Zöld Könyv A munkajog korszerűsítése szembenézve a XXI. század kihívásaival Cél: a Lisszaboni Stratégia (LiS) támogatt mogatásáróll szóló vita elindítása LiS: fenntartható növekedéss elérése többt éss jobb munkahely teremtésével Célkitűzések támogatt mogatásának szempontrendszere: a) teljes foglalkoztatottság b) munkaerő-termel termelékenység c) szociális kohézi zió Az európai munkaerőpiacokkal szemben támasztottt követelmk vetelmény: nagyobb rugalmasság biztonság g maximalizálása
Mit vizsgál a ZÖLD KÖNYV: személyes szempontokat a kihívásokra adandó válaszokban, (aa hangsúly itt nem a kollektív v munkajogon van) aa munkajog hogyan segítheti elő a biztonságot a munkaszerződések sek különféle formájától l függetlenf ggetlenül l (vitát t indukál: : kormányok, szociális partnerek, érintettek között) aa szerződések sek különfk nféle típusait a valamennyi munkavállal llalóra alkalmazandó jogokkal együtt hogyan könnyk nnyíthetnékk meg az új munkahelyek megteremtését, t, a munkaerő-piaci átmenetek könnyk nnyítését, t, az életen átt tartó tanulás s biztosítását, t, a teljes munkaerő kreatív kihasználását. szabályozáss programja; költsk ltségek (különös s tekintettel a kis- és középvállalkozásokra [kkv])
Munkajog az Európai Unióban a jelenlegi helyzet A munkajogm eredeti célja: c kiegyensúlyozza a foglalkoztatottságon gon belüli li alapvető gazdasági gi éss szociális egyenlőtlens tlenségeket. Ebből l következk vetkezően: en: a munkajogi szabályoz lyozáss a munkavállal llalóii státusz tusz kialakításával foglalkozott e jogáll llásra telepítette tette az alapvető jogokat éss kötelezettsk telezettségeket kialakította a tradicionális munkajogviszony ideáját A tradicionális munkajogviszony főf jellemzői: határozatlan időtartam tartamú,, teljes munkaidejű foglalkoztatás a kötelezettsk telezettségek betartásáé áért elszámoltathat moltatható egy munkáltat ltató léte a munkaszerződés, s, amely munkajogviszonyt hoz létrel
Munkajog az Európai Unióban a jelenlegi helyzet (folyt.) Változások, újj környezetk technológiai fejlődés, szüks kségszerű gazdasági gi globalizáci ció just-in in-time management: a vállalkozv llalkozáss szemléletv letváltása az innováci ciónak kedvező környezet keresése se a befektetési lehetőségek beszűkülése se miatt multinacionális lis kommunikáci cióss technikák k kialakulása Válasz a munkajog, a munkaügyi politika részr széről: a meglévő szabályok azaz az adott rendszeren belül enyhítése az ún. marginális rugalmasság g elve Következmény: megosztott éss feszülts ltségekkel terhes munkaerőpiac (Wim Kok)
Munkajog az Európai Unióban a jelenlegi helyzet (folyt.) Fellépés s az Európai Unió szintjén elemzés: az új, rugalmas foglalkoztatási módszerekm hogyan kapcsolhatók össze minimális szociális jogokkal valamennyi munkavállal llaló esetében [Kérdés: Minden munkavállalóra azonos jogok, vagy minden munkát vállalóra a jogok egy minimális szintje?!] irányelvek, irányelvjavaslatok megszület letése tanulmányok, nyok, konferenciák de!!! a munkafeltételek telek biztosítása, sa, javítása alapvetően en a tagállami szabályoz lyozáss hatékonys konyságánn alapul (az Unió vívmányai segítenek, kiegész szítenek
A szakpolitika főf kihívása rugalmas éss mindenkit befogadó munkaerő-piac Kiindulópont: a különbk nböző szintű szerződési si formák k azért terjedtek el, mert a munkajog éss a kollektív v szerződések sek a munkaszervezet éss társadalomt gyorsan változó fejleményeihez törtt rténő igazítása nem volt elégg ggé átfogó. Milyen folyamatok zajlottak le? Munkáltat ltatókk törekvt rekvései: versenyképesnek maradni. Nőtt a hagyományos munkajogviszonytól l eltérő éss az önfoglalkoztatók aránya. Önfoglalkoztató: : egyfajta eszköz z a szerkezetátalak talakítási igény kielégítésére. A tradicionális munkajogviszonyt felváltja ltja a projekt-orient orientált teljesítés éss az újj szerződési si formák k megpróbálnak ehhez igazodni.
A szakpolitika főf kihívása rugalmas éss mindenkit befogadó munkaerő-piac (folyt.) Káros hatások: a munkát t vállalv llalókk egy részer elveszíti folyamatos munkavégz gzési lehetőségét, t, elégtelen szociális védelmiv körülmk lmények közék kerül nem- éss generáci cióss trendek alakulnak ki a marginális rugalmasság g mellett a hagyományos munkajogi szabályok változatlanok maradnak, vagy szigorodnak a munkanélk lküliségg azért is nő, n, mert többent úgy érzik, hogy az nagyobb védelmet nyújt számukra, mint a munkaerőpiac
A ZöldZ KönyvK által feltett kérdk rdések 1. Mit tekintene egy ésszerű munkajogi reformprogram prioritásainak? 2. A munkajog éss a kollektív v szerződések sek rendszerének nek átalakítása hozzájárulhat rulhat-ee a rugalmassághoz ghoz éss a foglalkoztatási biztonsághoz, valamint a munkaerőpiac megosztottságának csökkent kkentéséhez? Ha igen, hogyan? 3. A meglévő szabályok a kárk r jogi normák, akár r a kollektív v szerződések sek akadályozz lyozzákk vagy ösztönzik-ee a munkáltat ltatókat éss a munkavállal llalókat abban, hogy kihasználj ljákk a lehetőségeket a termelékenys kenységg növeln veléséhez, alkalmazkodjanak újj technológi giákk bevezetéséhez éss a nemzetközi zi versennyel együtt járój változásokhoz? Hogyan javíthat tható a kkv-t érintő szabályok minősége, célkitc lkitűzéseik megtartása mellett? 4. Hogyan lehetne könnyk nnyíteni a határozatlan éss a határozott időtartamban foglalkoztatott munkavállal llalókk alkalmazásán, jogszabályokkal vagy kollektív v szerződésekkel, sekkel, hogy nagyobb rugalmasság g mellett megfelelő foglalkoztatási biztonságot éss szociális védelmetv garantáljon a jog?
A munkajog korszerűsítése se megvitatandó kérdések Átmeneti időszakok és bizonytalanságok a foglalkoztatásban a munkajog eredeti struktúrája statikusságot tükrt kröz: az egyik foglalkoztatási státuszb tuszból egy másikba való átmenetnek nem kedvez könnyen bekövetkezhet a munkajogviszony egyoldalú megszüntet ntetése, vagy kényszerk nyszerű kompromisszumok jelenthetnek időleges megoldást Pozitív v példp ldák: 1999. holland The Flexibility and Security Act 2002. osztrák k Abfertigungsgesetz 2006. spanyol rendelet Conversion of temporary labour contract into open-ended ended contracts További példp ldák: Német: Arbeitsförderungsgesetz rderungsgesetz 2002. angol The Fixed-term Employees (Prevention of Less Favourable Treatment Regulations)
Kérdések II. 5. Megfontolandó-e e a rugalmasabb foglalkoztatási szabályok összekapcsolásasa a munkanélk lküliekliek támogatt mogatási rendszerével (aktív és passzív v eszközök k egyensúlya)? 6. Milyen szerepet játszhatnakj a jogi normák éss a kollektív v szerződések sek a képzésekhez való hozzáférés s előseg segítésében, éss a különbk nböző szerződési si formák k közöttik átjárhatóságg megkönny nnyítésében?
A munkajog korszerűsítése se megvitatandó kérdések A munkavállaló és az önfoglalkoztató közötti harmadik jogállás problematikája A munkajog és a kereskedelmi jog (polgári jog) összemosódása, összemosása A palástolt, színlelt jogviszonyok által okozott zavarok A szerződési szabadság és a szerződési típuskényszer problematikája A gazdaságilag függő önálló, gyakorlatban fél-önálló, látszat önálló munkát végző A teleologikus fogalomalkotás jelentősége, különösen a munkavállaló és az egyéb munkát vállaló tekintetében
Kérdések III. 7. Pontosan meg kell-e e határozni a tagállamok jogában a foglalkoztatott (munkavállal llaló) éss az önálló (önfoglalkoztató)) kritériumait riumait az egyikből l a másikba törtt rténő bona-fide átmenet megkönny nnyítése érdekében? 8. Szüks kségg van-e e a jogok küszk szöbszintjéneknek megállap llapítására, amely minden munkát t vállalv llalótt megillet, függetlenf ggetlenüll az ennek alapjául szolgáló szerződés típusától? Ez milyen hatással lenne az újj munkahelyek teremtésére éss a munkát t vállalv llalókk védelmv delmére?
Háromoldalú kapcsolatok (jogviszonyok) Kiindulópont: a munkaerő-kölcs lcsönzéss többt tagállam munkajogában gyökeres változv ltozásokat indukált Hosszú alvállalkoz llalkozóii láncl kialakulása: elsikkad a munkáltat ltatóii felelőss sség Kérdéss IV. 9. A többszörös foglalkoztatási jogviszonyban lévől felek felelőss sségi viszonyait egyértelm rtelműenen kell-e e szabályozni a felelőss sségg megállap llapítása érdekében? A mögöttes felelőss sségg intézm zménye szóba jöhetj het-e? e? 10. Szüks kséges-ee a munkaerő-kölcs lcsönzés által foglalkoztatott munkavállal llalók munkavállal llalóii státusz tuszának (jogáll llásának) egyértelm rtelmű meghatároz rozásárara
Munkaidő-beoszt beosztás A 203/88/EK irányelv éss az EU BíróságB g döntd ntései túlt l nagy kihívást jelentenek Kérdéss V. 11. Hogyan lehetne a minimális követelmk vetelményeket módosm dosítani a munkaidő megszervezése se tekintetében, hogy nagyobb rugalmasságot got lehessen biztosítani tani a munkavállal llalóknak, éss közbenk az egészs szség éss biztonság g is magas szintű védelmet élvez? A munkaidő megszervezésének melyek legyenek az Uniós s szintű prioritásai
A munkaerő mobilitása A mobilitás s követelmk vetelménye nem járj r együtt az egyes fogalmak egységes gesítésével (lásd különösenk a határ r menti ingázók k tekintetében). A munkavállal llaló fogalmának Unós s szintű meghatároz rozásának követelmk vetelménye, mint lehetőség Kérdéss VI. 12. Hogyan biztosíthat thatókk a határokon átnyúlóan foglalkoztatott munkavállal llalókk jogai? Szüks kségg van-e e Uniós s szintű fogalomalkotásra, illetve a munkavállal llaló fogalmának összehangoltabb definiálására, Vagy fenn kell-e tartani ebben a vonatkozásban a tagállamok mérlegelm rlegelési jogát.?
Végrehajtási problémák éss az illegális lis munka Cél: az illegális lis munka átalakítása szabályozott foglalkoztatáss ssá (Tanács Határozata OJ C 260, 29.10.2003) Eszközök: k: megelőzés, szankciók, k, szociális partnerekkel törtt rténő egyeztetés, különféle ösztönzők, a szabályoz lyozáss egyszerűsítése se Mindez tükrt kröződik az Európai Szociális Partnerek Munkaprogramjában (2006-2008) 2008) Kormányzati közigazgatk zigazgatási (hatósági) koordináci ció Kérdések VII. 13. Szüks kségg van-e e az érintett hatóságok közöttik koordináci cióra a kitűzött tt célok végrehajtv grehajtása érdekében? Ebben az együttm ttműködésben a szociális partnerek szerepet kapjanak-e? 14. Szüks kségg van-e e további Uniós s kezdeményez nyezésekre az illegális lis foglalkoztatás s elleni küzdelembenk a tagállamok intézked zkedéseinek támogatására?
A ZöldZ KönyvK alapja: a Lisszaboni Stratégia Az összejövetel célja: c a foglalkoztatás, a gazdasági gi reform éss a szociális kohézi zió keretében egy tudásalap salapú társadalom kiépítése. Az újj kihívás: a globalizáci ciónak úgy kell megfelelnie az EU-nak, hogy a hagyományos társadalmit értékeket megtartsa. Ennek megfelelően en haladéktalanul változtatniv kell: a tudományos infrastruktúrán, n, növelni kell az innováci cióss kézsk zséget, a gazdasági gi reformokat éss a szociális védelmiv rendszert,, valamint a képzk pzési rendszert modernizálni kell.
Az Unió erőss sségei éss gyengeségei: gei: Erőss sség: az eddigi stabilitás, s, a költségvetés szinten tartása, a közösk s valuta, a vállalkozv llalkozáss számára stabilitás, s, a szabad mozgás Gyengeség: g: 15 millió munkanélk lküli, li, alacsony foglalkoztatási ráta, r A Lisszaboni Stratégia magas tartós s munkanélk lküliekliek rátája, r a szolgáltat ltatási szektor alulfejlett tt, különösen nagy az elmaradás s a telekommunikáci ció éss az informatika terület letén
Új, átfogó,, globális lis stratégia kell A jövőj fejlődése érdekében Módszerében az ún. nyitott koordináci ció elvét t kell alkalmazni Mindenki számára lehetővé kell tenni az informáci cióss társdalomt elérhet rhetőségét Ki kell alakítani a kutatás éss az innováci ció európai terét Ki kell alakítani a vállalkozáss kedvező környezetét, különösk s tekintettel a kis éss közepesk vállalkozv llalkozásokra,, ennek érdekében a KKV-re egy új Európai Chartát t kell kidolgozni számukra újj munkahelyek teremtése a számukra a vállalkozv llalkozáss alapítását könnyíteni kell (adminisztráci ció,, finanszíroz rozás) lehetővé kell számukra tenni a közbeszerzk zbeszerzésbensben való részvételt
A többt éss jobb munkahelyek érdekében aktív foglalkoztatáspolitik spolitikátt kell bevezetni, ennek érdekében: közöss EU adatbankot kell létrehoznil a munkaközvet zvetítéss megkönny nnyítése érdekében beruházásokat kell finanszírozni az egy életen tartó tanulás előseg segítésére a vállalkozv llalkozásokat kedvezményekben kell részesr szesíteni,, ha előseg segítik e célkitűzéseket össze kell hangolni a munkavállal llalást éss a családot modernizálni a szociális védelmetv idősek munkalehetőségének nek növeln velésétt kell előseg segíteni a szegénys nységi küszk szöbb alatt élőkk helyzetének javítását t kell elérni
A LiS kritikája Mi az igazi kihívás: innováci ció által vezérelt gazdaság, g, a verseny által követeltk szerkezetátalak talakítás. Ehhez képest: k a LiS olyan területeket célozc meg, amelyek hagyományosan a tagállami kompetencia részeir a nemzeti preferenciák, prioritások jelentősen eltérnek egymásr sról többek szerint kétsk tséges a nyitott koordináci ció rendszere (Sapir jelentés) (ennek mintája a Foglalkoztatási Stratégia éss a Foglalkoztatási Irányelvek) kétséges a LiS tudományos megalapozása egyszerre akar párhuzamosanp részstratr szstratégiákat megvalósítani, de nem vizsgálja a köztk ztükk létezhetl tezhető átválthatóságot a foglalkoztatás s terület leténn olyan szemléletv letváltásra van szüks kség, amely tejességgel ellentétes tes az addigi foglalkoztatási irányelvekkel (lásd a munkaidő vonatkozásában Prescott [2003] elemzését)
A MUNKA TÖRVT RVÉNYKÖNYVENYVE (ÁTFOGÓ FELÜLVIZSG LVIZSGÁLAT) LAT) Van-e e politikai döntd ntés? Hm Kényszer (szüks kségesség), g), vagy igény ny? A kiindulási pont, koncepció,, elvek (1992) értékelése minden megtalálhat lható,, ami a piacgazdaság által vezérelt munkajogi rendszerhez szüks kséges a munkavállal llalóra nézven kedvezőbb szabály alkalmazásának elve [az Mt. 13. (3) bekezdésének értékelése] milyen tényezt nyezőkk kellenek a kollektív v szerződés s rendszerének nek kiépüléséhez [az alanyok helyzete a 90-es évek elején; Mt. 33. ]
Módosításoksok indokai, éss ami mögöttem meghúzódott A csomagban történő módosításs veszélyei Módosításisi modellek 1995. évi LV. szakszervezeti jogok megerősítése + egyéb szabályok 1999. évi LVI. nyugdíj-munkajogviszony, leltárfelelősség, vezetők (lényeg: Mt. 25. (5) bekezdésének módosítása; Mt. 31.. ÜT ksz. kötési jogának biztosítása 2001. évi XVI. diszkrimináció, EUÜT, munkaerő-kölcsönzés lényeg: munkaidő Negatív v következmk vetkezmények: értelmetlen szabályok szerzett jogok * Mt. 88. (2) bekezdés * Mt. 100. (5) bekezdés * Mt. 119. (6) bekezdése * Mt. 167.
Mi törtt rtént időközben Globalizáció EU foglalkoztatási rendszerének megmerevedése A versenyképesség lassulása A munkajog közjogiasulása A jelenlegi állapot a napjainkra kialakult munkajogi szabályozórendszer tartalmában és szerkezetében nem felel meg az eredeti jogalkotói szándéknak, amely kiindulási alapnak elfogadható volt; a munkajogi szabályozás statikus fogalom- és intézményrendszerben gondolkodik, amelyből következően nem, vagy csak nehezen képes befogadni bármilyen változtatási lehetőséget; a hazai munkajog egyre inkább távolodik azoktól a folyamatoktól, amelyek az európai országok ez irányú szabályozását befolyásolják.
Az átfogó felülvizsg lvizsgálatlat során n követendk vetendő elvek A munkajog szerződéses ses jogág, g, a magánjog részer Egyszerre kell biztosítania tania a munkavállal llalókk egzisztenciális védelmv delmét éss hozzá kell járulniaj a vállalkozv llalkozó/munkáltató prosperitásához A biztonság éss a rugalmasság g csak differenciált, teleologikus intézm zményrendszer alkalmazásával érhető el A munkajog közjogik éss magánjogi (kontraktuális) elemeinek egyensúly lyának megteremtése A szabályoz lyozáss egyszerűsítése se A határter rterületek munkajogba feltérk rképezése, adott esetben integrálása a
Előkérd rdések Ki a jogalkotó,, avagy a szociális partnerek szerepe Mit értünk szociális párbeszp rbeszédd alatt? Mi az OÉTO T rendeltetése: feltárás, egyeztetés, megállapod llapodások kialakítása, konfliktusok megelőzése, rendezése, informáci ciócsere, csere, javaslatok, alternatívák vizsgálata. Ennek érdekében megvitatja a tervezeteket. Konzultál, l, vélemv leményt formál. Mire terjed ki tevékenys kenysége? Legitimitásának problematikái Javaslat 7. konzultál, l, tárgyalt rgyalást folytat és megállapod llapodást köt, k, törvt rvényben meghatározott esetben egyetért rtési jogot gyakorol,, ellátja egyéb, törvt rvényben meghatározott feladatait. Javaslat 19. (3) bekezdés: ha a megállapod llapodáss jogszabályalkot lyalkotást vagy az állami irány nyításs egyéb b jogi eszközeinek zeinek kiadását t teszi szüks kségessé,, ennek érdekében a társadalmit párbeszp rbeszédértrt felelős s miniszter intézkedik. Mi a megállapod llapodás: az OÉTO T tagjai által elfogadott különösen állásfoglalás, s, ajánl nlás, vagy cselekvési si program, amely létrejl trejöhet tárgyalt rgyaláss vagy konzultáci ció eredmények nyeképpen is.
A Ptk. éss az Mt. viszonya Előkérd rdések (folyt.) az adásv svételi szerződés, s, annak különösk s nemei éss altípusai (száll llítási szerződés, s, mezőgazdas gazdaságigi termékért rtékesítésisi szerződés éss közüzemik zemi szerződés), s), valamint a csereszerződés, s, tovább bbá a vállalkozv llalkozási szerződés után n helyezhető be az egyedi munkaszerződésre sre vonatkozó fejezet az új Ptk.-ba ba [Szerkesztőbizotts bizottságg 2001] a nevesített szerződést stípusok körek valószínűleg csak az egyedi munkaszerződéssel ssel bővíthetb thető.. Amennyiben jogpolitikai döntd ntéss születik ezeknek a szabályoknak az újj Ptk.-ba építésére, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat jelentőségüknek megfelelően en célszerű volna a kétt legfontosabb hagyományos magánjogi szerződést stípus: az adásv svétel és a vállalkozv llalkozáss fejezetei után n elhelyezni. [Szerkesztőbizotts bizottságg 2001] Tematika [2003] érintőlegesen foglalkozik a munkajogviszonnyal, mint a magánauton nautonómia korlátoz tozásának egyik kivételes éss lehetséges terület letével, feltéve, ha bekerül l a Ptk-ba a vita eldőlt: lt: a normaszöveg nem tartalmazza a munkaszerződés intézm zményét
Tervezet 1:1. Előkérd rdések (folyt.) Ez a törvt rvény a polgárok éss a jogalanyisággal ggal rendelkező szervezetek, tovább bbá más, jogi személyis lyiséggel rendelkező szervezetek vagyoni éss egyes személyi viszonyait szabályozza a mellérendelts rendeltség éss egyenjogúság g elve szerint. Az 1:2. (Értelmezési alapelv) másodikm mondata szerint AA polgári jogi viszonyokat szabályoz lyozó máss jogszabályokat a törvt rvénnyel összhangban kell értelmezni. A kétk t jogterület kapcsolatának tisztázása sa kötelező!!!
Kódex A munkajogi szabályoz lyozáss lehetséges struktúrája Előnyei: ki lehet alakítani egy egységes, koherens rendszert az egyéni és a kollektív munkajog korrelatív egységben szabályozható az integrált szabályozás jól differenciálható Hátrányai: nagyobb tehetetlenségi nyomaték, a csomagban történő módosítás ideája könnyen bemerevítheti Több törvt rvény Előnyei: az összetartozó részek egy helyen vannak Hátrányai: széttagoltság, összefüggések átláthatóságának esetleges csökkenése Lényegi kérdk rdés: a közjogi, k jogpolitikai kérdk rdéseknek ne legyen helye a munkajogi szabályoz lyozórendszerben egyik megoldás s esetén n sem.
A kollektív v munkajog Indokolt-e e a duális szerkezet fenntartása A 22-es csapdája, [a 33. éss a 65. (1) bekezdésének összefüggései (lásd a legutóbbi módosm dosítástst az EBH 2004. 1148. tükrt krében)] Párhuzamosságok [Mt. 21. (2); Mt. 65. (1) a)] Következtetés: ebben a modellben a szabályoz lyozáss fenntarthatatlan Ha fennmarad a kollektív v munkajog duális szerkezete: : a kétk t rendszert strukturálisan éss funkcionálisan is szét t kell választaniv ÜTT befolyásol solásisi jogának differenciált szabályoz lyozása, a megfelelő jogkövetkezm vetkezmények meghatároz rozásával
Kollektív v szerződés: s: A kollektív v munkajog (folyt.) Ksz-kötési si képessk pességg egyszerűbb meghatároz rozása szüks kséges (jó-e e a kogencia?) Ágazati kollektív v szerződések sek megkötésének ösztönzése Ápb: közjogik jellegű,, merev éss bonyolult (ld. 14. ) Kiterjesztés: s: biztos, hogy elég g ez a feltétel tel gazdasági, gi, foglalkoztatási, versenykörülm lmények sérelmes Ksz tartalmának pontosítása sa a ZöldZ KönyvbenK megfogalmazottak szerint Ehhez viszont megfelelő jogszabályi környezetk szüks kséges
A kollektív v munkajog (folyt.) A szakszervezetekre vonatkozó jogi szabályoz lyozás Hol helyezkedjen el a szabályanyag? Eldöntendő,, hogy a szabályanyag kogens, vagy diszpozitív Egyes jogok alapos felülvizsg lvizsgálata lata (kifogás, kedvezmények, különösk tekintettel a pénzbelip megvált ltásra) Kollektív érdekkonfliktusok feloldása Sztrájkt jktörvény felülvizsg lvizsgálatalata
Szerkezeti előkérd rdés: Az individuális munkajog (a munkaszerződés/munkajogviszony s/munkajogviszony tana) a bevezető rendelkezések megfelelő rendelkezéseit integrálni kell a munkaszerződés/munkajogviszony s/munkajogviszony normarendszerébe Jogok gyakorlása, kötelessk telességek teljesítése se Jognyilatkozatok alakszerűsége Elévülés Érvénytelenség Munkaviszonyra vonatkozó szabály Az itt nem szabályozott kérdk rdésekben alkalmazható-e e a Ptk. vagy sem?
Kulcsfogalom a munkavállal llaló A munkaszerződés s alanyai A munkavállal llaló jogviszonybeli pozíci ciójának meghatároz rozása A munkavállal llaló éss a munkavállal llalóhoz hasonló jogáll llású személyek A munkaszerződés fogalma Nem egyszerűen en a szüks kséges tartalmi elemek felsorolásáról l van szó A munkaszerződés s legáldefin ldefiníciójának meghatároz rozása A munkáltat ltatótt terhelő tájékoztatási következményei kötelessk telesség, éss elmaradásának
A munkajogviszony (a munkaszerződés s tükrt krében) AA munkaszerződés s alapján n foglalkoztatott valamennyi munkavállal llalót megillető minimális védelemv A munkavállal llalóhoz hasonló jogáll llású valamennyi munkát t végzv gzőtt megillető minimális védelemv E szabályok garanciális jelentőségűek, ek, eltérést nem engedők A munkajogviszony tekintettel): elemeinek döntd ntő többsége diszpozitív v (különös a munka díjazd jazása a munkaidő a munkajogviszony módosm dosításának újj rendszere a ZöldZ KönyvK tükrt krében a végkielv gkielégítés, a felmondási idő Meg kell határozni az eltérés s szintjét? t? Ksz, ennek hiány nyában munkaszerződés Magánjogi elemek erősítése se a munkajogviszony szabályoz lyozása során: a módosm dosítás éss a megszüntet ntetéss közöttik átválthatóságg megteremtése a munkajogviszony megszüntet ntetéséneknek újragondolása a munkavállal llalói éss a munkáltat ltatóii jogkövetkezm vetkezményeinek szabályoz lyozása kötelessk telességszegéseksek
A munkajogviszony (a munkaszerződés s tükrt krében) (folyt.) Teljesítés s folyamata: vagy márm r eleve a munkaszerződés s vagy kollektív v szerződés s tartalmazza vagy meg kell határozni a managerial prerogative elemeit éss korlátjait Kárfelelősség A kárfelelk rfelelősségg nem munkajog-specifikus intézm zmény A rendszer alapja a polgári jog A munkajogi sajátoss tosságok differenciált megoldást indukálhatnak
munkáltat ltató, munkavállal llalóii csoportok, atipikus munkajogviszonyok Differenciálási lehetőségek gek: Munkavállal llaló: kis- és középvállalkozás, mint munkáltató: a lehetséges eltéréseket feltérképezni, követelmény: rugalmasság, ugyanakkor lehetséges (ésszerű) biztonság) Munkavállal llalóii csoportok: nők, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek, stb. Atipikus munkajogviszonyok: Távmunka Munkaerő-kölcsönzés Egy munkáltató csoportos munkaszerződése több munkavállalóval Egy munkavállaló munkaszerződése több munkáltatóval Call-on work