Regions for Intelligent Transport Solutions Network This project is co-financed by the European Regional Development Fund and made possible by the INTERREG IVC programme Project Duration: 31.01.2012 31.12.2014 Térségi ITS Akcióterv Pécs, Magyarország BIOKOM Nonprofit Kft.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 1 1 Európai dimenzió... 7 2 Az ITS kiépítésének jogi/politikai és tervezési keretei... 10 2.1 Az ITS kiépítésének általános jogi/politikai keretei... 10 2.2 A helyi/térségi ITS tervezési kerete: Pécs MJV és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési stratégiája... 11 2.3 Az ITS kiépítésének jelenlegi helyzete a térségben... 13 3 Az ITS kiépítésének térségi feltételrendszere, célkitűzései és prioritásai... 17 3.1 Fő közlekedési kihívások a térségben... 17 3.2 A prioritás-meghatározás módszertana... 19 3.3 A prioritás-meghatározás eredménye... 21 4 Az Akcióterv által javasolt intézkedések... 31 4.1 Az intézkedések kapcsolódása Pécs közlekedésfejlesztési stratégiájának célrendszeréhez... 32 4.2 Az intézkedések kapcsolódása a RITS Net témakörökhöz... 34 4.3 A környezetbarát közlekedési rendszerek támogatásának operatív céljához illeszkedő ITS prioritások és beavatkozások... 36 4.3.1 I. Prioritás: Helyi és helyközi közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, szolgáltatási színvonalának javítása... 36 4.3.1.1 Utastájékoztatás fejlesztése... 36 4.3.1.2 Közösségi közlekedés menedzsment fejlesztése... 42 4.3.1.3 Automatikus fizetési lehetőségek kiterjesztése a közösségi közlekedésben... 45 4.3.1.4 Megállóhelyi infrastruktúra fejlesztése... 49 4.3.2 II. Prioritás: Nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása... 51 4.3.2.1 Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása... 53 4.3.2.2 Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása... 57 4.4 A közúti közlekedési rendszer hatékonyságának javítására, és a környezetre gyakorolt hatásának csökkentésre irányuló operatív célhoz illeszkedő ITS prioritások és beavatkozások... 60 4.4.1 III. prioritás: A parkolási szolgáltatások fejlesztése... 60 4.4.1.1 A parkolásra vonatkozó szabályozás módosítása... 60 4.4.1.2 ITS eszközök alkalmazása a parkolási rendszerben... 62 4.4.2 IV. Prioritás: Forgalomszabályozás fejlesztése... 67 4.4.2.1 Jelzőlámpás közúti forgalomirányító központ fejlesztése... 67 4.4.2.2 Várható eredmények és hasznok... 69 4.4.2.3 Kapacitáshiányos csomópontok fejlesztése... 69 4.4.2.4 Közlekedésbiztonság javítása... 71 4.4.3 V. prioritás: Forgalom csillapítása a területi funkcióknak megfelelően... 75 4.4.3.1 Belváros forgalmi problémáinak csökkentése... 75 4.4.3.2 Lakóterületek forgalomcsillapítása... 77 4.4.3.3 Teherforgalmi közlekedés szabályozása... 79 5 Összefoglalás... 81
Rövidítések listája Rövidítés Magyarázat RITS-Net Regions for Intelligent Transport Solutions Network ITS Intelligent Transport System ICT Information and Communication Technology
Vezetői összefoglaló Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) bevezetésének ösztönzésére és alkalmazásának felgyorsítására irányuló törekvések több helyen is megjelennek Európai Uniós politikában. Az Európai Bizottság által 2001-ben kiadott Fehér Könyv felhívja a figyelmet a technológiai innovációk alkalmazásának közlekedésben betöltött szerepére. Az ITS hozzájárul egy biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb európai közlekedési hálózat kialakításához. 1 Az ITS fontos szerepet kap a következő, 2011-2020-as időszakra szóló Fehér Könyvben is, annak bevezetése lehetővé teszi az infrastruktúra kapacitásának optimalizálását, támogatja a környezettudatos közlekedést, valamint elősegíti a kutatások eredményeinek gyakorlatban történő alkalmazását. 2 A Bizottság 2009-ben kiadott Városi Mobilitás Cselekvési Terve kiemeli az egyes irányelvek integrációjának szükségét, nagy hangsúlyt fektet az állampolgárok szerepére, hangsúlyozza a különböző mobilitással kapcsolatos tapasztalatok cseréjének, jó példák bemutatásának fontosságát, valamint a városi mobilitás optimalizációjának szükségességét. 3,4 Az ITS alkalmazásának ösztönzése megjelenik az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelvében is. Az irányelv egy jogi-szabályozási keretrendszert ad az ITS bevezetésének elősegítéséhez. Az irányelv célja az intelligens közlekedési rendszerek az Európai Unió egész területén való kiépítése. 5 Magyarországon nincs ITS törvény, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 48/2012. rendelete az egyedüli ITS-re irányuló jogszabály. A 48/2012 NFM rendelet célja a 2010/40/EU ITS irányelv magyarországi megvalósítása. A rendelet értelmében az ITS kialakításával összefüggő stratégiai és módszertani előkészítési feladatokat a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) látja el. 6 Magyarország nem rendelkezik hivatalos ITS akciótervvel, csupán egy olyan ITS stratégiája van, amely vitaanyagként készült Magyarország számára a CONNECT projekt III. fázisának keretében ( Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások hazai fejlesztéséhez ), ezt azonban hivatalosan nem fogadták el. 7 1 Forrás: Európai Bizottság. Fehér Könyv - Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni (COM/2001/370), Brüsszel, 2001.12.09. http://ec.europa.eu/transport/themes/strategies/doc/2001_white_paper/lb_com_2001_0370_en.pdf Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 2 Forrás: Európai Bizottság: Fehér Könyv - Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé, (COM/2011/144), Brüsszel, 2011.03.28. http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2011:0144:fin:hu:pdf Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 3 Forrás: Európai Bizottság. COM/2009/490http://europa.eu/legislation_summaries/transport/mobility_and_passenger_rights/tr0027_en.htm Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 4 Forrás: Az Európai Mobilitási Hét célja, története. http://www.mobilitasihetbudapest.hu/detail.php?id=1 Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 5 Forrás: Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről. http://europa.eu/legislation_summaries/transport/intelligent_transport_navigation_by_satellite/tr0040_hu.htm Letöltés dátuma: 2014.09.18. 6 Forrás: 48/2012. (VIII. 23.) NFM rendelet az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200048.nfm 7 Forrás: Stratégia az Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Hazai Fejlesztéséhez Vitaanyag. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Budapest 2009. január. Közreműködő szakértők: Dr. habil. 1
Annak ellenére, hogy nincs hivatalos nemzeti ITS stratégia, számos olyan közlekedésirányítási és közlekedésfejlesztési stratégiai dokumentum létezik, amelyekben az ITS megoldásokat a prioritások között említik, ilyenek például a magyar Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 vagy a Dél-Dunántúli Operatív Program. A RITS-Net projekt az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelvének mevalósítását célozza meg elősegíteni. A RITS-Net projekt célkitűzése az intelligens közlekedési rendszerek regionális bevezetésének megszervezésével történő fenntartható regionális közlekedési politikák kialakítása és támogatása. A RITS-Net projekt magyarországi tagja a pécsi BIOKOM Nonprofit Kft., amely városüzemeltetési feladatokat lát el. A RITS-Net projekt keretében készült el jelen térségi Akcióterv. Az Akcióterv célja Pécs és térségének közlekedésfejlesztése ITS megoldások alkalmazásával, a közlekedési hálózat hatékonyabb menedzsmentje, a meglévő közlekedési infrastruktúra kihasználtságának optimalizációja, a közlekedési kapacitás és a mobilitás növelése, a torlódások előfordulásának csökkentése, a közlekedésbiztonság fejlesztése, a környezeti terhelés mérséklése és a lakosság életszínvonalának növelése érdekében. Jelen Akcióterv által javasolt intézkedések két fő dokumentumon, valamint a városüzemeltetés által megfogalmazott fejlesztési elképzeléseken alapulnak. Az egyik alapdokumentum a város által 2010-ben elfogadott közlekedésfejlesztési stratégia, mely részletesen előkészített és kidolgozott, 4 kötetből áll és a térség közlekedésfejlesztését komplexen kezeli. A stratégia kidolgozását megelőzte egy felmérés és egy elemzés munkarész is (1. és 2. kötet), amelyek átfogó és részletesen kidolgozott helyzetelemzést és értékelést adtak Pécs és környéke közlekedési rendszeréről. A stratégia céljai és eszközrendszere így a felmérés és elemzés munkarészek által azonosított fejlesztendő területeknek megfelelően kerültek megfogalmazásra, a térség közlekedési szempontból releváns jellegzetességeinek és adottságinak figyelembe vételével. Az Akcióterv a város közlekedésfejlesztési stratégiája mellett a RITS-Net projektben összeállított egységesített kérdőívek helyzetelemzésén és prioritás-meghatározásán alapszik. A RITS-Net témakörök mindegyikéhez felállításra került egy helyzetelemző és egy prioritás meghatározó kérdőív az ITS térségben való kiépítettségi szintjének felmérése és a térség szempontjából releváns ITS eszközök stratégiai jelentőségének és bevezetési kockázatainak értékelése céljából. Így végül az egyes ITS eszközök besorolásra kerültek egyrészt térségi kiépítettségi szintjük (kiépített, kiépítés alatt, nem létezik), másrész pedig a rájuk vonatkozó prioritási szint és a hozzájuk kapcsolódó kockázat alapján. A térséget egy prioritás-kockázat mátrixban egy 1-től 5-ig tartó besorolási skálán (1-nagyon alacsony, 5-nagyon magas) értékelték. A kérdőíveket a RITS-Net térségek mindegyikében használják, az egységes forma lehetővé teszi a térségek egymással történő Lindenbach Ágnes, Dr. Bokor Zoltán, Dr. Mészáros Ferenc, egyetemi adjunktus. http://www.itshungary.hu/dokumentumok/04_itsstrategia_2009januar.pdf Letöltés dátuma: 2014. 09.22. 2
összehasonlítását. A kérdőívek naprakész információt adnak a térség ITS infrastruktúrájának kiépítettségéről, valamint a stratégiai jelentőségük és bevezetési kockázataik mérlegelésével azonosítják a térség számára legfontosabb ITS eszközöket. A RITS-Net projekt keretében készült elemzésben az alábbi főbb térségi kihívásokat azonosították: A vegyes átutazó (tranzit) és városi forgalmat szabályozni kell a városhatáron belül, az információt össze kell gyűjteni, és azt biztosítani kell a felhasználók számára Fel kell javítani a belváros behajtást szabályozó és parkolási rendszerét Be kell vezetni a közszolgálati járművek (útkarbantartók, hulladékszállítók) szabályozását a problémák észlelése és kiküszöbölése végett és hogy a szolgáltatásokat a város Mecsek lábánál található, szűk és meredek utcáiban is biztosítani lehessen. A parkoló infrastruktúra felhasználói számára biztosítani kell az automatikus fizetési és e-jegyrendszer szolgáltatásokat A kérdőívek alapján készült prioritás meghatározásban magas prioritással bíró és alacsony kockázattal járó ITS eszközöket a következő témakörökhöz kapcsolódóan azonosítottak: Vészhelyzet kezelés és baleseti szolgálat ITS a közlekedés menedzsmenthez és mobilitáshoz Parkolás és automatikus fizetés Közösségi közlekedés menedzsment Fejlett gépjármű- és baleset felügyelet Magas prioritással bíró és magas kockázattal járó ITS eszközöket a következő témakörökhöz kapcsolódóan azonosítottak: Fejlett gépjármű- és baleset felügyelet ITS a közlekedés menedzsmenthez és mobilitáshoz Az Akcióterv Pécs és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési stratégiájának átfogó céljához illeszkedően és a RITS-Net kérdőívek eredményeinek, az ITS-ben rejlő lehetőségek, valamint a városüzemeltetés fejlesztési elképzeléseinek figyelembe vételével a stratégia két operatív céljához kapcsolódóan fogalmaz meg intézkedési javaslatokat: 1. Környezetbarát közlekedési rendszerek támogatása 2. Közúti közlekedési rendszer hatékonyságának javítása, és környezetre gyakorolt hatásának csökkentése Az Akcióterv bemutatja a két operatív cél megvalósításához szükséges 5 fő prioritási területet és az azokhoz kapcsolódó 14 beavatkozási javaslatot. Az Akcióterv bemutatja beavatkozási javaslatok: indoklását és célját; 3
tartalmát és intézkedéseit; az intézkedések ütemezését és az érintetteket; a fejlesztési intézkedések várható eredményeit és hasznait; a főbb prioritással bíró fejlesztési intézkedések becsült költségelemeit. Az intézkedések kapcsán fontos megjegyezni, hogy az ITS eszközök bevezetése mellett az Akcióterv javasol infrastrukturális fejlesztéseket is. Bár ezek az infrastrukturális fejlesztési javaslatok nem ITS eszközök, azok megléte elengedhetetlen az ITS eszközök bevezetéséhez, hisz megfelelő minőségű infrastrukturális háttér nélkül az ITS eszközök bevezetése nem célszerű. Az Akcióterv emellett három jó gyakorlat is bemutat a RITS-Net résztvevők ITS gyakorlatai közül, amely Pécs számára követendő példaként szolgálhat a város közlekedésfejlesztési céljainak megvalósításához. Ezek a következő beavatkozási javaslatokhoz kapcsolódnak: utastájékoztatás fejlesztése (jó gyakorlat: Közép-Makedónia régió, székhelye: Szaloniki), automatikus fizetési lehetőségek kiterjesztése a közösségi közlekedésben (jó gyakorlat: Gipuzkoa tartomány, székhelye: Donostia - San Sebastian) és közlekedésbiztonság javítása (jó gyakorlat: Közép-Szlovénia Régió, Ljubljana). Jelen Akciótervben a két fő operatív célhoz kapcsolódó prioritási területek, javasolt beavatkozások és fejlesztési intézkedések kerülnek bemutatásra. 4
1. Operatív cél: Környezetbarát közlekedési rendszerek támogatása 1. Prioritási terület: Helyi és helyközi közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, szolgáltatási színvonalának javítása Beavatkozási javaslat: Javasolt intézkedések: 1) Utastájékoztatás fejlesztése Járműveken, megállóhelyeken elhelyezett utastájékoztató panelek további fejlesztése Forgalmas megállóhelyeken, végállomásokon elhelyezett dinamikus utastájékoztató egységek további fejlesztése: Internetes funkciók fejlesztése 2) Közösségi közlekedés menedzsment fejlesztése 3) Automatikus fizetési lehetőségek kiterjesztése a közösségi közlekedésben Mobil alkalmazás fejlesztése Forgalomirányító diszpécserközpont fejlesztése, fejlett közlekedésinformatikai eszközökkel és közlekedés menedzsment rendszerrel való felszerelése és alkalmassá tétele más diszpécserközpontokkal történő együttműködésre Utasszámláló berendezések számának növelése a buszokon Zöld út kérés biztosítása a buszoknak a rendszer folyamatos monitoringja mellett E-ticket rendszer fejlesztése a helyi buszközlekedésben E-ticket rendszer fejlesztése a helyközi buszközlekedésben Mobiltelefonos fizetési lehetőségek fejlesztése (pl.: NFC technológia) a közösségi közlekedési szolgáltatóknál Bankkártya terminállal ellátott és/vagy érintésmentes PayPass, PayWave fizetést lehetővé tevő jegykezelő berendezések alkalmazása a közösségi közlekedési szolgáltatóknál Az otthon nyomtatott és mobilon keresztül megvásárolható vonatjegytípusok bővítése Integrált intermodális menetjegy-kezelési rendszer bevezetése 4) Megállóhelyi infrastruktúra ITS eszközök: pl.: P+R és B+R parkolók fejlesztése Infrastrukturális fejlesztések: pl.: peronok, járdacsatlakozások, gyalogátkelők fejlesztése stb. 2. Prioritási terület: Nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása Beavatkozási javaslat: 5) Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása 6) Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása Javasolt intézkedések: ITS eszközök: pl.: P+R és B+R parkolók, online felület, mobilos alkalmazás kialakítása, fejlesztése stb. Infrastrukturális fejlesztések: pl.: burkolati jelek, táblák, kerékpárút, - sáv kialakítása, fejlesztése stb. ITS eszközök: pl.: sebességkijelző, sebességmérő Infrastrukturális fejlesztések: pl.: középső zöldsáv, buszöböl, buszforgalmi sáv, gyalogátkelők kialakítása, fejlesztése stb. 5
2. Operatív cél: Közúti közlekedési rendszer hatékonyságának javítása és a környezetre gyakorolt hatásának csökkentése 3. Prioritási terület: A parkolási szolgáltatások fejlesztése Beavatkozási javaslat: Javasolt intézkedések: 7) A parkolásra vonatkozó Védett övezet kiterjesztése szabályozás módosítása A díjszabások felülvizsgálata 8) ITS eszközök alkalmazása a Parkolás-tájékoztatási rendszer bevezetése parkolási rendszerben Intelligens díjfizetés, automata rendszerek biztosítása Parkolás ellenőrző rendszer felállítása P+R, B+R és P+W lehetőségek javítása 4. Prioritási terület: Forgalomszabályozás fejlesztése Beavatkozási javaslat: Javasolt intézkedések: 9) Jelzőlámpás közúti forgalomirányító központ Modern forgalmi adatgyűjtő berendezések (infravörös, kamerás) számának növelése fejlesztése Forgalmi adatbázis fejlesztése Változtatható jelzésképű táblák telepítése Zöld út kérés biztosítása a buszoknak a rendszer folyamatos monitoringja mellett 10) Kapacitáshiányos csomópontok fejlesztése ITS eszközök: pl.: visszaszámlálók, forgalmi torlódást észlelő rendszer Infrastrukturális/szabályozási változások: pl.: csomópontok forgalmiés kapacitásviszonyainak részletes felülvizsgálata, sávok és csomópontok átalakításának felülvizsgálata stb. 11) Közlekedésbiztonság javítása ITS eszközök: pl.: visszaszámlálók, sebességkijelző és sebességmérő berendezések, automatikus rendszámfelismerő eszközök telepítése, webes/mobil alkalmazások biztosítása a valós idejű forgalmi helyzetről Infrastrukturális fejlesztések: gyalogátkelők kialakítása, fejlesztése 5. Prioritási terület: Forgalom csillapítása a területi funkcióknak megfelelően Beavatkozási javaslat: Javasolt intézkedések: 12) Belváros forgalmi problémáinak csökkentése ITS eszközök: pl.: P+R, B+R parkolók kialakítása, kamerarendszer a védett övezetben 13) Lakóterületek forgalomcsillapítása 14) Teherforgalmi közlekedés szabályozása Infrastrukturális fejlesztések: süllyedő oszlopok telepítése, közlekedési táblák, jelzések alkalmazása ITS eszközök: pl.: digitális sebességkijelzők telepítése, változtatható jelzésképű táblák telepítése, sebességmérő eszközök Infrastrukturális fejlesztések: pl.: lakó-pihenő övezetek, gyalogoszónák kijelölése, zöldterületek növelése, bejárati küszöbök, sebességcsökkentő bordák stb. ITS eszközök: pl.: változtatható jelzésképű táblák telepítése, interneten elérhető valós idejű útvonalajánlások Infrastrukturális fejlesztések: pl.: lakóterületeket elkerülő teherforgalmi útvonalak kijelölése, ELP jellegű átrakóhely kialakítása Az Akcióterv által javasolt intézkedések végrehajtása egyrészt hozzájárul Pécs közlekedésfejlesztési stratégiája átfogó céljának megvalósításához Pécs és térsége élhetőségének és versenyképességének javításához, másrészt pedig hatékony megoldást jelent a RITS-Net projekt keretében azonosított közlekedési kihívásokra és elősegíti a magas prioritásúként értékelt területek fejlesztését. A helyi ITS kialakítása továbbá követendő példaként szolgálhat a Dél-dunántúli Régió több olyan városa számára is, amely fenntartható, okos városként kívánja szervezni közlekedését. 6
1 Európai dimenzió Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) bevezetésének ösztönzésére és alkalmazásának felgyorsításáre irányuló törekvések több helyen is megjelennek Európai Uniós politikában. Az Európai Bizottság által 2001-ben kiadott Fehér Könyv ( Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni (COM/2001/370) felhívja a figyelmet a technológiai innovációk alkalmazásának közlekedésben betöltött szerepére. Az ITS hozzájárul egy biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb európai közlekedési hálózat kialakításához. 8 Az ITS fontos szerepet kap a következő, 2011-2020-as időszakra szóló (bár a célokat 2050-ig megfogalmazó) Fehér Könyvben is ( Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé (COM/2011/144). Az ITS bevezetése lehetővé teszi az infrastruktúra kapacitásának és használatának optimalizálását, támogatja a környezettudatos közlekedést, valamint elősegíti, hogy kutatások során elért eredmények rövid időn belül a gyakorlatban is alkalmazásra kerüljenek. 9 Az Európai Bizottság Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére (COM/2008/886) című dokumentumában kijelölt cél az intelligens közlekedési rendszerek bevezetésének felgyorsítása a közúti közlekedésben és alkalmazásának összehangolása, beleértve más közlekedési eszközökkel történő kapcsolatok kialakítását is. A cselekvési terv kijelöl hat kiemelt fontosságú területet ahol intézkedések meghozatalára van szükség. Minden területen meghatározásra került egy konkrét intézkedéscsomag és az egyértelmű ütemterv. A hat terület a következő: A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása A forgalom- és a teheráru-kezelési ITS-szolgáltatások folyamatossága az európai közlekedési folyósokon és az agglomerációkban Közúti biztonság és védelem A járművek integrációja a közlekedési infrastruktúrába Adatbiztonság és -védelem, felelősségi kérdések Európai együttműködés és koordináció az intelligens közlekedési rendszerek terén 10 Az Európai Bizottság 2009-ben kiadott Városi Mobilitás Cselekvési Terve (COM/2009/490) kiemeli az egyes irányelvek integrációjának szükségességét, nagy hangsúlyt fektet az állampolgárok szerepére, felhívja a figyelmet a zöldebb városi közlekedés fontosságára, és a finanszírozási lehetőségek erősítésének szükségére, hangsúlyozza a különböző 8 Forrás: Európai Bizottság. Fehér Könyv - Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni (COM/2001/370), Brüsszel, 2001.12.09. http://ec.europa.eu/transport/themes/strategies/doc/2001_white_paper/lb_com_2001_0370_en.pdf Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 9 Forrás: Európai Bizottság: Fehér Könyv - Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé, (COM/2011/144), Brüsszel, 2011.03.28. http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2011:0144:fin:hu:pdf Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 10 Forrás: Európai Bizottság: Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére (COM/2008/886) http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2008:0886:fin:hu:pdf Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 7
mobilitással kapcsolatos tapasztalatok cseréjét, jó példák, ismeretek bemutatásának fontosságát, valamint a városi mobilitás optimalizációjának szükségét. 11,12 Az ITS alkalmazásának ösztönzése megjelenik az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelvében is, melynek megvalósítását a RITS-Net projekt célozta meg elősegíteni. Az irányelv egy jogi-szabályozási keretrendszert ad az ITS bevezetésének elősegítéséhez. Az irányelv célja az intelligens közlekedési rendszerek az Európai Unió egész területén való kiépítése, mely elősegíti a tisztább, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedési hálózatok kiépítését. Ezt az irányelvet alkalmazni kell a közúti közlekedési ágazat területén az Európai Unióban működő valamennyi intelligens közlekedési rendszerhez kapcsolódó alkalmazásra és szolgáltatásra, valamint azoknak a más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira. 13 Az irányelv következő négy kiemelt területet és hat kiemelt intézkedést fogalmazza meg: I. A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása a) az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások; b) az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások; c) a valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos általános közlekedési információk biztosítása; II. A forgalmi és teherszállítási irányításhoz kapcsolódó ITS-szolgáltatások folyamatossága; III. A közúti biztonsággal kapcsolatos ITS-alkalmazások a) a kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás; b) a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás; c) a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló foglalási rendszerek biztosítása; IV. A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával 14 11 Forrás: Európai Bizottság. COM/2009/490http://europa.eu/legislation_summaries/transport/mobility_and_passenger_rights/tr0027_en.htm Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 12 Az Európai Mobilitási Hét célja, története,http://www.mobilitasihetbudapest.hu/detail.php?id=1 Letöltés dátuma: 2014. 09. 22. 13 Forrás: Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről.http://europa.eu/legislation_summaries/transport/intelligent_transport_navigation_by_satellite/tr0040_hu.htm Letöltés dátuma: 2014.09.18. 14 Forrás: Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Magyarország jelentése az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS intézkedésekről, a 2010/40. sz. ITS Direktíva 17. cikk (2) bekezdés előírásának megfelelően, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások kiemelt alkalmazási területeire vonatkozóan. Budapest 2012. http://www.nih.gov.hu/download.php?docid=24671 8
Az irányelv által kiemelt hat intézkedés végrehajtásához szükséges tevékenységekhez ad részletes leírást és fogalmaz meg ütemtervet a 2011-2015-ig tartó időszakra vonatkozóan a Bizottság C/2011/289 döntése alapján létrejött munkaprogram. 15 A Bizottság 2011/C 135/03 döntése alapján pedig létrejött az európai ITS tanácsadó csoport, amely a Bizottságot az ITS EU-n belüli kiépítésének és használatának üzleti és műszaki szempontjaival kapcsolatos tanácsokkal segíti. Arról, hogy mely intelligens közlekedési rendszerekbe fektetnek be, az EU-tagállamok maguk dönthetnek. 16,17 Bár helyi szinten több európai városban is léteznek különböző ITS alkalmazások, ezek csupán az adott közigazgatási területeken működnek, egymástól elszigetelve, amely meggátolja a kölcsönösen átjárható és hatékony ITS-szolgáltatások biztosítását. A RITS- Net projekt 2010/40/EU irányelv által meghatározott innovatív közlekedési technológiák összehangolt kiépítésének céljához kapcsolódik. A projekt célja, hogy elősegítse az ITS integrációját az által, hogy a helyi ITS alkalmazásokat összehangolja az országos ITS törekvésekkel. 18,19 15 Forrás: Európai Bizottság: CommissionDecision of 15 February 2011 concerningtheadoption of the Working Programme on the implementation of Directive 2010/40/EU 16 Forrás: Európai Bizottság: Mobility and Transport: European ITS Advisory Group. http://ec.europa.eu/transport/themes/its/road/action_plan/its_advisory_group_en.htm/ Letöltés dátuma: 2014. 09.22. 17 Forrás: Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről. http://europa.eu/legislation_summaries/transport/intelligent_transport_navigation_by_satellite/tr0040_hu.htm Letöltés dátuma: 2014.09.18. 18 Forrás: Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről. http://europa.eu/legislation_summaries/transport/intelligent_transport_navigation_by_satellite/tr0040_hu.htm Letöltés dátuma: 2014.09.18. 19 Forrás: RITS-Net: RITS-Net Bemutatása. http://www.rits-net.eu/index.php?id=42 Letöltés dátuma: 2014.09.18. 9
2 Az ITS kiépítésének jogi/politikai és tervezési keretei 2.1 Az ITS kiépítésének általános jogi/politikai keretei Magyarországon nincs ITS törvény, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 48/2012. rendelete az egyedüli ITS-re irányuló jogszabály. A 48/2012 NFM rendelet célja a 2010/40/EU ITS irányelv magyarországi megvalósítása. A nemzeti irányelvek/programok és stratégiák kidolgozása a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ feladata. A 48/2012. NFM rendeletben meghatározottak szerint az ITS kialakításával összefüggő stratégiai és módszertani előkészítési feladatokat a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) látja el. Az ITS bevezetésében elért haladásról a KKK háromévente jelentést készít az ITS-szolgáltatások kiépítésében történt előrelépésről. A rendelet értelmében az ITS-jelentést a KKK első alkalommal 2015. április 1-jéig készíti el. 20 Magyarország nem rendelkezik hivatalos ITS akciótervvel, csupán egy olyan ITS stratégiája van, amely vitaanyagként készült Magyarország számára a CONNECT projekt III. fázisának keretében ( Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások hazai fejlesztéséhez ), ezt azonban hivatalosan nem fogadták el. 21 Annak ellenére, hogy nincs hivatalos nemzeti ITS stratégia, számos olyan közlekedésirányítási és közlekedésfejlesztési stratégiai dokumentum létezik, amelyekben az ITS megoldásokat a prioritások között említik. Ilyenek: A magyar Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 (Fehér Könyv) horizontális céljai között szerepel az ITS bevezetése minden közlekedésirányítási területen. A Dél-Dunántúli Operatív Program szerint a prioritások között szerepel a közösségi közlekedés az ITS alkalmazásán keresztül történő optimalizációja. Az ITS irányelv átültetése Nem 48/2012. NFM rendelet -> Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Nemzeti ITS Akcióterv Nem Releváns stratégiai dokumentumok Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) (2007) Stratégia az Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Hazai Fejlesztéséhez (2009) Jövőbeli nemzeti prioritások Az ITS kiépítése az önkormányzatoknál. Forgalomirányítási és közlekedési információs rendszer az autópálya hálózathoz 1. táblázat: Jogi/politikai keret (RITS-Net SoA questionnaire, SEE-ITS 2013, ITS National Reports) 20 Forrás: 48/2012. (VIII. 23.) NFM rendelet az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200048.nfm 21 Forrás: Stratégia az Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Hazai Fejlesztéséhez Vitaanyag. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Budapest 2009. január. Közreműködő szakértők: Dr. habil. Lindenbach Ágnes, Dr. Bokor Zoltán, Dr. Mészáros Ferenc, egyetemi adjunktus. http://www.itshungary.hu/dokumentumok/04_itsstrategia_2009januar.pdf Letöltés dátuma: 2014. 09.22. 10
A nemzeti közlekedési tevékenységek, valamint az ITS tervezés koordinációját a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ végzi. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, az országos közúthálózat vagyonkezelője, elsődleges feladata a közúthálózat finanszírozását szolgáló költségvetési előirányzatok kezelése és a közlekedési szakma koordinációja. Tudományos igényű szakmai előkészítő és információs hátteret nyújt a minisztériumban, illetve az egyéb háttérintézményekben, kutatóhelyeken folyó munkához. Az intézmény, ahogy neve is kifejezi: a közlekedésfejlesztési koordinációs tevékenység központja: összehangolja a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén dolgozó tudományos és civil szervezetek tevékenységét, és munkájuk eredményét közvetíti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé, szakmai alapokon nyugvó előkészítő munkával orientálja az infrastruktúrafejlesztési projekteket és a közreműködő és megvalósító szervezetek munkáját, garantálja a közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek eredményességét, törvényességét és hatékonyságát. 22 2.2 A helyi/térségi ITS tervezési kerete: Pécs MJV és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési stratégiája Pécs Megyei Jogú Város és környékének hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési stratégiája 2010-ben készült. 23 A stratégia 4 szintű célrendszerét (átfogó cél, operatív célok, prioritások, eszközök) az alábbi ábra mutatja be: 22 Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ: Ismertető. http://www.3k.gov.hu/index.php/ismerteto.html Letöltés dátuma: 2014. 10.28. 23 Forrás: COWI Magyarország Kft.: Pécs MJV és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve. 1. kötet: Felmérés munkarész. 2010. április 2. kötet: Elemzés munkarész. 2010.május. 3. kötet: Stratégia és program. 2010. augusztus. 4. kötet Mellékletek. 2010.augusztus. 11
1. ábra: Pécs MJV és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési stratégiája. Forrás: COWI Magyarország Kft. 2010. augusztus. Pécs MJV és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve. 3. kötet: Stratégia és program. 37. 12
nem létezik kiépítés alatt kiépített nem létezik kiépítés alatt kiépített 2.3 Az ITS kiépítésének jelenlegi helyzete a térségben Az egységesített RITS-Net kérdőívekre adott válaszok alapján elkészült a térség ITS kiépítettségi szintjének részletes értékelése. Az egyes ITS eszközökre/előterjesztésekre vonatkozó kiépítettségi szintek az alábbi táblázatokban kerülnek bemutatásra. Az ITS eszközök a RITS-Net témakörök szerint kerültek csoportosításra. 1. témakör Vészhelyzet kezelés és baleseti szolgálat Alkalmazások a sürgősségi bejelentéshez és személyes biztonsághoz (manuálisan elindított bejelentés vagy a jármű által automatikusan elindított bejelentés, kölcsönösen átjárható (interoperábilis) az EU egészére kiterjedő ecall (intelligens segélyhívó szolgáltatási rendszer) Segélyszolgálati járműmenedzsment (útvonalvezetés sürgősségi szolgálatoknak, elsőbbség a segélyszolgálati járművek számára, (előnyben részesítés a közlekedési lámpánál), leállósáv a kijáratnál) Veszélyes anyagok és balesetek bejelentése beleértve az érzékelő technológiákat (helyszíni ellenőrzés a helyszíni egységekkel, valamint zárt láncú videós megfigyelőrendszerrel (CCTV kamerával) a baleset észlelésének és vizsgálatának elősegítése érdekében, a veszélyes anyagok jelzésének automatikus felismerése stb.) A biztonsággal kapcsolatos járműbe épített berendezések használatának előmozdítása (intelligens sebességmegválasztó, alkoholos gyújtásblokkoló, gyalogos észlelő rendszer, vészfékező rendszer, adaptív fényszórók) A közösségi közlekedés biztonságának eszközei (Audió-videó megfigyelő rendszer, arcfelismerés és követés, hangesemény észlelés) 2. táblázat: Az ITS eszközök kiépítésének helyzete a vészhelyzet kezeléshez és baleseti szolgálathoz kapcsolódóan 2. témakör ITS a közlekedésmenedzsmenthez és mobilitáshoz Útmenti berendezések telepítése (útérzékelő technológiák és útmenti járműészlelő rendszerek használatával: lézeres, ultraszonikus, radaros, infravörös, hurok detektoros, egyéb vezeték nélküli rendszerek) Intelligens közúti kereszteződés irányító rendszer (városi, térségi, csak autópályák) Dinamikus sebességmegválasztás/változtatható sebességkorlátozás (autópályához kötött felső kijelzők, változtatható jelzésképű táblák, kommunikációs infrastruktúra telepítése, melyet egy irányítóközpont vezérel) Behajtás szabályozás: Felhajtás korlátozás (az autópályákra történő felhajtás szabályozása a kereslet szabályozás és a torlódáskezelés érdekében) A közlekedési szabályok betartatása (az automatikus rendszám felismerő (ANPR) és az átlagsebesség ellenőrző (szakasz ellenőrzés) eszközeivel) Forgalmi torlódás monitoringja/dinamikus útvonalvezetés (módosított útvonalvezetés) (forgalmi torlódás észlelő rendszer, útválasztó algoritmus és dinamikus 13
nem létezik kiépítés alatt kiépített nem létezik kiépítés alatt kiépített 2. témakör ITS a közlekedésmenedzsmenthez és mobilitáshoz módosított útvonalvezetés Valós idejű forgalmi adatgyűjtés és szolgáltatások (FCD technológia) (mobil szolgáltatások, web-alapú szolgáltatások a valós idejű forgalmi adatokhoz, beleértve az adatgyűjtést és az úszókocsival nyert forgalmi adatok (floating car data (FCD)) és a telefonok cellainformációinak (floating phone data) feldolgozását. Integrált forgalomszabályozó és irányító központ (olyan forgalomirányítási platform létrehozása, amely integrálja a különböző statikus és dinamikus adatokat (forgalmi helyzet, úthálózat, jelzésképek stb.) A feladat a forgalomérzékelők adatainak felhasználásával történő valós idejű forgalmi helyzet monitoringja, valamint a forgalmi helyzetre adott válasz koordinálása. 3. táblázat: Az ITS eszközök kiépítésének helyzete a közlekedésmenedzsmenthez és mobilitáshoz kapcsolódóan 3. Témakör Parkolás és automatikus fizetés Automatikus fizetés Automatizált menetdíj-beszedési rendszer (AFC) a közösségi közlekedésben (olyan elemeket foglal magában, amelyek automatizálják a közösségi közlekedési hálózat jegyrendszerét) Intelligens jegykezelés a közösségi közlekedésben (érintéssel működő okoskártya vagy érintés nélküli fizetési megoldások kis hatótávolságú kommunikációs (NFC) technológiákat használó eszközökkel vagy okostelefont használó új technológiákkal). Automatikus fizetés a városi útdíj-szedésben az autópályáknál és autópálya szakaszoknál (érintés nélküli fizetési megoldások: (RFID, DSRC, GPS és okostelefont használó új technológiák), integrált menetdíj-beszedési rendszerek, díjelszámolás) További automatikus fizetési megoldások (hívás-és SMS alapú tranzakciós fizetés, telefonon keresztüli fizetést lehetővé tevő technológia, mobilos web fizetés/internetes alkalmazáson alapuló fizetés) Integrált intermodális jegykezelési és menetdíj-beszedési rendszer (közös menetjegy, amely érvényes a különböző közösségi közlekedési módok mindegyikére (busz vagy vonat), ez által integrálva a különféle közlekedési rendszerek üzemeltetőit és közlekedési módokat) Parkolás Intelligens szolgáltatások az utcán történő parkoláshoz (pl.: okostelefon alkalmazások, jegyváltási és fizetési lehetőségek) Parkolóhely menedzsment rendszer az utcán történő parkoláshoz (foglaltságjelző jelzőtáblák, szabad parkolóhely meghatározása, az okostelefonos alkalmazásokon kívüli fizetési rendszerek) Parkolási tanácsadó és információs rendszer (parking guidance and information system - PGI) vagy parkolóirányítási rendszer (car park guidance systems - PGS): (az ellenőrzött területen belül dinamikus információt nyújt a parkolásról. A rendszer az utak mentén telepített dinamikus jelzésképű táblán, a járművekben található navigációs rendszereken vagy okostelefon alkalmazásokon keresztül tájékoztatja a járművezetőket a parkolási lehetőségekről, parkolóhelyekről, díjtételekről és az optimális parkolásról.) 14
nem létezik kiépítés alatt kiépített nem létezik kiépít és alatt kiépít ett Parkoló kereslet szabályozás: parkolóórák vagy dinamikus parkolási árképzés (érzékelők, kamerák és intelligens parkolóórák használatával. Az adatokat begyűjtik és elemzik, azonosítják a mintákat és megállapítják a foglaltsági és változási szinteket) Információs és helyfoglalási szolgálat a teherautóval történő parkoláshoz 4. táblázat: Az ITS eszközök kiépítésének helyzete a parkoláshoz és automatikus fizetéshez kapcsolódóan 4. témakör Felhasználói információk Statikus adatokon alapuló közlekedési/út információk (pl.: menetrendek, ütemezések, közlekedési táblák) Dinamikus, valós idejű adatokon alapuló közlekedési/út információk (pl.: valós idejű menetrendek, közlekedési információk, torlódáskezelés, időjárási információk, változtatható sebességhatár helyzete) Mobil eszközökre vagy webes alkalmazások által nyújtott utazási információk (szolgáltathatja akár állami vagy magán üzemeltető) Intelligens busz- vagy vonat-/villamosmegállók (valós idejű információk a megállóhelyeken) Multimodális utazástervező platform (közös ICT platform a különböző üzemeltetők és utazási módok utazási információs szolgáltatásainak kialakításához) 5. táblázat: Az ITS eszközök kiépítésének helyzete a felhasználói információkhoz kapcsolódóan 5. témakör Közösségi közlekedés menedzsment Automatikus utasszámlálás (kereslet szabályozáshoz, utas áramlás elemzéshez) Automatikus gépjármű monitoring/ helymeghatározó (AVM/AVL) rendszer megvalósítása (a flottamenedzsment előfeltételeként) Operatív ellenőrző központok a valós idejű flottamenedzsenthez (a gépjármű közlekedés és a közösségi közlekedés menedzsment közötti kommunikáció, dinamikus menetrend kezelés, a szolgáltatások rendezése és menedzsmentje) Villanyrendőr/forgalmi jelzőlámpa priorizáció A közösségi közlekedési járműflotta logisztikai optimalizációja (telephely menedzsment, munkaerő-elosztás a gépjármű túladásánál, gépjármű üzembe helyezés) Átmenő keresletszabályozás-technológia (pl.: automatikus autómegosztás, automatizált szolgáltatáskoordinálás, közlekedés menedzsment központok, magas járműfoglaltságú létesítmények monitoringja) 6. táblázat: Az ITS eszközök kiépítésének helyzete a közösségi közlekedés menedzsmenthez kapcsolódóan 15
nem létezik kiépítés alatt kiépített 6. témakör Fejlett gépjármű- és baleset felügyelet Rádiós adatrendszeren/forgalmi vezérlő-csatornarendszeren (RDS/TMC) alapuló közlekedési információk Automatizált közlekedésrendészet (helyszíni vagy mobil berendezések/eszközök segítségével sebességhatárok, előrehaladás, közlekedési lámpák, buszsávok, útdíjak stb. esetében) A buszflottában történő baleset megelőzés (pl.: önálló sebességtartó rendszerek, ütközés elkerülő rendszerek, gépjárművezetők viselkedésének ellenőrzése, a gépjárművek elektronikus berendezéseinek ellenőrzése, az időjárás és környezeti viszonyok ellenőrzése) Kooperatív rendszerek alkalmazásának előmozdítása (jármű-jármű közötti együttműködés és jármű-infrastruktúra közötti együttműködés) az intelligens közúti közlekedésbiztonsághoz és a gépjármű-közlekedés menedzsmenthez) A járműbe épített biztonsági rendszerek és fejlett vezetőasszisztens rendszerek (elektronikus menetstabilizáló rendszerek, alkalmazkodó sebességtartó berendezés, sávváltást segítő rendszerek, ütközés figyelmezető rendszer) Új érzékelő technológiák (Bluetooth érzékelők, telefonok cellainformációja (okostelefonok) és úszókocsival nyert forgalmi adatok) 7. táblázat: Az ITS eszközök kiépítésének helyzete a fejlett gépjármű és baleset felügyelethez kapcsolódóan 16
3 Az ITS kiépítésének térségi feltételrendszere, célkitűzései és prioritásai Az ITS kiépítésére vonatkozó térségi célkitűzéseket és prioritásokat a térség közlekedési kihívásainak tükrében kell értelmeznünk. E fejezet ezért a legfontosabb közlekedési és mobilitási problémákat mutatja be röviden. Emellett prioritás-meghatározás is készült, amely a BIOKOM Nonprofit Kft. értékelésén alapszik és a térség szempontjából releváns, valamint figyelembe veszi az egyes ITS eszközök/előterjesztések stratégiai jelentőségének és kockázatának értékelését is. A prioritások értékelésének célja, hogy elősegítse a megfelelő térségi intézkedések és akciók meghatározását. 3.1 Fő közlekedési kihívások a térségben Pécs csatlakozik a magyar közlekedési tengelyhez, bár a nagy közúti és vasúti forgalom elkerüli a térséget, mivel annak közlekedési infrastruktúrája rosszul/kevéssé csatlakozik a nemzetközi hálózatokhoz (az M6-os autópálya még nem csatlakozik a horvátországi autópályákhoz és a vasúti közlekedésben Pécsnek csak egy vasúti mellékvágánya van a Budapest-Zágráb-Ljubljana fővonalon). Közúti áruszállítás Magyarországon Vasúti áruszállítás Magyarországon 2. ábra: Áruszállítás Magyarországon 17