MULTIMÉDIÁS OKTATÓANYAG KÉSZÍTÉSE A WEBRE

Átírás

1 MULTIMÉDIÁS OKTATÓANYAG KÉSZÍTÉSE A WEBRE PRODUCING MULTIMEDIA CURRICULUM TO THE WEB Tarcsi Ádám, ade@elte.hu ELTE Informatikai Kar, Doktori Iskola 1. Multimédia szerepe az oktatásban Multimédiás tananyagok a szöveget kiegészítve tartalmazhatnak képeket (fénykép, rajz), hanganyagot, mozgóképet (videó, animáció) és különböző interaktív elemeket is (gombok, szövegbeviteli mezők, választókapcsolók, linkek), ezáltal növelve az oktatás, ismeretszerzés hatékonyságát. A pusztán szöveget tartalmazó tananyagnál hatékonyabb, érdekesebb. A multimédiás tartalom könnyíti és gyorsítja a megértést, napjainkban már elengedhetetlen kelléke az oktatóanyagoknak. Hiányában az értékesítés is komoly nehézséget jelentene. Különösen az audiovizuális közlésmód hatásfoka jelentős, a felejtés mértéke itt a legalacsonyabb. 2. Internetes oktatóprogramok korlátai A multimédiás alkalmazások készítésének az Interneten jóval erősebb korlátai vannak, mint az elemi adatokkal dolgozóknak. Tipikusan olyan programokat, amikkel a kliensen multimédiás anyagokban transzformációkat akarunk elvégezni, nagyon-nagyon nehéz, szinte lehetetlen készíteni. Ha csak egy olyan egyszerű funkcióra gondolunk, mint például egy videó anyag feliratozása (itt a feladat az, hogy adott képkockától egy másik képkockáig logikailag hozzárendelünk egy feliratot a videó részlethez), azt látjuk, hogy vastag kliens megoldással ez gyorsan, egyszerűen leprogramozható. Ezzel szemben WEB-es technológiával szinte reménytelen. Ennek oka, hogy a böngészőnkben videót lényegében csak lejátszani tudunk, de képkockánként, sorszámozottan megjeleníteni nem. Rossz esetben ilyenkor születnek olyan megoldások, hogy minden N. képkockát képenként (jpg) letöltik egy WEB oldalra, és így elvégezni a feliratozást (kijelölni a felirat elejét és végét). Mivel azonban ekkor hang nincs, egy olyan anyagnál, ami pl. egy interjú (végig az interjú alany látszik, tehát kvázi az összes képkockán ugyanazt látom), elég nehéz a feliratot a megfelelő helyre betenni. Ilyen esetben a hangot sem lehet a látottakhoz szinkronizálni. Maga a HTML nyelv is jelentős korlátokkal rendelkezik, csupán néhány interaktív elemet használhatunk fel (gombok, szövegbeviteli mezők, linkek, stb.). Vannak ugyan kiegészítései (pl.: Flash, Java appletek, stb.). Ezek használatához azonban a böngészőkhöz kiegészítéseket (plug-ineket, lejátszókat) kell telepíteni. A Flash ezek közül mégis jelentős sikereket ér el, tehát ennek kliens oldali támogatására számíthatunk oktatóanyag készítése során. Ugyanakkor az Internet oktatási szempontból számos előnnyel is rendelkezik. Gondolok itt például arra, hogy szélesebb rétegeket tud elérni, mint egy CD ROM-on kiadott tananyag. A hozzáférés ellenőrzése is könnyűszerrel megoldható. A technika lehetőséget biztosít továbbá arra is, hogy a tanuló kérdezhessen az oktatótól és viszont (visszacsatolás és feleltetés). Ezen felül az Internetes oktatóanyagok használatához csupán egy böngészőre van szükségünk, tehát

2 egy gyengébb kapacitású számítógépre, vagy akár egy mobiltelefonra (vékony kliens). A tananyag bővítése, javítása, korszerűsítése is egyszerűen megoldható. 3. Milyen lehetőségek vannak mozgóképek átvitelére? Az alábbiakban bemutatom, milyen lehetőségeink vannak mozgóképek elkészítésére számítógépes oktatóanyagokban, ismertetem azok előnyét, hátrányát. Meggondolandó a mozgóképek használata, óvatosan kell bánni velük. Túlzott használatuk elterelheti a figyelmet a mondandóról, leterhelheti a kliensgép Internet kapcsolatát, továbbá nagy tárhelyet igényel a szerveren. Csak akkor használjunk mozgóképet, ha az feltétlenül szükséges, vagy ha azzal hatékonyabb tanulást segíthetünk elő Képek váltakozása A legegyszerűbb módszer mozgóképek elhelyezésére, ha a számítógépen levő képeinket animáljuk (például animált gif), vagy a program kódját úgy írjuk meg, hogy az meghatározott időközönként újabb képet töltsön le a kliensre. A fenti módszerekkel digitális fényképezőgéppel készített fotókat, általunk készített rajzokat, szkennelt képeket, screenshotokat tehetünk mozgóvá. Azon túl, hogy nem valami elegáns megoldás, további problémát okoz a hangok hozzáillesztése, szinkronizálása a mozgással. Jobb módszer, ha az egyes mozgási fázisokat, mint különálló képeket helyezünk el az oldalon, ezzel a mozgás látszatát keltve. Némely esetekben, szemléltetőbb, kifejezőbb, mint egy videofelvétel, vagy egy ténylegesen mozgó kép (1. ábra). A lenti képet kivágva, közepébe tűt szúrva, majd megpörgetve azt, ténylegesen mozgóképet kapunk Flash animációk 1. ábra Labdázás fázisai [5] A Flash látványos vektorgrafikus animációk készítésére alkalmas. Tekinthető a HTML kiterjesztésének is, hiszen tartalmaz olyan kontrollokat, melyek a HTML-ben nem léteznek (például fa, táblázat, stb.), ezen felül szebb alkalmazások hozhatok létre vele. Flash animációk fejlesztése hasonló a hagyományos egygépes vagy egyszerű kliens-szerver, azaz a vastag

3 kliens alkalmazások készítéséhez. További előnye, hogy minden gépen ugyanúgy fut, ahol van Flash/Shockwave lejátszó bővítmény a böngészőhöz. Hátránya, hogy a kereső robotok nem érik el a benne tárolt szöveget, nem támogatja a fájl feltöltést a szerverre, illetve Flash alkalmazások készítéséhez némi programozási ismeretek szükségesek Videó A videó tulajdonképpen folyamatos mozgásról készült pillanatképek sorozata. Oktatási célú felvételeket készíthetünk digitális videokamerával, vagy egy analóg módon rögzített felvételt digitalizálhatunk, de lehetőségünk van a számítógép képernyőjét is rögzíteni például a Windows Media Encoderrel vagy a Camstudioval. Érdemes lehet például kísérleteket rögzíteni, majd az azokról készült videót közzétenni. Így spórolva a kísérlet költségein, hiszen nem kell majd újra és újra megismételni azt. A mozgóképhez hanganyagot is rögzíthetünk akár a felvétel közben, akár utólag, számítógép és mikrofon segítségével. A rögzített videót szerkesztőprogramokkal megvághatjuk, illetve, ha körülményesen is, de editálhatjuk. Problémát okoz a videó fájlok mérete. Tömörítéssel, minőségromlás árán segíthetünk ezen, de a méret még így is nagy lehet (persze a felvétel hosszától, tömörítésfokától, minőségétől függően). Fel kell készülnünk arra, hogy Magyarországon még nem érhető el mindenhol szélessávú Internet, illetve a szélessáv sem elég mindenre. Ezért érdemes megfontolni mennyi videót viszünk a tananyagba, hogy az már elég legyen, de mégse kelljen a tanulónak sokat várakoznia a gép előtt ülve. Hiszen a felvétel először letöltődik a kliensgépre, majd csak ezután történik annak lejátszása. Ezen a problémán segít a streaming-videó, ahol a tanulónak nem kell megvárnia, míg a teljes videó letöltődik a gépére, hanem annak csak egy része, majd a következő adagot a lejátszás közben kapja meg a szervertől. A dolog hátránya csupán annyi, hogy a rögzített felvétel nehezen szerkeszthető, nehezen vehetőek ki belőle részek, csupán képkockák. Utólagosan hozzátenni még nehezebb és a fájl mérete még így is jelentős, tehát a letöltési idő nagy Flash és videó: Macromedia Captivate (Robodemo) Utóbbi problémára nyújthat megoldást a Macromedia Captivate terméke, mely elsősorban szoftverek működésének bemutatását teszi lehetővé. Flash formátumban rögzíti a képernyő eseményeit, az egér mozgását, illetve mikrofon segítségével akár hanganyagot is. A program segítségével interaktív szimulációkat, szoftverbemutatókat készíthetünk. Az így előállított felvételt később szerkeszthetjük Captivattel vagy.fla formátumban elmentve akár a Flashsel is, gombokat helyezhetünk el rajta, végül elérhetővé tehetjük CD-n vagy az Interneten. Mindezt programozói, sőt komolyabb informatikai tudás nélkül is. 4. Mire alkalmas a Macromedia Captivate, hogyan használható? A Captivate rögzíti a képernyőn látottakat, azonban nem videofelvételt készít, csupán a képernyőn végbemenő történéseket veszi figyelembe, beleértve az egérkurzor mozgását (illetve annak változását), legördülő menüket, egérkattintásokat, szövegek bevitelét. Mindezt úgy, hogy nem folyamatosan veszi fel a látottakat, csupán a változást, egérkattintást, figyelve az egér mozgását, majd azt utólag a felvételhez illeszti és lehetőséget biztosít arra is, hogy később magunk módosíthassuk azt. Az elkészült anyagot később egyszerűen szerkeszthetjük ehhez a Macromedia Flash-hez hasonló idősík is a segítségünkre van, elhelyezhetünk rajta

4 szövegdobozokat, gombokat, készíthetünk hozzá hangfelvételt, a slide-ok sorrendjét megváltoztathatjuk, tesztkérdésekkel, elágazási lehetőségekkel bővíthetjük. A nem kívánt részeket, egérmozgásokat, kattintásokat törölhetjük a felvételből. Erre hagyományos videó rögzítés esetén nincs lehetőségünk. A kapott felvétel kis méretének köszönhetően ideális webes oktatóanyagok készítéséhez. Támogatja az e-learning szabványokat (például SCORM 1.2, stb.). A felvételeket demó és szimuláció módban egyaránt készíthetjük. Előbbiben rögzíti az egérkurzor mozgását. 2. ábra Felvétel szerkesztése a Captivate-el Elsősorban szoftverek működésének bemutatására, illetve egyszerűbb program szimulálására alkalmas. Ekkor viszont jobb választásnak bizonyul az egyszerű felvételnél, mind az egyszerűbb szerkesztés, interaktivitás lehetősége, mind pedig a kisebb fájlméret miatt. 5. Összefoglalás Az elkészült tananyagot minél több böngészőprogrammal teszteljük, készüljünk fel arra is, hogy a tanulóknak esetleg nem áll módjukban szélessávú Internetkapcsolaton keresztül megtekinteni oldalunkat. A legfontosabb, hogy mindig a célnak legjobban megfelelő módszert válasszunk, mindezt úgy, hogy ne vigyük túlzásba, figyelve arra, hogy a pedagógiai cél ne vesszen el.

5 Irodalomjegyzék [1] Elek Elemérné, Tóthné Parázsó Lenke, Kis-Tóth Lajos, Forgó Sándor, Hauser Zoltán: Oktatástechnológia. EKTF, 1998 [2] Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, március [3] Tarcsi Ádám: Hagyományos szemléltető eszközök. ELTE TTK, Multimédiai és Oktatástechnológiai Központ, [4] Papp Szabolcs: Web adatbázis programozás. ELTE IK Informatikai Szakmódszertani Csoport, 2005 belső jegyzet [5] Gyenes Zsolt, Kozák Zsuzsanna: Optikai játékok készítése a rajzórákon, Új Pedagógiai Szemle, február [6]