A parabola és az egyenes, a parabola és kör kölcsönös helyzete



Hasonló dokumentumok
Koordináta - geometria I.

Ha a síkot egyenes vagy görbe vonalakkal feldaraboljuk, akkor síkidomokat kapunk.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria IV.

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták, lineáris függetlenség

A döntő feladatai. valós számok!

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő. x 3x 2 <

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2011/2012-es tanév első (iskolai) forduló haladók I. kategória

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

3. KÖRGEOMETRIA Körrel kapcsolatos alapismeretek

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria II.

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY DÖNTŐ osztály

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

Ábrahám Gábor A háromszög és a terület Feladatok. Feladatok

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév

Vektoralgebrai feladatok

Térgeometria feladatok. 2. Egy négyzetes oszlop magassága háromszor akkora, mint az alapéle, felszíne 504 cm 2. Mekkora a testátlója és a térfogata?

6) Határozza meg a következő halmazokat! A= {deltoidok} {téglalapok}; B= {négyzetek} {húrnégyszögek} (2pont)

Azonosító jel: Matematika emelt szint

A skatulya-elv alkalmazásai

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Koordinátageometria

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló gimnáziuma) Térgeometria III.

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály

Emelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Szászné Simon Judit; dátum: november. I. rész

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

Lineáris algebra gyakorlat

( ) Schultz János EGYENLŐTLENSÉGEK A HÁROMSZÖG GEOMETRIÁJÁBAN

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Térgeometria V.

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)

Középszintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Pataki János; dátum: november. I. rész

Javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból

Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint

[MECHANIKA- HAJLÍTÁS]

3. Matematikai logika (megoldások)

II. Térgeometria. Térelemek. Illeszkedési feladatok

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I.

MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET OSZTÁLY

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematika Intézet

MATEMATIKA PRÓBAÉRETTSÉGI MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT

MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA május 8.

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

2011. március 9. Dr. Vincze Szilvia

Épületvillamosság laboratórium. Villámvédelemi felfogó-rendszer hatásosságának vizsgálata

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

A kör. A kör egyenlete

Analízis elo adások. Vajda István szeptember 24. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013

MATEMATIKA HETI 3 ÓRA

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x =

Analízis elo adások. Vajda István október 3. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Elektronikus tananyag MATEMATIKA 10. osztály II. félév

Lécgerenda. 1. ábra. 2. ábra

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI október 20. EMELT SZINT

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. NOVEMBER 24.) 3. osztály

4) Az ABCD négyzet oldalvektorai körül a=ab és b=bc. Adja meg az AC és BD vektorokat a és b vektorral kifejezve!

Hiányos másodfokú egyenletek. x 8x 0 4. A másodfokú egyenlet megoldóképlete

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév

XXIV. NEMZETKÖZI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Szabadka, április 8-12.

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

MATEMATIKA PRÓBAÉRETTSÉGI MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD

1. Írja fel prímszámok szorzataként a 420-at! 2. Bontsa fel a et két részre úgy, hogy a részek aránya 5 : 4 legyen!

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1

Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan)

6. modul Egyenesen előre!

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI október 25. EMELT SZINT I.

Egy csodálatos egyenesről (A Simson-egyenes) Bíró Bálint, Eger

5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke?

2. feladat Legyenek 1 k n rögzített egészek. Mennyi az. x 1 x 2...x k +x 2 x 3...x k x n k+1 x n k+2...x n

HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 2,4 cm

7. előadás. Vektorok alkalmazásai

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI október 18. EMELT SZINT I.

Azonosító jel: MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 25. 8:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

TRANZISZTOROS KAPCSOLÁSOK KÉZI SZÁMÍTÁSA

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI május 8. EMELT SZINT I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Térgeometria II.

Elsőfokú egyenletek...

& t a V = t $ M = (9 $ 13 $ sin 48,6 )(25 $ sin 68,3 ) á 2038, 6 cm

Elsôfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek

Azonosító jel: MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 3. 8:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI május 8. KÖZÉPSZINT

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

3. Öt alma és hat narancs 20Ft-tal kerül többe, mint hat alma és öt narancs. Hány forinttal kerül többe egy narancs egy

A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = 1. Az adott kör középpontjának koordinátái: K1( 4; 2)

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Másodrendű felületek

Operációkutatás. 2. konzultáció: Lineáris programozás (2. rész) Feladattípusok

Azonosító jel: MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 20. 8:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Kapitány Benedek AZ IZOPERIMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉG. BSc szakdolgozat. Témavezető: Frenkel Péter Algebra és Számelmélet Tanszék

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.C ÉS 13.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

ELLENÁLLÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA, KIRCHHOFF I. TÖRVÉNYE, A CSOMÓPONTI TÖRVÉNY ELLENÁLLÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA. 1. ábra

Geometriai példatár 2.

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Baka Endre. Szabadka, Jugoszlávia

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

Minta 1. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

Átírás:

66 A paraola 00 egyen a keresett kör középpontja Az pont koordinátái: ( y) Ekkor felírhatjuk a következô egyenletet: ( - ) + ( y- ) = mert a kör sugara > 0 Innen rendezéssel: ( y- ) = 6 - A mértani hely olyan paraola amelynek tengelypontja a C pont a tengelye párhuzamos az tengellyel fókuszának koordinátái: F( ) pont a paramétere p = A paraola minden pontja hozzátartozik a mértani helyhez 0 Az adott egyenletet átalakíthatjuk y= - + - A csúcspont koordinátái: C - Innen = y = - iküszöölve a paramétert y= - A csúcspontok -tôl függôen végigfutnak az y= - egyenletû paraolán amelynek minden pontja megfelel a 0 Az adott egyenlet átalakítható y= - + + a - ahol a! R Innen leolvashatjuk a tengelypont koordinátáit: = + y= a- iküszöölve az a paramétert a a= - y= - A mértani hely egyenes Az egyenes minden pontja lehet egy-egy paraola csúcsa Ugyanis ha = + a akkor y= a- A C a + a - az adott egyenletû paraolák csúcsa 0 Helyezzük el az ABC háromszöget az árán látható módon koordináta-rendszeren Ekkor () y = c - () = ( - a) + y () c = + y () egyenletôl következik hogy c> és legyen a > 0 A felírt egyenletekôl következik hogy y = a - 0 a amely egyenlet szerint az A csúcs mértani helye paraola A paramétere p= a a tengelypontja T a 0 a a fókusza Fa0 ( ) Az 0 pont nem tartozik a mértani helyhez mert akkor az a csúcs a BC oldalon van tehát nem keletkezik háromszög A paraola és az egyenes a paraola és kör kölcsönös helyzete 0 a) ét közös pont van: ( 66) - 0 M ( 6) M ( 8) 06 M ( ) M ( - ) 07 M ( 0) M ( 7 ) 08 M ( 0) M ( 0 6) ) ( 6 - ) c) ( ) ( 9-6)

A paraola és az egyenes a paraola és kör kölcsönös helyzete 67 09 Az y= t - + csak akkor paraola egyenlete ha t! 0 Ekkor minden t! R \ {0}-ra van megoldás van közös pont mert a t - + = t- egyenlet diszkriminánsa: D= ( t-) $ 0 Ha t = akkor egy közös pont van M( ) Ha t! akkor M( t- ) M t Ha t = akkor M= M az egyenes a paraola érintôje 060 Minden m-re csak egy közös pont van mert a diszkrimináns 0 Az egyenes érinti a paraolát az M pontan -m -m 06 A p= - + egyenlet gyökei: a= + p = - p ahol p > 0 a + = 7 ha p = 0 ekkor a = + 0 = - 0 06 A húr végpontjainak koordinátái: ( 98) ( ) A húr hossza 6 egység 06 A húr hossza egység 06 A húr hossza egység 06 yilván k! 0 A paraola egyenletét az adott pontok rendre kielégítik Tehát c= k ak + k + k = k Egyszerûsítve k! 0-val () ak + - = 0 () ak + + = 0 () és () egyenletekôl a =- = Az a c értékeit ehelyettesítve az y= a + + c egyenlete ak + k + k = 0 k y k =- + + k A k értékét úgy kell meghatározni hogy a paraola áthaladjon a Q (- 0 ) ponton Ez pontosan akkor teljesül ha () 0 =- - + k ldjuk meg a ()-as k egyenletet: k = k =- Ha k = akkor a =- = c = ha k =- akkor a = = c =- 9 066 A fókusz koordinátái: F 0 az egyenes egyenlete: y 9 = + A húr végpontjainak koordinátái: = 9 7 =- A húr hossza: egység 067 A tengelyponton átmenô egyenesek egyenletei: y= y=- Ezen egyenesek az y= egyenletû paraolát a tengelyponttól különözô ( 6 8) és ( ) 6 - pontokan metszik A egyenes egyenlete: - y =-6 Az egyenes az tengelyt a Q (- 0) az y tengelyt a Q ( 06 ) pontan metszi

68 A paraola 068 A fókusz koordinátái: F ( 0) a fókuszon átmenô egyenes egyenlete: y= m+ amely az adott paraolát a ( m+ m + m + m m + + ) és a ( m- m + m - m m + + ) pontokan metszi = 0 = ( 8 m ) ( 8m m ) + + + Innen m =! ét megoldás van: - y+ = 0 vagy + y- = 0 069 Számítsuk ki az AB szakasz felezômerôleges egyenesének a paraolával közös pontjait Megoldás: ( 00) ( 6) 070 M ( 00) M ( ) 07 A húr végpontjai: M( y ) M( y) Ekkor + = 0 és y+ y= Másrészt M és M paraolapontok ezért () = 0y () () és () különsége: ( - )( + ) = = 0y y- y = 0 ( y -y ) De + = 0 tehát = (! ) ami a keresett húr meredeksége - A húr egyenesének (az ( ) koordinátájú ponton átmenô szelô) egyenlete: -y- = 0 07 Az elôzô példa megoldásának gondolatmenetét követve a keresett szelô egyenlete: - y+ = 0 07 Az origón áthaladó egyik oldal egyenesének egyenlete: y= Ez az egyenes a paraolát a (0 0) ( ) koordinátájú pontokan metszi A szaályos háromszög csúcsainak koordinátái: A(0 0) B( ) C( - ) 07 Mivel az y tengely az egyik magasság azért az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A ( 00 ) B 8 C - 8 > 0 A magasságpont M(0 ) Ekkor AB 8 CM - 8 és AB $ CM = 0 = Az oldalak egyenletei: y= y=- y = 0 07 egyen A(0 0) Az AB oldal egyenesének egyenlete: y= A B és a C csúcsok koordinátái: B( p 6 p) C( - p 6p) 076 A húrok paraméteres egyenlete: y= m+ ahol m adott változó Ekkor - m - - = 0 A húrok végpontjai: M ( y ) M( y) és a másodfokú m m egyenlet gyökei: + = a húrok felezôpontjai az = egyenletû egyenesnek a paraola elsejée esô pontjai: Ha m = akkor = 6 077 háromszög csúcsainak koordinátái: ( - 0 0) ( ) 0 A háromszög területe: = ( - 0) + 0 - -0-0 0 Rendezés után

A paraola és az egyenes a paraola és kör kölcsönös helyzete 69 - + - + + 7 = Ha # # akkor - + + 7= Innen ( - ) l(0 0) Ha - + < vagy > akkor R R S + 7 + 7 W S ll S W - 7-7 W és S 0 W lll S W A kapott értékek S 0 W S W S W T X T X kielégítik az -re vonatkozó követelményeket! Így négy megoldás van 078 A TA derékszögû háromszög csúcsainak koordinátái ( ) T ( 0 ) A ( 0 ) ( ) ahol 0< < A TA háromszög területe: t = - = ( -) $ $ Alkalmazhatjuk a számtani és a mértani közép közötti egyenlôtlenséget mert - > 0 > 0 - + + ( ) - $ # ( - ) $ # A terület legnagyo értéke 8 7 és pontosan akkor ha - = 8 = 8 6 A keresett pont koordinátái: 9 079 A C csúcs koordinátái ( ) A BC egyenes irányszöge a BC egyenes egyenlete y= -0 y= -0 A B csúcs koordinátái kielégítik az egyenletrendszert A négyzet keresett csúcsai: B( ) D( ) A( ) y= - + 8 7 080 A paraola fókusza F - - ez a romusz B csúcsa Az A csúcs a B csúcstól egység távolságra van és rajta van a paraolán _ 7 + + ( y+ ) = ` 7 9 y= + - a 9 + 7 Az egyenletrendszerôl az A csúcs koordinátái: - A romusz középpontja a 7 paraola tengelyén van a koordinátái - az AC átló hossza 9 egység a BD átló 9 9 hossza B = 9 egység A romusz területe: t = területegység 08 Az AB szakasz mint átmérô fölé rajzolt Thalész-kör egyenlete: ( - ) + ( y- ) = Ez a kör az ( y- ) = - paraolát az A( ) pontan érinti a ( - ) és a ( + ) pontokan metszi = = 90 Az AB négyszög területe területegység

70 A paraola 08 08 egyen a paraola egyenlete y = p A csúcson átmenô egymásra merôleges egyenesek egyenletei: y= m és y=- m ( m! 0) p p A húrok végpontjai m m és Q( pm - pm) A Q húr a paraola csúcsáól derékszögen látszik A Q egyenes egyenlete: m+ ( m - ) y = pm egyen y = 0 akkor = p Ahúrok egyenesei a ( p 0) ponton haladnak át az m! R \ {0} értékétôl függetlenül 08 a) p! A paraola pontosan akkor érinti az tengelyt ha a ( p-) - p+ = 0 egyenletnek egy gyöke van (a két gyök azonos) D= ( p- ) = 0 p = Ekkor A(- 0) ) Alakítsuk át az egyenletet: p p y= ( p- ) + + - p - A paraola csúcsa (tengelypontja) az y tengelyen van p - p ha 0 p - = Ekkor p = 0 B( 0) Árázoljuk a p = illetve a p = 0 értékeknek megfelelô paraolákat (08 ára) c) Mindkét paraola normál paraola Az F(- ) pontra valóan szimmetrikusak d) Az A és a B pont 08 ldjuk meg az egyenletrendszert: y a y m a = es = - m A megoldás az a ( m- a) = 0 egyenlethez vezet Innen = vagyis valóan egy közös pont van m a ) ldjuk meg az egyenletrendszert Egy megoldás van: = m 08 ldjuk meg az y p = és a py ( + y) = egyenletekôl álló egyenletrendszert figyeleme véve hogy y p = Ekkor az ( - ) = 0 egyenlethez jutunk = y= y tehát valóan egy közös pont van és az egyenes nem párhuzamos a paraola tengelyével Az adott pontokan az érintôk egyenletei: - y= - y= 6+ y+ 9= 0 y y 086 Az egyenes egyenletéôl = - Helyettesítsük az y = p egyenleten az p y y helyére: y = p - p innen y - y y + p = 0 Mivel ( y) a paraola pontja azért p = y Így y= y = Tehát a paraolának egy közös pontja van az egyenessel az egyenes nem párhuzamos az tengellyel az yy= p ( + ) érintô egyenlete Ha = 0 akkor y = 0 Az érintô egyenlete = 0 Megjegyzés: Az y = p egyenletû paraola az y p = egyenletû paraolának az y= egyenletû egyenesre vonatkozó tükörképe Tükrözzük az y p = egyenletû paraola py ( + y) = érintôjét az y= egyenletû egyenesre Ekkor p ( + ) = yy mert a ( y) pont tükörképe: l ( y ) ( " y y" " y y" )

A paraola és az egyenes a paraola és kör kölcsönös helyzete 7 087 Az aszcisszájú pontokan az érintôk egyenletei rendre:! y + = 0! y+ = 0! y 6 + 6= 0 087 a) izsgáljuk az y = p egyenletû paraolát A ( y) ponteli érintô egyenlete yy= p ( + ) a fókuszon átmenô és az érintôre merôleges egyenes egyenlete: p y y+ py= y Ez az egyenes az y tengelyt a Q 0 pontan metszi A Q pont rajta van az érintôn mert y = p igaz egyenlôség ) Tükrözzük az F p 0 pontot a Q y p y 0 pontra A T tükörkép koordinátái: - y c) A Q pont ordinátája: d) Az yy= p ( + ) egyenletôl ha y = 0 akkor =- *( - 0) Ha a paraola egyenlete y p = és az érintési pont ( y) akkor az érintô az tengelyt az M 0 pontan metszi M merôleges az érintôre az F pontnak az érintôre vonatkozó tükörképe p Q - rajta van a vezéregyenesen Az érintô az y tengelyt a ( 0 - y ) pontan metszi 088 A 087 ára szerint a TF háromszög egyenlô szárú háromszög mert Q = FT és a Q pont felezi az alapot T = F az érintô felezi az FT szöget A pontan az e érintôre állított merôleges felezi az F * * F szöget _ F i Eôl következik a feladat állítása 089 Az érintési pontok koordinátái: ( 6) - Az érintôk egyenletei: e : y= 6 + e : 6y = 6 ^ + h e: - y= 6 + Az érintôk által meghatározott háromszög csúcspontjai: A ( ) A - - A - - A háromszög területe: t = területegység Az A A A háromszög területe t = területegység t : t = : 090 Az egyenes akkor érinti a paraolát ha m + = 0 m =- Az érintôre a (0 0) érintési pontan emelt merôleges egyenlete: y= A húr hossza: d = egység 09 Mivel a ( ) pont rajta van a paraolán azért + c=- Az y= egyenletû egyenes érinti a paraolát ha az + ( - ) + c= 0 egyenlet diszkriminánsa 0 =- c = 09 egyen A a a 6 B A gyújtópont F(0 ) a vezéregyenes egyenlete y 6 =- Az AB egyenes egyenlete: a a - + + y=- F illeszkedik az AB egyenesre akkor 6 6

7 A paraola _ a a () - y = 8 6 a =- 6 Az A és a B ponteli érintôk egyenletei: ` ()-() érintôk metszéspontja ( a- =Y 0) : = + a () - y = 8 6 a a y = De mivel a =- 6 azért M a + - 6 6 tehát M valóan a vezéregyenesre illeszkedik 09 Az y= m egyenes pontosan akkor érinti a paraolát ha az - ( 8 + m) + 6 = 0 egyenlet diszkriminánsa 0 Ekkor m = 0 m =- 6 Az érintési pontok ( 0) (- 6) 09 Az origón átmenô és egymásra merôleges érintôk egyenletei: y= m y =- m ahol m =Y 0 Az y= m egyenes akkor és csakis akkor érintô ha az y= a + + c egyenletrendszerhez tartozó diszkrimináns 0 D= ( -m) - ac= 0 Hasonlóképpen az y =- y= m m érintôre D= + - ac = 0 m Mindkét feltétel egyszerre teljesül ha ( - m) = + m Innen = m- $ m + =Y 0 m m ( m) ac 0 - - = + - m+ m - ac= 0 Innen az a + + c = 0 egyenlet diszkriminánsa: - ac= m- m - ac= m m- -m m - ac =- 09 y= 6-096 =- 6 E( 0) (Az y= + 6 egyenes valóan érintô mert nem párhuzamos a paraola tengelyével és a paraolával egy közös pontja van) 097 A paraola egyenlete y= a( -u) alakú Az érintô egyenlete y= - 6 Az érintô az tengelyt a Q( 0) pontan metszi Eôl adódik hogy a csúcspont T( 0) (087 feladat) y= ( - ) 098 Az A ponteli érintô egyenlete: 8+ y= A csúcsérintô egyenlete: y = Az érintô a csúcsérintôt a ( ) pontan metszi A 087 feladatra hivatkozva a tengelypont T( ) A paraola egyenlete: y= a( - ) + Mivel az A( -7) illeszkedik a paraolára y=-( - ) + 099 Az AB egyenessel párhuzamos érintô érintési pontja adja azt a C pontot amelyre az 6 ABC háromszög területe a legkise A C csúcs koordinátái: C 6 00 Az y= + egyenletû egyenes érinti az y= paraolát ha = Az y= - egyenes érinti az y=- ( - ) paraolát is a (0 -) pontan d = 0 0 A ( y) ponteli érintô egyenlete yy= p ( + ) az érintôre a pontan emelt merôleges egyenes egyenlete y+ py= y+ py Ha y = 0 akkor = + py ( y =Y 0) A vetület - = p=állandó 0 A - y= egyenletû egyenessel párhuzamos egyenessereg egyenlete - y= alakú Ezek közül olyan egyenes érinti az y= paraolát amelynek egy közös pontja van a pa-

A paraola és az egyenes a paraola és kör kölcsönös helyzete 7 raolával = A - y= egyik pontja például a (0 -) pont A pont a -y- = 0 egyenestôl d = egység távolságra van Ennyi a két párhuzamos egyenes távolsága is 0 A ( y) ponteli érintô az tengelyt a Q 0 pontan metszi feltéve ha =Y 0 y A Q szakasz felezôpontjának koordinátái: = y = Innen = és y y = De 8 8 y = tehát y= A mértani hely az y= egyenletû paraola kivéve a (0 0) pontot 9 9 0 Tegyük fel hogy az adott egyenes (a a) pontjáól húzható két egymásra merôleges egyenes az y= paraolához A ponton átmenô egyenes egyenlete y= m+ a- ma álasszuk meg az m-et úgy hogy ez az egyenes a paraola érintôje legyen Ennek szükséges és elégséges feltétele hogy az = m+ a-maegyenlet diszkriminánsa 0 legyen és követeljük hogy mm =- legyen De mm = a tehát a =- a =- A keresett pont koordinátái: - - együk észre hogy a pont a paraola vezéregyenesére illeszkedik 0 Az adott egyenessel párhuzamos y= + egyenletû egyenesek közül az y= + 7 egyenes érinti a paraolát a pontan A pont az y = - egyenestôl d = egység távolságra van 0 06 A ( y) ponteli yy= p ( + ) paraolaérintô az tengelyt a Q_ - 0i pontan metszi Szaályos háromszög akkor jöhet létre ha y> 0 eseten a Q egyenes az tengellyel y 0 -os szöget alkot = 8 6 = & = A keresett pont koordinátái: Q(-6 0) A szaályos háromszög csúcsainak koordinátái: (-6 0) 0 l 0 - l 07 8 l és a 8 - Az érintôk merôlegesek egymásra 08 A normális az tengelyt az _ + p 0 i az y tengelyt a y 0 _ p p + i pontan metszi 09 A ( y) ponthoz tartozó érintô az tengelyt az A_ - 0i pontan a normális a B _ + p 0i pontan metszi Az AB egyenlô szárú háromszög alapjának középpontja a p p _ 0i pont Így = - + + = Az érintési pont koordinátái: p! p 0 A keresett kör áthalad a p p és a p - p pontokon a középpontjának koordinátái: (u 0) A p ponteli paraolaérintô egyenlete: y= + A ponthoz tartozó

7 A paraola p normális egyenlete: y=- + A normális átmegy a kör középpontján ezért p 0 p A kör sugara: = r = p + p a keresett kör egyenlete: - + y = p Az egyenes érinti a paraolát ha nem párhuzamos a tengellyel és egy közös pontjuk _ y= m- van ldjuk meg az y= ` egyenletrendszert Egy közös pont csak akkor van ha a diszkrimináns 0 D= 6m - & m =! a ét érintô létezik Az egyenleteik: y= - és y=- - m = ét közös pont van ha > - egy közös pont ha = nincs közös pont ha < - = Az adott egyenessel párhuzamos paraolaérintô egyenlete y= + A paramétert _ y=- + úgy kell megválasztani hogy az y= ` egyenletrendszernek egy megoldása legyen 8 a D = 0 6 + = 0 =- 6 y= + 7 Az adott egyenesre merôleges egyenessereg egyenlete y= + =- 6 Az érintô egyenlete y= - 6 8 a) y= + ) Az adott egyenes iránytangense - a rá merôleges érintô iránytangense Az érintô egyenlete: y = + 6 c) Az adott egyenes iránytangense m = Az m- m - m érintô iránytangense m Ekkor tg = = ét eset lehetséges + mm + m - m = innen m + m = vagy - m m =- innen m + =- Ha m = akkor az érintô egyenlete: - y+ 7= 0 ha m =- akkor az érintô egyenlete + y + = 0 9 A + y+ 6= 0 egyenletû egyenessel párhuzamos paraolaérintô egyenlete: + y+ 6= 0 A két párhuzamos egyenes távolsága adja meg a két ponthalmaz (egyenes és 6 6 paraola) távolságát d = - + = 0 a) p = ) p = c) Ha a = 0 akkor nincs megoldás egyen a =Y 0 ac Ha = c = 0 akkor p! R ha =Y 0 és c =Y 0 akkor p = ha = 0 és c =Y 0 vagy =Y 0 és c = 0 akkor nincs megoldás

A paraola és az egyenes a paraola és kör kölcsönös helyzete 7 A pont koordinátái: ( y ) ekkor a Q pont koordinátái: Q _- 0 i itagorasz tételét alkalmazva _ i + y = Mivel y = 8 ezért egyszerûsítés után: + 7- = 0 Mivel > 0 azért az egyenletnek csak a pozitív gyöke felel meg = 9 Ekkor y =! 6 7 ét érintôt kapunk 7 - y+ 9 7 = 0 és 7 + y+ 9 7 = 0 8 7 7 ( 7) Az érintôk egyenletei: y 7 = + és y= + Innen 8 7 7 m = m - 8 = és tg ~ = 8 ~ = 7 7 + $ 8 8 Az A 0 7 és a B( 0) pontok a paraola elsô tartományáa esnek F(087 0) 8 Ezekre a pontokra nincs megoldás Az A 7 és a B( 7) pontok rajta vannak a paraolán 7 7 Az érintôk egyenletei: y= + és y= + m 8 = m 8 = tg 0 ~ = ~ = 7 9 9 Az érintôk metszéspontja: M A fókuszon átmenô m = iránytangensû egyenes egyenlete: y= - Ez az egyenes a paraolát a l és a 9 6 l pontokan metszi A és a pontokan a paraola érintôinek egyenlete: + y + = 0 és - y + 9= 0 ~ = 60 Az y= + egyenletû egyenes érinti az y= + egyenletû paraolát ha = az y = - egyenletû paraolát ha =- Az y= + és az y= - egyenletû egyene- sek távolsága: 6 a) ldjuk meg az () y= + egyenletrendszert () y - 8y+ = 0 () ` + j - 8` + j + = 0 Rendezve a ()-as egyenletet: ` + - 7+ j = 0 () _ - i` + - j = 0 () egyenletôl: = 0 = =- A paraolák közös pontjainak koordinátái: (0 0) ( ) (- ) - + ) ( ) (- -) - - + - - - c) (0 0) ( ) - + + d) (0 0) ( ) ( ) e) (0 0) ( ) ( ) (- 9)

76 A paraola 7 a) Mivel y= azért = (0 0) l ) c) incs közös pont d) p p! 8 A paraolák egyenletei: y = 8 és y =- 8+ 6 l - l 9 Az adott paraola egyenlete: y = 0 Innen p = a vezéregyenes egyenlete =- A másik paraola tengelypontja: T 0 a fókusza F - 0 a paramétere p = 0 egyenlete y =-0 - A közös pontok: 6! 0 A (9 ) ponton átmenô egyenessereg paraméteres egyenlete y- = m( - 9) y= m- 9m+ ahol m! R Az m értékét úgy kell meghatározni hogy y= m- 9m+ az egyenletrendszernek pontosan egy megoldása legyen Az egyenletrendszerhez tartozó diszkrimináns: D= 6 m - $ 6 ( 9m- ) = 0 ha m = m 6y= = Az érintô egyenlete: -y- = 0 vagy -y- = 0 A( -) pontan az érintô egyenlete: + y+ = 0 a ( -0) pontan az érintô egyenlete: + y+ = 0 a) (! ) ) (! 6) F( 0) Az y = 6 ( - ) + y = 69 egyenletrendszerôl ( 9 ) ( 9 - ) 9 F 0 8 Az y 9 = 9 7 - + y = 8 8 egyenletrendszerôl ( 8! 6) A tengelypont T(0 0) T = 0 egység Az + y = 9 y= a - egyenletrendszernek pontosan egy megoldása van ha a = a = A paraola egyenlete: y= - a 8 értéke nem felel meg 6 Az y = p ( - ) + y = 0 egyenletrendszernek pontosan egy megoldása van ha p = 0 vagy A feladatnak a p = felel meg y = E ( 9! 6) 7 A paraola az tengelyt az A(- 0) és a B( 0) pontokan metszi A keresett kör egyenlete: + ( y- v) = Mivel a kör átmegy az A és a B pontokon azért + v = 69 v =- ( v = nem felel meg) A kör és a paraola közös pontjai A(- 0) C(- -7) D( -7) B( 0) Az ABCD négyszög trapéz a területe: t = 89 területegység 8 A paraola és a kör közös pontjainak koordinátái: A(0 0) B l C - l $ Az ABC háromszög területe: t = = területegység 9 Az y=- egyenletû egyenes és az y= + egyenletû paraola közös pontjai (0 0) (- 8) ét megoldás van: (0 0) = r = + y = (- ) = r= 7 ( + ) + ( y- 8) = 7

A paraola és az egyenes a paraola és kör kölcsönös helyzete 77 0 A paraola egyenlete: y + = = ( - ) y+ = ( -) Az egyenletrendszerôl: ( + ) + ( y- ) = () - - + 6- =0 = gyöke az ()-es egyenletnek ezért ( - ) $ ( ) = 0 alakan írható - - + - + + - = 0 Innen ( -) -( -) $ -( - ) + ( - ) = 0 () ( -)( - - + ) = 0 Hasonló meggondolással a ()-es egyenlet is továalakítható ( -)( -)( -- 6) = 0 A paraolának és a körnek négy közös pontja van (- 6) ( -) ( -) ( ) A kör egyenlete ( + ) + ( y- ) = A paraola paramétere p = tengelypontja T(- -0) az egyenlete y+ 0 = ( + ) A kör és egyenes közös pontjai ( -) (- -) ( 6) (-6 6) A közös pontok trapézt feszítenek ki A területe: 9 területegység A paraola ( y) ponteli érintôjének egyenlete: = ( y+ y) az érintô normálegyenlete: = 0 A paraola érintôje érinti az + y = 6 egyenletû kört ha -y-y + 9 $ 0-$ 0-y = Innen 9y = 6( + 9) De = 6y tehát y -y- 8= 0 Mivel + 9 = 6y> 0 azért y = és =! 6 ét közös érintô létezik az egyenleteik: y=! - A paraola és a kör metszéspontjai: l - l A pontan az érintôk egyenletei: + y= 6 y= ( + ) A hajlásszög 709 A ( p 0) pont körül rajzolt r sugarú körnél az r-et úgy kell megválasztani hogy az y = p egyenletrendszernek -re egyetlen gyöke legyen ( - p) + y = r - p+ 9p - r = 0 & D= 6p - `9p - r j = 0 & r = p Ekkor = p A háromszög Q R csúcsainak koordinátái Q(p p) R(p -p) A QR háromszög területe: t= p A téglalap paraolára illeszkedô csúcsainak koordinátái:! pl ahol 0 < < a T T A téglalap területe: T= ( a- ) p Innen = a ( -)( a- ) Ha maimális akkor T is maimális A három pozitív tényezô összege állandó (a) Ezért a mértani és a számta- p p ni közepekre vonatkozó egyenlôtlenség szerint a szorzatuk akkor maimális ha a tényezôk a a ap egyenlôk = a- ha = A maimális terület: Tma =