Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011. 1
1. TARTALOM 1. TARTALOM 2 2. BEVEZETÉS 10 3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 11 3.1. A MECSEKALJAI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉGEI 11 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ ÉS AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 11 4.1. ALAPELVEK 11 4.2. CÉLOK 12 4.3. FELADATOK 12 4.4. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 15 5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 16 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 16 7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 17 8. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 17 9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 18 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK, A TANULÁSI KUDARCCAL VESZÉLYEZTETETT ÓVODÁS GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 18 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM 19 12. INTÉZMÉNYÜNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI 20 13. INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI 20 14. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI 20 15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 21 15.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 21 15.2. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 21 16. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MINŐSÍTÉSE, ÉRTÉKELÉSE 22 17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSAI 22 2
17.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉBEN 22 17.1.1. Bevezető 22 17.1.1.1. Igazgatói bevezető 22 17.1.1.2. Helyzetelemzés 23 17.1.1.3. Iskolánk sajátosságai 24 17.1.1.4. Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása, küldetésnyilatkozata 24 17.1.2. Nevelési Program 25 17.1.2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 25 17.1.2.1.1. Alapelvek 25 17.1.2.1.2. Célok 25 17.1.2.1.3. Feladatok 26 17.1.2.1.4. Eszközök, eljárások 27 17.1.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 28 17.1.2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 29 17.1.2.3.1. A személyiség- és közösségfejlesztés színterei 30 17.1.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 31 17.1.2.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 32 17.1.2.6. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 33 17.1.2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 34 17.1.2.7.1. SNI-s tanulók fejlesztésének célja, alapelvei és kiemelt feladatai 35 17.1.2.7.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő program 35 17.1.2.8. Egészségnevelési- és környezeti nevelési program 36 17.1.2.9. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 36 17.1.2.10. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 36 17.1.2.11. Minőségirányítás, minőségellenőrzés 37 17.1.2.11.1. Egyéb tevékenységek 37 17.1.3. Helyi tanterv 38 17.1.3.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 38 17.1.3.1.1. Csoportbontás 40 17.1.3.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése: 40 17.1.3.3. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 41 17.1.3.3.1. Kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése 41 17.1.3.3.2. Tantárgytömbösítés 41 17.1.3.3.3. Műveltségterület szerinti tanítás tantárgyi bontás nélkül szakrendszerű oktatásban 42 17.1.3.3.4. Moduláris oktatás megvalósítása 42 17.1.3.3.5. Nem tanórai formában megszervezett kötelező tananyag-átadás formái: 42 17.1.3.4. A kompetencia alapú nevelés-oktatás implementációja 43 17.1.3.5. Nem szakrendszerű oktatás 45 17.1.3.6. Tanórán kívüli foglalkozások 45 17.1.3.7. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása 46 17.1.3.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 47 17.1.3.8.1. A kompetenciaalapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tankönyvek kiválasztásának elvei: 47 17.1.3.8.2. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 49 3
17.1.3.8.3. A kompetenciaalapú oktatás bevezetéséhez, a programcsomagok alkalmazásához szükséges tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási alapelveinek meghatározása: 49 17.1.3.9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 49 17.1.3.9.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: 50 17.1.3.9.2. Az iskolai számonkérések követelményei, formái és korlátai 50 17.1.3.9.3. Értékelés, minősítés 52 17.1.3.9.4. Az értékelés rendje 53 17.1.3.10. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai 56 17.1.3.11. A tanulók fizikai állapotának mérése 58 17.1.3.12. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei 58 17.1.3.12.1. A magatartás értékelése 59 17.1.3.12.2. Szorgalom érékelése 60 17.1.3.12.3. Magatartás és szorgalom értékelése 61 17.1.3.12.4. A jutalmazás formái 62 17.1.3.12.5. Elmarasztalás formái 63 17.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA AZ ORFŰI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 64 17.2.1. Bevezető 64 17.2.1.1. Az iskola bemutatása 64 17.2.1.2. Iskolánk működésének törvényi feltételei 64 17.2.1.3. Törvényi szabályozás 65 17.2.2. Nevelési program 65 17.2.2.1. Pedagógiai alapelveink 65 17.2.2.1.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása 65 17.2.2.2. Az iskolánkban folyó nevelő és oktatómunka céljai, feladatai, eszközei eljárásai 67 17.2.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 69 17.2.2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 70 17.2.2.5. Kulcskompetenciák fejlesztése 71 17.2.2.6. Információs és kommunikációs kultúra 72 17.2.2.7. 2.7 A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 72 17.2.2.7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. 72 17.2.2.7.2. A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek 72 17.2.2.7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 74 17.2.2.7.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: 74 17.2.2.7.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: 74 17.2.2.7.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 75 17.2.2.7.7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: 76 17.2.2.8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 76 17.2.2.9. Iskolai egészségnevelési program 77 17.2.2.10. Iskolai környezeti nevelési program 78 17.2.2.10.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 78 17.2.2.10.2. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák 78 17.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 79 17.3.1. Bevezető 79 17.3.1.1. Az iskola működésének törvényi feltétele 79 4
17.3.1.2. Törvényi szabályozás 79 17.3.2. Nevelési program 80 17.3.2.1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 80 17.3.2.1.1. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 80 17.3.2.1.2. Idegen nyelvek oktatása iskolánkban 83 17.3.2.1.3. Az iskolai nevelés oktatás alapvető céljai 85 17.3.2.1.4. A kulcskompetenciák fejlesztése 86 17.3.2.1.5. Tanulással, műveltséggel, munkával kapcsolatos értékek közvetítése humanista iskola 87 17.3.2.1.6. Testi és lelki egészség 88 17.3.2.1.7. Énkép, önismeret 88 17.3.2.1.8. A környezettudatosságra nevelés 88 17.3.2.1.9. Információs és kommunikációs kultúra 89 17.3.2.1.10. Gazdasági nevelés 89 17.3.2.1.11. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire 89 17.3.2.1.12. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra 90 17.3.2.1.13. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 90 17.3.2.1.14. Integrált nevelés, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 90 17.3.2.1.15. Tehetséggondozás 91 17.3.2.1.16. Nem szakrendszerű oktatás 92 17.3.2.1.17. A nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése 93 17.3.2.1.18. Ellenőrzés 94 17.3.2.1.19. Mérés 94 17.3.2.1.20. A tanulók körében végzett mérések 95 17.3.2.1.21. Értékelés 96 17.3.2.1.22. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 102 17.3.2.1.23. A magasabb évfolyamra lépés feltételei és az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 103 17.3.2.1.24. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 105 17.3.2.1.25. A tanulók magatartásának értékelése 117 17.3.2.1.26. A tanulók szorgalmának értékelése 118 17.3.2.1.27. Az iskolai jutalmazás formái 119 17.3.2.1.28. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 120 17.3.2.2. Felszerelések mennyisége 126 17.3.2.3. Az intézmény helyiségeinek felújításával összefüggő tervezett költségek 129 17.3.2.4. Tanórán kívüli nevelés színterei 130 17.3.2.4.1. Egészségnevelési Program 130 17.3.2.4.2. Az egészségnevelés célja 137 17.3.2.4.3. Az iskolai sportkör működésének feltételei és keretei: 138 17.3.2.4.4. Osztályfőnöki órák 138 17.3.2.4.5. Egészségtan 139 17.3.2.4.6. Technika és életvitel 140 17.3.2.4.7. Tanórán kívüli tevékenységek 140 17.3.2.4.8. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos intézményi feladatok 140 17.3.2.4.9. Környezetnevelési Program 142 17.3.2.4.10. Napköziotthon tevékenysége 145 17.3.2.4.11. Szabadidős foglalkozások 146 5
17.3.2.4.12. Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások 146 17.3.2.4.13. Diákönkormányzat 147 17.3.2.4.14. Gyermek és ifjúságvédelemi program 149 17.3.2.4.15. Katasztrófavédelem 150 17.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A KÖZTÁRSASÁG TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 152 17.4.1. Bevezető 152 17.4.1.1. Az iskola küldetése 152 17.4.2. Az intézményegység nevelési programja 152 17.4.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei 152 17.4.2.1.1. Alapelvek 152 17.4.2.1.2. Célok 153 17.4.2.1.3. Kiemelt fejlesztési feladatok 153 17.4.2.1.4. A feladatok megvalósítását segítő eljárások, eszközök 154 17.4.2.1.5. A tanórán kívüli képzés lehetőségei 154 17.4.2.2. A képzés rendje 156 17.4.2.2.1. A tanulói jogviszony 156 17.4.2.2.2. Tanulócsoportok szervezése tanórákon 156 17.4.2.2.3. Az iskolai oktatás választható órakeretének felosztása: 157 17.4.2.2.4. A nyelvtanulás alóli mentesítés 157 17.4.2.2.5. Képzési sajátosságok 157 17.4.2.2.6. A képzés belső szakaszai 157 17.4.2.3. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon 159 17.4.2.3.1. A nem szakrendszerű oktatás tartalmi oldala 160 17.4.2.3.2. Alkalmazható munkaszervezési módok 161 17.4.2.3.3. A nem szakrendszerű oktatás megvalósításának intézményünkön belüli lehetőségei 161 17.4.2.3.4. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének folyamata 161 17.4.2.3.5. A tanulók teljesítményének értékelése 162 17.4.2.3.6. Taneszközök 162 17.4.2.3.7. A nem szakrendszerű oktatás dokumentálása 162 17.4.2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 162 17.4.2.4.1. Alapelvünk: 162 17.4.2.4.2. Cél: 162 17.4.2.4.3. Feladatunk: 163 17.4.2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 163 17.4.2.5.1. Céljaink a közösségfejlesztés területén: 163 17.4.2.5.2. Feladataink a célok alapján: 163 17.4.2.5.3. A feladatok megvalósításának területei: 163 17.4.2.5.4. 5.4. Tanulói részvétel az iskolai közéletben 164 17.4.2.5.5. Diákönkormányzat: 164 17.4.2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 164 17.4.2.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 165 17.4.2.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 165 17.4.2.8.1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén: 165 17.4.2.8.2. A hátrányos helyzetű tanulóknál: 165 17.4.2.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése 166 17.4.2.10. Sajátos nevelési igényű tanulók 166 17.4.2.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 166 6
17.4.2.12. Egészség- és környezetnevelési program 167 17.4.2.12.1. Helyzetelemzés 167 17.4.2.12.2. Az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenység helyzete _ 168 17.4.2.12.3. Céljaink 170 17.4.2.12.4. A program feladatai, fejlesztési területei 170 17.4.2.12.5. A program megvalósulásának szinterei 171 17.4.2.12.6. Tevékenységi formák 172 17.4.2.12.7. Egészségügyi prevenció 173 17.4.2.12.8. Felelősségi körök, kompetenciák 174 17.4.2.12.9. Erőforrások 175 17.4.2.12.10. Ellenőrzés, értékelés, sikerkritériumok 176 17.4.2.13. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 177 17.4.2.13.1. Elvek, korlátok: 177 17.4.2.13.2. Befolyásoló tényezők: 177 17.4.2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges feltételek 177 17.4.2.14.1. Személyi feltételek 177 17.4.2.14.2. 14.2.Tárgyi feltételek 178 17.4.2.14.3. Az iskolának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 178 17.4.2.15. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 178 17.4.2.16. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 179 17.4.2.17. Pedagógiai Programunk sikerkritériumai 179 17.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A PÁZMÁNY PÉTER UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 180 17.5.1. Bevezető 180 17.5.1.1. Iskolánk története 180 17.5.1.2. Iskolánk bemutatása 181 17.5.2. Nevelési program 181 17.5.2.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 181 17.5.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 183 17.5.2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 185 17.5.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 186 17.5.2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 187 17.5.2.5.1. A tehetség- és képességfejlesztés színterei az iskolánkban 188 17.5.2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 189 17.5.2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 190 17.5.2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 191 17.5.2.9. Az iskola egészségnevelési programja 192 17.5.2.9.1. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 194 17.5.2.10. Az iskola környezeti nevelési programja 195 17.5.2.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 201 17.5.2.12. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 202 17.5.2.13. A napközi nevelési programja 203 17.5.3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 206 17.3.2.5. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere 206 17.3.2.6. A helyi tantervben megjelenő modulok 209 17.3.2.7. Előirt tananyag és követelmények 210 7
17.3.2.8. A kompetencia fejlesztés szerepe a helyi tantervben 210 17.3.2.9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 211 17.3.2.10. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 211 17.3.2.11. A tanulók teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelése és minősítése 212 17.3.2.11.1. A magatartás értékelése 212 17.3.2.11.2. Szorgalom értékelése: 213 17.3.2.12. A jutalmazás és büntetés elvei, formái. 214 17.3.2.12.1. Jutalmazás 214 17.3.2.12.2. Büntetés 215 17.3.2.13. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 217 17.3.2.14. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 219 17.3.2.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 220 17.3.2.16. Világörökség 221 17.3.2.17. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése 222 17.6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A RÁCVÁROSI ISTENKÚTI ÓVODÁBAN 223 17.6.1. Bevezető 223 17.6.1.1. A Rácvárosi és Istenkúti óvodák sajátos jellemzői 223 17.6.1.2. Szakmai munkánk alapja 224 17.6.1.3. A közös program készítésének indokai: 224 17.6.2. Óvodai nevelésünk alapjai 225 17.6.2.1. Az egyenlő hozzáférés biztosítása 225 17.6.2.2. Innovatív pedagógiai törekvéseink: 226 17.6.2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése 226 17.6.2.3.1. Enyhe fokban hallássérült nagyothalló gyermekek 230 17.6.2.3.2. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek 230 17.6.2.3.3. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek 231 17.6.2.4. Gyermekvédelem 231 17.6.3. A néphagyományőrző óvodai program, a nevelés játékkal, mesével óvodai program integrációja 232 17.6.3.1. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában, az évkör, óvodai életünk mindennapjai, ünnepei 232 17.6.4. Nevelési felfogásunk, céljaink, feladataink 237 17.6.4.1. Nevelőtestületünk nevelési felfogása: 237 17.6.4.2. Nevelési céljaink: 238 17.6.4.3. Gyermekkép 238 17.6.4.4. Óvodakép 239 17.6.4.5. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei 240 17.6.4.5.1. Az egészséges életmód kialakítása 240 17.6.4.5.2. Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása 243 17.6.4.5.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 247 17.6.5. Az óvodai élet megszervezésének elvei, az óvoda kapcsolatai 250 17.6.5.1. Személyi feltételek 250 17.6.5.2. Tárgyi feltételek 250 17.6.5.3. Az óvodai élet megszervezése 250 17.6.5.3.1. Napirendi javaslat: 251 17.6.5.3.2. Heti rendi javaslat: 251 8
17.6.5.3.3. Az óvoda kapcsolatai 251 17.6.6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai 252 17.6.6.1. Játék 252 17.6.6.2. Vers, mese, népi mondóka 255 17.6.6.3. Népi dalos játékok, ének, zene 258 17.6.6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka, népi kismesterségek 260 17.6.6.5. Mozgás, népi mozgásos játékok 262 17.6.6.6. Külső világ tevékeny megismerése 264 17.6.6.7. Játék és munka 266 17.6.6.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 268 17.6.7. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 269 17.6.7.1. A gyermekek tevékenységeinek fejlődése óvodáskor végére 269 17.6.7.2. 8. 2. Az iskolakezdéshez szükséges feltételek 270 18. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 272 19. MELLÉKLETEK 273 9
2. BEVEZETÉS Pedagógiai programunk a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. a Kompetenciaalapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben c. pályázatnak megfelelően átdolgozásra került. (A módosításokat piros színnel jelöltük.) A Pedagógiai Program kidolgozásának, módosításának további szempontjai: A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, adatbázisok tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja: Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Társadalmi esélyegyenlőség növelése Felesleges túlterhelés megszűntetése A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Az intézményünkben folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola, óvoda szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet. Intézményünknek alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az intézmény legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola intézményegységei értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. A 2009/2010. tanévtől a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. a Kompetenciaalapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben c. pályázat megvalósítói között szerepel a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézménye. A pályázat keretében több területen bevezetik a kompetenciaalapú oktatást. 10
3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Mecsekaljai Iskola egy többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló intézményként látja el. 3.1. A MECSEKALJAI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉGEI Mecsekaljai Iskola (Székhely) 7633 Pécs, Bánki D. út 2. Jurisics Utcai Általános Iskola 7624 Pécs, Jurisics M. u. 17. Köztársaság Téri Általános Iskola 7623 Pécs, Köztársaság tér 1. Pázmány Péter Utcai Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány P. u. 27. Rácvárosi Istenkúti Óvoda 7635 Pécs, Rácvárosi u. 56. Fekete István Általános Iskola 7677 Orfű, Ady E. u. 6. 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ ÉS AZ ÓVODÁBAN FO- LYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADA- TAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 4.1. ALAPELVEK Széleskörű általános műveltség, ismeretek nyújtása. Egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása a képesség szerinti differenciálás elvének érvényesülése. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása, kompetenciafejlesztés (képességek, ismeretek, attitűdök viszonyulások fejlesztése). Intézményünk csak akkor lehet eredményes, ha a szülők és a gyerekek minden méltányolható szükségleteinek és elvárásainak megfelel. Elfogadjuk, hogy gyermekeink különböző háttérrel rendelkeznek. Azért dolgozunk, hogy az intézményeinkben minden gyerek szükségletei szerint megkapja a számára legmegfelelőbb fejlesztést ahhoz, hogy az életben megállja a helyét. A gyerekek számára biztonságos, támogató légkört teremtünk. Fontos számunkra, hogy tanulóink és óvodás gyermekeink testileg és lelkileg egészségesek legyenek. Tiszteljük az alapvető emberi értékeket és alapot adunk az erkölcsös emberi élethez. Védjük és tiszteljük a kultúra és a természet értékeit. Önismereten alapuló jövőképet alakítunk ki. 11
4.2. CÉLOK A gyerekek személyiségének megismerése. A tanulók és óvodás gyermekek pozitív jellemvonásainak erősítése, egyéni képességeik kibontakoztatása. Az iskola oktatási-nevelési tevékenységének és az óvoda nevelési és ismeretnyújtási tevékenységének módosítása annak érdekében, hogy a kompetenciafejlesztés nagyobb teret kapjon a napi tevékenységben. Az anyanyelv helyes használatának megtanítása, a diákok és óvodás gyermekek beszédkultúrájának fejlesztése. A gyerekek logikus gondolkodásának és problémamegoldó képességének fejlesztése. Egy idegen nyelv alkalmazható megtanítása a tanulóknak. A gyerekek megtanítása a számítástechnika korszerű eszközeinek alkalmazására. A tanulók önálló és az óvodás gyermekek kíváncsiságon alapuló, tevékenységközpontú ismeretszerzésének kialakítása. Az általános emberi értékek (becsület, felelősség, tisztelet, az egymás irántitolerancia, emberszeretet, hagyományápolás és tisztelet) tudatosítása diákjainkban, mintaként való közvetítése óvodásaink számára. Intézményeinkből az erőszak kizárása, a tanulók és óvodás gyermekek testi épségének megóvása. Bizalmon, és elfogadáson alapuló tanár-diák, óvónő gyermek, óvónő-szülő kapcsolat kialakítása. Minden diákunk számára a reális továbbtanulási irány, óvodásaink számára a képességeiknek megfelelő iskolaválasztás irányának kiválasztása, elősegítése. A gyerekek önismeretének fejlesztése, helyes énkép kialakítása. Az egészség, az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás szerepének tudatosítása, óvodában az egészségtudatos magatartás megalapozása. A környezetvédelem fontosságának tudatosítása a gyerekekben, az óvodás gyermekek környezet iránti érzelmi kötődésének kialakítása. Az egyetemes és nemzeti kultúra megismertetése tanulóinkkal, óvodás gyermekeinkkel a nemzeti kultúrkincsünk alapja, a néphagyományok éltetése. A tudásalapú társadalom megteremtése érdekében az oktatás hatékonyabbá tétele, az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése segítségével. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. pályázathoz kapcsolódó célrendszeri egyéb kiegészítéseket jelen Pedagógiai Program Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézményére vonatkozó részei tartalmazzák. 4.3. FELADATOK Lehetőség szerint már az intézménybe lépéskor és a felsőbb évfolyamba kerüléskor tájékozódni kell a gyermek személyiségéről, képességeiről, egészségi állapotáról, családi körülményeiről. 12
Akkor tekintjük sikeresnek, ha bemeneti mérés és a hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata ezt igazolja. A feladatot akkor oldottuk meg, ha a gyermek sikeresen beilleszkedett az új közösségbe, tanulmányi eredménye, óvodások esetében személyiségfejlődésének üteme pedig megfelel a képességeinek. Pedagógusainknak lehetőséget kell biztosítani a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások elsajátítására, tudatosítására. Ki kell alakítani a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeit, és beépíteni elemeit az intézmény tevékenységébe. Feladatunkat akkor oldottuk meg eredményesen, ha a tantestület 75 százalékának képzési kultúrájában legalább 25 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervben, Óvodai Nevelési Program kiegészítésében részletezett elemei. A gyermekekkel el kell sajátíttatni az ismeretszerzéshez szükséges alap- és kulcskompetenciákat, az óvodás korosztály tekintetében feladatunk az alap- és kulcskompetenciák életkori sajátosságokat figyelembe vevő megalapozása. Munkánk eredményes, ha a gyermekek nagy része képes ~ az egyes tantárgyak szakkifejezéseit jól használva, választékosan kifejezni magát, az óvodai tevékenységterületek szókincskészletét megérteni és elsajátítani, helyzettől függően helyesen alkalmazni. ~ a megszerzett ismereteit a mindennapi életben hasznosítani, ~ problémáit képességeihez mérten megoldani, ~ a hagyományos információforrásokat és az informatika eszközeit tudatosan használni a tudása bővítésére, ~ hétköznapi beszédhelyzetekben iskolánk befejezésekor idegen nyelven megértetni magát. Munkánk eredményességét jelezni fogja az országos kompetenciaméréseken elért teljesítmény is. Az alapkészségek fejlesztésével, a hatékonyabb módszerek és a motiváltság következtében a tanulók szívesebben járnak óvodába, iskolába, nő a teljesítményük, partnereink elégedettsége növekszik. Munkánk eredményes, ha a gyermekek nagy része ~ szeret óvodába, iskolába járni ~ képes az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Munkánk eredményességét jelezni fogják a partneri igény-, és elégedettségmérés eredményei is. A tanulóink már az általános iskolában szerezzenek jártasságot az informatika, a számítástechnika terén, alakuljanak ki és fejlődjenek digitális készségeik. Munkánk eredményes, ha ~ a pedagógusok használják az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) eszközöket a tanítás-tanulás folyamatában. ~ a gyermekek megismerik az IKT eszközök használatát, lehetőség szerint képessé váljanak alkalmazásukkal az önálló ismeretszerzésre, az információk elérésére. ~ a gyermekek nagy része eszközként használja a számítógépet, internetet tudásának gyarapítására. A befogadó pedagógiai kultúra támogatása, szegregáció-mentes együttnevelési környezet kialakítása, a lemorzsolódás csökkentése és a differenciált foglalkozás megvalósítása érdekben. 13
Munkánk akkor eredményes, ha ~ az előítéletes megnyilatkozásokat a tanítók és pedagógusok elutasítják. ~ a differenciált képességfejlesztés megvalósul. Bővíteni kell a tanárok és a diákok, óvodapedagógusok és óvodás gyermekek ismereteit, melyek segítik a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, fenntartását. Munkánk akkor eredményes, ha ~ a diákok és óvodások között csökken a trágár szavak használata és a verekedések száma, ~ az egymás közötti vitás eseteket tanulóink és óvodás gyermekeink képesek megoldani erőszak nélkül, ~ tanulóink és óvodásaink bizalommal fordulnak hozzánk és kérik segítségünket konfliktus esetén. Diákjainkban ki kell alakítani a reális énképet, és meg kell ismertetnünk őket az egyes foglalkozások jellemzőivel és követelményeivel. Feladatunkat eredményesen oldottuk meg, ha ~ tanulóink tudatában vannak képességeiknek, ~ érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő iskolát, szakmát választanak. Ki kell alakítani tanulóinkban és az óvodás gyermekekben, rajtuk keresztül családjaikban is az egészséges élet iránti igényt. Munkánk akkor sikeres, ha ~ a gyerekek táplálkozásuk során előnyben részesítik az egészséges ételeket és italokat, ~ tanulóink és óvodásaink minden nap végeznek testmozgást, ~ felméréseink azt bizonyítják, hogy a gyerekek edzettsége életkoruknak megfelelő és folyamatosan fejlődik, ~ diákjaink tudatosan kerülik a káros szenvedélyeket. El kell érnünk, hogy tanulóink és óvodás gyermekeink csak tiszta és rendezett környezetben érezzék jól magukat. A feladatot akkor oldottuk meg, ha ~ a gyerekek nem szemetelnek, és nem rongálnak; és szóvá merik tenni, ha más ezt teszi, ~ a környezet megóvása érdekében szerzett ismereteiket alkalmazzák az intézményünkben és azon kívül is. Tanulóinkat és óvodás gyermekeinket meg kell ismertetnünk hagyományainkkal, a magyarság helyével és szerepével Európa kultúrájában. Munkánk akkor eredményes, ha minden tanulónk, és óvodásunk többsége ~ ismeri, tiszteli és őrzi hagyományainkat, ~ nemzeti ünnepeinkről méltó módon emlékezik meg, ~ rendelkezik ismeretekkel a határainkon túl élő magyarság helyzetéről, ~ tisztában van az Európai Unió és benne hazánk szerepével. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. pályázathoz kapcsolódó egyéb új feladatok meghatározását jelen Pedagógiai Program Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézményére vonatkozó részei tartalmazzák. 14
4.4. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK A feladatok megvalósításának elsődleges színterei a tanórák, az óvodai életben a szabad játék és irányított játékos tevékenykedtetések. Tanulóinknak tanórán kívül is sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk. A tanórán kívüli képzés lehetőségei: ~ napközi, ~ tanulószoba, ~ szakkörök, ~ iskolai sportkör, ~ énekkar, ~ könyvtár. Az óvodák a szülői igényeknek megfelelően a nevelési időn kívül változatos szolgáltatásokat biztosítanak: ~ zeneovi, ~ bábszínház, ~ angol, ~ játszóházak, fonók, ~ néptánc, Az általunk alkalmazott eszközök és eljárások alkalmazkodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, törekszünk arra, hogy tanulóinkat, óvodás gyermekeinket személyre szabottan fejlesszük alkalmazkodva az egyéni különbségekhez. Az nevelés-oktatás minőségét biztosítja az alapos, rendszeres gyakorlás és a folyamatos ellenőrzés, értékelés. A hatékony nevelés- oktatás és a naprakész tudás érdekében pedagógusainknak továbbképzéseket és szakirodalmat biztosítunk. A tanórákba, az óvodai nevelés folyamatába beépítjük a tanult kompetenciafejlesztő módszereket, tanulásszervezési eljárásokat. Igyekszünk példát adni ahhoz, hogy a gyerekek hogyan töltsék el hasznosan a szabadidejüket, kihasználva a városunk adta lehetőségeket (bábszínház, színház, hangverseny, kiállítás, mozi, könyvtár, kulturális- és sportesemények látogatása,). Nevelési céljaink megvalósítását segítik a szervezett táborozások és tanulmányi kirándulások is.(hagyományos intézményi programok szervezése- pl.: Szüreti mulatság, Pünkösd, stb.). Az újonnan megismert eszközök, eljárások (tantárgytömbösítés, témahét, projekt, IKT eszközök, IPR Integrált Pedagógiai Rendszerek, erdei iskola) alkalmazása, az új tanulásszervezési eljárások megvalósítása során. Olyan IKT eszközökkel készített tanulói produktumok elvárása, amelyek közös együttműködés eredménye képen jöhetnek létre. Lásd: Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézményére vonatkozó részek. 15
5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiséget fejleszteni nevelő- oktató munkánk során minden pillanatban tudjuk. Ehhez ismernünk kell a gyermeket, és szeretni őt annyira, hogy ne hagyjunk kihasználatlanul egyetlen lehetőséget sem a fejlesztésre. Igyekszünk megismerni a gyermek személyiségét, családi körülményeit, társai között elfoglalt helyét, és szociális kapcsolatrendszerét folyamatosan nyomon követjük. Intézményünkben tiszta, biztonságos, barátságos környezetet alakítunk ki. A gyerekkel együttműködésre törekszünk, érzelmi és fizikai biztonságot teremtünk számukra. A tanulók és óvodás gyermekek értelmi képességeit az életkoruknak legmegfelelőbb módszerekkel fejlesztjük, kooperatív módszerek alkalmazása. Kialakítjuk a gyerekek reális énképét és a helyes önértékelését. Munkánk során fejlesztjük a gyerekek életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. Megtanítjuk diákjainkat a tanulás helyes módszereire, az óvodás gyermekek megismerési vágyát, kíváncsiságát ébren tartjuk, motiváljuk. A gyerekeket az egészséges életmódra és a természet szeretetére, védelmére neveljük. Arra neveljük őket, hogy elfogadják a másságot. Egyértelmű követelményeket támasztunk, rendszeresen és következetesen ellenőrzünk, és fejlesztő értékelést alkalmazunk. 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Célunk olyan közösségek kialakítása, melyek segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését, képességeik kibontakozását, miközben a csoport valódi közösséggé formálódik. Azon dolgozunk, hogy a gyermekek ismerjék meg a közösséghez tartozás érzését, a közös tevékenység örömét, alakuljon ki olyan értékrendjük, amelyben az egyéni és közérdek egyaránt szerephez jut. Arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjék meg önmagukat és társaikat, nevelőiket, tudjanak együtt dolgozni, és a felmerülő konfliktusokat megfelelően kezelni. Megalapozzuk az önálló véleményformálás és véleménynyilvánítás képességét. Fejlesztjük diákjaink vitakultúráját. A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások létezésének elfogadására neveljük őket. A beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó, megértő és segítőkész magatartást alakítunk ki a gyerekekben. Arra neveljük tanulóinkat, hogy kötelességeiket végezzék el és éljenek jogaikkal. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, érdekeik képviseletére és védelmére, az információk közvetítésére diákönkormányzatot hoznak létre. Az IKT alkalmazások szorgalmazása a közösségi eredmények, események, feladatok elérésére az intézményegységi, intézményi honlapokon. 16
Az új módszerek, eljárások, pl.: témahét, projekt hozzájárulhatnak az együttműködés, közösségalakítás fejlesztéséhez. 7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Itt olyan gyerekekről beszélünk, akik magatartási és beilleszkedési nehézségek miatt sorozatos kudarcnak vannak kitéve tanulmányaik során, óvodában kognitív képességeik fejlesztése során és társas kapcsolataikban. Első lépésben felmérjük, kik azok a gyerekek, akiknek különleges bánásmódra van szükségük. Pedagógusi munkánkban olyan egyénre szabott módszereket alkalmazunk, amelyek segítik ezen gyerekek beilleszkedését a közösségbe. A gyerekek családjával folyamatosan együttműködünk, egyéni fogadó órák és családlátogatás keretében is. Segítségül kérjük az óvoda-iskola pszichológust az eset megbeszélésekhez, vizsgálatkéréshez. Ha ezekhez a gyerekekhez a mi tudásunk kevés, külső intézmények szakembereihez fordulunk, tőlük kérünk segítséget (nevelési tanácsadó, Szakértői és rehabilitációs bizottság, gyermek ideggondozó, gyermekjóléti szolgálat, logopédia). 8. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉ- KENYSÉGEK Hiszünk abban, hogy minden gyerek valamiben sikereket képes elérni. A tehetséggondozás lehetőséget biztosít a kötelező tananyagon túli ismeretszerzésre, a képességek, készségek magas szintű kibontakoztatására, versenyekre való eredményes felkészülésre. Az óvodás gyermekek esetében az átlagon felüli képességterület fejlesztését differenciált formában biztosítjuk, lehetőség szerint a plusz szolgáltatások kihasználását motiváljuk, az iskolaválasztás előtt erről a szülőt tájékoztatjuk. A tehetséges tanulókkal való foglalkozást a következő területeken valósítjuk meg: iskolai tanítási órákon /a képességeknek megfelelő feladatokat adunk/, emelt szintű oktatás keretein belül, kiscsoportos foglalkozásokon /csoportbontás, nívócsoport/ szakköri munka keretében, tanulmányi versenyeken, tanulói pályázatokon, sportversenyeken, egyéni foglalkozásokon. A választható foglalkozásokról az iskolák minden tanév végén tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A szülők írásban, aláírásukkal ellátva jelzik az iskola vezetőjének, hogy gyermekük 17
a következő tanévben mely választható foglakozásokon kíván részt venni. A választott foglalkozásokon való részvétel egész tanévben kötelező. Az óvodák a választható szolgáltatásokról a szülőket az év eleji értekezleten tájékoztatják, s amelyik szolgáltatást a szülők 20%-a igényli, erről írásban nyilatkozik azt az óvoda megszervezi. Az IKT eszközök, interaktív és digitális tananyagok, CD romok alkalmazása egyéni feladatadás és differenciált alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. 9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADA- TOK A Hátrányos Helyzetű, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű valamint a Veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység irányítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladata, szoros együttműködésben az osztályfőnökökkel, óvodapedagógusokkal. Munkájukat az iskolai és óvodai védőnők is segítik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök minden tanév/ nevelési év elején az osztályfőnökök/ óvodapedagógusok segítségével felmérik és nyilvántartásba veszik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A felmérés eredménye alapján megteszik javaslataikat a további teendőkre. A tanuló, vagy a pedagógus/ óvodapedagógus által jelzett gondok megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, és igyekszik segíteni. A felelősök folyamatos kapcsolatot tartanak külső segítőkkel: nevelési tanácsadóval, gyermek ideggondozóval, logopédiával, gyámhatósággal, szociális központokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal. A felelős és az osztályfőnök/ óvodapedagógus részt vesz a gyermekjóléti szolgálatok tanulóinkat/ gyermekeket érintő esetmegbeszélésein. Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről, ezek címét és telefonszámát jól látható helyen tesszük közzé. Az igazolatlan hiányzásokról az osztályfőnök/ óvodapedagógus és/vagy az ifjúságvédelmi felelős értesíti a szülőket és az illetékes hatóságot. Tájékoztatja a szülőket az igényelhető szociális kedvezményekről. 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK, A TANULÁSI KU- DARCCAL VESZÉLYEZTETETT ÓVODÁS GYERMEKEK FELZÁRKÓZ- TATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Minden tanulónak és óvodás gyermeknek biztosítanunk kell az eredményes és örömteli ismeretszerzést. 18
Ennek érdekében feltárjuk a tanulási kudarc/ tanulási kudarcra való veszélyeztetettség tényét, lehetséges okait (óvodás esetében speciális szakemberhez irányítjuk már az okok feltárása érdekében is) és igyekszünk megfelelő segítséget nyújtani. Indokolt esetben a szülőknek szakember felkeresését javasoljuk. A problémák ismeretében azon dolgozunk, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelő legjobb teljesítményt érhesse el. A tanórákon, óvodai nevelésben egyénre szabott módszereket alkalmazunk, és diákjainknak, megtanítjuk a számukra legeredményesebb tanulási technikákat. A sajátos nevelési igényű tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat tartunk szakirányú végzettségű pedagógusok vezetésével. Az óvodáskorú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában a terápia meghatározásához szakember segítségét kérjük, majd ezek alapján az egyéni fejlesztést az óvodapedagógusok is megvalósítják kompetencia határaikon belül. Az IKT eszközök, interaktív és digitális tananyagok, CD romok alkalmazása egyéni feladatadás és differenciált alkalmazása a felzárkóztató tevékenységek megszervezésében. Csoportmunkák: kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazásával a tanórák eredményességének biztosítása. 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Az eltérő szociális helyzetből adódó hátrányok enyhítése közös feladata a családnak, az iskolának, az óvodának és a társadalomnak. Megismerjük minden gyermek családi körülményeit, szociális helyzetét. Olyan nyílt, elfogadó légkört teremtünk, melyben a gyermek őszintén mer beszélni gondjairól. Feltárjuk hátrányos helyzetének okait, segítséget nyújtunk beilleszkedéséhez és eredményes iskolai munkájához, óvodai szocializációjához. Tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározási módjáról. Az osztályfőnök, óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri a család szociális helyzetének alakulását, szükség esetén a gyermek érdekében szakember vagy hatóság segítségét kéri. A szociális kompetencia fejlesztése, mely biztosítja a felzárkóztatást, esélyegyenlőség, empátia, együttélés alapjainak megteremtése. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét részletesen az intézményegységek, tagintézmények kiegészítései tartalmazzák. 19
12. INTÉZMÉNYÜNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAP- ELVEI Intézményünkben biztonságos, tiszta környezetet teremtünk. Fontos számunkra, hogy a diákok, óvodás gyermekek és a pedagógusok testileg és lelkileg egészségesek legyenek. Arra törekszünk, hogy a gyerekeken keresztül a családokban is kialakítsuk az igényt a harmonikus, az egészséget óvó, tudatos életvitelre. Fontosnak tartjuk a mindennapi testmozgás biztosítását minden gyermek számára. Életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése. A részletes egészségnevelési programok az óvodák nevelési illetve az iskolák kiegészítéseiben találhatók, melyek az intézményi pedagógiai program részét képezik. 13. INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI Fontos számunkra, hogy a gyerekekben kialakuljon a környezettudatos magatartás, megismerjék, megszeressék és óvják, védjék környezetüket. A gyerekek számára nem csak környezetében, hanem működésében is környezetbarát intézményt teremtünk. Környezeti nevelésünkben, egyensúlyban vannak a természettudományos és társadalomtudományos ismeretek. Ökoiskolánkban, az óvodákban az élet minden területét átfogó környezeti nevelés folyik, amely megtanítja a gyerekeket arra, hogy a jelenben a jövőre gondolva éljenek. Életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése. A részletes környezeti nevelési programok az óvodák nevelési illetve az iskolák kiegészítéseiben találhatók, melyek az intézményi pedagógiai program részét képezik. 14. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Fő feladatunk, hogy tanulmányai során minden tanulónk elsajátítsa a továbbtanuláshoz szükséges készségeket és ismereteket. Ehhez szükség van a tanórán tanultak elmélyítésére, melyhez elengedhetetlen az otthoni tanulás és gyakorlás. Ennek egyik formája a házi feladat. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: Biztosítsa a folyamatos gyakorlást, illeszkedjen a feldolgozott tananyaghoz, 20