Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE 2012. I. NEGYEDÉV 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/424-477, fax: 88/424-477, e-mail: veszpremkh-mk@lab.hu
- 2-1. A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 1.1. A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete 1 Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében 217 település található, ebből tizenöt városi rangú. A falvak között 169 db azoknak a száma, melyeknek az állandó lakosa ezer fő alatti, de közülük is 121 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Veszprém megye lakónépessége 2011. január elsején 356.573 fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH munkaerő-felmérési adatai szerint 2011. IV. negyedévében a 15-74 éves korú népességből 161,1 ezer fő volt gazdaságilag aktív a megyében, mely 0,7 %-kal több, mint 2010. azonos időszakában. A gazdaságilag aktív népességből 144,8 ezer fő a foglalkoztatottak, 16,3 ezer fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A foglalkoztatottak száma 3,2 ezer fővel magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a munkanélküliek száma ugyanakkor 2,1 ezer fővel csökkent 2010. azonos időszakához képest. A megyei aktivitási arány 58,4 %, mely 2010. IV. negyedévéhez képest 0,8 %-ponttal nőtt, és 2,2 %-ponttal meghaladja az országos átlagot. Veszprém megye foglalkoztatási rátája 52,5 %- ot ért el, mely 2,3 %-ponttal magasabb az országos átlagnál, és egy év alatt 1,5 %-ponttal emelkedett. A megye munkanélküliségi rátája 12 hónap alatt 1,4 %-ponttal, 10,1 %-ra mérséklődött, mely 0,6 %-ponttal kedvezőbb az országosnál. Veszprém megyében 2011. IV. negyedévben 76,7 ezer fő állt alkalmazásban, mely 1,2 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés 2010. 2011. 2010. 2011. Változás IV. n.év IV. n.év IV. n.év IV. n.év Változás Lakónépesség száma (ezer fő) a) 359 357-2,0 10.014 9.986-28 Foglalkoztatottak (ezer fő) 141,6 144,8 +3,2 3.804,3 3.850,6 +46,3 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 75,8 76,7 +0,9 2.701,9 2.691.6-10,3 Munkanélküliek (ezer fő) 18,4 16,3-2,1 462,1 459,0-3,1 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 160,0 161,1 +1,1 4.266,4 4.309,6 +43,2 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 117,9 114,5-3,4 3.416,9 3.361,1-55,8 Aktivitási arány (%), %-pont 57,6 58,4 +0,8 55,5 56,2 +0,7 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 51,0 52,5 +1,5 49,5 50,2 +0,7 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 11,5 10,1-1,4 10,8 10,7-0,1 a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 2011. IV. negyedévének végén Veszprém megyében 51.328 db vállalkozást tartottak nyilván, 0,4 %-kal többet, mint az előző negyedév végén. 1 Forrás: www.ksh.hu
22132 22147 21010 18811 16662 15343 14906 15000 15143 15732 16041 16732-3 - 1.2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása fő 25000 20000 15000 10000 5000 0 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Veszprém megyében 2010-2011. 24211 24524 23586 21406 19133 18146 17772 17483 17543 18452 19512 17948 2011. 2010. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Veszprém megyében a szezonális hullámzás erőteljesebben érvényesül, mint az ország legtöbb megyéjében. A megye munkaerő-piaci helyzetének alakulását összességében pozitív irányú változások jellemezték 2011-ben. A gazdasági válság következtében 2009-ben még 21 ezer fő felett volt az álláskeresők éves átlagos száma a megyében, mely 2011-re 17,5 ezer főre csökkent. 2011-ben az álláskeresők hónapról hónapra kevesebben szerepeltek a regisztrációban, mint 2010- ben, mely átlagosan 12,3 %-os (2,5 ezer fős) csökkenést jelent. Az év során a szezonálisan érintett gazdasági ágak tavaszi és nyári jótékony munkaerő felszívó hatása mellett, kedvezően hatott az álláskeresők számának alakulására, hogy a foglalkoztatási körzetek mindegyikében sokan kapcsolódtak közfoglalkoztatási programokba is. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők 2011. évi átlagos száma (1,3 ezer fő) 14,5 %-kal alacsonyabb volt a 2010. évinél, és december hónapot kivéve, a fiatalok is rendre kisebb számban szerepeltek a nyilvántartottak között, mint az előző évben. A megyében a csoportos létszám-leépítési törekvések 2011-ben nem voltak meghatározóak. A bejelentett, csoportos létszám-csökkentési döntésekben érintett létszám (178 fő) a 2010. évinek csak a 60 %-át éri el. A nyilvántartott álláskeresők állománya 2011. decemberében 16.732 főt volt a megyében, mely 10,5 %-ponttal magasabb, mint 2011. III. negyedévének végén. Az állástalanok 2011. IV. negyedévi átlagos száma (16.168 fő) ugyanakkor 13,2 %-kal alacsonyabb, mint 2010. utolsó három hónapjában. A 2011. év végén, a megye gazdaságilag aktív népességének 10,4 %-a volt nyilvántartott álláskereső, mely a III. negyedév végi adathoz képest 1 %-ponttal emelkedett, de 1,6 %- ponttal alacsonyabb, mint a 2010. év végén. A 2011. évben a gazdaságilag aktív népesség átlagosan 1,5 %-ponttal kisebb arányban volt állás nélkül, mint 2010-ben. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népesség %- ában mért átlagos aránya csökkenő tendenciájú (2009. 12,6 %, 2010: 12,3 %, 2011: 10,8 %). A megye munkaerő-piaci pozíciója az eltelt egy évben nagyobb mértékben javult az országos átlagnál. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség %-ában mért aránya alapján Veszprém megye a 2011. év során, a főváros és a 19 megye mutatóinak növekvő számsorában február hónapot kivéve, amikor a 7. volt hónapról hónapra a hatodik helyen állt. 2011. évben 16,9 ezer db álláshelyet jelentettek be a munkaadók a megye foglalkoztatási körzeteiben, mely a 2010. évi munkaerő-keresletnek 1,6-szerese, annál 6,3 ezer db-bal több. 2011-ben különösen a támogatott munkahelyek száma növekedett meg, amelyek döntő többsége közfoglalkoztatás keretében betölthető munkalehetőség volt. 2011. 1-12 hónapjában Veszprém megyében 11,6 ezer db munkaviszony létesítésre került sor a kirendeltségek eredményes munkaerő közvetítése révén. Ez 1,8-szerese a 2010. évinek; mely 5,1 ezer db-bal több sikeres munkába-helyezést jelent.
- 4-2. A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei 2.1 A felmérés jellemzői, módszertana 2012. januárjában már huszonhetedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok területi kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján, közel 30 %-uk segíti munkánkat. A munkaerő-gazdálkodási felmérés 2012. I. negyedévi adatfelvételére a január 4-24-ig terjedő időintervallumban került sor. A felkeresett munkáltatóktól, a 2011. IV. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap várható létszám alakulásáról kértünk adatokat. Emellett a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának tapasztalatairól is gyűjtöttünk információkat a munkaadóktól 2.2 A reprezentativitás arányai A felmérésben résztvevő munkaadók létszámnagyság szerinti megoszlása 2012. I. negyedév Mikrovállalkozás 92 db 19,5 % Nagyvállalat 34 db 7,2 % Közepes vállalat 122db 25,8 % Kisvállalat 224db 47,5 % A 2011. december 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerőgazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 472 munkáltató töltötte ki értékelhetően, mely 90,8 %-os válaszadási arányt jelent. A legtöbb válaszadó (224 db) a 10-49 fővel működő vállalkozások köréből került ki, de 122 db középkategóriás szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A KSH intézményi adatai alapján a megyében a legtöbben (26,7 ezer fő) ipari cégeknél álltak alkalmazásban, az anyagi szolgáltatások szférájában 13,5 ezer fő dolgozott, de magas az egészségügyben (9,1 ezer fő), illetve az oktatás területén (8,4 ezer fő) alkalmazottak száma is.
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshelyszolg., vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., védelem, társadalombizt. Oktatás Humánegészségügyi, szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő - 5 - A felmérés során összességében 40 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak mintegy 27 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig több, mint a felét jelenti. A felmérésben résztvevő munkaadóknál 2011. decemberének végén összesen a közfoglalkoztatottak nélkül 39,6 ezer fő állt A felmérésben résztvevő cégek létszám szerinti alkalmazásban. A létszám egyharmadát összetétele cégméret szerint 2012. I. negyedév közép-kategóriás cégek, több, mint Mikrovállalkozás felét pedig 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták. Az Nagyvállalat 1,3 % adatgyűjtésbe bevont 34 db 250 fős, és 51,3 % annál nagyobb létszámot foglalkoztató Kisvállalat szervezetnél több, mint 20 ezer fő állt 13,9 % Közepes alkalmazásban, de a 122 db középkategóriás cég is 13 ezer főt meghaladó 33,5 % vállalat létszámot foglalkoztatott. A mintában szereplő szervezetek felméréskori létszámának zöme (49 %-a, 19,2 ezer fő) a megye kulcs gazdasági ágát, a feldolgozóipart képviselte, de számottevő az egészségügy (8 %), az oktatás (6 %), valamint a mezőgazdaság (5 %) részesedése is. Az anyagi szolgáltatások szférája (kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) megyénkben ugyancsak meghatározó; a három gazdasági ág képviselőinek létszámaránya 17 %-ot tesz ki. 2.3 Az adatgyűjtés eredményei 2.3.1 A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása A 3 hónapos előrejelzés szerint, a 2011. december végi állapothoz képest a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten a közfoglalkoztatottak számával együtt 5,5 %-os (2,2 ezer fős), közfoglalkoztatottak nélkül pedig 3,6 %-os (1,4 ezer fős) létszámnövekedés várható. fő 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 A 3 hónap várható létszámváltozások alakulása gazdasági ágak szerint (közfoglalkoztatás nélkül) létszámcsökkenés felvétel egyenleg A 2012. I. negyedév végéig a megkérdezett munkaadók összességében 3.147 fős létszámfelvételt, és 929 fős létszámleadást vetítenek előre. A közfoglalkoztatotti létszámmozgásokat figyelmen kívül hagyva viszont 1976 fős beáramlásra, illetve 579 fős kiáramlásra lehet számítani. A prognosztizált létszámmozgások alapján a munkáltatók összlétszámában várható létszámnövekedés jelentős részére a feldolgozóiparban (32 %), kerül sor. A megyei szinten valószínűsített létszámcsökkenés meghatározó hányada (23 %-a) szintén a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. A közigazgatást és az oktatást kivéve, 2012. március 31. napjáig a létszámmozgások egyenlege valamennyi nemzetgazdasági ágban pozitív.
- 6 - A létszámmozgások pozitív előjelű egyenlege a feldolgozóipar mellett a humán-egészségügyi, szociális ellátás szférájában a legnagyobb. A közfoglalkoztatottak létszámmozgása legnagyobb mértékben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint a közigazgatás területét érinti. A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 54 %-a (256 cég) úgy A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya ítéli meg, hogy létszáma nem szerint kirendeltségenként 3 hónap változik az I. negyedév végéig, a 100% nyilatkozók 31 %-a (146 80% Csökkentést valószínűsít munkaadó) növekedést valószínűsít, míg a cégek 15 %-a (70 60% Stagnálást vár Létszámnövelést vetít előre szervezet) létszámának csökkenését 40% vetíti előre. Zirc, Tapolca, és 20% Várpalota körzetében (74-, 68-, 68 0% %-os arányban) az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont, a legnagyobb arányban (a nyilatkozók mintegy 4/10-e) Veszprém vonzáskörzetében bíznak, de az optimisták részesedése Ajka, valamint Balatonfüred térségében is megközelíti a 40 %-ot. Ajka Balatonfüred A szezonális hullámzásból adódóan az I. negyedév végén már megkezdődik az idegenforgalmi idényre való felkészülés, az építőiparban is beindulnak a téli időjárás miatt szünetelő munkálatok, illetve a közfoglalkoztatási programokban résztvevők száma is jelentősen megnövekszik. A közfoglalkoztatottak száma az előrejelzés szerint az adatgyűjtésben szereplő munkáltatóknál az I. negyedév végére 484 főről 1.267 főre emelkedik. A negyedév folyamán a téli közfoglalkoztatás, valamint a hosszabb idejű közfoglalkoztatás keretében indított, időskorúak segítését szolgáló szociális program továbbá a január végén, illetve februárban induló országos közfoglalkoztatási programok, a hosszabb idejű közfoglalkoztatás, és a hátrányos helyzetű kistérségekben (Sümeg, Devecser) induló START munkaprogramok jótékony munkaerő-felszívó hatása ellensúlyozza a holtidény negatív hatását. A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (38 %-át), elsősorban a közfoglalkoztatással összefüggésben a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, de a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások felvételi aránya is 24 %-ot ér el. A következő legkeresettebb csoport a mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozásoké (15 %). A belépők és a kilépők 3 havi forgalma a foglalkozáscsoportok mindegyikében pozitív egyenleggel zárul. A legnagyobb mértékű növekedés a három, előbbiekben nevesített foglalkozás csoportban várható. Az előirányzott létszámfelvételek 76,8 %-a, míg a létszámcsökkenések közel 2/3-a, e 3 foglalkozáscsoportot érinti a negyedév végéig. Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi
Mezőgazdaság, erdőgazdálk. Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar V.energia,gáz,gőzell., légkond. Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshelyszolgáltatás,vendéglátás Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. Oktatás Humán-Egészségügyi,szociális ell. Ingatlanügyletek Egyéb szolgáltatás Adm.szolg.támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tev. Egyéb nem anyagi ágak - 7 - A három hónap várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerint bontásban közfoglalkoztatottakkal együtt Veszprém megyében Felvételre Foglalkozás megnevezése kerülők Kilépők Egyenleg száma (fő) (fő) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 471 11 460 Ipari és építőipari foglalkozások 177 49 128 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 135 115 20 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 754 184 570 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők 31 16 15 Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. 106 45 61 Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl. 179 51 128 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 101 55 46 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 1193 403 790 Összesen 3147 929 2218 Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt, az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátóipari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, az építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. A közfoglalkoztatás területén, a határozott idejű szerződések lejártával a munkavállalók szintén cserélődnek. Így egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre, de a 3 hónapos előrejelzés szerint a létszámmozgások összességében pozitív egyenleggel zárulnak. A tervezett létszámnövelésekben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint; fémmegmunkálók, felületkezelők, forgácsolók, lakatosok, építőipari foglalkozásúak, erdészeti foglalkozásúak, varrónők, textilipari-, műanyagtermék gyártó gépkezelők, mechanikai gép összeszerelők, felszolgálók, szakácsok, szállodai recepciósok, ápolók, szakápolók, szociális gondozók. Több térségben mutatkozik kereslet a felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek (gépész-, minőségbiztosítási, villamosmérnökök) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg egyszerű, ipari, építőipari, mezőgazdasági, és szolgáltatási foglalkozásúak, feldolgozóipari gépkezelők és gyártósori összeszerelők, jelennek meg. A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok gazdasági ágankénti A gazdasági ágak szerinti létszámváltozásokat áttekintve megállapít- alakulása a felmérés résztvevőinél közfoglalkoztatottakkal együtt 20000 18000 Jelenlegi 2011.12. 31. 16000 ható, hogy az elkövetkező 3 hónapban a villamosenergia-iparban, vala- 14000 Várható 2012.03. 31. 12000 Várható 2012.12.31. 10000 mint az oktatás és a közigazgatás 8000 6000 területén számolnak némi létszámvesztéssel. A többi gazdasági ágban, 4000 2000 0 a létszám-mozgások eredményeként a március végi létszámok növekedést mutatnak. A legnagyobb emelkedés a mezőgazdaságban, a humánegészségügyi, szociális ellátás területén, a nem anyagi szolgáltatások szférájában, valamint a feldolgozóiparban várható.
- 8 - Az elkövetkezendő 12 hónapban ugyanezen nemzetgazdasági ágak képviselői számítanak leginkább létszámuk növekedésére a 2011. december végi adathoz képest. Az energiaiparban, valamint a közigazgatásban, és az oktatás területén egy év viszonylatában is létszámcsökkenést valószínűsítenek. A többi gazdasági ágat viszont optimista várakozások jellemzik, azaz bíznak létszámuk némi emelkedésében. Összességében a közfoglalkoztatottak létszámával együtt 3 hónap 5,5 %-os, 12 hónap pedig 5,0 %-os létszámnövekedéssel számolnak a felmérés résztvevői. A vállalati méreteket tekintve, valamennyi létszámnagyság-kategóriában a létszám növekedését prognosztizálják mind 3, mind 12 hónap. A kis-, és középkategóriás szervezetek azonban az átlagnál kevésbé derűlátóak mindkét időszak tekintetében. A 250 főnél nagyobb létszámú, valamint a mikro-vállalkozások viszont az átlagnál nagyobb mértékű javulásra számítanak. A közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva az elkövetkezendő 3 hónap tekintetében (az adatgyűjtés ezt az időszakot vizsgálja külön) ugyanez a tendencia figyelhető meg. Tehát a 10-49 fővel működők, A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint közfoglalkoztatokkal együtt Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap 12 hónap Vált.(%) 3 hónap Vált.(%) 12 hónap < 9 fő 507 586 542 15,6 6,9 10-49 fő 5617 5761 5779 2,6 2,9 50-249 fő 13594 14047 14133 3,3 4,0 >249 fő 20336 21878 21604 7,6 6,2 Összesen 40054 42272 42058 5,5 5,0 valamint az 50-249 fős szervezetek az átlagosnál kisebb létszámnövekedéssel számolnak, míg a 10 főnél kisebb létszámmal működők, valamint a nagykategóriás munkaadók a megyei átlagnál nagyobb mértékű létszámemelkedést vetítenek előre. 13000 12000 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Ajka A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok kirendeltségenkénti alakulása közfoglalkoztatottakkal együtt Balatonfüred Pápa Sümeg Jelenlegi 2011.12. 31. Várható 2012.03.31. Várható 2012.12.31. Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi Az adatgyűjtés eredményének összegzése alapján, felméréskori létszámhoz képest a foglalkoztatási körzetek közül Pápán, valamint Veszprémben az átlagnál nagyobb növekedést valószínűsítenek mindkét időszak tekintetében. A Balatonalmádi körzetéből nyilatkozók 3 hónap minimális létszámemelkedést, a 12 havi várakozások tekintetében pedig létszámvesztést prognosztizálnak. Tapolca térségében 3 hónap stagnálást, egy év elteltével pedig kismértékű létszámemelkedést látnak reálisnak. Az Ajka, Balatonfüred, Sümeg, valamint Várpalota és Zirc körzetéből nyilatkozók mind 3 hónap elteltével, mind egy év valamelyest nagyobb létszámot prognosztizálnak a 2011. december 31. napi záró létszámnál. Összességében a megkérdezett megyei munkaadók optimista várakozással tekintenek az előttük álló 12 hónap elé, miután megyei szinten - a közfoglalkoztatásban résztvevőkkel együtt - 5 %-os létszámnövekedést vetítenek előre, bár ez nagy arányban a megyeszékhely és Pápa térségében működő munkaadók átlagosnál lényegesen nagyobb derűlátását tükrözi.
- 9-2.3.2 A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértő válaszadók arányának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze, melyben összehasonlításképpen feltüntettük az egy, illetve 2 évvel ezelőtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok arányát is. azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát hosszú távon nem lehet rájuk számítani betanításuk sok időt vesz el A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen A válasszal egyetértő munkáltatók aránya, % 2010. I. 2011. I. 2012. I. 44,2 46,3 44,5 37,4 40,6 43,4 33,0 36,0 30,5 23,4 29,0 25,0 16,5 16,6 22,7 10,9 14,8 16,3 12,8 11,7 15,5 10,9 9,5 12,9 6,2 6,4 8,3 2,8 4,6 5,1 A munkáltatók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy az első négy, a cégek által leggyakrabban megjelölt állítások mindegyike a pályakezdők alkalmazásának előnyeire vonatkozik, míg a hátrányokkal összefüggő állításokat kisebb arányban helyeselték. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdőket, ha van rá módjuk. A korábbi felmérések során is ugyanez volt a válaszok alapján a tapasztalat, és az egyes kérdések tekintetében a válaszadási arányok is hasonlóak voltak. A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a megkérdezett munkáltatók 44,5 %-a. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a vállalkozások 43,4 %-ának véleménye alapján könnyebben betaníthatóak, mint a más korosztályhoz tartozók, és e tekintetben válaszadók aránya növekvő tendenciájú.
- 10 - A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást is jelentős, több mint 30 %-os hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók. Továbbá minden negyedik válaszadó a tapasztalt munkaerővel szembeni kisebb munkabér igényt is helyesli. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal az szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót is lefoglal, és az ehhez kapcsolódó másik jellemző negatívum, hogy a betanítás sok időt vesz igénybe. Hátrányként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a pályakezdők munkájára, mert tapasztalatszerzés után a fiatalok gyakran munkahelyet váltanak (a nők esetleg gyermeket szülnek). Önálló munkavégzésre a válaszadók 12,9 %-a tartotta alkalmasnak a fiatalokat. Azon munkáltatók hányada, akik ezt a véleményt képviselik, magasabb, mint az előző években. A lassúságukat és az alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségeiket az előzőeknél kisebb arányban (8,3-, illetve 5,1 %-uk vélekedett csak így) tartották jellemzőnek a megkérdezettek. Bár ez utóbbi 2 a negatív véleményt képviselő válaszadók köre kissé szélesebb az előző években tapasztaltnál. 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere 3.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A munkaerő-felmérés reprezentatív felvétel. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.
- 11 - Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet;
- 12 - - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3.1.2 Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A népességszám a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlási statisztika adatainak felhasználásával továbbszámított adat.
- 13 - Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. 3.2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Veszprém, 2012. március 2.
- 14-1. sz. melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása közfoglalkoztatottakkal együtt Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Jelenlegi 2011.12. 31. Várható 2012.03. 31. Várható 2012.12.31. Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Mezőgazdaság, erdőgazdálk. 24 2026 2570 2574 126,9 127,0 Bányászat, kőfejtés 2 106 107 107 100,9 100,9 Feldolgozóipar 154 19240 20025 19884 104,1 103,3 V.energia,gáz,gőzell., légkond. 5 500 496 492 99,2 98,4 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. 6 707 712 712 100,7 100,7 Építőipar 49 1822 1964 1931 107,8 106,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 63 3730 3760 3766 100,8 101,0 Szállítás, raktározás 23 1859 1867 1864 100,4 100,3 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás 29 1069 1088 1073 101,8 100,4 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. 31 1907 1902 1882 99,7 98,7 Oktatás 20 2342 2332 2313 99,6 98,8 Humán-Egészségügyi,szociális ell. 18 3339 3706 3709 111,0 111,1 Ingatlanügyletek 11 362 367 371 101,4 102,5 Egyéb szolgáltatás 10 252 255 272 101,2 107,9 Adm.szolg.támogató tevékenység 9 172 198 185 115,1 107,6 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 7 232 233 233 100,4 100,4 Egyéb nem anyagi ágak 11 389 690 690 177,4 177,4 Megye összesen 472 40054 42272 42058 105,5 105,0 A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása közfoglalkoztatottakkal együtt Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Jelenlegi 2011.12. 31. Várható 2012.03.31. Várható 2012.12.31. Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Ajka 67 10083 10194 10192 101,1 101,1 Balatonfüred 39 1897 1946 1919 102,6 101,2 Pápa 65 8285 9346 9417 112,8 113,7 Sümeg 34 1227 1242 1259 101,2 102,6 Tapolca 76 2181 2182 2212 100,0 101,4 Várpalota 56 3239 3302 3326 101,9 102,7 Zirc 31 903 909 907 100,7 100,4 Veszprém 64 11343 12242 11940 107,9 105,3 Balatonalmádi 40 896 909 886 101,5 98,9 Veszprém megye 472 40054 42272 42058 105,5 105,0
- 15-2. sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként Veszprém megyében 2012. I. negyedév Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Kirendeltség Balatonfüredi Kirendeltség Pápai Kirendeltség Sümegi Kirendeltség Tapolcai Kirendeltség Várpalotai Kirendeltség Zirci Kirendeltség Veszprémi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Balatonalmádi Kirendeltség Veszprém megye válaszadók száma jelenlegi 3 hónap várható 12 hónap várható közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap Mikro 5 30 33 36 0 0 Kis 27 830 855 865 0 20 Közép 24 3065 3069 3119 6 6 Nagy 11 6158 6237 6172 6 0 Összesen 67 10083 10194 10192 12 26 Mikro 11 57 83 57 0 0 Kis 17 421 442 456 0 6 Közép 10 1053 1055 1040 42 40 Nagy 1 366 366 366 0 0 Összesen 39 1897 1946 1919 42 46 Mikro 6 36 35 36 0 0 Kis 32 811 853 862 0 0 Közép 19 2123 2213 2258 147 140 Nagy 8 5315 6245 6261 19 520 Összesen 65 8285 9346 9417 166 660 Mikro 2 14 18 20 0 0 Kis 26 656 672 694 14 1 Közép 6 557 552 545 26 6 Nagy 0 0 0 0 0 0 Összesen 34 1227 1242 1259 40 7 Mikro 37 178 207 198 0 2 Kis 28 588 581 578 10 18 Közép 10 1015 1024 1036 8 10 Nagy 1 400 370 400 0 0 Összesen 76 2181 2182 2212 18 30 Mikro 5 38 38 36 0 0 Kis 37 901 910 900 8 8 Közép 12 1363 1387 1395 65 90 Nagy 2 937 967 995 0 0 Összesen 56 3239 3302 3326 73 98 Mikro 10 57 66 61 0 0 Kis 15 347 344 345 18 18 Közép 6 499 499 501 15 0 Nagy 0 0 0 0 0 0 Összesen 31 903 909 907 33 18 Mikro 6 35 35 35 0 0 Kis 15 410 449 427 25 23 Közép 32 3738 4065 4068 38 336 Nagy 11 7160 7693 7410 0 0 Összesen 64 11343 12242 11940 63 359 Mikro 10 62 71 63 0 0 Kis 27 653 655 652 37 23 Közép 3 181 183 171 0 0 Nagy 0 0 0 0 0 0 Összesen 40 896 909 886 37 23 Mikro 92 507 586 542 0 2 Kis 224 5617 5761 5779 112 117 Közép 122 13594 14047 14133 347 628 Nagy 34 20336 21878 21604 25 520 Összesen 472 40054 42272 42058 484 1267
- 16-3. sz. melléklet A következő három hónap létszámmozgása FEOR bontásban Veszprém megyében FEOR FŐCSOPORT belépő kilépő JELLEMZŐ FOGLALKOZÁSOK Egyenleg fő fő Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási f. 3-4 -1 EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 103-18 85 Egészségügyi foglalkozások 28-9 19 Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági fogl. 19-4 15 Szakmai irányítók, felügyelők 4-2 2 Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások 4-4 0 Egyéb ügyintézők 18-10 8 Oktatási asszisztensek 0 0 0 Összesen 179-51 128 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalk. 914-197 717 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalk. 43-37 6 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló fogl. 236-169 67 Összesen 1193-403 790 Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások 1 0 1 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalk. 58-7 51 Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kötött) 5-2 3 FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT Gazdálkodási jellegű foglalkozások 6-3 3 IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK Oktatók, pedagógusok 20-24 -4 Egyéb magasan képzett ügyintézők 12-9 3 Jogi és társadalomtudományi foglalkozások 3 0 3 Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képz.) 1 0 1 Összesen 106-45 61 Kézműipari foglalkozások 3-3 0 Fém- és villamosipari foglalkozások 95-16 79 Élelmiszer-ipari foglalkozások 9-5 4 IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK Könnyűipari foglalkozások 44-13 31 Építőipari foglalkozások 21-7 14 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 5-5 0 Összesen 177-49 128 Feldolgozóipari gépek kezelői 226-70 156 Összeszerelők 400-76 324 GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK Helyhez kötött gépek kezelői 17-4 13 Járművezetők és mobil gépek kezelői 111-34 77 Összesen 754-184 570 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 96-75 21 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK Szolgáltatási foglalkozások 39-40 -1 Összesen 135-115 20 Irodai, ügyviteli foglalkozások 81-46 35 IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) Ügyfélkapcsolati foglalkozások 20-9 11 FOGLALKOZÁSOK Összesen 101-55 46 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 14-5 9 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 13-10 3 GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 4-1 3 Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők 0 0 0 Összesen 31-16 15 Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati fogl. 450 0 450 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI Mezőgazdasági foglalkozások 21-11 10 FOGLALKOZÁSOK Összesen 471-11 460 MINDÖSSZESEN 3147-929 2218 4. sz. melléklet
- 17 - A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében 2012. I. negyedév Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Középkategóriászámú Nagylét- Mikrovállalkozás Kisvállalat szervezet szervezet Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 5 11 6 2 24 halászat Bányászat, kőfejtés 0 1 1 0 2 Feldolgozóipar 13 80 42 19 154 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, 0 3 1 1 5 légkondicionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, 0 2 3 1 6 hulladék Építőipar 21 22 5 1 49 Kereskedelem, gépjárműjavítás 23 26 11 3 63 Szállítás, raktározás 2 12 8 1 23 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13 9 6 1 29 Információ, kommunikáció 3 0 1 0 4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 1 1 0 2 Ingatlanügyletek 2 8 1 0 11 Szakmai, tudományos, műszaki 3 3 1 0 7 tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató 1 8 0 0 9 tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező 2 13 16 0 31 társadalombiztosít Oktatás 1 6 12 1 20 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 9 4 4 18 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 3 1 0 5 Egyéb szolgáltatás 1 7 2 0 10 Összesen 92 224 122 34 472