Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása Európai Szociális Alap
Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve
A kézikönyv az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által a Széchenyi 2020 Befektetés a jövőbe Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.5/12-2012-0001 számú, Pedagógusképzés támogatása című kiemelt projekt keretében megvalósított fejlesztés eredményeképp jött létre. Szakmai vezetők: dr. Pompor Zoltán, dr. Szabó Mária Projektmenedzser: Kovács Melitta Összeállították a TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása c. projekt munkatársai. Szerkesztők: Kézy Ágnes, Kuti Zsuzsa Nyelvi lektor: Sáfrányné Molnár Mónika Borítóterv és tördelés: Nagy Milán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015 ISBN 978-963-682-890-5 Kiadja: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1143 Budapest, Szobránc u. 6 8. www.ofi.hu Felelős kiadó: Kaposi József Nyomás és kötés: Felelős vezető:
Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve Témajegyzék Bevezetés Hogyan használjuk a kézikönyvet? I. Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadói rendszer koncepciója Szaktanácsadói kompetenciaprofil II. A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató szaktanácsadás Célok és alapelvek Eljárásrend Dokumentumok Gördülő modell Visszatérő látogatás III. A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás Eljárásrend Praktikák, jó tanácsok IV. Szaktanácsadói módszerek V. A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata Hunya Márta: Reflektív pedagógus reflektív gyakorlat Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió VI. Továbbképzések Új pedagógus-továbbképzések A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere VII. Fogalomtár TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Bevezetés Az Európai Unió jelentős anyagi támogatásával 2012-2015 között nagyszabású fejlesztés valósult meg az Oktatási Hivatal (OH) által vezetett, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködésében megvalósuló TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt keretében. A Pedagógusképzés támogatását célzó fejlesztések azon oktatáspolitikai törekvések mentén valósultak meg, amelyek az oktatási rendszer eredményességét a pedagógiai munka minőségének javulásával kívánják elérni. A világ legeredményesebben működő oktatási rendszereinek elemzéséből tudjuk, hogy az oktatási eredményesség fejlesztésében meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, az eredményes fejlesztés azonban rendszerszintű beavatkozásokat kíván. A pedagógusok munkája akkor lesz eredményes, ha (1) a legkiválóbb fiatalok választják a pedagógus pályát, akik (2) magas szintű képzésben részesülnek és (3) hosszú ideig a pályán is maradva képesek a változó világ egyre gyorsabban változó szakmai kihívásainak megfelelni (Barber Mourshed 2007, Mourshed Chijioke Barber 2010). A TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt fejlesztései a pályán lévő pedagógusok támogatására irányultak. A konzorciumi együttműködés keretében valósult meg a pedagógus életpálya szintjeihez tartozó szintleírások meghatározása, az életpályán való előrehaladást lehetővé tevő minősítési eljárások kidolgozása és a folyamatos szakmai fejlődést, és így az életpályán való előrehaladást is támogató szaktanácsadói rendszer megújítása. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) leszögezi, hogy a pedagógusok és a köznevelési intézmények munkáját szaktanácsadók segítik [61. (4)]. Az oktatási eredményességgel foglalkozó nemzetközi kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyorsan változó 21. században ahhoz, hogy a közoktatás képes legyen lépést tartani a kihívásokkal, teljesíteni tudja a vele szemben támasztott alapvető elvárást: a társadalomban értékes szerepvállalásra alkalmas fiatalok nevelését, a rendszer minden szereplője számára világos célok eléréséhez kapcsolódó egyértelmű elvárásokra és a megvalósulásukhoz kapcsolódó támogatásokra is szükség van. Külső segítésre, támogatásra mindenkinek szüksége lehet, de különösen fontos ez olyan szakmák esetében, ahol a munkavégzés eszköze és tárgya is ember. A pedagógus hivatás esetében pedig ahol a munka eredménye és hatása nem mérhető közvetlenül különösen fontos a szakmai tevékenység folyamatos elemzése és a tapasztalatok alapján történő folyamatos fejlesztése. Ebben a reflektív szakmai gyakorlatban természetes partnerei lehetnek egymásnak az egy intézményben dolgozó pedagógusok, illetve az intézményvezetés tagjai. A nemzetközi szakirodalomban peer mentoringnak nevezett gyakorlatnak azonban nincsenek hagyományai a hazai közoktatásban. A pedagógusok általában nem szívesen beszélnek kollégáikkal és főleg vezetőikkel a számukra kihívást jelentő feladatokról, problémákról, mert azt a gyengeség jelének gondolják. Egy más intézményben dolgozó, de hasonló tapasztalatokkal rendelkező kolléga a szaktanácsadó előtt könnyebben megnyílnak. A szaktanácsadás lényege éppen a külső szakmai támogatás, amely azonban csak akkor lehet hatásos, ha katalizátorként működik. Vagyis, ha képes az intézményi folyamatokhoz kapcsolódni, és azokat módosítani. Ezért akár az egyes pedagógusokat támogató tantárgygondozó szaktanácsadás, akár az oktatáspolitika által meghatározott témák mentén megvalósuló szervezeti szintű szaktanácsadás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha érzékelhető változásokat idéz elő a köznevelési intézmények működésében, az intézmény tanulóinak tanulási eredményességében. A Nkt. és a 48/2012. EMMI rendelet alapján megvalósuló fejlesztés eredményeként a köznevelési rendszer minden szintje és valamennyi szakterülete számára rendelkezésre állnak a szaktanácsadók alapképzését biztosító 60 órás akkreditált tantárgygondozó szaktanácsadói képzések (összesen 23 féle témában). Ezeket a képzéseket közel 3500 pedagógus végezte el és szerzett jogosítványt a szaktanácsadói munkához. Közülük 2014 során 1659-en váltak mesterpedagógussá.
A jogszabályi kereteken túl a gyógypedagógusokat (látás-, hallás-, mozgássérültek, enyhén értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusokat és pszichopedagógusokat) és az intézményvezetőket támogató szaktanácsadók számára is lehetőség volt 60 órás akkreditált képzésen való részvételre. A szervezeti szintű tematikus szaktanácsadás megvalósításának támogatására való felkészülést pedig 30 órás akkreditált képzés támogatta (Probléma alapú interprofesszionális szaktanácsadó képzés). Ezt a képzést közel 350 szaktanácsadó végezte el a projekt keretében. A képzések fejlesztése, illetve megvalósítása során a résztvevők próbalátogatásokat végeztek, de ezen túl is zajlottak a projekt keretében szaktanácsadói látogatások. (Összesen több mint 8000 tantárgygondozói és közel 450 tematikus szaktanácsadói látogatás valósult meg.) A köznevelési rendszer eredményesebb működése érdekében történő rendszerszintű beavatkozások között egyre nyilvánvalóbbá válik a minősítés, a fejlesztő célú értékelés (tanfelügyelet) és a fejlesztő célú támogatás (szaktanácsadás) kapcsolata. A tantárgygondozó szaktanácsadás szorosan kapcsolódik a pedagógusok minősítéséhez és a tanfelügyelethez is, hiszen mindhárom terület alapját a nyolc pedagóguskompetencia jelenti. A 48/2012. EMMI rendelet 10-15. -aiban meghatározott szaktanácsadási típusokat a projekt összefoglaló néven szervezeti szintű tematikus szaktanácsadásnak hívja. Ezeknek a területeknek az a közös jellemzője, hogy valamely oktatáspolitikai prioritás (téma) mentén kívánják az intézmények működését javítani. Ez minden esetben (intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő tehetséges, sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés) szervezeti szintű beavatkozást igényel. Eredményes munkát kíván a kézikönyv használatához a projekt szakmai csapata nevében dr. Szabó Mária szakmai vezető TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása Budapest, 2015. június Forrás: Mourshed, M. Chijioke, C. Barber, M. (2010). How the world s most improved school systems keep getting better. McKinsey & Company. http://www.mckinsey.com/client_service/ Social_Sector/Latest_thinking/Worlds_most_improved_schools.aspx Barber, M. Mourshed, M. (2007). Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? McKinsey & Company. http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf
Hogyan használjuk a kézikönyvet? Ez a kézikönyv a Pedagógusképzés támogatása c. (TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) projekt keretében felkészített szaktanácsadók, továbbá a projekt belső munkatársai, a projekt szakmai vezetése és a szakpolitikai döntéshozók számára készült. Tartalmazza a fejlesztők elgondolását a szaktanácsadás alapelveiről, a szaktanácsadói látogatások eljárásrendjét és az egyes lépések megvalósításakor használt dokumentumokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakmai anyagokat. Célunk, hogy egyszerű, a napi munka során is használható formában adjunk gyakorlati támogatást a szaktanácsadói munkához, ezért egyes részei kivehetők. A kézikönyv bővíthető formában készült, így lehetőséget biztosít arra, hogy a szaktanácsadók mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalataikat, reflexióikat lejegyezzék, a kézikönyv tartalmát kiegészítsék. A kapcsos könyv tematikus egységeit külön-külön fejezetbe rendeztük, színkóddal jelölve a tematikailag összetartozó részeket. A dokumentumtípusokat 5 különböző ikonnal jelöljük: elméleti háttér eljárásrend módszertani ötletek, javaslatok dokumentumok továbbképzés Minden egységet egy-két mondatos szöveg vezet be, amely röviden jelzi a felhasználónak, miről szól az adott rész. A kézikönyv tematikus egységei alkalmasak arra, hogy a szaktanácsadók látogatásuk előtt tanulmányozzák azokat, segítségükkel felelevenítsék ismereteiket, pontosítsák az eljárásrend lépéseit, vagy útmutatás keressenek benne új szaktanácsadói helyezetek megoldásához. A kivehető részek egy-egy látogatás kísérő dokumentumai is lehetnek. A jegyzetoldalak helyet biztosítanak a szaktanácsadói munka során megfigyelt történések, összegyűjtött tapasztalatok gyors lejegyzésére, amelyek később felhasználhatók a szaktanácsadói dokumentáció elkészítéséhez, vagy kiinduló pontjai lehetnek szakmai műhelyeknek, megbeszéléseknek. Bízunk benne, hogy a kézkönyv hasznos, értékes és személyes szakmai reflexiókat is tartalmazó kiegészítője lesz a szaktanácsadók mindennapi munkájának. A szerkesztők
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadói rendszer koncepciója 3 Szaktanácsadói kompetenciaprofil 15
2
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadói rendszer koncepciója Ez a tematikai egység bemutatja a szaktanácsadói rendszer megújítására kidolgozott elgondolásokat. Leírja a szaktanácsadás célját, területeit és szakterületek szerinti feladatait. Áttekinti a szaktanácsadás szintjeit, és javaslatot tesz a rendszer működtetésére. I. Bevezetés A koncepció tartalmazza a szaktanácsadás célját, a hatályos jogszabályok alapján 1 modellezett szaktanácsadási rendszert, az egyes szakterületek feladatleírását, azokat a tevékenységszinteket, amelyeken a szaktanácsadás jellemzően megvalósul, továbbá a szaktanácsadás működtetésére vonatkozó általános alapelveket. Az egyes szakterületekhez kapcsolódó feladatok és tevékenységek leírásához kapcsolódnak a szaktanácsadói kompetenciaprofilok, amelyek külön dokumentumban találhatók. A működtetés konkrét modellje, illetve lehetséges modelljei szintén önálló dokumentumokban kapnak helyet csakúgy, mint a szaktanácsadás minőségbiztosítási rendszere és vele összefüggésben a szaktanácsadók minősítési szintjei. A modell alapja, hogy a pedagógus professzió a diploma megszerzését követő kb. tízezer órányi reflektált szakmai gyakorlat során teljesedik ki. A szaktanácsadás feladata a szakmai tanulás e szakaszának, a pedagógusok számára elkerülhetetlen folyamatos szakmai fejlődésnek a támogatása, továbbá a szakpolitikai prioritások intézményi és osztálytermi megvalósulásának elősegítése. A McKinsey & Company 2 által 2006-2007 között lefolytatott kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg. Azok a diákok, akiket alacsonyan teljesítő tanárok tanítanak, olyan lemaradást szenvednek el, amelyet később már nem tudnak behozni. A jól teljesítő tanárok diákjai viszont háromszor gyorsabban haladnak. A szaktanácsadói rendszer az egyes pedagógusok és pedagógus csoportok szakmai fejlődésének támogatásával járul hozzá az oktatás eredményességéhez. 1 2011. évi CXC. törvény 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26/2015. (V.22.) EMMI rendelet 2 McKinsey & Company (2007). How the world s best-peforming schools come out on top http://mckinseyonsociety.com/how-the-worlds-best-performing-schools-come-out-on-top/ 3
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei 1. ábra: A tanári minőség hatása A szaktanácsadás megújítására azért van szükség, mert az elmúlt tizenöt évben jelentősen megváltoztak a köznevelési intézményekkel, illetve a pedagógusokkal szembeni társadalmi és szakmai elvárások. Szinte már szakmai közhely, hogy a huszonegyedik századi pedagógus legfontosabb feladata a diákok egyéni tanulásának irányítása, szervezése. A tanítás mellett egyre fontosabbá válik a nevelés, minden egyes tanuló személyiségének fejlesztése, amibe beletartozik a tehetséges, a sajátos nevelési igényű, illetve a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt törődés. Fontos kérdés, hogy a pedagógusképzés mennyire készít fel ezekre a szerepekre, és hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének támogatásában ezek mennyire vannak jelen. Bár a szaktanácsadásnak vannak hagyományai a magyar közoktatási rendszerben, annak felismerése, hogy az oktatás minőségének szempontjából meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, szükségessé tette a szaktanácsadói rendszer újjáépítését. A koncepció kidolgozásához elsősorban a 48/2012. EMMI rendelet 3 jelentette a jogszabályi alapot, míg a szakmai támpontokat a nemzetközi és hazai szakirodalmi kutatásokból leszűrt eredmények adták. II. A szaktanácsadás általános célja Legáltalánosabb cél a köznevelési rendszer eredményességéhez való hozzájárulás, amely a pedagógusok egész életpályára kiterjedő, folyamatos szakmai fejlődésének a támogatása, a tartalmi és módszertani megújítás, a köznevelési intézmények tanuló szervezetté fejlesztése, révén érhető el. III. A szaktanácsadó szakterületek A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését elsősorban a tantárgygondozó szaktanácsadás segíti, amely a nyolc pedagógus-kompetencia mentén támogatja az egyes pedagógusokat. A szakmapolitikai prioritások intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (benne a tehetséges és a sajátos nevelési igényű, 3 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. (4) 4
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek), nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés - képviseletét, az intézmény szervezeti szintű fejlesztését a tematikus szaktanácsadás látja el. A pedagógus munkája azonban szervesen beágyazódik az intézményi kontextusba, a tematikus szaktanácsadás területei pedig az intézményfejlesztés folyamatába. Ezért indokolt az intézményfejlesztési szaktanácsadásra úgy tekinteni, mint ami keretbe foglalja a többit. A szaktanácsadói támogatást, a szaktanácsadás által generált fejlesztéseket az intézmény szintjén érdemes megtervezni, és az adott fejlesztés összes érintettjével összehangoltan elindítani. Az intézményi kontextus figyelembe vétele a fejlesztés eredményességének feltétele, ezért az intézményfejlesztési szaktanácsadásnak kiemelt jelentősége van. 2. ábra: A szaktanácsadói típusok rendszere A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos szaktanácsadás szürke színnel jelöltük, mert az nem tartozik a projekt témái közé. IV. A szaktanácsadás szakterületek szerinti feladatai A szaktanácsadás legáltalánosabb megközelítésben támogatja egyrészt a köznevelési intézmények, ezen belül kiemelten a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését, ugyanakkor segítséget nyújt a szakmapolitikai prioritások érvényesítéséhez is. A jogszabály 4 az alábbi szakterületeket nevesíti: 1) tantárgygondozói óvodapedagógusi szakterület tanítói szakterület magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a nyelv megjelölésével) matematika, történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, hon- és népismeret, erkölcstan, etika, filozófia, biológia, egészségtan, természetismeret, 4 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. (4) 5
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei fizika, természetismeret, kémia, természetismeret, földrajz, természetismeret, művészetek, informatika, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, alapfokú művészetoktatási szakterület, kollégiumi szakterület, iskolai könyvtári szakterület, szakképzési szakterület (a szakmacsoport megnevezésével), 2) nemzetiségi (a nyelv megjelölésével), 3) intézményfejlesztési, 4) kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, 5) konfliktuskezelési, 6) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, 7) pedagógiai mérés-értékelési. A jogszabályban nem nevesített szaktanácsadói hiányterületként azonosította a projekt a gyógy pedagógusokat (a szakterület megnevezésével), a pedagógiai szakszolgálatban pedagógus munkakörben dolgozó munkatársakat, továbbá az intézményvezetőket támogató szaktanácsadást. Az intézményvezetőt támogató szaktanácsadó vezetői munkakörben dolgozó pedagógusnak nyújt személyes támogatást, de nem a pedagógusi, hanem a vezetői kompetenciák alapján. Tantárgygondozó szaktanácsadás A tantárgygondozó szaktanácsadás középpontjában a pedagógus mesterségbeli tudása fejlesztésének támogatása áll. Személyeses tanácsadás keretében járul hozzá a pedagógus szakmai kompetenciáinak fejlesztéséhez, a pedagógus életpályán való előmenetelhez, a minősítésre való felkészüléshez, de legalapvetőbben a folyamatos szakmai fejlődéshez. Hangsúlyos eleme a tanóra-, illetve foglalkozáslátogatás. A jogszabály a tantárgygondozás kifejezést használja, de valójában nem a tantárgy, hanem a tantárgyat tanító pedagógus gondozásáról van szó. A tantárgygondozó szaktanácsadás három alapelvre támaszkodik: Folyamatosság A szaktanácsadó a látogatást a pedagógus szakmai fejlődésének folyamatában értelmezi. Ugyan csak egy nap erejéig lép be a pedagógus (és az intézmény) életébe, a fejlesztési folyamat az intézményen belül azonban tovább folytatódik, a pedagógusnak szakmai célkitűzései megvalósításához az intézményen belül támogatókat kell találnia. Fontos, hogy a pedagógust időről időre ugyanaz a szaktanácsadó látogassa, illetve a szaktanácsadóknak legyen egy intézményi körük, amellyel a látogatásokon túl is állandó kapcsolatot tartanak. Személyre szabottság A szaktanácsadó az egyes pedagógus igényeihez és szükségleteihez igazodik, az ő folyamatos szakmai fejlődése áll a szaktanácsadói látogatás középpontjában. Olyan körülményeket biztosít a számára, ahol a hangsúly a pedagóguson van, aki tudatosan készül a szaktanácsadói óra/ tevékenységlátogatásra, önértékeléssel kiválasztja azokat a kompetenciaterületeket, amelye- 6
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei ken fejlődni akar, javaslatot tesz az óra- és tevékenységlátogatás megfigyelési szempontjaira, megfogalmazza a munkájával kapcsolatos kérdéseit, és ő tervezi meg saját szakmai fejlődését is. Ebben a folyamatban a tantárgygondozó szaktanácsadó reflexiói segítik. Fontos, hogy a szaktanácsadó meg tudja teremteni azt a bizalmi légkört, amely kellő biztonságot nyújt a pedagógusnak ahhoz, hogy legyen bátorsága megfogalmazni a kérdéseit, kételyeit, szembe tudjon nézni hiányosságaival, felismerje, hogy milyen területen kellene fejlődnie, és merjen segítséget kérni a szaktanácsadótól. A tantárgygondozó szaktanácsadási folyamat megvalósítása során a szaktanácsadó nem ad közvetlen tanácsokat, hanem úgy vezeti a közös munkát, hogy maga a pedagógus jusson el saját szükségletei azonosításához, szakmai fejlődési tervének elkészítéséhez. A szaktanácsadó mindenben épít a támogatott pedagógus tudására. Ehhez az szükséges, hogy a viszony paternalista helyett partneri legyen. Egyenrangú kapcsolat A szaktanácsadó maga is pedagógus, aki a meglátogatott kollégájával azonos iskolatípusban, azonos földrajzi környezetben ugyanazt a tantárgyat tanítja. Az egyenrangú kapcsolathoz azonban ezen túl fontos a szaktanácsadónak a viselkedésében, munkamódszerében megjelenő attitűdje is. A hangsúly a visszajelzésen, a közös munkán, a fejlődési lehetőségek közös felfedezésén van. A szaktanácsadónak nem tiszte értékelni, minősíteni, kritizálni, faggatni a pedagógust. Feladata viszont a fejlesztő célú, egyéni szaktanácsadás feltételeinek megteremtése, amelynek alapját a személyközpontú támogatás főbb attitűdjei jelentik: a másik fél elfogadása, megbecsülése, megerősítése. Fontos, hogy a szaktanácsadó olyan támogatást tudjon nyújtani, amely során a meglátogatott pedagógus jobban megérti önmagát. Az egyenrangúság a kölcsönös tanulásban is megnyilvánul, hiszen nemcsak a pedagógus, hanem a folyamat minden résztvevője tanul a folyamatban. A tematikus szaktanácsadás A szakpolitikai prioritások (konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés) megvalósulását, illetve az intézmény fejlesztését országosan megszervezendő szaktanácsadási szakterületek támogatják, amelyeket összefoglaló néven a projektben tematikus szaktanácsadásnak neveztünk, mivel ezek a szaktanácsadói területek különböző témák mentén a köznevelési intézmények fejlődésére hatnak. A tematikus szaktanácsadói területek között fölmerült az igény az ökoiskola, illetve zöld óvoda programok megvalósításával kapcsolatos szaktanácsadásra is. 1. Nemzetiségi szaktanácsadás A nemzetiségek létszámától függetlenül nyelvterületenként megszervezendő nemzetiségi nevelés-oktatást támogató szaktanácsadás sok szempontból hasonlít a tantárgygondozó szaktanácsadáshoz. A nemzetiségi szaktanácsadás speciális feladata a nemzetiségi identitás erősítése. Ebből következően a nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadóknak az adott nyelvhez/nemzetiséghez tartozónak kell lenniük, igazodniuk kell az adott iskolatípushoz, pedagógiai szakaszhoz és a helyi sajátosságokhoz. Az általános tantárgygondozói szaktanácsadáshoz képest jóval erőteljesebben kell figyelembe venniük a nemzetiségi iskola kiterjedt anyaországi, külföldi kapcsolatrendszerét. 7
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadás kiemelt területe a pedagógusok munkájának támogatása a nemzetiségek anyanyelve és irodalma, valamint az adott nemzetiségre vonatkozó népismeret területén; az adott intézmény pedagógiai programjában tükröződő a közismereti tantárgyakban szereplő nemzetiségi tartalmak elsajátításának támogatása. 2. Intézményfejlesztési szaktanácsadás Az intézményfejlesztési szaktanácsadó elsősorban az intézményt támogatja a stratégiai tervezésben, a szervezet fejlesztésében, a változás menedzselésében, mindig szem előtt tartva az osztálytermi szinten megvalósuló pedagógiai folyamatokat és az oktatásnak a tanulók egyéni fejlesztésére vonatkozó általános célkitűzését. Segíti az intézményt, hogy az helyzetére alapozva és a környezet kihívásaira válaszolva tervezetten fejlődjön, saját tanulási folyamataira reflektálva egyre hatékonyabb közösségként járuljon hozzá tanulóinak eredményesebb fejlődéséhez. Az intézményfejlesztési szaktanácsadó legfontosabb feladatai, hogy támogassa az intézmény közösségét és vezetését a fejlesztési stratégiák és projektek tervezésében, előkészítésében, megvalósításában, értékelésében és fenntartásában, adjon folyamatos visszajelzést az intézmény fejlődéséről, támogassa az intézményi önértékelést, segítse elő a tanulási folyamatokat, a belső tudásmegosztást, a hálózati tanulást, támogassa az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű összehangolását, működjön együtt a többi szaktanácsadóval. Az intézményfejlesztési szaktanácsadás az intézmény működésével kapcsolatos adatokra építve támogatja az intézményeket abban, hogy az képes legyen elkészíteni egy olyan intézkedési tervet, amelyet megvalósítva az intézmény által végzett pedagógiai tevékenység színvonala emelkedik. Az intézkedési terv készítésével kapcsolatos segítségnyújtásnak a jogszabály két helyzetben szán szerepet: egyrészt akkor, ha az iskola alacsonyabb teljesítményt nyújt a kompetenciamérésen a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottnál, másrészt pedig az ötévente végrehajtandó intézményértékelést követően. 3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése A Köznevelési törvény 5 hatálybalépésével megváltozott a sajátos nevelési igényű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók fogalmának használata. Tartalmuk módosult, illetve új fogalomként bekerült a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és tanulók fogalma az alábbiak szerint: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról szóló rendeletben 6 külön szaktanácsadói területként szerepel a Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, illetve a 5 2011. évi CXC. törvény 4. (13) 6 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 26. (4) 8
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület. Ennek megfelelően határozza meg a 12. a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő, valamint a 14. a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást, és ezen belül a szaktanácsadást. Ez a dokumentum a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a továbbiakban az alábbi két részre bontja a szakterületet, és az alábbi szaktanácsadói elnevezést használja: A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulók integrált nevelését segítő szaktanácsadás Az e területen dolgozó szaktanácsadók az intézményi integrált nevelési folyamatot támogatják, elsősorban az alábbi tevékenységeken keresztül: segítségnyújtás a szakvélemények értelmezéséhez, értő felhasználásához; az integráció előmozdítása azoknak a pedagógusoknak a támogatásán keresztül, akik sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók nevelésével foglalkoznak; szemléletváltás ösztönzése, módszertani eszköztár bővítése a befogadó pedagógia elterjedése, intézményesülése érdekében. Tehetségfejlesztési szaktanácsadás A tehetségfejlesztési szaktanácsadók segítik a pedagógusokat a tehetségfejlesztéshez kapcsolódó szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeinek megismerésében és alkalmazásában. Feladataik elsősorban: a tehetség felismerésének, azonosításának, kiteljesedésének támogatása; a Nemzeti Tehetség program és a Géniusz hálózat népszerűsítése; a tehetségfejlesztő szemlélet és gyakorlat tudatosítása; a Nemzeti Tehetség Programnak megfelelő innovációk, projektek indításának segítése. 4. Konfliktuskezelési szaktanácsadás A konfliktuskezelési szaktanácsadás közvetetten egy speciális szervezetfejlesztési folyamatot ösztönöz. Tevékenysége elsősorban az agresszió-prevencióra, illetve a pedagógusok, diákok, szülők konfliktuskezelési képességeinek fejlesztésére terjed ki. A tevékenységek széles skáláját kínálja, amelyekből az adott helyzet függvényében választhat egy-egy intézmény. A konfliktuskezelési szaktanácsadó támogatja a szervezeti tanulást annak érdekében, hogy az intézmény képessé váljon: saját működésében felismerni azokat a tényezőket, amelyek elősegítik az antiszociális agresszió megjelenését; a pedagógiai programját és gyakorlatát fejleszteni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az agresszió; minden pedagógusban kialakítani az erőszakmentes konfliktuskezelés igényét és képességét; minden érintettet bevonni a gyermekek és tanulók problémamegoldó, konfliktuskezelő képességének fejlesztésébe. 5. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése Az ehhez a szakterülethez tartozó szaktanácsadást a Türr István Képző és Kutató Intézet fejleszti. 9
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei 6. Pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás szorosan összekapcsolódik az intézményfejlesztési szaktanácsadással. Adatokat, eredményeket szolgáltat, következtetéseket von le a mérési eredményekből, melyek az intézményi fejlesztési folyamatok pontos tervezéséhez jelentenek alapot. A pedagógiai mérési értékelési szaktanácsadók abban támogatják az intézményeket, hogy a mérőeszközeik szakszerűek legyenek; a lehető legadekvátabb pedagógiai értékelési rendszert működtessék; a lehető legjobb minőségű adatokkal rendelkezzenek saját programjuk megvalósításának eredményességéről; épüljenek be a mérés-értékelési eredmények az intézményi fejlesztési folyamatokba. V. A szaktanácsadás szintjei A szaktanácsadói támogatás szakterülettől függetlenül öt lehetséges szinten valósulhat meg, de szakterületenként eltérő, hogy a szaktanácsadó tevékenységében melyik szint válik hangsúlyossá. 3. ábra: A szaktanácsadás típusai és jellemző szintjei A tantárgygondozó (illetve a hozzá közel álló nemzetiségi) szaktanácsadás a beavatkozási szintek közül elsősorban a pedagógusok és a pedagógusok valamely csoportja szintekre koncentrál. A pedagógusok személyes szakmai fejlődését támogatja kétszemélyes munkakapcsolatban, esetleg kisebb szakmai közösségek működésének támogatásán keresztül. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, a konfliktuskezelési, a pedagógiai-mérés értékelési szakterületeken működő szaktanácsadók elsődleges beavatkozási szintje a pedagógusok valamely csoportja és az intézmény szintje. Ők a szakmai közösségekben folyó egymástól tanulás támogatásán keresztül segítik a pedagógusok szakmai fejlődését az oktatáspolitika által kiemelt területeken, illetve járulnak hozzá az intézmények tanulószervezetté válásához. Az intézményfejlesztési szaktanácsadás pedig mintegy keretbe foglalva a többi szaktanácsadást elsődlegesen az intézményi szinten nyújt segítséget a szervezeti tanuláshoz, az intézményvezető munkájának támogatásához. Intézményközi és országos szinten valamennyi szakterülethez tartozó szaktanácsadás kifejti hatását. 10
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadás szintjei A szaktanácsadó feladatai az adott szinten 1. Egyéni tanulás támogatása 1.1. Az aktuális gyakorlat fejlesztő célú támogatása, tartalmi és módszertani megújulást segítő eljárások, gyakorlatok, lehetőségek megismertetése 1.2. Az önreflexió szorgalmazása 1.3. A folyamatos tanulás, az életpálya-építés támogatása 1.4. Segítségnyújtás az oktatáspolitika által támasztott feladat teljesítéséhez 1.5. Jó gyakorlatok megismerésének, adaptációjának szorgalmazása 2. Csoportos tanulás támogatása 2.1. Társtámogatási, -tanulási formák elterjesztésének ösztönzése 2.2. Ad hoc munkacsoportok, munkaközösségek, fejlesztő teamek működésének támogatása 2.3. Szaktárgyi és szaktárgyak közötti pedagógiai együttműködések segítése 3. Szervezeti tanulás támogatása 3.1. A pedagógiai program fejlesztésének és megvalósításának támogatása 3.2. Az intézmény önértékelési rendszere fejlesztésének segítése különösen a helyzetelemzésben, a feltárt adatok értelmezésében, fejlesztések kidolgozásában 3.3. Az intézményvezetés támogatása a pedagógust támogató környezet kialakításában 3.4. Helyzetelemzés az intézménnyel együtt, és ennek nyomán segítségnyújtás a fejlesztési stratégiá(k) megalkotásában, illetve a további szaktanácsadói és más támogatási formák kiválasztásában 3.5. A belső tanulási folyamatok, a tanuló közösséggé válás ösztönzése 3.6. Fejlesztési projektek megvalósításának támogatása 3.7. Komplex intézményfejlesztési program megvalósításában együttműködés más szaktanácsadókkal 4. Intézményközi tanulás támogatása 4.1. A szaktanácsadó által gondozott szakterület képviselete regionális vagy országos szinten 4.2. Különböző intézmények, pedagógusok jó gyakorlatainak terjesztése, elérhetővé tétele 4.3. A hálózati tanulás előmozdítása intézmények között: a fejlesztési tapasztalatok megosztásának támogatása 4.4. Együttműködés más szaktanácsadókkal komplex intézményfejlesztési program megvalósítása, támogatása kapcsán 4.5. Intézmények egymástól tanulásának támogatása 4.6. Az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű összehangolásának támogatása 4.7. Csoportosan végzett, összehangolt szaktanácsadói munka tervezése és megvalósítása 11
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadás szintjei 5. Országos szint a szakpolitikai döntések támogatása A szaktanácsadó feladatai az adott szinten 5.1. Tapasztalatok megosztása adott területről vagy intézményről más szaktanácsadókkal 5.2. Összegzés készítése szakterülete helyzetéről, javaslatok megfogalmazása a szakmai irányítás számára 5.3. Tájékoztatás szakmapolitikai prioritásokról 5.3. Fejlesztési tájékoztatások, műhelyfoglalkozások tartása intézményeknek 5.4. Átfogó fejlesztési stratégiák megfogalmazásához, országos projektek indításához javaslatok készítése 1. táblázat: A szaktanácsadás tevékenységi szintjei és a hozzájuk rendelt feladatok VI. A szaktanácsadói rendszer általános működése A szaktanácsadó általános feladata a köznevelési-közoktatási rendszerben érintettek, a különböző célcsoportok szakmai tevékenységeinek fejlesztő célú támogatása, a változások inspirálása. Ez a feladat összetett tevékenységrendszerben valósul meg, amelynek egy jellegzetes eleme az intézménylátogatás. Az intézménylátogatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket vizsgálva célszerű két, egymástól elkülönülő feladat kiemelése. Az egyik, amikor a szaktanácsadó szakterületétől függetlenül egy felszínre került intézményi probléma azonosításában, megoldási javaslatok keresésében segít, a másik pedig, amikor szakmai konzultáns szerepét tölti be. Az első esetben problémamegoldó szaktanácsadóról beszélünk, akinek a feladata támogatni az érintetteket a probléma azonosításában vagy átfogalmazásában, az okok feltárásában, a lehetséges megoldások felvázolásában. A második esetben konzultáló a szaktanácsadói helyzet, ekkor a szaktanácsadó szakmai együttgondolkodásra, műhelymunkára, innováció támogatására érkezik. Másik dimenzió mentén beszélhetünk hívó, illetve küldő jellegű szaktanácsadásról. Az első esetben az intézmény maga kéri a szaktanácsadó segítségét, a másodikban pedig a szakpolitika által kiemelten fontosnak tartott fejlesztések, programok népszerűsítésére, bevezetésére, illetve krízishelyzetbe került intézmény támogatására küldi megbízója. A küldő-konzultáló szaktanácsadás szervezeti szinten segítheti egy új kerettanterv, tantárgy, programcsomag bevezetését. A tantárgygondozó szaktanácsadás esetében pedig azon pedagógusoknál adekvát, akik a munkájuk során a rutint helyezik előtérbe, vagy minősítésre készülnek. Ilyenkor a vezető rendeli meg a tantárgygondozó szaktanácsadást a pedagógus részére. A hívó-konzultáló szaktanácsadói helyzetben a szaktanácsadónak kevesebb energiát kell az ellenállás-kezelésre fordítania, sőt, a folyamatos szakmai fejlődés iránt elkötelezett pedagógusokra számíthat. Ez a szaktanácsadás a szakmai fejlődéshez társreflexiót igénylő pedagógusok esetében lehet eredményes, és különösen alkalmas a pedagógusok szakmai fejlődési terve elkészítésének támogatásához. Intézményi szinten innovációs folyamatok, pályázati tevékenység indítása, támogatása lehet jellemző oka ennek a látogatástípusnak. A hívó-problémamegoldó szaktanácsadás olyan esetekben lehet eredményes, amikor a pedagógusnak, illetve az intézménynek szüksége van egy külső szakember problémaértelmezésére, szakértelmére a lehetséges megoldások megkeresésére. E szaktanácsadói modell akkor lehet igazán hatékony, ha az intézmény szervezeti kultúrájába beépült a folyamatos fejlesztés képessége. A küldő-problémamegoldó szaktanácsadás a krízishelyzetben lévő intézmények és/vagy pedagógusok fejlesztésének lehet fontos eszköze. Ehhez olyan indikátorrendszerre van szükség, amely jelzi a krízist. Ennek elemei lehetnek a kompetenciamérések eredményei, a tanfelügyeleti értékelések, a minősítő vizsgák és eljárások tapasztalatai, illetve a minden intézmény számára kötelezően előírt rendszeres önértékelés. 12
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadást úgy célszerű kiépíteni és működtetni, hogy mind a négy tanácsadási helyzetre legyen lehetőség. Egy olyan vegyes hívó-küldő rendszer kiépítése látszik célszerűnek, amelynek három alappillére van: 1) A szaktanácsadók előre kialakított munkaterv és prioritási szempontok szerint látogatják az intézményeket, pedagógusokat. 2) Az intézmények kérhetik a szaktanácsadó segítségét egyedi problémájuk megoldásához. 3) Az oktatáspolitika központilag kiírt pályázatok útján támogatja a szaktanácsadók igénybevételét. Ezek a pályázatok kapcsolódhatnak oktatáspolitikai prioritásokhoz, krízishelyzetek felszámolásához. A szaktanácsadói rendszer szereplői az országos vezető szaktanácsadók, akik a szakmai koordináció, döntéshozók, szolgáltatók és intézmények közötti kapcsolattartás hídemberei. 13
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei Szaktanácsadói kompetenciaprofil Ez a rész szakterülettől függetlenül határozza meg a szaktanácsadókkal szembeni szakmai és személyes elvárásokat, majd szakterületenként összegyűjti a legfontosabbnak tartott tulajdonságokat. Részletezi az egyes profilok jellemzőit és a szaktanácsadóktól elvárható minőség paramétereit. I. Bevezetés A szaktanácsadói kompetenciaprofilok gyakorlatilag hazai előzmények nélkül írják le az ehhez a speciális pedagógus pályához kötött szakmához szükséges kompetenciákat. Azt fogalmazzák meg, hogy a megújított szaktanácsadói rendszerben milyen az ideális szaktanácsadó. Nélkülözhetetlen a szerepük az új típusú szaktanácsadói rendszer kialakításában, működtetésében és fejlesztésében. II. A kompetenciaprofil célja, szerepe A szaktanácsadók kiválasztásának támogatása A kompetenciaprofilok megmutatják, hogy kik alkalmasak egy-egy adott szaktanácsadói szakterületen való tevékenységre, így meghatározhatják a kiválasztás szempontjait. Képzéstervezési alapdokumentum A kompetenciaprofilok a képzésfejlesztés és akkreditáció alapdokumentumai. A képzés során a kompetenciaprofil leghangsúlyosabb elemeinek fejlesztése történik, szem előtt tartva az ideális szaktanácsadó vízióját. A szaktanácsadás minőségfejlesztése A profil az ideális szaktanácsadót írja le, ebben az értelemben zsinórmértékként, viszonyítási alapul szolgál, minőségbiztosító és fejlesztő funkciója van. A szaktanácsadás bemutatása az érintetteknek Egy jól összeállított kompetenciaprofil képes bemutatni egy szakma sokszínűségét. Sokat segíthet a pályára készülőknek vagy az oda frissen belépetteknek is, ezen túl a szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára teszi világossá az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit. Közös nyelv megalkotása A szaktanácsadással kapcsolatos nyelv és gondolkodás egységesítésének is hasznos dokumentuma a kompetenciaprofil, amennyiben segíti az azonos értelmezést. Lefekteti azokat az alapfogalmakat, amelyek a szaktanácsadói professzió értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. 15
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei III. A szaktanácsadói munka szintjei A tantárgygondozó szaktanácsadó elsősorban a tantárgyhoz kapcsolódóan támogatja a pedagógusok szakmai fejlődését, a pedagógus életpályán történő előrehaladásukat. Ehhez közel áll a nemzetiségi szaktanácsadó tevékenysége, aki a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést végző pedagógusok támogatásában vesz részt. A többi szakterületen dolgozó szaktanácsadó elsősorban átfogó, vagy egy-egy speciális szakterületen megjelenő intézményi szintű fejlesztést, szervezeti tanulást támogat. Ezt a típusú tevékenységet szervezeti szintű, tematikus szaktanácsadásnak hívjuk, mivel ezek (intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, pedagógiai mérés-értékelés, nemzetiségi nevelés-oktatás támogatása) a köznevelési intézmények szervezeti kultúráját különböző tématerületek alapján közelítik meg. A szaktanácsadói tevékenységeknek öt jellemző szintjét különböztetjük meg annak alapján, hogy ki vagy kik állnak a tanácsadás középpontjában. Szint Feladat 1. Egyén Egy pedagógus szakmai fejlődésének támogatása 2. Csoport, közösség Pedagógusok közötti együttműködés, egymástól való, illetve közös tanulás ösztönzése 3. Szervezet Az eredményes tanulást segítő intézményi környezet kialakításának és fenntartásának támogatása 4. Intézményközi Helyi szintű együttműködések, valamint az intézmények hálózatosodásának serkentése, a jó gyakorlatok terjedésének előmozdítása 5. Országos Közvetítés az intézmények és a döntéshozatali, illetve a szakmai irányítás szervezetei között Minden szaktanácsadónak rendelkeznie kell önfejlesztő képességgel, amely alkalmassá teszi mások fejlődésének támogatására. A szaktanácsadót tehát az különbözteti meg a mesterpedagógustól, hogy kiforrott pedagógus kompetenciái mellett megjelennek a mások támogatásához szükséges szaktanácsadói, illetve az egy speciális szakterülethez tartozó szakmai kompetenciái. IV. Szaktanácsadói kompetenciák Önfejlesztéshez szükséges szaktanácsadói kompetenciák A szaktanácsadói munka elsősorban más emberekkel való kapcsolatokban, interakciókban valósul meg, ezért különösen fontos, hogy a szaktanácsadók kompetenciái ezeken a területeken fejlettek legyenek. Elengedhetetlen a mély önismeret, az önreflexió. Ismeret Készség és képesség Attitűd Áttekintése van saját személyiségének összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése van viselkedésének mozgatórugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását. Felismeri saját és mások érzelmeit, képes saját viselkedését kontrollálni. Saját gyakorlatát reflektív módon elemzi és értékeli. Fontosnak tartja személyes fejlődését. Fontosnak tartja önismeretének tudatos fejlesztését. Igényli mások visszajelzéseit munkájával, személyével kapcsolatban. 16
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei Ismeret Készség és képesség Attitűd Birtokában van önreflektivitást és önértékelést segítő módszereknek. Ismeri az önismeret fejlesztésének módszereit, lehetőségeit. Ismeri szakmai céljait, azt hogy hová akar eljutni, továbbá ismeri a célok eléréséhez vezető utat. Ismeri a szaktanácsadói munkához használható IKT eszközrendszert. Ismer stressz-kezelési, szorongást oldó technikákat. Tisztában van saját erősségeivel, gyengeségeivel, fejlődési lehetőségeivel. Ismeri az időgazdálkodás alapfogalmait, sajátosságait. Azokat az innovatív kezdeményezéseket, amelyekkel munkája során találkozik, beépíti tudásába. Összehangolja egyéni fejlődésének irányait a szakmapolitikai prioritásokkal és a megrendelői igényekkel. Hosszú, közép és rövidtávon tudatosan megtervezi saját fejlődésének állomásait. Saját fejlődését folyamatosan értékeli, szükség szerint azt újratervezi. Munkájához IKT eszközöket használ, követi az IT környezet változásait. A rendelkezésére álló idővel tudatosan gazdálkodik. Szakmai publikációkhoz, kapcsolatok építéséhez használja a Web 2.0 legfontosabb eszközeit. A reflektív gyakorlatot személyes fejlődése alapjának tekinti. Hisz abban, hogy a legnagyobb hatást személyes példájával érheti el. Elkötelezett a folyamatos tanulás iránt. Fontosnak tartja szakmai publikációk készítését, olvasását. Egyéni tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák A szaktanácsadó egyéni (esetleg kiscsoportos) konzultációk alkalmával támogatja a pedagógusokat szakmai fejlődésükben, reflektív gyakorlatuk kialakításában, fejlesztésében. A szaktanácsadó segíti a pedagógust abban, hogy ismerje saját kompetenciahatárait, meg tudja határozni személyes fejlődési lehetőségeit, a munkáját támogató környezetet, szakmai hálózatot. Ebben a munkában az egyén támogatásán van a hangsúly. Szükség esetén a szaktanácsadó egy elemző, feltáró folyamaton vezeti végig a pedagógust, melynek során belső munkára készteti, dolgoztatja, gondolkodtatja. Elemzi a kiindulási helyzetet, kidolgozza a lehetséges megoldási alternatívákat, és eljut egy önálló döntés meghozataláig. E tevékenységek elvégzése természetesen a szaktanácsadó segítségével történik, az ő speciális felkészültsége teszi lehetővé, hogy mindezt el tudja érni a pedagógussal. Ismeret Készség és képesség Attitűd Ismeri a szerephatárait. Ismeri a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait. Ismeri a védekező/elhárító mechanizmusok működését. Jól ismeri a kommunikáció elméletét, a meggyőző kommunikáció összetevőit. Tisztában van vele, hogyan teremtheti meg a támogatáshoz szükséges, kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációt. Képes a szerephatárok betartására. Értő figyelemmel, aktív hallgatással vesz részt a pedagógussal folytatott beszélgetésben. A helyzethez igazodó kérdezéstechnikával irányítja a beszélgetést. Értelmezések megfogalmazásával, összegző visszajelzésekkel segíti a belső munkát. Hisz abban, hogy minden ember fejleszthető. Hisz saját és partnere személyes erejében. Fontosnak tartja a reflektív szemlélet és gyakorlat kialakítását. Munkája céljának azt tekinti, hogy segítse a pedagógus döntéshozatalát, nem pedig azt, hogy döntéseket hozzon helyette. 17
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei Ismeret Készség és képesség Attitűd Tisztában van a tanácsadással összefüggő pedagógiai és szociálpszichológiai ismeretekkel, azok alkalmazásával. Ismeri a beszélgetésvezetés módszereit, sajátosságait. Különbséget tesz mentorálás, tutorálás, tanácsadás és más, egymástól eltérő támogatási formák között. Felismeri a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit és ehhez igazodva irányítja a folyamatot. Ahhoz segíti hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a számára adekvát fejlődési lehetőségeket és tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat. Felismeri és figyelembe veszi a metakommunikációs jeleket. A támogatott pedagógus személyiségéhez, céljaihoz és feladataihoz illeszkedő támogatási és önfejlesztési módszereket választ. Rugalmasan vált nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megérti. Az érzelmek mögött meghúzódó szükségleteket, érdekeket felismeri, feltárásukat képes támogatni. A bizonytalanságot jól tűri. Bizalommal teli légkört teremt. Hisz abban, hogy a tanácsadás módszereit a támogatott pedagógushoz és annak céljaihoz kell igazítani. A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekinti. Fontosnak tartja a saját és a támogatott pedagógus idejével való hatékony gazdálkodást. A bizalommal teli légkört az eredményes fejlesztés alapfeltételének tekinti. A támogatott pedagógusra úgy tekint, mint olyasvalakire, aki saját munkájának legjobb szakértője. Csoportos tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák A pedagógiai folyamatok általában nem egyetlen pedagógushoz kapcsolódnak, jellemzően a pedagógusok kisebb-nagyobb csoportját érintik. Egy-egy nevelőtestületen belül a kollégák szakmai felkészültsége, érdeklődése, speciális kompetenciái nagyon eltérőek, emiatt fontos, hogy a szaktanácsadó tevékenysége során felismerje és megfogalmazza a közös tanulásban, a tantestületen belüli együttműködésben rejlő erőt. Ennek tevékenységformái lehetnek a hospitálások ösztönzése, a csoportos tanácsadás, a témához kapcsolódó tanórakutatások elindítása. Támogatja esetmegbeszélő csoportok működését, vezetését, együttműködik más szaktanácsadókkal, szakemberekkel. Ismeret Készség és képesség Attitűd Átfogó és alapos csoportlélektani ismeretekkel rendelkezik. Ismeri a csoportfoglalkozások szervezésére és vezetésére vonatkozó legfontosabb módszereket. Ismeri a tanórakutatást mint a szakmai fejlődés csoportos módszerét, tisztában van alkalmazási lehetőségeivel. Ismeri a csoportos tanácsadást mint tanácsadói módszert, tisztában van e módszer sajátosságaival. A csoportdinamikai folyamatok figyelembe vételével irányítja a munkát. A csoport belső, alakulási folyamatait irányítja, értelmezi. Az egyén viselkedését a szervezet sajátosságaival összefüggésben értelmezi, értékeli. Felismeri az intézmény szükségleteit és igényeit. A csoportmunkában felmerült viták során egyezteti a különböző érdekeket. Nyitottan, előítéletektől mentesen közelít másokhoz. Partnerként, egyenrangú félként tekint másokra. Fogékony a probléma iránt. Bízik abban, hogy a támogatott pedagógusok képesek megoldani az aktuálisan előttük álló feladatokat. Van türelme a csoportmunka támogatásához. Tud háttérben maradni. 18
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei Ismeret Készség és képesség Attitűd Ismeri az esetmegbeszélés műfaját, sajátosságait. Ismeri az esetmegbeszélő csoport működtetésének szabályait. Ismer olyan módszereket, amelyek a csoportfejlődés folyamatát gyorsítani képesek. Olyan módszereket ismer, amelyek előhozzák, explicitté teszik a csoport tagjaiban egyenként vagy együtt meglévő rejtett tudásokat. Ismeri a hálózati tanulás lényegét. Fejlesztési lehetőségeket fogalmaz meg a team munka javítására. Átlátja a csoport feladatait. Nyitottan áll a megoldandó feladatok elé. A közösségeket törekszik bevonni a problémamegoldásba. Elkötelezett a szakmai együttműködések iránt. Szervezeti tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák A szervezeti szintű szaktanácsadó az intézményvezetést támogatja az intézményi önértékelésben, pedagógiai gyakorlatának és környezetének elemzésében, fejlesztések kidolgozásában. A helyzetelemzéshez mérőeszközöket, módszereket ajánl. Segíti a kiértékelést végző, majd a beavatkozási lehetőségeket kereső teamek munkáját. Támogatja az intézményvezetést az önértékelés eredményeire épülő fejlesztés megtervezésében és végrehajtásában. Ismeret Készség és képesség Attitűd Ismeri az intézményi önértékelés alapvető módszereit és eszközeit. Alaposan ismeri a PDCA logikára épülő folyamatos fejlesztés lépéseit. Tisztában van a stratégiai tervezés folyamatával. Ismer helyzetelemzési módszereket, eszközöket. Naprakészen ismeri a köznevelési intézmények működésére vonatkozó jogszabályokat és egyéb szabályozó dokumentumokat. Ismeri a problémamegoldó folyamat lépéseit, tisztában van a fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési-terv készítés sajátosságaival. Ismeri a tanulószervezet fő jellemzőit, a szervezeti tanulás elemeit és az abban rejlő lehetőségeket. Tisztában van a változáskezelés sajátosságaival. Ismeri a hatékony intézményfejlesztés kritériumait, feltételrendszerét. Támogatja az intézményi önértékelést eszközök, módszerek ajánlásával, bemutatásával. Támogatja az intézményvezetést a stratégiai tervezésben, célok felállításában, problémamegoldásban, fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési tervek készítésében. Támogatja az intézményvezetést az intézményi kulcsfolyamatok beazonosításában, fejlesztésében. Támogatja az intézményvezetést a szakterületét érintő projektek tervezésében, megvalósításában. A nyilvános tudás (kutatási eredmények) és a gyakorlati tudás (intézmény pedagógusainak tudása és az adott kontextus ismerete) szintetizálásával új tudás létrejöttét segíti Átlátja egy konkrét fejlesztés megvalósításának összefüggéseit. Szervezeti és folyamat szinten is fontosnak tartja a reflektív gyakorlatot. A hibákat és az akadályokat a munkafolyamat szerves részének tekinti. Nyitott mások megoldási javaslataira. Fontosnak tartja, hogy a pedagógus és a szervezet céljai harmonizáljanak. A szervezetre, mint az egyéneken túl is létező entitásra tekint. Fontosnak tartja, hogy az intézmény tanulószervezetként működjön. 19