Tartalom Az óvoda adatlapja... 1. Bemutatkozás... 2. Gyermekképünk, óvodaképünk... 2.1. Gyermekképünk... 2.2. Óvodaképünk... 2.3. Alapelveink... 3. Az óvodai nevelés feladatai... 3.1. Az óvodai nevelés általános feladatai... 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása... 3.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 3.1.3. Anyanyelvi- értelmi fejlesztés... 3.2. Gyermekvédelem... 3.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése... 4. Az óvodai életünk megszervezése... 4.1. Személyi feltételek... 4.2. Tárgyi feltételek... 4.3. Napirend... 4.4. Hetirend... 5. Ünnepeink... 6. Óvodánk kapcsolatai... 6.1. Az óvoda és a család kapcsolata... 6.2. Óvodánk külső kapcsolatai... 7. Óvodai életünk tevékenységi formái, feladatai... 7.1. Kiemelt tevékenységünk... 7.1.1. Művészeti nevelés... 7.1.2. Idegen nyelvi (német és angol) nevelés nyelvi fejlesztés... 7.1.3. Külső világ tevékeny megismerése... 7.2. Játék... 7.3. Munka jellegű tevékenység... 1
7.4. Tevékenységben megvalósuló tanulás... 7.5. Verselés, mesélés... 7.6. Ének, zene, énekes játék, gyerektánc... 7.7. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 8. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 9. Eszköznorma... 10. Felhasznált szakirodalom... 2
A z ó v o d a a d a t l a p j a : NÉV Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodája CÍM 9028 Győr Lepke utca 35-37. FENNTARTÓ Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata OM AZONOSÍTÓ 201875 Férőhely az alapító okirat szerint Telefon: E-mail: Csoportok száma Csoportszervezés ALAPFELADAT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT Művészeti csoport működési engedély száma: Magyar-német csoport működési engedély száma: 174 fő 96/421-379 lepkeovi@ogmk.hu 6 csoport vegyes életkorú gyermekcsoportok Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. 23/1993. (V.19.) OKSB határozat 236/2005. (VII. 7.) Kgy.sz. Pedagógiai Programunkat Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI, valamint 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet figyelembevételével módosítottuk A Lepke Óvoda programja átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő feladatait, munkáját. A megvalósításhoz az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" elvei és az Óvodai nevelés, játékkal, mesével c. program útmutatásait saját lehetőségeinkre átültetve használtuk fel. A programot a LEPKE ÓVODA nevelőtestülete készítette. 3
1. Bemutatkozás Intézményünk Győr, Szabadhegy városrészében a József Attila lakótelep központjában 1978- ban nyitotta meg kapuit. Csendes zöldövezetben fekvő óvodánk 6 csoporttal működik. A négyemeletes panelházak és a megközelíthető távolságban lévő kertes családi házak között helyezkedik el. Intézményünkben 174 kisgyermek nevelésére van lehetőség. Hatalmas udvarunk parkosított, a forgalmas útvonaltól távol fekszik. A környezetbarát játszóudvar famászókás csúszdáival, homokozóival, hintáival, KRESZ-parkjával gazdag játéktere óvodásainknak. A természettől való elszakadás a technika fejlődése, a felgyorsult élettempó a családon belül, a család szerkezetének változásai, élményforrások csökkenése és a megélhetési problémák nagyban befolyásolják gyermekeink fejlődését. Mind ezek tudatában egy élmény-gazdag óvodai nevelést igyekszünk kialakítani. Nevelőmunkánkat intézményünk saját Pedagógiai Programja alapján végezzük. Vegyes életkorú csoportokat szervezünk, ezáltal biztosított a testvérek, barátok egy csoportban való elhelyezése. Óvodai nevelésünk a játékra épül. Feladatunknak tekintjük, hogy úgy vezessük el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy az új feladatokra felkészült és alkalmas legyen, s e közben boldog gyermekkorát megőrizhesse. Az óvoda dolgozói gyermekszerető, jól képzett szakemberek, fontos számukra, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, egyéni képességeikhez mérten és életkoruknak megfelelően fejlődjenek. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, az életkori- és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Óvodánkban működik egy művészeti csoport, melyben kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekek testi képességeinek harmonikus fejlesztését, a klasszikus balett elemeinek alapfokú elsajátítását a Győri Balett művészeinek irányításával 2005 szeptemberétől óvodánk egy csoportjában német anyanyelvű gyermekek fejlesztésével is foglalkozunk. A nagyszámú érdeklődő miatt, 2006 szeptemberétől még egy német nyelvi neveléssel, fejlesztéssel működő csoportot szerveztünk. 2011. szeptemberétől lehetőségünk nyílt egy csoportban az angol nyelvvel való ismerkedés is. Kiemelt nevelési területeinknek megfelelően, óvodánk a Gondolkodj Egészségesen! országos program aktív résztvevője. 4
2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 2.1. Gyermekképünk Az Alapprogramban megfogalmazottak szerint az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Gyermekképünket arra a pedagógiai és pszichológiai tényre építjük, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Arra törekszünk, hogy gyermekeink alkotó, öntevékeny, kitartó, egészséges énképpel rendelkező egyénekké váljanak. Mindehhez az óvodapedagógustól bátorító, segítő, de nem irányító magatartást kíván. Biztonságérzet és szeretetkapcsolat nélkül a kisgyermek nem nevelhető, nem tanítható. 2.2. Óvodaképünk Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig Óvodaképünk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának irányvonalát követi, mely szerint az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk nyitott, a szűkebb környezet igényeihez igazodva vállalja, a családi nevelés kiegészítését. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, és biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Segíti, hogy a gyermekek elérjék a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépéshez szükséges belső pszichikus fejlődését, az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonásokat. Óvodai nevelésünk célja, hogy a ránk bízott gyermekek harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását elősegítse, az életkori- és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Külön gondot fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésére. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk, minden erőnkkel az egyenlő hozzáférés biztosítására törekszünk. Programunk szerint nevelésünk folyamatában a gyermekek játéktevékenységbe ágyazottan sajátítják el az ismereteket. A tevékenységek komplex együttese magában foglalja a gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztését. A gyermekek számára szabad és érzelmi biztonságot adó környezet megteremtése a cél, melyben egészséges harmonikus személyiséggé fejlődhetnek. 5
2.3. Alapelveink A nevelőközösség alapelvnek tekinti, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Felelősek vagyunk a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösség kialakulásáért. Az eltérő, szokatlan egyéni megoldások támogatását az életkori és egyéni sajátosságok fejlődési ütemének figyelembevételével, a gyermekek jogainak elismerésében és tiszteletbetartásával. Feladatunk a hátrányok csökkentése, az esélyteremtés minden gyermek számára A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek estében megkeressük a számukra legmegfelelőbb megoldást fejlődésük érdekében. Érzelmi biztonság megteremtése melyből a gyermekek bátorságot meríthet, kipróbálhatja adottságait, gyakorolhatja önállóságát. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. Az óvodapedagógusaink a befogadó nevelésben speciális szakemberek (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász) bevonásával, összehangolt programmal segítik a speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelését. Az óvodapedagógusok innovatív hozzáállásával, megfelelő szakmai eszköztárával, az egyéni sajátosságok, fejlődési ütem figyelembevételével, segítik a rászoruló gyermekeket. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Az óvoda a családi élet kiegészítője. A megismerés-segítés szándékával megkeressük a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermekek mélyebb megértéséhez vezet az út. Ennek elengedhetetlen feltétele a nyílt kommunikáció. Az egyenlő részvételt biztosítunk a nevelésben oktatásban MINDEN gyermek számára. A családok szemléletének formálása az egyéni különbözőségek elfogadásában. Az interkulturális program bevezetése a nevelés-oktatás keretei közé akkor indokolt, ha rendszeresen érkeznek külföldi gyermekek az óvodába. Amennyiben megsokszorozódik létszámuk, az óvoda a nevelőtestület egyetértésével, kidolgozza a megfelelő programot, ha az eszközök, módszerek, eljárások, a feltételek rendelkezésre állnak. A migráns gyermekek egyenlően vehetnek részt a többi magyar gyermekkel együtt a nevelésben, törekszünk a családok kultúrájának megismerésére, hagyományok tiszteletben tartására, egyéni képességek fejlesztésére. Az óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Ennek megvalósítása érdekében gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi-, szociális-, és az értelmi képességek alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, a fejlődéshez szükséges személyi, tárgyi környezetre. 6
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1 Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az egészség eléréséért sokat kell tennünk, az alapokat óvodáskorban kell leraknunk, az egészséges életmód helyes szokásainak kialakításával. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül a következő területekre kell hangsúlyt fektetnünk..a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;.a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A testi szükséglet kielégítése az első és legfontosabb feladat: vagyis folyadékot inni, WC-re menni, szabadon mozogni, ruhadarabot felvenni, levetni, bármikor lehet. A gyermekek mozgásigényének kielégítésére hetente testnevelési foglalkozásokat tartunk. Ezek megtervezését gondosan át kell gondolni, hiszen a kisgyermek türelmetlen a mozgásigényének kielégítésében. Úgy kell megszervezni a foglalkozásokat, hogy minden korosztály életkorának megfelelő szinten, azonos időben végezze a gyakorlatokat. Óvodánkban jól felszerelt tornateremben van lehetőség a változatos mozgásformák végzésére, az állóképesség növelésére. A feladatok összeállításánál fontos szempont, hogy vegyes életkorú csoportokról van szó, a differenciált feladatadásnak, segítségnyújtásnak, egyéni képességek figyelembevételét itt is érvényesíteni kell. A napi mozgásigény kielégítése érdekébe délelőttönként időjárástól függően minimum 1 órát töltünk az óvodánk udvarán, ahol különféle szabadtéri játékok, eszközök adnak lehetőséget a változatos mozgásformák végzésére. (mászókák, csúszdák, hinták, kerékpárok, ugrilabdák, gólyalábak stb.) A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Óvodába lépésétől kezdve a gyermek mozgásfejlődését, későbbi sportbéli sikereit, a rendszeres testedzéshez fűződő viszonyát jelentős mértékben meghatározhatja az óvodai testnevelés. A városban élő gyermekek számára különösen fontos a mozgásszegény életmód kompenzálása testmozgással. Az óvodai testnevelés foglalkozásokon a motoros képességek komplex fejlesztésére a cél. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, 7
formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal igyekszünk elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Egészségük megőrzése érdekében, a játékidőben is biztosítjuk a szabad mozgásgyakorlást, az alapvető mozgásformák, alapkészségek begyakorlását, a motoros képességek fejlesztését. Ezzel a rendszeres testedzés szokásrendszerének kialakítását segítjük. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlődésére. Mozgásunk akkor lesz összerendezett, harmonikus, ha sokat és sokféle mozgást végzünk. Ehhez kell biztosítanunk a gyerekek számára az ingergazdag környezetet, szeretetteljes, bátorító légkört, a sikerélményt adó játékos foglalkozásokat. A spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabadlevegő kihasználására. Az elmúlt években megemelkedett csoportlétszámok minden vonatkozásban megnehezítik a munkánkat, a gondozás terén a szervezési feladatok módosításával alkalmazkodunk ehhez. Óvónői döntés alapján az öltözőt is igénybe vehetik a gyermekek mozgásigényük kielégítésére is. Az egészséges életmódra nevelés területén a feladatokba természetes módon integrálhatóak az alábbi prevenciós feladatok, amelyekre minden gyermeknek szüksége van az értelmi fejlődés céljából is: nagymozgások, finommotorika, testséma, percepció, verbalitás. Évente 3-4 alkalommal kirándulni is visszük óvodásainkat, ez lehet óvodai, ill. csoportszintű is. A gyermek testi képességei fejlődésének segítése Mivel óvodánkban az életkor szempontjából heterogén összetételű csoportokat szervezünk, alapvető szempontnak tartjuk, hogy ne kerüljenek testkulturális szempontból hátrányos helyzetbe azért, mert a testnevelés foglalkozások megszervezése vegyes csoportban nehézségekbe ütközik. A 3-4 éves életkorban elsősorban a nagymozgások fejlesztését tartjuk fontosnak. Az 5-7 éves óvodások testnevelésében előtérbe kerül a mozgáskoordináció tökéletesítése, a mozgások kombinálásával és a finommotoros mozgások gyakorlásával A gyermekekben tudatosulnak saját fizikai képességei, amelyeket hatékonyan alkalmaznak a mindennapi tevékenységében, így játékában is. A mozgásfejlődés szakaszai megmutatkoznak a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában, a mozgáskombinációkban, teljesítményekben. Az óvodai testnevelés során lehetőséget biztosítunk a mozgásélmény sokirányú megtapasztalására. (pl. mászófal) 8
A mozgáskultúra legfontosabb biológiai, élettani hatásai, hogy serkenti a gyermek növekedését, érését, hisz fizikai aktivitás nélkül a gyermekek nem válnának azokká sem biológiai, sem pszichológiai, sem szociális értelemben, akikké lehetnének. A mozgáskultúra életmódot formál. Tudnunk kell, hogy a sport, ezen belül a testedzés minden életkorban pozitív eleme az egészségnek, az edzettség növekedése szükségszerűen párosul az egészségszint növekedésével. A mozgásszituáció gazdagságának biztosításával lesz a gyermek fizikailag fitt, ügyes. A testedző tevékenységet lehetőség szerint mindig a szabadban végezzük. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Az egészséges életmód körébe beletartozik a levegőzés, edzés, pihenés-alvás, táplálkozás, öltözködés, ill. a testi épség védelme, a baleset megelőzés is. Levegőzésre minden nap sort kerítünk, a leghidegebb, ill. legrövidebb napok kivételével délután is. Nyáron, kánikulában - az óvatossági szabályok betartása és az egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett - napfénnyel is edzük óvodásainkat. A tisztálkodási szokások kialakítása után a gyermekeknek igényévé válik annak betartása. A fogápolással kapcsolatos jó szokások kialakításához az egészségügyi alapellátás munkatársától kapunk segítséget. A megfelelő eszközök beszerzésében a szülők is támogatnak bennünket. A változatos étrend elengedhetetlen az egészséges életmód alakításánál. Kiemelt szerepe van a naponta a zöldség, gyümölcs fogyasztásának, melynek változatossága a szülők együttműködésének köszönhető. Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítására is nagy hangsúlyt fektetünk. A tízórai időpontját - egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően választhatják meg. Eldönthetik, hogy mikor és kivel ülnek le étkezni. A tízórai az önkiszolgálásra épül, naposi feladatok elvégzésére ebéd és uzsonna előtt és után adunk lehetőséget. A testi-lelki egészség védelme érdekében a szülők szemléletmódját is igyekszünk befolyásolni. Kezdetektől tagjai vagyunk a Gondolkodj egészségesen! mozgalomnak. Minden évben nagyobb rendezvényt szervezünk, ahol ötleteket kaphatnak az egészséges életmód kialakításához: táplálkozás, mentálhigiéne, mozgás, egészséges környezet kialakítása, környezettudatos magatartás stb. terén. Az öltözködésnél a kényelmes, sehol nem szorító, tiszta ruhadaraboknak kell előtérbe kerülnie. A jó "játszóruha" a gyermek számára könnyen levethető, felvehető. Mindez a szülők tájékoztatásával, a család bevonásával valósulhat meg. A segítségnyújtást (akár a többi gondozási tevékenységben) egyénre szabjuk, ösztönözzük az önállósodást. Jó néven vesszük, ha a nagyobbak vagy ügyesebbek segítenek a rászorulóknak, de ezt nem erőltetjük. Elvárjuk a gyermekektől, hogy törekedjenek öltözőszekrényük és környéke rendben tartására. Egészséges életvezetéshez nélkülözhetetlen a jól kialakított napirend, életrend, valamint a jó emberi kapcsolatok, és a derűs légkör. Az egészséges testi-lelki képességekkel rendelkező kisgyermek sok mindent eltanul a felnőttől. Az óvodában a legfőbb cél az időben adott jó példa a minta követéséhez. A gyermekben lappangó stresszről gyakran a teste közöl üzenetet. A pszichoszomatikus reakciók - jelzések lehetnek arról, hogy valami nincs rendjén. A betegség megelőzés, az egészség megőrzés egy hatékony eszköze lehet a sószoba. Óvodánkban 2003. februárjában nyitottuk meg sószobánkat, ahol olyan mesterséges 9
körülményeket teremtettünk, mint egy sóbarlangban. A légtisztító folyadék párolgása a sótömbökből olyan levegőminőséget idéz elő, amely közel azonos a sóbányákéval. A levegőben levő oldott sókristályok elősegítik a hörgők tisztulását és csökkentik a nyálkahártya gyulladását. A köhögéses, nehézlégzéses panaszok rövid idő alatt enyhülnek. Használata egészséges embereknek is ajánlott megelőzés céljára. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet Az egészséges testi-lelki képességekkel rendelkező kisgyermek számára fontos a jó környezeti adottságok megléte. A minket körülvevő helyi adottságokat, az épületet, amely helyet ad munkánkhoz, valamint azok felszereltségét nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az épület óvodának készült, csoportszobák, jól felszerelt tornaszoba, mosdók, öltözők, kiszolgáló helyiségek, parkosított udvar áll rendelkezésünkre. Helyiségeink tágasak, világosak, napfényesek. A csoportszobák és az udvar belső rendjének kialakításánál a gyermeki tevékenységekhez igazodva, a gyermekszoba jó értelembe vett rendjéhez közelítünk. Ebben a rendben harmónia és szabadság van, mindennek oka és helye van. A délutáni pihenéshez, alváshoz megteremtjük a nyugodt légkört csenddel, félhomállyal, mesével, zenével, altatódallal. Otthonról hozott vagy óvodai játékkal is pihenhetnek a gyermekek, ha azzal társaikat nem zavarják. Minden gyermek pizsamába öltözik és ágyneműben fekszik. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén Önállóan, lehetőleg felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, használják a zsebkendőjüket. Önállóan öltözködnek, ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, egyéb kötőket megkötnek. Segítenek magukon, ha fáznak, vagy melegük van. El tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot. Készségszinten használják a kanalat, villát, a kés használatával próbálkoznak. Étkezés közben kulturáltan viselkednek, halkan beszélgetnek. Ruhájukat összehajtva helyezik a polcra, szekrényükben rendet tartanak. Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult. Tudnak a térben tájékozódni, ismerik az irányokat Betartják a szabályokat versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor, figyelnek egymásra. megértik az egyszerű vezényszavakat. Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció, az lateralitás, az alaklátás, a formaállandóság. zok funkcióját, jól működnek a keresztcsatornák. 10
3.1.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk olyan egészséges személyiség fejlesztése, aki megőrzi egyediségét, egyéniségét, ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait, elfogadja mások különbözőségét. A közösségi nevelést segíti az egyén erősségeire építő egyéni bánásmód. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója elválaszthatatlan egymástól. Programunkban az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Kiindulópontnak tekintjük a gyermek személyiségének alapos megismerését az óvodába lépéstől kezdve. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és teret engedünk önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Valamint annak, hogy kielégíthesse természetes társas szükségleteit. Arra neveljük őket, hogy elfogadják a különbözőségeket, tiszteletben tartsák egymást. Különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. A gyermeket nyitottságára alapozva segítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyerekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Ehhez sok esetben megfelelő szakemberek közreműködését kérjük. Az óvodai erkölcsi nevelés alapja a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás támogatása. A normák kialakulása és alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységhez kötődik. Pl. nem korlátozódik csak a játékra vagy csak a tanulásra, vagy csak a munka jellegű tevékenységre, hanem a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet. A fejlődés eredménye óvodáskor végén Ragaszkodnak óvodájukhoz, a felnőttekhez, egymáshoz, a kisebb gyermekekhez. Ezt érzelmekben, tettekben is nyilvánosságra hozzák. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása, ugyanakkor elfogadják mások különbözőségét is. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, baj esetén együttéreznek a közösség tagjaival. 11
Konfliktusos helyzetekben egyezkednek egymással. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt - az óvodán kívül is. A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadják. 15-20 percig képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket és társaikat. Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmagukban. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. 3.1.3.Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvet nem grammatikai módszerrel, hanem a beszélő szándékát kitapogatva alkotja meg a kisgyermek. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Figyelmet fordítunk a gyermek beszédkedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermeki kérdések támogatására. Az anyanyelv mondataival a magyar nyelvközösség észjárását, kultúrájának alapelemeit is birtokba veszi kisóvodásunk. A család, a szülőföld és egy nyelvközösség így köti magához a kisgyereket, és felnövekedve ebből lesz tartás, önismeret, társas élet, sors és hazaszeretet. A gyermeki élet eseményei a család, a felnőttek munkája, az évszakok jellegzetességei, állatok és állatkölykök élete, emlékeik, képzelődéseinek mind jó társalgási témák. Ezek a beszélgetések játék közben vagy azt követően hangzanak el. A kötöttségektől mentes gondolkodás, és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai. A valódi tartalom: maga a beszédkapcsolat felvétele és fenntartása, az érzelmi összetartozás megerősítése, fontosak vagyunk egymásnak. A folyamatos szabad játék számtalan lehetőséget biztosít a párbeszéd, a metakommunikáció kialakulásához. További feladatunknak tekintjük a gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek, különböző élethelyzetekben való bővítését, az értelmi képességek, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítását. A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, a válaszok igénylése. A gyermekek képessé tesszük arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A beszédhibás ill. gátlásos gyermekek tapintatos módszerekkel segítjük, a logopédussal együttműködve. Gyakran játszunk anyanyelvi, beszédfejlesztő játékokat, melyek teret adnak az artikuláció, a szókincs, a kifejezőkészség stb. fejlesztésének. Az anyanyelvi nevelést az óvodai élet egészében kiemelt jelentőségű feladatnak tartjuk. Azokat a gyerekeket, akik speciális foglalkozást igényelnek a beszédfejlesztés területén, utazó logopédussal együttműködve segítjük. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Figyelmesen végighallgatják az óvónőt, más felnőttet vagy társaikat. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. Elbeszélésük összefüggő, folyamatos, szókincsük életkoruknak megfelelő. Helyesen használják az összes szófajt, igeidőt, igemódokat. Beszédük illeszkedik az anyanyelvi szabályokhoz, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű. Tisztán ejtenek minden hangot. 12
Értelmi fejlesztés Valljuk, hogy a 3-7 éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észleléses és az észlelési-finommotoros funkciók intenzív fejlődése, amelyhez szervesen integrálódik a nyelvi - szimbolikus megismerési szint. Az értelmi fejlesztést nem kezeljük önálló feladatként, a gyermekek valamennyi tevékenységében gondot fordítunk rá. Óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő a természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Megkülönböztetett érzékenységgel kell foglalkozni, az egyre gyakoribb magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, de kreatív gyermekekkel. Óvónő szerepe a feladatokban, hogy a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve sokoldalú tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával szerezzenek élményeket,ismereteket az őket körülvevő világról. 3.2. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. A gyermekvédelmi munka fő céljának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását. Fő feladatunknak tekintjük, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdekeit érvényesítsük. Az óvoda valamennyi dolgozójától elvárjuk, hogy segítsék a gyermekeket abban, hogy sikeresen illeszkedjenek be az óvodai közösségbe. Meglévő képességeik kibontakozhassanak, hiányzó képességeik fejlesztése folyamatos legyen. A kedvezőtlen szociális, gazdasági hatások, egyes családokban tapasztalható életvezetési problémák hátrányosan befolyásolják a gyermek fejlődését. Ez leggyakrabban viselkedés-, kapcsolat-, és teljesítményzavarokban jelentkezik. Éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a csoportban dolgozó óvodapedagógusok eleget tegyenek a törvényben leírtaknak, mely szerint bejelentési kötelezettségük van, ha tudomásukra jutott, hogy valamely gyermeket atrocitás ért. Ennek első teendője, hogy a szülőt minél előbb értesíteni kell a hallottakról, tapasztaltakról. (családlátogatás vagy az intézmény falain belüli megbeszélés). Amennyiben a személyes megbeszélés nem vezetett eredményre, vagy olyan mértékű a probléma, hogy ezt a szülő egyedül megoldani nem tudja, a megfelelő fórumokat írásban tájékoztatni kell Nem csak a hátrányos, hanem a nehéz helyzetű gyermekekre is figyelnünk kell, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja, szűkebb társadalmi környezete átlaghoz képest negatív eltérést mutatnak, elsősorban szociális, kulturális téren. Következménye, a gyermek esélyegyenlőtlensége. Legtöbb esetben a családi nevelésben tapasztalható hiányok pótlása, a fejlődésben történő lemaradások korrigálása az óvodapedagógusokra hárul. 13
Feladataink: Fontos, hogy megismerjük a család érték-, szokás-, és szabályrendszerét. Határozott fellépés a megbélyegzés, a kirekesztettség ellen. A szülők által elmondottakat bizalmasan, tapintatosan kezeljük. Kapcsolattartásunkban a segítőszándék motiváljon. A gyermeki-szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában. A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való jutás elősegítése. Célunkat akkor érjük el, ha a család és óvoda között kölcsönös bizalom van, nyitottak vagyunk egymás iránt, és segítjük a szülőket abban, hogy az óvodában már jól működő fejlesztési eljárásokat otthon is folytatják. Szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhatósággal is kapcsolatot tartunk, hozzájuk fordulunk segítségért. 3.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben foglalt irányelveket vesszük figyelembe Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésénél. A törvényi előírásnak megfelelően óvodánkban integráltan nevelünk sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az óvodáskorúak között egyre nagyobb számban fordul elő tanulási, beilleszkedési, magatartási problémával, illetve valamilyen fogyatékossággal küzdő gyerek. Az ő megsegítésükre különös gondot kell fordítanunk, hiszen megfelelő nevelésükhöz, fejlesztésükhöz az általános metodikán túl sajátos differenciáló pedagógiai eljárásokra is szükség van ahhoz, hogy tanköteles korra elérjék, de legalábbis megközelítsék a koruknak megfelelő szintet A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igényhez igazodó környezet kialakításával, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök beszerzésével biztosítjuk a nevelési célok megvalósítását. A napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Lehetőségeikhez mérten támogatjuk a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, logopédus, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. Az óvodába kerülés után egyes problémák nagyon hamar megmutatkoznak. Azoknál a gyerekeknél, akiknél jellemzően magatartási zavart, hiperaktivitást, tanulási képességek zavarát, beszédzavart, mentális retardációt, neurotikus tüneteket stb. tapasztalunk, a lehető leghamarabb vesszük fel a kapcsolatot a szülőkkel, hisz csak velük együttműködve tudjuk segíteni gyermekét. Velük megbeszélve, egyeztetve teszünk javaslatot a továbbiakra. Szinte minden esetben kérjük a pedagógiai szakmai szolgáltató munkatársainak segítségét. Velük együttműködve tudjuk eredményesen végezni feladatunkat. A kontrollvizsgálatokra küldést az óvodapedagógusoknak is számon kell tartaniuk. 14
4. AZ ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSE 4.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos. Az óvodapedagógus személye magatartása, stílusa, értékrendje, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyerek számára. A pedagógusi tevékenységhez a pedagógiai munkát segítő pedagógiai asszisztens, a dajka, és más alkalmazottak összehangolt munkájára van szükség. Óvodapedagógusaink heti váltásban dolgoznak. Óvodánkba fogadunk nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermeket is. Feladatuk, hogy megvalósuljon a nemzetiségi és etnikai óvodai nevelés célkitűzése: a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Óvodapedagógusok száma:... 13 fő Felsőfokú illetve főiskolai végzettségű:... 13 fő Dajkák száma:... 6 fő Ebből szakképzett dajka:... 4 fő Pedagógiai asszisztens... 2 fő Karbantartó:... 1 fő Balettmester:... 1 fő heti 4 órában látja el a szakfeladatot. Védőnő... 1 fő Utazó logopédus... 1 fő heti két alkalommal foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. Fejlesztőpedagógus... 1 fő heti két alkalommal foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. Utazó gyógypedagógus 1 fő Utazó szurdopedagógus... 1 fő Kollégáink közül 1 fő közoktatási vezetői szakvizsgát, 2 fő vezető óvodapedagógusi szakvizsgát, 1 fő gyógytestnevelési 1 fő fejlesztő-pedagógusi szakvizsgát tett.3 fő rendelkezi német nemzetiségi diplomával. Intézményünkben egy szakmai munkaközösség működik: Környezetünk és egészségünk névvel Valamennyien fontosnak tartjuk az ön- és továbbképzést a lehető legjobb minőségi munka végzéséhez. Óvodapedagógusaink lehetőségeinkhez képest részt vesznek tanfolyamokon, az ott hallottakról tájékoztatják a nevelőtestület többi tagját is. A 277/1997. (XII.22.) sz. kormányrendelet lehetőséget biztosít a szakvizsgák letételére, melyekre folyamatosan jelentkezünk. 4.2. Tárgyi feltételek Az óvodánk 1978-ban épült. Óvodánk épületét, udvarát oly módon próbáljuk alakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, 15
fejlődését. A tárgyi felszereléseket oly módon helyezzük el, hogy a gyermekek számára hozzáférhető, ugyanakkor biztonságos legyen. Megfelelő munkakörnyezet áll a dolgozók szolgálatára, lehetőségek vannak a szülők fogadására is. Az óvoda csoportszobái, helyiségei, tágasak, napfényesek, világosak. A gyermekbútorok, burkolatok, ablakok cseréje, a tető teljes felújítása 2001-2002-ben történt. Az épület külső felújítására, belső festésére 2003-ban került sor. Műszaki korszerűsítése elkezdődött. A csoportszobák belső tárgyai dominánsan természetes anyagokból készültek. A szülők felajánlásával szépülnek gyermekmosdóink, ahova új, megfelelő méretű eszközök kerültek felszerelésre (mosdókagylók csapteleppel, WC ülőkék) A csoportszobák berendezései is megújulnak a fenntartó segítségét kiegészítve részint Alapítványunk hozzájárulásával, részint szülői társadalmi munkával. A kreativitást elősegítő alapvető játékeszközökkel rendelkezik minden csoport. A játékeszközök választékáról, pótlásáról bővítéséről folyamatosan gondoskodunk. Az óvodában füves, fás, bokros, szépen gondozott udvar lehetőséget ad a szabadban töltött idő örömteli, kreatív, tartalmas kitöltésére. A természetes anyagokból készült uniós szabványnak megfelelően - nagyméretű játékok, sportszerek, tornapálya, KRESZ-gyakorló park, biztosítanak lehetőséget a különféle mozgásformák begyakorlására a kreatív mozgásos önfejlesztésre. 2001 óta óvodánk a Magyar Madártani Intézet által adományozott Madárbarát Kert címet viselheti. Az étkezéshez porcelán, üveg, hőállóüveg, rozsdamentes edényeket használunk. Az esztétikus étkezéshez textil abroszok, kenyérkosarak, fa tálcák, papírszalvéták állnak rendelkezésre. A turmixok, gyümölcssaláták késztéséhez, robotgépet használunk. A pihenéshez mi az ágyneműt, a szülők a pizsamát biztosítják, melyet hetenként illetve szükség szerint cserélnek. 2003. februárjában megnyitottuk só-szobánkat, melyet minden csoport rendszeresen látogat. Az óvodás gyerekeinken kívül a szülők is térítés nélkül vehetik igénybe. 2005. májusában belső átalakítással tornaszobát hoztunk létre. Tevékenységeket segítő eszközök: mozgástevékenységet szolgáló eszközök folyamatos bővítése játéktevékenységet segítő játékszerek bővítése, cseréje, javítása A vízvezeték és csatorna-rendszer cseréje elkezdődött. Egyéb tevékenységet segítő eszközök: mese, vers, ének-zene, manuális tevékenységekhez alapvető eszközök biztosítottak környezetvédelmi neveléshez szükséges tevékenységekhez alapvető eszközök biztosítása /nagyítók, növény és madárhatározókat folyamatosan bővítjük. Természettel kapcsolatos könyvek beszerzése folyamatosan történik. Integrált nevelést segítő további fejlesztő eszközök beszerzése fontos feladat. 4.3. Napirendünk A gyermek egészséges fejlődéséhez, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységformák megtervezésével, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez helyi igényekhez, szokásokhoz, a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. 16
IDŐKERET 6 30-10 00 Ezen belül: 8 30 9 15 10 00 10 30 10 30 11 45 11 45-13 00 TEVÉKENYSÉGEK Folyamatos szabad játék, melyben az óvodapedagógus által kezdeményezett a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos foglalkozások is hely kapnak. Változatos tevékenységi formákban, szervezeti keretben valósul meg a tanulás is. Folyamatos tízóraizás Rendrakás, mesehallgatás, beszélgetés, esetleg valamilyen egyéb témájú szervezett tevékenység, pl.: dalosjáték. Hetente egy alkalommal kötelező testnevelés foglalkozás. Szabad játék, mozgásfejlesztés az udvaron, séta, megfigyelés, élményszerzés, kirándulás Készülődés az ebédhez Ebéd Készülődés a délutáni pihenéshez Mesehallgatás 13 00-14 30 Pihenés, alvás 14 30-16 30 Felkelés, uzsonna Játék. egyéni képességfejlesztés Szabad játék a csoportszobában vagy az udvaron Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 4.4. Hetirend Pedagógia programunk a tevékenységek párhuzamos megvalósulásával segíti a. tanulási folyamatokat. Naponta egy-egy tevékenységi formát kiemelten is tervezünk, illetve tanulási tevékenységet cselekvésbe ágyazottan valósítjuk meg. A heti rend, a napirendhez hasonlóan rugalmasan kezelhető. Minden csoport sajátos heti tervvel rendelkezik. A csoportok tervei, szervezési feladatai alkalmazkodnak egymáshoz. A gyermekek számára szabad keretet biztosít a játék, a tanulási helyzetek változatos átélésére. Kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait. A ritmikus, ismétlődő tevékenységek tervezése-szervezése, a kiegyensúlyozottságot alakítja ki a gyermekben. Tevékenységben megvalósuló tanulási helyzetek a következők: ének, zene, énekes játék, tánc külső világ tevékeny megismerése rajzolás, festés, mintázás, kézimunka verselés mesélés Kötelező tevékenység a mozgás 17
Az óvónő alkalmanként megfelelő ráhangolással szervezhet kötelezően zenei tevékenységet az egész csoport számára. Az óvodai munka tervezése minden óvodapedagógus feladata. A nevelés mindig tervszerű folyamat, melynek a nevelőtevékenységben érvényesülnie kell, céljainkat csak így tudjuk elérni. Programunk működését segítő, tervező és értékelő dokumentumok Az óvoda pedagógiai programja által meghatározott feladatok, célok képezik lapját a tervezésnek. A csoportnaplóban megtalálhatóak mindazok a tartalmak amelyek a törvény által kötelezően előírtak. A gyerekek összesített adatain kívül: A napirendet, hetirendet, Nevelési éven belüli időszakonként: a félévenkénti nevelési feladatokat, a havonkénti szervezési feladatokat, havonkénti tervezésben a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése, az értékeléseket. a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, a látogatás eredményét. feljegyzést a csoport életéről. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kíséréséről szóló dokumentumok mellékletét képezik a csoportnaplónak. A gyerekekről szükség szerint folyamatosan de legalább egy évben kétszer készít feljegyzést a csoportban dolgozó óvodapedagógus. A Fejlődési napló tartalmazza a gyermek anamnézisét, az óvónők megfigyeléseit, a, mérési eredmények, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, feljegyzéseit, szakértői véleményeket stb. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell 5. ÜNNEPEINK A gyermekek életének jeles napjai a születésnapok. Ezek csoporton belül, családias légkörben zajlanak. A többi ünnep évszakhoz kötött, a jeles napokat hosszabb készülődés előzi meg. Vannak olyanok, melyek csoporton belül kerülnek "megrendezésre", vannak melyek az óvoda valamennyi csoportját közös szervezésben érinti. Lámpácska: Márton-nappal kapcsolatos látványos felvonulás.( a német nyelvterület egyik eseményét elevenítjük fel) Mikulásvárás: Titokzatos ajándékozás, az óvodában azonos napon. Karácsony: Farsang: Adventi közös készülődés egész decemberben tart. Elősegíti a karácsony mondanivalójának előtérbe kerülését. A karácsonyváró nyílt délutánok már hagyománnyá váltak. Hosszabb időt felölelő programsor, mókás bolondozás tevékenységekkel. Az időszak végét "farsangi bál" zárja. 18
Március 15. A gyermekek számára is átélhető folklorisztikus hagyományaival csoportonként, a programba illesztett módon történik. Húsvét: Hangulati előkészítésen van a hangsúly: ajándékkészítés, tojásfestés, locsolóversek. Anyáknapja: Gyermeknap: Évzáró: Családi ünnep. Verssel, virággal, gyermekrajzzal segítünk abban, hogy ez a szép májusi vasárnap otthon más legyen, mint a többi. A hagyományos kirándulással, játékkal tesszük emlékezetessé e napot. Csoportonként külön-külön egyéni elképzelések, ötletek alapján, szülőkkel együtt. 6. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 6.1. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda és a család kapcsolatának elvei a következők: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés, de a családi élet tiszteletben tartása mellett. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülők felelősségét nem vállalhatjuk át, az óvoda megerősít, segít ott, ahol tud. Jószándékkal keressük a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyerek megismeréséhez vezet az út. Az óvoda a gyermekek érdekében kezdeményező szerepet vállal, ezt tartjuk az egyenrangú kapcsolat alapjának. Előítéletektől mentesen közeledünk minden családhoz, figyelembe vesszük sajátosságaikat. Szerepet vállalunk a családi nevelés erősítésében. Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom. A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása mellett törekszünk az új, a szülői igényekhez igazodó lehetőségek keresésére. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről. Az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben. Pozitív attitűddel, befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket. Csak ebből a pozícióból lehet az együttműködést elindítani a hiányosságok korrigálása érdekében. A szülővel történő kapcsolatot, együttműködést már az óvodába lépést megelőzően is szorgalmazzuk. A beiratkozási időszak előtt nyílt napot szervezünk leendő szülőknek és óvodásoknak, mellyel az óvodaválasztást segítjük kötetlen beszélgetés csoportlátogatás formájában. Szülői értekezlet az új szülőknek Anyás beszoktatás, amely segíti az óvodai élet megismerését, elősegíti a fájdalommentes elválás. A szülő-gyermek kapcsolatának megismerése, bizalom kialakítása ekkor kezdődik. Lámpácska ünnepen a közös felvonulás, hagyományőrzés. Nyílt napok betekintés adnak a csoportok életébe. 19
Adventi nyílt délután óvoda-család kapcsolatának érzelmi síkra terelése, közös ráhangolódás a közelgő ünnepre. Évzáró hagyományápolás, az év együttes búcsúztatása Virgonckodó gyermeknapi délután Alapítványi bál az óvoda támogatásának egyik lehetősége Szülői értekezlet az óvodai élettel kapcsolatos információk, illetve az egyes csoportokra vonatkozó aktuális dolgok megbeszélésének színtere. 6.2. Óvodánk külső kapcsolatai Az integráció során létrejött óvodaegység közös szakmai munkaközösséget szervez, amelynek keretén belül megismerhetjük egymás programját, tevékenységeit, hagyományait. A mindnyájunk épülésére szolgáló kezdeményezés lehetőséget ad a tapasztalatcserére, segítséget adhatunk/kaphatunk egymásnak felmerülő pedagógiai helyzetek megoldására. Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során, és a óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. Színházba, koncertre bábszínházba, kiállításokra évente több alkalommal járunk. A helyes fogápolás elsajátításához sok segítséget kapunk az egészségügyi alapellátás fogorvosától és asszisztensétől. A Szakszolgálatok munkatársainak véleményét kikérjük az átlagtól eltérő gyermekek esetében. Gyermekvédelmi munkákhoz segítséget adunk a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Az Idősek Gondozási Központjában rendszeresen köszöntjük az időseket. Bázisóvodája vagyunk a Gondolkodj egészségesen! országos programnak. Tagjai vagyunk a győri Ovifoci-klub -nak, és ezáltal a Magyar Gyermeklabdarúgó Ligá -nak A fenntartóval való kapcsolattartás folyamán tájékoztatjuk az illetékeseket sikereinkről, problémáinkról és kérjük segítségüket a további minőségi munkához. A körzetünkhöz közel eső általános iskolákkal rendszeres a kapcsolatunk, lehetőséget biztosítanak leendő elsőseinknek az iskolai élettel való ismerkedésre. -A Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola rendelkezésünkre bocsátja tornatermét heti egy alkalommal Közös rendezvényeket szervezünk (Karácsony, Tánc világnapja.) Továbbra is folyamatosan keressük és elfogadjuk a felkínált lehetőségeket. 20