Pénzügy Tanszék Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek 2016. április 4. marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu
az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Tanszék
A nyugdíj állandóan napirenden van Pénzügy Tanszék 4
Elkészült a nagy nyugdíjkatasztrófa forgatókönyve 2016. március 20. Az OECD országok sokkal több nyugdíj kifizetésére tettek ígéretet állampolgáraiknak, mint amennyire előre láthatóan lesz elegendő pénzük. Ez akár államcsődhöz is vezethet. Gazdasági aspektus http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/elkeszult_a_nagy_nyugdijkatasztrofa_forgatokonyve.611853.html Pénzügy Tanszék 5
Egyre több a magyar nyugdíjat kapó ukrán nyugdíjas 2016. február 24. Évente több mint 10 milliárdot költ a kormány azokra az ukrán nyugdíjasokra, akik Magyarországról kapnak nyugdíjat. Társadalmi aspektus http://hvg.hu/gazdasag/20160224_ukranok_magyar_nyugdij Pénzügy Tanszék 6
Tessék megnyugodni, lesz nyugdíj! 2016. február 29. Magyarországon (és a teljes fejlett világban) egyre kevesebb gyerek születik, a társadalom elöregszik. Vagyis a szavazók közt arányaiban egyre több az idős ember, így ennek a csoportnak egyre nagyobb az érdekérvényesítő képessége. Politikai aspektus http://www.origo.hu/gazdasag/20160226-nyugdij-nyugdijcsokkentes-korhatar-alkotmany-alaptorveny-alkotmanybirosagtulajdon.html Pénzügy Tanszék 7
Így változtak a magyar nyugdíjak 2016. március 25. A nyugdíjszabályok változása, 2012 óta 190 ezer fővel kevesebb ember kap nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások című kiadványából. Pénzügyi aspektus http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_valtoztak_a_magyar_nyugdijak.612248.html Pénzügy Tanszék 8
A nyugdíj az egész országra kihat GAZDASÁGI kérdés, mert a nyugdíjrendszer mérete, járulékszintje (amit befizetünk), járadékszintje (amit a nyugdíjasok kapnak) kihat az ország gazdasági teljesítményére és befolyásolhatja a tőkepiacokat TÁRSADALMI kérdés, mert a nyugdíjkorhatár meghúzása meghatározza a munkaerőpiacot POLITIKAI kérdés, mert a nyugdíjasoknak tett ígéretek az országgyűlési választásokon szavazatokat, vagyis a kormányalakítás lehetőségét is befolyásolhatja PÉNZÜGYI kérdés, mert állandóan napirenden van a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatósága Pénzügy Tanszék 9
A nyugdíj helye a magyar szociális államban Pénzügy Tanszék 10
A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíj-előtakarékossági számla foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás Pénzügy Tanszék 11
A nyugdíjrendszer története Pénzügy Tanszék 12
A kezdetek Európa: Angliában az 1600-as években tengerentúli hajózás hívta életre biztosításokat (hajó, rakomány), melyhez idővel a elhunyt tengerészek hátramaradt családjai támogatására is létrehoztak alapot (önsegélyező egylet) 1654, Blaise Pascal (Franciaország) - matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó - a valószínűség matematikai elméletének kidolgozója nevéhez fűződik a első kockázatelbírálási útmutató Pénzügy Tanszék 13
A nyugdíjrendszer kialakulása Elsőként a vállalati nyugdíjalapok jelentek meg a munkavállalók nyugdíját a mérlegben a vállalat jövőbeni kötelezettségeként feltüntetve (vállalati PAYG) majd a tőkepiac kialakulását követően megjelentek az ingatlanba fektető tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapok (DB) Jellemzően a XX. század első harmadában megjelent a kitüntetett foglalkozási csoportokra vonatkozó kötelező nyugdíjbiztosítás (PAYG) Németország: 1883 Svédország: 1914 Ausztria: 1921 Magyarország: 1929 USA: 1935 Anglia: 1946 Pénzügy Tanszék 14
A nyugdíjrendszerbe történő A munkaerő-piac befolyásolása: állami beavatkozás okai Egyes foglalkoztatói csoportok részére időskori járadék biztosítása A munkaerő-kínálat mérséklése a világgazdasági válságot követő években A fejlett demokráciával rendelkező állam beavatkozása a társadalmi igazságosság érdekében: a nyugdíjrendszer minél hatékonyabban biztosítsa a mindenkori kormány elképzeléseinek megfelelő szolidaritást a járulékfizetők és a járadékban részesülők között a fenti okok következtében jelentek az állami PAYG alapú nyugdíjpillérek és terjedtek el a XX. században Pénzügy Tanszék 15
A nyugdíj definíciója Pénzügy Tanszék 16
Az öregségi nyugdíj definíciója Az egyén életútja során a fogyasztás kisimítása oly módon, hogy a munkában töltött évek jövedelméből a nem munkában töltött évek időtartamára a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás biztosított legyen A redisztribúció (akár állami, akár tőkefedezeti rendszernél) a nyugdíj biztosításának eszköze NEM tárgya az öregségi nyugdíjnak a nem járulékfizetők időskori megélhetésnek biztosítása, a szociális segélyezés Pénzügy Tanszék 17
A nyugdíjrendszerek típusai Pénzügy Tanszék 18
A nyugdíjrendszerek típusai A JÁRADÉK/ KIFIZETÉS /NYUGDÍJ finanszírozásának MÓDJA szerint: Tőkefedezeti rendszerek o Kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott (Defined Benefit, rövidítve DB) o Befizetéssel meghatározott (Defined Contribution, rövidítve DC) Felosztó-kirovó rendszer (Pay As You Go, rövidítve PAYG) A rendszerbe való befizetésre vonatkozó KÉNYSZER JELLEGE szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer Ez két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható Pénzügy Tanszék 19
Az elmélet a gyakorlatban: melyik pillér hova tartozik Magyarországon? Felosztó-kirovó Tőkefedezeti Kötelező Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Magánnyugdíjpénztár Önkéntes Nincs ilyen intézmény Biztosító társaság Önkéntes nyugdíjpénztár Tartós befektetési számla TBSZ Nyugdíj előtakarékossági számla NYESZ Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Pénzügy Tanszék 20
A tőkefedezeti és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer összehasonlítása Az összehasonlítás szempontja Kockázatkezelés Az alkalmazott biztosítási technika Az intézmény bevételei Tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer az egyén egymástól eltérő időben jelentkező jövedelemkülönbségének kiegyenlítése egyéni / munkáltatói szinten DC: az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer DB: homogén kockázatközösség - életjáradék biztosítási díj / tagdíj hozam Felosztó-kirovó alapú nyugdíjrendszer szolidaritás generációk között eltérő jövedelmi csoportok között felosztó-kirovó : a rendszerben nincs tőke, a befizetésekből (járadékokból) közvetlenül finanszírozzák a kifizetéseket (nyugdíjakat járulékok állami beszedési garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása Pénzügy Tanszék 21
Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2015)* 2 251 milliárd HUF 387 219 magánnyugdíj-pénztár 483 1162 önkéntes nyugdíjpénztár TBSZ NYESZ *TBSZ, NYESZ 2012. évi adat Pénzügy Tanszék 22
Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor (1993) legfontosabb jellemzői Start: 1994 év eleje Felkészülve az első pillér (állami felosztó-kirovó rendszer) szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Szereplők: 44 db - konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak Pénzügy Tanszék 23
ezer fő milliárd forint Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1 400 1 200 1 208 1 249 1 293 1 358 1 386 1 370 1 328 1 298 1 267 1 227 1 185 1 170 1 150 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 434 511 590 661 744 750 756 811 836 846 926 1098 1162 1 000 800 600 400 400 200 0-200 73,1 113,1 120 66,5 50,1 65,9 72 89 12,6 42,1 48 5,8-81,9 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) 200 0-200 Forrás: felugyelet.mnb.hu Pénzügy Tanszék 24
A TBSZ és a NYESZ (2005) legfontosabb jellemzői A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bővítése (egyéni, kamatozó számla vezetése az ügyfelek részére) Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése Jogszabály: 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Pénzügy Tanszék 25
TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon Pénzügy Tanszék 26
A magánnyugdíjpénztárak (1997) legfontosabb jellemzői Az addig kizárólagosan felosztó-kirovó alapon működő állami nyugdíjrendszer egy részének átalakítása kötelező tőkefedezeti pillérré (az állami két pillérből kapták volna a nyugdíjasok a járandóságukat) A magánnyugdíjpénztárba a felosztó-kirovó pillér rovására került befizetésre a járulék (6-7-8%) Start: 1997 Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt Kivezetés a kötelező állami rendszerből: 2011 a tagok jelentős része lemondott a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikról (jogalap nélküli fenyegetés: aki marad a második pillérben, az elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát a magánnyugdíjpénztári befizetések határozatlan időre az első, állami (felosztó-kirovó) pillérbe kerülnek Pénzügy Tanszék 27
milliárd forint ezer fő Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1998 2015 (felugyelet.mnb.hu) 2010-ben több mint 3 millió tag, 2015-ben 59 176 tag A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: 3 304 milliárd, 2015-ben 219 milliárd A szektor havi bevétele: 2010-ben 25-30 milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1 347 2 064 2 193 2 253 2 225 2 304 2 403 2 510 1 221 2 654 1 591 2 764 1 966 1 973 3 019 3 114 3 304 2 649 877 1 000 565 413 283 219 206 193 90 176 209 219 500 29 99 69 62 61 59 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Vagyon piaci értéken (milliárd Ft) Taglétszám (ezer fő) 2 955 Pénzügy Tanszék 28 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül. Pénzügy Tanszék 29
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény) Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság Alapító tőke: 3,5 millió euró Határon átnyúló szolgáltatás Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja Pénzügy Tanszék 30
Hogyan működik a FNYI? A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján) A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben A jogviszony létrejötte: A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát Pénzügy Tanszék 31
Foglakoztatói nyugdíjszolgáltató: a legfontosabb mutatószámok Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB) Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011) a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás Pénzügy Tanszék 32
Az állami magyar nyugdíjbiztosítási alap (ONYF) kiadásai 2014-ben Ellátás típusa Átlagos ellátásszám (ezer) Nyugellátásokra fordított éves kiadás (milliárd Ft) Ellátások összesen, ebből 3 683 3 485 öregségi nyugdíjak 2 844 2 915 özvegyi főellátások 95 73 árvaellátások 76 37 özvegyi kiegészítő ellátások 657 264 egyszeri segély - 0,5 Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Statisztikai Zsebkönyv 2014 Pénzügy Tanszék 33
Magyar állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint Nyugdíjban eltöltött idő Nők esetében: 22-23 év Férfiak esetében 16-17 év Magas a helyettesítési ráta: jelenleg 66,9% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya) 103% - 2050-re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%) A magyar ember átlagosan 3 évvel hamarabb megy nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné Pénzügy Tanszék 34
Az első nyugdíjpillér GDP-arányos kiadása 3,2%-kal nőtt az elmúlt évtizedben (onyf.hu) Pénzügy Tanszék 35
A tőkefedezeti nyugdíjrendszer kockázatai Pénzügy Tanszék 36
A tőkefedezeti járadékot=nyugdíjat meghatározó tényezők a várható élettartam a befizetett tőke befektetési teljesítmény a befektetésre rendelkezésre álló idő (a hosszabb idő alatt több hozam érhető el) Pénzügy Tanszék 37
A tőkefedezeti nyugdíjat nyújtó intézmény felelőssége 100 egység 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít Pénzügy Tanszék 38
A gyakorlat mutatja: a tőkefedezeti nyugdíjrendszer működési problémái Magas tranzakciós költségek (számlavezetés, alapkezelés) Nem kielégítő befektetési politika, gyenge reálhozamok Fogyasztói tájékozatlanság Ellenőrzési problémák 1989, Anglia, a Robert Maxwell eset: a médiavállalat a növekedéshez szükséges forrásokat jogellenesen a vállalati (foglalkoztatói) nyugdíjalapból finanszírozta, de nem bukott a befektetetésen 2011, Magyarország: a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás átalakítása Pénzügy Tanszék 39
A tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai A nyugdíjportfólió hozamteljesítménye A kritikus szintet meghaladó infláció a járadékszolgáltatás időtartama alatt, mert a tőkefedezeti nyugdíj esetében a vagyon reálértékének megőrzése a cél, azonban a kritikus szintet meghaladó infláció negatívan hat a reálhozamokra vagyis csökkenti a nyugdíjvagyont, ami csökkenti a kifizethető járadékot, vagyis a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás nem biztosított ez teremtette meg a teret a nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozásra Pénzügy Tanszék 40
A felosztó-kirovó (PAYG) alapú nyugdíjrendszer kockázatai Pénzügy Tanszék 41
A PAYG járadékot meghatározó tényezők demográfia a gazdaság teljesítménye (befizetett járulék) Pénzügy Tanszék 42
A gyakorlat mutatja: a PAYG alapú nyugdíjrendszer működési problémái Rossz szabályozás munkaerő-piaci torzulásokat okozhat (előnyugdíj, 40+ program, bírák nyugdíjazása 70 helyett 62 éves korban) Megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság elvét (nyugdíjak infláció feletti indexálása, 13-14. havi nyugdíj, meghatározott foglalkoztatási csoportok pl. katonák, rendőrök - korai nyugdíjazása) A magas járulék növeli a feketegazdaságot és csökkenti az ország versenyképességét Pénzügy Tanszék 43
A PAYG alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai Erkölcsi kockázat (Moral Hazard) - pl. járulékfizetési morál, idő előtti nyugdíjba vonulás A PAYG nyugdíj biztosítási kényszertakarékosságot kapcsol össze egy újraelosztási rendszerrel, mely során két egymással ellentétes, hosszútávon összeegyezhetetlen érdek feszül egymásnak: a résztvevők elvárása, hogy legyen összefüggés a befizetések és kifizetések között az állam törekvése az igazságosság és a szolidaritás ideájának való megfelelésre Pénzügy Tanszék 44
Az Önök generációjának felelőssége a nyugdíjrendszer valódi természetének feltárása: Miért csak 100-150 éves intézmény a nyugdíjrendszer? Miért nincs a világ minden országában? Mi vár Önökre, ha betöltik a 60-70. életévüket? És a nem túl távoli jövőben szüleikre? Pénzügy Tanszék 45
Ajánlott irodalom nyugdíj I. Az előadás elérhető: www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/corvinus Egyetem Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009. Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000. Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek 2010 http://www.tradiciopenztar.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=30 Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, 2009. december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.macro%20balance%20and%20growth.pdf MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=8683 MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=7559 Pénzügy Tanszék 46
Ajánlott irodalom nyugdíj II. MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=7712 Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp. 46-55 Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp. 101-112 Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp. 297-321 Lukács Marianna: Második pillér kritika http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988 Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp. 245-256 OECD nyugdíjkilátások 2012 http://browse.oecdbookshop.org/oecd/pdfs/free/9789264169401-sum-hu.pdf Pénzügy Tanszék 47