Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági és Agrárinformatikai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Herdon Miklós egyetemi docens Multimédiás alkalmazási lehetőségek a felsőoktatásban Készítette: Megyaszai Gábor agrármérnök jelölt Konzulens: Dr. Kovács György tanszéki mérnök Debrecen 2004.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4. 1.1. Témaválasztás, célkitűzések... 4. 1.2. Fogalmak... 5. 1.3. A kommunikáció módjának és eszközeinek fejlődése... 6. 1.4. A multimédia, mint információs közeg, fejlődése... 6. 1.5. A fejlődés hatása az oktatásra... 8. 1.6. az oktatástechnika eszközrendszere és megújulása... 8. 1.6.1. A megújuló tanulási, tanítási folyamatok... 9. 1.7. Multimédiás oktatóanyagok helye az oktatásban... 10. 2. Tárgyalás... 11. 2.1. Multimédiás oktatóanyagok minőségi kérdései... 11. 2.2. Az Agrártudományi Centrumban készült multimédiás anyagok értékelése... 15. 2.2.1. Dr. Juhász Lajos: Fészkelő madarak Magyarországon... 15. 2.2.2. Dr. Baloghné Dr. habil Nyakas Antónia: Kultúrnövények rendszertana... 16. 2.2.3. Dr. Vladimir János: Multiméh... 18. 2.2.4. Dr. Juhász Lajos: Halak és kétéltűek Magyarországon... 18. 2.3. Multimédiás oktatóanyagok készítése... 20. 2.3.1.Hogyan készíthetnek az oktatók önállóan multimédiás anyagokat... 21. 2.3.1.1. Szövegek... 21. 2.3.1.2. Képek... 23. 2.3.1.3. Hangok... 26. 2
2.3.1.4. Videók... 28. 2.3.1.5. Keretprogramok... 30. 2.4. Másolásvédelem... 34. 2.5. Szerzői jog... 36. 2.6. A terjesztés lehetőségei... 38. 2.7. Tanárok és diákok véleménye, hozzáállása a multimédiás oktatóanyagokhoz... 39. 2.7.1. Tanszékek felszereltsége, tanárok véleménye a multimédiás oktatóanyagokról... 39. 2.7.2. Diákok véleménye és hozzáállása a multimédiás oktatóanyagokhoz... 40. 3. Összefoglalás... 43. 3.1. Következtetések levonása... 44. Irodalom jegyzék... 46. Melléklet: 1. számú melléklet: A szerzői jogi törvény rendelkezései 3
1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás, célkitűzések Témaválasztásomat az informatika, azon belül a multimédia térhódítása, mégis a fejlődés vívmányainak bizonyos mértékű elhanyagolása indokolta, melyet mind az egész országban, mind, pedig hallgatóként az egyetemünkön érzékelek. Hallgatóként én is támasztok bizonyos elvárásokat az oktatással szemben, de szomorúan tapasztalom, hogy alig, vagy egyáltalán nem tapasztalom az új vívmányok alkalmazását. Informatika szakirányosként az Internetet böngészve többször találkoztam figyelemre méltó alkotásokkal, melyek az oktatás színvonalának emeléséhez igen nagymértékben hozzájárulhatnak. Ekkor vetődött fel bennem a kérdés, hogy hogyan is lehetne alkalmazni az egyetemünkön folyó oktatásban a multimédiás eszközöket. Ezt a témakört elemzem dolgozatomban, kiegészítve a hallgatóként tapasztal és megélt élményeimmel. Az informatikai forradalom már jó néhány éve az életünk részévé vált, és ennek mind pozitív, mind negatív hatásait mindennapi életünk összes területén érezzük. Ez a rohamos fejlődés sok olyan eredményhez vezetett, melyet az oktatásban is fel lehet használni az órák hatékonyságának javítására, az oktatók és a hallgatók munkájának könnyítésére. Ezzel a ténnyel általában mindenki tisztában van, de a multimédia, hypertext és hypermédia fogalmait, ha ismerik is, akkor sem igazán tudják pontosan, hogy milyen lehetőségeket takar. Saját kérdőíves vizsgálataim során kiderült, hogy a megkérdezettek nagy része nem volt tisztában a multimédiás oktatóanyag jelentésével, de a fogalom pontosítása után kifejtették, hogy milyen szívesen vennék az ilyen jellegű oktatási, tanulási segédleteket. Dolgozatom célja, hogy, felmérjem milyen mértékű az érdeklődés az ilyen jellegű anyagok iránt mind hallgatói, mind oktatói részről, és felvázoljam, hogyan is készülhet egy multimédiás oktatóanyag. Ehhez a multimédiás oktatóanyagok minőségével kapcsolatos kérdéseket és válaszokat szeretném ismertetni, bemutatva, hogy milyen szerepet kaphat az oktatási folyamatban egy ilyen szoftver. Bemutatom, és röviden elemzem a programok elkészítéséhez rendelkezésre álló szoftvereket, valamint röviden bemutatom a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában (vagy jogelődjében) készült oktatóanyagokat. A hallgatói és oktatói hozzáállás felmérését saját magam végeztem. Ebben a kérdőívben kitértem a tanszékek és a hallgatók számítógép és egyéb szükséges eszközellátottságára is. 4
1.2. Fogalmak A téma teljeskörű megértéséhez már az elején szükséges tisztázni bizonyos fogalmakat. Az információ fogalma (BENCZÚR ANDRÁS) az emberi kommunikációval összefüggésben: A kezdet egy emberi tudat által kibocsátott vagy kiváltott üzenet (nem feltétlenül tudatosan kommunikációs céllal), ami emberi lény által észlelhető. Mind a kibocsátás, s mind az észlelés történhet eszköz közvetítésével. A befejezés, pedig egy emberi lény által észlelt üzenet, amely valaha létező emberi lények üzeneteiből "alakult" ki. A folyamat eleje a hozzáadott, vagy forrásinformáció, a vége, pedig a kinyert, vagy tudatosult információ. Az információ fogalmát ezzel korlátozom az interhumán információra. A médium fogalma: Általában médiumnak nevezzük az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. Például: nyomtatott szöveg, grafika, kép, beszéd, zaj és zene A multimédia fogalma: A multimédia rendszert független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg. A hypertext fogalma: Olyan szövegszervezési módszer és alkalmazás, mely az információk vagy részeik között logikai és asszociatív kapcsolatokon keresztül lehetővé teszi azok különböző sorrendben történő elérését és olvasását. A hypermédia fogalma: Heterogén információ (szöveg, hang, kép, videó, stb.) olyan egységes szerkezetben, amely többféleképpen használható. A hypermédia másként a multimédia módszerrel elkészített anyag olyan szervezése, amely elősegíti a gyors tanulást annak révén, hogy az információt logikai sorrendben is követhetővé teszi. A sorrendet az adott logikai séma alapján az olvasó dönti el. 5
1.3. A kommunikáció módjának és eszközeinek fejlődése Az első kialakult kommunikációs mód a beszéd. Azonban a beszéd során kibocsátott üzenetek észlelhetősége mind időben, mind, pedig térben igen korlátozott. A nemzedékeken át tartó információ felhalmozás csak az emberi emlékezetre alapult, és úgymond szájhagyomány útján terjedt. Ekkoriban alakult ki a tárgyakon keresztül folytatott kommunikáció, melynek időbeli észlelhetősége lényegesen szélesebb intervallumot ölel fel, mint a beszéd. A beszélt nyelv időbeli korlátait igazából csak az írás felfedezése szüntette meg. Az írásbeliség tulajdonképpen hasonló a tárgyakon keresztüli kommunikációhoz, csak ebben az esetben a beszélt nyelv hangjainak megfelelő jelekkel rögzítették az üzenetet. A térbeli korlátokat azonban az írás még nem oldotta fel, mivel a sokszorosítás igen lassú, és a terjesztése is mechanikai mozgást igényel. A sokszorosítás problémáját a nyomtatás felfedezése oldotta fel. Itt kell megjegyezni, hogy az írás már a hallásnál sokkal nagyobb teljesítményű látásra alapoz. A terjesztés forradalmát az alig több mint száz éve fejlődő távközlési eszközök (televízió, rádió, telefon) hozták meg. Ezek a technikák azonban megkövetelik az üzenet kibocsátással egyidejű észlelést. Egészen más lehetőséget nyújtanak az információt rögzítő berendezések (fénykép, magnó, videó). Ebben az esetben az emberi tudaton való átfutást kiváltja az észlelés tervezett rögzítése, majd annak megfelelő eszközökkel történő reprodukálása. Ezek azonban csak információtároló eszközök, nem teszik lehetővé újabb üzenet kiválódását. Ahhoz hiányzik az emberi agy tudatos tevékenysége. Ahogyan NEUMANN JÁNOS írta, Nem helyettesítésről van szó, hanem szerszám -ról! 1.4. A multimédia, mint információs közeg, fejlődése Az elmúlt néhány év folyamán jutott el a technika olyan fejlettségi szintre, mikor ezek a lehetőségek összekapcsolhatóvá, integrálhatóvá váltak. Az elemző és gondolkodási funkciók egymással kapcsolódva kommunikáló együttest alkothatnak, és ezáltal az emberi kapcsolatok, kölcsönhatások lehetőségei a számítógép és az Internet közreműködésével egyre hatékonyabbak. Napjaink trendje egyre inkább azt mutatja, hogy ez a módszer válik a globális kommunikáció alapjává. A számítógépes formában lévő üzenetek egyre inkább alkalmasak az emberi tulajdonságok kihasználására. Lehetőség nyílt az üzenetek egymással való összeépülésére, előre megtervezett algoritmusok alapján való kiértékelésére, és ez utat nyit a 6
felhalmozódott üzenetek más minőségű feldolgozására, ezáltal a tudati tevékenység szerszámmal való segítésére. A minőségi változást a programozással előre megadható feldolgozási képesség jelenti. Ez teszi lehetővé, hogy az egy üzenet egy régi üzenethalmazhoz hozzáépüljön, vagy vele kapcsolódó új üzenetet alkosson. Ez eddig is így történt, csak igen rossz hatásfokkal. A minden térbeli, időbeli és ábrázolási korlátot ledöntő multimédiás alkalmazások, és a világhálón keresztüli terjesztés a lehetőségek hatalmas tárházát nyitotta meg, és rohamos fejlődésnek indult. A múlt minden összegyűjtött tudása felkerülhet a hálózatra és így mindenki által elérhetővé, feldolgozhatóvá válik. A távközlés sok formája máris rátelepült az Internetre, ezzel elmosva a határokat az eddigi kommunikációs közegek között. A multimédia minden mai kommunikációs közeget meghaladó minőségű kép és hang megjelenítésére alkalmas. Ugyanakkor a digitalizálásból adódóan a képek és hangok manipulálhatóvá válnak. Az ember-gép kapcsolat új lehetőségeket nyitott meg. A fizikai világgal való kapcsolatok növekvő hányada tevődik át számítógépeken alapuló automatákra, így az ember tevékenysége egyre inkább az információ gyűjtéséből, előállításából, feldolgozásából tevődik össze. Ezért is osztják sokan azt a véleményt, hogy mai világunk egyik legértékesebb dolga az információ. Az előzőekben felvázolt elveken nyugszanak az automatizált információs rendszerek. Ebben az esetben az automatizálás alanya maga a kommunikációs folyamat. Az automatizált információs rendszerek tudatosan szervezettek, melyek a generációkon keresztül összegyűjtött információkat és eljárási szabályokat, működési rendeket, feldolgozási módszereket tartalmaznak, az új üzeneteket áramoltatják és következtetéseket vonnak le, valamint a betáplált kérdésnek megfelelő eredménnyel szolgálnak az adatok elemzésével. Ezek a rendszerek, számítógépek és hálózatok egymással kommunikálni képesek, de minden ilyen kommunikáció mögött emberi üzenetek húzódnak meg. Az emberi kommunikációhoz saját ismeretek, az új üzenet előállításához, pedig saját gondolatok kellenek. Ezáltal azok az emberek lesznek előnyösebb helyzetben akik tanultabbak, képzettebbek, hiszen értéket eladni csak az képes aki tud újat alkotni. Ennek az alkotásnak a sebessége jelentősen felgyorsulhat, hiszen a rutin feladatokat az információs rendszerek elvégzik, az embernek már csak a kreativitást igénylő feladatokra kell koncentrálni. Angol szóval élve az ember számára csak az open-ended questions marad. Ebből következően az új ismeretek előállításának sebessége fokozódni fog, hiszen javul az információk hasznosulása. 7
1.5. A fejlődés hatása az oktatásra Elsősorban tisztázni kell, hogy a tanítás egyik alapeleme a múlt fontos információinak megismétlése, továbbítása a tanuló felé, de nem mindegy, hogy ezek az információk milyen hatásfokkal hasznosulnak a tanulók tudatában. Az alapvető, élőszóban kibocsátott üzenetek mellett egyéb formájú üzenetközvetítés is nélkülözhetetlen. Ezeket teszi sokkal hatékonyabbá a multimédia, és a hálózatok nyújtotta lehetőségek. Ki kell emeljem, hogy csak a segítségről beszélek, ugyanis tényként kezelhetjük, hogy a beszéd szekvenciális szerkezete befolyásolja tudatos és kommunikálható tudásunkat. A tapasztalás, gyakorlás és nevelés megélt formáit sem lehet mellőzni az oktatási rendszerből. Az automatizált információs rendszerek és a multimédia oktatásbeli alkalmazásához speciális szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen ez a terület az, ahol igazából érvényesül HERBERT SIMON tétele: Egy jó információs rendszer ne a lehető legtöbb információval lásson el bennünket, hanem a lehető legkevesebbel, ami a munkánkhoz kell... Információgazdag világban élünk, a probléma nem az elégtelen információból adódik, hanem éppen abból az információáradatból, amit képtelenek vagyunk feldolgozni. Az informatika feladata, hogy csökkentse, és ne fokozza az információs zűrzavart. " 1.6. Az oktatástechnika eszközrendszere és megújulása A hagyományos eszközök, a kréta, tábla, tabló stb. után megjelentek az audiovizuális eszközök (diavetítő, mozgóképvetítő, hanglemez, magnetofon, írásvetítő, videó, multimédia stb.), amelyek hatékonyabbá teszik az oktatás információközvetítő funkcióját. A napjainkban végbemenő informatikai forradalom, az élet minden egyéb területéhez hasonlóan, lényegesen befolyásolja, és ezáltal megváltoztatja az oktatás módszertanát és eszköztárát az oktatási folyamat minden szintjén. A megújult eszközöknek köszönhetően a technika kezelését is átveszik az oktatók az oktatástechnikusoktól, ami flexibilisebbé teszi az óra menetét. A tanulásban egyre nő a jelentősége az informatika által megteremtett új eszközöknek és módszereknek: a multimédiának, az interaktív tanulásnak, és a számítógépes szimulációnak. A Internet megjelenése egyrészt egy új interaktív tanulási lehetőséget nyújt, másrészt minőségi változást jelent az elektronikus oktatási anyagok készítése és terjesztése terén is. A multimédia: Az előadásoknál a legegyszerűbb változat a számítógépről reprodukált, írásvetítő fóliát helyettesítő prezentáció, de ma már használhatjuk a multimédiát az 8
illusztrációs állókép, mozgókép, hang, esetleg a multimédia program által vezérlet szemléltető eszközök, együttes közvetítésére is. A multimédia főleg a tananyag sokoldalú, szemléltető feldolgozását segíti. A multimédiával támogatott tanulást - tanítási folyamatot a tanulók figyelmének jobb lekötése, a gazdagabb információ feldolgozás jellemzi Megjegyzendő, hogy a prezentáció létrehozása sok időt igényel és fennáll annak a veszélye, hogy a nagy mennyiségű információt hallgató nem tudja befogadni. A multimédia eszköztárának alapjára épülnek az interaktív tanulási módszerek. 1.6.1. A megújuló tanulási, tanítási folyamatok Interaktív tanulás alatt kell érteni: - A programozott oktatás hagyományaira épülő számítógépes önálló tanulási formákat. - A multimédia eszköztárával kombinálva az interaktív tanulás jellemzője, hogy hypertext, hypermédia programok segítségével a beépített elágazási folyamatokat, magyarázatokat, szemléltető kép- és hanganyagot a tanuló a saját igénye szerinti időben és sorrendben dolgozhatja fel. A logisztikailag megfelelően kialakított interaktív tanulási eszközöket elsősorban a kiscsoportos tanulásban és az otthoni felkészülésre érdemes használni. Számítógépes szimuláció: A különböző lehetőségek analitikus végigvitele, esetleg ezek megépítése, megmérése minden területen (kiemelt területként a műszaki- és agrártudományok szerepelnek) fontos eleme az oktatásnak, és ennek megvalósítása mindenhol ilyen vagy olyan nehézségbe ütközhet. Ezért nő a szerepe a számítógépes szimulációnak, ami bármely folyamatot, kísérletezést, természeti, jelenséget olcsóbban, gyorsabban, kockázatoktól mentesen tud elemezni és megvizsgálni. A ma kapható személyi számítógépek teljesítménye elegendő a fontos jelenségek szimulálására. A számítógépes szimulációk bevezetése elsősorban a felsőoktatás szintjén mindegyik oktatási fajtájánál, így a tantermi előadáson diszciplínák szemléltetésére, tantermi gyakorlaton interaktív tanulásra, és otthoni felkészülésre is használhatók. Telekonferencia: Eszközei elsősorban a felsőoktatás posztgraduális képzésben használatos elektronikus oktatási segédanyagok. Az informatika alkalmazása lényegesen segítheti az oktatás segédanyagokkal történő ellátását is. Hagyományosan a tantárgyakhoz írott tankönyv, munkafüzet, feladatlap, segédletek és léteznek csak elektronikus úton készített anyagok is. Az 9
Internet megjelenése egyrészt egy új interaktív tanulási technikát nyújt, másrészt minőségi változást jelent az elektronikus oktatási anyagok készítése és terjesztése terén is. Távoktatás, távtanulás: A távoktatás Magyarországon - bár kísérletek indultak már korábban is - csupán a 90-es években vált jelentőssé és olyan képzési formák gyűjtőfogalmává vált, amelyek valamilyen formában meghaladták a hagyományos tanár-diák kapcsolaton alapuló oktatási módszereket. Több, oktatás-módszertanilag egyébként elkülöníthető oktatási formák jelentek meg (az angol megnevezésük szerint e-learning, open-, flexible learning, distance education, distance teaching, network learning, resource based learning, stb.). 1.7. Multimédiás oktatóanyagok helye az oktatásban Hazai és külföldi vizsgálatok is mutatják, hogy megfelelő multimédiás program használatával növelni lehet az oktatás hatékonyságát, hiszen átlagosan 20 százalékát jegyezzük meg annak, amit hallunk, 40 százalékát annak, amit hallunk és látunk, de 70 százalékát annak, amit hallunk, látunk, és csinálunk. Ebből következik, hogy a megfelelő interaktivitást biztosító multimédiás programmal a tanulás hatékonysága akár 300 százalékkal is növelhető. Az ilyen interaktivitást biztosító igénylő programok azonban legfeljebb kis csoportos oktatásban, vagy az otthoni tanulásban alkalmazható, nagy létszámú előadásokon viszont nem. De az ilyen előadásokon is helyet kaphat a multimédia, hiszen a szemléltetés új távlatait nyitja meg, olyan események, folyamatok, és kísérletek vállnak bemutathatóvá, melyre eddig nem volt lehetőség, ezáltal szintén emelve az előadás hatékonyságát. 10
2. Tárgyalás 2.1. Multimédiás oktatóanyagok minőségi kérdései Minőségnek nevezzük azon jellemzőket, amelyek az oktatást alkalmassá teszik az iskola-felhasználók kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére. (ISO) A multimédiás oktatóanyagokat sok és összetett szempont szerint kell vizsgálni. Minősítésük során értékelni kell tartalmukat, az alkalmazott technikát és pedagógiai módszereket, valamint esztétikai és alkalmazhatósági szempontokat is figyelembe kell venni. Ezek a kritériumok nem teszik lehetővé, hogy a megszokott tankönyvbírálati szervek, vagy szoftverzsűrik értékeljék őket. A minősítés komplex volta, és a kritériumok szabta feltételek miatt, új minősítő szervezet és minőségügyi szabvány létrehozását teszi szükségessé. A multimédiás oktatási eszközökre minőségügyi szabvány nem létezik, de mind az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet), mind a TQM (Teljeskörű minőségmenedzsment) szabványcsalád tartalmaz erre a területre is alkalmazható előírásokat. Az ISO/IEC 9126:(E) szabvány rendelkezik a szoftverekről, de ilyen alkalmazásokról külön nem szól. MCFARLANE (1999) szerint a minőségellenőrző rendszereknek a következő feltételeknek kell megfelelnie: Tükrözze az eszköz sajátosságait és műfaji sokféleségét. A minősítés segítse elő az eszköz helyes oktatási felhasználását. Érvényesíteni kell a képzés, továbbképzés szempontjait: meg kell vizsgálni, milyen háttérszolgáltatásokat tartalmaz a szoftver. Az értékelés megkezdése előtt a kritériumokat is minősíttetni kell. Megvizsgálandó, rugalmas-e az értékelési rendszer. Széles körű oktatási célokat vagy merev követelményeket fogalmaz-e meg? Használhatóak-e az értékelési kritériumok már a tervezés szakaszában, és alkalmasak-e a vevők orientálására? Az értékelő rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közoktatás különböző (makro- és mikro-) szintjeit befolyásolja. (Publikációk, internetes eredményközlés, személyes kapcsolattartás az oktatáspolitikai döntéshozóktól a tanárokig és diákokig minden célcsoporttal.) 1 1 Vö: Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, (http://www.oki.hu/cikk.asp?kod=2000-03-ol-karpati-oktatasi.html) 11
Ezekből a szempontokból nyilvánvalóvá válik, hogy egy állandóan működő szervezet felállítására van szükség, ami minden megjelenő szoftvert értékelne, és ezeket az értékeléseket a felhasználóhoz eljuttatná. Külföldön számos országban Németország, Anglia, Kanada, Svédország, Finnország és Egyesült Államok - működik ilyen szervezet. Például a németországi szervezet évente 700-800 hasonló jellegű programot értékel évente, és eredményeit a hivatalos honlapján (www.sodis.de) közzé teszi, ami így bárki számára hozzáférhető. Az értékelés menete BÁN ANETTA szerint a következőképpen kell, hogy alakuljon: 1. Az értékelési szempontok összeállítása, az elengedhetetlen kritériumok megállapítása és vizsgálata, hogy alkalmas-e a programok minősítésére. 2. A szempontok kategóriájának, skálájának kialakítása; az értékelési rendszerben való súlyozása. 3. Az adott kritérium értékelőjének, értékelési módjának és értékelési ütemének kialakítása. 4. A kialakított értékelési rendszer minősítése. 5. Képzési programok vizsgálata a kritériumrendszer segítségével. Azonban az oktatási programokat sem lehet egy kalap alá venni, hanem elsődleges funkciójuknak megfelelően kell azokat értékelni. Funkciójuk szerint a következőképpen csoportosíthatjuk a szoftvereket (zárójelben az angol megnevezésükkel): Alkotó eszköz (tool) Kommunikációs eszköz (communication application) Demonstrációs eszköz Információs forrás (information resource) Tananyag (tutorial vagy coursewave) Oktatójáték (educational game) Egyéni tanulás eszközei (computer-assisted instruction) Oktatásszervezési eszköz (management tool) 2 Mint az eddigiekből is kiderült, nem lehet általános, mindenkinél használható szoftverfajtát készíteni, hanem minden tanulócsoportnak a maga speciális igényeinek figyelembevételével, 2 Vö: Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, (http://www.oki.hu/cikk.asp?kod=2000-03-ol-karpati-oktatasi.html) 12
kell elkészíteni az eszközt. Ebből adódóan az értékelést mindig a szoftver funkciójával, beölteni kívánt szerepével érdemes kezdeni. Minden más tartalmi, technikai színvonal szempont szerinti értékelésre csak a funkció pontos ismeretében kerülhet sor. Ezen szempontok figyelembevételével kikből is állhat össze az ellenőrző szervezet? Mindenképpen kell, hogy legyen egy szoftverfejlesztő, aki a program számítástechnikai alapjait tudja értékelni, és a futtathatósággal kapcsolatban teszteket végez. Kellenek gyakorló tanárok is a bizottságba, akik az oktatásban való alkalmazhatóságot vizsgálják, valamint szükséges egy oktatáspolitikus, aki a képzési cél relevanciájára, a tantervi oktatáshoz, és az iskolai kultúrához való kapcsolódását tudja felmérni. Miután megismerkedtünk a minőségügyi rendszerrel szemben támasztott követelményekkel, fontos tisztáznunk azt is, hogy a taneszköznek milyen kritériumoknak kell megfelelnie: A taneszköz nélkülözhetetlensége. A képzési cél megfogalmazása, korszerűsége. A tartalom helyessége, tudományos korszerűsége. A tartalom megjelenítése, értelmes, követhető-e? Az oktatási módszer kapcsolódik-e a szokásos iskolai módszerhez? Megfelel-e a különböző tanulócsoportoknak? A nyelvezet érthető, érzékletes-e? A felépítés áttekinthető-e, van-e mindenhonnan hozzáférhető navigációs segítség? Követi-e a hypertext szerkezet a tananyag logikáját és a bemutatandó tudásanyag hierarchikus felépítését? Van-e keresőrendszer? A multimédia-megoldások szükségesek-e? Segíti-e a tananyag jobb elsajátítását? Az installáció egyszerű-e, a működtetés biztonságos-e? Van-e szolgáltatáscsomag a szoftverhez? (telefonos segítség, kiegészítő termékekről szóló információ küldése, továbbfejlesztett változat felajánlása, oktatási módszerek bemutatója) Megfelel-e a szolgáltatáscsomag, illetve a szoftverrel szállított információs anyag az üzleti tisztesség követelményeinek? Rendezettek-e a szerzői jogok? Vannak-e kutatási eredmények a szoftver beválásáról, kísérte-e követő értékelés a fejlesztést? 13
Milyen a kibocsátó cég hírneve? Várható-e, hogy a szoftver egy tananyagrendszer része lesz, a szolgáltatások sokáig fennmaradnak, a továbbfejlesztés folyik? 3 Az internetes oktatási anyagok értékeléséhez további pontokkal szükséges kiegészíteni: Az alkalmazott HTML formátum egyedisége; a JavaScript vagy Java-applet, illetve CGI elemek hibátlan működése A beépített kapcsolatok, linkek ellenőrzése és korrekciója. A megnézéshez szükséges plug-in-ek internetes hozzáférhetősége. 1. ábra A multimédia produktumok értékelési szempontrendszere 4 3 Vö: Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, (http://www.oki.hu/cikk.asp?kod=2000-03-ol-karpati-oktatasi.html) 4 Forgó Sándor: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában, (http://www.oki.hu/cikk.asp?kod=2001-07-it-forgo-multimedias.html) 14
Néhány alapvető, az informatika témakörét érintő, kérdést itt is meg lehet válaszolni.. Arra a kérdésre, hogy mikor jó az alkalmazott kép, szöveg, hang vagy hanghatás a következő választ lehet adni: Egy kép, ábra akkor tekinthető megfelelőnek, ha világos, áttekinthető, látványszerű, szemléletes, támogatja a megértést, segíti a tanulást, tanulásirányítást. A szöveg akkor elfogadható, ha tömör, rövid, lényegre törő, könnyen értelmezhető, meggyőző és logikailag jól szerkesztett. Segíti a gondolat és az összefüggések megértését, támogatja az önálló tanulást. Hangok, hanghatások esetén fontos, hogy azok szerepe tisztázott, jól elkülöníthető legyen. Bizonyos esetekben a hangok csak a vizuális kommunikációt támasztják alá, megerősítő szerepet töltenek be. Azonban a hangok meghatározó szerepet is betölthetnek (pl.: nyelvtanuláskor). 2.2. Az Agrártudományi Centrumban készült multimédiás anyagok értékelése 2.2.1. Dr. Juhász Lajos: Fészkelő madarak Magyarországon (2. ábra) 1997-ben készült el a Dr. Juhász Lajos által szerkesztett és írt Fészkelő madarak Magyarországon című CD ROM. A kiadvány teljes körűen foglalkozik a hazánkban fészkelő madarakkal. Tematikusan nyolc részre van osztva a CD tartalma, de az egyes részek közötti navigáció igen egyszerű. A fő menüpontok külön-külön kezelhetők, valamint a kapcsolódási pontokon linkek vannak elhelyezve. A nyolc rész felöleli a teljes tananyagot, amit az egyetemen oktatnak, így a hallgatók számára igen hasznosnak bizonyul. A CD segítségével a tanulók rendszerezetten, de a saját igényeiknek megfelelően áttekinthetik a tananyagot. A nyolc rész magában foglalja a madarak rendszertanát, anatómiáját, élőhelyeiket és részletes fajismertetést is tartalmaz. A fajleírásban többféle módszer szerint is kereshetünk, ami szintén megkönnyíti a felhasználó dolgát. Külön fejezetekben találhatók a madarak kialakulása, védelmük, valamint egy igen hasznos enciklopédia is. A CD-n megtalálhatók az anatómiai ábrák, minden fajhoz vannak színes fényképek, képeken ábrázolják a különböző élőhelyeket is, valamint több mint 50 fajhoz rövid videofilm is tartozik. A képek és ábrák megfelelő méretűek, könnyen áttekinthetők. Az egyes fajok leírásánál meghallgathatók a madár hangjai is. A vizuális megjelenítése nagyon igényes, kidolgozott. A fentebb sorolt kritériumoknak a szöveg, kép és hanganyagok teljes mértékben megfelelnek, de a szövegrészek ergonómiáját javítani szükséges. Tapasztalatok alapján, képernyőről való olvasáskor a fehér alapon lévő 15
szövegek fárasztják leginkább a szemet, hiszen így egy nagy felületű, nagy intenzitású fénnyel megvilágított felületet néz a felhasználó. Célszerűbb lenne a szöveges részek hátterét valami más színre sötétebbre vagy valamilyen texturált felületre cserélni. Negatívumként egyetlen dolgot tudnék említeni, mégpedig azt, hogy a fajleírásnál található, a képek megtekintését szolgáló görgető gombok teljesen egybeolvadnak a háttérrel, ami kicsit zavaró, megszokást igényel. Technikai szempontból fontos kiemelnem, hogy a program autorun-nal indul, ami a tapasztalatlan számítógép kezelők dolgát jelentősen megkönnyíti. A program minimális hardware igénye egybeesik az első multimédiás számítógép szabvánnyal, így a legrégibb típusú gépeken is gond nélkül fut. Operációs rendszer szempontjából is optimálisan van kialakítva, mivel ugyanúgy fut Windows 3.x alatt, ahogyan Windows Xp alatt is. A CD tartalmazza az anyag megtekintéséhez szükséges segédprogramokat is, melyek telepítését az első indításkor könnyedén elvégezhetjük. A CD egy időben kereskedelmi forgalomban kapható volt, mára azonban nem férhető hozzá. Juhász tanár úr az anyag újrakiadásán gondolkodik. Ez igen hasznos lenne, mivel megkönnyítene a középiskolákból frissen kikerült hallgatóknak a szokatlanul nagy mennyiségű anyaggal való megbirkózást. A CD mind az előadások, gyakorlatok keretein belül jól használható szemléltető eszköz, mind az önálló tananyag feldolgozáshoz hasznos segédeszköz. 2.2.2. Dr. Baloghné Dr. habil Nyakas Antónia: Kultúrnövények rendszertana (3. ábra) A kiadvány 1998-ban készült el, és azóta, az egyetemi jegyzetboltban a hallgatók számára megvásárolható. Egy viszonylag egyszerű, ám annál hasznosabb, HTML alapú növényrendszertani adatbázisról van szó. Rendszertani csoportok, magyar és latin név alapján indulhatunk el az oldalon. A rendszertani csoportokból kiindulva folyamatosan eljuthatunk a fajok szintjére. Az anyag tartalmazza a fajok rövid leírását, növényi részek rajzait, a virágképletüket, valamint meghallgatható a latin nevek pontos kiejtése is. Az egyes növényektől eljuthatunk más kapcsolt anyagrészekhez is, mint például a jellemző gyomokhoz. Az anyag ergonómiai kidolgozottsága megfelelő, bár néhány ábra lehetne nagyobb, és a magyarázó szövegrészeket lehetett volna kicsit nagyobb betűmérettel szedni. A program hardware igénye minimális, szoftvert, pedig csak Web böngészőt igényel és egy WAV formátumot ismerő lejátszót. Az anyag inkább az önálló felkészüléshez nyújt hasznos segítséget, mint a tankönyv kiegészítése, de bizonyos elemei tanórákon is alkalmazhatóak demonstrálásra. 16
2. ábra Dr. Juhász Lajos: Fészkelő madarak Magyaországon című kiadványának kezdőlapja 3. ábra Dr. Baloghné Dr. habil Nyakas Antónia: Kultúrnövények rendszertana című kiadványának kezdőlapja 17
2.2.3. Dr. Vladimir János: Multiméh (4. ábra) 1993-ban készült el a Dr. Vladimir János által írt és szerkesztett méhészeti enciklopédia. Ez volt az első ilyen kiadvány, ami megjelent, és ez magyarázatot ad a hiányosságaira. Puritán megjelenése ellenére nagyon hasznos és tartalmas anyaggal állunk szemben, mely felöleli a méhészet témaköréhez kötődő anyagok összességét. Az anyag tartalmaz leírásokat az adott témakörben, melyeket színes fotókkal és ábrákkal tettek szemléletessé. A CD tartalmaz videofájlt is. Alapvetően témaköri bontásban szerepel a CD-n az anyag, azonban a témakörök közötti navigáció is megoldott, mely a kapcsolatokat tárja fel a használó számára. Navigálni a szövegekre kattintva, valamint a funkciógombok használatával lehet. Ezzel kapcsolatban merül fel a legnagyobb probléma is. A gombok funkciója semmilyen formában nincs feltüntetve, még pop-up help sem található. Mindenképpen zavaró megoldás, amit azonban meg lehet szokni. Szintén zavaró, hogy kis képernyőn fut a program, így a képek és ábrák is viszonylag kicsik. Véleményem szerint ezen hiányosságok miatt az anyag újraszerkesztésre szorul. A program minimális hardware és szoftver igényéről mindent elárul elkészültének időpontja. A program futtatásához egy rövid telepítés szükséges. Mindenképpen hiánynak érzem, hogy nem autorun-nal indul. Összességében hasznos és informatív kiadvány, de külső és használhatóság szempontjából mindenképpen hasznos lenne elgondolkodni az anyag újra szerkesztésén, új programkeretbe történő ültetésén. Az anyag mind az otthoni felkészüléshez és tanuláshoz, mind az előadások anyagának szemléltetéséhez jól alkalmazható. 2.2.4. Dr. Juhász Lajos: Halak és kétéltűek Magyarországon (5. ábra) Juhász tanár úr ezen anyaga még nem készült el teljes mértékben, így én is csak a munkapéldányt tudtam megtekinteni. Az anyag felépítése teljes mértékben megegyezik az előzőekben elemzett Fészkelő madarak Magyarországon című művével, a különbség a kettő között annyi, hogy ez az anyag HTML alapokon nyugszik. Ebből fakadóan a megtekintéshez szükség van egy Web böngészőre, valamint olyan programra, ami az AVI formátumú videó fájlokat lejátssza. Az anyag jelenlegi formája nem végleges, mert lehet, hogy olyan formátumba fog átkerülni, mint a Fészkelő madarak Magyarországon című CD tartalma. Juhász tanár úr mindenképpen szeretné, hogy a CD, megjelenése után a hallgatók számára elérhető legyen. Az előadások és gyakorlatok keretein belül is igen jól használható szemléltető anyag, valamint az otthoni tanuláshoz is kiváló segédeszköz. 18
4. ábra Dr. Vladimir János: Multiméh című anyagának kezdőlapja 5. ábra Dr. Juhász Lajos: Halak és kétéltűek Magyarországon című kiadványának kezdőlapja 19
2.3. Multimédiás oktatóanyagok készítése A következő fejezetben főleg a SÜTŐ KÁROLLYAL folytatott beszélgetésemre alapozok. Sütő Károly részt vett Juhász tanár úr anyagainak elkészítésében, és ő készítette a Multiméh CD-t is, így gyakorló multimédiás anyagokat készítő programozótól származnak az információk. A prokjetet elkészítő team összeállítása a következőképpen alakul: szerző, vagy kész anyagok esetén szerkesztő grafikus, akinek feladata az ábrák, képek digitalizálása, editálása programozó, aki keretprogramot elkészíti, vagy a már meglévő keretbe foglalja az anyagrészeket stúdió alkalmazottak, akik a hang és videó anyagokat készítik A szerző/szerkesztő vagy a programozó az aki a munkát mint projektmenedzser felügyeli és irányítja. Elsőként a szöveges részek elkészítés zajlik. Amennyiben az összes szöveges rész saját, és digitális formában rendelkezésre áll, akkor csak a szövegek editálása a feladat. Ha az anyag elkészítéséhez valamilyen külső forrást is felhasználnak, aki szerződési feltételekben foglaltaknak megfelelően engedélyeztetik annak felhasználását a szerzőjével. Ez a fázis 1-2 héttől 1-2 évig is eltarthat, a szöveg állapotától, mennyiségétől és a szerzőtől/szerkesztőtől függően. A szerző/szerkesztő az aki a szöveg tartalmáért, érthetőségért, követhetőségért felel. A második fázisban egyidejűleg folyhat a grafikusok és a stúdiósok munkája, ami kb. 2-3 hónapot vesz igénybe. Attól függően, hogy a hangok, videók és képek akkor kerülnek rögzítésre, vagy csak az editálásukra, a szöveghez igazításukra van-e szükség. Ezen munkafolyamatok felelőse az azt végző személy és a projektmenedzser. Ezután következik az elkészült részek összeillesztése, és keretbe foglalása. Ez újabb 2-3 hónapot is igénybe vehet. Itt alakul ki a szoftver végleges formája, ahol a különböző minőségügyi, és érthetőségi szempontokat igazán figyelembe kell venni. Ennek a fázisnak a felelőse a programozó és a projektmenedzser. Szintén a programozó feladta az elkészült anyag tesztelése különböző konfigurációjú gépeken, és az esetleges hibák javítása. Megtudtam, hogy Magyarországon semmilyen minőségi ellenőrzés nem történik, hanem csak a szoftver-előállítók ellenőrzik magukat. Mindenki a saját részfeladatáért felelős, azt ellenőrzi, egyedül a projektmenedzser az, aki az egész anyagot ellenőrzi, bírálja. 20