fejlesztési koncepciók, programok és támogatások, továbbá a területrendezési tervek a területfejlesztési politika érvényesítését szolgáló intézmény- és eszközrendszer folyamatos területi megfigyelését, elemzését és értékelését magába foglaló tevékenység; d) területi monitoring rendszer: a folyamatos területi megfigyelés, elemzés és értékelés ellátása érdekében létrehozott intézmények, eszközök, eljárásrendek, valamint mindezek működtetése érdekében megtett intézkedések összessége; e) területi szempontú értékelés: a fejlesztési tervek Országos Területfejlesztési Koncepcióval való összhangjának vizsgálata, valamint a területrendezési terveknek az Országos Területrendezési Tervvel való összhangjának vizsgálata; f) Területi Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER): a területi monitoring rendszer működéséhez szükséges adatokat és információkat, valamint az arra épülő nyomon követés, mérés, elemzés, értékelés módszertani eszközkészletét, rendszer- és folyamatmodelljét, szakértői és információtechnológiai rendszerét leíró kézikönyv; g) utólagos értékelés: a koncepció, a program és a rendezési terv lezárása után 2-3 évvel végrehajtandó értékelés típus. Az utólagos értékelés többek között kiterjed a források felhasználására, a támogatás hatékonyságára és eredményességére, valamint mindazon tényezőkre, melyek segítették vagy hátráltatták a koncepció, a program és a rendezési terv végrehajtását, az eredmények elérését. 11. E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba jóváhagyta: 14
RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban:tftv.) 5 a) pontja szerint a területfejlesztés feladata az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása. E feladat megvalósítása érdekében a Kormány a Tftv. megalkotása óta folyamatosan végezteti a területi folyamatok nyomon követését, és négyévente beszámol az Országgyűlésnek is a területi folyamatok alakulásáról. 2001-ben, illetve 2005-ben e beszámolókat az Országgyűlés elfogadta. A területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter évi rendszerességgel készítteti a területfejlesztést közvetve és közvetlenül befolyásoló állami támogatások területi értékelését, valamint a decentralizált hazai fejlesztési támogatások területi értékelését, amely értékelési jelentéseket az Országos Területfejlesztési Tanács (továbbiakban: OTT) megtárgyalja. Mivel a területi monitoring és értékelési tevékenységet szabályozó egységes joganyag nem született meg, így az e körben végzett szakmai tevékenységek sok esetben eseti módon voltak csak elvégezhetők. A jogi szabályozás hiánya, valamint az intézményi háttér rendezetlensége miatt a területi tervezési és a döntéshozatali mechanizmusba csak részlegesen épült be a területi egyenlőtlenségek okait feltáró, a társadalmi, gazdasági, környezeti és infrastrukturális fejlődés nyomon követését és értékelését bemutató dokumentum. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (XII.28.) Korm. rendelet szabályozza a TeIR működését. A rendszer működtetése folyamatosan biztosított, ez az információszolgáltatási rendszer biztosítja a területi monitoring feladatok ellátásához szükséges adatokat, adatköröket és információs hátteret. Azonban ez a rendszer nem helyettesítheti a területi monitoring rendszer kiépítését és nem biztosítja a területi értékelési módszertanok folyamatos kidolgozását, fejlesztését, illetve a területi értékelési jelentések ütemezett magas színvonalú rendszeres megjelentetését, az értékelés eredményeinek a fejlesztéspolitikai tervezési rendszerbe történő visszacsatolását. Szükség van tehát egy olyan területi monitoring rendszer kialakítására, amely országos, regionális, megyei, kistérségi szinten, kiemelt térségek vonatkozásában az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) és az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) meghatározott egyéb területek szintjén is folyamatosan követni tudja a térségek társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és környezeti állapotának alakulását. Ezekhez modern eljárásokat tartalmazó értékelő módszertannal rendelkezik, és biztosítja az ország és a térségek fejlődését szolgáló támogatási igények megalapozását, és a területfejlesztési, fejlesztéspolitikai és ágazati stratégiai és területi irányok meghatározását és felülvizsgálatát, a szükséges döntések előkészítését. Nemzetközi gyakorlat Az utóbbi másfél évtizedben Európa egészében megnőtt az igény mind szakmai mind társadalmi oldalról az állami, illetve uniós fejlesztéspolitikák területi eredményességének elszámoltathatósága iránt. Ennek nyomán mind uniós, mind tagállami szinten egyre nagyobb a jelentősége az értékelési jóváhagyta: 15
jelentések készítésének, az értékelési eredmények tervezési folyamatba történő visszacsatolásának. A területi értékelési gyakorlat mindezek hatására folyamatosan gazdagodik, ahogy bővül azon országok köre, ahol az értékelések elterjedtek. Európai Uniós szinten a legfontosabb területi értékelés, az Európai Bizottság által háromévente elkészített ún. Kohéziós Jelentés. A Jelentés készítését a Római Szerződés írja elő, a kohéziós politikát koncepcionális szinten értékeli. A Jelentések célja egyrészt egy helyzetfeltárás a régióknak és tagállamoknak a gazdasági és társadalmi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladásáról, valamint annak értékelése, hogy a különböző kohéziós politikai eszközök, programok ehhez hogyan járulnak hozzá a különböző területi szinteken. A Kohéziós Jelentés többek között vizsgálja, hogy a kohéziós politika költségvetéséből mely területekre (környezetvédelem, közlekedés, foglalkoztatás, oktatás, K+F+I, stb.), hol, mennyit, milyen eredménnyel költöttek. Az elemzések kitérnek a különböző sajátosságú területekre is, mint a városok, vidéki térségek, határmenti térségek, hegyvidékek. A területi szempontú értékelések egy speciális típusa a területi hatásértékelés. Európai Uniós szinten a területi hatásértékelést (TIA) először az 1999-ben elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) említi, amely viszont konkrétan nem definiálja, hogy mit is kell területi hatásértékelés alatt érteni. Ugyanakkor ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a nagy infrastrukturális beruházások (közlekedés, környezetvédelem, vízgazdálkodás), valamint a környezetileg érzékeny térségek számára készült integrált fejlesztési stratégiák esetében (mint hazánkban a Balaton térsége), továbbá a határmenti térségek esetében készítsenek területi hatásértékeléseket. Az ESDP-re épül az ESPON (European Spatial Planning and Observation Network), Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat Program, amely tanulmányokkal, kutatásokkal segíti/segítette a Bizottság és a tagországok döntéshozatalát. Ezek közt a Területi Agenda és az azt megalapozó Területi Állapot és Perspektívák című dokumentum kidolgozását. Szintén az értékelési tapasztalatok fejlődését jelzi, hogy az ESPON program dolgozott ki a területi hatásértékelésre (TIA) egy konkrét modellt Territorial Efficiency Quality Identity Layered Assessment Model (TEQUILA) néven. Ez egyike a lehetséges előzetes területi hatáselemzési modelleknek, amely egy általános keretet nyújt a területi hatáselemzések készítőinek, de a helyi ismereteket, szakértelmet nem helyettesíti. Mivel a területi hatásértékelés módszertanát (beleértve a TEQUILA modellt is) csak 2007-ben kezdték el kidolgozni, és részleteiben 2008-2009-ben fogják véglegesíteni, így a TIA még nem alkot egységes rendszert európai uniós szinten. Ugyanakkor egyre több város és régió készíttet területi hatásértékelést arról, hogy a helyi szakpolitikák és tervek, valamint az EU-s politikák miként érintik az adott várost és térségét. Magyarország az OECD LEED programjához az 1990-es évek végén csatlakozott. Az Irányító Bizottságban a magyar képviseletet 1999-től az NFGM látja el. A programban való részvétel megteremti annak lehetőségét, hogy a területi monitoring rendszer a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően meghatározó részét képezze a területi fejlesztési programoknak. Magyarországi helyzet jóváhagyta: 16
A területi szempontok, követelmények, célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében a hazai területfejlesztési politikának is rendelkeznie kell egy területi értékelési rendszertervvel, amelynek tartalmaznia kell azokat az egymásra épülő, egymást kiegészítő és támogató értékelési típusokat, amelyek hatékonyan, ütemtervszerűen szolgálják a területfejlesztési politika érdekérvényesítő képességének erősítését, a területiség horizontális célkitűzés szakpolitikákba történő integrációját. Azért is fontos a hazai területpolitika számára e rendszer kiépítése, mert a területi értékeléseknek Európai uniós szinten még nem alakult ki egy egységes gyakorlata. Az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó, hagyományosnak tekinthető, elsősorban a regionális politikára, vidékfejlesztésre összpontosító, és az uniós ajánlások alapján készülő közösségi és tagállami jelentések mellett, csak most kezd kibontakozni egy új irányvonal Európa tagállamaiban. Ennek hátterében az áll, hogy a döntéshozók egyre speciálisabb, összetettebb társadalmi gazdasági környezeti területi problémákkal kerülnek szembe, amelyek megoldásához az eddigi értékelések önmagukban nem kínáltak igazán jó megoldást. Ezért az új típusú értékelési folyamatok sokkal probléma-orientáltabbak, meghatározott célra irányuló, mélyelemzések vizsgálati eredményeit is magukba foglaló értékelések készítését jelentik, amelyekben kulcsszerepet kap a területiség kérdése, a környezeti hatások és fenntarthatóság értékelése. A hazai értékelési rendszer is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt 15 évben. Sőt, a területi értékelések esetében is jelentős előrelépések tapasztalhatók, bár nem olyan széles körben, mint az értékelési rendszer egésze esetében. A területiség, mint horizontális szempont érvényesítése azonban még ma sem jelent sok esetben többet a területi különbségek feltárásánál. Átfogó területi monitoring rendszer eddig még nem alakult ki, mivel a területfejlesztési politika intézményrendszere által megkívánt és megvalósított területi értékelések, és a más szakpolitikák értékeléseiben tetten érhető területi értékelési elemek csak az első lépéseket jelentették egy egységes hazai területi értékelési gyakorlat kialakulásához. Magyarországon jelenleg nincs olyan átfogó területi monitoring rendszer, amely alkalmas lenne a modern területpolitikai tevékenység támogatására, a nemzeti területfejlesztési célok elérésének szakszerű és teljes körű vizsgálatára. A területi értékeléseknek azonban számos modern, módszertanilag alátámasztott és alkalmazott típusa létezik a hazai gyakorlatban is, amelyekre alapozva megteremthető egy koherens, haladó hazai területi monitoring rendszer. Egy jól megtervezett, működtethető, a területiséget minden szakpolitikában integráltan kezelő rendszerre van szükség, amely alkalmas más értékelési típusokhoz kapcsoltan, vagy önállóan is a területfejlesztési szakpolitikai célok érvényesítésére, a tervezési, értékelési folyamaton keresztül. Az NFGM és az Irányító Hatóságok jó együttműködésének eredményeként a területi kohézió szempontjai markánsan megjelennek az uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázati rendszerekben, így az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) akciótervekben és pályázatokban, valamint kisebb mértékben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázataiban. Ennek érdekében egy szakmai javaslat csomag került kidolgozásra, mellyel a fő cél, hogy az uniós társfinanszírozású pályázati rendszerek elősegítsék a hazai területfejlesztési szakpolitika OTK-ban jóváhagyta: 17
megfogalmazott céljainak megvalósulását, valamint hozzájáruljanak a Magyarországon meglévő területi különbségek csökkentéséhez. Ennek fontos eleme az uniós támogatások területi eredményeinek és hatásainak a vizsgálata is, amely a területi monitoring rendszer része. Ahhoz, hogy a területi értékelési rendszer hatékony módon, az érintett szereplők számára hasznos és releváns információkat szolgáltasson, a területi értékeléseket rendszerszerűen kell megszervezni és lebonyolítani. A hazai területi monitoring rendszer erősségei Magyarországon a területi értékeléssel foglalkozó átfogó módszertani gyűjtemény és értékelési modellt. 2001-től folyamatosan fejlesztettük és 2008-ra teljesen megújítottuk. az Országos Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszert (T-MER). A T-MER informatikailag a TeIR-re támaszkodik, amelynek keretében jelenleg folyik a megújított T-MER alapján az adatbázisfejlesztése, illetve egy önálló szakmai informatikai modul fejlesztése. A feladatot az NFGM a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság segítségével látja el, amelynek több mint egy évtizede önálló területi értékelési részlege van, amely szoros együttműködésben végzi a területi tervezési, területrendezési, urbanisztikai és területi kutatásokat végző részlegekkel a legfontosabb állami területi értékelési feladatokat, módszertan-fejlesztési és kutatás-fejlesztési tevékenységeket. A hazai fejlesztéspolitikához kötődő értékelések közül kiemelhető a területfejlesztési politika 2005. évi megújítása, az új OTK elfogadása eredményeként fejlődő az ország területi folyamatait vizsgáló területi értékelési gyakorlat, amelynek szabályozási hátterét a Tftv. adja, amely előírja a területi folyamatok folyamatos megfigyelését. A pozitívumok között kell megemlíteni, hogy léteznek hazai példák és egyben jó gyakorlat is más, a nemzetközi gyakorlatban már bevált területi értékelési típusokra, amelyek az NFGM megbízásából készültek (pl. Jelentés a területi folyamatokról és a területfejlesztési politika alakulásáról; a területfejlesztést közvetve, és közvetlenül szolgáló támogatások területi értékelése; decentralizált területfejlesztési források értékelése; nagyprojektek foglalkoztatási hatásainak területi hatásértékelése). Az e körbe tartozó értékelések mindegyike a hazai módszertan alapján készült, de illeszkedik az európai gyakorlathoz és a döntéshozatali folyamat hazai szereplőinek speciális igényeihez. Az ágazati tervezésben még nem vált általános gyakorlattá, de ezek értékelési eljárásaiban egyre gyakrabban jelenik meg a területiség figyelembe vétele. A területiségnek elemzési, értékelési szempontként való figyelembe vételét elősegíti, hogy mint horizontális célkitűzés megjelent az Országos Fejlesztési Koncepcióban, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben az OTK-ban meghatározottak szerint. A hazai területi monitoring rendszer gyengeségei Az uniós értékelési tapasztalatok és a hazai értékelési kultúra fejlesztése érdekében tett erőfeszítések ellenére számos területen találhatók még hiányosságok hazai téren, amelyek elsősorban az alábbi területeken markánsak. jóváhagyta: 18
Jelenleg még hiányzik a területi monitoring rendszerre megfelelően kidolgozott jogszabályi normarendszer, amely megfelelő szabályozókkal biztosítaná a területi értékelések ütemezett, a tervezési folyamatba integrálódó, fejlett módszertani háttérrel rendelkező és az ágazatok, illetve szakpolitikák számára is figyelembe veendő típusainak kialakítását és hasznosítását. Jelentős azon értékelési eljárások száma, amelyek más, fejlettebb értékelési gyakorlattal rendelkező uniós tagállamokban már alkalmazott formák és eljárások, és amelyek a hazai területi értékelési gyakorlatot is gazdagíthatnák, de annak jelenleg még nem részei (pl. területi hatásértékelés, területi kohéziós értékelése az ágazati szakpolitikákban). Sok olyan értékelési típus is van, amely még azért nem kerülhetett be a hazai alkalmazások közé, mert új területi problémák vizsgálatára összpontosít, és jelenleg még formálódik a szerepe a nemzetközi gyakorlatban is (pl. területi éghajlat-változási értékelés, területi fenntarthatósági vizsgálat, városfejlődési vizsgálatok). Az értékelések eredményeinek hasznosítása jelenleg nagyon alacsony hatásfokú. Az értékelési folyamat ugyanis nem áll meg a jelentés elkészítésénél. A folyamat szerves részét kell, hogy képezze az értékelésről nyert információk hasznosítása és az eredményekről való tájékoztatás is. Az értékelést végzők, megrendelők érdekérvényesítő ereje nem megfelelő. Hiányzik a területi értékeléseket irányító szervezet, ennek csak egyes részei azonosíthatók a területfejlesztésért felelős szaktárcánál. A területi értékelési eredmények elfogadtatásához, az értékelési típusok bővítéséhez az erőforrások fejlesztése is szükséges. Erősíteni kell az értékelők, elemzők szakmai felelősségtudatát, szakmai felkészültségét. Állami intézmények körében szemléletváltásra van szükség az értékelések jelentősége, szükségessége és hasznossága tekintetében. Ezért van szükség a területi monitoring tevékenység figyelemmel kisérésére, a területi elemzések, értékelések és jelentések ütemezett megszervezésére, végrehajtásának ellenőrzésére Országos Területi Monitoring Bizottság (OTMB) létrehozására. Az OTMB feladatait az Országos Területfejlesztési Tanács látja el. A megalkotott jogszabály elfogadása és végrehajtása biztosítja, hogy a területi elemzési monitoring és értékelési folyamatok ütemezetten, szabályozottan, rendszerszerűen és hatékonyan segítsék elő a területfejlesztési politika megvalósítását. Támogatja az OTK-ban megfogalmazott hosszú, illetve középtávú területpolitikai célok előrehaladásának, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének vizsgálatát, a területfejlesztést közvetve és közvetlenül szolgáló állami támogatási rendszerek hatékonyságának és hatásosságának területi szempontú eredmény és hatásértékelését, a területi célkitűzések ágazati szakpolitikákba történő integrációjának vizsgálatát, az ország térségei fejlődésének folyamatos nyomon követését és értékelését. Elősegíti a területi értékelési jelentések szakmai színvonalának emelését, a területi értékelési módszertanok fejlesztését, a területi monitoring és értékelési tevékenység folyamatos működtetéséért felelős intézményrendszer megerősítését, a fejlesztéspolitikai értékelési kultúra fejlesztését. Kérem a Tisztelt Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2009. augusztus Varga István jóváhagyta: 19