Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika Viselkedés-kardiológia
A viselkedés-kardiológia fő területei Egészség magatartás Érzelmek Mentális beállítódás Stressz kezelés Szociális kapcsolatok Céltudatosság Rozanski, 2014
Szív érrendszeri betegségeket befolyásoló tényezők Jól ismert fizikai aktivitás diéta dohányzás Kevéssé ismert A viselkedéssel összefüggő egyéb területek (alvás, pihenés és kikapcsolódás) Érzelmekkel összefüggő zavarok Negatív mentális beállítódás Pesszimista attitűd Dühös és ellenséges magatartás Krónikus stressz Chida&Steptoe, 2009
Fizikális egészségmagatartás Alvás Inszomnia az alvás időtartama hosszabb: depresszió, fizikális betegségek rövidebb: a neuroendokrin és az autonóm idegrendszeri diszfunkció, gyulladás, megnövekedett étvágy Pihenés, kikapcsolódás Munkaterhek, felgyorsult életvitel flexibilitás paradigma fiziológiai és kognitív funkciók Rozanski&Kubzansky, 2005
Érzelmekkel összefüggő zavarok Depresszió felismerése A szorongásos tünetek és szindrómák kezelése Negatív mentális beállítódás Pesszimista attitűd Dühös és ellenséges magatartás Tindle et al, 2009
Krónikus stressz Munkával összefüggő megterhelés Maritális stressz (szeparáció, válás) Egyéb stresszorok jelentősége! gyermekkori traumatizáció szomatikus betegségekhez kapcsolódó stressz A stressz tünetek pozitívabb funkcionális szemlélete jobb kognitív és kardiovaszkuláris válaszokhoz vezet. Jamieson et al, 2012
Szociális izoláció és gyenge szociális támogatás Növelik a szív érrendszeri betegségek kockázatát: Hiányos szociális háló Gyenge funkcionális támogatás Magányosság Gyenge érzelmi támogatottság
Életcélok Határozott életcélok javítják a jóllétet Életcélok hiánya unalomhoz, depresszió kialakulásához, csökkent rezilienciához vezethet stressz helyzetekben kardiovaszkuláris mortalitás nő. Holt-Lundstad, 2010
Viselkedés és pszicho-szociális faktorok kontinuuma Betegség Egészség Negatív egészségmagatartás Negatív érzelmek Pesszimizmus Distressz / túlértékelés Magányosság Gyenge életcélok Pozitív egészségmagatartás Pozitív érzelmek Optimizmus Sikeres stressz kezelés Szociális kapcsolódás Határozott életcélok Rozanski, 2014
Pszicho-szociális faktorok fiziológiai hatása Negatív tényezők hatása Autonóm diszfunkció Kardiovaszkuláris reaktivitás nő Inzulin rezisztencia Centrális típusú elhízás Hipertenzió kockázata nő Endotél és vérlemezke diszfunkció Agyi plaszticitás csökken Kognitív diszfunkció Pozitív tényezők hatása Jobb immun funkció Endotél funkció javul Autonóm funkciók javulnak Vitalitás nő Jóllét Jobb cél-megvalósítás Reziliencia nő Pozitív érzelmek Hosszabb élettartam
Mi a reziliencia? komplex rendszereket leíró fogalom A komplex rendszer képessége arra, hogy egy külső hatást elnyeljen, majd visszanyerje eredeti struktúráját és funkcióját "keljfeljancsi-képesség" - átmenetileg megváltozik ugyan a rendszer állapota, de képes visszatérni az eredeti kiinduló állapotba Walker and Salt, 2006
A reziliencia fogalma Általános értelemben Rugalmas ellenálló képesség Valamely rendszer azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék. Pszichológiai értelemben Azt a képességet jelöli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után.
Reziliencia faktorok Megbékélés a múlttal Reális optimizmus Megoldásközpontú gondolkodás Belső képességek használata Önfegyelem Önbizalom Egészséges kapcsolatok www.slideplayer.hu, 2014.11.19.
A reziliencia konceptualizációja Egyéni jellemvonás? Rezervként működik, mely megküzdést tesz lehetővé az elkövetkező viszontagságokkal szemben A pozitív érzelmek aktív részvétele Csökkenti a depresszió kockázatát és támogatja a fejlődést Az adaptív temperamentum epifenomenonja? Fredrickson, 2003, Wachs, 2006
A reziliencia meghatározói Egyéni szinten Környezeti szinten Genetikai, biológiai, családi, közösségi, társadalmi, környezeti tényezők interakciói Davydov et al., 2010
Reziliencia szerepe a mentális egészségben Mentális betegségek prevenciója Sikeres alkalmazkodás Gyógyulás a súlyos életesemény után Post-traumás növekedés
a. A reziliencia modellje b. A kockázat és a reziliencia alakulásának négy különböző görbéje Rutten et al., 2013
A reziliencia pszichológiai építőelemei 1. Biztonságos kötődés 2. Pozitív érzelmek 3. Életcél Átfedés a pszichológiai és biológiai mechanizmusokban: Stressz érzékenység Jutalmazó élmények Rutten et al., 2013
Biztonságos kötődés Stressz helyzetben a kötődési magatartás a közelség, komfort, és a biztonság szükségletével írható le A biztonságos kötődés összefügg a rezilienciával Biztonságos kapcsolatban a csecsemő megtanulja a kognitív és az érzelmi tapasztalatokat egy mentális reprezentációban integrálni Megtanulja, hogy bízhat másokban és magabiztos lehet, ami védelmet nyújt veszély esetén A biztonságos kötődés a szülőhöz, vagy a gondozóhoz fontos marad a gyerekkor és a tinédzserkorban végig Bowlby, 1969
Biztonságos kötődés és a reziliencia A gyermek belső munka modellje a kötődési tapasztalatokon alapszik A első életév végén kezd kialakulni és tart az ötödik életévig, ahol már a szociális kapcsolatok jobban megjelennek Biztonságosan kötődő gyermek megtanulja magát értékelni, másokat elérhetőnek és megbízhatónak tartani, a környezetet kezelhető kihívásnak megélni Ezen hatások segítik a neuronális hálózat kialakulását, mely képessé teszik a gyermeket a hatékony érzelemszabályozásra (jutalmazás, pozitív érzelmek) Dent and Cameron, 2003
Pozitív érzelmek Csökkentik a fájdalomérzetet és katasztrofizálását A pozitív érzelmek növelése segíti megőrizni a szomatikus és a pszichés egészséget (sokkal inkább, mint a negatív érzelmek csökkentése!) Pozitív napi események növelik a rezilienciát (jutalmazás! Dopamin/COMPT prefrontális kéreg) Geschwind et al., 2010
Pozitív érzelmek növelése és jutalmazás Pozitív pszichológiai módszerek Hálalevél írása, optimista gondolkodás gyakorlása, pozitív élmények újrajátszása visszajelzés az egyén aktivitására, pozitív érzelmeire Meditációs gyakorlatok, mindfulness technikák (öntudatosság, pozitív érzelmek) A mentális tréning nemcsak magatartás és érzelmi változáshoz, hanem a idegrendszeri változáshoz is vezet Lutz et al., 2008
Életcélok Értelmet látni az életben, életcélokat kitűzni reziliencia növelő Koncentrációs tábort túlélőket vizsgálva a távlati célok csökkentik az öngyilkosság kockázatát Az élet értelmének elvesztése, céltalanság növeli a morbiditás és a motralitás kockázatát Vallásosság és a spiritualitás szerepet játszhat az életcélok kialakításában Frankl, 1959
Pozitív pszichológia Alapja a növekedés, vagyis nem a patológiás pszichés működések gyógyítása, hanem a pozitívumok felismerése A gyakorlatában a hiányos érzelmi fejlődés segítése a megfelelő környezet (pl. pszichoterápiás közeg) megteremtésével. A pozitív érzelmek fejlesztik a kognitív képességeket és bővítik a viselkedéses repertoárt, hosszan tartó pozitív hatásuk van a fizikai, pszichológiai, kognitív és szociális erőforrásokra (broaden-and-build theory). Fredrickson, 2001
Érzelmek szabályozása Külső és belső folyamatok, melyek felelősek az érzelmi reakciók monitorozásáért, értékeléséért és változtatásáért Meghatározza az adaptációt és a sikeres működést, zavara pszichiátriai betegségekhez vezet Tudatos nem tudatos kognitív folyamatok A tudatos szabályozás a célpontja a terápiás beavatkozásnak Kognitív képességek tanítása érzelem által befolyásolt információk kezelésére Cselekvés tervezése Garnefski, 2001
Kognitív érzelemszabályozás stratégiái A kognitív érzelmekhez szükséges a mások hiteiről és szándékáról levont következtetés (mentalizáció) Maladaptív stratégiák Adaptív stratégiák Önvádlás Rágódás Katasztrofizálás Mások hibáztatása Elfogadás Pozitívumokra összpontosítás Tervezésre összpontosítás Nem sorolhatóak egyértelműen két csoportba! Pozitív átértékelés Kellő megvilágításba helyezés Gamefski, 2001
Összegzés A vizsgálatok a pozitív pszicho-szociális tényezők szerepét hangsúlyozzák leginkább a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának csökkentésében, mely egészségesebb magatartással jár és következményesen pozitív élettani hatásokhoz vezet.
Fejlesztést igénylő területek pszicho-szociális kockázati tényezőkre fektetett hangsúly növelése konvencionális és pszicho-szociális kockázati tényezők mesterséges szétválasztásának megszüntetése új költséghatékony intervenciók kifejlesztése (internet, mobil, csoportos tanácsadás) és lépcsőzetes viselkedés menedzsment bevezetése szakemberek képzése, akik multidiszciplináris megközelítésben foglalkoznak a betegekkel, és megfelelő szakmai eszközökkel képesek a betegek motivációját és aktivitását elősegíteni az egészség elérése érdekében. Rozanski, 2014
Köszönöm a figyelmet!!