20. Gaambosi-dr. Lévai-dr. Örsi 'trtező IÖf(DUti és egyéb, emberre v~éyes kerti "károsítók"
~..fi!,;\~' A 20. biofüzetrő 1987 JUN r ]j E füzet átovasása után több ovasóban maradhat némi viszoygó érzés kedvenc virágaiva vagy háziáataiva szemben, ameyekrő kiderüt, hogy mérgezést is okozhatnak. A veszéy azonban nagyobb, ha annak ehetőségérő még csak nem is tudunk. Csupán egy kórház adata á rendekezésünkre: az emút 20 évben a Heim Pá Gyermekkórházban évente 10-15, összesen 521 gyermeket ápotak növényi mérgezés miatt, és ebben még nincs benne a gombamérgezettek száma! Ne gondoja azonban senki, hogy ha kiteszi ábát a kertbe, ott csak mérgező, szúrós, tüskés növények meg veszéyes csípésű rovarok taáhatók. Céunk e füzette csupán az, hogy ráirányítsuk a figyemet azokra a veszéyekre, meyeknek okozói kerti növényeink vagy háziáataink ehetnek.
'-' U ". - '\ u N 'V ' V '-"'V '-"' ' Tartaom 4 Vigyázzunk a gyermekekre! (Gaambosi Bertaan) 5 Egy kis néprajz 6 Növényi ártamak, mérgező növények 6 Fizikai sérüések 6 Bőrgyuadások 8 Aergiás ártamak 9 Beső mérgezések 28 Gombaveszéyek a kiskertben (dr. Lévai Judit) 37 Az áatviág keemetenkedői környezetünkbeo (dr. Örsi Attia) 38 Az áatokka vaó kapcsoat játékszabáyai 39 Mikroszkopikus szervezetek 40 Férgek, ízetábúak 44 Haak, kététűek, hüők 46 Gazdasági haszonáatok 47 Kedvteésbő tartott áatok
Sorozatszerkesztő Lekes Lajos és Wenszky Ágnes Lektoráta dr. Kamár Zotán Iusztráta V. Nagy Enikő Gaambosi Bertaan, dr. Lévai Judit, dr. Örsi Attia, 1987 ETO 635.07:581.192.6 ISBN 963 232 426 9 ISSN 0231-486 X Szedte és nyomta az Afödi Nyomda A nyomdai megrendeés törzsszáma: 2844.66-13-3 Készüt Debrecenben, az 1987. évben Feeős kiadó a Mezőgazdasági Könyvkiadó Váaat igazgatója Feeős szerkesztő Gayas Csaba Műszaki vezető Asbóthné Avinczy Katain Műszaki szerkesztő Héjjas Mária Sorozattervező Kiss István Megjeent 3 (A/5) iv terjedeemben Nyomásra engedéyezve 1986. november 3-án Készüt az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szerint MG 25-p/8789
Gaambosi Bertaan - cr. Lévai Judit - dr. Örsi Attia ~érgezőnövények és egyéb, emberre veszéyes kerti "károsítók" Mezőgazdasági Kiadó Panétás V gmk Budapest
Vigyázzunk a gyermekekre! Éetünk egyre inkább mesterséges keretek között zajik, és ennek reakciójaként mind több ember töti szabad idejét a természetben kiránduássa~ kempingezésset Az országban kb. 2 miió kiskert, hétvégi ház van, és hétvégeken szinte ~ fé ország megindu, hogy kertészkedésben, áattartásban keressen kikapcsoódást vagy kiegészítő jövedemet. A ma kiránduó, kertészked ő városi emberek, fiataok jeentős része iskoai tankönyvekben taákozik eőször növényekke, áatokka. Szakkönyvekbő tanuja meg kertjét, áatait gondozni, és a növényeket kertteremtő tevékenysége során esősorban hasznáati értékeik aapján fedezi fe a maga számára: gyümöcsként, zödségkén t, díszítő vagy iatozó virágként. A fenőtt ember nem fogyasztja e a mérgező növényt; a egtöbb küönben is oyan keserű, hogy aig ehet enyeni. A gyerekekke azonban más a heyzet, és miné kisebbek, anná jobban ke rájuk ügyeni! A piciny gyermekek kíváncsisága kieégítheteten, mindent a szájukba vesznek, megrágnak, enyenek. Küönösen a fetűnő, színes tárgyak ketik fe érdekődésüket és ezt témánk szempontjábó igencsak fontos tudni. Amintátni fogjuk, a mérgező növényi részek között nagyon sok a piros vagy fekete színű bogyó. A kisgyermekek veszéyeztetettsége érzékenységükné fogva is nagyobb. A fejődő szervezet károsodásához sokka kisebb adag is eegendő (ha egy-két szem magot vagy bogyó t majszo e). A nagyobbacska gyerekek szívesen utánozzák játékaikka a fenőtteket, főzőcskéznek, papás-mamást játszanak, szörpöt, befőttet készítenek. Játékaikhoz a kertben taáható eveeket, gyümöcsöket, bogyókat hasznáják fe, és bizony ezek közé- a szüői figyemeztetés hiányában - mérgező hatásúak is bekerühet nek. (Nem is beszéve arró a szüői gondatanságró, amikor az apa áta hazavitt ricinusmagot a gyerekek pirítva megették. Egyszerre öt gyerek kerüt a kórházba!) A hétvégi kertek igen gyakran mezőgazdaságiag nem művet terüeteken vagy azok közeében taáhatók, erdők ábáná, irtásokon, homokos ejtőkön, aho a városi ember számára sok ismereten növényfaj, gomba taáható. Amíg a szüők a kerti munkákka, házépítésse 4
f vannak efogava, addig a gyerekek feügyeet nékü játszhatnak a közei réten, kóboronak az erdőben, és számukra küönösen veszéyesek ehetnek a tetszetős küsejű, színes növényi részek. Keő - és nem is oyan tú sok ---:- ismeret birtokában a gyerekek megfeeő neveéséve a véeten mérgezések száma nagymértékben csökkenthető. Egy kis néprajz Ha az ismerőseink között éő idős, fausi néniket; bácsikat megkérdezzük, nagyon meggyőző és ízes kifejezésekke tudják igazoni, hogy a magyar parasztember nagyon is tisztában vot a környezetében évő növények mérgező vagy ártamas hatásával Csak néhány népi enevezést hadd idézzünk: sisakvirág - "farkasfű, farkasrépa", fotos bürök- "büdös vürök, zsidópetrezseyem", nadraguya - "farkasbogyó, farkascseresznye, boondfű, áomhozó fű, ördöngöő fű", csattanó maszag - "csudafű, bikásfű, cigánymogyoró", födi tök - "büdös gönye, ebcseresznye", őszi kikerics - "ebvirág", beéndek - "csábítófű, biindfű". Az enevezésekbő és küönösen a jezőkbő kiderü az e növényekrő akotott átaános fausi ítéet. Már maguk az enevezések is egy éetre beevésődtek a gyerekek emékezetébe. Ismerték a véeten vagy szán-' dékos fogyasztásuk következményeit. Bizony, emberi rosszinduatbó vagy szeremi indítékbó is "megétettek" vaakit, ami nemritkán végzetes következménnye járt. 5
Növényi ártamak, mérgező növények Fizikai sérüések Szinte vaamennyi kerti növénycsoportban taáhatók tüskés, töviskés fajok. A veük kapcsoatos ápoási munkák során vagy véeten baeset kapcsán keemeten szúrásoknak vagyunk kitéve. Az apró tüskék beetörnek a bőrbe, sebeket, gyuadásokat okoznak, a nagyobb tövisek, tüskék pedig igen méy, fájdamas sérüéseket, genynyesedő sebeket idézhetnek eő,, aminek sokszor időeges munkakiesés is ehet a következménye. A közveten fizikai sérüésen tú fenná a veszéye, hogy a sebek fertőzési forrásokká vának. Kerti munkák akamáva - küönösen, ha bőségesen trágyázott taajon gazdátkodunk - a tetanuszfertőzésnek nagy a vaószínűsége. A gyuadások erősségét a bőrbe jutó egyéb növényi hatóanyagok 'is fokozhatják. A tüskés növényekke végzett kerti munkák idején - a sérüések megeőzése céjábó - mindig visejünk védőkesztyűt vagy egyéb védőfeszereést. Bőrgyuadások Bizonyos növényekke vaó érintkezés bőrgyuadást okozhat. Ezek hóyagok, bőrpirosodás, nehezen gyógyuó sebek formájában jeentkeznek, sokszor nehezen gyógyunak. Sokfée növény okozhat gyuadást. Tipikusan kertészártaomként jegyeztek már fe krizantémra, tuipánra, jácin tra, vöröshagymára vagy ezek virágaira érzékeny emberekné ekcémás meékhatásokat. Gyerekekné arcon, szájon figyetek meg kiütéseket a cickafark, a góyahír, egyes bogárkaféék virágának, vagy a mustár eveének érintése után. A mintegy 600 fajt magába fogaó kankainnemzetség egyet- 6
en tagjának, a szobai kankainnak (Primua obconica) evészőrei szintén erős bőrirritációra képesek. A gyógynövények közü az orvosi angeika tejnedve idéz eő hóyagokat és tartós bőreszíneződést. Egy traktoros pédáu a növény magjának vetésekor a vetőgépbe nyúkáva aikari ekcémát kapott, és hoszszan tartó kezeés után gyógyut csak meg. A kerti ruta eveei és virágai 0 1 2% ióoajat tartamaznak, emiatt betakadtását nem szívesen végzik a dogozók, mive az ióoajgőzök még a ruhán, kesztyűn keresztü is fájdamas hóyagokat képesek okozni. Bőrártamakat esősorban az ióoaj-tartamú növények okoznak, de más hatóanyagok, p. tejnedvek, toxinok is eőidézhetik. A bőrgyuadások erőssége sok tényezőtő függ. Szerepet játszik benne az érintkezés erőssége, gyakorisága, az adott szeméy bőrének érzékenysége, száraz vagy nedves áapota, sőt még az iqőjárás is. A napfény jeenétéve függ össze a bőrgyuadások egy specifikus esete, az ún. fitofotodermatitis. Eőször az áatok takarmányozásáná figyeték meg, hogy ha azok szénáva együtt bizonyos növényeket fogyasztanak, p. orbáncfüvet ( Hypericum perforatum J vagy pohánkát ( Fagopyrum aescuentum) és ezután erős napfény éri őket, akkor a festék néküi bőrfeüeteken gyuadások épnek fe. A napsugárzás, ietve annak utraiboya tartománya, vaamint a bőrvédő festékanyagok hiánya együttesen idézik eő e betegséget. Emberekné a paszternákka, angeikáva, erdei turboyáva, a nagy ezerjófűve kapcsoatban figyetek meg hasonó jeenségeket. Főeg a természetben gyakran tartózkodó, kiránduó, fűben heverésző gyerekek, katonák, mezőgazdasági munkások között gyakori. Egy középiskoás osztáy a heybei termeőszövetkezet födjén paszternákot kapát, és a munka második, harmadik napján a gyerekek ábán, combján, karján égés, viszketés után hóyagok fejődtek ki. A növény eveeibő a nedvesség, izzadtság hatására kiúgozódó vegyüetek- a bergapten és a xantotoxin- a fedeten bőrre érintkezve gyuadást idéztek eő. A hóyagok csak néhány óráva azután fejődtek ki, hogy tartós napfény érte a bőrt. 7
Aergiás ártamak Az aergia tuajdonképpen egyes szeméyek szokatan érzékenysége a másokra gyakoratiag ártamatan anyagokra. A tünetek ehetnek köh~gés, tüsszögés, gyuadás, orr- és szemváadék erős foyása, rosszuét stb. Bőrpirosodás vagy kiütés is eőforduhat, de eentétben az eőző fejezetben tárgyatakka azok nem okáis kiaakuásúak, hanem a fedett testrészeken, ing aatt is megjeenhetnek. Az aergiát kivátó anyagok között nagy számban taáhatók növényi eredetű anyagok is, p. gombaspórák, taajagák, de főeg a növényi virágpor. Az aergiás bántamakná fokozott szerepe van az egyéni érzékenységnek, a tüneteket sokszor megmagyarázhatatanu szagok, iatok érzékeése, az áatok szőrének, pihéjének, toának vagy éppen a textiféeségeknek érintése is kiváthatja.. Az emberek érzékenysége küönböző. Vannak, akik csak egy meghatározott doogra, növényfajra érzékenyek. Ezek a szerencsésebbek. Az éet fintoraként emíthetjük p. azt az agronómust, akinek feadata a kamiavirág betakarítása vot, és pont akkor derüt ki róa, hogy náa éppen a kamia virágpora vátja ki az aergikus szemgyuadást. Mások az azonos vagy közei rokonságban áó növénycsaádok egyedeire érzékenyek, és vannak oyanok is, akik küönböző fajok azonos kémiai anyagaitó esznek rosszu. A szabadban tartózkodó emberekre esősorban a virágzó növények poenszemei ehetnek hatássa. A szénanáthát okozó, szée porzódó növények közü fontosabbak a kora tavassza virágzó barkás virágzatú fafajok (nyír, éger, tögy, mogyoró) vagy a nyár eején virágzó kaászos gabonaféék, ietve gyomfajok. Hazánk növénytakarója nagyszámú fajbó tevődik össze, s benne az aergiát kivátó fajok nem taáhatók oyan nagy egyedszámban, mint más, zonáis növénytakarójú födrészeken. Észak-Amerikában pédáu a paragfű ( Ambrosia e/atior) virágzása sok miió embernek okoz gyötremes heteket E gyomnövény poenje az egyik egkeemetenebb aergogét; hazánkban is eterjedt már, virágzási ideje augusztusban van. 8
A szabadban, kertben sokat tartózkodó embereknek nem árt tisztában enni e jeenségge, és megfigyeni az aergiás tünetek összefüggését egyes növények virágzásáva vagy egyéb anyagok jeenétéve. Sajnos egyeőre a eghatásosabb védekezési mód az ekerüés, vagyis amikor az adott növényfaj virágzik, akkor a ehető egkevesebbet tartózkodjunk a növények közeében, a szabadban. A szénanátha ekerüése azért ajánatos, mert asztma kiaakuásához is vezethet! Egyes országokban virágzási naptárakat áítanak össze az érzékeny emberek részére, javasova, hogy az orrfoyást, tüsszögést, köhögést kivátó növények fő virágzási idejében az ország vagy födrész más vidékein tötsék e a szabadságukat. Finnországban p. az egészségügyi szogáat aergiafigyeő áomásai a tévén keresztü rendszeresen közik a akosságga az egyes országrészekben az aergiát kivátó növények virágzási idejét. Beső mérgezések Az eddig ismertetett jeenségek aapjában véve inkább keemetenek, és némi ismeret birtokában ekerühetők, a enyet, megevett mérgező növényi részek hatása azonban sokka veszéyesebb ehet. Éppen e zért részetesebben fogakozunk veük. Miyen vegyüetek okoznak mérgezéseket? Növényi mérgezéseket a növények sejtjeiben, szöveteiben évő küönböző vegyi anyagok vagy azok bomástermékei okozhatnak. Kémiaiag e vegyüetek igen küönbözőek, hatásmechanizmusuk, feszívódási tuajdonságaik nagyon etérőek, és ezek szabják meg a mérgezés tüneteit, kiaakuását, efoyásának módját. A egfontosabb vegyüetcsoportok a következők: Akaoidok. Lúgos kémhatású, nitrogéntartamú, bonyout vegyüetek. Ezek okozzák a egsúyosabb mérgezéseket. Esősorban az idegrendszerre hatnak, izgató, vagy bénító hatásúak. A burgonyaféék csaádjának tagjai majdnem mind tartamaznak akaoidokat, közüük számos fontos gyógyszeripari nyersanyagot adó növény van, p. a beéndek, a maszag, az orvosi csucsor stb.. 9
Gikozidok. Erős éettani hatású, nitrogénmentes vegyüetek. A szívre, a gyomor- és bérendszerre hatnak, bénuást, hasmenést, hányást okoznak. Sok faj tartamaz iyen vegyüeteket, a bogárkaféék (a tavaszi hérics), a tátogatóféék (a gyűszűvirágok) és a iiomféék csaádjában (a gyöngyvirág, a jácint, a saamonpecsét stb.). Toxa/buminok. Igen erős mérgező tuajdonságú, fehérjetermészetű anyagok. A vörös vértesteket aggutináják, majd feodják. Legismertebb toxabumint tartamazó növény a ricinus. óoajok. Szerves szénhidrogénjeegű vegyüetek keverékei. Keemes iatúak, sokszor azonban bőrirritáó. fehérjekoaguáó hatásúak. Töményen fejfájást, szédüést is okozhatnak. Más mérgező tuajdonságú vegyüetekke együtt is eőforduhatnak (rutában, paszternákban stb.). Mérgezéseket okozhatnak még a szerves savak, ietve azok sói, p. kacium-oxaátok a Dieffenbachia nedvében, a rebarbara evényeében, a kutyatejféék tejnedvei, s egyéb vegyüetek is (tannin, resin stb.). Mey növényi részek tartamaznak mérgem anyagokat? Sajnos, átaános szabáy erre vonatkozóag nincs. A mérgező vegyüetek átaában a növényi anyagcsere másodiagos termékei, minden növényi részben eőfordunak, de nagyobb koncentrációban főeg a raktározószervekben - termésekben, magvakban, gyökerekben, gumókban - taáhatók. A hatóanyagok mennyisége sok tényezőtő, p. a növény éetkorátó, fejettségi áapotátó, az adott év időjárási viszonyaitó is függ. Egyes növényeknek minden része mérgező, iyen p. a nadraguya, a kikerics, másoknak csak a bogyója (ícium) vagy a magja (keserűmandua). A bürökné csak a friss növény mérgező, a kutyabenge kérgében a száradás aatti enzimatikus foyamatok során a mérgező vegyüetek hashajtó hatású anyagokká aakunak át. Növényi mérgezéseket étkezésre akamas növények is okozhatnak, esősorban a heyteen tároás vagy a rossz ekészítési mód következtében (zöd színű burgonya fogyasztása). A kéntartamú gikozidokat tartamazó torma, a hagymaféék, a retek - túadagoáskor - a beteges, gyenge gyomrúaknak okoznak görcsöket, fájdamakat. 10
Az J. tábázatban fejtüntettük vaamennyi növény mérgező részét, de mive a bogyótermések igen nagy számban szerepeinek a véeten mérgezések okozói között, azokat színük szerint csoportosítva, küön tábázatban fogafuk össze (2. tábázat). Ho taáhatunk mérgezö növényeket? Ha az J. tábázat növényeinek környezeti igényeit áttekintjük, áthatjuk, hogy e potenciáis veszéyforrásokat sokfée heyen megtaáhatjuk: árnyékos erdijkben ének a hunyorféék, a kapotnyak, a saamonpecsét, a farkasszöő; réteken, mezijkön taájuk a kutyatejfééket,. a nagy ezerjófüvet, a fehér zászpát, a cickafarkfééket, a csomorikát; kerftések meett, árokparton nőnek a csucsorféék, az ördögcérna, a födi tök, a vérehuó fecskefű stb. ; szemétteepeken, ruderiis (nem művet) terüeteken taájuk a farkasamát, a fotos bürköt, az aggófüveket, a csaánfééket (sok kutúrnövényt mi magunk ütetünk a kertbe vagy a házunk köré). Az egynyári virágok közü mérgező a ricinus, az ehet a csodatöcsér, a jégvirág és az éveijk közü a gyöngyvirág, a giisztaűző varádics, a kis meténg (téizöd); téreváasztónak, szoiternek ütetjük a kecskerágót, az aranyesőzanótot, a fagyat, a tiszafát vagy a pukkanó dudafürtöt, ház/aakra, kapubejárók föé futtatjuk fe a iaakácot, a vadszőőt vagy a trombitafoyondárt, gyűjteményekben, botanikus kertekben taájuk a mérges szömörcét, az akörmöst, a farkasboroszánt,. gyógynövénykedveijk kertjében gyakori az angeika, a ruta, a gyűszűvirágok, cserepes növényeink között pedig mérgező tuajdonságai miatt emítést érdeme a eander, a kankain, a fotoseveű buzogányvirág (Dieffenbachia ). A nagyon veszéyes akaoidtartamú növények nitrogénben gazdag taajt igényenek, így eőforduásuk eggyakoribb a trágyadombok, szemétteepek környékén. Az áattartó kerttuajdonosok fordítsanak figyemet a trágyadombok környékére, és az itt spontán keő mérgező m~zagot, datúrát irtsák ki, ne engedjék a magját eszóródni!
Hasonó figyeemme gondozzák kertjüket azok, akik sok szerves trágyát, komposztot hasznának, vagy bioógiai módon gazdákodnak. Nemcsak a nitrogénbőség okozhatja e fajok fetörését, hanem az ismereten heyrő származó, fertőzött trágyáva is behureaihatják azok magját a kertbe. A jó táperőben évő taajokon, gyepeken, fahuadékokon, komposztrakdsokon a mérgező gombák fetörése esők után 'Szintén gyakori jeenség. A mérgező növények egyútta gyógynövények is? A kérdést fordítva is feehet tenni: ehetnek mérgező hatásúak a gyógynövények is? A váasz mindkét kérdésre: igen, mive akár a termesztett, akár a vadon éő gyógynövényeket nézzük, közöttük számos a mérgező faj. (Ezt az. tdbdzatban küön jeötük.) A töményen szervezetbe kerüő mérgező vegyüetek pontos adagoásban és orvosi eenőrzéssei hatékony és sokszor néküözheteten gyógyszerek. Napjainkban az anyarozs, a mák, a meténg, a burgonyaféék akaoidjai, a gyűszűvirág gikozidjai aapvető és fontos gyógyszerek kiinduási vegyüeteit tartamazzák, ezért termesztésük pontos technoógiák szerint több száz vagy ezer hektáron foyik. Mive ezek a növények mérgező hatású vegyüeteket tartamaznak, termesztésükné, de küönösen fedogozásukná speciáis munka-egészségügyi eőírásokat ke betartani, nehogy a dogozók egészsége károsodjon. Mindenekeőtt a hatóanyagban gazdag, ártamas porokat ke kiküszöböni, megeőzni szeőztetésse, égzésvédők hasznáatával A mérgező növényi nyersanyaghoz csak kesztyűben szabad nyúni, a többi növénytő szigorúan eküönítve ke szárítani, tároni, ekerüve a szennyeződés ehetőségél Ugyaniyen szigorú szabáyok vonatkoznak a vadon éő gyógynövények gyűjtésére is. A gyűjtöknek pontosan ismerniük ke a hasonó vagy mérgező fajokka vaó összetévesztés ehetőségeit, az optimáis gyűjtési időket, a gyűjtés során képződő mérgező huadékok etávoításának fontosságát, az eküönített szárítás és tároás szabáyait. A fevásáró váaatok rendszeres oktatásban részesítik a gyűjtőket, se tanfoyamokon nagy hangsúyt fektetnek a mérgező növényekke kapcsoatos kérdésekre is. 12
Veszéyesgezés módja Amér- ség e "' ~ Megjegyzések, ~ ~ "'., "' összetévesztés, ~ ~ N u ~ ~ i 1! u gyakoriság stb. > u.,., Ja.s :8... to ~ ~ """ i u u -g > > u..><: :o ~.!3 u > -o ~ bo u ::; u >..D.D..><: bo + + + o friss ágvég rágcsáása, a hüvey összetévesztése a szentjánoskenyérre + + gyerekekre 7-10; fenőttekre 50 mag mérgező + + + a hüveyben évő magok veszé/esek + + + csak a piros terméshús netd mér,gező ; táb1úat.: A mérgezéi DÖ't'ioyekke kapcsoatos Ismeretek A mérgező anyagot tartamazó rész Magyarnév Latinnév Hatóanyag öj -o E ::s J Li' bo ~.D bo - o u.d i ~~ ~ r!j ~..: ~ bo u :~ 'IS 'f > "' 2 :;: B :g Fák pseudoacacia + Keserű- Amigda us gikozid, + mandua communis ciánhidrogén Pukkadó Co u tea keserű- + dudafürt ar borescens anyag, szerves sav, tannin, ióoaj Tiszafa Taxus toxin, + + + + baccata akaoida -~
~ az 1. tábázat foytatása A mérgező anyagot tartamazó rész Amérgezés módja Veszéyes- sége -o e "' ~ :: M:egjegyzések, bo Magyar név Latinnév Hatóanyag 1! összetévesztés, "' -o ~ gyakoriság stb. >. i! >. bo bo ~ u 1.5 ~ o..s.o e e > ~ :O ~ 1 f ~ 1 ~ i :! i to....fj i ~.: ~ i :O.!: "" ~ '=' ü.2 "' ~ t > 2.c:.o..s ~ Vasfa Cse' jék, bokrok J f t "" + ho,.)ye a optnyfáé""' Gy"""""""' ciúzin, i + + + dioicus akaoid téveszthető össze Aranyeső- Labumum citizin, + + + + + hüveye, magja édes, zanót anagyroi- akaoid virágát akácvirág des heyett eszik Bangita, Vibumum viburnin + + + + a piros bogyók efogyaszostor- opuus tása hasmenést, gyoménfa morfájást okoz Fagya Ligustrum igustrin, + + + + gyerekekre veszéyes ehet vugarc gikozid a mag
- puszpáng Farkas- Daphne akao~d, + + + + + kérge és a piros bogyó boroszán mesereum cumann mérgező, ribizive téveszthető össze Fekete Sambucus gik:ozid, + + o zöd részei és az éreten bodza nigra tannin bogyók is veszéyesek Európai Buonimus keserű- + + + + a termések nagyobb kecskerágó europaca anyag, mennyiségben mérakaoid gezök Kerti ruta Ruta gra- ióoaj, + + + + + + o kerti munkáfná, véeten veoens kumarin, érintésné veszéyes gikozid Kutyabenge IRbamnus antrakinon, 1 + + + + 0 a kéreg nyersen mérgező frangua gikozid Leander Nehrium akaoid + + + + + gyerekek a nektárt szooeander pogathatják a virágbó Liaakác Wisteria wistarin, + + + + gyerekekre veszéyes a chinensis gikozid mag, 2 mag már mérgezést okozhat Magya! Iex aqui- tannin, + + + a piros bogyók összetéfoium savak veszthetök a ribiszkéve Mérges Toxicodend- gyanta + + + ritkán, csak botanikus szömörce ron vugarc kertekben, gyűjteményekben fordu eő Ördögcérna Lycium bai- akaoid + + + + + nagyobb mennyiségú mag + a piros bogyók összetémifoium veszthetök a ribiszkéve Prunus gikozid serotina (HCN) enyeése gyerekekre veszéyes örökzöd j Buxus _sem- gyanta, + + j + csak nagyobb mennyiség- ben veszéyes V pervirens csersav
Vadszőő Parthenocis- oxásav i i E ~ tartamazó rész +,&J 1>11 ~ i Veszéyes- sége gezés módja ~ Amér- ~ Q) "' > <) Q) > i Q) ~.5.~ ~ >. a mag gyakoriság stb. Magyarnév Latinnév Hatóanyag A mérgező anyagot -o.,..; "' ~ ~.í! 1 e ~ ~ 1! e > <) "' ~ ~ b ~ :8 =..: 1 1>11 <) to... :O "<<S > -a <) ] ~.,..!? :;: E..=,&J,&J 1>11 ~ g!...... ::::1 :; ~ ~ Megjegyzések,.,., összetévesztés, Trombita- Campsis + + + evé, virág érintése bőrfoyondár radicans gyuadást okozhat + + + gyerekekre veszéyes ehet sus quin- quefoia Éveő, egy nyári disz. növények Akörmös Phytoacca szaponin, + + + + + + csecsemökre néhány boamericana resin gyó veszéyes, szörpöt készítenek beőe Borostyán Hedera heix szaponin, + + + a bogyók veszéyesek gikozíd ehetnek -O\ az. tábázat foytatása
evérágás, növényi vá- Die~enbachia o~tok, adék szembe, bőrre fröccsenése veszéyes érzékeny szeméyekné bőrirritáció ehetséges virág fogyasztása hastöcsér fájást, hasmenést okoz + + + + + + + t + + + +j +j Datura (dísz) Datura stra- akaoid + + + + + + nektárszivogatás, evébő monium teafőzés, 4---5 g evé/fő mérgező gikozidok, + o a pir~s _bogy?termés, a vuag evese veszéyes ehet 1+1+1+1 Kankain Primua primin + + + + növényápoáskor érintése obconica bőrártamakat okozhat Kismeténg Vinca minor akaoid + + + + o erős hatású gyógynövény, Kutyatej Euphorbia tejnedv, margi na ta resin, tannin + j+j+j+j + + okozhat ritkán okoz mérgezést tejnedve bőrártamakat Lobéia Lobeia akaoidok házi gyógyításkor túinftata dozírozás Piros gyűszű- Digitais gikoridok + + + + + o ritkán virágevés gyerevirág purpurea kekné Ricinus Ricinus toxabumin + + + + o gyerekeknek 3, fenőttek- (csodafa) communis nek 8 szem haáos Szarkaáb Dephinium akaoid consoida - ~,/",e;;=; i>~;j,. r.. 2'~ o "O '1,1 -::"' - :.. '~.;~ } 1.._,. ~.-.,. :~ -
~ az 1. tábázat foytatása A mérgező anyagot tartamaz6 rész Amérgezés módja Veszéyes- sége ~ "' ~ Megjegyzések, Magyarnév Latinnév Hatóanyag ~.,., 1! összetévesztés, J ~ 1 i ~ ~ gyakoriság stb. i 1! o.5.j:> ~ ~ :> I 1 1 :O ~... 1 ~ i j ~ 1 f j i :O 'is ] :::1 ~.,,.c:: "; ~ Zöcségnövények Angeika Angeica ióoaj, + + + + + + + o növényápoáskor, mezőarchan ge- Curokumarin gazdasági munkákná i ca Burgonya Soanum akaoidok + + + + + + zöd bogyó, evé fogyasztuberosum tása játékbó, heyteen hámozás Mák Papaver som- akaoid + + + o a tokbó főzött tea veszéniferum yes ("mákony") Paradicsom Lycopersicon akaoid + + + zöd evé fogyasztása escuentum játékbó Paszternák Pastinaca ióoaj, + + + + + + növényápoáskor, mezősati va xantotmún gazdasági munkákná
Rebarbara Rheum offici- oxásav + + nais + + o 1 reumásoknak, szoptatós anyáknak evényé fogyasztása nem ajánott Fzdei, mezei Anyarozs Secae cor- akaoid + + + (varjú- nu tum Orvosi Gratioa offi- gikozid, + + csik:orka cinais növények köröm) ióoaj, rezin o vad kaászos füveken is eőforduhatnak + Farkasszöő Paris quadri- szaponin + + + + gyerekekre ártamas ehet fo ia a bogyó Fehér zászpa Veratrum akaoid + + + o mérgező; porát régen tetabum vek, bohák een akamazták Giisztaűző Tanacetum ióoaj, + + + + + erős iatú, bőrártamakat varádics vugarc tu jon okozhat Hunyor fajok Heeboros gikozid, + + + + + o izgató, heyi bőrgyuadást niger szaponin, idéztek vee eő, a H. purpurea heebonn tubákpor anyaga Kerekeveű Asarum euro- ióoaj, + + + + + + o ámyéki gyeppótó, vesére kapotnyak paeum azaron, ártamas anyagokat rezin tartamaz Fotos Arummacu- szaponin, + + + + + piros bogyója gyerekekre kontyvirág a tum gikozid veszéyes -\O
' A mérgező anyagot Veszéyes ~ az. tábázat foytatása Amér- tartamazó rész gezés módja sége Magyar név Latinnév Hatóanyag ~ -o s of ~ "' "' ~ "' "' ~ 0 ~ ~ ~ > >. to.<: <c to.d o <c,.c:: Q) to Q)....D > ] s ] ~ to Q) "' ~ ~ ] <c -o d i a Q) Megjegyzések, összetévesztés, ~ Q) gyakoriság stb. Q) >. "' J;!.5 > Q) :O Q) >.i _6.D ~ :i to ~ o "60... 18 ~ :o "" > -a ~ > ~ >. >... :;: Q) to "' ~ ;;: E,.c::.D.D.<: to to Omithoga- gik:ozid + '+ + + + ritkán a gyerekek meg- Ium bouc- ehetik a virágját beanum Dictaronus ióoaj, + + + + + + + érintése bőrgyuadást ezerjófű abus szaponin, okozhat, gazdag ióoajakaoid tartama miatt meggyújtható. őszi kikerics Cochicum akaoid + + + + + + + o fetűnő ia virága ehet autumnae veszéyes! Fefutó Tamuscom- akaoid, + + + + + + + + o a bogyók a gyerekekre pirítógyökér munis gik:ozid ehetnek veszéyesek Saamon- Poygonum gik:ozid, + + + + bogyója a gyerekekre pecsét odoratum szaponin ehet veszéyes! ~
Sisakvirág Aconitum akaoid + + o gyökere a tonnáva ténapeus veszthető össze Tarka koro- Coronia koroniin,. + + + + + nafürt varia gikozid Tavaszi Adonis gikozid + + + + + + + o virágát, termését ritkán a hérics vernais gyerekek megehetik Borsos Sedum acre rutin, + + + + + bőrpirosodást, hóyagot varjúháj akaoid, okozhat, besőeg savak rosszuétet Vérehuó Cheidoni um tej nedv, + + + + + o szemöesirtásra hasmáfecskefű ma Gyom növények jus akaoid + ták, pora nyákahár- tyát, vesét izgat Aggófűfajok Senecio akaoid, + + + + inérgező gyomfajok, májvugaris rutin, károsító S.jacobea ióoaj o régen asztma eeni cigaretbeéndek tában akamazták, ietve ovak kehessége een + U. urens taom magok közé keveredhet, gyerekek nektárszívogatása veszéyes + igen mérgező, paszternákvirosa + ka téveszthető össze - IV
~ az 1. tábázat foytatésa tartamaz6rész Veszéyes- sége gezés módja A mérgezó anyagot Amér- Magyar név' Latinnév Hatóanyag C e ~ Megjegyzések, -o ::s J j i ti.{.>o I 1 ~ ~ t.:3 ~ ~ ] ~!! f! j t o '!ib "' 1 1 t ~ j i :O ~ ~ :::s :8 :; >..d co ~ összetévesztés, gyakoriság stb. Keserű Soanum du- akaoid + + + + + o a piros bogyó ártamas csucsor camara ehet Farkasama Aristoochia arisztoo- + + + + + o küsőeg hasznáták borocematitis chinsav, gatásra, besőeg tannin mérgező Fekete Soanum akaoid + + + + + o a fekete bogyók mérgezők csucsor nigrum ehetnek Fotos bürök Conium ma- akaoid + + + + + + + + petrezseyem-, turboyaecuatum véde, magja az ánizséva téveszthető össze Közönséges Brionia aba akaoid + + + + + o a fekete bogyók mérgezők föditök ehetnek Medvetap Heracieum resin + + + érzékenyebb bőrűekné fajok okozhat ártamakat
Méreggyiok Cinanchum + vince toxin, Vince- gikozid + toxicum Méteyk6r6 Oenanthe feandren, + + + patak mentén taáható, aquatica. ióoaj magja mérgező Maszagos Atropa bea- akaoid + + + + + + + + o bogyója édeskés, 3 db nadraguya donna haáos egy gyereknek ördögpetre- Actbusa cyna- akaoidok + + + + + + petrezseyem, turboya zseyem picum eveéve téveszthető össze
Saját szempontunkbó azt szeretnénk hangsúyozni tehát, hogy az a növény, ameyik gyógynövényként is haszndatos, az még nem veszéyteen! Ma, amikor a népi szokások és köztük a régi, gyógynövényes gyógyító ejárások divatját éjük, tudnunk ke: az aapos növénytani és h?tástani ismeretek néküi, "háziagos" gyógyítás - éppen a mérgező növények miatt -nem veszéyteen doog! Régebben sokka több növény szerepet a gyógynövényistákon, de azért szorutak ki a gyógyítási gyakoratbó, mert kémiai anyagaik hatása egyrészt bizonytaan vot, másrészt pedig mérgezők is ehettek. Iyen növények pl a giisztaűző varádics 1 a obéia, a gyöngyvirág stb. 2. tábázat; Veszéyes bogyótermésií növények Piros színűek Fekete, sötétkékszínűek Egyéb színűek Gyöngyvirág Kecskerágó Magya 6rdögcérna Tiszafa Ostorménfa Ebesuesor Cricófark Kontyvirág Piritógyökér Nadraguya termése összetéveszthető a piros mána, szamóca, som, piros rifjiszke, piros cseresznye, meggy gyümöcséve nadraguya (éretten) fagya akörmös fekete csucsor kutyabenge Prunus serotinus vadszőő borostyán saamonpec.rét föditök farkassző/ő termése összetéveszthető a fekete szeder,fekete ribiszke, meggy vagy cseresznye érett gyümö cséve hóbogyó (fehér) fagyöngy (sárgásfehér) jázmin (fehéres) bodza (éretenü zöd) burgonya (zöd) farkasama (zöd) 24
A növényi mérgezések eőforduása. Az eddig emondottak aapján öszszefogajuk azt, hogy a kertben; a természetben tartózkodó emberek, gyerekek miyen mérgező növények ártamainak ehetnek kitéve. Ez a "gyűjtemény" hazai kórházi vagy küfödi szakirodami adatokra támaszkodik, ietve a szerzők saját tapasztaatábó származik. Reméjük, hogy ezek átovasása eejét veszi számos szomorú eset megismétődésének.. A eggyakoribb mérgeződési mód, amikor haszonnövényeket tévesztenek össze hasonó küemű mérgező növénnyel Ezekre számos pédát taáunk a 2. tábázat utosó oszopában, itt csak küön kiemeünk néhányat: - a tormagyökér összetéveszthető a sisakvirág gyökeréve, - a petrezseyemevé, a turboyaevé hasonó a bürök eveéhez, - az ehető fehér akácvirág összetéveszthető az aranyesőzanót sárga virágáva (hat gyermek szenvedett ettő nikotinmérgezéshez hasonó tünetekben); - piros gyümöccse tévesztették össze a gyerekek a gyöngyvirág bogyóját (négy esetben), az ördögcérna bogyóját (három esetben) vagy az ebszőő bogyótermését (egy esetben). 2. Gyakran eőfordu; hogy feügyeet néküi, piciny gyerekek kezük ügyébe kerüő eveeket, virágokat, bogyókat majszonak, fogyasztanak. 3. Nagyobb gyerekek játék közben mérgező hatású növényi részeket fogyasztanak. (Akörmös bogyójábó szörpöt készítenek, bürökszárbó duda vagy vízipuska készü stb.) 4. Kiránduások akamáva, véeten baesetek során fedeten testrészek érintkeznek bőrbántamakat okozó, hóyaghúzó hatású, ismereten növényekkel 5. Kerti munkák közben, kapááskor, gyomááskor tartós érintkezés bőrártamakat okozó növényekke, mechanikai sérüéseket okozó, majd efertőződő sebek a kézen; ábon. 6. Furcsa baesetek is adódhatnak, p. egy kisgyerek megitta a gyöngyvirágot tartamazó virágváza vizét. A evágott Dieffenbachia eveéve gyerekek játszottak a fürdőkádban, és a evébő kiodódó anyagok bőrkiütést okoztak. Más akaomma a Dieffenbachia szárának evágásakor kifröccsenő é szemsérüést okozott a benne 25
évő kaciumkristáyok miatt. (Ez a növény nyoc gyerekné okozott középfokú mérgezési tüneteket!) 7. Mezőgazdasági munkák során - főeg a gyógynövénytermesztésben és -fedogozásban - az erős hatású vagy mérgező növények hatóanyagainak beéegzése vagy érintése útján munkaheyi ártamak éphetnek fö. 8. Sok kertész gyűjt növényküönegességeket (hagymásokat, éveőket, szikakerti növényeket, gyógynövényeket stb.). Egyes ritka fajok nem ismert tuajdonságai keemetenségeket okozhatnak. 9. Keő ismeretek nékü, ismerősök receptjei vagy ajánásai aapján háziag összeáított gyógyteakeverékekbe erős hatású vagy mérgező hatású növényi komponens kerühet és ártamakat okozhat. 10. Végü -bár ritkán, de még eőforduhat - nem hagyható ki a szándékosság sem, amikor néprajzi adatok aapján szándékosan borba, páinkába tesznek vaamiyen bódító vagy egyéb hatású növényi anyagot. Néhdny jó tanács a kertben, szabadban dogozók részére a növényi mérgezések megeőzésére:. A egfontosabb, hogy ismerjük meg a környezetünkben eőforduó növények veszéyes tuajdonságait! Tudjuk megnevezni, feismerni a mérgező növényfajoka t, azok veszéyes részeit! 2. Sétáás, kerti munka közben ne rágcsájunk, ne kóstogassunk szá- munkra ismereten növényi részeket, friss hajtásokat stb. 3. Már a egkisebb gyermekeinket is tanítsuk meg arra, hogy ami nem éte, azt ne vegyék a szájukba; a növényi részeket sem! Tudatosítsuk bennük a veszéy ehetőségét! 4. Ne engedjük a gyerekeknek szopogatni a virágok édes nektárját! Nincs biztos ízeési szabáy arra, hogy vaamiyen ismereten növény ehető-e vagy sem. 5. Figyejünk oda a gyerekek játékaira, a játékszerü hasznát növényekre, győződjünk meg azok veszéyteenségérő! 6. A kerti magvakat, gumókat tárojuk a gyerekek számára nem hozzáférhető heyen! 7. Ha a madarak, erdei áatok egy növényt efogyasztanak, az nem azt jeenti, hogy az az ernber számára sem veszéyteen. Ha egy növényi rész ehető, nem biztos, hogy a növény másik része is veszéyteen! 26
8. Ha kisgyermek tartózkodik a kertben, a veszéyesebb dísznövényeket az úttó bejebb, a kevésbé eérhető heyekre ütessük! 9. Ha ricinust ütetünk a kertbe, egyc;:n gondunk rá, hogy virágzáskor a magot hozó hajtásrészt kivágjuk, így a növény veszéyteen esz! Mi a teendő növényi mérgezés gyanúja esetén? A mérgezésekre mindig vaamiyen - a megszokottó etérő - tünetek utanak. A bőrön keetkező kiütések, bőrpirosodás, viszketés, csípős érzet azt jeenti, hogy vaamiyen keemeten hatóanyagú növénnye érintkeztünk. Súyosabb esetben a bőrön fotok, hóyagok, kisebb-nagyobb mértékű gyuadásos képetek fejődnek ki. A bőr feüetén jeentkező ártamak esetén a ehetőségekhez képest mieőbb menjünk orvoshoz. Az orvos munkáját minden esetben megkönnyíti, ha a rosszuétet okozó növénybő egy jeemző darabot tudunk megmutatni, vagy pontosan eírjuk a mérgezést eőidéző növényt. 27
Gombaveszéyek a kiskertben! A köztudatban eterjedt az a tévhit, hogy csak az erdőkben, mezőkön szedett, és az itt gyűjtött gombák között fordunak eő mérgező fajok. Emiatt sokan efeedkeznek a gombagyűjtés és -fogyasztás veszéyeirő, ha a házuk körüi kertben, hétvégi tekükön, eseteg műveésre váat mezőgazdasági terüetükön gombára enek. Erre utanak az u tóbbi években eőfordut oyan megbetegedések, ameyek az emített terüeteken szedett mérgező gombák efogyasztása után következtek be a fenőttek és főeg a gyermekek körében. Az utóbbi korosztáynáeggyakrabban az óvoda, iskoa, eseteg böcsőde udvarán szedett és nyersen efogyasztott gomba után feépő megbetegedések, mérgezések fordutak eő. Hazánk miyen terüetein jeentenek veszéyt a kiskertek gombái? Azt ehet mondani, hogy csaknem mindenütt. Grafikonon mutatjuk be az 1984-1985-ben eőfordut esetek megyei eoszását. Látható, hogy mindössze az ország négy megyéjében - Komárom, Somogy, Vas, Veszprém megyében- nem fordut eő az emút két évben kertekben; udvaron stb. termő gombátó megbetegedés. Ez utóbbi terüetek adottságai miatt inkább a küönböző erdei, erdőszéén eőforduó gombák okoztak mérgezést. Az ábra aapján emondható, hogy Borsod, Pest és Hajdú megye térségében igen gyakoriak votak az iyen jeegű gombamérgezések. Itt emítjük meg, hogy Pest megye a gyerekkori gombamérgezések számában is kiemekedik a többimegye közü, hiszen a Heim Pá Gyermekkórházban az utóbbi 20 évben 98 gombamérgezett gyermeke(kezetek, és közüük 22-en vesztették éetüket. A mérgezett gyermekek több mint 30%-a a böcsjde, óvoda, iskoa udvarán, játszótéren, kertben, ietve játszadozás közben a akóhey körüi udvaron, réten, mezőn, szemét- és trágyadomb közeében szedte össze a megbetegedést okozó gombákat, és azokat nyersen megette vagy csak kóstogatta. 28
Mekkora veszéyt jeentenek a gombák kertünk, házunk táján? Az 1984-1985. évi összesítésszerint 1984-ben 131 fő közü 104 betegedett meg, és ezek 38%-a vot gyermekkorú, 1985-ben- amikor a gombatermés a kedvezőten időjárás miatt igen gyenge vot -, 63 szeméy közü 50-en ettek betegek (35%-uk gyermek) a kertben, ház körü stb. szedett, eenőriztetés néküi gombák efogyasztása után. Az 1984-1985-ben eőfordut megbetegedéseket, mérgezéseket eőidéző eggyakoribb gombafaj a mezei szegfűgomba, a mezei töcsérgomba, a kerti csiperke. Fehívjuk a figyemet arra, hogy nemcsak ezek a fetüntetett gombák, hanem összesen 33 -füves terüeten, kertekben stb. termő - gombafaj miatt fordut eő a vizsgát két évben megbetegedés, mérgezés. Hazánkban a gyakoribb gombaveszéyforrások között megtaáhatók az éetveszéyes mérgezést okozók: a sárga kénvirággomba ( Hyphooma fascicuare), a paragi töcsérgomba (Citocybe deabata var. corda); a súyosan mérgezők: a mezei töcsérgomba ( Citocybe deabata), a viaszfehér töcsérgomba ( Citocybe cerussata), a kerti susuyka ( Inocybe fastigiata) stb. ; az enyhe efoyásó megbetegedést eőidéző kerti tintagomba ( Coprinus micaceus) stb. és az étkezési gombák is, ameyek a heyteen tároási, fogyasztási körümények miatt vátak megbetegedések eőidézőivé. Miyen típusú mérgezéseket okozhatnak a gombák? A 3. tábázatban fogatuk össze a gombamérgezések ismertebb típusait, és fetüntettük a gombák méreganyagait ésszervezetünkre gyakorot hatásukat. A jeemzett 12 típus közü a kertek, füves heyek gombái hatfée mérgezést okozhatnak. Az éetveszéyesen súyos mérgezések kezdeti tünetei a gombafogyasztás után akár 4-5 óra mútán is jeentkezhetnek. E tünetcsoportot nevezzük paraphaoid-szindrómának (1. típus). Az 1984-1985-ös időszakban a sárga kénvirággomba egyik esetben egy Zaa megyei, másik esetben egy Szonok megyei óvoda udvarán eőforduva öt kisgyermek súyos mérgezését idézte eő, amit időben észetek, és a gyors aboratóriumi diagnosztizáás, az orvosi beavatkozás mentette meg az éetüket. Ebben a mérgezéstípusban esősorban a májsejtek súyos károsodása vezethet ehaáozáshoz, és a betegek éetének megmentésére 29
~ anná nagyobb az eséy, miné korábbi mérgezési stádiumban diagnosztizáják azt, ietve kezdik meg a többi mérgezéstő etérő gyógykezeés akamazását. A susuyka-mérgezéstfpusba (5. típus) tartozó szinte vaamennyi mérgező faj eőforduhat kertünk, házunk tájékán, és eggyakrabban ezek okozzák az enyhébb-súyosabb efoyású megbetegedéseket. Ide tartozik a mezei töcsérgomba ( Citocybe deabata), a paragi töcsérgomba (Citocybe deabata var. corda), a viaszfehér töcsérgomba (Citocybe cerussata), a susuykafajok (Inocybe sp.) áta okozott mérgezési esetek. A 3. tdbdzatban fesorot mérgezéstípusok közü a porhanyósgombák, a szemétgombák okozta haucinogén mérgezéstfpus (8. típus), a kerti tintagomba és egyéb tintagombafajok okozta hasonó nevű mérgezések (9. típus), a sárguó csiperke okozta enyhébb efoyású, vaamint a döggombaféék és a viágító töcsérgomba okozta súyosabb efoyású gyomor-bé tünetes mérgezések (. típus) számottevőek. Leggyakrabban az egyéb megbetegedések, ietve ezek közü az étkezési gombák - kerti, erdőszéi és kétspórás csiperke, gyűrűs tuskógomba, mezei szegfűgomba és szürke töcsérgomba - okozta emésztési zavarok (12., 2. típus), aergiák (12., 3. típus) és étemérgezések (12., 5. típus) fordunak eő a kertekben, füves terüeten stb. gyűjtött és fogyasztott gom~átó. Myen vegyüetek okoznak gombamérgezést? A gombákban az anyagcsere során, annak meéktermékeként keetkező kémiai vegyüetek és egyes esetekben ezek bomástermékei okoznak gombamérgezést. Éppen ezért tévesek azok a fetevések, babonák, ameyek a gombamérgezést a méreganyag taajbó történő fevéteének tuajdonítják, p. a hua föött nőtt gomba nem váik mérgezővé. A gombákban- a növényekhez hasonóan - egyszerre többfée méreganyag van, egyes fajokban egymássa eentétes hatásúak is megtaáhatók. Emiatt a gombamérgezettek gyógykezeése, ietve az esősegéynyújtás szempontjábó aapvetően fontos ismerni a megbetegedést okozó gombafajt és annak a szervezetre gyakorot károsító hatásait. A gombákban taáható, meg- ; betegedést okozó kémiai anyagok stabiitásukban, hatásukban és szerkezetükben is igen küönbözőek. 30
Van oyan gombaméreg, amey höre bomó, ún. termoabiis vegyüet (pédáu a sárga koragombában taáható antrakinon, a vátozékony tinóruban taáható uriduszsav, a gyűrűs tuskógombában évő fehérjejeegű vegyüet), emiatt ezek a gombafajok csak keő idejű főzés hiányában okoznak - egtöbb esetben - gyomor- és bétünetes mérgezést. A mérgező gombák nagy része M:onban oyan kémiai vegyüetet tartamaz, amey igen stabi, így semmifée küső behatásra (hő, fény, vegyszer stb.) nem bomik e (p. a gyikos gaóca ama- és pha1-1otoxinja, a susuykában évő muszkarin stb.). Mi a teendő gomba eredetű megbetegedés, mérgezés esetén? A egátaánosabb teendő bármiyen gombafogyasztás utáni megbetegedés esetén az azonnai orvosi segítség kérése. Az orvos megérkeztéig, ha a tünetek a gomba fogyasztásátó számított 6 órán beü jeentkeztek, akkor hánytassuk meg a beteget, és adjunk hashajtót a méreganyagok mieőbbi kiürüésének eősegítése céjábó. Ha a tünetek erős hányás, hasmenés kíséretében 6 óra etetéve épnek fe, akkor heyezzük a beteget nyugaomba, takarjuk be meegen, eseteg szopogattassunk vee jeget a tünetek csökkentése érdekében, a beteg kiszáradásának megakadáyozásához. Emeett fontos, hogy a gombás étebő, a nyers gombamaradékbó minden esetben 24 órán át őrizzünk meg kb. 10 dkg-nyit, hogy megbetegedés esetén bármey megyei gombatoxikoógiai aboratórium, ietve Budapesten az Országos Eemezés- és Tápákozástudományi Intézet {1097, Gyái út 3/A) részére aboratóriumi diagnosztizáásra akamas minta áijjon rendekezésre. A minták aapján végzett gyors diagnózis segít az orvosnak abban, hogy az efogyasztott gomba mérgező hatását figyeembe vegye, és a mérgezés típusainak megfeeő adekvát gyógykezeést akamazzon. 31
d 3. tábázat. A gombamérgezések tipus szerinti csoportosítása, a gombák toxinjai és hatásuk a szervezetre E ~"S Mérgezéstípus "' (szindróma)... o C) Méreganyagok Tünetek Fontosabb gombafajok L Phaoides ama-, phao- 8-40 óra mútán erős hányás, hasmenés, súyos eset- gyikos gaóca, (gyikos gaóca toxinok ben exikkáció; 2-4 nap után hepatorenais tünetek, fehér gaóca, típus) máj-, i. vesesejtkárosodás és emiatt ehaáozás fenyő tőkegomba ' Paraphaoid ismereten 4---5 óra mútán fenti tünetek vöröses őzábgomba, sárga kénvirággomba 2. Gyrornitrin gyrornitrin, gyro- 6-8 óra mútán gyomorégés, erős hányás és has- redős papsapka-! (redős papsapka- metrin menés, áz (39 C), kábutság, majd májműködési gomba, ia tuigomba típus) zavarok és atropinhoz hasonó idegrendszeri tüne- pángomba, nagy tek; súyos esetben ehaáozás (karcinogén hatás is papsapkagomba 1 ehet) ~~ Oreanus oreanin és egyéb 2-14 nap (eseteg többszöri fogyasztás) után erős mérges pókháós (mérges pókhá- idegrnérgek szomjúság, heves gyomor- és bébántarnak, fej-, gomba Jósgomba típus) ágyéktáji- és végtagfájdamak, vesekárosodás rniatt ehaáozás ehet (idegrendszeri tünetek) 4. Paxiius hemoizin, muszka- -4 óra appangási idő után hányás, hasmenés, áz 1 begöngyötszéű (begöngyötszéű rin, aergén és (40 C), aergiás bőrkiütések, keringési zavarok, [ cööpgomba cööpgomba ci to toxikus hemoízis, májkárosodás, veseeégteenség, véres i típus) vegyüetek vizeet, ehaáozás
ts----ro perc atencia után erős nyázás, verejtékezés, susuykák, töcsérhányás, hasmeh.és, átászavarok, súyos esetben gombák tüdővizenyő, eseteg haá 1-2 órás appangási idő után kezdetben paraszimpati- égyöő gaóca, rőt kus idegvégződések izgatása (nem minden esetben), átrifa, kiráymajd bénítása, haucinációs tünetek; súyos esetben gaóca égzéskihagyás, eszméetvesztés, égzésbénuás miatt ehaáozás 2-S óra mútán a mérgezés eső szakasza.: erős forró- párducgaóca, sárga ságérzet, viszketés, tág pupiák, szájszárazság, zaka- gaóca tottság, izomgörcs, dühöngő jajveszékeés; második szakasz: eszméetvesztés, keringési rendeenesség, majd ehaáozás 1 f-2 (4) óra atencia után haucinációs tünetek, vég- trágya-, szemét-, tagremegés, mámor, víziók; súyos esetben eufóriás harmatgomba áapot, öntudatvesztés fajok, p. sárga harmat gomba, muszkarin muszkarin, iboténsav, muszkimo, muszkazon, atropin, szkopoamin, 1-hioszciamin iboténsav, muszkimo, muszkazon, atropin, szkopoamin, 1-hioszciamin psziocin, psziocibin hegyes trágya gomba 0,5-4 óra, eseteg 3 nap atencia után akoho jeen- ráncos tintagomba, étében diszufirám jeegű mérgezési tünete: vérdús kerti tintagomba, kötőszövetek, izzadás, szívbántamak, végtag- vátozékony remegés tinórú, iatos pereszke koprin Inocybe (susuyka tipus) Musca.ria (égyöő gaóca tipus) Pantherina (párducgaóca tipus) Psiocybe (haucinogén tipus) Coprinus ( tintagomba tipus) s. 6. 7. 8. 9. (,~o) (,~o)
~ 3. tábázat foytatása ~ i f o V Mérgezéstipus (szindróma) Méreganyagok Tünetek Fontosabb gombafajok 10. Ci trina ( citromgaóca tipus) bufotenin, szerotonin, N,N-dimetitriptamin és ezek származékai 1;2-5 óra után pszichotrop hatás, véredény-össze- citromgaóca, bi- borgaóca húzás, vérnyomás-emekedés, szapora szívverés, simaizomgörcs, másodagosan a vese, a hörgők károsodása. Gastrointestinais (gyomor-, bétünetes tftus) gyomor-, béingerő anyagok gyomor-, béingerő anyagok+ egyéb toxinok sárguó csiperke, tarógomba, csfpős izű tejeő- és gaambgombák viágító töcsér- gomba sátán- tinóru enyhébb efoyású: 2-5 óra atencia után gyomortáji fájdaom, hányás, hasi görcs, hasmenés; súyos mérgezés: 1 ; 2-3 óra mútán a gyomor- és bétünetek meett az egyéb mérgeknek megfeeő tünetek, p. muszkarin 12. Egyéb 12.1. Hemoizis (vörösvértestkárosító tipus) 12.2. Emésztési zavar phaizín - mennyiségű gom hőkezeés nékü (min. 20 perc) a gomba haához is egyes gaócafajok 1 vezető hemoizist okozhat citromgaóca, piruógaóca gyomor- és bétünetek. gyerekekné: nyers v. nagy- ba fogyasztása miatt;
2. idős, beteg gyomrú egyénekné; 3. rostos, szivós termőtestrész (tönk) fogyasztása, p. : mezei szegfűgomba bármey gombafaj óriás csiperke bármey gomba, vagy gombás éte, ha tároása nem megfeeő idioszinkrázia megnyivánuása: aergiás vagy gyomorés bétünetek taajbó feveszi, a gomba termőteste és eraktározza, így toxikus mennyiségben is ehet gyomor- és bétünetek, eseteg áz gombafehérjék kadmium, óom mikroorganizmusok toxinjai 12.3.1 Aergia 12.4.1 Nehézfémek toxicitása 12.5.1 Étemérgezés
Néhány jó tanács a gombamérgezések megeőzésére:. A gyermekeket tanítsuk meg arra, hogy a többi, födrő feszedett dooghoz hasonóan a gombát se vegyék a szájukba, ne egyék meg -még ha ízik is -, hanem adják oda a fenőtteknek. 2. Ismerjük meg a környezetünkben eőforduó egfontosabb mérgező gombákat és azok tuajdonságait. Ezeket az ismereteket terjesszük környezetünkben is, de néhány gombafaj ismeretében ne higgyük magunkat gombaszakértőnek. 3. Ne higgyünk a babonákban, a házi méregteenítési ejárásokban. 4. Az ehető gombáknak vannak igen hasonó, mérgező anyagot is tartamazó, úgynevezett gombapárjaik; p. a kerti csiperkének a mérgező, sárguó csiperke. E gombafajok eküönítése aapos gombaismeretet igénye. Ne próbájuk tehát könyvek ábrái aapján edönteni egy-egy gomba ehetőségét. 5. Az étkezési gombák is csak megfeeő ekészítési, tároási mód esetén fogyaszthatók. Ovassuk e a szakkönyvben, hogy az adott gombafaj miyen módon akamas étkezésre, p. a nagy őzábgomba, mezei szegfűgomba tönkje evágása után, a gyűrűs tuskógomba minimum 20 perces főzés után, tönk nékü fogyasztható. Emeett fontos szabáy,. hogy a gombát csak hűtőszekrényben szabad tároni, fajtó függően 3-5 napig. 6. Ha a kertünkben, házunk táján termő gombát szakértőve megvizsgátattuk, és étkezésre akamasnak taáták, ne higgyük, hogy a következő hónapban vagy évben ugyanott, ugyanaz a gombafaj terem. Ne sajnájuk a fáradságot, hanem minden egyes esetben vigyük e eenőriztetni összegyűjtött gombáinkat, hiszen ha egy mérgező gomba beekeveredik, az egész étet tönkreteszi. A gombavizsgáatot mindig hivatásos, gyakorott gombaismerőtő kérjük, aki ezt téríté~mentesen végzi e. 7. Ne fogadjunk e ajándékba, ne is ajándékozzunk gombát! 36
Az áatviág keemetenkedői környezetünkben Hazánk kontinentáis éghajata, mérséket égövi fekvése nem megfeeő az emberre kifejezetten veszéyes áatok éetfetéteeinek. Náunk nincsen sem oroszán, sem jegesmedve, ami képes megöni az embert. Az itthoni mérges kígyók (keresztes vipera, homoki vipera) marása is csak rendkívüi esetben (p. nyakon, közvetenü érbe történő marás esetén) váhat végzetessé. Ennek eenére számtaan éőény van, ami jeenétéve keemetenséget, hosszabb-rövidebb ideig tartó betegséget okoz, eseteg veszéyt jeent. Természetesen - mint az éet minden terüetén - a kertben vaó étnek is vannak "játékszabáyai", amf;yeknek betartása kizárja a veszéyt, s erősen csökkenti a keemeten hatásokat is. Az ősember éete, kis közösségének éte tapasztaatátó függött. Az évezredek aatt fehamozódott tapasztaat eredményezte a környezetünkben évő áatok két nagy csoportba vaó besoroását: hasznosak és károsak, Ennek, az ember nézőpontjábó vaó besoroásnak a következménye az, hogy pusztítja -gyakran már ki is pusztította -a káros áatokat; de pusztítja a hasznosakat is, mert termékeik (p. az eefántcsont) nagy hasznot hoznak számára. Aszépen művet kertjében üdögéő ember, ha sokáig akar még gyönyörködni az énekes madarak füttyében, akkor e ke visenie a szúnyogot is. Ami az ember számára nem is káros, csak keemeten (égy, szúnyog, darázs, pók stb.), az más, az ember számára hasznos, áatok (p. énekes madarak) számára néküözheteten, hiszen ez a tápáékuk. Ha egy heyen efogy az áat tápáéka, akkor az ekötözik onnan, vagy ha seho sem taá tápáékot, epusztu. Ezért inkább visejünk e némi keemetenséget azért, hogy a természetben tötött időnk összességében keemes és hasznos egyen. 37
Az áatokka vaó kapcsoat játékszabáyai Magyarországon nincsen oyan áat, amey aktív cseekvésse kimondottan az embert támadná és ezze közveten veszéynek tenné ki. Minden áat igyekszik emeneküni, erejtőzni az ember eő, s ha erre már nincs ehetősége, csak akkor "támad", azaz védekezik az emberre szemben. Tehát:. mindig adjunk az áatnak "egérutat"; megfigyehetjük az áatot, de oyan távoságró vagy heyzetbő, hogy az meneküni tudjon. 2. Bármiyen áatot fogdosunk, simogatunk, vigyázni ke, hogy azok váadéka, szőre, toa ne kerüjön szemünkbe; szájunkba, orrunkba! 3. Nagyon fontos a szeméyi higiénia, ezért minden áatta vaó fogakozás vagy födes kerti munka után gondosan mossunk kezet, hogy megszabadujunk az eseteges veszéyt okozó szennyeződéstő! 4. Küönösen óvjuk a gyermekeket, mert érdekődésük fokozottabb, veszéyérzetük kisebb, ismereteik, tapasztaataik a fenőttekéné hiányosabbak. Ha a fenti négy "játékszabáyt" betartjuk, több örömünk esz a természetben vaó tartózkodásban, mint kárunk. Ez után az átaános bevezető után - a tejesség igénye nékü - végigkaauzojuk ovasóinkat az áatrendszertan egyes csoportjain, a hazánkban eőforduó, keemetenséget vagy veszéyt okozó áatok bemutatása céjábó. Mikroszkopikus szervezetek Baktériumok. Parányi, csak mikroszkóppaátható, egysejtű éőények. Mai ismereteink szerint sem nem növények, sem nem áatok (prokarióták). Az ember szempontjábó ehetnek hasznosak, közömbösek és károsa.k:. A hasznosak a természetben évő, bonyout szerves anyagok 38