Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde OM: 202346 Pedagógiai Programja Cím: Székhely 7940 Szentlőrinc, Liszt Ferenc u. 2. Hatálybalépés dátuma: 2014. 09. 01. PH. Györkőné Molnár Judit Intézményvezető 1. Módosított változat 2010.06.14. 2. Módosított változat 2013.08.25. 3. Módosított változat 2014.06.30. 1
Tartalomjegyzék I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde intézményi bemutatása, bevezető... 7 Szentlőrinc Helyzetelemzés... 8 Történeti áttekintés... 8 A gyermekek szociokulturális jellemzői... 9 Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde... 9 Szentlőrinc... 9 1.1. Óvodakép... 11 1.2. Gyermekkép... 12 1.3. Alapelvek, értékek, célkitűzések... 13 2. Az óvodai nevelés feladatai... 13 2.1. Az egészséges életmód alakítása... 13 2.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása... 14 2.3. Az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 15 3. Az óvodai élet megszervezésének elvei... 16 3.1. Személyi feltételek... 16 3.2 Tárgyi feltételek... 17 4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 18 5. Hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének programja... 18 5.1. Intézmény Integrációs Programja... 19 6. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 21 7. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység... 22 7.1 Célok... 22 7.2 Feladatok... 22 7.3 Követelmények a gyermekvédelmi munkával kapcsolatban... 23 8. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése... 23 8.1 A különleges bánásmódot igénylő gyermek fejlesztése... 23 8.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése... 23 8.1.1.1. Sajátos nevelésű igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek... 24 8.1.1.2. Testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek fejlesztése... 25 8.1.1.3. Látássérült gyermek fejlesztése... 25 8.1.1.4. Hallássérült gyermek fejlesztése... 26 8.1.1.5. Értelmi fogyatékos gyermek fejlesztése... 27 8.1.2 Beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek fejlesztése... 28 8.1.3. Kiemelten tehetséges gyermek fejlesztése... 28 9. Gyermekek mérése, értékelése... 30 10.Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek... 32 11.Az egészségfejlesztési program... 32 12.A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái... 39 13.A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, munkaközösségek, járási, megyei szakértői bizottság, fenntartó, fejlesztőpedagógus... 40 14.Óvodai cigány kisebbségi etnikai nevelés... 40 14.1 A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladatai... 41 14.2 A kisebbségi nevelés óvodai tevékenységformái... 41 15.Óvodai német kétnyelvű nemzetiségi nevelés... 41 II.Tagóvodák kiegészítése a Pedagógiai Programhoz... 42 III.A Pedagógiai Program elfogadása, érvényessége, módosítása... 42 IV.Legitimációs záradék... 42 2
1. Bevezető... 45 1.1. Helyzetelemzés... 45 1.2. Alapelvünk... 47 2. Az óvodai élet megszervezésének elvei... 48 2.1. Személyi feltételek... 48 2.2. Tárgyi feltételek... 48 2.3. Hetirend... 49 2.4. Napirend... 50 2.5. Tevékenységi formák szervezési jellemzői... 51 2.6. Fejlődés nyomon követése... 51 2.7. Befogadás... 51 2.8. Az óvoda kapcsolatrendszere... 52 3. Néphagyományok, népszokások... 54 3.1. A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységi formákban... 55 3.2. Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben... 55 Szent Mihály hava... 56 Szüret... 56 Advent... 56 Farsang... 57 Húsvét... 57 Májusfa állítás... 57 Pünkösd... 57 4. A környezettudatosságra nevelés, környezetvédelem... 58 5. Óvodai élet tevékenységformái... 60 5.1. Játék... 60 5.1.1. Feladatok... 60 5.1.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 62 5.1.3. Funkcionális eszközök... 62 5.2. Verselés, mesélés... 63 5.2.1. Feladatok... 63 5.2.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 64 5.2.3. Funkcionális eszközök... 64 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 65 5.3.1. Feladatok... 65 5.3.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 66 5.3.3. Funkcionális eszközök... 67 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka... 67 5.4.1. Feladatok... 67 5.4.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 68 5.4.3. Funkcionális eszközök... 69 5.5. Mozgás... 69 5.5.1. Feladatok... 69 5.5.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 70 5.5.3. Funkcionális eszközök... 70 5.6. A külső világ megismerése... 71 5.6.1. Feladatok... 71 5.6.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 73 5.6.3. Funkcionális eszközök... 73 5.7. Munka jellegű tevékenységek... 73 5.7.1. Feladatok... 74 5.7.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 75 3
5.7.3. Funkcionális eszközök... 75 5.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás... 76 5.8.1. Feladatok... 76 5.8.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 78 5.8.3. Funkcionális eszközök... 78 I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvoda intézményi bemutatása... 81 1. Óvodai élet megszervezésének elvei... 81 1.1 Tárgyi feltételek... 81 1.2 Személyi feltételek... 82 1.3 Heti rend... 82 1.4 Napirend... 83 1.5 A fejlődés nyomon követése... 84 1.5.1. Testi fejlettség, mozgás... 84 1.5.2. Szociális magatartás... 84 1.5.3. Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség... 85 1.5.4. A német nemzetiségi kétnyelvű nevelés várható eredményei... 85 1.6 Az óvoda kapcsolatrendszere... 86 1.6.1. Óvoda- család... 86 1.6.2. Az iskola és az óvoda kapcsolata... 87 1.6.3. Kapcsolattartás szakszolgálati és kulturális intézményekkel... 88 2. Az óvodai élet tevékenységformái... 89 2.1 Játék... 89 2.2 Mesélés, verselés... 90 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 92 2.4 Rajzolás mintázás, festés, kézimunka... 94 2.5 Mozgás... 96 2.6 A külső világ tevékeny megismerése... 98 2.6.1. A környezet megismerése, védelme... 98 2.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése... 99 2.7 Munka jellegű tevékenységek... 101 2.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás... 102 2.8.1. Játékba integrált fejlesztés... 103 2.8.2. Játékos tevékenységek rendszere... 103 3 Referencia Intézményi szerep... 104 3.1 Referenciaintézményi szerep... 104 3.1.1. Hallgatók fogadása... 105 3.1.2. Jó gyakorlat átadása... 105 3.1.3. Tehetséggondozás... 105 4. Német nemzetiségi óvodai nevelés... 106 5. Innovációink, Jó gyakorlataink... 107 6. Zöld óvoda... 108 7. Humánerőforrás... 110 8. Ünnepeink, hagyományápolás, Jeles Zöld Napok... 110 4
I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bicsérdi Tagóvoda intézményi bemutatása... 113 1. Az óvodai élet megszervezésének elvei... 113 1.1 Személyi feltételek... 113 1.2 Tárgyi feltételek... 113 1.3 Heti rend... 114 1.4 Napirend... 114 1.5 Befogadás- Beszoktatás... 114 2. Az óvodai élet tevékenységformái... 114 2.1 Játék... 114 2.2 Mesélés, verselés... 115 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 117 2.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka... 118 2.5 Mozgás... 119 2.6 Külső világ tevékeny megismerése... 121 2.7 Munka jellegű tevékenységek... 123 3. Feladataink a néphagyományőrzés folyamatában:... 124 3.1 Játék... 124 3.2 Mesélés, verselés... 124 3.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 124 3.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka... 124 3.5 Mozgás... 125 3.6 A külső világ tevékeny megismerése... 125 3.7. Munka jellegű tevékenységek... 125 4.Zöld Óvoda... 126 5.Hagyományőrző napjaink... 127 6. Környezetvédelemre nevelés... 129 7. Az óvoda és az iskola közötti átmenet Bicsérdi Tagóvodában... 130 8. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái... 131 9. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában... 132 I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szabadszentkirályi Tagóvoda intézményi bemutatása 134 1. Óvodai élet megszervezésének elvei... 134 1.1 Személyi feltételek... 134 1.2 Tárgyi feltételek... 134 1.3 Heti rend... 135 1.4 Napirend... 135 1.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 136 1.6 Az óvodapedagógus feladatai... 138 1.7 Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása... 140 1.8 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 142 1.9 Tehetséggondozás... 143 1.10 Óvodából az iskolába való átmenet... 144 1.11 Az óvodás gyermek értékelési, mérési rendszere... 144 1.12 Beszoktatás... 145 1.13 Az óvoda kapcsolatrendszere... 146 2. Az óvodai élet tevékenységformái... 146 2.1 Játék... 146 2.2 Verselés, mesélés... 148 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 150 2.4 Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka... 154 2.5 Mozgás... 156 5
2.6 Külső világ tevékeny megismerése... 158 2.6.1. A környezet megismerése, védelme... 158 2.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése... 161 2.7. Munka jellegű tevékenységek... 163 2.7.1. A munka jellegű tevékenységek szervezése... 165 2.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 166 3. Gyermekkép... 168 4. Óvodakép... 168 I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Királyegyházai Tagóvoda intézményi bemutatása.. 170 1. Óvodai élet megszervezésének elvei... 170 1.1. Személyi feltételek... 170 1.2. Tárgyi feltételek... 170 1.3. Heti rend... 171 1.4. A napirend... 171 1.5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai... 172 1.6. A fejlődés nyomon követése... 174 1.7 Befogadás- Beszoktatás... 174 1.8. Az óvoda kapcsolat rendszere... 174 2. Az óvodai élet tevékenységformái... 179 2.1. Játék... 179 2.2. Mesélés, verselés... 180 2.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 182 2.4 Rajzolás, mintázás,festés, kézimunka... 184 2.5 Mozgás... 185 2.6 A külső világ tevékeny megismerése... 187 2.7 Munka jellegű tevékenységek... 191 2.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás... 194 3. Egészséges életmód alakítása... 195 3.1 Környezet higiénés nevelés... 196 3.2 Lelki szükségletek... 197 3.3 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása terén... 198 3.4 Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakításának megalapozása:... 198 3.5 Feszültségoldó technikák alkalmazása... 198 3.6 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása terén... 199 3.7 Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés fejlesztésébe 200 3.8 Óvodakép területén... 200 3.9 Küldetésnyilatkozat területén... 200 6
I. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde intézményi bemutatása, bevezető 2008. július, 1-től a Szentlőrinci Kistérséget lefedő integrált oktatási központ jött létre (SZONEK) Az új intézmény fenntartását a Szentlőrinci Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulása vette át. 2013.01.01.- én intézményünk az iskoláktól külön váltan Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde önállóan gazdálkodó intézményként folytatta működését. Szentlőrinci Többcélú Önkormányzati Társulás Fenntartásában, egy intézményi vezetéssel az alábbi szerkezetben: 2013.január 01.-én a Szentlőrinci Kistérségi Társulás Fenntartásába kerültek az Óvodák, önállóan gazdálkodó intézményként egy vezetéssel. Intézményünk: Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Liszt Ferenc Utca 2. lett a székhely, mely 1 telephellyel és 4 tagóvodával rendelkezik. Gazdálkodási és munkaügyi feladatokat Szentlőrinc Város Közös Önkormányzatai Hivatala látja el. 1. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Székhely címe: 7940 Szentlőrinc, Liszt F. u 2. 2. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde. Telephely címe: 7940 Szentlőrinc, Arany János u. 22. 3. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodája Tagóvoda címe: 7682 Bükkösd, Vörösmarty u. 3. 4. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bicsérdi Tagóvodája Tagóvoda címe: Bicsérd, Rózsa u. 29/a 5. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Szabadszentkirályi Tagóvodája Tagóvoda címe: 7951 Szabadszentkirály, Ady E u. 37/a 6. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Királyegyházai Tagóvodája Tagóvoda címe: 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 64. Óvodai specialitásaink: - Az iskolára való felkészítés, az egészséges életmód kialakításának igénye. - Gyermekközpontúság érvényesítése. - Szoros szakmai együttműködés az intézmény és tagóvodák, telephely és általános iskolákkal (óvoda iskola átmenet támogatása). - Zöld óvoda - Környezetvédelem, természetvédelem - Madárbarát óvoda - Referencia intézmény (Szentlőrinc, Bükkösd) - Tehetséggondozás (tehetségműhely működtetése Szentlőrinc, Bükkösd) - Hagyományápolás (Szentlőrinc, Bicsérd) - Cigány kisebbségi etnikai program (Bükkösd, Királyegyháza, Szabadszentkirály). - Német kétnyelvű kisebbségi nevelés (Bükkösd) 7
Szentlőrinc Helyzetelemzés Szentlőrinc Baranya megye nyugati felében levő kb.: 7000 lakosú, Pécs és Szigetvár között fekvő, forgalmas vasúti csomóponttal rendelkező, minden irányból könnyen elérhető kisváros. Az ország egyik legfiatalabb, két évtized alatt megduplázódott lakosú, rohamosan fejlődő városa. Jelenleg Járási Székhely település. A munkaképes korú lakosság kb. 1/3-ad része a szolgáltatásban, kis hányada a mezőgazdaságban dolgozik, az iparban foglalkoztatottak száma azonban egyre csökken. A munkahelyek száma nem tartott lépést a lakosság számának növekedésével, így aránylag magas az ingázók", illetve a munkanélküliek száma. Történeti áttekintés Intézményünk, az akkor még a Liszt Ferenc Úti Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 1977- ben, a település második óvodájaként létesült 4 óvodai csoporttal. 1980-ban a már a következő évben az emelkedő gyermeklétszám miatt az eredetileg tornaszobának épült helyiségből is csoportszobát kellett kialakítani. 1980-óta intézményünk 5 csoportos óvodaként működik, ahol a csoportok kialakítása a jelentkezők összetétele, igényei alapján szükség szerint történik. 1997. Március 1-től bölcsődei csoportot is működtetünk. Szentlőrinc Város Önkormányzati Testülete a társult önkormányzatok egyetértésével 2007. július 1-től Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központ (SZONEK) néven összevonta a város oktatásinevelési intézményeit. 2008. július, 1-től a Szentlőrinci kistérséget lefedő integrált oktatási központ jött létre. Az új intézmény fenntartását a Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása vette át. Az önkormányzatok fenntartási és finanszírozási feladatai - az intézményi vagyon megtartása mellett továbbra is megmaradtak. Ebben a kettős szervezeti egységben működött óvodánk, a Szentlőrinci Liszt Ferenc Utcai Óvoda és Bölcsőde, mint szakmailag önálló intézményegység. 2012.szeptember 01-től összevonásra kerültek Szentlőrinc óvodái. Az Arany János Utcai Óvoda Telephelyünk lett, mely óvodánk Szentlőrinc város és a kistérség közoktatási rendszerének legidősebb nevelési intézményegysége, melyet 1901-ben alapított - egy csoporttal - Szentlőrinc Községi Elöljárósága 1985-ben épületbővítéssel 3 óvodai csoportot, új főzőkonyhát, tornaszobát magába foglaló épületszárnyat alakított ki a Nagyközségi Tanács. Az Arany János Utcai Óvoda 1985-re 7 csoportos óvodává fejlődött, közel 200 gyermeket neveltek ebben az időszakban az óvodapedagógusok. A feladatok ellátására az alkalmazotti létszám 32 fő volt. A gyermeklétszám fokozatos csökkenése miatt 2003-ban, majd 2008-ban 1-1 óvodai csoport megszűnt óvodánkban. Óvodánk a település vonzáskörzetéből és a községi társulás településeiből (Kacsóta, Csonkamindszent) is fogadta a gyermekeket. Az Arany János Utcai Óvoda 2007. július 1-től a Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központ egyik óvodai intézményegységévé vált. Újabb integrációval 2008. július 1-től a Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ Arany János Utcai Óvoda Intézményegységeként működik nevelési intézményünk. Az óvodáskorú és bölcsődei csoport gyermekei számára a csoportszobák az előírásoknak megfelelően biztosítják a gyermeklétszám elhelyezését. Szép nagy zöld, parkosított környezetként jelenik meg óvodánk udvara, lehetőséget adva a hasznos és célszerű használható játszóudvar funkciónak. 8
Nyugodt, családias, kiegyensúlyozott és biztonságot teremtő légkör fogadja a gyerekeket az óvodánkban. Komplex óvodai foglalkozások keretében nevelő, képességfejlesztő szemléletünkkel a helyi szükségleteket, az óvodánkba járó gyerekeket és családjukat kívánjuk szolgálni. Alapvető törekvésünk az egészséges életmód alakítása, a gyermekek testi fejlődésének segítése, a rendszeres mozgástevékenység biztosítása, amelyhez óvodánk feltételei adottak. Programunk a gyermekek természetes megnyilvánulásaira, egyéni és életkori sajátosságaira építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értéket. Ebben a folyamatban kiinduló pontnak tekintjük a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Pedagógiai Programunkban, a székhely intézményben Liszt Ferenc u.2 kiemelt feladat-ként jelenik meg a néphagyományok megismerése, ápolása, jeles napok ünnepei. Programunk hitvallása: meggyőződésünk, hogy az óvodáskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy a népi hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és hiteles mintákat kapjon. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen az élményszerű megismerésre, alkotó részvételre, hogy az érzékelésen, észlelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el nemzeti értékeink és a néphagyományok megismeréséhez. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei cselekvő, tevékeny részvételt biztosítanak, és maradandó élményt nyújtanak gyermekeink számára. Egy óvodai csoportszobában SOMADRIN gyógyító légtisztító klímaoldat párologtatása szolgálja a gyermekek légúti egészség megőrzését. Telephelyünkön az Arany János utca 22. kiemelt feladat a környezet védelmére és a természet szeretetére nevelés. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde A gyermekek szociokulturális jellemzői Szentlőrinc A gyermekek összetétele rendkívül heterogén. Megtalálhatóak a kedvező otthoni körülmények között élő gyermekek ugyanúgy, mint a hátrányos helyzetűek. A szülők kisebb hányada középiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Rendezett családi környezetből, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, csonka családokból és ingerszegény környezetből is kerülnek intézményünkbe gyermekek. A család, nevelő szerepe egyre inkább háttérbe kerül, egyre több a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermek. Növekszik azon gyermekek száma, akiknél naponta tapasztalható a szabályok nélküli, megengedő családi nevelés. Királyegyházai Tagóvoda: Az óvodánkba jelentkező gyermekek tükrözik a falusi népesség sokszínű rétegződését. Tapasztaljuk, hogy a családokkal, a családokon belül a gyermekeknek életkörülményei mennyire befolyásolóan alakítják óvodai nevelésünket a technikai fejlődése, a családszerkezetek változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, a családi klímában fellelhető frusztráció. 9
Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyerekek általában nagyon rossz állagú, komfort nélküli körülmények között élnek. A családok légköre egyre kevésbé nyugodt, harmonikus, inkább zaklatott életvitel a jellemző. Az anyák kevés hányada dolgozik. A segélyre szorulók aránya számottevő oka az alacsony kereset valamint a munkanélküliség. A szülők többsége szakmunkás, kevés az érettségizett, ugrásszerűen emelkedik a 8 osztályt végzettek száma. Diplomás ritka. A családok anyagi helyzete a települések között eltérést mutat, míg a Királyegyházáról érkező gyerekek körülményei, anyagi helyzete jobb, Sumonyból, Gyöngyfáról érkező gyermekek közül a többség nagyon nehéz körülmények közül érkezik többen a mély szegénységből. Nagyon kevés családban töltik együtt a szülők a gyerekekkel a szabadidejüket. A gyerekek szabadidejükben a ház körül szabadon játszanak. A család érzelmi életében a nő a meghatározó személy gyakori a nevelési problémával küzdő gyermek. Az előzőkben feltárt okok miatt nagy a felelősségünk a családi neveléssel kapcsolatban, hiszen a családi nevelés hagyománymegtartó hatása megingott. A szülők nagyrészt maguk sem hagyományosan nevelkedtek, és nem tudják maradéktalanul betölteni az ehhez szükséges szerepkört, ezért az intézmények felé fordulnak fokozott igényükkel, aminek csak közösen lehet eleget tenni. Egyértelmű tendencia a családok elvárása az óvodával szemben, melyben a gyerekek neveltségi szintjét a szülő fontosnak tartja, de az ehhez szükséges teendőket nem kívánja igazán visszavinni a családi élet falai közé. Bükkösdi Tagóvoda: Biztosítjuk a településpolitikai célkitűzések egészségügyi, szociális és kulturális téren való érvényesítését annak érdekében, hogy egészséges körülmények között a szociális hátrányok csökkentése mellett értékeket közvetítsünk. Lakóhelyünket, Bükkösdöt különlegesen szép természeti adottságai, történelmi, kulturális emlékei, a település rendezett környezete minden korosztály számára vonzóvá teszi. Megközelítése közúton és vasúton is elérhető. A lakosság foglalkoztatási szintje, annak belső szerkezete nem stabil. A negatív előjelű társadalmi változások, a nagyfokú munkanélküliség, az elszegényedés hatásai érezhetőek a településünkön élők körében is, mindezen befolyásoló tényezők hatással vannak a családok, benne a gyermekek életére is. Pénzforrást a családok számára többnyire a gyermekneveléssel összefüggő jövedelmek, kiegészítő, nem rendszeres, alkalmi munkák, támogatások, segélyek jelentenek A gyermeknevelési szokásokban gyakran megfigyelhető a következetlenség, a tartós érzelmi melegség, az időbeosztás teljes hiánya, szokás és értékrendbeli különbségek. Az alacsony iskolázottság gyakori hátráltató tényező. Szabadszentkirályi tagóvoda A gyermekek nevelése 2 vegyes életkorú csoportban történik, ahol lehetőséget biztosítunk a testvérek és ismerős gyermekek együtt nevelésére. Jól felszerelt csoportszobák és tágas tornaterem, áll a gyermekek rendelkezésére. A jelenlegi gyermeklétszám 40 fő. Óvodánkba Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota, Velény községek közigazgatási területéről érkeznek gyermekek, akik szociális és műveltségi területen egyaránt nagy eltérést mutató családokból indulnak. Az óvodába járó gyermekek 40%-a a cigány népességhez tartozó. Igen magas a hátrányos helyzetű (80%) és a halmozottan hátrányos helyzetű (35%) gyermekek aránya. A legjellemzőbb a 3 vagy több gyermeket nevelő, de előfordul az 1, 2 gyermeket nevelő család is. 10
A szülők iskolai végzettségére a 8 általános és a szakmunkás végzettség a legjellemzőbb, kisebb arányban a középiskolai és főiskolai végzettség. A családok többsége szerény anyagi körülmények között él, igen magas a munkanélküliek aránya. Bicsérdi tagóvoda Az óvoda 2010. óta teljesen felújított épületben működik, eszköz ellátottsága megfelelő, fejlesztése folyamatos. A gyermekek azonos szociokulturális háttérből érkeznek, rendezett családi környezetből. Kiemelt feladatunknak tekintjük a környezetvédelmet, hagyományápolást. A gyerekek nagyon változatos családból érkeznek, a három településről, Boda, Zók és Bicsérd. Szülők iskolai végzettsége változatos megosztást mutat, a 8 általános iskolai végzettségtől a diplomával rendelkező szülőkig. 1.1. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltétele. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: - a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; - a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. - a testi, a szociális és az értelmi, érzelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. - tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az ön azonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 11
Szeretetteljes, gyermekközpontú, családias légkör, a biztonságos, esztétikus környezet kialakítása adja gyermekeink életterét, ahol a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására és az esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk. A kiemelkedő képességű, a szociálisan hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, kapjanak lehetőséget az egyéni fejlődési ütemükhöz mért differenciált fejlesztéshez. Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az óvodai nevelés során a kiemelt figyelmet igénylő gyermek gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Az etnikai kisebbségi nevelés során valósuljon meg a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: a gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés. Partnereinkkel együtt kívánjuk a valódi értékeket megtalálni, és közvetíteni környezetünk, és gyermekeink felé. 1.2.Gyermekkép Gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik. Biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok, a gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Gyermekképünk elvei szoros összefüggésben állnak óvodaképünk tartalmával és elveivel. A tevékeny mindennapok hatására, a gyermekek testileg, lelkileg fejlett, egészséges, harmonikus, önálló és együttműködő gyermekké váljanak, életkoruknak megfelelő ismerettel rendelkezzenek, akik tisztelik és elfogadják társaikat, ismerik, szeretik, védik környezetüket, a természetet. Olyan gyermeki magatartás kialakítását kívánjuk elősegíteni, amelynek lényeges eleme, majd felnőtté váláskor is - nemzeti értékeink megbecsülése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különleges bánásmóddal, befogadó inkluzív pedagógiai szemléletű környezetben és nyitott intézményi rendszerben éljenek, fejlődjenek. 12
1.3.Alapelvek, értékek, célkitűzések - Nyugodt, derűs, biztonságos légkörben, az óvodába járó gyermekek harmonikusan, sokoldalúan fejlődjenek. - A gyermekek és a természet közötti szoros kapcsolat, a pozitív érzelmi viszony kialakítása során váljon belső igényükké a természetet óvó-védő magatartás, valamint nemzeti identitás tudatuk megalapozásának elmélyítése, a környezetükben jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagukat értékelni tudó, másokat elfogadó és együttműködő gyermeki tulajdonságokkal rendelkezzenek, a hagyományokat tisztelő emberré váljanak - Alkalmazott pedagógiát, eszközöket, módszereket a gyermekek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. - A gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődése, kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. - Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. - A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése, mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek figyelembe vétele. 2. Az óvodai nevelés feladatai 2.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt célja: A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Feladatok: - A gyermek edzettségének, fokozott mozgásigényének kielégítése, a mindennapos szabad mozgás biztosítása. - Helyes testápolási, öltözési, étkezési, pihenési szokások kialakítása. - A betegségmegelőzési és egészség-megőrzési szokásainak alakítása. - Az egészséges fejlődéshez szükséges környezet biztosítása. - Olyan magatartásforma kialakítását kezdjük el az óvodában, amely a bioszféra állapotával (föld, víz, levegő) és az emberi környezettel kapcsolatos tájékozottság kialakítására törekszik, a környezet iránti érzékenységre nevelésben, a későbbiekben pedig a tudatos felelősségvállalásban teljesedik ki. - A családdal együtt a gyermekek egészséges életritmusának kialakítása, személyiségfejlődésének elősegítése. 13