ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése Világ és nemzetgazdasági jelentőség Vállalatgazdasági előnyök, hátrányok Termelési- és tartásmód megválasztása Berendezkedés kérdései Az ágazat hozamai, termelési értéke A termelés költségei Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei Források: Nábrádi A.; Popp J. előadás anyagait, valamint a KSH, AKI, BTT adatait
A világ baromfihús termelésének megoszlása A világ összes baromfihús termelése: 83,7 millió tonna (2006) Csirkehús 86% Pulykahús 7% Libahús 3% Kacsahús 4% Forrás: FAO, 2008
Az EU (27) baromfihús termelésének megoszlása Az EU (27) összes baromfihús termelése: 10,8 millió tonna (2006) Csirkehús 79% Pulykahús 16% Libahús 1% Kacsahús 4% Forrás: FAO, 2008
Magyarország baromfihús termelésének megoszlása 1988-ban és 2006-ban 1988-ban Csirkehús 78% Csirkehús 57% 2006-ban Kacsahús 9% Pulykahús 5% Libahús 10% Kacsahús 7% Pulykahús 26% Libahús 8% Forrás: FAO, 2008
A magyar baromfifeldolgozás szerkezete (2000-2007) 500 ezer tonna 450 400 350 300 250 200 150 100 200 105 55 50 223 123 48 53 218 127 50 68 228 120 59 64 231 139 43 54 235 118 36 62 223 127 30 43 230 120 30 72 50 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Brojler Pulyka Liba Kacsa Forrás: BTT, 2007
A baromfiállomány alakulása Magyarországon (millió db) Év Tyúkféle Pulyka Kacsa Liba Összesen 1980 59,4 1,2 1,9 1,3 63,9 1990 56,7 1,4 2,0 1,5 61,6 1993 30,8 0,8 1,3 0,9 33,8 1999 25,9 1,9 2,3 1,2 31,2 2001 34,3 3,9 2,8 2,2 43,3 2002 32,2 3,3 3,4 2,0 40,9 2003 37,5 4,3 2,7 2,8 47,3 2004 32,8 3,6 2,8 2,1 41,3 2005 31,9 4,4 3,4 1,4 41,1 2006 30,3 4,1 2,6 2,7 39,7 2007 29,9 4,4 2,2 1,8 38,3 2008 31,2 3,5 2,9 2,1 39,7 2009 32,1 3,0 3,7 1,4 40,2 Forrás: FAO, 2007; KSH, 2010
Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010
Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010
Pulykahús termelés 800 700 600 ezer tonna 500 400 300 200 100-1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 France Germany Hungary Italy United Kingdom Forrás: FAO, 2005
A pulyka ágazat jellemzői Gazdasági jelentősége: hústermelés Termelés 120-130 ezer tonna (élő súlyban), 25%-a export Óriási mértékű növekedés (1975-95 között), az állomány és a termelés 4-szeresére nőtt Hazai pulykahús fogyasztás fokozatos növekedése: 8 kg/fő/év A hazai pulykahús-termelés kizárólag import tenyészállományokra alapozott A pulykatermelésben a Nagy-Britanniából és Izraelből importált szülőpároktól származnak a napospulykák. Az éves keltetés 10 millió napospulyka. Alacsony a tojók tojástermelése (100-110 db/tojó, 70-75%-a keltethető) >>> viszonylag magas a napospipe ára (2007-ben 370 Ft/db)
A pulyka ágazat gazdasági kérdései Sajátossága az integráció Magyarországon egyedüli teljes, vertikális integráció: Gallicoop Zrt. Változó lehet a kívánt tömeg >> hizlalási idő élőtömeg ivar kor Brojler pulyka 2,5-6 kg vegyes 12-16 hét Pulyka eltérő vegyes 28 hét felett Gigant pulyka min. 2,5 kg mellhús 9-14 kg tojó kakas 16 hét felett 20 hét felett Tartási forma: intenzív, zárt, mélyalmos jellegű (félintenzív, extenzív) Egyfázisú és kétfázisú (elő- és utó-) nevelés
A pulyka ágazat gazdasági kérdései Telepítési sűrűség: 30-35 kg élőtömeg négyzetméterenként (vegyes ivarban 5-7 db/m 2 ) Fiatal korban igényes a klímára, később kevésbé érzékeny Takarmányozás sajátosságai: - csökkenő növekedési erély - ivar tekintetében lényeges különbségek >> ivar szerinti elkülönített nevelés és takarmányozás Fajlagos takarmány felhasználás: 3,0-3,2 kg/kg Elhullás: 0-10 nap között 1,5-2,0%; leadásig 5-6%
Forrás: BTT, 2009 A pulyka ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben
A vágópulyka havi termelői árának alakulása (2004-2010) 330 Pulyka havi termelői ára (Ft/kg) 310 290 270 250 230 2004. január 2004. április 2004. július 2004. október 2005. január 2005. április 2005. július 2005. október 2006. január 2006. április 2006. július 2006. október 2007. január 2007. április 2007. július 2007. október 2008. január 2008. április 2008. július 2008. október 2009. január 2009. április 2009. július 2009. október 2010. január Forrás: AKI PÁIR, 2010
A pulykahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-2008. évben (Mértékegység: Ft/kg) Megnevezés Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2007 2008 Értékesítési átlagár 287,10 315,16 Termelési érték 287,03 318,69 Termelési költség 286,91 325,60 Ebből: Alapanyag költség 72,22 92,60 Takarmányköltség 175,90 193,51 Ágazati eredmény 0,12-6,92 Élősúly önköltsége 286,91 325,60 Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009
A pulyka ágazat jövője Takarmány és energiaárak drasztikus emelkedése A versenyképesség megőrzésének legfontosabb eleme a technikai és technológiai megújulás, fajtaváltás Fontos a teljes integráció megléte Az elmúlt évek madárinfluenza problémáját leszámítva a pulykaágazat jelenlegi nehézségei és problámái ellenére versenyképes ágazat Forrás: ERDÉLYI, 2007
A világ libahús termelése 2006-ban Ssz. Ország Libahús termelés (ezer tonna) Megoszlás (%) 1 China 2 383 94% 2 Egypt 42 2% 3 Hungary 34 1% 4 Italy 13 0% 5 Madagascar 13 0% 6 Poland 9 0% 7 Slovenia 4 0% 8 Turkey 4 0% 9 Israel 3 0% 10 Czech Republic 3 0% 11 United Kingdom 3 0% EU (27) 72 3% Összesen 2 528 100% Forrás: FAO, 2008
Forrás: AKI, FAO, 2005
A lúd ágazat jellemzői Hasznosítási irány: hús, máj, toll Termelés 30-40 ezer tonna (élő súlyban), exportorientált ágazat (35%) Jelentős libamáj export: ~1300 tonna, ~25 millió USD A baromfiágazat exportárbevételének 1/3%-át adja Az utóbbi évtizedben ingadozások tapasztalhatók (40-50 ezer tonna) A hazai libahús fogyasztás: 1,2 kg/fő/év A fajtaválaszték bőséges: 10 hústípusú és 6 májtípusú fajta és hibrid áll rendelkezésre. Hústípusú lúdból 2 millió, májtípusból 3 millió naposlibát keltetnek ki évente.
A lúd ágazat gazdasági kérdései Alacsony reprodukciós képesség (szezonális jellegű tojástermelés) Legmagasabb tojástermelés a 2-3. évben (40-50 db/év) Hús-, máj-, tolltermelés vegyesen élőtömeg kor pecsenyeliba 4-4,5 kg 8-9 hét húsliba zabos liba hízott liba / májliba toll-liba 5-6 kg 5-6 kg 15-16 >> 30-37 hét 9-10 hét vagy idősebb Természetes vízfelületek, legelők extenzív típusú hasznosítása a cél >> tömegtakarmányt hasznosító szerep >> gazdaságosság, versenyképesség javítása Takarmány felhasználás: 3 kg abrak + 0,1-0,5 kg tömegtakarmány /kg Az ökonómiai alapú döntések hátterében a hús, a máj és a toll ára, értékesíthetőségi lehetőségei, a várható jövedelem a döntő. Ár >> főtermék >> fajta >> tartási mód >> takarmányozás
A lúd ágazat jellemzői Vállalatgazdaságtani előnyei: - nagy fiatalkori növekedési erély - relatíve kisebb táplálóanyag igény - olcsóbb tömegtakarmányok felhasználása - jó legelőkészség, csekély értékű legelők hasznosítása - épülettel, berendezésekkel szemben viszonylag igénytelenebb - jó ellenálló képesség Vállalatgazdaságtani hátrányai: - gyenge szaporaság - termék-előállítás szezonális jellege - labilis tűrőképesség a tömeges tartással szemben (stressz) - a legelőterület és a kifutó erős igénybevétele Az ágazat visszaszorulása legtöbb országban a többi baromfi fajhoz képest (intenzív termelés, környezetvédelem)
A lúd ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben Megnevezés Hústípusú 2007 2008 2008/2007 % Májtípusú 2007 2008 2008/2007 % Kikeltetett napos (ezer db) Napos ár (Ft/db) Takarmányár (nevelőtáp) (Ft/kg) Felvásárlási ár (Ft/kg) 1 960 2 413 123,1 2 859 3 093 108,2 462,4 598,0 129,3 590,0 635,0 107,6 57,5 72,3 125,7 57,5 72,3 125,7 451,2 520,3 115,3 489,9 564,4 115,2 Forrás: BTT, 2009
A hízott liba havi termelői árának alakulása (2004-2008) 560 540 Liba havi termelői ára (Ft/kg) 520 500 480 460 440 420 400 380 360 340 320 2004. január 2004. április 2004. július 2004. október 2005. január 2005. április 2005. július 2005. október 2006. január 2006. április 2006. július 2006. október 2007. január 2007. április 2007. július 2007. október 2008. január 2008. április 2008. július 2008. október Forrás: AKI PÁIR, 2010
A libahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-2008. évben (Mértékegység: Ft/kg) Megnevezés Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2007 2008 Értékesítési átlagár 445,39 457,43 Toll értékesítési átlagára 2200,81 2349,59 Termelési érték 470,80 467,42 Termelési költség 427,98 421,93 Ebből: Alapanyag költség 118,81 126,49 Takarmányköltség 209,04 207,74 Ágazati eredmény 42,82 45,48 Élősúly önköltsége 390,80 400,95 Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009
Ssz. Ország Kacsahús termelés (ezer tonna) Megoszlás (%) 1 China 2 673 70% 2 France 233 6% 3 Malaysia 105 3% 4 Viet Nam 86 2% 5 United States of America 86 2% 6 Thailand 85 2% 7 Korea, Republic of 67 2% 8 India 65 2% 9 Myanmar 60 2% 10 United Kingdom 42 1% 11 Hungary 40 1% 12 Egypt 39 1% 13 Germany 39 1% 14 Indonesia 22 1% 15 Mexico 20 1% Forrás: FAO, 2008 A világ kacsahús termelése 2006-ban EU (27) 422 11% Összesen 3 837 100%
Forrás: AKI, FAO, 2005
Hasznosítási irány: hús (máj, tenyésztojás) Termelés 50-60 ezer tonna (élő súlyban), exportorientált (34%) A baromfiágazat exportárbevételének 16%-át adja Utóbbi évtizedben 2-szeresére nőtt az állomány és a termelés Fogyasztás: 2,5 kg/fő/év A kacsa ágazat jellemzői Előnye: - idényszerű tartás - természetes vízforrások - integrált termelés előnyinek kihasználása Magas tojástermelés (230-250 db/év) >>> viszonylag alacsony a naposkacsa önköltsége (100 Ft/db pekingi kacsa) A kacsakeltetés évente 15-16 millió kiskacsa. Kacsa X pézsmakacsa >>> mulard kacsa (fajhibrid) A kacsa ágazatban a hagyományos pekingi típusú kacsák részben hazai, részben import tenyésztésből, míg a Barbarie kacsák importból, a mulardok hazai és import tenyésztésből származnak.
A kacsa ágazat gazdasági kérdései Félintenzív pecsenyekacsa- nevelés (brojler típusú hízlalás) Elő- és utónevelés (zárt, intenzív >> szabadtartás, extenzív) Előnevelés 18 napig, utónevelés 49-52 napos korig Nagy növekedési erély jellemző rá (7 hetes korra 3 kg) Ivari diformizmus >> ivarilag elkülönített hízlalás (nőivar 2,5-3 kg; hímivar + 2 hét 4,5-4,8 kg) Eltérő hús- és májtermelő képesség - pekingi kacsa >> hús - pézsmaréce (barbarie) >> hús-máj - mulard kacsa >> máj-hús Integrált termelés lehetősége Halastavi kacsatartás >> árbevétel és takarmányhasznosítás fokozása
A kacsa ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben 2007 2008 2008/2007 (%) Pekingi Mulard Barbarie Pekingi Mulard Barbarie Pekingi Mulard Barbarie Napos keltetés (ezer db) 15 751 2 734 730 13 092 2 940 368 83,1 107,5 50,4 Napos ár (Ft/db) 106,4 380,0 320,0 120,5 370,0 360,0 113,2 97,4 112,5 Takarmányár (Ft/kg) 57,6 74,4 129,2 Felvásárlási ár (Ft/kg) 212,4 437,5 407,4 269,2 473,2 436,5 126,7 108,2 107,1 Forrás: BTT, 2009
A pecsenyekacsa havi termelői árának alakulása (2004-2010) 360 340 Kacsa havi termelői ára (Ft/kg) 320 300 280 260 240 220 200 180 160 2004. január 2004. április 2004. július 2004. október 2005. január 2005. április 2005. július 2005. október 2006. január 2006. április 2006. július 2006. október 2007. január 2007. április 2007. július 2007. október 2008. január 2008. április 2008. július 2008. október 2009. január 2009. április 2009. július 2009. október 2010. január Forrás: AKI PÁIR, 2010
Előadás összefoglalása A pulykahús előállítás iparszerű termelési rendszerekben hatékony, a hízlalás végére az FCR értéke 3 körül alakul. A pulyka, kacsa és a liba ágazatok mind uniós, mind nemzetgazdasági szempontból is meghatározó gabonaalapú ágazata a mezőgazdaságnak.
Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a pulyka, kacsa és a liba ágazatok világgazdasági jelentőségét! Ismertesse pulyka, kacsa és a liba ágazatok nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a pulyka, kacsa és a liba ágazatok vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a pulyka, kacsa és a liba ágazatok termelési alapjait! Ismertesse a pulyka, kacsa és a liba ágazatok ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a pulyka, kacsa és a liba ágazatok jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A tojástermelés (áru, tenyész, keltetés) gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szőllősi László Dr. Szűcs István Dr. Pupos Tibor