Országs Civil Adatbázis megvalósíthatósági tanulmány Országs Civil Adatbázis HOWTO Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibr 2004 2005
Országs Civil Adatbázis HOWTO Országs Civil Adatbázis megvalósíthatósági tanulmány Szerző: Csathó Tibr, csatht@freemail.hu Életfa Környezetvédő Szövetség A tanulmány hivatals webldala: http://www.eck.hu/zpe/civiladat Az Országs Civil Adatbázis HOWTO megvalósíthatósági tanulmány megírását a Nemzeti Civil Alapprgram Civil szlgáltató fejlesztő és infrmációs kllégiuma támgatja. Kereskedelmi frgalmba nem kerül, elektrnikus frmában letölthető a tanulmány hivatals webldaláról. 2
Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 5 2. Az Adatbázis környezete...7 2.1. Infrmációs társadalm... 8 2.1.1. eeurpe...8 2.1.2. Közháló, Sulinet Expressz, emagyarrszág...9 2.1.3. ekrmányzati törekvések...11 2.2. Eddigi civil adatbázisk... 13 2.2.1. Közhivatali adatbázisk... 13 2.2.2. Civil civil-adatbázisk... 14 2.3. Jgi környezet...16 2.3.1. Nnprfit szabályzás... 16 2.3.2. Nemzeti Civil Alapprgram, a törvény, eddigi fejlemények...17 2.3.3. Adatvédelem és nyilvánsság... 18 2.4. Infrmatikai környezetek... 21 2.4.1. Nyílt architektúra nyílt szabványk... 21 2.4.2. Szabad szftver, nyílt frrás...22 2.4.3. Zárt frrású alkalmazásk...23 2.4.4. Nyílt (e-krmányzati) architektúrák és a Civil Adatbázis kapcslata...23 2.5. Meglévő példák más területekről... 24 2.5.1. Erikanet.hu...24 2.5.2. Önkrmányzati adatbázisk...25 2.5.3. EMMA Egységes Munkaügyi Nyilvántartó Rendszer...25 3. Az Adatbázis megépítése...27 3.1. Kezdetek... 28 3.2. A megvalósulás lehetséges irányai az integráció szintjén... 30 3.2.1. Elszigetelt civil adatbázis mdell...30 3.2.2. Együttműködő civil adatbázis mdell...30 3.2.3. A két mdell összehasnlítása...32 3.3. A megvalósulás lehetséges irányai a szlgáltatásk szintjén...33 3.3.1. Egyszerű Civil Adatbázis...33 3.3.2. Multifunkcinális Civil Adatbázis...33 3.4. Az adatpntsság szintjei...35 3.4.1. Válóságt közelítő adatbázis...35 3.4.2. Nem valóságs adatbázis...35 3.5. Szabványk, megfeleltetés...37 3.5.1. Segítséggel élők támgatása... 37 3.5.2. Tájékztatók a weblapn, a weblapról...38 3.5.3. Tartalmi keresők a hnlapn...38 3.5.4. Hivatkzásk...38 3.5.5. Technlógiai szabványk, mint CSS, XHTML stb...39 3.6. Az adatbázis jellemzői... 40 3.6.1. Mit kell tárlnunk a civil szervezetekről?...40 3.6.2. Jóslható adatbázis paraméterek... 41 3.6.3. Jóslható frgalm...42 3.6.4. Minimális hardver és környezeti igény...43 3.6.5. Lehetséges adatbázis mtrk...43 3.6.6. Adatfrrásk...44 3.7. Adatmdellek...45 3
3.7.1. Relációs adatbázis mdell...45 3.7.2. Térinfrmatikai mdell...45 3.8. Biztnság...47 3.9. A Civil Adatbázis lehetséges frntend szlgáltatásai... 48 3.9.1. Adatbázis Kereső...48 3.9.2. Civil szervezetek képgalériája...48 3.9.3. Fórumk...49 3.9.4. Humán erőfrrás adatbázis...49 3.9.5. Munkacsprtk...49 3.9.6. Többnyelvű infrmációk...50 3.10. A megépítés költségei... 51 4. Működés... 52 4.1. A fenntartás erőfrrásai...53 4.1.1. Ki tartsa kézben a rendszert?...53 4.1.2. Humán erőfrrásk...54 4.1.3. Infrmatikai erőfrrásk... 55 4.1.4. Költségek... 55 4.2. Adatfeltöltés, regisztráció...56 4.2.1. Online regisztráció...56 4.2.2. Offline regisztráció...56 4.2.3. Lehetséges kapcslatk más rendszerekkel... 57 5. Eredmények... 58 5.1. Elsődleges faktrk...59 5.1.1. Az adatbázis méretei...59 5.1.2. E-krmányzati szlgáltatásk hatéknysága...59 5.1.3. A szlgáltatásk igénybevétele...59 5.1.4. Mérhető nnprfit szektr...60 5.2. Másdlags faktrk...61 5.2.1. Hatéknyabb civil szektr... 61 5.2.2. Egységes civil érdekképviselet... 61 5.2.3. E-demkrácia... 61 4
1. Bevezetés A HOWTO a nyílt frrású szftverek telepítésére, knfigurálására és használatára készült dkumentációk gyűjtőneve. Mint minden infrmatika-közeli fgalm, ez is angl nyelvű, magyarul a jelentése: HOGYAN. Több ezer ilyen hwt létezik, a nyílt frrás világában szinte minden jelentkező prblémára készült vagy készül egy gyakrlatias, a megldást segítő dkumentáció. Ezért lett a mi tanulmányunk címe: Országs Civil Adatbázis HOWTO, vagyis: HOGYAN készítsünk és működtessünk rszágs civil adatbázist? Az Országs Civil Adatbázis már megnevezésében is rejti a névadók szándékait. Egyrészt megfgalmazódik a kívánság, hgy legyen egy lyan rendszer, amely naprakész és pnts adatkat tartalmaz a civil szervezetekről, másrészt hatásköre terjedjen ki az egész rszágra, strukturált adathalmazként tárlódjn, és talán rejti azt a szándékt is, hgy egyetlen ilyen adatbázis létezzen. Ezeket a szándékkat bnclva aznban számtalan kérdés keletkezik. Mivel egy ilyen rendszer az egész társadalm szintjén vizsgálandó, az Adatbázis prblémaköre rendkívüli kmplexitást érhet el. Például hgyan definiáljuk a civil szervezeteket, egy lyan társadalmban, ahl a civil szektr egy nagybb szünet után, alig pár évtizedes pályát befutva maga is gyerekcipőben jár, miközben flyamatsan váltzik a társadalmi megítélése, és gyakran a törvényi szabályzása is. Példának hzhatnám fel a közhasznsság körüli jgi értelmezési prblémákat, vagy az NCA törvény módsítása körüli, 2004. nvemberében fellánglt vitákat. Tehát milyen feltételek mellett szerepelhet egy szervezet az Adatbázisban? Ki szabja ezeket a feltételeket? Például hgyan legyen magyarrszági az adatbázis, mi a helyzet a nemzetközi hatókörű, vagy a határn túli magyar szervezetekkel? Hgyan kapcslódhat ez a rendszer más rszágk hasnló adatbázisaihz? Mennyire legyen nemzetközi az adatbázis? (angl vagy több, idegen nyelvű adat közlésének lehetősége adtt legyen-e az adatbázisban) Az Adatbázis körüli vizsgálódás így egyre több kérdést vet fel, a körök flyamatsan bővülnek. E tanulmánynak, mint a többi, e témában íródtt társának is, az a feladata, hgy minél többet meg tudjn válaszlni ezekből a kérdésekből. A válaszk megadása nem könnyű feladat, főleg ha a tanulmány elsősrban a gyakrlati megvalósítás kérdéseire keresi a választ. Több frgatókönyv létezhet, minden döntés új elágazáskat hz létre. Az Országs Civil Adatbázis sikeres megvalósítása nagyn fnts a társadalm minden résztvevője számára, még ha ezt jelenleg nem is érzi mindenki a saját bőrén. A mindenkri krmányzatnak szüksége van krrekt infrmációkra a civil szektr összetételéről, sajátsságairól. Az Adatbázis fnts lépés az e-krmányzati törekvések megvalósításában is. A civil társadalmnak szüksége van a prezentáció, az infrmáció-közvetítés, és az egymással történő szrs együttműködés kialakítására, miközben eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek is. A társadalm más rétegei pedig a nyitttság, átláthatóság és számnkérhetőség igényével élhetnek, mind a civil szektr, mind a krmányzat felé, vagy infrmációt kaphatnak, ha felajánlanának adót, támgatást, segítséget vagy munkát. A világ jbbik felében a jól szervezett, valóban működő nnprfit társadalmat kulcsfntsságú tényezőnek tartják a demkrácia kiteljesítésében. A civil szektr lcsóbban és jbban ld meg 5
feladatkat, melyeket a krmányzat vagy más szektrk nem tudnak vagy nem is akarnak megldani. A magyar társadalm a Nemzeti Civil Alapprgram létrehzásával tett egy jelentős lépést a szektr elismerésében, a munka javarésze aznban csak mst következik. A támgatásk szintjének nem csökkennie kell a jövőben, hanem éppen emelkedni. A mindenkri krmányzatnak hatéknyabb és átláthatóbb támgatási rendszerrel, és a szemlélet megváltztatásával kell segíteni a civileket, miközben meg kell adni az admányzás szabadságát a gazdasági szektr számára is. Szabadabb kezet kell adni az államplgárknak is, adófrintjuk srsának meghatárzásában. A civil szektrnak ezek eléréséhez egységes és a krmányzati struktúráhz igazdó érdekképviseletet kell kialakítania. A flyamatban talán kicsi, de mégsem jelentéktelen lépés az Országs Civil Adatbázis létrehzása. Az Adatbázis nem is eredmény, inkább egy eszköz, szerszám, a tvábblépés nélkülözhetetlen munkaeszköze. Megvalósítása srán arra kell törekedni, amire minden igazi mesterember törekszik, ha szerszámt kell készítenie, vagyis hgy a szerszám minden lyan később jelentkező munkára is használható legyen, melyre annak készítésekr még nem is gndltak. A jó mester nem szeret feleslegesen dlgzni. Eger, 2004. nvember Csathó Tibr 6
2. Az Adatbázis környezete 7
2.1. Infrmációs társadalm Ebben a részben az Adatbázis kialakításának és működésének lehetséges környezetét tárgyaljuk részletesen, a környezet fgalmát a lehető legtágabban értelmezve (elvárásk, jgi környezet, infrmatikai környezet, társadalmi környezet stb). A környezet megfelelő elemzése helyezi el, dimenzinálja az adatbázist, e nélkül a tanulmány könnyen juthat téves megállításkra. A Magyar Infrmációs Társadalm Stratégia egy vízió és akcióterv, melynek célja az infrmációs társadalm mielőbbi kiteljesítése Magyarrszágn. Ez a stratégia, annak intézkedési tervei, az ezekből adódó körülmények az Országs Civil Adatbázis legszélesebb környezetét jelentik. A fejezet címe azért Infrmációs társadalm, mert hazánk ma már az Európai Unió tagjaként egy nagybb áramlatba került, már nem csak nemzeti stratégiánkat kell megvalósítani, hanem az Uniós ajánlásk is megvalósításra várnak. Ebben a fejezetben az európai és itthni stratégiákat elemezzük, csak a Civil Adatbázist érintő szinten. 2.1.1. eeurpe Az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává kíván válni. Ebben a versenyben az Amerikai Egyesült Államk és a fejlett távl-keleti térség is részt vesz, mindkettő jelentős előnnyel indul. A prgramnak jelenleg az eeurpe 2005 elnevezésű váltzata fut, mely már nem csak az internet, hanem az intelligens kártya rendszerek, harmadik generációs mbilhálózatk, digitális televíziózás és más jövőbemutató kezdeményezés keretét is próbálja megfgalmazni. Az Unió 2000-ben azért hirdette meg ezt a prgramt, mert a tagrszágk is felismerték az IT szektr általáns gazdaság-kiszlgáló és gazdaságélénkítő hatását. Ez egyrészt a hzadékként megjelenő termelékenység- és versenyképesség-növekedésből következik, ám mára világsan látható, hgy az USA IT fejlődése mellet egyszerűen elengedhetetlen a lemaradás elkerüléséhez. A másdik félidőbe lépett eeurpe 2005 sikeres az új technlógiák és alkalmazásk elterjesztésében, de a bizttság szerint a jövőben több figyelmet kell frdítani a felhasználók valós igényeire. A szlgáltatásk, köztük az e-krmányzat és az e-egészségügy sikeréhez határztt plitikai támgatásra is szükség van 1. Az ezt követő több párhuzams prgram jóval magasabb frráskból gazdálkdhat majd, melyekből új tagrszágként már Magyarrszág is kiveheti a részét. Az eeurpe prgram legjelentősebb részei: Mdern, nyílt nline szlgáltatás, ekrmányzat, elearning, eegészség, Elektrnikai üzletvitel Biztnságs infrmációs infrastruktúra Szélessávú összeköttetés Mint később látható a magyarrszági prgramk nagyjából fedik, követik az eeurpe prgram célkitűzéseit. 2005 végére a tagrszágknak arra kell törekedniük, hgy minden iskla és egyetem, tvábbá múzeumk, könyvtárak, archívumk illetve hasnló, az elektrnikus ktatásban szerepet vállaló intézmények ktatási és kutatási célkra szélessávú Internet kapcslattal rendelkezzen. 1 Frrás: hirek.prim.hu 8
A szélessávú infrastruktúra beruházásának hajtóereje az új szlgáltatásk, és új tartalmak megléte, ugyanakkr új szlgáltatásk és tartalmak keletkezésének feltétele a szélessávú infrastruktúra rendelkezésre állása. Ezért együttesen kell az infrastruktúra fejlesztését és új szlgáltatásk nyújtását elősegíteni. 2 Fnts hgy a prgram kellően rugalmas legyen, mivel a már csatlakztt rszágk, köztünk hazánk is hatéknyan be kell kapcslódjn a prgramba. Magyarrszág az eeurpe+ prgram révén integrálódtt az európai infrmációs társadalm prgramkba. Ugyanakkr, eddigi erőfeszítései kevésnek biznyultak ahhz, hgy a csatlakzó rszágk között vezető szerepe legyen, vagy hgy az EU tagállamkhz felzárkózzn. Várhatóan a jövőben tvábbi kncentrált és jól átgndlt prgramkra, a magán és közszféra szrsabb együttműködésére, tudats akciókra lesz szükség ahhz, hgy felzárkózhassunk és a hazai infrmációs társadalm kiépítésében hatéknyabban haladjunk 3. 2.1.2. Közháló, Sulinet Expressz, emagyarrszág Az utóbbi időben jelentős elmzdulás figyelhető meg a hazai Internet-használat struktúrájában. Növekvőben van a nagy sávszélességű internetes kapcslatk aránya, a kezdeti belépők után ma már a hálózati hatás érvényesül, amikr is a legtöbb belépő azért csatlakzik, mert egyre több lyan ismerőse van, akik már rendelkeznek szélessávú kapcslattal. Ez a hatás a jelenlegi időszakban expnenciálishz közelítő növekedést kzhat, elsősrban ennek a hatásnak köszönhető, hgy az Unió rszágaiban a növekedés egy jellegzetes, S-alakú mintát követ 4. 1. ábra ADSL és kábel-mdemes előfizetések számának alakulása Magyarrszágn Az látható, hgy 2003-ban megkettőződött a széles sávn internetezők száma. A felhasználók hasznára válhat a jövőben az erősödő verseny a kábelmdemes és az ADSL megldásk (és szlgáltatóik) között. Épp a srk írása közben emelte duplájára az adtt összegért kapható sávszélességet az Axeler, és erre válaszul a Chell is megteszi az emelést. Mindkét technlógiában bőven van még rendelkezésre álló sávszélesség, a hiányzó területeken pedig versenyben építik ki a hálózatkat. A rivalizálás remélhetőleg az árak csökkenéséhez is elvezet majd (az EU-ban csak Lengyelrszágban drágábbak a tarifák). A szélessávú fejlesztésekhez kapcslódik a krmány Közháló prgramja. A prgramt még 2003 nyarán meghirdették, de csak 2004. februárjában indult el ténylegesen. Célja a közcélú intézmények, közösségi hzzáférési helyek (a krmányzati infrmatikába nem tartzó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, isklák, közfeladatt ellátó egyéb szervek, civil szervezetek) elektrnikus kmmunikációs infrastruktúráját biztsítani. A prgram többfázisú (első fázisában 7300 végpnt tervezett), a piaci szereplők már meglévő szlgáltatásaira épül, közbeszerzési eljárásk frmájában. 2 IHM: Digitális Európa 3 IHM: Az EU infrmációs társadalm prgramja 4 IHM: Szélessávú elektrnikus kmmunikáció Magyarrszágn, 12. ldal 9
Az, hgy a civil szervezetek milyen mértékben és hgyan kapcslódhatnak majd a prgramba, még nem látható tisztán, de a Teleházak például (legtöbbjük civil fenntartású) bizts résztvevők. A Matáv a NIOK segítségével 2004-ben 500 civil szervezet számára teszi lehetővé az ADSL kapcslatt, melyet egy évig ingyen bcsát a szervezetek rendelkezésére. A MITS 5 Hzzáférés stratégiájának része az emagyarrszág prgram, mely nagyjából a 2004- es év végére fejeződik be, és 2800 nyilváns hzzáférési pnt létrehzásával segíti az Internet elérését. Az emagyarrszág Pntk ingyen vagy maximált árn, rendszeres nyitva tartással biztsítják az Internet-hzzáférést minden érdeklődő számára. A kistelepülésekre, hátránys helyzetű régiókba eljutó hálózat megteremti annak feltételét, hgy az tt élők se rekesztődjenek ki az infrmációs társadalmból. Ezért az emagyarrszág pntk fnts szerepet töltenek be a civil szervezetek és a laksság hzzáférésében. Ezek a pntk nagy sávszélességen kapcslódnak a világhálóra, lehetővé teszik az érdeklődők számára az Internet krlátlan lehetőségeinek megismerését. Ezenkívül katalizálják a jelenleg még mdemes internetezők vagy az Internetet tthn még nem használók penetrációját. A Sulinet Expressz prgram maximum 60 eft adókedvezményt nyújthat évente és adóalanynként, biznys számítástechnikai eszközök megvásárlása esetén. A prgram működése alatt nem növelte jelentősen a hazai háztartásk számítógépes ellátttságát. Inkább a gépek állaptában van jelezhető fejlődés, vagyis azk fejlesztettek, akiknek már eleve vlt gépük. Az európai átlagtól ezért még mindig messze vagyunk az tthni számítógép-használat területén. Még nagybb a lemaradás az Internet-kapcslattal rendelkező számítógépek és háztartásk terén, a helyzet egy év alatt is váltzatlan maradt (32 %) 6. Erősödő tendencia a "digitális két Magyarrszág" mdellje (Fábián Zltán, TÁRKI). A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hgy az életkr és az isklai végzettség mentén nemzetközi összehasnlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátng a társadalm két része között. (Magyarázatként az isklai internet-elérést biztsító Sulinet-prgram említhető: míg a Sulinetgenerációban, vagyis a 25 évesek, vagy annál fiatalabbak közt 70%-s az internethasználók aránya, addig az ennél idősebbeknek csupán a 20%-a internetezik. Fnts megemlíteni, hgy különösen alacsny a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: mindössze 2%.) A digitális szakadék nagysága ráadásul Magyarrszágn az adatk tanúsága szerint az elmúlt egy esztendőben lényegében nem váltztt. Ezek mellett ugyanakkr az isklai internethasználat, illetve az tthnról nagy sávszélességgel internetezők aránya (<40%) is jelentősen növekedett, ez pzitív hatáskat katalizálhat a jövőben. Összegezve talán elmndható, hgy a magyarrszági Internet és vele együtt a civil szervezetek helyzete is javulóban van a hzzáférés tekintetében. Itt az idő az Országs Civil Adatbázis megvalósítására, ha csak a jelenlegi állaptkat tekintjük, elmndhatjuk hgy a nulladik órában vagyunk. A jövőben egyre több nline pályázati rendszer és más internetes adminisztrációs feladat várja majd a civil szervezeteket. Ezek egyike lehet a készülő Országs Civil Adatbázis is. Hgy ez az irány jó vagy nem, a civilek jelenleg nagyn eltérően értékelik. Ha a fentebb vázlt prgramk maximálisan figyelemmel lesznek a szektr igényeire, ha a jövőben javul számítógépes ellátttságuk, lehetőségük lesz a számítógép és Internet használatának megismerésére, akkr biztsan fel tudnak majd ugrni az egyre gyrsabban száguldó vnatra. 5 Magyar Infrmációs Társadalm Stratégia rövidítése 6 INFINIT, www.ittk.hu 10
2.1.3. ekrmányzati törekvések Az e-krmányzás megjelenése és igénye visznylag újszerű tendencia, nemcsak nálunk, hanem Európa nyugatibb felében is. Az eeurpe akcióterve, a Cmmn List f Basic Public Services szerint az e-ügyintézésnek 4 szintje van: 1. ügyleírásk n-line elérhetősége az interneten, 2. egyirányú interakció az ügyleíráskhz kapcslódó frmanymtatványk letölthetők, 3. kétirányú interakció az ügyleíráshz kapcslódó nymtatványk n-line kitöltése, hitelesítése, visszaküldése, 4. teljes elektrnikus ügyintézés, n-line fizetés 7 A krmányzatk struktúrájának elektrnizáltságát tekintve az unió tagrszágai jelenleg az egyldalú interaktív szlgáltatásk kiépítésénél tartanak 8. A kétirányú interaktivitás, a szlgáltatásk hrizntális és vertikális kiterjesztése a jövő feladata. Magyarrszágn jelentős a lemaradás, főleg a dekncentrált területi és helyi szervek esetében, de összességében is; a valamilyen szinten nline szlgáltatásk az intézmények egytizedében haladják csak meg az 5 százalékt 9. A TÁRKI felmérése szerint a közintézmények nline szlgáltatásai döntően az első szintet merítik ki, a szlgáltatáskról nyújttt, interneten elérhető infrmációk megjelentetésével. Ráadásul az nline szlgáltatásk erősen differenciáltak, az államigazgatás biznys ágazatai köré csprtsulnak (pl. MEH). A hazai kutatásk szerint az Internetet használók hármnegyede, míg a nem internetezők kb. fele használná az e-krmányzat szlgáltatásait. Míg a hazai vállalkzásk nagy része adatszlgáltatási (adó, tb-ügyek) céllal használná, addig a civil szervezetek a 2003-as felmérés szerint elsősrban infrmációt szlgáltatni, kmmunikálni, és infrmációt keresni kívánnak az interneten. Az e-krmányzat működésével kapcslats legfntsabb elvárásk közül kiválasztttuk azkat, melyek a Civil Adatbázis prblémakörét érintik: Nyitttság, részvétel az államplgárkat az őket érintő döntések előkészítésébe minél szélesebb körben kell bevnni. A civil szervezetek, mint a helyi és rszágs szciális háló csmópntjai, egyrészt az igények felmutatásában, másrészt a döntések előkészítésben, véleményezésében kulcsfntsságú szerepet kell kapjanak a jövőben. Hatéknyság legyen hatékny a döntéshzatali mechanizmus, nem bürkrácia-, hanem államplgár-centrikus, eredmény-rientált közigazgatást kell kialakítani. Számnkérhetőség, visszacsatlás a döntések végrehajtásának átláthatóságát, véleményezését, társadalmi kntrllját kell megvalósítani. Az Országs Civil Adatbázis és az e-krmányzat legfntsabb kapcslódási pntja az e-demkrácia fgalma, vagyis a társadalmi nyitttság és plitikai kultúra egy új szintje. A Civil Adatbázis, megfelelő megvalósítás és hzzáférés esetén haszns infrmációt szlgáltathat a társadalm minden résztvevője számára, miközben hatéknyan segítheti az e-krmányzás szlgáltatásainak megvalósítását is. A krmányzat nézőpntjából a hatékny, működő Civil Adatbázis e-krmányzati funkcióként, szlgáltatásként is felfgható, véleményem szerint aznban az Adatbázis csak ilyen szinten történő meghatárzása pnt a hatékny működést nem segíti elő. Amennyiben az adatbázis egyetlen feladataként definiálnánk, hgy a krmányzat számára fnts adatkat tárljn a civil szervezetekről, akkr a következő prblémákba futhatunk: 7 IHM: Szélessávú elektrnikus kmmunikáció Magyarrszágn, 28. ldal 8 ekrmányzat 2005 ekrmányzat stratégia és prgramterv (MEH, Elektrnikus Krmányzat Közpnt) 9 Gyrsjelentés az államigazgatási adatfelvétel eredményéről, TÁRKI, 2003. december, 16. ldal 11
Kötelező adatszlgáltatásn alapuló, erővel fenntarttt rendszer alakulna ki, melyet nem kedvelnek a civil szervezetek. Az e-krmányzati törekvések szlgáltató állam elve minden szinten sérülne. A Civil Adatbázis száms tvábbi lehetősége, funkciója nem valósulna meg, amelyekre a krmányzatnak nincs szüksége. A magyarrszági prtálkat nézve is megállapítható, hgy ma a legtöbb krmányzat úgy tekint a web-re, mint egy újabb lehetőségre, ahl megjeleníthetik a saját magukról s szerepükről alkttt képet. Az ldalak kialakítása ezért elsősrban azt tükrözi, hgyan tekint a krmányzat saját magára, ahelyett, hgy az átlag plgár igényeit tartaná szem előtt 10. Az Országs Civil Adatbázis esetében nem szabad ebbe a világnézeti prblémába futnunk. A szemléletváltásnak, melyet az e-krmányzás tulajdnképpen jelent, az a lényege, hgy az államplgárk a krmányzati prtálkn azkhz az infrmációkhz jussanak hzzá, amelyekre szükségük van, és ne (csak) azkhz, amelyekre a krmányzat szerint szükségük lehet. Az Országs Civil Adatbázis, mint megvalósítandó prgram erősen kapcslódik a jó IT pzícióban lévő államigazgatási ágazatkhz (IHM, Miniszterelnöki Hivatal), vagyis jó esélyei lehetnek a sikeres megvalósulásra, aznban e tanulmány fnts feladata, hgy a lehetséges buktatókra felhívja a figyelmet. A Adatbázis használói nem csak a közigazgatás-állam, hanem a civil szervezetek és a társadalm száms más csprtja is lesz vagy lehet. Ezért körültekintően kell meghatárzni a Civil Adatbázis céljait és megvalósulásának kereteit. 10 Dányi Endre: A krmányzati prtál elindulásának jelentősége (edemkrácia műhely, www.edemkracia.hu) 12
2.2. Eddigi civil adatbázisk A rendszerváltás óta száms rszágs és kisebb civil adatbázis indult el saját útján. Felsrlásuk és elemzésük a tanulmány szempntjából mindenképp indklt, aznban teljességgel el nem végezhető. A Közpnti Statisztikai Hivatal adatain kívül szinte minden közhivatali intézménynek, több szlgáltató civil szervezetnek létezik valamilyen szinten rendezett civil szervezeti adatbázisa, ezekből próbáltuk kiválgatni az rszágs dimenziójú, vagyis a Civil Adatbázis szempntjából figyelembe veendő előfrduláskat. 2.2.1. Közhivatali adatbázisk A civil szervezetek számtalan közhivatali adatbázisban tárlódnak, ezek egy része nem digitalizált, csak papír alapú. Több helyen aznban évek óta digitálisan tárlják az adatkat. Az adatbázisk skszr nem is adatbázis-kezelő prgramkn alapulnak, hanem például Excel táblázatkban tárltak. A törvényi szabályzás előírja, hgy egy civil szervezet megalakulásakr nyilvántartásba vetesse magát az erre illetékes (általában székhely szerinti megyei, vagy a Fővársi) bíróságn, amelyről nyilvántartás készül, a szervezet pedig bírósági nyilvántartási számt kap. Ha egy szervezet közhasznú minősítést kap, akkr e közhasznúsági minőségét is a bíróság sztja ki, tartja nyilván és vnja meg. A szervezet nyilvántartási adatai ekkr kiegészülnek a közhasznúsági fkzatra, a közhasznú jgállás megszerzésének, módsításának és törlésének időpntjára vnatkzó adatkkal 11. Ezek az adatk nyilvánsak, az illetékes bíróságn megtekinthetőek. A szervezet megszűnését be kell(ene) jelenteni az illetékes bíróságn, a szervezet a bírósági nyilvántartásból való törléssel semmisül meg. A bejegyzések a helyi bíróságkn tárlódnak, papír alapú és számítógépes tárlással megvalósítva. A számítógépes adatbáziskat az Országs Igazságszlgáltatási Tanács Hivatala kezeli, vagyis tulajdnképpen egy rszágs civil adatbázissal rendelkeznek. Az OITH feladata a névegyezőség vizsgálata is, a területileg illetékes bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele, illetőleg megváltztt nevének bejegyzése előtt - szükség esetén - megkeresi az OITH-t annak közlésére, hgy az rszágs névjegyzékben nem szerepel-e azns vagy hasnló néven bejegyzett társadalmi szervezet. Ezen kívül a civil szervezetekről adatbázissal rendelkezik a székhely szerint illetékes adóhatóság is. A szervezetek költségvetési támgatásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. Hgy a fentebb említett közhivatali adatbázisk között milyen szintű az egyezés és átjárhatóság, arra nézve nem sikerült pnts infrmációkat megszereznünk. Valószínűsíthető, hgy az adatbázisk között eltérések vannak. A közhivatali adatbázisk nagy részét, de különösen a bíróságk és az Országs Igazságszlgáltatási Tanács Hivatala által kezelt rendszert alkalmasnak tartjuk az Egységes Országs Civil Adatbázis megvalósítására. Az mindenképpen látható, hgy az Országs Civil Adatbázis megteremtéséhez először a közhivatali adatbázisk között kell megteremteni ez együttműködést, és elvégezni a szinkrnizációt. Ha a krmányzatnak vagy a Civil Adatbázis építőjének nem célja az egységes adatbázis kiépítése, a funkcióhalmzás csökkentése, akkr az Országs Civil Adatbázis megvalósításáhz nem szükséges a közhivatali rendszer refrmja, ekkr az Adatbázis nem együttműködő adatbázisként valósulhat meg (lásd 3.3.1 fejezet). 11 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről, 18-25 13
A Közpnti Statisztikai Hivatal adatai szerint 60.000-nél is több bejegyzett civil szervezet létezik jelenleg az rszágban. Különösen a többi adatbázis adataival összevetve ez az adat kicsit sknak tekinthető, tekintve hgy sk hibernált szervezet nem jelenti be megszűnését, vagyis a bejegyzett civil szervezetek egy része nem működik, közvetve tehát nem létezik. A Nemzeti Civil Alapprgram első elektrállítása srán is létrejött egy rszágs hatókörű civil adatbázis. A www.nca.hu ldaln, a Nemzeti Civil Alapprgramról szóló 2003. évi L. törvény 12. (4) bekezdése alapján közzétett miniszteri felhívásra (elektr-állítás) bejelentkezett civil szervezetek száma 2766, ezek a szervezetek rszágs és reginális hatókörű szervezetek. Mivel az adatbázis a fenti törvény paragrafusai szerint, krmányzati intézkedésre jött létre, ezért közhivatali civil adatbázisk közé srlható. Ez az adatbázis valószínűleg a következő 2 év múlva esedékes NCA választásk idején aktivizálódik ismét, amikr új jelöltállítás indul. Érdekes összevetni a 2766-s számt a 60.000-rel (és a NIOK 8200-as méretű adatbázisával, következő fejezet). Ez egyrészt jelezheti az előbb már jelzett hiánysságt a megszűnés bejelentését illetően, másrészt jelezheti azt is, hgy a szervezetek között kevés az rszágs és reginális hatókörrel rendelkező (vagy magát annak tartó) szervezet, inkább a kisebb, települési hatókörű szervezetek vannak túlsúlyban. 2.2.2. Civil civil-adatbázisk A NIOK Alapítvány több éve működtet egy hiánypótló jellegű rszágs adatbázist. Jelenleg az adatbázis 8200 rekrd méretű. Országs lefedettségű, önkéntes jelentkezésen és adatfeltöltésen alapuló rendszer. A 10.000 körüli rekrd-szám igen jó hatéknyságt mutat a 60.000-re becsült szektr-mérethez képest, ezek szerint a szervezetek 16%-a önként is csatlakzik egy rszágs adatbázishz. Persze a NIOK adatbázisába a civil szervezeteknek mindenképp megéri csatlakzni, hiszen a szervezet és adatbázisának súlya miatt jól használható eszköz az admányzók szemében, megbízható adatbázisnak tekintik. A 8000 regisztrált szervezetből jelenleg 5400 szervezet fgad 1%-s támgatást. Az 1%-s támgatásk beérkezése részben az adatbázisnak is köszönhető, bár az tény, hgy ma még kevés felajánló keres az Interneten támgatandó szervezetet. Ennek érdekében a NIOK évek óta szervez átfgó reklámkampányt, működtet call-centert, mely a civil szervezeteket és az adófizető államplgárkat is segíti az 1%-s támgatásk felajánlásában és fgadásában. A sikeres kampánynak köszönhetően, a 2004-es évben: 7430-an keresték a megadtt zöld számt, skan érdeklődtek a 1747-es, ill. a hagymánys telefnszámkn is, 7174-en keresték fel a NIOK wap szlgáltatását, 1.393.658 letöltés vlt mérhető a www.nnprfit.hu -n, a prtál látgatttsága pedig csúcsidőben elérte a napi 40-50.000-et is. igen sk civil szervezet frdult a NIOK-hz jgi, vagy gyakrlati segítségért. megközelítőleg 6500 civil szervezet vett részt a kampányban az adatbázisn keresztül. 12 A NIOK nyilatkzata szerint körülbelül 240.000 1%-s nyilatkzat megszületését segítették elő, legalább 1 milliárd frinthz juttatva ezzel a civil szektrt. Az adatbázis részletesen kereshető, megyénként, vagy minden megyében és tevékenységi körök szerint is. A Keresendő szó mező szabadszavas, a szervezetek nevében és leírásában is keres. 12 frrás: NIOK.hu 14
nnprfit.hu adatbázis keresője Az adatbázis leglényegesebb része, mely az 1%-s támgatásk célba érkezését irányítja, a tevékenységi körök meghatárzása, sk támgató ez alapján keresi a támgatandó szervezetet. A 22 kategória részben fedi le a KSH nnprfit szervezetek sztályzási rendszerét, de a kategóriák közül több is kiválasztható egy szervezet részére. Fntsnak tartjuk a keresési ablakban lévő figyelmeztetést: Kérjük figyeljenek a frissítés dátumára, mivel a már régen nem frissítő szervezetek adatai megváltzhattak. Ez is jelzi, hgy gndk vannak az adatbázis frissítésével és az adatk naprakészségével, lévén az önkéntes bejelentkezésen és adatmódsításn alapul. A tényleg jól működő és az 1%-s támgatást kmlyan vevő szervezetek számára a NIOK adatbázisa nyilvánvalóan fnts, de még itt is előfrdulhatnak pntatlanságk. Erre mindenképp figyelni kell majd az Országs Civil Adatbázis létrehzásakr: fnts elérni, hgy a fenntartó, vagy a szervezetek maguk rendszeresen frissítsék adataikat. 15
2.3. Jgi környezet 2.3.1. Nnprfit szabályzás A hazai nnprfit szektr szabályzási helyzetének általáns megítélését jól érzékeltetik az alábbi, pregnánsnak is tekinthető vélemények: Egy egységes, harmnizáló nnprfit törvény kellene. Meglehetősen abszurd, hgy a PTK, az egyesülési törvény, az adó- és egyéb kedvezmény-, illetve szaktörvények mellett, még mintegy 150 legfelsőbb bírósági határzatra és közel ugyanennyi APEH állásfglalásra kell figyelni. Összességében ma a szabályzást egy kettősség jellemzi. Egyrészt a szektr egésze túlszabályztt, másrészt, részben ebből fakadóan a (gazdasági) szabályzásk többsége nem fedi le a szektr alapvető jellegét, a rugalmasságt. Hiányzik ma az a fórum, amelyben a különböző jgszabályk gyakrlati megvalósulását flyamatsan elemeznék. Hiába a jó szándékú nnprfit-törvény, ha azzal nincs összhangban a gazdasági szabályzás. Ma a gazdálkdási, pénzügyi szabályzásban nagyn nagy lyukak tapasztalhatók. Rendkívül prblematikus a szabályzók nagymértékű váltzása, valamint a prfit és a nnprfit szabályzás összemsódása adózási és pénzügyi területeken. 13 A Munka Törvénykönyv legutóbbi rendezése a szervezetek megítélése szerint - csak a piaci és az állami szektrra vnatkztatva állapíttt meg szabályzáskat, illetve azkat tette kötelezővé nnprfit szektrra is. A kérdésről véleményt megfgalmazó szervezetek úgy látják, hgy ez szabályzás nem összeegyeztethető a nnprfit szektr alapvető jellegével, például: az önkéntes vagy rugalmas munkaerő alkalmazás, vagy a nrmatív bérezésből fakadó anmáliák. (A szakképzettek magas bérbesrlása miatt képtelenek megtartani szakembereiket. A törvény indirekten rákényszeríti őket a szakképzetlen, gyrsan fluktuáló, alacsny munkabérű munkaerő alkalmazására.) Általáns igényként fgalmazódik meg a nnprfit szektrt érintő jgszabályalktással kapcslatsan hárm alapvető javaslat: a szervezeteket vnják be a törvényelőkésztésbe, illetve legyen állandó párbeszéd a jgalktók és a szervezetek között, teremtődjön meg egy lyan szakmai fórum, amelyben flyamatsan tesztelik a jgszabályk gyakrlati megvalósulását, kerüljön ismét napirendre a nnprfit tevékenységi kör definiálása egy átfgó, harmnizáló nnprfit-törvény keretében. Az 1987-ben beindult jgi szabályzástól kezdve megfigyelhető a kezdeti kedvezmények flyamats megvnása és a szabályzás állandó váltzása. A (későbbiekben is tvább) szigrdó gazdálkdási szabályk az egyik lyan tényezőnek tekinthetők, amelyek szembetűnő váltzáskat kztak a magyar nnprfit szektr bevételi szerkezetében 14. Ezen kívül állandó prbléma a nnprfitság explicit meghatárzásának hiánya, a töredékes szabályzás a szervezeti frmák, a nnprfit státus és a szektrhatárk területén. Általáns megfgalmazás szerint: ahány hivatal, ahány ügyintéző, annyi fajta jgi értelmezés. Érthető, hgy a civil szektr önmaga krrekt szabályzását, a jgi keretek újraértelmezését kéri és várja, mely flyamatban maga is aktív részvevő kíván lenni. Az elmúlt időszakban több civil kezdeményezés készített átfgó javaslatkat a prblémák rvslására (például NOSZA 15, Civil Társ Trust Prgramirda: Civil jövőkép). 13 NOSZA prjekt, A nnprfit szervezetek jgi helyzete c. vizsgálat (Nnprfit kutatócsprt), 5. p. 14 Bíró Endre: NOSZA, Civil szervezetek jgi környezete Magyarrszágn, 23. p. 16
Az Országs Civil Adatbázis elsősrban eszközként jelentkezhet a jgi szabályzási prblémák megldásában, ezen kívül elősegíti a civil szektr nyilvánssággal kapcslats előírásainak (pl. közhasznúsági jelentés) teljesítését. A jgi szabályzás, a nyilvántartás illetve az adatbázisk összevnásának igénye felvetheti az Országs Civil Adatbázis közpnti szerepét a hivatals nyilvántartásban. Ez a felvetés első pillantásra túl merésznek tűnhet, de figyelembe kell vennünk az alábbi tényeket: A civil szervezeteket törvény szerint nyilván kell tartani, ezt a nyilvántartást a magyar jgrendszer évszázads hagymányai szerint a bíróságk fgják a jövőben is végezni. Az Országs Civil Adatbázis akkr tükrözi legpntsabban a szektr aktuális struktúráját, ha az adatk (hivatals része) kntrlláltan, törvényi és jgi felügyelet mellett kerülnek a rendszerbe. Ha az Adatbázis nem vesz részt a nyilvántartásban, akkr több, egymással nem kherens civil adatbázis fg létrejönni (jelenleg ez a helyzet), egy (vagy több) a civil szektrnak, belső használatra, és több a közhivatalk számára. Mindez nem jelenti azt, hgy az Országs Civil Adatbázis csak a bíróságk által fenntarttt rendszer lenne. A lehetséges adatbázis-mdellek részletes ismertetésénél (lásd: 3.1.5 fejezet) látható, hgy az adatbázis több részre, biztnsági körre sztható, ezek a körök egy nyílt architektúra (lásd: 2.5.1 fejezet) szerint kell rendeződjenek, a hzzáférések szintjei így lehetővé teszik az adatbázis belső, közhivatalk által használt részének biztnságát, és a külső civil és társadalmi hzzáférést is. 2.3.2. Nemzeti Civil Alapprgram, a törvény, eddigi fejlemények A Nemzeti Civil Alapprgram hsszú törvényi előkészítés után 2004 tavaszán indulhattt el. A Prgramt az Országgyűlés 2003. évi L. törvénye szabályzza, célja a civil szervezetek átlátható, költségvetési frrásautmatizmusra épülő, pártplitikától mentes frrásainak biztsítása 16. A törvény értelmében az Alapprgram a megelőző évi, 1%-s civileknek szánt felajánlásk összegével gazdálkdhat ez 2004-2005-ben 6,5-7 milliárd frintt jelent. Fnts minimum-tétel, hgy az Alapprgram számára átutalt támgatási összeg nem lehet kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben a magánszemélyek által ténylegesen befizetett személyi jövedelemadó 0,5 %-a. A 2004-es év végén az Országgyűlés megpróbálta módsítani az Alapprgram törvényét, többek között épp a fenti minimum-tételt kívánta törölni, mely a civilek erős tiltakzásába ütközött. A módsításról semmilyen előzetes egyeztetés nem történt a két szektr között, ami jól példázza az együttműködés és párbeszéd kezdetlegességét. A prblémák ellenére a prgram tvább halad, és mindenképpen mérföldkőnek számít a magyar nnprfit társadalm életében. Az Országs Civil Adatbázis megvalósíthatósági tanulmányait épp az Alapprgram kllégiuma rendelte meg, számunkra ez is jelzi, hgy az Alapprgram nem egyszerűen egy költségvetési frrás elsztását biztsító rendszer. Az Adatbázis felvetése (megvalósítása) ugyanis nem feltétlenül az Alapprgram feladata, hanem mint az előbbiekben már jeleztük felfgható e- krmányzati feladatnak vagy még inkább a szektrk együttműködésén alapuló közös prjektnek is. Az Alapprgram eszközként hasznsíthatja az Országs Civil Adatbázist. A pályázati rendszer egyszerűbbé válhat az Adatbázisn alapulva; 15 A 2001-2002-es években indult a Nnprfit Szektr Analízis (NOSZA) mely fő célja a szektr helyzetének átfgó elemzése vlt, főleg a jgi szabályzás területén. A NOSZA fő támgatója és elindítója a magyarrszági Charles Stewart Mtt Alapítvány. 16 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprgramról 17
a könnyebb nyilvántartás egyrészt a számtalan hivatals igazlásnak, a felesleges bürkráciának szabhat némi gátat, a kllégiumknak segíthet a krrektebb döntések meghzatalában, később pedig lehetővé teheti az nline pályázati flyamatt is 17. A Nemzeti Civil Alapprgram elsődleges feladata a jövőben is a civil szektrnak nyújttt állami támgatás egy részének strukturált, jól szervezett, a szektr igényeinek megfelelő elsztása. Ez a feladat egyértelműen megköveteli az állam és a civil szektr közötti hatékny együttműködést, éppen emiatt fnts az Országs Civil Adatbázis kivitelezésében (is) a két szektr közös munkája. 2.3.3. Adatvédelem és nyilvánsság A civil szervezetek adatai jgi szempntból kevert adatbázisnak minősülnek, egyaránt tartalmaznak közérdekű, közhasznú adatt és személyes adatkat is. Ezeknek az adatknak át kell menniük az adatkezelés, adatfeldlgzás, biznys esetekben az adattvábbítás és nyilvánsságra hzatal lépésein, számtalan irányban, miközben be kell tartani azkat a törvényeket, melyek egyrészt az adatk védelmét, másrészt a civil szervezetek biznys adatainak kötelező nyilvánsságát írják elő. A személyes adatk védelmét és a közérdekű adatk nyilvánsságát az 1992. évi LXIII törvény szabályzza. A Civil Adatbázisban az alábbi adatk jelenhetnek meg: személyes adat: bármely meghatárztt (aznsíttt vagy aznsítható) természetes személlyel (a tvábbiakban: érintett) kapcslatba hzható adat, az adatból levnható, az érintettre vnatkzó következtetés. A személyes adat az adatkezelés srán mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcslata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkr tekinthető aznsíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, aznsító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fizilógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szciális aznsságára jellemző tényező alapján aznsítani lehet. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkrmányzati feladatt, valamint jgszabályban meghatárztt egyéb közfeladatt ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vnatkzó, a személyes adat fgalma alá nem eső adat; közérdekből nyilváns adat: minden lyan, természetes személy, jgi személy vagy jgi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vnatkzó, a közérdekű adat fgalma alá nem tartzó adat, amelynek nyilvánsságra hzatalát vagy hzzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; A Civil Adatbázis működtetésében szerepet játszó fntsabb fgalmak: hzzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határztt kinyilvánítása, amely megfelelő tájékztatásn alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vnatkzó személyes adatk - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez adatkezelés: az alkalmaztt eljárástól függetlenül a személyes adatkn végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárlása, megváltztatá- 17 lásd: 2.1.3 fejezet; e-krmányzat 3. szint vagyis a kétirányú interakció 18
sa, felhasználása, tvábbítása, nyilvánsságra hzatala, összehanglása vagy összekapcslása, zárlása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatk tvábbi felhasználásának megakadályzása. adattvábbítás: ha az adatt meghatárztt harmadik személy számára hzzáférhetővé teszik; nyilvánsságra hzatal: ha az adatt bárki számára hzzáférhetővé teszik; adattörlés: az adatk felismerhetetlenné tétele ly módn, hgy a helyreállításuk többé nem lehetséges; adatfeldlgzás: az adatkezelési műveletekhez kapcslódó technikai feladatk elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásáhz alkalmaztt módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől; adatfeldlgzó: az a természetes vagy jgi személy, illetve jgi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jgszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatk feldlgzását végzi; személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatk bármely strukturált, funkcinálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állmánya, amely meghatárztt ismérvek alapján hzzáférhető; adatállmány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatk összessége; harmadik személy: lyan természetes vagy jgi személy, illetve jgi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azns az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldlgzóval; harmadik rszág: minden lyan rszág, amely nem tagja az Európai Uniónak Az Adatbázis feltöltése esetén a civil szervezet kapcslattartóinak, tisztviselőinek tisztában kell lennie személyes adatai közzétételének következményeivel, saját jgaival. Ezt az elérhető jgi nyilatkzatkkal is biztsítani kell. A személyes adat közzétételéhez a közzétevőnek hzzá kell járulnia. Amennyiben a személyes adatk közléséhez a közzétevő nem járul hzzá, azkat nem lehet nyilvánsságra hzni. Az érintett hzzájárulását megadttnak kell tekinteni az érintett közszereplése srán általa közölt vagy a nyilvánsságra hzatal céljából általa átadtt adatk tekintetében. A személyes adatkat védeni kell illetéktelen hzzáféréstől, infrmatikai téren is (pl. e-mail címek spam-védelme, lelvasás elleni védelem, zárt az e-mail címet nem láttató levélküldő rendszer megvalósításával). Az érintettek személyes adataikról, azk kezeléséről bármikr kérhetnek tájékztatást, illetve kérhetik azk helyesbítését, illetve (biznys kivételektől eltekintve) törlését. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számíttt legrövidebb idő alatt, legfeljebb aznban 30 napn belül írásban, közérthető frmában megadni a tájékztatást. Személyes adat (beleértve a különleges adatt is) az rszágból - az adathrdzótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - harmadik rszágban lévő adatkezelő vagy adatfeldlgzó részére csak akkr tvábbítható, ha ahhz az érintett hzzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerződés rendelkezik, feltéve, hgy a harmadik rszág jga - az Európai Unió által meghatárztt - megfelelő védelmet biztsít az átadtt adatk kezelése srán. 19
Az adatkat védeni kell különösen a jgsulatlan hzzáférés, megváltztatás, tvábbítás, nyilvánsságra hzatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatk technikai védelmének biztsítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldlgzónak, illetőleg a távközlési vagy infrmatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatk tvábbítása hálózatn vagy egyéb infrmatikai eszköz útján történik. Közhasznúság A közhasznúság körülményeit a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény kezeli. A törvény szerint a közhasznú szervezet köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját hnlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánsság számára elérhető módn közzétenni. Javasljuk, hgy a Civil Adatbázis rendelkezzen a közhasznúsági jelentések tárlására és feltöltésére alkalmas adattárlási és közzétételi lehetőséggel, és a közhasznúsági jelentés e módn történő közzététele feleljen meg a törvény szerinti nyilvánsságra hzatal kritériumának. 20