SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2010. év któber hó 11. napján. JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA 2010. év któber hó 19. napján a 30/2010. határzatával 1
TARTALOMJEGYZÉK Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETŐ... 7 1. 1. Gyülekezetünkről - névadónkról - intézményünkről...8 2. LELKISÉGÜNK... 13 2. 1. Általáns elvek...13 2. 2. Isklánk és óvdánk lelkisége...13 2. 3. Csendesnap célja és feladata...14 2. 4. Közös isklai áhítatk...14 2. 5. Lelkiség és szentség...14 3. NEVELÉSI PROGRAM... 15 3. 1. Alapelvek, értékek, célk...15 3. 2. Az intézmény nevelő, illetve nevelő - ktató munkájának alapelvei:...17 3. 3. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...23 3. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk...31 3. 5. A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk...37 3. 6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szlgáló tevékenységi rendszer és szervezeti frmák...39 3. 7. A tehetség, a képesség kibntakztatását segítő tevékenységek...44 3. 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szlgáló tevékenységek, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése... 57 3. 9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk...60 3. 10. A szciális hátrányk enyhítése...62 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ INTÉZMÉNYBEN, VALAMINT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉSÉNEK PROGRAMJA... 63 4. 1. A különleges gndzáshz való jg:...63 4. 2. Jgszabályi háttere:...64 4. 3. A sajáts nevelési igényű tanulók jgainak érvényesülése...65 4. 4. Elméleti számvetés:...65 4. 5. A sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése...69 4. 6. A sajáts nevelési igényű tanulók ktatása-nevelése az isklában...73 4. 6. 1. Személyi feltétel:...73 4. 6. 2. Tárgyi feltétel:...73 4. 7. Az integrált nevelés-ktatás előnyei...74 4. 8. Hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere...74 4. 8. 1. Az alkalmazás feltételei:...75 4. 8. 1. 1. Helyzetelemzés...76 4. 8. 1. 2. Célrendszer megfgalmazása...78 4. 8. 1. 3. Az isklába való bekerülés előkészítése...79 4. 8. 1. 4. Hetergén sztályk kialakítása a jgszabályknak megfelelően...82 4. 8. 1. 5. Együttműködések-partnerségi kapcslatk kiépítése...82 4. 8. 2. A tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei...83 2
4. 8. 2. 1. Kmpetenciafejlesztő prgramk és prgramelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése, szciális kmpetenciák fejlesztése)...84 4. 8. 2. 1. 1. Önálló tanulást segítő fejlesztés:...84 4. 8. 2. 1. 2. Eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése...86 4. 8. 2. 1. 3. Szciális kmpetenciák fejlesztése 88 4. 8. 2. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, szabadidős tevékenységek...90 4. 8. 2. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek...95 4. 8. 2. 4. Műhelymunka a tanári együttműködés frmái...95 4. 8. 2. 5. A hármhavnta kötelező kmpetencia alapú értékelési rendszer eszköze...97 4. 8. 2. 6. Multikulturális tartalmak megjelenítése...97 4. 8. 2. 7. Tvábbtanulásra felkészítő prgram...98 4. 8. 2. 8. Az intézményi önértékelés, külső szakmai ellenőrzés...102 5. A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK, AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 102 6. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 106 6. 1. Helyzetkép...106 6. 2. Az iskla egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:...112 6. 3. Iskla-egészségügyi munka...114 6. 4. Az iskla fgyasztóvédelemmel összefüggő nevelési feladatai...117 6. 4. 1. Jgi háttér:...117 6. 4. 2. A fgyasztóvédelmi nevelés célja 117 6. 4. 3. A fgyasztóvédelmi nevelés tartalmi elemei:...117 6. 4. 4. A fgyasztóvédelmi nevelés színterei az ktatásban:...118 6. 4. 5. Módszertani elemek:...118 7. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 118 7. 1. Bevezető...119 7. 2. Jgszabályi háttér...119 7. 3. Siklós környezetének, múltjának, jelenének rövid bemutatása...121 7. 3. 1. Nevezetes épületek, szbrk a vársban...143 7. 4. Az isklai környezeti nevelést a fentebb felsrltakn kívül - elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják:...129 7. 5. Megvalósítási terv (éves munkatervi bntásban)...144 7. 6. Kmmunikáció...144 7. 7. Minőségbiztsítás/minőségellenőrzés...145 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 146 HELYI TANTERV... 148 1. AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 150 2. A HELYI TANTERV KÖZÖS CÉLJAI, FELADATOK... 151 2. 1. TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évflyam)...151 2. 2. TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS - OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évflyam) 155 3. ÓRAKERETEK 162 3
3. 1. A módsíttt kerettantervi órakeret: 5-8. évflyam (2003. szeptember 1-jén került bevezetésre) kifutó jellegű 164 3. 2. A 2004-05. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraterv 166 3. 3. Az 1-8. évflyam helyi tanterve a NAT alapján 167 3. 3. 1. Az 1-4. évflyam helyi tanterve 169 3. 4. A nem szakrendszerű ktatás az intézményben 171 3. 4. 1. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskmpetenciák 173 3. 4. 2. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a magyar nyelv és irdalm szaktárgyhz kapcslódva 174 3. 4. 3. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a matematika szaktárgyhz kapcslódva 177 3. 4. 4. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn az élő idegen nyelv - az angl nyelv szaktárgyhz kapcslódva 181 3. 4. 5. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a történelem és államplgári ismeretek, valamint a hn-és népismeret mdulhz kapcslódva 182 3. 4. 6. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a természetismeret (bilógia, fizika, kémia) és egészségtanból, földrajzból 186 3. 4. 7. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn az infrmatika szaktárgyhz kapcslódva 188 3. 4. 8. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a tánc és dráma szaktárgyhz kapcslódva 189 3. 4. 9. Prjektjavaslatk...190 3. 4. 10. Az 5-6. évflyam helyi tanterve...220 3. 4.11. A 7-8. évflyam helyi tanterve...223 4. SNI TANULÓK HELYI TANTERVE, FEJLESZTÉSI TERV... 227 4. 1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSI TERVE...229 5. A BELÉPÉS FELTÉTELEI ISKOLÁNKBA... 235 6. A TANULÓK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE... 236 6. 1. Az értékelés hagymányai:...236 6. 1. 1. Az értékelés célja:...237 6. 1. 2. Az értékelés legyen:...237 6. 1. 3. A magasabb évflyamra lépés feltételei:...237 6. 1. 4. A biznyítvány...238 6. 2. A tanulók minősítése:...239 6. 2. 1. A magatartás és a szrgalm értékelése...242 6. 2. 1. 1. A magatartás értékelése...242 6. 2. 1. 2. A szrgalm értékelése...244 6. 3. Szöveges értékelés árnyalt értékelés 1-2. évflyamn...246 6. 4. Szöveges értékelés árnyalt értékelés integrált felkészítés...246 6. 5. Egyéni fejlődési napló...248 6. 6. A nem szakrendszerű ktatás értékelése:...249 6. 7. Helyi záradék, helyi döntések...252 6.7.1. Jeles rendűség 253 6.7. 2. A vizsgák rendszere...254 6. 8. Intézményi mérési rendszer...255 6. 9. A tanulók fizikai állaptának felmérését célzó prgram...256 7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 258 8. A NAPKÖZI OTTHON ÉS A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK TERVE... 259 9. TANULÓSZOBA... 269 4
ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM... 272 1. BEVEZETŐ... 273 2. REFORMÁTUS ÓVODÁNK SZELLEMISÉGE, GYEREKKÉP, ÓVODAKÉP... 274 2. 1. Gyerekkép 274 2. 2. Óvdakép 274 2. 2. 1. Céljaink 275 2. 2. 2. Alapelveink 275 2. 2. 3. Óvdánk légköre 277 2. 2. 4. Pedagógusképünk 277 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FŐ FELADATCSOPORTJAI... 277 3. 1. A hitéleti nevelés 278 3. 1. 1. Az óvdai hittantanítás, lelki nevelés célja 278 3. 1. 2. Keresztyén szellemű nevelésünk a gyakrlatban 279 3. 2. Az érzelmi nevelés és szcializáció biztsítása 280 3. 2. 1. Óvdánk ünnepei, hagymányai 282 3.3. Az anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés 283 3. 3. 1. Az anyanyelvi nevelés 283 3. 3. 2. Az értelmi fejlesztés és nevelés 287 3. 4. Az egészséges életmódra nevelés, az egészség óvása 288 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 290 4. 1. Személyi feltételek:...290 4. 2. Tárgyi feltételek...291 4. 3. Az óvdai élet megszervezése...291 4. 3. 1. Csprtszervezés 291 4. 3. 2. Napirend, heti rend 292 4. 4. A befgadás elvei 294 4. 5. Az óvda kapcslatai 294 4. 5. 1. Belső kapcslatk 294 4. 5. 1. 1. Az óvda és a család együttműködése 294 4. 5. 1. 2. A gyülekezet és az óvda kapcslata 295 4. 5. 1. 3. Az óvdánk és az isklánk együttműködése 296 4. 5. 2. Kapcslattartás külső intézményekkel 296 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 297 5. 1. Játék 297 5. 2. Mzgás, testi nevelés 299 5. 3. Vers, mese, irdalmi nevelés 300 5. 4. Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés 302 5. 5. Rajzlás, mintázás, kézi munka 304 5. 6. A külső világ tevékeny megismerése 305 5. 6. 1. Természeti környezet 306 5. 6. 2. Társadalmi környezet 307 5. 7. Munka jellegű tevékenységek 308 5. 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 309 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 311 6. 1. A testileg fejlett gyermek 311 6. 2. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek 312 6. 3. A szciálisan érett gyermek 312 7. A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE... 312 7. 1. Megfigyelendő területek 313 7. 2. Fejlesztendő területek és a fejlesztés módjának megjelölése 314 8. Gyermek-és ifjúságvédelem.....314 9. Halmzttan hátránys helyzetű gyermekek óvdai prgramja 314 10. Záradékk 315 5
Szablcska Mihály: Tiszteld a gyermeket Tiszteld a gyermeket, ki tudja előre Melyikből mi válik, mi lesz a jövőben. Hány egyfrma gyermek játsztt hajdanában Názáreth mezőin, Názáreth prában. Tiszteld a gyermeket, ki tudja miféle Csdálats hajnal szunnyad a szívében. Lelke mzzanását ma még alig látd, S egykrn fénnyel szórja tán be a világt. Tiszteld a gyermeket, zárt levél a lelke, Csak az Isten tudja, mi van írva benne. A dicsők, a hősök, s mind a legnagybbak Egykrn együgyű kis gyermekek vltak. Tiszteld a gyermeket, ha kldus nymrba Srsa úgy dbná is ki a szemétdmbra Ott teremnek skszr az új eget látók: Az Apstlk, a Próféták, a Megváltók. Tiszteld a gyermeket, s érző szíveddel Csókld meg, öleld át meleg szeretettel. Hátha ez a csókd lesz az ihletése, S egykr milliókat melegít fel véle. Urunk, aki minket alkttál, mindenkinek feladatt adtál. Élethivatást kaptam, amit más nem tud teljesíteni helyettem. Lehet, hgy itt és mst nem ismerem fel eléggé de majd világs lesz számmra egyszer, hgy nem mint hasztalan hívattam életre, hanem mint egy hsszú lánc egyik szeme, mint híd emberek és nemzedékek között... Add, hgy helyesen cselekedjem, a Te művedet teljesebbé tegyem, szeretetet és békét hrdzzak, jót tegyek, az igazságt szlgáljam, szavaidat életre váltsam mindig tt, ahl vagyk, mindig tt, ahl éppen leszek. 6
1. BEVEZETŐ 1. 1. Gyülekezetünkről - névadónkról - intézményünkről A jó cselekedet pedig csak az, ha mi felebarátunkat segítjük, tartjuk, tápláljuk, tanítjuk, neki jó példát adunk, mindezeket a mi felebarátunknak javára, hasznára és az Úristennek neve dicséretére cselekedjük. Refrmátusk Siklósn és Máriagyűdön A refrmáció kezdetei Siklósn Sztárai Mihály 1517. któber 31. nevezetes nap a keresztyénség történetében. A hagymány szerint ekkr szögezte ki Luther Mártn a wittenbergi vártemplm kapujára kilencvenöt tételét. A keresztyén ember egész életének bűnbánatnak kell lennie - írta többek között. Ez az esemény tekinthető a refrmáció kezdetének. Luther tanai igen gyrsan megjelentek Magyarrszágn: 1521-ben, a budai isklában már evangéliumi szellemű tanításk hangzttak el. A két érintett tanárt ugyan elűzték, de egy év múlva már magyar diákk jelentek meg a wittenbergi egyetemen. Az 1520-as években súlys törvények születtek a lutheránusk ellen, de a tank mégis utat törtek maguknak, s ebben több magyar főúrnak is kmly szerepe vlt. Ez idő tájt, 1515-től Siklós és környéke a Perényi - család birtka vlt. Perényi Imre nádr egy 1725- ben meglelt szbr feliratának tanúsága szerint a refrmált egyház felügyelője vlt, amiből arra következtethetünk, hgy jelentős szerepet töltött be a refrmáció krai siklósi elterjedésében. A birdalmi hercegi rangt is viselő főúr halála után felesége, Kanizsai Drttya vezette az uradalmat, de nem ismert, hgy ő támgatta-e a lutheri gndlatkat. Nagybbik fiáról, Perényi Péterről (1502-1548) biztsan tudjuk, hgy később, szüleitől örökölt birtkain terjesztette a refrmációt. Vele kapcslatban Pázmány Péter így fgalmaztt: Az urak közül legelső Pirinyi Péter lutheristává lőn, és az ő jószágába Kpácsi Istvánt, Sztarinus Mihályt praedikálni bcsátá. A később temesi főispán Perényi Péter nevéhez fűződik a mai siklósi ferences templm elődjének építése is. Ez a templm eleinte a refrmált vallás szlgálatában állt. Cuisus regi, eius religi, akié a föld, azé a vallás. Az akkr mértékadó elv alapján a földesúr valamennyi birtkán követni kellett a birtks vallását. Igaz vlt ez Máriagyűdre is, ahl az akkri katlikus templmt is refrmátusk vették birtkba. Az imahelyet hat év múlva a törökök mecsetté alakíttták. Később a görög-keleti felekezet használta, a tvábbiakban pedig, ismét prtestánsk imádkztak benne. A siklósi refrmátus egyház a helyi hagymány szerint egyidős a magyarrszági refrmációval. Az igen hiánys dkumentumk szerint Siklós első refrmátus lelkipásztra Siklósi (vagy Szilvási) Mihály vlt, aki egyes vélekedések szerint a várs szülötteként költözött Újhelyre, a mai Sátraljaújhelyre, amely ugyancsak Perényi - birtk vlt akkriban. Ott 1522-ben már refrmátus szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkdtt Siklósn. Pathai Sámuel tlnai lelkész 1647-ben így értékelte munkásságát: Siklós várának és vársának határai néhai Siklósi Mihály igen dicséretes emlékezetét ünneplik, aki Perényi Péter refrmátra vlt. Midőn ama részeket bebarangltam, gyakran hallttam igen idős emberektől, hgy Siklósi az egész udvar előtt ly gyűlöletes vlt, hgy nemegyszer magában az udvarban is éles kardkkal darabkra vagdalták vlna, ha az a kegyes és nagylelkű hős (értsd: Perényi Péter) különös pártfgása és védelme alá nem vette vlna. Siklósi Mihályt egyesek aznsnak 7
vélték azzal a személlyel, akit a törökök Siklós várának 1543-as elfglalása után, a Pécs felé vezető útn megöltek és kifsztttak. Az 1542-től a wittenbergi egyetemre járó, s szintén baranyai származású Kpácsi Istvánról azt tudjuk biztsan, hgy 1524 előtt tanító vlt Siklósn. Sztárai Mihály (1510?-1575) Kpácsi munkatársa vlt Sztarinus, vagyis Sztárai Mihály, a Siklós és a Duna-Dráva közti vidék refrmációt hirdető papjainak legismertebb alakja, aki az 1526-s mhácsi csatát még ferences barátként látta. A drávasztárai születésű fiatalember az év végére aznban Siklósi Mihály hatására csatlakztt a refrmációhz. 1543-ban írt művében (História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála) maga írja: ezt a verset költöttem Vas Mihálynak, a siklósi várnagynak, amikr én siklósi isklamester vltam : vélhetőleg 1541-től. 1542-től Perényi Ferenc nevelője vlt, és a fiúval együtt hallgatta a paduai, vagyis a padvai egyetem előadásait. A délszláv nyelvben is járats prédikátr 1544 tavaszától az Eszék melletti Laskón terjesztette az evangéliumt. 1551-ben írta barátjának, Tlnai (Tétényi) Miklósnak, hgy a faluban a kereszt igéjét hirdetni kezdtem. Srai szerint százhúsz evangélikus egyházat alapíttt Alsó-Baranyában. Tegyük hzzá: igen sk nehézség ellenére, hiszen nem egyszer az élete is veszélyben frgtt. Pathai Sámul lelkipásztr Laskón az 1600-as évek elején, szemtanúktól hallttak alapján írta róla: édes hangú zengedezésével magáhz vnta az embereket. Ezért is hívták énekes prédikátrnak. Egy későbbi értékelés így hangzik Sztárairól: Tüzes, kíméletlenül támadó lélek vlt, de nemcsak rmblni, hanem építeni is tudtt. Ő vlt az új magyar prtestáns egyházak egyik legkrábbi szervezője. Félelmet nem ismerő szókimndása, nyers, de pmpás humra kitűnő népszónkká tette. Az 1553-ban Tlnára távzó, majd 1558-ban Laskóra visszatérő Sztárai Mihály tllából 1559-ben jelent meg az első magyar nyelvű dráma, egy hitvitával fglalkzó darab, Az igaz papságnak tiköre (Cmedia lepidissima de sacerdti) címmel, és száms, tvábbi irdalmi és egyházi alktását ismerjük. Időközben, egy 1553-as levelének tanúsága szerint episcpus, vagyis Tlna megye és Alsó- Baranya püspöke lett. Laskói utódjával, a vele Tlnában együtt szlgáló Szegedi Kis Istvánnal később megszttta a feladatkat, és 1557-től püspöksége csak Tlna megyére krlátzódtt. Sztárai Mihály Laskóról 1563-ban Gyulára költözött. 1564-től hárm évig Sárspatakn vlt lelkész, majd Pápán szlgált, ahl 1575-ben hunyt el. Sztárai lyan időben szólalt meg és hirdette az evangéliumt, hgy bátrítást és hitet öntsön az emberek szívébe, mikr mindez élete kckáztatásával járt. Lelkésztársaival együtt jól tudta, hgy az emberek tanítása és anyanyelvük áplása ugyanilyen fnts. Az írás és lvasás tanításával hzzájárult, hgy a magyarság ilyen nehéz időben se veszítse el identitását a török hódltság alatt. Az ktatás biztsításával pedig, a refrmáció lyan kulcst adtt az emberek kezébe, mellyel utat nyithatnak a magyar és európai kultúra megismeréséhez, áplásáhz. A törökkrtól az első kőtemplmig Siklós 1543-tól török kézen vlt. A várs társadalmi összetételéről is tudósító török adóösszeírásk nymán tudjuk, hgy a 16. század másdik felében nem történt lényeges váltzás a keresztyén laksság számában: ekkrtájt mintegy félszáz család élt itt a mhamedánkn kívül. Az aznban tudható, hgy a prtestantizmus a szultáni prta uralma idején is élt a Dráva mentén. A helybéli refrmátuskról a következő knkrétum 1672-ből származik, amikr Zablai vlt a várs evangélikus prédikátra. 1678-tól 1684-ig nincs ismeretünk a lelkipásztr személyéről, de a fönnmaradt adatk szerint a siklósi gyülekezet Nagytótfaluba járt istentiszteletre, mert Siklósn nem vlt refrmátus templm. A következő tizenkilenc évben, a felerősödőben lévő ellenrefrmáció idején, Ispánki Jáns (István) prédikált a siklósi refrmátusknak. Ez idő tájt, 1687-ben zajltt le a török kiűzésében döntő szerepet játszó nagyharsányi csata, amelyben a Badeni Lajs vezette magyar és bajr seregek, ha úgy tetszik, visszavágtak Mhácsért. És ebben az időszakban, 1691-ben jelent meg I. Lipót királyi dekrétuma, amelyben erősen krlátzta a prtestánsk nyilváns vallásgyakrlatát. 8
1703-tól Decsi Péter, 1719-től Héczei (vagy Herceg) Sámuel lett a lelkész, majd őt követve Szilágyi Mihály (1724 1727), Galambs István (1727 1728) lelkipásztrkdtt a vársban. Héczei Sámuelt Radanay Mátyás pécsi püspök katnái a katlikus ünnepek megtartására vnatkzó szabály megszegése miatt 1723-ban börtönbe vetették, ám a várs plgárainak föllépésére kiengedték. Az ellenrefrmáció miatti vallási összetűzésekre általában is jellemző vlt a környékben, hgy a falvak lakói megvédték lelkészeiket a zaklatástól, és a bezárt vagy lermblt templmkat újfent megnyittták, újjáépítették. A vármegye ugyan 1725-ben a magánházaknál lehetővé tette a kálvinisták számára a vallásgyakrlást, a pécsi püspökség erőszaks fellépését aznban ez nem gátlta meg a tvábbiakban sem. Kssa Dániel gyűdi lelkipásztr 1817-es feljegyzései szerint a mai Máriagyűdön, a későbbi kegytemplm helyén krábban refrmátus fatemplm állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátrságának idején vettek el a kálvinistáktól. 1700 után épült fel a prtestánsk siklósi templma, vagy ahgy egy 1722-es káptalani jelentés írja, a gyülekezetnek van egy újabb építésű, vesszőből és sárból tapaszttt refrmátus templma. A megfgalmazásból akár arra is következtethetünk, hgy krábban állt már a vársban refrmátus kőtemplm, amit a törökkr után lermblhattak. A fából készült imaházat 1744-ben, Dámány András lelkész idejében bővíteni szerették vlna, aznban a vármegye az engedély megadása helyett a földdel tetette egyenlővé az épületet. Mária Terézia 1749-ben, száms kérvény benyújtása után engedélyezte a következő fatemplm felépítését. Az előző prédikátr halála után, 1758-tól 1796-ig Karancsi Jáns lett a lelkész. 1763-ban megvásárlta az első, a következő évben munkába állíttt harangt, ami 1882-ben meghasadt, de újraöntve összesen 119 évig szlgálta a refrmátuskat. 1766-ban már ismét a templm javításáért fgalmaztak kérvényeket a prtestáns tank követői, amelyek révén 1772-ben felújíthatták, majd 1774-75-ben bővíthették az imaházat. A prédikátr 1739-ben épített házát 1785-ben újíttták föl először. Egy 1782-es összeírás szerint 2767-en éltek Siklós mezővársban, akik közül 900 fő kálvinista vlt. Az 1770-es évek másdik felében, Máriagyűdön fatemplmt építettek a mai refrmátus templm helyén, amit 1770-75 között lezárattak. 1807-ben építették helyette a kőtemplmt az eklézsia költségén. A gyűdi tanítók neve és megbízatásuk kezdete ezekből az időkből: Naszvadi András (1680); Bálint pap (1695); 3. Szerdahelyi Péter (1701); Tóthfalusi György (1706); Decsi Sámuel (1710); Ketskeméti Gergely; Kpátsi Jáns (1718); Kmármi Jáns (1725); Bicskei Jáns (1731); Tilczi Bálint (1731); Kálmán István (1742); K. Kósa György (1748); Székelyhidi Dániel (1752); Brza Gergely (1755); Bablcs András; Vetsei Sámuel (1781); Kssa István (1787); Vetsei István (1797); Krekuth György (1801); Győri Mihály (1808); Kssa Dániel (1808). Új templm Siklósn 1791. augusztus 25-én tehették le végre a siklósi refrmátus kőtemplm alapkövét. Karancsi Jáns idős kra miatt 1794-től Behidai Sámuel és Gángl István káplánk segítettek a lelkészi feladatk teljesítésében. A nyugalmba vnuló prédikátr lemndása után, 1796-ban Túrs Péter vette át a lelkipásztri teendőket. A munka a hatóságk hátráltatása ellenére haladt, részben mert az akkri birtks, a refrmátus gróf Batthyány Antal támgatta a törekvéseket. Az 1806-ban elkészült templmban a grófnak külön padja vlt. A siklósi lelkészek ebben az időszakban visznylag gyrsan követték egymást: az 1809-ben elhunyt Túrs Péter helyére Hagymási Péter érkezett, akit egy év múlva Varga József válttt föl. 1811-ben érkezett Siklósra Kssa László prédikátr. Gyűdön Kssa Dániel vlt ekkr a lelkész. Így írt magáról: Kóssa Dániel, tanúlt Kecskeméten s Debreczenben. Praedikátrrá lett Kémesen, ahl 7 esztendeig, annak utána Büdösfán 3 esztendeig szlgált, itt pedig tizedik esztendejét tölti. Ért diákul s németül keveset. Feleséges, öt gyermeke vagyn. A gyűdi refrmátus sklába 21 lány és 22 fiú járt 1817-ben. Rektruk, vagyis igazgatójuk, s egyben tanáruk a Debrecenben tanult Bátri József vlt. Csak a legszükségesebb dlgk tanittatnak, u.m.: az lvasás, vallás, vallás históriája, éneklés, számvetés, irás és a könyörgések. - jegyezte fel Kssa Dániel. 9
A siklósi templm fölszerelése lassanként fejlődött a 19. század elején. 1813-ban rgnát építettek, amit később, csak 1875-ben renváltak. 1826-ban hárm harangt öntöttek a gyülekezetnek. 1866- ban az addigi fazsindelyeket lecserélték cserépre. 1877-ben, közadakzásból belső ajtókat készítettek, és siklósi márványból faragtt szószéket, úrasztalát állítttak. Az ősi, évszázads parókia helyett 1839-ben emelték a mai lelkészlak elődjét. 1886. április 30.-án frissen meszelt templmmal fgadta a cannica visitatira egyházi vizsgálatra érkező Szász Kárly dunamelléki püspököt a siklósi refrmátus gyülekezet. A krszak prtestáns híveinek számáról a laksságszám adatai tudósítanak: 1841 és 1910 között Siklós lakssága 3207-ről 5782-re növekedett, eközben a refrmátusk száma 1058-ról 1154-re emelkedett. Ekkrtájt, 1846-47-ben káplánk végzik a szlgálatt, majd 1848-tól Bgárdi Mészöly Sándr, 1876-tól Zeke Lajs a prédikátr. A siklósi refrmátus isklák története összefnódik a gyülekezet történetével, legalábbis abból a szempntból, hgy a lelkészek a krai időszakban a gyermekek lelki tanítójának szerepét is betöltötték. 1850-ben aztán már 115 kisgyermek tanult a parókiáhz épített isklában. 1860-ban döntött a presbitérium egy krszerűbb tanterem kialakításáról, amit 1877-ben egy tanítói lakással is megtldttak. Egy későbbi krszakból, 1902-ből maradt fenn Szűcs Dániel tanító neve, de egy szmrú esemény kapcsán: a jó nevű isklamester ekkr halálztt el. Utódja, Tók Gyula kántrtanító 1903- ban husznnégy pályázó közül nyerte el a megbízást. Világhábrúk, társadalmi váltzásk között 1913 márciusában elhunyt Zeke Lajs, helyére Gilicze Antalt hívták meg. 1914 ben elkezdődött az első világhábrú, ami miatt elment a két tanító. 1916-ban mégis fejlődést hztt: a Felső-baranyai Refrmátus Egyházmegye augusztus 29-i döntésével plgári leányisklát alapíttt Siklósn. Az iskla któbertől működött. 1917-ben, az élni akarás jegyében, ágyúdörgés közben tarttták meg a refrmáció négyszázadik évfrdulóját. Újabb püspöki vizitációk zajlttak: 1917 őszén Petri Elek, 1921 augusztusában dr. Ravasz László látgattt Siklósra. Az 1923-ban elköltöző lelkész helyett eleinte Máté Áks szlgált, majd 1924-ben Ruzsás Lajst választtták meg lelkipásztrnak, aki 1950-ig töltötte be hivatását. A húszas évek Siklósra plgársdást, a refrmátus gyülekezet, a templm életében ismét föllendülést hztak. 1923-ban pótlták a hábrú alatt elvitt két harangt, 1925-ben bevezették a villanyt. 1927-ben renválták a templmt, 1928-ban nőegylet alakult. 1931-ben, a refrmátus elemi népisklában két tanterem vlt, és ezekben két tanító ktatta a 82 diákt. A máriagyűdi refrmátus elemi népisklába négyen jártak. A refrmátus plgári leányisklát 1929-ben, az időközben létesített internátussal együtt, Pécsre költöztették. 1941-ben, a másdik világhábrú elején Siklós laksságának 19%-a, 1151 fő vlt refrmátus, míg Máriagyűd 841 főnyi laksságából 32%, vagyis 273 plgár vlt prtestáns. Az 1944 nvemberétől szünetelő ktatás a refrmátus isklában is 1945 tavaszán indult újra Várady László igazgató tanító irányításával, Decsi Sándr helyettes tanító közreműködésével. Ekkr 109 diák járt az isklába. Siklós nagyközség képviselőtestülete ekkr valamennyi egyházi iskla költségvetéséhez, így a refrmátus iskláéhz is hzzájárult. Az intézményeket 1948 nyarán államsíttták és egy egységes siklósi általáns isklába lvaszttták be. A lelkipásztri tisztet 1951-től Erdős István töltötte be 1988-ig. Szabó Mihályné egy évi helyettesítése után már Bruss Mária prédikált a siklósi és a máriagyűdi templmban. 1994-től 2002-ig Szappans Zltán vlt a siklósi lelkipásztr, akinek utódja Tönkő Levente lett. Tönkő Levente 2010. április 01-gyel új helyen szlgál, a gyülekezet Kmlósi Péter Attila lelkipásztrt választtta meg élére. Ma a tizenegyezer laksú Siklósn 1153 tagt tart számn a refrmátus egyház. A választók névjegyzékében 612 egyháztag szerepel. A harmadik évezred elején a Siklós-Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség jelentős szellemi és épített örökséget gndz. Ez a jövő feladatait is megszabja az egyháztagknak, akikre az a felelősség hárul, hgy méltón flytassák eleik verítékes, ám szép eredményeket felvnultató munkáját. 10
Az 1990-es évek plitikai váltzásai lehetővé tették a vlt egyházi ingatlank visszaigénylését. 1991- ben a Siklósi Refrmátus Egyházközség az egyházi ingatlank kártalanítása révén visszakapta régi, Kálvin utcai épületét. Ezzel lehetőség nyílt a presbitérium által 1991. március 18-án hztt isklalapításról szóló határzat megvalósítására. Az Oktatásról szóló - módsíttt - 1985. évi I. törvény 21. / A (3) bekezdés alapján 1991. augusztus 15-én a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla megkezdte működését. Az első, 1991/92-es tanévben az ktatás a Kálvin u. 19. szám alatti (4 tanterem, 1 tanári, szciális helyiségek) és a Magyar u. 29. szám alatti (1 trnaszba + öltöző, mellékhelyiségek) épületekben flyt. Az első, másdik, harmadik sztályba beiratkztt 38 tanulót Bruss Mária lelkipásztr és négy pedagógus taníttta. Az újraindíttt iskla alapító nevelőtestülete: Szántó Áks igazgató Marásekné Varga Éva Reichmesz Ádámné Szántó Áksné 1992. któber 6-án az ktatás a jelenlegi Vörösmarty u. 13. szám alatti épületbe helyeződött át. Az akkr négy tanteremből, tanáriból álló épület az elkövetkező hat év alatt tvábbi öt teremmel, irdahelyiséggel, szertárakkal bővült, így elnyerte mai külső és belső frmáját. A templm és az iskla közti fal lebntásával valóságsan is eggyé válhattt gyülekezet és iskla. Az intézmény beisklázási körzete nem csak Siklós vársa, hanem a környező falvak is. 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 17 13 12 17 17 19 21 25 19 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 18 16 22 18 15 12 15 14 15 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2016 17 15 Az 1996/97-es tanévre az iskla nylc sztálysra bővült. A végzős diákk a Pécsi Refrmátus Kllégiumban tanulhatnak tvább, így flytatódhat az isklánkban megkezdett lelki nevelés. Az 1997/98-as tanévben megindult refrmátus óvda biztsítja a krai életkrban elinduló keresztyén lelki nevelést és a zökkenőmentes isklakezdést. Az óvda felvételi körzete szintén Siklós vársa és a környék települései. A legnagybb gndt krábban és a jelenben is a tárgyi feltételek biztsítása jelenti. Ennek hiánya versenyképességünket csökkenti. Elsődleges cél a családias jelleg megőrzése, mely biztsítja az általáns iskla feladatának megfelelő stabil alapzó képzés lehetőségét is. Az iskla hagymányai arra kötelezik az intézményt, hgy a nevelő és ktató munkában kiemelt figyelmet frdítsn a lakóhely és a nemzet történetének. 11
A fenntartónk által kiadtt alapító kirat szerint alapfeladat a beisklázási körzetünkbe tartzó tanköteles krú gyermekek általáns műveltségének megalapzása, a sajáts nevelésű gyermekek befgadása, inkluzív intézmény létrehzása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nylc évflyams általáns iskla és óvda működik. A beisklázási körzetünkben élő családk szciális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és ktató munka ehhez a helyzethez igazdik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását integrált felkészítés prgramja -, ugyanakkr kiemelt fntsságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is Sztárai Tehetséggndzó Műhely -. - Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkdó természetes személyekkel, ezek csprtjaival, valamint a jgi személyekkel és a jgi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azns tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempntk azns mértékű figyelembevételével kell eljárni. - Az egyenlő bánásmód követelményére vnatkzó, külön jgszabálykban meghatárztt rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Intézményünk Siklósn és környékén vezető szerepet kíván betölteni az integrációs feladatk ellátásában, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a hátránys helyzetű gyermekek esélyeinek javítása területén. Mint inkluzív intézmény fgadjuk a sajáts nevelésű gyermekeket, valamint a halmzttan hátránys helyzetű diákkat. Az intézmény nyittt az eltérő adttságkkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek és tanulók befgadására az integrált ktatás-nevelés lehetőségét biztsítva; helyi prgrammal segíti a hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítését; sajáts nevelési igényű gyermeket, tanulókat integrált ktatási frmában képezi, a krsztállyal együtt nevelődő, speciális fejlesztést igénylő gyermekek részére habilitációs, rehabilitációs órákat, fglalkzáskat biztsít gyógypedagógus szakember fglalkztatásával; differenciált tanulásszervezéssel és ktatással biztsítja a tehetséges, érdeklődő gyermekek számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást, a gyengébb, lassabban haladó, lemaradó gyermekek számára a felzárkózást. Felfgásunkban: az integráció egyet jelent a valamely hátránnyal küzdő, az átlags képességű és a tehetségígéret együttnevelésével. Intézményünket 2010-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács illetékes szakmai bizttsága Tehetségpnttá nyilváníttta. Mstantól a dkumentumainkn jgsultak vagyunk használni mind a Tehetségpnt megjelölést, mind pedig a Tehetségsegítő Tanács lgóját. Tehetségpnt 12
A társadalm, a pedagógusk és a szülők célja azns: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben bldgulni tudó embereket szeretnénk nevelni, lyan embereket, akik képesek az élethsszig tartó tanulásra. 2. LELKISÉGÜNK 2. 1. Általáns elvek Krunk intézményének sajáts egyéni arculattal kell rendelkeznie, amit az intézmény lelkületének is nevezhetünk, vagy intézményi ethsznak. A szellemiség az iskla esetében egy nagybb kategóriával is jellemezhető. Évszázadkn keresztül, amíg csak felekezeti isklák működtek, a szellemiség egyszerűen, könnyen meghatárzható vlt: Biblia-centrikus, az egyházi tanknak megfelelő szellemiséget képviselő, humanista stb. Amikr az Eötvös-törvények nymán létrejött az állami ktatás, akkr annak szellemiségében is váltzásk történtek. Természetesen az intézmény arculatáhz tartzik, hgy a szellemiséget fel kell vállalnia, sugárznia kell. Belülről könnyen állítható, hgy intézményünk refrmátus. Ez nagyn kevés. Inkább a közvéleménynek van szerepe a minősítésben. A valóban működő szellemiséghez látható lelkületre van szükség. A bejárati ajtó után, már a flysókn, de a tanteremben, az óvdai csprtszbában is érzékelni kell a hatást. Minden intézménynek így a miénknek is- van egy rejtett lelke, melyből lehet tudni, hgy hnnan vesszük a háttérben rejlő értékeket. Azkat az értékeket, amelyek neveléstörténeti krszaknként is nymn követhetők Olyan értékek ezek, amelyeknek mai üzenetei is vannak, amelyek ma is életprgramunkká válhatnak. Ha egy nevelőtestületben ugyanezeket az értékeket vallják, akkr az intézménynek meghatárzható, átlátható értékrendszere lehet. A keresztyén nevelési értékek jól tükröződnek Arany Jáns Dmks napra című versében 1, melynek közpnti gndlata, ha úgy tetszik üzenete: Legnagybb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben. 2. 2. Isklánk és óvdánk lelkisége Bízzad Az Úrra a te dlgaidat és a te gndlataid véghezmennek! Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványkká minden népeket (Máté 28, 19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az isklának, az óvdának. Refrmátus isklánk és óvdánk jó lehetőség arra, hgy segítse a szülőket, gyülekezetünket és a környékbeli gyülekezeteket abban, hgy valóra válthassák a gyermekük keresztelésekr tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik őt hgyha felnő, a knfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szenthármság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. Refrmátus intézményünk keresztyén közösség. Oktató-nevelő/ nevelő munkánk lényegi ldala keresztyén nevelési célk megvalósítása munkánk srán. Keresztyén értékek beépítése a mindennapi 1 Arany Jáns összes költeményei I. Szépirdalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 166. 13
tanításunk, nevelésünk srán úgy, hgy a bibliai alapelvek figyelembevétele mellett eleget tegyünk a Közktatási Törvénynek is. Intézményünkben a nevelés-ktatás Istennek a teljes Szentírásban adtt kijelentése, valamint a Másdik Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfgalmaztt hitelvek, és a kálvinizmus szellemében flyik. Krisztus a középpnt, minden feléje kell, hgy vezessen! Olyan refrmátus keresztyéneket kívánunk nevelni, akik tudják, hgy Isten választtta ki őket, s ha tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére. Bizalmad legyen az Úrban teljes elmédből (Péld. 3, 5) A Magyarrszági Refrmátus Egyház Közktatási Törvénye, az Etikai Kódex, a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda által kidlgztt pedagógiai prgram és annak mellékletei a törvény erejével szólnak a pedagóguskhz, intézményünk lelki-szellemi színvnalának biztsításáról, a szülőkhöz pedig, hgy nyugdt lélekkel bízzák gyermekeiket refrmátus intézményünkre. Csdálats dlg embert frmálni, embert úgy, hgy az ISTEN útján járjanak és Tőle kaptt adttságaikat Isten és embertársaik szlgálatára használják. A jövőbe nézünk! Hisszük, hgy intézményi közösségünk, mely Isten ajándéka, hitvalló és hazafias szellemű, versenyképes műveltséget biztsít minden tanulójának! 2. 3. Csendesnap célja és feladata Tudjuk pedig, hgy azknak, akik ISTENT szeretik, minden javkra van (Pál levele a Rómabeliekhez 8,8) Az isklaév kezdésének nemcsak a tanévnyitó istentisztelet a fnts és elengedhetetlen része, hanem a tanévnyitó csendes nap is, amely megalapzza és elmélyíti az isklai-gyülekezeti közösséget, lelkiséget. E napn a Baranya megyei lelkészek szlgálatára is számít közösségünk, biznyságtételeikkel, jelenlétükkel is a gyermekek lelki, igei élményét segítsék, a tanárkat tehermentesítsék. A csendesnap a pedagógusk számára is lyan alkalm, ahl az isklai, gyülekezeti lelkiségről, a refrmátus keresztyén nevelési feladatkról imádságs szeretetközösségben maguk is beszélgethetnek. 2. 4. Közös isklai áhítatk A hétkezdő és hétzáró közös áhítat elősegítheti a közösség kialakulását azáltal, hgy ezeken az alkalmakn megsztjuk egymással a hitünket, és együtt készülünk fel arra, ami aznap (azn a héten vagy hétvégén) ránk vár. Ez is része az isklai tanulás egészének, mert az iskla ezeken keresztül taníthatja meg a diákkat arra, hgyan imádkzzanak és dicsőítsék Istent. A rendszeresen tarttt közös áhítatkat jól kiegyensúlyzzák a napi sztály áhítatk, melyeket előre kézbe adtt vezérfnal segítségével tarthatnak meg az éppen első órát tartó nevelők. 2. 5. Lelkiség és szentség Manapság a szentséget és a lelkiséget elavult fgalmnak tartják. A Biblia aznban világsan tanítja, hgy szentség nélkül nem élhetünk Istennek tetsző életet. A Biblia elutasítja a világi és lelki dlgk 14
közötti ellentétet. Még a lvak nyakában függő csengőt, és a főző edényeket is Istennek kell szentelni (Zakariás 14, 20-21). Hiába imádkzunk skat, ha az igei nrmákat nem alkalmazzuk az órai munkánk megszervezésében és a tanmenet összeállításában, akkr nem vagyunk lelki emberek. Hiába dicsőítjük Istent az áhítatk alatt, ha ez nem járja át a mindennapi tanításunkat, tanulásunkat, akkr nem engedelmeskedünk Isten igéjének. Másrészt visznt, ha csak azt hangsúlyzzuk, hgy jó jegyeket kell szerezni, jól kell tanulni, és mindenütt mindennel, amit teszünk, Istent kell szlgálni, közben aznban elhanyagljuk a Bibliát, szóval és énekléssel dicsőítsük őt, istentiszteleteken részt vegyünk, akkr nem teszünk eleget annak az igei felszólításnak, hgy Isten dicsőítésének és az imádkzásnak mindig jellemeznie kell a keresztyéneket, ha egy közös cél érdekében összejönnek. A lelkiség és a szentség Isten munkája bennünk. A lelkiség az elkötelezettségtől függ, attól, hgy mennyire bízunk Istenben, mekkra a hitünk, a reménységünk, és a szeretetünk. A lelkiséget nem erőltethetjük rá a diákjainkra. Visznt segíthetjük a lelkiséghez vezető elkötelezettség kialakulását. A lelkiséget nem lehet az isklai tevékenységekre ráaggatni, hgy keresztyénibbeknek nézzenek ki. A lelkiségnek mindent át kell hatnia; irányítania és támgatnia kell mindazt, ami az isklában flyik. Csak így lehet isklánk igazi keresztyén (refrmátus) tanulóközösség. 3. NEVELÉSI PROGRAM A Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvdában dlgzó pedagógusk mindennapi nevelő és nevelő - ktató munkájukban az alább felsrlt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az alapelvek megjelenésének színtere az intézmény Pedagógiai Prgramja. 3. 1. Alapelvek, értékek, célk A MRE Refrmátus Közktatási Törvénye, az 1998. évi I. és a 2005. évi II törvénynyel módsíttt 1995. évi I. törvény A Magyarrszági Refrmátus Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázads gyakrlat flytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alktmánya és a Magyarrszági Refrmátus Egyház Alktmánya, tvábbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatálys törvények és egyéb jgszabályk alapján - közktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vnatkzó egyházi szabályzás nem lehet ellentétes azkkal a jgszabálykkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarrszági közktatási intézményre vnatkznak, ha azk nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A refrmátus közktatási intézményekben a nevelés és az ktatás - figyelemmel az állami (önkrmányzati) isklák követelményeire, tvábbá a magyar refrmátus isklák autnóm életéből és hagymányaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adtt kijelentése, valamint a Másdik Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfgalmaztt hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében flyik. A gyermek és adttságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskr tett szülői és gyülekezeti fgadalm megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a refrmátus közktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fgadja el. A Magyarrszági Refrmátus Egyház által fenntarttt és működtetett refrmátus isklák és a hzzájuk kötődő intézmények célja és feladata, hgy 15
tanulóit krszerűen művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet - hűséges és áldzatkész, alktó plgáraivá frmálja, akik mindenkr készek az örökölt és a jelenkri kultúra valódi értékeit befgadni, gyarapítani, közvetíteni, refrmátus tanulóit egyházuk hitvalló tagjává, nem refrmátus tanulóit - vallásuk szabad gyakrlásának biztsítása mellett- saját felekezetük és a refrmátus egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Elérendő célkitűzés, hgy az iskla végzős diákjai a nylcadik évflyam végén: legalább a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének minimális teljesítményként a 8. évflyam végére előírt követelményeit teljesítsék; minden tanuló rendelkezzen lyan bővíthető biznys ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik arra, hgy alapműveltségi vizsgakövetelményeknek a későbbiekben megfeleljenek; rendelkezzenek a tanulók a kulcsfntsságú alapkmpetenciákkal; ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat; alakuljn ki bennük határztt elképzelés saját közelebbi és távlabbi jövőjüket és srsukat illetően; a tanulók személyiségének ismeretében, adttságaikra építve az intézményben töltött évek alatt önmagukhz képest a maximális fejlődés és teljesítmény eléréséhez pedagógiai eszközökkel segítséget nyújtani; a tanítás- tanulás flyamatában a kölcsönös megbecsülés alapján az együttműködési készség fejlesztésével alktó légkört kialakítani. A gyermek és adttságai Isten ajándéka Jövőkép Inkluzív intézménnyé válás. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, a sajáts nevelési igényű gyermekek diszkriminációjának megszüntetése a magyar ktatásügyben is előtérbe helyezte az integrált nevelést. A társadalmi elvárásk ilyen mértékű váltzása kapcsán alapjában kell intézményünk jövőképét átfrmálni, és megkeresni azkat a feladatkat és lehetőségeket, amelyek tartósan biztsítják az intézményünkben felhalmztt tudás és tapasztalat hasznsulását az elkövetkező években, évtizedekben is. Az integráció feltételei (részletezve ls. tvábbi részekben) Törekvésünk az, hgy intézményünket nemcsak integráció (fgadás), hanem egyre inkább a befgadás, inklúzió jellemezze. Ennek érdekében pedagógusaink az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibntakztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Kidlgztt esélyegyenlőségi prgramunk van. A teljes nevelőtestület részt vett HEFOP-s képzésben, elsajátíttta a tevékenységközpntú pedagógiák alapjait, megismerkedett az integrált környezetben alkalmazandó prfesszinális, hatékny 16
kmmunikáció kívánalmaival, valamint részt vett az IPR megismerését segítő tréningen. Ez feltétele a differenciált tanításnak. Az óvdából isklába kerülő gyermekeket felmérjük a DIFER és Sindelar, valamint az Alapzó terápia vizsgálati módszerek segítségével, ami lehetőséget nyújt az órák differenciált tervezésének és a tanuló egyéni fejlesztése megtervezéséhez. Az első évflyamn bevezettük a Meixner Ildikó-féle lvasás-írás tanítását, amely módszer segítséget nyújt a skrétű fejlesztő elemével és a lgpédiai nehézségek leküzdésére irányuló törekvéseivel. A tanulói fejlődés nymn követő szftverünk használata lehetővé teszi a gyermekek flyamats fejlődésének követését. A tvábbtanulás felkészítésére előkészítő órákat biztsítunk. Tervezzük a kéttanítós mdell alkalmazását anyagi lehetőségeink függvényében. Intézményünkben az integráció több szinten flyik: 1. Halmzttan hátránys helyzetű gyermekek integrációja; 2. enyhe értelmi fgyatéks tanulók, és érzékszervi fgyatékkal rendelkező gyermekek fgadása; valamint a 3. megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rganikus vagy nem rganikus kra visszavezethető tartós és súlys rendellenességgel küzdő tanulók integrációja. A halmzttan hátránys helyzetű tanulók integrált felkészítésben vesznek részt. A tanítók, tanárk, óvdapedagógusk rendszeres knzultációja a gyógypedagógussal illetőleg az együttműködési megállapdásban kialakíttt szakember gárdával biztsítja a napra kész infrmációt és tanulóink/ gyermekeink harmnikus fejlődését. 3. 2. Az intézmény nevelő, illetve nevelő - ktató munkájának alapelvei: Alapelveinkben azn tartós, hsszabb időszakra szóló értékeket fgalmazzuk meg, amelyekre több éven keresztül építhetünk, amelyek mentén pedagógiai prgramunkat megvalósíthatjuk. 3. 2. 1. Munkánk srán kiemelt figyelmet frdítunk arra, hgy munkánkat Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szlgálat jellemezze; a gyermeki személyiséget tisztelet, elfgadás, szeretet és megbecsülés övezze; a nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibntakztatását, a gyermeki közösségben végezhető skszínű, az életkrnak megfelelő tevékenységgel; a felnőttekkel és társaikkal való kapcslatukat a kölcsönös tisztelet és a másság elfgadása jellemezze; a diákk bizts alapkészségek birtkában krszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek bldgulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A refrmátus óvda nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életviteléhez hűen, szlgálják Istent és nevelik a reábíztt gyermekeket. Óvdánk sajátssága az egyházhz, iskláhz tartzás, mely a nevelés tartalmát, irányultságát közvetlenül beflyáslja. Így nevelési elveinkben a keresztyén erkölcs előírásai érvényesülnek, szkásrendszerünkbe a hívő ember életviteléhez kapcslódó elemek is beépülnek, ünnepeinken refrmátus hagymányaink a dminánsak, kapcslatrendszerünkben a család- gyülekezet- iskla hármas egysége a meghatárzó. Az iskláhz tartzás segít az eredményes szcializációban, az átmenet nehézségeinek csökkentésében, a nevelés, egységes ráhatás flyamatsságában és a gyermek egyéni előmenetelének nymn követésében. 17
A Biblia tanítására építve- Tanítsd a gyermeket a neki megfelelő módn (Péld. 22,6) - nevelőmunkánk a kisgyermek Istentől kaptt adttságainak, képességeinek kibntakztatására, pzitív személyiségjegyeinek kialakítására, erősítésére irányul. Gyermekeink többsége itt találkzik először az Ige tanításával, itt hall úgynevezett valláss témájú éneket és itt éli át az áhítat csöndjét. Így óvdánk ebből a szempntból is kiegészítője a családi nevelésnek. A keresztyén szellemisség áthatja nevelésünket, beépül óvdánk tevékenység- és szkásrendszerébe. Az isklánk szeretné elérni, hgy a tanításban igaz értékeket közvetítsen és a tanulókat evangéliumi szellemben nevelje, ez legfntsabb alapelvünk. Ennek érdekében minden tevékenységét át kell, hgy hassa az Igéből táplálkzó refrmátus hit és az ökumenikus gndlkdás. 3. 2. 2. Az intézmény tleráns más felfgásk, világnézetek iránt, tevékenysége srán aznban tanúskdik a teremtő Isten bölcsességéről és hatalmáról, Jézusban megjelenő kegyelmes, megváltó szeretetéről és a Szentlélek megvilágsító, eligazító, erőt adó közösségéről. 3. 2. 3. Az Ige tanítása szerint kívánja nevelni növendékeit Isten és embertársai szeretetére, szlgálatára, a jó megtanulásának készségére. Segíti őket abban, hgy harmnikusan növekvő, jellemes személyiséggé, szciális érzékenységű, demkratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőttekké váljanak, a test és lélek egységében. Tudatsítjuk bennük, hgy Isten ebben az rszágban, ebben a népben jelölte ki helyüket, ezért kötelességük tehetségükkel jól sáfárkdni. Hazaszeretetük mellett tiszteljék, becsüljék más népek értékeit, féltő szeretettel óvják és védjék az életet, a teremtett világt, vigyázzanak környezetükre. 3. 2. 4. Nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet, amelynek mércéje Jézus Krisztus. Ez minden pedagógus közös ügye. 3. 2. 5. Az intézmény szellemi-lelki arculatának frmálásában jelentős szerepe van annak, hgy gyermekei szeretetben élő, Igére figyelő, imádkzó közösséggé váljanak. Egymás őszinte megismerésének és megbecsülésének ez az alapja. 3. 2. 6. Fntsnak tartjuk az egyházi múlt, a nemzeti hagymányk ismeretét és az erre való szellemi-lelki építkezést. 3. 2. 7. Az igei szemlélet szükségessé teszi a különféle emberi tudmányk ismeretanyagának meggyőződésünk szerint leghitelesebb és lehetőségünk szerint legmagasabb szintű tvábbadását. 3. 2. 8. Tanítványainkat gndlkdásra, jó tájékzódásra akarjuk nevelni, hgy meg tudják különböztetni az igazságt a hamisságtól, az értékest az értéktelentől, hgy legyen véleményük, fglaljanak állást. 3. 2. 9. Isklánkban lyan légkört kívánunk teremteni, ahl tanulóink tthn érezhetik magukat. Ezért: tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, a gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az ktatás srán figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban, az iskla életében szeretetteljes emberi kapcslatk kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, 18
nevelő és egyéb munkatárs, nevelő és nevelő között. 3. 2. 10. Intézményünkben a gyermekek, a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. Az alapkmpetenciákat mindenki számára elérhetővé kell tenni kevésbé érdeklődők, speciális szükségleteket igénylők stb.; különös figyelmet frdítva az esélyegyenlőség biztsítására. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bíztt gyermekekből. A kulcskmpetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel minden tanulónknak rendelkeznie kell ahhz, hgy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjn illeszkedni a társadalmba, és fglalkztatható legyen. A kulcskmpetenciákat a kötelező ktatás időszaka alatt kell elsajátítania tanulóinknak, hiszen a későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás srán mindenféle tanulás alapját ezek a kmpetenciák képezik. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és ktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra krszerű, a mindennapi életben hasznsítható, tvábbépíthető alapműveltséget nyújt; isklánk lyan az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a tudmánykra, a technikára vnatkzó ismereteket közöl, melyek megalapzzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük frmálódását és eligazdásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskla ktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; szeretnénk, ha diákjaink anya-és idegen nyelvi kmmunikációs készsége fejlődjön, a gndlatk, érzések és tények szóbeli és írásbeli frmában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kntextusk teljes skáláján iskla, tthn, szabadidő az anyanyelvén és az anyanyelvtől különböző nyelven - intézményünkben az angl, illetve kifutó jelleggel a német minél magasabb szintű legyen; kiemelt szerepet szánunk a személyközi és államplgári kmpetenciák fejlesztésének is; megtanítjuk gyermekeinket azkra a viselkedésfrmákra, amelyeket el kell sajátítaniuk ahhz, hgy képesek legyenek hatékny és knstruktív módn részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudják ldani a knfliktuskat, igyekszünk megértetni velük, hgy a személyközi kmpetenciák nélkülözhetetlenek a hatékny személyes és csprts érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén; szeretnék elérni, hgy tanulóink körében a szrgalmnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rsszat; igyekszünk elérni, hgy a tanulók kulturális kmpetenciája e kmpetencia a gndlatk, élmények és érzések különféle módn pl. tánc, irdalm, festészet stb. történő kreatív kifejezésének fntsságát fglalja magában - magas szintű legyen; a vállalkzói kmpetenciafejlesztés srán alakítjuk ki gyermekeinkben a váltzáshz való pzitív visznyulást, az egyén saját (pzitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalását, a célk kitűzésének és megvalósításának fntsságát, valamint a sikerrientáltságt; 19
fntsnak tartjuk, hgy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, tudjanak tanulni, ismerjék a tanulás tanulásának frtélyait; - a tanulás tanulása srán a saját tanulás önállóan és csprtban történő szervezésének és szabályzásának képességét fglalja magában, részét képezi a hatékny időbesztás, a prblémamegldás, az új tudás elsajátításának, feldlgzásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kntextuskban történő alkalmazásának képessége; - általánsabban fgalmazva: a tanulás tanulása erőteljesen beflyáslja azt, hgy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására; törekszünk diákjaink matematikai, természettudmányi és technlógiai kmpetenciáinak alakítására, fejlesztésére; - munkánk srán a matematikai kmpetenciák fejlesztését legalapvetőbb szinten (összeadás, kivnás, szrzás, sztás, a százalékk és a törtek használatának képessége fejben és írásban végzett számításk srán, a különféle prblémák megldása céljából), valamint egy magasabb fejlettségi szinten (matematikai gndlkdásmód lgikus és térbeli gndlkdás -, és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód /képletek, ábrák, mdellek, grafiknk, görbék/ használatára való képesség és készség) fnts fejlesztési feladatként kezeljük; - a természettudmányi kmpetencia azknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudmányk a természeti világt magyarázzák; a technlógiai kmpetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszlva; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagymányaival, hgy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, tiszteljék, becsüljék más népek hagymányait, igyekezzenek megismerni azk kultúráját, törekvéseit, szkásait; alakítjuk, frmáljuk tanulóink digitális kmpetenciáját, mely az infrmációs társadalm technlógiáinak magabizts és kritikus használatára való képessége; valljuk, hgy az IKT infrmációs és kmmunikációs technlógiák alkalmazásáhz kapcslódó készségeket legalapvetőbb szinten minden gyermeknek el kell sajátítania; - e legalapvetőbb szint: a multimédia technlógiájú infrmációk keresését, értékelését, tárlását, létrehzását, bemutatását és átadását, valamint az Internetes kmmunikációt és a hálózatkban való részvétel képességét ölelik fel. A munkánkat átfgó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfgalmazzuk az alábbi alapelveket a fentebb leírtak alapján: kmplexitás, egységes nevelő hatásk elve; - az alapelveknek átfgóan, együttesen kell érvényesülnie az intézményi nevelőmunka egész területén, esélyegyenlőség elve; - minden gyermeknek legyen lehetősége tehetségének megfelelő tevékenységre, tanulásra, szabadidős elfglaltságra és tvábbtanulásra, - diákjaink lyan ismereteket, készségeket halmzzanak fel, amelyekkel megállják helyüket a következő isklafkzatban is, egyenrangúság elve; - ezen elv tudmásul vétele biztsíthatja csak azt az alapvető igazságt, mely szerint a pedagógus és a gyermek, a tanuló egyenrangú fél a nevelés-ktatás flyamatában; a gyermek, a tanuló e flyamatnak nem tárgya, hanem alanya, 20