Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Salgótarján, 2011. június 29. Körmendy Éva, programvezető
Kik vagyunk?
Kik vagyunk? ILS Nyelviskola / KATEDRA Salgótarján a 21. tanévét zárta SEAGULL Szakképző Iskola a 17. tanévét zárta
KIK VAGYUNK? 1990 - ILS Nyelviskola 1994 - J. L. Seagull Alapítvány 1994 - J. L. Seagull Alapítványi Középiskola 2004 - J. L. SEAGULL Szakképző Iskola 2006 KATEDRA Nyelviskola Salgótarján
Célja: szakképzési, nyelvtanulási lehetőséget biztosítson hátrányos helyzetű fiatalok számára, egy állami feladatokat ellátó, közoktatási intézményben. Alapítva: 1994-ben
Kik vagyunk? ILS 21 év, közel 21.000 nyelvtanuló SEAGULL 17 év, közel 5.000 tanuló az iskolarendszerű képzésben SEAGULL felnőttképzés 17 év, közel 6.000 felnőtt tanuló 21 év közel 32.000 tanuló képzése
Iskola munkaerőpiac Mire való az iskola?
Merre megyünk? Terveink tévútra visznek, mert nincsen céljuk. Ha az ember nem tudja, melyik kikötőbe indul, mindegy, merről fúj a szél. (Seneca)
Az események nem fognak a kedvünkért lelassulni, csakhogy mi is megértsük, hogy mi történik. Nem készül a kedvünkért pillanatfelvétel.
Vajon miben különböznek a fejlődő szervezetek, fejlődő városok, térségek az éppen eltűnőben lévőktől?
A TUDÁS az országok, a vállalatok és az egyének új hadszíntere.
Iskola munkaerőpiac Mit tanítson az iskola?
Azt kell tanítani, amire a munkaerőpiacnak szüksége van.
Változó oktatási koncepciók Hányan kerüljenek a felsőoktatásba? A jelenlegi 18 évesek 75-80%-a A jövőbeli 18 évesek 35-40%-a
Változó oktatási koncepciók Milyen iskolatípusban hányan tanuljanak? Szakiskola - 35% Gimnázium - 25% Szakközépiskola - 40%
Változó oktatási koncepciók Mit / kit / meddig finanszírozzon az állam?
Kell-e a változás? Jó-e a magyar oktatás? Talál-e a munkaerőpiac képzett munkaerőt? Elégedettek-e az iskola partnerei, a szülők, a fenntartók, a finanszírozó állam? Kell-e és kinek a felnőttképzés? Ki finanszírozza a felnőttképzést: a munkáltató, az állam, az egyén?.
Munkaerőpiac foglalkoztathatóság Kompetenciahiányok a leendő munkavállalók körében
Kompetenciahiányok A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok: Hazánk tanulói digitális szövegértésüket tekintve elmaradnak az OECD-átlagtól. A digitális szövegértés nem egyszerűen a digitalizált szöveg megértését méri, hanem a digitális világban való eligazodást, a számítógépes szöveghasználatot. Okok: a családi háttér, az internethez való hozzáférés hiánya. (Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár)
Mik az akadályok? A munkaerő-piacon és a képzésben is egyik fő akadály: A DIGITÁLIS ANALFABÉTIZMUS
Digitális esélyegyenlőség az alkotmányban A kormány bejelentette, hogy 2013-ra Magyarország teljes területén elérhetővé teszi a gyors, szélessávú interneteléréslehetőségét. A kormány nemzeti üggyé emeli az infokommunikációt. A kormányzat megalkotta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet.
Az EU-tagállamok átlagához képest alacsony a szélessávú penetráció (19,7 %) és az internethasználat, illetve még régiós viszonylatban is jelentősen alacsonyabb az e-ügyintézés, az online kereskedelem, az e-fizetés és e-számlázás. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat közel 1 millióan használják, a magyarorszag.hu oldalnak naponta 60-70 ezer látogatója van, akik napi 2 millió oldalt néznek meg.
Legfontosabb kereslet és kínálat oldali kihívások A digitális készségek alacsony szintje A digitális írástudás olyan mértékben vált kiemelt elvárássá a munkaerőpiacon, hogy hiánya vagy hiányosságai korlátozott foglalkoztathatóságot eredményeznek, ami alapvetően visszaveti az egész ország versenyképességét.
Az IKT felhasználói ismeretek szintjének elmaradása az adott munkakör által igényelt ismeretszinttől pénz- és időveszteséggel jár a gazdaság és a közszféra számára is.
Az alacsony digitális írástudásra vezethető vissza, hogy az online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatások is csak lassan terjednek, ami elodázza a költséghatékony, a milliárdokban mérhető megtakarítást eredményező online szolgáltatások alkalmazását.
Az alacsony digitális írástudás szintje megakadályozza az online oktatási, képzési formák tömeges elterjedését, ezáltal meggátolja a tömeges részvételt a felnőttképzési programokban, ami szintén visszahat az alacsony munkaerő-piaci versenyképességre, az alacsony foglalkoztathatóságra.
Milyen helyzetképből indult a Támop 5.3.1. program? Társadalmi integráció munkaerő-piaci integráció egymástól elválaszthatatlan A munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is. A személyiségében kiegyensúlyozott, ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült, támogató családi és társadalmi környezetben élő személyek nagyobb eséllyel képesek megállni helyüket a munkaerőpiacon.
Milyen problémákra keres választ a TÁMOP 5.3.1 program? 1. Alacsony foglalkoztatási ráta Magyarországon Munkanélküliségi mutatók a válság következtében tovább romlottak Magas az inaktívak aránya Magas a tartós munkanélküliek aránya Az alacsony iskolai végzettségűek nem jutnak be a munkaerő-piacra
Milyen problémákra keres választ a TÁMOP 5.3.1 program? 2. A munkaerő-piacra való belépéshez hiányoznak a kulcskompetenciák Az alacsony iskolai végzettségűek az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben élnek, ahol a munkalehetőségek korlátozottak A tartós munkanélküliek, inaktívak kapcsolati hálója esetleges, hiányos
Milyen problémákra keres választ a TÁMOP 5.3.1 program? 3. A tartós munkanélküliek, inaktívak halmozott hátrányokkal küzdenek, nincs kapcsolatuk segítő intézményekkel A munkanélküli lét sokszor generációkon átnyúló jelenség.
Mi lehet a megoldás a program célcsoportja számára? A célcsoport tagjai egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítség nélkül nem képesek ebből a helyzetből kilépni. Esetükben az első lépést a foglalkoztatás felé az önálló életvitelre képessé tevő, és a munkaerőpiacra való belépést előkészítő és arra motiváló programok, támogató szolgáltatások jelenthetik. Ezek a programok lehetővé teszik, hogy később sikeresen kapcsolódhassanak a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba, munkaerő-piaci szolgáltatásokba, és ezáltal társadalmi befogadásuk és foglalkoztatási esélyeik javuljanak.
TÁMOP 5.3.1-C-09/2-2010 program célja Az alacsony foglalkoztatási eséllyel bíró inaktív emberek számára olyan, az öngondoskodási képességet és kulcskompetenciákat erősítő programok, tréningek, képzések, támogató szolgáltatások biztosítása, amelyek erősítik társadalmi integrációjuk esélyét, lehetővé teszik, hogy minél előbb álláskeresővé váljanak, a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be. A hátrányokat okozó problémáikat összefüggésükben, egyénre szabott problémakezelési módszerek alkalmazásával, egymásra épülő, összehangolt szolgáltatási háló kiépítésével kell kezelni.
TÁMOP 5.3.1-C program forrásai Cél: országosan minimum 3.000 fő bevonása a projektekbe, közülük minimum 2.400 fő esetében kerüljön sor az egyéni fejlesztési terv sikeres megvalósítására. A fenti célok megvalósítására 3.132.000.000 forint kerülhet felhasználásra.
A Tanulás Esély Nógrádban! program célja A Salgótarján, Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény kistérségekben 54 fő álláskereső önálló életvitelre való képességeinek javítása érdekében a munkaerő-piacra való belépést előkészítő, arra motiváló programok megvalósítása egyéni esetkezeléssel, utókövetéssel, valamint 48 fő számára államilag elismert szakma megszerzésére való felkészítéssel.
A Tanulás Esély Nógrádban! program megvalósítása A program megvalósítója a J. L. SEAGULL Szakképző Iskola és Felnőttképzési Központ stábja és az egyes programokhoz felkért szakértők. A program megvalósítását szakmai együttműködési hálózat működtetése is segíti. Stratégiai együttműködő szervezet a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és annak kirendeltségei, mely már a pályázat benyújtása előtt együttműködési megállapodást kötött a sikeres megvalósítás érdekében.
Legyen Ön is partnerünk a program megvalósításában!