Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 6. kötet

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 6. kötet

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 6. kötet Átmenetek Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Készítette: Babicz Lászlóné Szerkesztette: Labáth Ferencné Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19 21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: info@educatio.hu internet: www.educatio.hu

TARTALOM Bevezető 7 Bevezetés 9 6. Átmenetek 11 6.1 A Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése 12 6.2 A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységekben megnyilvánuló közös pontjai 17 6.3 Biztos Belépés 28 6.3.1 Kiengedés a Biztos Kezdet Óvodai Programból 32 6.3.2 Új Biztos Kezdet az iskolában 33 6.4 Felhasznált irodalom 34 Mellékletek 37

Á T M E N E T E K 7 Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közok tatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt 1. számú Fejlesz téskoordinációs hálózat, horizontális együ tt mű ködések kiépü lésének ösztönzése, támogatása pillérének része. A TÁMOP-3.1.1 program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségü gyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális terü leteken jelentkező hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együ ttműködéssel az óvoda iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és kü lönbségek minimalizálása valósul meg. Örömü nkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belü l megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjü k. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről. Milánkovics Ibolya Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP-3.1.1 TÁMOP-3.1.1 TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft.

Á T M E N E T E K 9 Bevezetés A nevelés teremti az embert és az ember a hazát. (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg tanulmánykötetünk jelmondatául választott fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek csak témaválasztása fontos és időszerű, ha az egyes témák bemutatása is szakszerű és alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő zedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.

Á T M E N E T E K 11 6. Átmenetek A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányának eme fejezetében a kisgyermekkort érintő átmenetekben részt vevő és felelősséget vállaló intézmények, szervezetek, képviseletek, az aktív, intervenciós gyakorlatot megvalósító szakemberek megnyilvánulásai alapján adunk helyzetképet. Az átmenet fogalmát a gyermek és a felnőtt személyiség fejlődését kutató tudományok egyaránt az egyén életében fellépő, az előző szakaszhoz viszonyítottan minőségben, térben, időben bekövetkezett változásként értelmezik. Labáth Ferencné, az Óvodai nevelés kompetenciaterület című szakmai kiadvány egyik szerzője és az azonos nevű szakmai bizottság vezetője a következőképpen definiálja az átmenet fogalmát: átmenetnek nevezzük az egyed, ill. egyén életében bekövetkezett minden olyan változást, amely a megszokott szocializációs térből való elmozdulást, kimozdulást eredményezi. 1 Az átmeneteket Labáthné rendszerbe foglalta, kilenc szintet különböztetve meg. A jelenlegi kutatás a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett és a vizsgálatba bevont gyermekkorosztály életében az ún. negyedik átmenetet (a bölcsődéből, családból és/vagy Biztos Kezdet Gyerekházból az óvodába kerülést, az óvodai biztos befogadást ) és az ötödik átmenetet (az óvodából az iskolába kerülést) vizsgálja az esélyteremtés szemszögéből a korai életévekben. Kutatja és vizsgálja azt, hogy a jelenleg működő ellátórendszerek képesek-e az esélyegyenlőség biztosítására és annak előmozdítására, működnek-e és mennyire váltak ismertté a széles alapozású képzési és modellkísérleti programok, hatékony-e a kulcsszereplők közötti kapcsolatokra épülő együttműködés. Eredményes-e az időben megkezdett óvodába járással a hátránykompenzáció, biztosított-e olyan kezdő szakasz, amelyik azt adja a gyermeknek, amire éppen szüksége van egyéni hátrányos helyzete miatt? Egy rétegzett társadalomnak mindig vannak hátrányos helyzetű csoportjai. Kutatásunk két alapvető feltételezése az, hogy jelentős különbségek vannak az egyes településeken az integráció keretében megvalósuló szolgáltatások minőségében, és a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt érhető el a szükséges ellátások mindegyike, hiányosak a szakmai kompetenciák a hátrányok kiküszöbölésének komplex kezelését illetően. Úgy véljük, hogy hosszú távú társadalmi feszültségeket keltünk és súlyos terheket rakunk a felnövekvő generációkra, ha nevelési és oktatási szempontból csökkentett minőséget nyújtunk nekik. Ezért kell a lehetséges megoldásokat a kezdeti, családon belüli neveléstől a kisgyermekek iskoláskorba lépéséig és azon túl is keresni. Társadalmunk számára fontos feladat a veszélyeztetett társadalmi rétegeken segítő szociálpolitikai intézkedések hatékony beindítása: kiemelten az életkori alapelv alapján a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése minden fejlődési területen, szakmák és szakemberek közötti együttműködéssel; a korai fejlődést támogató intervenció alkalmazásával; a gyermekkel, az anyával, az egész családdal való személyes bánásmóddal; a szülővé válás folyamatának segítésével. Ennek a feladatnak a megoldása egy tervezett, tudatos, lassú, sok türelmet igénylő folyamat az óvo- 1 Labáth Ferencné: Óvoda iskola átmenet Pedagógiai koncepció 1. In: Labáth Ferencné Gilicze Zoltán Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 24.

12 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E dai nevelést megelőző Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásaival kezdődően, majd az óvodai neveléssel, az iskolai nevelő- és oktatómunkával, a családgondozással. A tennivalók sokasága jelen van és megoldásra vár. Eme háttértanulmány, a pedagógiai szűrési eljárások, felkészítések, a műhelymunkák, a mentor próbaképzés mind egy-egy lehetőség és feladat annak megvalósítására, hogy elterjedjen az esélyteremtés a kisgyermeknevelés területén. Egy kisgyerek hátrányos helyzetén javítani kis dolog. Elegendő hozzá a családi és óvodai nevelés együttes ereje, összefogása. Elegendő hozzá, hogy a helyi nevelési program ráirányuljon. Nem kell hozzá kiemelt program. 2635 kisgyerek hátrányos helyzetén javítani szintén kis dolog. A hátránykezelés ilyen mértéke már meghaladja a család és az óvoda erejét, összefogását. Ehhez már kiemelt program kell, egy célirányos program és együttműködés a segítő szakemberek és szervezetek között, valamint társadalmi összefogás és uniós támogatás. 2 Éppen ezért eme kutatás sem vállalkozhatott másra e rövid idő alatt, mint hogy: megpróbálja minél szélesebb spektrumban bemutatni a főbb problémákat, a már eredményesnek mutatkozó gyakorlatokat és javaslatokat, valamint ajánlásokat tesz a kérdéssel foglalkozó szakemberek és a jövő szakembereit képzők számára; vizsgálja, hogy működőképes-e a zeti stratégiai program és alapelvek mentén megvalósuló programokban az egyes ágazatok együttműködése a családok és a gyerekek szocializációs feltételeinek javításáért. A gyerekeknek, a fiatalnak arra van szüksége, hogy tisztelettel fogadjuk, szeretetben felneveljük, szabadságban elengedjük. 3 (Rudolf Steiner) 4 6.1 A Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése tisztelettel fogadjuk (Steiner) Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk, amelyről elmondhatnánk, hogy csak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő, de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. A szegénységben élő gyermekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők. 5 véli James J. Heckman, Nobel-díjas közgazdász. Hazánkban a bölcsődei nevelésnek korszakokon átívelő, hagyományos rendszere működött, illetve működik napjainkban is, de a fenntartott intézmények közel sem képesek ellátni a fennálló igényeket. A bölcső- 2 Varga Szilvia: A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is. Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 139. 3 Vojnitsné Kereszty Zsuzsa Zilahiné Gál Katalin: Az óvoda iskola átmenet problémái, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 10. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., 2008. 47. 4 Rudolf Steiner a Waldorf-pedagógia megteremtője. 5 Heckman, James J.: Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on Building the Economic Case for Investments in Preschool, 2006.

Á T M E N E T E K 13 de olyan szolgáltató intézmény, amely alaptevékenysége keretében napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A legfontosabb feladata, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve gondoskodjon a három éven aluli gyermekek gondozásáról és neveléséről, valamint elősegítse testi-szellemi fejlődésüket. 6 Sajnos javarészt gazdasági okokkal indokolt, népszerűtlen döntések következtében kb. egyharmadára csökkent a férőhelyek száma az utóbbi években, így az állam a családjóléti szolgáltatói feladatkörét csak részben látja el. A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia alapján 2007-ben az Országgyűlés a gyermekszegénység csökkentésére, a szélsőséges mélyszegénység visszaszorítására, valamint a szegénység és kirekesztés újratermelődésének megakadályozására fogadta el a 25 évre szóló stratégiai programot. A stratégia olyan kiemelt fejlesztési irányokat jelöl meg, mint például a gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások, személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése; a lakás, lakhatás feltételeinek javítása; a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások biztosítása, a szegregáció csökkentése; egészségesebb gyermekkor biztosítása. 2009-ben indult el ismét egy gyermekbarát és az esélyegyenlőség biztosítását támogató kezdeményezés, amely törvényi szinten engedélyezte egységes óvodai-bölcsődei csoportok létrehívását az óvodákban, területi célzottsággal a kis- és hátrányos helyzetű települések óvodáira, azok további fennmaradását is szolgálva. 7 Az intézményátszervezéssel beindított, immár második éve fennálló többcélú intézmények működésének hatásvizsgálata még történt meg. Uniós forrásból 36 Biztos Kezdet Gyerekház kezdheti meg működését 2009-ben, majd 2013-ig további kb. 120 helyen jöhetnek létre Gyerekházak országszerte. 8 A Gyerekházak célja elsősorban a szülő-gyerek kapcsolat erősítése, a szülővel való együttműködés a gyerek optimális fejlődésének érdekében, egyúttal a gyermek minőségi fejlődésének támogatása. A Gyerekházak szolgáltatásai a település/településrész valamennyi 0 5 éves gyereke számára elérhetőek és térítésmentesek. A Biztos Kezdet Program megvalósításában a Gyerekház munkatársainak kötelezően együtt kell működniük mindazokkal a szakemberekkel, intézményekkel, szervezetekkel, amelyek az érintett korosztállyal kapcsolatban állnak. Kiemelten fontos partnerek a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a helyi védőnő, valamint azok a helyben, a térségben (megyében, régióban) dolgozó szakemberek, akik a gyerekek fejlesztését, vizsgálatát, szűrését, kezelését végzik, illetve a családok támogatásában vesznek részt. A kutatás során 28 intézmény 5 kontrollintézmény és további 23, a Biztos Kezdet Óvodai Program működtetésére kötött együttműködési megállapodás alapján kiválasztott intézmény került kérdőíves megkeresésre, valamint az általuk megjelölt szülők, civil, egyházi képviselők, szakemberek köre. A cél annak vizsgálata, hogy milyen formában és szakmai tartalommal történik az együttműködés a kitűzött stratégiai célok elérése érdekében a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek között. 28 feladatellátási hely (23 Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító és 5 kontrollintézmény) óvodapedagógusai részéről érkezett vissza kérdőív. A modellkísérleti programok közül a Biztos Kezdet Gyerekházakat két intézmény kivételével ismerik, a kontrollóvodák közül egy intézmény (20%). 615/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 35. (1), (2). 7 A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 39. (1) az egységes óvoda-bölcsődét többcélú közoktatási intézményként definiálja. 8 A Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának szolgáltatási és szervezeti modellje. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/ attachments/03_01_biztos%20kezdet%20gyerekhazak%20szervezeti%20es%20szolgaltatasi%20modell.pdf (Látogatva: 2011. 02. 17.) Az idézett rész Szilvási Léna bevezetőjében olvasható, a 3. oldalon.

14 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Modellkísérleti programok ismerete óvodapedagógus szakember 90% 80% 70% 60% 50% 75% 62% 64% 79% 82% 79% 82% 66% 68% szülő 40% 30% 20% 10% 7% 1% 0% 0% BIKOP BK Gyerekház IPR BGR Amint a grafikonról is láthatjuk, a legtájékozottabbak a Biztos Kezdet Gyerekházak működésével kapcsolatban a szakemberek (védőnők, gyerekorvosok, logopédusok, gyógypedagógusok, gyógytornászok, fejlesztő óvodapedagógusok, mozgásfejlesztő pedagógusok, mentorok), követve őket 79-79%-kal az óvodapedagógusok és a szülők. Ez biztató és pozitív eredmény azon alapfeltételezés szempontjából, hogy eléggé ismertek a jó gyakorlatok és a modellkísérleti programok. Nagyon fontos a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben a Biztos Kezdet Gyerekházak létének és funkciójának az ismerete, hogy: mindenki számára hozzáférhető; kisgyermekes családokat érintő szolgáltatásokat biztosít; szakmai támogatással a program megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését, jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét; hozzájárul a befogadóbb, összetartóbb települési közösséghez, társadalomhoz. Az integrációs pedagógiai rendszer a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelését támogatja, amely programszerűen az óvodai IPR-ben valósul meg. Ez az óvodák/óvodapedagógusok által magas arányban ismert (82%), viszont a felmérésbe bevont intézmények célzott területi megoszlását, az ott élő célcsoport szociálisan súlyos, hátrányos környezetét tekintve megállapítható, hogy az integráció keretében megvalósítható szolgáltatások elérhetősége biztosított teljes mértékben. A megvalósításhoz igényelhető integrációs normatívát veszik minden esetben igénybe. (Az OKM rendelet 2007-től biztosítja az óvodák számára az óvodai fejlesztő program megvalósításához lehívható normatívát.) A további partnerek körében végzett felmérés még hiányosabb ismereteket tükröz a modellkísérleti programokkal kapcsolatban. Mindennek okai lehetnek: az együttnevelést támogató rendszerek propagandájának hiánya, értelmezési hiányosság, az esélyegyenlőségi intézkedések nyilvánosságát biztosító esélyegyenlőségi fórumok működésképtelensége stb. A Biztos Kezdet Gyerekházak működéséről visszajelzett magas szintű tájékozottság alátámasztható a Biztos Kezdet Program keretében az egészségügyben, az oktatási, valamint a szociális területen dolgozó szakemberek számára szervezett akkreditált képzések megvalósulásával. A 60 (30+30) órás Partnerképzés 2008-ban a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Intézetben szociális területen dolgozó szakembe-

Á T M E N E T E K 15 rek számára akkreditációt nyert 90 továbbképzési pont értékkel. [ ] Oktatási területen dolgozó szakemberek (óvodapedagógusok, tanítók, fejlesztő- és gyógypedagógusok, egyéb oktatási kreditpontot gyűjtő szakemberek) számára a képzés FAT akkreditált továbbképzés így az érvényes jogszabályok értelmében 2010 2011. évben a képzési időtartamnak (óra) megfelelő kreditpont jóváírását tudjuk biztosítani. Ennek értelmében a képzés 60 kreditpont értékű. 9 A Gyerekházak működéséről bírt ismeretek nagyságrendjéhez nagyban hozzájárul a Gyermekesély Program feladatai között kiemelten megjelölt PR tevékenység, mint a Biztos Kezdet Program alapelveinek társadalmi szintű népszerűsítése, a program társadalmi és szakmai kommunikációja, a Biztos Kezdet Gyerekházak fenntartói vagy saját honlapon történő megjelenítése, folyamatos programismertetőkkel és beszámolókkal. A Van-e kapcsolata Biztos Kezdet Gyerekházzal a településen vagy annak közelében? kérdésfeltevés az együttműködések hiányának felmérésére irányult, amely hiány az eredményességet akadályozó, és mert előfeltevésünk szerint ezek az együttműködések gyakran formálisak. A 23 választ adó óvodából 21 (91%) kapcsolatban áll Biztos Kezdet Gyerekházakkal, az 5 kontrollintézmény közül csupán 1 óvodának van ilyen kapcsolata. A Biztos Kezdet Gyerekházak nyilvánosságra hozott programjainak és beszámolóinak elemzése alapján a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése az elmúlt két év távlatában az alábbiakban valósult meg: Tevékenység Bevont személyek Gyakoriság Közös épületben működnek teljes alkalmazotti kör 2 Óvodai szünet idején óvodásokat is fogadnak gyermekek, szülők 2 Szakmai együttműködés Biztos Kezdet Gyerekházban Szakemberhálózat koordinálása óvodavezető 1 Egyéni fejlesztések segítése fejlesztő óvodapedagógusok 1 Mozgásfejlesztés gyermekeknek, szülőknek óvodapedagógusok 1 Esetmegbeszélés, fórum, konferencia óvodapedagógusok, óvodavezető 4 Együttműködés Biztos Kezdet Gyerekházon kívül, programok, rendezvények Projektnapok az óvodában óvodapedagógusok, dajkák, szülők 3 Nyári óvodalátogatás óvodapedagógusok, óvodavezető, dajkák 2 Fiókaröptetés, ismerkedés az óvodával, játékkészítés óvodapedagógusok, szülők 3 Közös hagyományőrző nap óvodapedagógusok, szülők, dajkák 2 Települési közösségi programok Fenyőünnep gyermekek, szülők, óvodapedagógusok, dajkák 4 Majális gyermekek, szülők, óvodapedagógusok, dajkák 3 Anyanap/Gyermeknap gyermekek, szülők, óvodapedagógusok, dajkák 4 9 Tájékoztató a Biztos Kezdet Program Partneri együttműködésben a gyerekekért című továbbképzési program akkreditációjáról. http://www.biztoskezdet.hu/site/article/section/93/id/110 (Látogatva: 2011. 02. 14.)

16 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E A felmérés tekinthető teljes körűnek, mivel az óvodák számára készült kérdőívek tartalmaztak kérdést az együttműködés tartalmára vonatkozóan. A Biztos Kezdet Gyerekházak adatbázisából 13- nak érhető el weboldala, amelyekből a fenti elemzés készült. 10 A Biztos Kezdet Gyerekházak rövid, kétéves működésének eredményességét nehéz mérni és számszerűsíteni. Felmérésünk inkább a Biztos Kezdet Gyerekházakban való rendszeres részvétel jelentőségére, és annak a gyerekek komplex fejlődésében megmutatkozó hatásának mértékére irányul. A visszaérkezett 28 óvodapedagógusi kérdőív tanulsága erre vonatkozóan a következő: 19-en a rendszeresebb óvodába járást jelölték, 15 óvoda a család és az óvodai nevelési elvek közelítését emelte ki, 12 esetben a kommunikációs készségek javulását támasztották alá. Sajnos a megkérdezetteknek csupán 10%-a látja úgy, hogy az érintett gyermekek és családjaik egészségesebben élnek (higiéniai szokások és elvárások, a megismert, változatosabb ételfajták elkészítésének tekintetében, a célzott törődés átélésének tudatában). A szakemberek véleménye közel azonos a rendszeresebb óvodába járást illetően, de aktívabbnak ítélik meg a szülőt az óvodai programokban (71%). A vélemények közötti legnagyobb, pozitív irányú eltérés az egészséges életkörülmények között élés kérdésében mutatkozik meg: az óvodai 10%-kal szemben 32%- ban vallják ezt a szakemberek. Feltételezhetően a családgondozók, védőnők látogatási tapasztalataira vagy a Gyerekházakban az egészséges életvitel szokásait gyakorló (higiénia, mosás, főzés, mozgás, kirándulás stb.) kisgyermekes családokra alapozták véleményüket. Összegzés, ajánlások: A gyerekek sorsát javítani akaró össztársadalmi, komplex fejlesztési program olyan kirakós játékként jelenik meg, ahol az egyes játékdarabkák esetlegesen kerülnek a helyükre, illetve egy részük még hiányzik. Ennek ellenére, vagy épp e nehézségek léte miatt, roppant fontos előrelépésnek tekintjük, hogy a [ ] komplex program előkészítése során a központi irányítás egyre jobban figyelembe veszi a helyi érdekeket, és egyre nagyobb teret nyit a különböző együttműködéseknek. 11 A Biztos Kezdet Gyerekházak az esélyteremtésnek és az esélyegyenlőség előmozdításának az eddigi hazai gyakorlattól eltérő, újszerű, bölcsődei és óvodai nevelést megvalósító elemei. A 0 5 éves korú gyermekek kora gyermekkori fejlesztésére irányuló speciális megoldás [ ] a Biztos Kezdet Gyerekház hálózati rendszere. A Gyerekház céljaiban és módszereiben részben eltér a Biztos Kezdet Óvodai Programtól, részben azonban tudatosan azonos feladatokat és megoldásmódokat fogalmaz meg, hiszen azonos helyzetben lévő célcsoportra fókuszál. 12 A célcsoport a család mint társadalmi sejt (egység) és benne a gyermek. A gyermekek személyiségfejlődése során megélt átmenetek egyik kiemelten kezelt, új formája, helyszíne a Gyerekház, amely annak az átmenetnek kínál vonzó, érdekes, változatos, egyéni szükségleteknek megfelelő színteret, amely során a kisgyermek az első interakciós térből, a családból kilépve, de még mély, érzelmi kötődéssel, az anya oldalán, azzal együtt lép be. A Biztos Kezdet alapelvek mentén a lehető legjobb esélyt biztosítja azoknak a gyermekeknek és családjaiknak (a legkorábbi kisgyermekkortól), akik körében a legrosszabb a napközbeni ellátottság, és a hátrány, a szegénység kockázata a legmagasabb. 10 Lásd részletesebben: http://www.biztoskezdet.hu/site/doc/section/10/id/56 (Látogatva: 2011. 02. 08.) 11 Ferge Zsuzsa Bass László Dr. Darvas Ágnes Hadházy Ágnes: A gyermekszegénység elleni zeti stratégia sorsa költségvetési megszorítások és válság idején. In: Stratégiai kutatások 2008-2009. Kutatási jelentések. Bp., MTA-MeH, 2009. 15. 12 Dr. Bakonyi Anna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései. In: Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 27.

Á T M E N E T E K 17 Jelenleg nincsenek még bevett jó gyakorlatok, de bízunk benne, hogy csíráiban ott vannak, a helyi sajátosságokon és szükségleteken érlelődnek, hogy majd biztos láncszemként betöltsék helyüket és szerepüket, széles körben ismertté téve a helyi, térségi szerveződésekben, az új szakemberek képzését végző felsőoktatás terén. Az innováció további irányai kínálják magukat: biztosíthatók a kisgyermekkoron átívelő, biztos átmenetek a Biztos Kezdet Gyerekházak által megvalósított programokkal, működési gyakorlatokkal, a Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program során kialakult és fejlesztett szemléleti és gyakorlati pedagógiai kultúra széles körű elterjesztésével, ajánlásával, esetleges disszeminációjával; jó gyakorlatként történő minősítésével; hálózati tanulással; a szakmák közötti összefogás, együttműködés, a közös szakmai nyelv és kultúra kialakításával; a megbízható információk és a folyamatos kommunikáció erősítésével, ami elengedhetetlen az eredményes működéshez; az általánosítható eredmények, tapasztalatok egyéb, csak Biztos Kezdet Óvodák számára történő hasznosításával, egyes elemeinek a helyi nevelési programokba történő beépítésével; utolsó sorban a források hatékony felhasználásával. A Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársai arra kell hogy törekedjenek, hogy néhány év múlva látható, mérhető legyen, mennyivel jobb fejlődési szinten, mennyivel több tudással, és ezért magabiztosabban kerültek óvodába azok a sokszorosan hátrányban élő gyerekek, akik a gyerekházak szolgáltatásait szüleikkel együtt igénybe vették. Olyan légkör teremtődhet meg, amelyben szülő és pedagógus valóban tud egymással beszélni, közösen tudnak segíteni a gyereknek, egymással szemben, ha egy oldalon álló partnerként kezelik a felmerülő problémákat. 13 6.2 A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységekben megnyilvánuló közös pontjai szeretetben felneveljük (Steiner) A gyermekkor annyiban is speciális szakasza az emberi életnek, hogy egy gyermeknek nincs ideje kivárni a feltételek javulását, neki a számára adott körülmények között kell(ene) egészségesen fejlődnie, a korának megfelelő érzelmi, értelmi és szociális érettséget elérnie. 14 A család intézményének változásai a funkcióellátásban: A megváltozott társadalmi hatások következtében egyre több a különböző élethelyzetekkel a kutatás célzottságát tekintve hátrányos helyzettel küzdő óvodahasználó család, illetve az átlagostól eltérő gyermek az óvodai csoportokban. A gyermekek helyzete, életminősége választható el az őket nevelő családokétól, és a hiányok halmozódása mély, visszafordíthatatlan, ha késve vagy egyáltalán kapja meg a gyermek a szükséges támogatást: 13 Sallainé Sipkai Zsuzsa: Az együttnevelés feltételei. In: Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 106. 14 Darvas Ágnes Tausz Katalin: Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében. In: Educatio, 2005. 4. sz. 778.

18 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E a testi-lelki gyarapodásához; az egészségkultúra alapelemeinek kialakulásához; ügyesedéséhez; az emberi együttélés erkölcsi szabályainak megalapozásához; a beszéddel kapcsolatos készségek fejlődéséhez; a bátorság, az önbizalom erősödéséhez. A szegénységben felnövekvő gyermekek gyakran olyan tartós hátrányokat szenvednek el, amelyek alapvetően meghatározzák és behatárolják későbbi lehetőségeiket is. Ezért is fontos választ találni arra a kérdésre, hogy a családi nevelés elégtelensége miatt csorbát szenvedő gyermeki szükségletek, amelyeknek kielégítése optimális helyzetben a szülő joga és kötelessége, kiegészítve az óvodai neveléssel, kielégítésre találnak/találhatnak-e napjainkban. A Biztos Kezdet Óvodai Program a két nevelőrendszer funkcióit a gyermeki személyiség fejlesztésének optimalizálása érdekében hivatott támogatni. Az ennek kapcsán felmerülő kérdések az alábbiak: Hogyan? Minőségében, mennyiségében milyen szolgáltatási erőforrással? Megfelelő pedagógiai módszertani kompetenciákkal rendelkező szakemberekkel? A már meglévő hátrányok lehetőségek szerinti csökkentésével? A hátrányok kialakulásának megelőzése érdekében vállalt, összehangolt szakmai-szakmaközi együttműködésben? Vagy a hátrány kiküszöbölését komplex kezelésben képes ellátni? A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységeiben megjelenő közös pontok a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó szükségleteinek kielégítésén kell hogy alapuljanak, hiszen minden gyermek más és más, különböző értékeket magában hordozó individuum. Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban, / Némelyik hangja mély, a másiké magas, / Megint másik hangosan cirpel a telefondróton, / És aki csak tapsolni tud, olyan is akad. 15 (Margaret Martle) Ennek a ténynek különös jelentősége van a pedagógiai gyakorlatban, amely alapján kizárólag a gyermek megfelelő megismerése utáni, egyéni bánásmóddal támogatott fejlesztése, szeretete, feltétel nélküli elfogadása jelenthet felelősségteljes óvodapedagógusi tevékenységet az óvodák homogén és heterogén csoportjaiban. Fejlődési szakaszonként eltérőek a gyermekek szükségletei. Az alábbi táblázat Farkas Zsuzsa munkaanyagának 16 alapján készült, és a kutatásunkban érintett óvodás korosztály mint fejlődés-lélektani életkori csoport jellemzőit és a gyermeki szükségletek összefüggéseit tartalmazza. 15 Lásd: Szent Vince Római Katolikus Óvoda bemutatkozása. http://www.minalunk.hu/budaors/hirek/568/205/szent_vince_romai_katolikus_ovoda (Látogatva: 2011. 02. 10.) 16 Tausz Katalin: Gyermeki szükségletek. Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2006. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/ attachments/tausz_gyermeki_szuksegletek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 10.)

Á T M E N E T E K 19 Piaget-i szakaszok Műveletek előtti szakasz (2 6 év). A kisgyerekek a világot a maguk számára szimbólumok, vagyis képzeleti képek, szavak és gesztusok segítségével képesek leképezni. A tárgyaknak és az eseményeknek már kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk, de a gyerekek gyakran képesek saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául esnek a felszíni látszatnak, és sokszor összekeverik az oksági viszonyokat. Konvencionális szakaszok, eriksoni szakaszok Kisgyermekkor, óvodáskor (két és fél éves kortól hatéves korig). Kezdeményezés vagy bűntudat: a gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövessék, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot érzenek. Megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni. Szükségletek - Nagymozgások fejlődéséhez szükséges terek és játszószerek. - Kismozgások fejlődéséhez szükséges játékok, eszközök. - Autonóm tevékenységekhez biztonságos terek. - Kortársakkal való játéktevékenység. - Barátság az óvodáskor második felében, végén (funkció: kommunikáció tökéletesítése, társas kompetencia fejlődése). - Egészségügyi ellátás. Szükségletek kielégítését hátráltató problémák szegénység esetén - A szűkös lakás felel meg a gyermek fejlődési igényének (mozgások által katalizált értelmi fejlődés miatt). - Nincs játék (pénzhiány vagy felesleges beruházás). - Az alacsony komfortfokozat megnehezíti a társadalmi elvárásoknak való megfelelést. - A gyerekek későn kerülnek óvodába. - A lakókörnyezetben érhetők el az alapvető szolgáltatások. - A gyerekek szegényes szókinccsel rendelkeznek. - Társas kapcsolataikban perifériára jutnak. - Pénzügyi, családi gondok és betegségek miatt a gyerekek járnak rendszeresen óvodába. - Ismerethiány a gyermek fejlődéséről. - A szülő és az óvodapedagógus között nagy a társadalmi távolság. - A szülő fél az óvodapedagógus elvárásaitól és kontrolljától. - Az óvodák felszereltsége, működése, a nagyés kismozgások korlátozása. - Szűkös fogyasztás (az életben maradás kényszere). Fontos, hogy melyek azok a közös pontok, felelősségi területek, amelyek mindkét intézményben meghatározottak a gyermeki szükségletek kielégítésére. Gyermeki jogok által, 17 a gyermek egyéni szükségletei által, 17 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

20 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E szülői/családi jogok és kötelességek által. 18 Intézményt (óvodát) tekintve: törvényi kötelezettségből (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról); helyi szabályzók által: HNP, MIP, SZMSZ, Házirend, Esélyegyenlőségi terv; a Biztos Kezdet Óvodai Program célkitűzései mentén. Az alábbi ábra a családi és az óvodai nevelés feladatait szemlélteti. 19 Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés szükségletének helyzete: Dr. Darvas Ágnes kutatásaiból tudjuk, hogy: A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ma már valószínűleg kicsit korábbi életkorban lesznek óvodások, de még mindig nagy a kockázata annak, hogy csak a kötelező életkorban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz. Erre utalnak azok az adatok is, amelyek a hét leghátrányosabb helyzetű kistérség gyerekes családjainak kérdőíves vizsgálatából származnak. A 2100 háztartásban élő 3 7 éves korú gyerekek egynegyede jár óvodába. A gyerekeknek ez a csoportja jelentősen rosszabb körülmények között él foglalkoztatott nélküli, szegény, roma háztartás, mint az óvodába járók. Ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetű kistérségek óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az országos átlag 2,5-szöröse. 100 óvodásból 25 gyerek él a segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban, és szülei egyikének sincs nyolc általános iskolai osztálynál magasabb végzettsége. Külön figyelmet érdemel, hogy miközben az óvodákra egyre súlyosabb szakmai felada- 18 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 13. (1),(2) bekezdés. 19 Kovács Erika: Biztos Kezdet Óvodai Program. In: Óvodavezetési ismeretek. Kiegészítő kötet. Raabe, 2010. november. L 4.9 modul, 5., 7.