Prgramă șclară pentru COMUNICARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ - învăţarea limbii materne bazată pe cmpetenţe în clasa pregătitare - PROIECT MAGYAR ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Tanterv az anyanyelv kmpetenciaalapú ktatásáhz az előkészítő sztályban TERVEZET
Ntă de prezentare Prgrama de limba maghiară pentru clasa pregătitare vizează predarea limbii materne într- nuă abrdare, care urmăreşte dezvltarea unitară şi integrată a tuturr cmpnentelr cmpetenţei de cmunicare (fnetică, lexicală, gramaticală, stilistică). Structurată în funcţie de un mdel cmunicativfuncţinal, prgrama vizează deptrivă dezvltarea capacităţii de receptare a mesajelr şi de exprimare în limba maternă. Prgrama reprezintă abrdare pedaggică mdernă prin adptarea unui demers didactic rientat pe dezvltarea cmpetenţelr specifice, bazându-se pe rezultatele cercetărilr în dmeniul lingvisticii, al psihlgiei cpilului şi pe practica lgpedică. În perida de început a şclarităţii, scpul predării limbii materne este acela de a iniţia prcesul de cnştientizare a experienţelr lingvistice dbândite anterir de către cpii, în aşa fel, încât acestea să devină manifestări intenţinate, cnştiente, şi să se transfrme în cmpetenţe. Bazându-se pe principiile psihlingvisticii, prgrama urmăreşte dezvltarea unitară a cmpetenţelr de înţelegere/receptare a mesajului ral şi a exprimării rale. Dezvltarea cncmitentă a acestr duă cmpetenţe de bază jacă un rl decisiv în prcesul cnştientizării actelr de vrbire. O imprtanţă desebită se acrdă laturii fnetice a cmunicării. Având în vedere că receptarea sunetelr vrbirii şi articularea crectă a acestra în vrbire perează pe duă niveluri: spntan (implicit), incnştient, pe de parte, cnştient (explicit) pe de altă parte, prgrama pune accent pe dezvltarea auzului fnematic, a percepţiei şi memriei auditive, precum şi pe cnştientizarea articulării şi prnunţării crecte a sunetelr. Pregătirea pentru deprinderea cititului urmăreşte cunaşterea de către cpii a cmpnentelr textului scris şi dezvltarea cnştientizării fnlgice. Cu aceasta se relaţinează pregătirea pentru învăţarea scrisului, care se axează pe percepţia frmei, dezvltarea memriei vizuale, a crdnării culmtrii şi perfecţinarea activităţilr grafmtrice. Caracteristicile invatare ale prgramei asigură: tratarea diferenţiată a elevilr în vederea dezvltării lr ptime, eficienţa crescută a muncii cadrelr didactice, prevenirea apariţiei dificultăţilr de învăţare timpurii.
A tanterv bemutatása Ezen tanterv a magyar nyelv új szemléletű tanítását/tanulását kívánja megvalósítani, amely az anyanyelvi nevelést a kmmunikáció kmpetenciaterületének egységes fejlesztési feladatrendszerében értelmezi. Mdern pedagógiai szemléletmódt és kmpetenciaalapú tanítási stratégiát képvisel, azáltal, hgy nyelvészeti, fejlődéslélektani, lgpédiai kutatásk eredményeire támaszkdik. Az előkészítő sztályban a fejlesztés középpntjában a szóbeli kmmunikáció megalapzása áll a szóbeli gndlatközlés tartalmának, nyelvi megfrmáltságának, fnetikai jellemzőinek tudatsítása révén. A kisisklás krsztály kezdeti szakaszában az anyanyelvi nevelés célja az, hgy az isklába lépés előtt szerzett nyelvi tapasztalatkra építve megindítsa a gyermek anyanyelvi tudatsdásának flyamatát, megalapzza a funkcinális nyelvhasználatt, hzzájárulva ezáltal ahhz, hgy a nem-tudats, autmatizált jártasságk, tudats, akaratlags, szándéks nyelvi megnyilvánulássá alakuljanak. A tanuláslélektani elvekre alapzva a tanterv hangsúlyzza, hgy a szóbeli közlés megértése és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése egymástól elválaszthatatlan. E két alapkmpetencia, mely nyelvészeti megközelítésben nem más, mint a beszédészlelés és a beszédprdukció, együttes alakítása döntő szerepet játszik a fnlógiai tudatsság megalapzásában. A szóbeli közlés vételét, valamint az artikuláció flyamatának szabályzását a beszédhanghallás teszi lehetővé, ami két szinten működhet: egyrészt spntánul (implicit módn), nem tudatsan, másrészt akaratlagsan (explicit módn), tudatsan. Az előbbi a beszédben a felismerést jelenti, az utóbbi pedig a fnlógiai tudatsságt. Az lvasás megtanulására való felkészülés az írtt szöveg kmpnenseinek megismerésével, a fnématudatsság fejlődésével és a szövegmechanikai ismeretek integrálásával teljesedik ki. Ehhez szervesen kapcslódik az írás megtanulására való felkészülés, amely a frmaészlelést, az írásmzgáskrdinációt, a grafmtrs tevékenységek kivitelezését és az autmatizált vnalvezetést fglalja magába. A tanterv újszerű sajátssága az, hgy: esélyt teremt a tanulók képességeiben mutatkzó különbözőségek kezelésére, hatéknnyá teszi a tanító alapzó munkáját, megelőzi a krai tanulási kudarck kialakulását.
ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY ALAPKOMPETENCIÁK 1. A szóbeli közlés megértése 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése 3. Az írtt szöveg megértésének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése 1. A szóbeli közlés megértése (beszédészlelés) Sajáts kmpetenciák 1.1. Fnlógiai jelenségek felismerése (a beszédhangk hallása, felismerése, elkülönítése) 1.2. Szintaktikai és szemantikai jelenségek felismerése a közlésben 1.3. Aktív befgadói szerep különböző kmmunikációs helyzetekben Tanulási tevékenységek/tartalmak - A hallást és a beszédhanghallást fejlesztő tevékenységek: a közvetlen környezet hangjainak felismerését segítő gyakrlatk a hangfelismerést, hangdifferenciálást célzó gyakrlatk két hang differenciálását segítő gyakrlatk a hanganalízist (hangk helyének lkalizálása a szavakban, szótagkban; szótagkra és hangkra bntás; szavak felismerése magánhangzók alapján) fejlesztő gyakrlatk - A köznyelvi kiejtés nrmáinak felismerését szlgáló tevékenységek - Az auditív ritmus fejlesztésére irányuló gyakrlatk - Az auditív emlékezet fejlesztését szlgáló gyakrlatk - A mndatbeli szórend felismerését segítő gyakrlatk - Tőszavak és tldaléks szavak megkülönböztetését segítő feladatk - A térbeli, az időbeli és mértékbeli relációkat kifejező szavak felismerését segítő gyakrlatk - A kérdőszavak megfigyeltetését célzó gyakrlatk - A beszédben előfrduló nyelvhelyességi hibák érzékelését célzó gyakrlatk - A kép és a szövegtartalm társítására szlgáló tevékenységek - Az egymásutániság, a srrendiség érzékelését célzó feladatk - A befgadói magatartás megnyilvánulását segítő gyakrlatk - A belső képteremtés képességének fejlesztésére szlgáló tevékenységek - A beleélést, és az empatikus magatartást fejlesztő tréningek - Beszédhelyzetek teremtése, melyben a tanuló figyelemmel kísérheti társai és a pedagógus beszédét - A mndókák, a gyermekversek, a mesék mndanivalójának megélésére szlgáló helyzetek - Beszédhelyzetek teremtése a szóhasználat, a kiejtés és a metakmmunikáció tudatsítására 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése(beszédprdukció) 2.1. Fnlógiai jelenségek alkalmazása (adtt hangk tudats felismerése, hangztatása, kiemelése, elkülönítése) - A beszédszervek ügyesítését segítő gyakrlatk a magyar beszédhangk sajátsságainak megfelelően: Hangutázással egybekötött beszédlégzés gyakrltatása Megfelelő nyelv- és ajakállás gyakrltatása - A magánhangzók és mássalhangzók akusztikus megkülönböztetését és a helyes artikulálást fejlesztő gyakrlatk
2.2. Szintaktikai és szemantikai jelenségek alkalmazása a közlésben 2.3. Aktív közlői és befgadói szerep különböző kmmunikációs helyzetekben - Hangleválasztási gyakrlatk - A hangk helyének lkalizálását célzó gyakrlatk szavakban, szótagkban - Szótaglási, hangztatási gyakrlatk - Hangdifferenciálási gyakrlatk a fnémák minősége szerint - Szófelismerő gyakrlatk magánhangzók alapján - Mndatritmus, szóritmus, szóhangsúly érzékelését fejlesztő gyakrlatk - Gyakrlatk a kijelentő, kérdő, és felkiáltó mndat hanglejtésének érzékelésére - A köznyelvi kiejtés nrmáihz való igazdást célzó gyakrlatk - Gyakrlatk a hasnló és ellentétes értelmű szavak helyes használatára - A szavak mndatkká fűzésének gyakrlása - A helyes tldaléklás gyakrlása - A szótőváltzásk megfigyelését segítő gyakrlatk - Új szavak használata megfelelő szövegkörnyezetben - Gyakrlatk a térbeli, időbeli, és mértékbeli relációkat kifejező szavak helyes használatára - Gyakrlatk a kérdőszavak helyes használatára - Mndatkapcslásk (időrendiség, k-kzati összefüggések szerint vagy kötőszavak segítségével) - Helyzetteremtés a beszélői magatartás megnyílvánulására - A helyzetfelismerést, beszédhelyzethez való alkalmazkdást fejlesztő gyakrlatk - Kérdés és felelet megfgalmazásának gyakrlása a párbeszéd szabályainak betartásával - Köszönés, bemutatkzás gyakrltatása - Közlemények megfgalmazásának gyakrlása: reprdukció és önálló szövegprdukció - Beszélgetés kezdeményezésére való ösztönzés - Beszélgetésbe való bekapcslódásra késztetés - Társakra való figyelés gyakrltatása az aktív tématartás érdekében - Párbeszéd alkalmazása adtt kmmunikációs helyzetekben - A beszédritmus, hanglejtés, hangerő, hangmagasság igazítása a kmmunikációs helyzethez - Érzelmek, beszélői szándék érzékelésére szlgáló gyakrlatk 3. Az írtt szöveg megértésének fejlesztése (felkészülés az lvasás megtanulására ) 3.1. Az írtt szöveg alapvető kmpnenseinek felismerése és megnevezése 3.2. Fnématudatsság: fnémák jelölése szimbólumkkal - Mndat, szó, szótag, betű szimbólumainak felismerését és megkülönböztetését célzó gyakrlatk - Szóképek és szóképek szimbólumainak felismerését, megfeleltetését segítő gyakrlatk - A szóképanalízis gyakrltatása - A vizuális képzetek felidézésének gyakrltatása - A látási figyelem terjedelmének tartását fejlesztő tréningek - Az akaratlags és szelektív figyelmi funkciók fejlesztését célzó gyakrlatk - Gyakrlatk a srrendiség felismerésére, a srzatk pnts felidézésére és visszaadására - Fnémajelölés gyakrlása szimbólumkkal: A fnémaszegmentáció (szavak hangkra bntása) gyakrlása Fnémaszámlálás (hangszámlálás) gyakrlása Adtt hang szóhz rendelésének gyakrlása Szó szóhz rendelésének gyakrlása
3.3. A szöveg mechanikájára vnatkzó ismeretek Hangelkülönítési gyakrlatk Fnémahelyettesítési gyakrlatk (a hangk helyettesítése, cseréje, elhagyása, a hangsrrend megfrdítása) - Gyakrlatk a magánhangzók és mássalhangzók felismerésére hívóképek alapján - Szótagkpgási gyakrlatk - Szótagjelölési gyakrlatk szimbólumkkal: Szótagszámlálás Szótagelkülönítés Szótaghelyettesítés Szótagk összeillesztése - Rímfelismerési gyakrlatk - Hangösszevnási gyakrlatk (hívóképek segítségével) - Gyakrlatk annak tudatsítására, hgy: a nymtattt szöveg nyelvi jelentést hrdz a nymtattt és beszélt szavak megfelelnek egymásnak a szöveg balról jbbra és felülről lefelé halad az ldaln 4. Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése (felkészülés az írás megtanulására) 4.1. Frmaészlelés - Vizuális analízist, szintézist segítő gyakrlatk - Alak-háttér kiemelési gyakrlatk - Az alakállandóság érzékelését fejlesztő gyakrlatk - Frmafelismerési, frmaegyeztetési gyakrlatk - Térbeli helyzet érzékelését fejlesztő gyakrlatk - Térbeli visznyk érzékelését fejlesztő gyakrlatk - Arányk észlelését célzó gyakrlatk - Képalktásk gyakrlása az arányk és méretek érzékelésével 4.2. Írásmzgás-krdináció - A szem-kéz krdináció fejlesztésére szlgáló gyakrlatk - Nagymzgásk végzése térben - Kismzgásk végzése síkban - Színezés, rajzlás - Ráírás, nymkövetés, frmautánzásk - Vnalábrák, betűelemek máslása - Mintakövetés 4.3. A grafmtrs tevékenységek kivitelezése 4.4. A betűelemek írása és autmatizált vnalvezetés - Az íráshz szükséges egészséges és praktikus testtartás felvételének gyakrlása és szkássá alakítása - Az íróeszközök helyes használatának gyakrlása - Az ujjak mzgéknyságának fejlesztését célzó gyakrlatk - A testséma fejlesztését szlgáló gyakrlatk - A térbeli rientáció fejlesztését segítő gyakrlatk - Gyakrlatk a vizuális szeriális emléklezet és a srrendiség felismerésének fejlesztésére - Oldaliság gyakrlása az írófelületen - Az írás irányának megfigyeltetése, iránykövetés gyakrltatása - Gyurmázás, képalakítás - Ritmikus mzgáskövetés mndókára, versre, dalra - Betűelem vázlása átírással nagy alakban, váltzó méretű vnalrendszerben (min. 2-3 cm) - A lendületes, ritmikus, balról jbbra irányuló kézmzgás gyakrltatása - Esztétikus összkép kialakításának gyakrlása - A verseket megjelenítő rajzs feladatk elvégzése
1. A szóbeli közlés megértése (beszédészlelés) Tanulási tartalmak és fejlesztési lehetőségek A hallást és beszédhanghallást fejlesztő tevékenységek A közvetlen környezet hangjainak felismerése (Például: kulcs csörgése, csengő csengése, az autó burrgása, egymás hangjának felismerése stb.) Hangfelismerés, hangdifferenciálás - a hangk tulajdnságainak megkülönböztetése: hsszú-rövid, zöngés-zöngétlen hangk felismerése (Például: a k hangra a gyermekek kppanatanak, sz hangra sziszegnek, Ha hsszan halld a hangt a szóban, mndd utánam, ha nem, ne mndd utánam! ), visszhangjáték (Például: Mndd ki azt a hangt, amelyiket a szóban hsszan halld! ) Két hang differenciálása (Például:Bemutatjuk a vnat és a kígyó képét. Minek a hangját halld: s - sz? Hansnlóan történik a c-cs, z-zs,d-t, k-g, k-t, m-n, b-g hangk differenciálása.) Hanganalízis (Például: A... hangt a szó elején/végén/belsejében halld?, szógyűjtés (kiválaszttt hanggal a szó elején, végén, belsejében) A köznyelvi kiejtés nrmáinak felismerését szlgáló tevékenységek Az auditív ritmus fejlesztését szlgáló gyakrlatk mzgást, zenét és ritmust összekapcsló tevékenységek: a gyermek beszél miközben ritmussan mzg. Az auditív emlékezet fejlesztését szlgáló gyakrlatk ritmuss tevékenységek megerősítik az időbeli srrendről kialakíttt képzeteket, fejleszti a rövidtávú auditív memóriát. (Például: A gyermekek körben állnak, mindegyik mnd egy-egy állatnevet, de csak úgy kapcslódhat be a játékba, ha az előtte elmndtt állatneveket felsrlja.) Mndatbővítés, szóláncbővítés. A mndatbeli szórend felismerését segítő gyakrlatk a szórend és a közléstartalm közti kapcslat megfigyeltetése (Például:Hibás szórendű mndatk érzékelése, javítása.) Tőszavak és tldaléks szavak megkülönböztetését segítő feladatk - (Például: Szavak tldaléklásának érzékeltetése mzgáss játékkal: utasításk végrehajtása: Tedd a ceruzát a tlltartóba, tlltartóra stb.) Térbeli-, időbeli-, és mértékbeli relációkat kifejező szavak felismerését segítő gyakrlatk - a relációszókincs fejlesztése a tájékzódásnak, a mindennapi létnek, a helyes világkép kialakulásának, ugyanakkr az anyanyelv elsajátításának és az eredményes kmmunikációnak elemi feltétele. (Például: Relációszavak használatának megfigyelése mzgáss játékk srán: Tedd a labdát a pad mellé/elé/mögé/alá!, Különböző idősrk megértése: tegnap, ma, jelenleg, mst, utána, hlnap. Dlgk, közötti mennyiség, nagyság, gyakriság, rész-egész szerinti visznyk, különbségek, srrendek kifejezésére használt szavak megfigyelése a közlésben.) A kérdőszavak megfigyeltetését célzó gyakrlatk a kérdőszókincs ismerete a kérdések megértése és a kérdezés technikájának gyakrlása. A beszédben előfrduló nyelvhelyességi hibák érzékelését célzó gyakrlatk A kép és a szövegtartalm társítására szlgáló tevékenységek Az egymásutániság, a srrendiség érzékelését célzó feladatk (Például: eseményeket ábrázló képek rendezése mese alapján,történet flytatása, befejezése stb.) A befgadói magatartás megnyilvánulását segítő gyakrlatk az aktív, akaratlags figyelem fejlesztése A belső képteremtés képességének fejlesztésére szlgáló tevékenységek a képzelet fejlesztése történetek, szereplők, lírai alktásk stb. rajzban való reprdukálása által A beleélést, és az empatikus magatartást fejlesztő tréningek az érzelmi megnyilvánuláskra való késztetés: öröm, szmrúság, meglepődöttség stb. kifejezése Beszédhelyzetek teremtése, melyben a tanuló figyelemmel kísérheti társai és a pedagógus beszédét A mndókák, a gyermekversek, a mesék mndanivalójának megélésére szlgáló helyzetek érzelmi ráhanglódás a mese hangulatára élő, közvetlen mesemndás által Beszédhelyzetek teremtése a szóhasználat, a kiejtés és a metakmmunikáció tudatsítására 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése(beszédprdukció) A beszédszervek ügyesítését segítő gyakrlatk a magyar beszédhangk sajátsságainak megfelelően: Hangutázással egybekötött beszédlégzés gyakrlatk beépítése keretmesébe (Például: Üljetek be az autóba, indítsátk be a mtrt! - Mély belégzés - Brrrrrr ajakréssel kilégzés.
Légzésgyakrlat hangutánzással (Például: Fúj a szél : a levegő mzgásának megjelenítése halk f hanggal, középerős sz hanggal, majd z vagy v hanggal) Megfelelő nyelv és ajakállás - egyszerű ajakmzgásk (Például: - ajakkerekítés, e ajkak szűkítése), összetett ajakmzgásk (Például: ajkakat távlítani, kerekíteni: u-i-u-i, ajkakat csukni, kerekíteni: m-u-m-u ), nyelvizm-erősítő gyakrlatk (Például: csettintés nyelvvel) A magánhangzók és mássalhangzók akusztikus megkülönböztetését és a helyes artikulálást fejlesztő gyakrlatk a magánhangzók és mássalhangzók elkülönítése, artikulálása váltzó hangkörnyezetben (Például: hangztató játékk magán- és mássalhangzókkal, a kiejtésbeli különbözőségek megfigyeltetése) Hangleválasztási gyakrlatk egy hang izlált kiejtése a szóban elfglat helyének megnevezésével (Például: Melyik hanggal kezdődik a fal szó? ) A hangk helyének lkalizálását célzó gyakrlatk szavakban, szótagkban a szó/szótag minden egyes hangját elkülönítve kell kiejteni Szótaglási, hangztatási gyakrlatk játéks gyakrlatk: mndókák kpgása szótaglással, hangkra bntással, szótagkpgás: (Például: Hányszr kpgsz ennél a szónál? ), szóalktás szótagkból, szó szótaghz való rendelése Hangdifferenciálási gyakrlatk a fnémák minősége szerint a hangk időtartamának érzékelése: visszhangjátékk (Például: Mndd ki azt a hangt, amelyiket a szóban hsszan hallttad! ), kpgtatós játék (Például: Ha hsszan halld a... hangt, kppants! ) jeletésmegkülönböztető játékk: hsszú-rövid magánhangzók cseréje (Például: öt-őt, csíks-csikós ), hszzú-rövid mássalhangzók cseréje (Például: hal-hall, megy-meggy, felet-felett ) Szófelismerő gyakrlatk magánhangzók alapján szógyűjtés megadtt magánhangzókkal (Például: e é: egér, szekér), magánhangzós beszéd (Például: karalábé: a-a-á-é ) Mndatritmus, szóritmus, szóhangsúly érzékelését fejlesztő gyakrlatk az artikuláló szervek gyrs mzgását fejlesztjük a mndókák, erős ritmusú gyermekversek mndgatása által, de értelmetlen szótagsrkn is gyakrltathatunk (Például: : ga-gá-ge-gé-gu-gi-gő, a gyakrlatt váltzó hangerővel, fkzatsan gyrsítva végeztetjük), az érzelmi hangsúly érzékeltetése ellentétes mndatkkal (Például: Nagyn fáj, nem fáj,/ Szeretem, nem szeretem ), szituációs helyzetekben (Például: utasítva, kérve, követelve, haragsan) Gyakrlatk a kijelentő, kérdő, és felkiáltó mndat hanglejtésének érzékelésére A köznyelvi kiejtés nrmáihz való igazdást célzó gyakrlatk Gyakrlatk a hasnló és ellentétes értelmű szavak helyes használatára A szavak mndatkká fűzésének gyakrlása mndatalktás adtt szavakkal, adtt témák alapján. A mndat jelentésének, a beszélő szándékának tudatsítása játéks gyakrlatk által. Helyes tldaléklás gyakrlása játéks gyakrlatk az alapszó és a tldalék visznyának felismerésére, annak tudatsítására, hgy a szavakat gyakran tldaléklással kapcsljuk egybe (Például: helytelen tldaléklás javítása, tldalék nélküli szavak kiegészítése tldalékkal a közlemény tartalmának megfelelően) Szótőváltzásk megfigyelését segítő gyakrlatk egyes-többes szám játéks gyakrlása (Például: tó-tavak, kanál-kanalak), tárgyrag játéks illesztése (Például: tükör-tükröt, tél-telet, nyár-nyarat) Új szavak használata megfelelő szövegkörnyezetben szómagyarázat, mndatalktás, szituációs játékk Gyakrlatk a térbeli, időbeli, és mértékbeli relációkat kifejező szavak helyes használatára relációszavak helyes használata Gyakrlatk a kérdőszavak helyes használatára kérdések helyes megfgalmazása Mndatkapcslásk (időrendiség, k-kzati összefüggések szerint vagy kötőszavak segítségével) tartalmilag összefüggő mndatk kapcslása, rendezése a megadtt szempntk szerint, mesélés képsr alapján, megkezdett mndatk, történetek befejezése Helyzetteremtés a beszélői magatartás megnyilvánulására az önbizalmra, a kapcslatteremtésre, a beilleszkedésre, a feladatmegértésre, a feladattartásra, az érdeklődésre, a kíváncsiságra való ösztönzés a szcialitás fejlesztése érdekében (Például: dramatizálásk, élménybeszámlók, véleménynyilvánítás, a kritikai érzék fejlesztése) A helyzetfelismerést, beszédhelyzethez való alkalmazkdást fejlesztő gyakrlatk szituációs játékk Kérdés és felelet megfgalmazásának gyakrlása a párbeszéd szabályainak betartásával kérdő mndatk és kijelentések helyes megfgalmazása, a válaszadás igazítása a kérdéshez Köszönés, bemutatkzás gyakrltatása Közlemények megfgalmazásának gyakrlása: reprdukció és önálló szövegprdukció a valóságra vnatkzó kijelentések megfgalmazása, mesék visszamesélése, mdókák és versek szavalása Beszélgetés kezdeményezésére való ösztönzés köszönési frmulák, engedélykérés, érdeklődés megfgalmazása Beszélgetésbe való bekapcslódásra késztetés
Társakra való figyelés gyakrltatása az aktív tématarás érdekében egymásra figyelés, együttérzés, egymáshz való alkalmazkdás, egymás segítése gyakrlása szituációs játékkban Párbeszéd alkalmazása adtt kmmunikációs helyzetekben A beszédritmus, hanglejtés, hangerő, hangmagasság igazítása a kmmunikációs helyzethez hsszú-rövid ritmus érzékeltése (a hangk hsszúságának differenciálása) szópárk segítségével (Például: baj-báj, láb-lap ), nyelvtörők, flyamats beszéd ritmusának váltztatása (gyrsítás, lassítás), hangk, szavak, mndatk, összefüggő szövegek mndása váltzó hangerővel, hangerőgyakrlatk szituációs helyzetekben (Például: anyu hívja a fiát, aki a skadik hívásra nem reagál, vásári kikiáltók), hangváltáss gyakrlatk (Például: mackó és cinke beszélget egymással), számsrk, szósrk elmndása különböző hangmagasságkban, a mndatk hanglejtésének gyakrlása utánmndással Érzelmek, beszélői szándék érzékelésére szlgáló gyakrlatk az érzelmek és gndlatk értelmes megfgalmazása 3. Az írtt szöveg megértésének fejlesztése (felkészülés az lvasás megtanulására ) Mndat, szó, szótag, betű szimbólumainak felismerését és megkülönböztetését célzó gyakrlatk jelekkel, jelképekkel történő ismerkedés, melyeken keresztül tudatsan kialakulnak az alpvető nyelvi fgalmak anélkül, hgy a tanuló ismerné a betűket vagy összelvasná őket (Például: betűkártyák, szókártyák, mndatcsíkk használata, melyek kezdetben vnalakkal, körlapkkal, színes mértani fmákkal jelölik a a hangk helyét) Szóképek és szóképek szimbólumainak felismerését, megfeleltetését sgítő gyakrlatk a szavak vizuális jelzőire figyelés, a szóképes lvasás, ami a szó egészének képére épül a tanulók a szóalak látványát rögzítik az emlékezetükbe (Pl. hsszú ideji megfigyelés után társítani tud szókártyára írt neveket sztálytársakkal, tárgyak nevét a teremben levő tárgyakkal stb.) Szóképanalízis gyakrltatása szóképeket éppúgy szét lehet szedni és össze lehet rakni, mint a kirakós képeket, a szóképek betűkből tevődnek össze (Például: a szókép betűi helyett annyi karikát rajzl, ahány betűt lát a szóban, anélkül, hgy kilvasná a szót, majd hangztatja a kimndtt szó hangjait) A vizuális képzetek felidézésének gyakrltatása a tanulók tudatába elraktásrztt már láttt betűk képei, szóképek, szótagk képeinek felidézése játéks frmában, anélkül, hgy összelvasna, vagy ismerné a betűkhöz társuló hangt (Például: rendszeres játék lehet akár tárgyat, akár képet vagy absztrakt jelet mutatunk be az a feladat, hgy fényképezze le a szemével, majdbecsuktt szemmel vetítse le a belső képernyőjére, és nézze meg újra; a képzeleti kép részleteire irányuló kérdések rávezetik, hgy mennyiben vlt hiánys és pntatlan a belső kép; újra megszemlélve a tárgyat kiegészítheti a hiánykat, vagy helyesbítheti a tévedéseit.) A látási figyelem terjedelmének tartását fejlesztő tréningek tudja befgni a látásával a szót, szótagt, betűhalmazt, mert lvasás elsajátítása srán száms vizuális infrmációt szükséges figyelni és megjegyezni (Például: szóképek nevének többszöri elismétlése után a szóképek betűkre darablása, majd a betűk újból szóképpé összerakása és a szókép megnevezése; jelölje a betűsrban azt a betűt, ami az elsővel azns) Az akaratlags és szelektív figyelmi funkciók az akaratlags figyelem tartása ebben a krban alakul; az aktivációs szint stabilítása és a mtiváció teszik lehetővé a kncentrált, pnts, alaps megfigyelést érdekes, játéks feladatkkal lehet fejleszteni (Például: két majdnem azns képen apró váltzáskat megtalálni; jegyezze meg a hívóképek kezdőhangját) Gyakrlatk a srrendiség felismerésére, a srzatk pnts felidézésére és visszaadására A srzatk pnts felidézéséhez és visszaadásáhz a szerialitás képességére van szükségünk. A szeriális képesség kulcsfntsságú az lvasási készség kialakulásának flyamatában. (Például: összekevert srzatk rendezése; vizuális ritmus követése, utánzása, flytatása; események, mese elmndása képsr alapján; gyermekflyóiratk ldalain minden azns alakú betű azns színnel színezése; képek nevének hangztatása és nagyságrendbe állítása szavak hsszúsága szerint vagy valamilyen lgikai srrend szerint) Fnémajelölés gyakrlása szimbólumkkal: Fnémaszegmentáció (szavak hangkra bntása) a szó minden egyes hangját elkülönítve kell kiejteni (Például: Milyen hangk vannak a fal szóban? ; Mely hangkat halld a sapka szóban? ) Fnémaszámlálás (hangszámlálás) egy szó hangjainak aznsítása vagy számlálással hangk számának megadásával, vagy kpgással, lapcskák kirakásával, körlapk rajzlásával stb. (Például: Hány hangt hallasz a fal szóban? ) Adtt hang szóhz rendelése egy kimndtt szóban előre megnevezett hangt kell felismerni (Például: Van f hang a fal szóban?) majd adtt hívókép segítségével a hívókép hangját felfedezni rajzk nevében és jelölni ezt színezéssel, rajzzal stb.
Szó szóhz rendelése elmndtt szó egyik hangjának összehasnlítása másik szóval (Például: A fal szó ugyanúgy kezdődik mint a fej szó?) és annak jelölése rajzk, színek, mértani frmák segítségével egységes jel segítségével Hangelkülönítés, hang helyzetének megadása egy hangt melynek szóbeli helyét megnevezik izláltan kell kiejteni (Például: Melyik hanggal kezdődik a fal szó?; Van s a sapka szó elején, a szó belsejében vagy a szó végén?), majd jelölni képek alatti körlapk színezésével a hang pnts helyét a kép nevénen (Például: Rajzlj annyi körlapt a kép alá, ahány hangt hallasz a kép nevében! Színezd azt a körlapt, amelyik a f hang helyén van! stb.) Fnémahelyettesítés - a hangk helyettesítése, cseréje, elhagyása, a hangsrrend megfrdítása (Például: Mndd azt, hgy fal! Mst úgy, hgy a f hangt helyettesítsd h hanggal! Rajzld le amit megértettél!) Gyakrlatk a magánhangzók és mássalhangzók felismerésére hívóképek alapján a hangképzet kialakítását fejlesztik játéks frmában, szerepük csupán annyi, hgy spntán asszciációkat biztsítsanak a hang és kép között, nem a betűk tanítását szlgálják kezdetben a mássalhangzók leválasztása hangutánzó szavakat jelölő képek segítségével történik játéks frmában (Például: a z hang társítása élményhez: a nektárt gyűjtő méhecskék zümmögésének megfigyelése; majd annak memrizálása, hgy a zümmögő méhecske képe a z hangt jelöli) később, miután a szavak kezdőhangjának leválasztása, a hangelkülönítés jól működik, lyan szimbólumkat ábrázló képek alapján nevezik meg a hangkat, melyek közel állnak a gzermekhez (Például az a hangt jelölő kép az alma; az ó hangt jelölő az óriás, a b hangt jelölő a béka stb.) Szótagkpgási gyakrlatk ( Kpgj annyiszr, ahányszr nyitd a szádat a sapka szó kimndásakr! ; Hányszr kpgsz ennél a szónál: sapka? ) Szótagjelölési gyakrlatk szimbólumkkal: Szótagszámlálás: egy szó szótagjainak aznsítása vagy számlálással szótagk számának megadásával, vagy kpgással, lapcskák kirakásával, vnalak rajzlásával stb. Szótagelkülönítés (Például: képeken látható nylc állat nevét hallgatják meg a gyermekek egyenként, majd ezeket szótaglva, minden szótagnál tapslva visszamndják, később kötik szótagmennyiséget jelölő ábrákhz, jelekhez - a szavak egy, két és hárm szótagból álljanak) Szótaghelyettesítés (Például: ka-kas szóban a - kas szótagt helyettesítsd más szótaggal úgy, hgy értelmes szót nyerj! Rajzld le az így kaptt szavakat!) Szótagk összeillesztése (Például: ismert állatk képeit vágják szét a tanulók és ehhez hasnlóan két részre taglják az állatneveket: első részükhöz az első szótag, másdik részükhöz a másdik szótag tartzik; az így kaptt négy szótagt két új szóvá kell összetenni, majd visszahelyezni az eredeti szóba.) Rímfelismerési gyakrlatk Rímpárk felismerése spntánul, hallás után (Példa: képeken is ábrázlt négy szóról kell eldönteni, melyek illenek össze, melyik hárm rímmel, majd az összetartzó képeket el kell helyezni egy ház hárm ablakában, a nem rímelőt pedig a tetőre kell tenni: pipa-liba-szék-csiga) Hangösszevnási gyakrlatk (hívóképek segítségével): elkülönített (izláltan) kiejtett hangkat kell összekapcslni, és mint szót kimndani (Például: Melyik szó ez: f-a-l? ) a hangk kiejtését segíti a hívókép a hívóképek kezdőhangjának összevnása csak kezdetben két kép (két hang) alapján, *majd hárm kép, hárm hang alapján Gyakrlatk annak tudatsítására, hgy: a nymtattt szöveg nyelvi jelentést hrdz képregények megfigyelése; színes képes meséskönyvek lapzása; fellvastt mesék, versek, történetek eseményeinek társítása könyvek képeivel a nymtattt és beszélt szavak megfelelnek egymásnak szavak bekarikázása flyóíratk szövegeiben, azns betűk kiszínezése azns színekkel anélkül, hgy ismernék a betűk jelentését, lvasnák a szavakat a szöveg balról jbbra és felülről lefelé halad az ldaln srnkét, balról jbbra haladva szavak bekarikázása flyóíratk szövegeiben, azns betűk kiszínezése azns színekkel anélkül, hgy ismernék a betűk jelentését, lvasnák a szavakat 4. Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése (felkészülés az írás megtanulására)
Vizuális analízist, szintézist segítő gyakrlatk - vnalábrák, betűelemek, betűfrmák elemzése, részek jelölése, részekből egész vnalábrák, betűfrmák összeállítása Alak-háttér kiemelési gyakrlatk vnalábra, betűelem, betűfrma felismerése különböző helyzetekben, hasnló ábrák halmazából, betűmezőből, a látás fkuszálására irányuló gyakrlatk, nagy képen kis részlet megtalálása Alakállandóság érzékelését fejlesztő gyakrlatk annak tudatsítása, hgy az ábrák, betűelemek, betűfrmák állandó tulajdnságkkal rendelkeznek, megőrzik eredeti alakjukat a felismerés flyamatában; a frma állandó, váltzatlan, független a mérettől, színtől, elhelyezéstől, látásszögtől (Például: Színezd ki a kicsi, közepes és nagy köröket!, Színezd ki az ugyanlyan kiskutyákat! ), elbújtattt frma keresése, egymást részben takaró tárgyak, frmák színezése, teljes és nem teljes frmák közti különbségek megnevezése, tárgyak alapfrmák szerinti sztályzása Frmafelismerési, frmaegyeztetési gyakrlatk vnalábrák, betűelemek, betűfrmák felismerése állandó tulajdnságaik alapján, azns frmák felismerése (Például: Színezd ki azkat vnalakat/virágfrmákat..., amelyek pntsan lyank, mint az első! ) Térbeli helyzet érzékelését fejlesztő gyakrlatk rajzk, vnalábrák, betűelemek, betűk elhelyezése a grafikai térben (keretekben, srkban, fenn, lenn középen stb.) Térbeli visznyk érzékelését fejlesztő gyakrlatk rajzk, vnalábrák, betűelemek egymáshz visznyíttt elrendezése (Például: Rajzlj virágt a fa mellé, házat a patak és a fa közé, napcskát a felhő fölé! stb.) Arányk észlelését célzó gyakrlatk - a rajzk, vnalábrák, betűk elemei közötti pnts méretészlelés, a méretbeli különbségek differenciálása (Például: Írd át színessel a betűfrmának azt a részét, amely a legnagybb/legkisebb!, Rajzld le pntsan a fenti ábrát! ) Képalktásk gyakrlása az arányk és méretek érzékelésével (Például: Rajzlj valami érdekeset a kicsi, és nagy négyzetekből és körökből! ), Gestalt-látás (egységben látás): frmák, betűk, szavak, számk, képek kiegészítése egésszé Szem-kéz krdináció fejlesztésére szlgáló gyakrlatk (Például: Vezesd el az egeret a sajthz! Rajzld meg az útját a labirintusn át! Közben ne emeld fel a ceruzát, és ne térj le az útról! ) Nagymzgásk végzése térben - mndókára végzett bemelegítő, ráhangló gyakrlatk, nagymzgással végzett szövegmndás a cselekvést jelentő szavak mutgatásával, szabadmzgáss játékk: csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrálás, lépcsőn járás stb., mzgásutánzó játékk álló helyzetben, mzgó helyzetben (Például: állatk mzgásának utánzása, szbrjáték), mzgássrk kitalálása, ütemezése irányváltásk, tempóváltásk a mzgásban Kismzgásk végzése síkban önkiszlgálás /szabadn végezhető mzgásk (Például: szappan frgatása, masni kötése), kéztrna, ujj-játékk, zngrázás, gépelés, ujjbábzás, fűzés, játék pálcikákkal, magkkal: frma, sr kirakása, flytatása, váltztatása, puzzle stb. Színezés, rajzlás különböző / váltzó nymatékkal, ujjal, szivaccsal, ecsettel Ráírás, nymkövetés, frmautánzásk vnalábrákra való írás színessel, pntk összekötése Vnalábrák, betűelemek máslása a részek helyes máslása, a méret és az arányk betartása Mintakövetés minták megfigyelése, srk flytatása, díszítősrk írása a minták szabálys váltakzásával, képek átmáslása Az íráshz szükséges egészséges és praktikus testtartás felvételének gyakrlása és szkássá alakítása Az íróeszközök helyes használatának gyakrlása Az ujjak mzgéknyságának fejlesztését célzó gyakrlatk ujjbemelegítő gyakrlatk mndókák, versikék mndgatásával (Például: Könyököt behajlítva, laza kéztartással, mndóka közben a csuklóval és az ujjakkal körkörös mzgást végeztetünk: Ujjaimat trnáztatm, a csuklómat elfrgatm. Hüvelykujjam trnáztatm, mutató ujjam trnáztatm,stb.), ujjak mzgatása a padn Testséma fejlesztését szlgáló gyakrlatk mndóka közben az arc/test részeinek mutgatása, majd közös beszélgetés a gyermekekkel (Például: Miről szól a mndóka? : Sűrű erdő haj; Kpasz mező hmlk; Pillgtató szemek; Szuszgtató rr; Tátgató száj). A mndóka begyakrlása, többszöri ismétlése, tükör előtt. A magyarázat képről történik, a gyermek a feladatt magán, tükör előtt végzi. Térbeli rientáció fejlesztését segítő gyakrlatk tájékzódás síkban, térben: mzgáss játékk, utasításk végrehajtása (Például: Hajlj le!, Lépj hármat előre, kettőt hátra!, Állj az asztal mellé/elé/mögé! stb.) visznyfgalmak játéks gyakrlása (Például: Tedd a kckát a szék alá stb. ), test mzgatása megadtt irányba Gyakrlatk a vizuális szeriális emléklezet és a srrendiség felismerésének fejlesztésére képsrzat flytatása (Például: alma, gmba, körte,... alma,..), képsrzat kirakása emlékezetből (Például: először kevesebb darabszámú, eltérő frmájú és színű képekkel, később hasnló alakú, színű vagy több képpel), gyöngyfűzés adtt srrend alapján stb.
Oldaliság gyakrlása az írófelületen egyik majd másik (jbb, bal) ldal tudats megnevezése az írófelületen, az ldalak váltztatása, ldaliság gyakrlása váltzó helyzetekben ( körben állva, srban állva), váltzó grafikai térben Az írás irányának megfigyeltetése, iránykövetés gyakrltatása vízszintes irányban: a balról jbbra irányuló írásmzgás gyakrlása, majd függőleges irányban: fentről lefele irányuló írásmzgás gyakrlása Gyurmázás, képalakítás - gömbölyítés, nyújtás, lapítás, frmázás, tépés, csipegetés, llóhasználat, ragasztás, összerakó, építő- játékk, makett készítése dbzkból A lendületes, ritmikus, balról jbbra irányuló kézmzgás gyakrltatása a ritmus érzékelése, összehanglt mzgásk végzése a mndókák versek ritmusára Betűelem vázlása átírással nagy alakban, váltzó méretű vnalrendszerben (min. 2-3 cm) grafikus frmák máslása szabadn, vnalközbe, négyzethálóba, ábrák nagyítása, kicsinyítése Lendületes, ritmikus, balról jbbra irányuló kézmzgás gyakrlatk az írásmzgás balról jbbra való irányultságának gyakrlása, a kéz lendületes mzgásának gyakrlása az írástevékenységek srán Esztétikus összkép kialakításának gyakrlása igényesség kialakítása az írástevékenységek srán A verseket megjelenítő rajzs feladatk elvégzése a versek mndanivalójának megfelelő rajzk készítése, a vershangulat érzékeltetése megfelelő színekkel Könyvészet: 1. Bittera Tibrné Juhász Ágnes (1991) Én is tudk beszélni, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 2. Cle, Michael Cle Sheila (2003) Fejlődéslélektan, Budapest, Osiris Kiadó 3. Fazekasné dr. Fenyvesi Margit (2006) A beszédhanghallás fejlesztése 4-5 éves életkrban, Szeged, Mzaik Kiadó 4. Fóris-Ferenczi Rita (2008) A tervezéstől az értékelésig, Klzsvár, Ábel Kiadó 5. Gósy Mária (2005) Pszichlingvisztika, Budapest, Osiris Kiadó 6. Lőrik József (2010) A gyermeki fnlógiai tudatsság megismeréséről, tanulmány ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főisklai Kar, Fnetikai és Lgpédiai Tanszék 7. Nagy József (2007) Kmpetenciaalapú kritériumrientált pedagógia, Szeged, Mzaik Kiadó 8. Nagy József (2000) A kritikus kgnitív készségek és képességek kritériumrientált fejlesztése, Új Pedagógia Szemle, 7-8 szám 9. Nagy József (2006) Olvasástanítás.: a megldás stratégiai kérdései In: Józsa Krisztián (szerk.) Az lvasási képesség fejlődése és fejlesztése, Budapest: Dinasztia, pp. 17-42. 10. Pléh Csaba - Paltás Gábr - Lőrik József (2002) Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL), Budapest, Akadémiai Kiadó 11. Prklábné dr. Balgh Katalin (2000) Kmplex prevenciós óvdai prgram Kudarc nélkül az isklában 2000, Vlán humán ktatási és szlgáltató RT. 12. Réger Zita (1989) Utak a nyelvhez, Budapest, Akadémiai Kiadó 13. Stark Gabriella (2010) Óvdapedaggia és játékmódszertan, Csíkszereda, Status Kiadó 14. Tóth László (2007) Kritikai lvasás, kritikai gndlkdás, Debrecen, Pedellus Kiadó 15. Zslnai József (1983) Beszédművelés kisisklás krban, Budapest, Takönyvkiadó