Anyagmozgatás és gépei tantárgy 2. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2003-04. II. félév MISKLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
- 1 - Termelési-szolgáltatási- műveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás i-edik állapot Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás (i+1)-edik állapot Energiaáramlás Értékáramlás Pénzáramlás Munkaerőáramlás 1. ábra A fogalmi rendszere Alapanyag Beszállító Alapanyag Raktár FŐ TEVÉKENYSÉG Késztermék Raktár Végső fogyasztó anyagáramlás információáramlás 2. ábra Logisztikai rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja
- 2 - Gyártástechnika, -technológia Anyagáramlás technológia Anyagáramlás technika Közlekedés technika, -techn. Matematika, Számítástechnika Szolgáltatástechnika Informatika A tudomány-integráló szerepe Energetika Rendszertechnika Elektrotechnika, Automatizálás Vállalatgazdaságtan, Menedzsertan Marketing Kommunikációs technika 3. ábra A, mint integrált tudomány Logisztikai alapelvek: a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel.
- 3 - A szállítási határidők rövidítése A hatékonyság fokozása Az átfutási idők csökkentése A vevői megelégedettség növelése A kapacitások maximális kihasználása A nemzetközi együttműködés fokozása Nagyfokú szállítóképesség elérése Logisztikai célok A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése A rugalmasság megteremtése és fokozása A környezetbarát technológiák alkalmazása Az áttekinthetőség növelése Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése 4. ábra Logisztikai célok A i szervezet felépítése A vevői megelégedettség növelése A termékstruktúra meghatározása Újrahasznosítás Együttműködés, kooperáció (belső, külső) Ellenőrzés (controlling) A stratégiai elemei Eszközstruktúra (termelési, szállítási, raktározási stb.) Az információs adatcsere (EDI) Az információs rendszer struktúrája A termelés mélysége II. ( outsourcing= gyártáskihelyezés) A termelés mélysége I. ( make or buy= gyártani vagy vásárolni) 5. ábra A i célok elérésének főbb stratégiai elemei
- 4 - Szállítás Rakodás Energiaáramlás Csomagolás Tárolás, Raktározás Egységrak. kezelés Munkahelyi kezelés Pénzügyi tevékenys. Logisztikai műveletek Gyűjtés. elosztás Információ feldolg. Menedzsment Ellenőrzés Kommunikálás 6. ábra Logisztikai műveletek
- 5-1. táblázat A i állapotváltozási mátrix Logisztikai műveletek Művelet Hely Idő Menynyiség Á l l a p o t v á l t o z á s Minőség Energia Információ változás Értékváltozás Emisszió Anyag- Áramlás Információáramlás Ener gia Szállítás xx xx xx xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x ERKE képzésbontás x xx (x) x x x Gyűjtés, osztályozás x x xx x x x Ellenőrzés, x x xx állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás x x xxx és tárolás Kommunikálás a x x xx rendszerrel Energiaáramlás x x
- 6 - Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás) Bér- és munkaügy Humán politika Vállalati i rendszer Beszerzési (ellátási) Termelési (gyártási) Elosztási (értékesítési) Hulladékkezelés, újrahasznosítás logisztikája Marketing Beszerzési piac Elosztó raktár Értékesítési piac 7. ábra Termelő vállalat i rendszerének kapcsolatai
- 7 - Multinacionális vállalat i menedzsmentje A. Leányvállalat i menedzsmentje B. Leányvállalat i menedzsmentje Multinacionális vállalat Beszerzési Termelési Elosztási Taktikai operatív szint A. Leányvállalat Beszerzési Termelési Elosztási Beszerzési Termelési Elosztási B. Leányvállalat Taktikai operatív szint 8. ábra Multinacionális vállalat i rendszere
- 8-9. ábra Termelő vállalatok szolgáltatásokkal bővített i rendszere
- 9 - beszerzés beszállítás alapanyag raktár kiszállítás készáru raktár termelés értékesítés megrendelés feldolgozás megrendelés információ áramlás anyagáramlás 10. ábra Az egyszerűsített üzemi i rendszer anyag- és információáramlása R 1 R 3 R 5 R n+1 Alapanyag BT M 1 T 1 S 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 M n KT Késztermék, hulladék 11. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] Ű T i - Tárolási művelet [i=1... m]
- 10 - LGISZTIKA Makro Közlekedési Kereskedelmi Postai Logisztikai szolgáltató központ Mikro Vállalati Vállalati Beszerzési Termelési Elosztási Hulladékkezelési és újrahasznosítási Szolgáltatási Katonai Raktár 12. ábra A i rendszerek tagozódása I. LGISZTIKAI RENDSZEREK Inter (Belső ) Extern (Külső ) Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális rszágon belüli Közigazgatás City Település Régió Hálózatszerű Termelőszolgáltató Euro Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság rszágok között Globális 13. ábra A i rendszerek tagozódása II.
- 11 - NLSZ 1 NLSZ i NLSZ k hulladék q A q E BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 1 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: nincs anyagkilépés csak hulladék egy telephely Példa: kórház, szálloda Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató NLSZj - nem i szolgáltató 14. ábra Szolgáltatások i rendszere (1. modell) LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3 hulladék q A q EE BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 4 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: Belépés: anyag (q A ), eszköz (q E ) Kilépés: anyag, áru (q A ), hulladék (q H ) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató KILÉPŐ ÁRU áru q T 15. ábra Szolgáltatások i rendszere (2. modell)
- 12-16. ábra Szolgáltatás i rendszere (3. modell) R 1 R 3 R 5 R n+1 Elhasznált termék, eszköz Termék, eszköz BT SZ 1 T SZ n S 1 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 KT Termék, eszköz, hulladék 17. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] T i - Tárolási művelet [i=1... m]
- 13 - Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű i irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű i irányítás információs kapcsolatai Ellátás Gyártás Elosztás Rakodás, belső mozgatás irányítása Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás Logisztikai alapfolyamatok 18. ábra A i információs hálózat felépülése
- 14 - Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű i rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek),
- 15 - a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem i szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a i szolgáltató vállalatok, a i szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és i egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.
- 16 - beszállítók B 1 B i B n alkatrész, szerelvény elosztó raktárak...... AER 1 AER j AER m összeszerelő üzemek...... SZÜ 1 SZÜ λ SZÜ p készáru elosztó raktárak...... KER 1 KER ε KER r felhasználók F 1... F ω... F u 19. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése
- 17-20. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei
- 18 - DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 21. ábra A virtuális vállalat modellje
- 19 - SZ SZ K LV R VLC B R SZ K LV B SZ VLC SZ LV B K R Virtuális Logisztikai centrum Szétszerelt objektum Szakértő Logisztikai vállalat Alkatrész, eszköz beszállító Karbantartó egység Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás 22. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum
- 20-23. ábra A klaszter, mint regionális i központ rendszere
- 21 - Klaszter, mint virtuális i központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) i potenciáljainak a növelése: szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: INTRANET tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, felhasználja az INTERNET-et, kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, kiterjedt marketing tevékenységet lát el, megteremti a JIT elvű beszállítás i és informatikai feltételeit.
- 22 - Vevő Vevő Vevő Logisztikai vállalat Boltok E-bolt raktárai Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt raktárai Boltok Logisztikai vállalat Anyagáram Információ áram Vevő Vevő Vevő 24. ábra Az E-Bolt általános modellje
- 23 - Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a 1 ) Piramis modell: vevői piactér a 2 ) Pillangó modell: eladói piactér 25. ábra Nagy számú: eladó, Nagy számú: vevő, i szolgáltatók. i szolgáltatók. Kis számú: vevő Kis számú: eladó Eladók, i szolgáltatók licitálnak Vevők, i szolgáltatók licitálnak Vevők: külön-külön döntenek, Eladók: külön-külön döntenek, ki az eladó, ki a logisz- ki a vevő, ki a logiszti- tikai szolgáltató kai szolgáltató
- 24 - Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér 26. ábra Jellemzői: nagy számú: eladó, vevő és i szolgáltató, a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó i folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.), a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.
- 25-27. ábra A zártláncú gazdaság virtuális i rendszere
- 26 - Termelő vállalat tárolójáról felhasználó vállalathoz lakossági fogyasztóhoz LF R 1 R 3 S 1 S 4 TVT T n FVT T 1 T 2 R 5 R 7 R 2 R 4 R 6 R 6 LF 28. ábra Szállítási lánc anyagáramlási folyamata TVK termelő vállalat tárolója Meta: R 1 -R 7 rakodás a i láncot megvalósító i S 1 -S 7 szállítás rendszer, amelyben önálló, független vállalatok T 1 -T n tárolás vesznek részt (termelő vállalat, szállí- LF lakossági fogyasztó tó vállalat, fuvaroztató, raktározó vállalat FVT felhasználó vállalat tárolója és felhasználó vállalat).
- 27 - Vevõi igények Raktározás Raktározás Raktározás Raktározás Alapanyag elõállítás Ellátási Alapanyag feldolgozás Ellátási Építõelem, alaktrész gyártás Ellátási Késztermék gyártás Ellátási Raktározás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Ellátás Logisztikai szolgáltatás Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás Raktározás Ellátási Szervíz szolgáltatás Ellátási Újrafeldolgozás Végfelhasználó vevõ Ellátási Ellátási Kiskereskedelem Nagykereskedelem Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Vevõi igények 29. ábra Ellátási lánc (supply chain)
- 28 - Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes i lánc együtt menedzselhető, irányítható, széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, világméretű i információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.