BELSİ ELLENİRI JELENTÉS

BELSİ ELLENİRI JELENTÉS Péteri Község Önkormányzatának megbízásából készült vizsgálatról, az önkormányzat 2006-2007. évi gazdálkodásának átfogó felülvizsgálatáról, átvilágításáról Készítette: Vincent Auditor Kft. Készült: 2009. március 31. 1

Ellenırzést végezte: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Ellenırzött szerv: Péteri Község Önkormányzata Ellenırzés tárgya: az önkormányzat 2006-2007. évi gazdálkodása Ellenırzési idıszak: 2006. január 1. 2007. december 31. Ellenırzés ideje: 2008. október 13. december 10. 2009. február 10. február 26. Az ellenırzés célja és feladata: az önkormányzat gazdálkodásának átfogó felülvizsgálata, átvilágítása. 2006-2007. évi A vizsgált idıszakban hivatalban lévı vezetık neve, beosztása: Dr. Szászik Károly polgármester Henke Zsuzsanna jegyzı Az ellenırzés típusa: pénzügyi-szabályszerőségi ellenırzés A vizsgálatot végzı ellenır: Kormos Anna közgazdász Dr. Németh József könyvvizsgáló Temesvári Lajos könyvvizsgáló 2

Vonatkozó jogszabályok: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (továbbiakban: Ötv.) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.) 2000. évi C törvény a számvitelrıl (továbbiakban: Szt.) 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl (továbbiakban: Ámr.) 249/2000. (XII.24) Kormányrendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetetési kötelezettségének sajátosságairól (továbbiakban: Vhr.) 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl (továbbiakban: Ber.) 1991. évi XXXIII. törvény az egyes állami tulajdonban lévı vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról, 1996. évi CXLI törvény az ingatlan nyilvántartásról, 147/1992. (XI.6.) Kormányrendelet az önkormányzatok tulajdonában lévı ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérıl, 48/2001. (III.29.) FVM rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévı ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérıl, Péteri Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a 164/2008. (X.08.) számú határozata alapján az önkormányzat 2008. évi belsı ellenırzési tervét módosította, és az önkormányzat a 2006. és 2007. év gazdálkodásának tekintetében komplex vizsgálatot rendelt el. 3

Megállapítások a/i. könyvelést alátámasztó bizonylatok vizsgálata A bizonylatok fogalmát, alaki és tartalmi követelményeit a Számviteli törvény (Szt.) és a szervezetnél lévı Bizonylati szabályzat határozza meg. Az Szt. szerint a bizonylati rend és fegyelem, valamint a számviteli bizonylat a következı: 165. (1) Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mőveletek (események) folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerő az a bizonylat, amely az adott gazdasági mőveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendı és a más jogszabályban elıírt adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - elıírásszerően javítottak. (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következıket is: a) a pénzeszközöket érintı gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejőleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintı tételeket legkésıbb a tárgyhót követı hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; b) az egyéb gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági mőveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott idıpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérı rendelkezést nem tartalmaz), legkésıbb a tárgynegyedévet követı hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. (4) A fıkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenırzés lehetıségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. 166. (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerzıdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minısíthetı irat)- függetlenül annak nyomdai vagy egyéb elıállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. 4

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem elıtt kell tartani. (3) A számviteli bizonylatot a gazdasági mővelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának idıpontjában, illetve idıszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetık. (4) A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérıen, ha az eltérést az adott gazdasági mővelet, esemény, illetve intézkedés jellemzıi indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvő bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelı adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történı rögzítést megelızıen - belsı szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. (5) Átalakulás esetén a jogelıdnél - a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától - keletkezett bizonylatok, illetve a jogelıd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelıd éves beszámolója, egyszerősített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelıd nem tudta azokat figyelembe venni. (6) A számviteli bizonylatokon az adatok idıtállóságát a 169. -ban meghatározott megırzési idın belül biztosítani kell. 167. (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következık: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági mőveletet elrendelı személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettıl függıen az ellenır aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevı, az ellennyugtákon a befizetı aláírása; d) a bizonylat kiállításának idıpontja, illetve kivételesen - a gazdasági mővelet jellegétıl, idıbeni hatályától függıen - annak az idıszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági mővelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági mővelet okozta változások mennyiségi, minıségi és - a gazdasági mővelet jellegétıl, a könyvviteli elszámolás rendjétıl függıen - értékbeni adatai; f) külsı bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az idıszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történı hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés idıpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály elıír. (2) A számlával, az egyszerősített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. 5

(3) A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belsı szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. (4) (5) Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény elıírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történı alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. (6) Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását, b) az egyértelmő azonosítás érdekében a kódjegyzéket. (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti bizonylathoz egyértelmő hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetıségét kizárva csatolja. A hivatalnál és intézményeinél a kötelezıen elıírt (számviteli politika; számlarend; az eszközök és források értékelési szabályzata; a leltározási és leltárkészítési szabályzat; a pénzkezelési szabályzat; a bizonylati szabályzat; az önköltség számítási szabályzat; a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata) számviteli és ellenırzési szabályzatok 2007. évben készültek. Igaz, hogy ezen szabályzatok hivatalos érvénybe helyezése, aláírása több esetben elmaradt. Azóta a változások (törvényi, személyi, feladatköri) átvezetésére nem került sor. Az ellenırzéssel kapcsolatos elıírások szintén nem készültek el. A számviteli szabályzatok aktualizálását 2008-ban elkezdték és jelenleg is végzik. Tulajdonképpen új szabályzatokat alkottak és alkotnak, amelyek már megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak és a helyi sajátosságoknak. 6

A Bizonylati szabályzat (2007. évi) csak nagyon általános megállapításokat tartalmaz, egy minta szabályzat alapján készült, amelyet nem szabtak az önkormányzat sajátosságaira. A bizonylatok áttekintése során több problémát is feltártunk. A problémás bizonylatokról készült táblázat a jelentés mellékletét képezi. A készpénzforgalomnál felmerült típushibák a következık: több esetben nincs csatolva az alapbizonylat a pénztárbizonylathoz, több esetben nem derül ki egyértelmően a bizonylatból, hogy milyen célra, mely terület érdekében történt a kifizetés, több esetben nincs engedélyezı aláírás, így a jogosság kérdése is felmerül, több esetben olyan számlát is kifizettek, amely nem az önkormányzat nevére szólt, fizetési elıleg kifizetése kérelem, engedélyezés nélkül történt a pénztárból, több esetben az elılegekkel határidın túl számoltak csak el, néhány esetben kiküldetési rendelvény nélkül (így engedélyezés nélkül) történt benzin számla kifizetése, több esetben a kifizetett összeg, és a számlával vagy utazási jeggyel igazolt költség összege eltérı, több esetben támogatást nyújtottak civil szervezeteknek de a Támogatási szerzıdést, illetve a képviselı-testületi döntésre való hivatkozást nem mellékelték a bizonylatokhoz, szinten minden bizonylatról hiányzott az utalványozó, ellenjegyzı és érvényesítı aláírása, 7

a pénztárellenır nem látta el kézjegyével a bizonylatokat, a készpénzfelvételek bevételezése nem minden esetben történt meg a tárgynapon, illetve nem minden esetben az a személy fizette be az összeget a pénztárba, aki a banktól felvette, a bérjellegő kifizetések többségéhez nem csatoltak számfejtési bizonylatot, megbízási szerzıdést. A banki forgalomhoz kapcsolódó általános hiányosságok a következık: a kifizetendı számlák mellékleteként megrendelés, szerzıdést nem csatoltak, így sok esetben nem ellenırizhetı a pénzügyi teljesítés jogossága; a pénzmozgásokhoz kapcsolódóan utalványrendeletet nem használtak, így a kifizetés elıtt nem történt meg az utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés; az étkezési térítési díjakat a szülık átutalási postautalványon fizették be az önkormányzat számlájára. A bank e bevételek bizonylataként a csekkek másolatát csatolta, melyeket rendszeresen átadtak az ÁMK-nak, így nem ellenırizhetı a könyvelés szabály- és jogszerősége; a befolyt étkezési térítési díjakról egyáltalán, más jellegő bevételekrıl ritkán állítottak ki készpénzfizetési számlát, mely jogszabályi elıírást sért; a fıkönyvi számlakijelölés (kontírozás) helyessége számtalan esetben megkérdıjelezhetı, illetve bizonyított a helytelen elszámolási mód; az egészségügyi szolgáltató a részére átutalt finanszírozásról számlát nem állított ki, az önkormányzat fıkönyvi könyveiben támogatásként került lekönyvelésre, szabálytalanul, mivel a KFT mőködési bevételként kapta havi rendszerességgel e pénzeszközöket; 8

a pénzügyi befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgásokhoz sem képviselıtestületi határozat, sem belsı bizonylat, sem utalványrendelet nem kapcsolódik. Súlyos hiányosságként állapítottuk meg a számlaadási kötelezettséghez kapcsolódó általános forgalmi adó bevallási, befizetési kötelezettség és visszaigénylési jogosultság elıírásának nem megfelelı alkalmazását. A helyszíni vizsgálat részére nem állt rendelkezésre olyan analitikus nyilvántartás (pl. a bejövı és kimenı számlák analitikus nyilvántartása), melybıl egyértelmősíthetı lenne az általános forgalmi adó befizetési, vagy visszaigénylési jogosultság megállapításának vizsgálata. Javaslatok: a befogadott és kiállított bizonylatoknak meg kell felelniük a Számviteli törvény, az Általános forgalmi adóról szóló törvény és az önkormányzat Bizonylati szabályzatában megfogalmazott követelményeknek, minden pénzmozgásról bizonylatot kell kiállítani, amely megfelel a jogszabályi elıírásoknak (Szt, Ámrt, Áht, ÁFA, stb.) a Számlarendben meghatározott analitikus nyilvántartásokat folyamatosan, és hiánytalanul vezetni szükséges, a bizonylatok érvényesítésének és szakmai teljesítés igazolásának valódi szerepet kell adni, szükséges a FEUVE rendszer hatékony mőködtetése a pénzügyek területén is. 9

a/ii. bizonylatnak nem megfelelıen könyvelt tételek számviteli törvénynek megfelelı helyesbítésének módja A pénztár és a bank áttekintése során több esetben tapasztaltunk hiányosságokat és eltéréseket (összeg, dátum, rendeltetési hely, költségviselı hely) tekintetében. Jellemzı hibák a következık: több esetben költségként könyvelték a beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó tételeket, több esetben rossz szakfeladatra könyveltek, így torzított lett a kiadások struktúrája, több esetben nem a számlarendnek, a Vhr.-nek és az Ámr-nek megfelelıen történt a kontírozás és a könyvelés, elıfordult, hogy ugyanolyan típusú kiadásokat többféleképpen rögzítették a könyvelésben (nem következetes könyvelés), nem megfelelıen alkalmazták az aktív és passzív elszámolások számláit (kiegyenlítı, átfutó és függı számlák), nem vezettek analitikus nyilvántartásokat, így az utólagos egyeztetés és ellenırzés igen nehéz, nem vezették folyamatosan az ingatlan-kataszter nyilvántartást, és a BEFESZ-t, így jelentıs eltérést tapasztaltunk az ingatlanok értékadatai között, az értékpapírok nyilvántartása hiányos, több esetben az értékpapír bankszámlakivonat is hiányzott, a hitelek esetében is hiányzott az év végi egyenlegértesítı, több esetben nem sorolták át a hosszú lejáratú tartozásokat a rövid lejáratúakhoz, 10

a térítési díj hátralékosokról analitikát nem vezettek, így nem lehet megállapítani a tényleges hátralék összegét, részesedéseket nem tartották nyilván, és nem is könyvelték, az üzemeltetésre átadott eszközök nyilvántartása nem felel meg az elıírásoknak, nincs átadás-átvételi jegyzıkönyv, hogy az induló értéket egyeztetni lehessen, a címzett támogatásokkal kapcsolatban nem vezettek elkülönített nyilvántartást, az iskola beruházáshoz kapcsolódóan nincs analitikus nyilvántartás, nincs elkülönített könyvelés, a beruházásokra könyvelt tételek nem teljes körőek, nem megfelelı számlákat alkalmaztak, illetve az aktiválások nem a valóságnak megfelelıen történtek (összegükben nagyságrendi eltérést mutatnak), a címzett támogatás szabad pénzeinek lekötése más (értékpapír) számlára való átvezetés után történt, aztán a szállítói számlakiegyenlítés nem minden esetben az iskolaépítési alszámláról történt, hanem az értékpapír számláról közvetlenül, a kisebbségi önkormányzat esetében nem vezettek önálló pénztárkönyvet, és önálló bankszámlát, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel és a kisebbségi önkormányzattal nem kötöttek együttmőködési megállapodást, amelyek alapján a gazdálkodási, pénzgazdálkodási és számviteli feladatokat ellátták volna, több esetben a bizonylattal kifizetett összeg és a számlán, vagy utazási jegyeken szereplı összeg eltért egymástól, több esetben a banktól felvett készpénzt nem azon a napon vételezték be a pénztárba, hanem késıbb, 11

néhány esetben a bizonylatokról nem derült ki, hogy a kifizetés (elıleg, számla) milyen célból történt, mely szakfeladat ellátása érdekében merült fel a kiadás, több esetben nem lehetett azonosítani azt a személyt és célt, amellyel kapcsolatban a kiadás felmerült. A felmerült hibák szinte mindegyike költség tétel volt, így azok abban az évben befolyásolják az önkormányzat gazdálkodását, több éves kihatásuk nincs. A beruházással kapcsolatos tételek rendezését el kell végezni, a szükséges átvezetéseket végre kell hajtani, hogy a teljes körőség és elszámolhatóság biztosított legyen. A nyilvántartásokat pótolni szükséges, és természetesen azok folyamatos vezetésrıl is gondoskodni kell. Az eddigi gyakorlat nem megfelelı, mert általában nem történt meg a számlák szakmai teljesítés igazolása és érvényesítése sem, így több esetben nem a költségviselıt terhelték a tétellel. Mivel a szakmai teljesítésigazolással, és a számlán az átvevı, illetve a megrendelı által történt megjegyzéssel (minek az érdekében merült fel, mely szakfeladatot tevékenységet érint) ki lehet küszöbölni azt a hibalehetıséget, hogy a könyvelés esetleg nem tudja azonosítani a költségviselıt, illetve rossz szakfeladatra számolja el a kiadást. A kötelezettségvállalási szabályzat szerint az érvényesítés a szakmai teljesítés igazolásán alapul. Ugyanakkor nincsenek kijelölve, megbízva a szakmai teljesítést igazolók, sem a terület, amelyre vonatkozik a megbízásuk. 12

Az Ámr. 135. -a rendelkezik a szakmai teljesítésigazolásról: 135. (1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése elıtt okmányok alapján - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint - ellenırizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerőségét, a szerzıdés, megrendelés, megállapodás teljesítését. (2) A szakmai teljesítés igazolásának az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módjáról és az azt végzı személyek kijelölésérıl a költségvetési szerv vezetıje - helyi kisebbségi önkormányzat esetében (az Áht. 66. szerinti megállapodása alapján) a helyi önkormányzatjegyzıje, országos kisebbségi önkormányzat esetében az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetıje - belsı szabályzatban köteles rendelkezni. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. (3) A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítınek ellenıriznie kell az összegszerőséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az elıírt követelményeket betartották-e. A szakmai teljesítésigazolás kialakított rendjét felül kell vizsgálni, mert nem teljes körően szabályozták az eljárásrendet. Javaslatok: minden esetben szükséges ellenırizni a kifizetés elıtt a jogos kiadás összegét, a számla megfelelıségét, a kiadási tétel jogosságát, minden esetben a pénzmozgással egy idıben kell a könyvekben rögzíteni a tételeket, szükséges a szakmai teljesítésigazolás rendszerének felülvizsgálata, és rendszeres, hatékony mőködtetése, minden esetben szükséges az analitikus nyilvántartások vezetése, szükséges a beruházással kapcsolatos tételek átvizsgálása, esetleges átkönyvelése. 13

a/iii. bizonylat nélkül könyvelt tételek számviteli törvénynek megfelelı helyesbítésének módja Az Szt. 165. -a szerint: 165. (1) Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mőveletek (események) folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerő az a bizonylat, amely az adott gazdasági mőveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendı és a más jogszabályban elıírt adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - elıírásszerően javítottak. A jogszabályi elıírások szerint csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad könyvelni. Így minden kifizetésnek és befizetésnek bizonylaton kell alapulnia. Szükséges a pénztári és banki anyagok áttekintése, mivel sok esetben valószínőleg csak nem csatolták a bizonylatokat az anyaghoz, esetleg más nyilvántartásban győjtötték (bérjellegő kifizetések, határozatok, támogatási szerzıdés, megállapodás, szerzıdés, stb.). Célszerő a kifizetésekhez legalább egy fénymásolatot csatolni a megalapozó bizonylatokból. Javaslatok: szükséges a banki és pénztári anyagokat áttekinteni, és az esetleges bizonylat hiányokat legalább egy fénymásolattal kiegészíteni, szükséges a szakmai teljesítésigazolás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés tényleges szerepének betartása, 14

célszerő a szakellenırzés (pénztárellenır, számlaellenır, leltárellenır) megerısítése, illetve a FEUVE rendszer keretében ezen területeket hangsúlyosabban bevonni a vezetıi ellenırzés körébe. b/i. Péteri Községi Önkormányzat és a GYÁVIV Kft. között fennálló szerzıdéses kapcsolatok és az abból eredı egymással szemben fennálló kötelezettségek és követelések részletezése A vizsgálatrész célja és feladata annak megállapítása volt, hogy a Péteri Község Önkormányzata és a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft (a továbbiakban: GYÁVIV Kft) között fennálló szerzıdéses kapcsolatok és az azok révén kialakított együttmőködés keretében folyó számlázások, egymással szemben fennálló követeléseknek és kötelezettségeknek mi a valós tartalma, továbbá az elszámolások a fennálló szerzıdésekben elıírtaknak megfelelıen, jogszerően történnek-e, illetve mennyi a ténylegesen fennálló követelés és kötelezettség állomány volumene 2007.12.31.-én. Az ellenırzés lefolytatása során Udvardi Évával Péteri Község Polgármesteri Hivatalának pénzügyi vezetıjével, és Sárdy Károllyal Gyál és Vidéke Vízügyi Kft gazdasági vezetıjével vettük fel a kapcsolatot, és velük folytattunk konzultációkat. 15

I. Gyál és Vidéke Vízügyi Korlátolt Felelısségő Társaság cégjogi helyzete, mőködésének keretei Gyál, Vecsés, Maglód, Üllı, Pilis, és Péteri települések önkormányzatai, mint alapító tulajdonosok 1992.12.28.-án alapították a Gyál és Vidéke Vízügyi Korlátolt Felelısségő Társaságot (továbbiakban: GYÁVIV Kft) abból, a célból, hogy a rájuk rótt ivóvíz-szolgáltató, szennyvízelvezetı, szennyvíztisztító tevékenységeket a társaság folyamatos mőködtetése révén megoldják. Az alapító okirat településenként rögzíti a tulajdonosi akaratot képviselı GYÁVIV Kft kiemelt feladatait, így Péteri Község vonatkozásában az alábbiak szerint: Péteri közigazgatási területén: ivóvíz-szolgáltatás, ivóvíz bekötési munkák végzése. Az alapító önkormányzatok a Pest Megyei Vagyonátadó Bizottság által átruházott közmő vagyonukat apportként, vagy bérlet formájában bocsátották a GYÁVIV Kft rendelkezésére. A tulajdonosi struktúrát az alábbi táblázatban szereplı adatok szemléltetik: GYÁVIV Kft törzstıkéje és a tulajdoni hányad a 2005.12.31.-i adatok alapján eft-ban Tulajdoni Önkormányzat Pénzbeli betét Apport Összesen hányad % Gyál 8 000 626 150 634 150 46,26 Vecsés 8 000 470 320 478 320 34,89 Maglód 4 000 249 930 253 930 18,52 16

Önkormányzat Pénzbeli betét Apport Összesen Tulajdoni hányad % Üllı 3 000 3 000 0,22 Pilis 1 000 1 000 0,07 Péteri 500 500 0,04 Összesen: 24 500 1 346 400 1 370 900 100,00 A táblázatban szereplı adatok alapján megállapíthatók a következık: A GYÁVIV Kft jelentıs, 1.370.900 eft-os vagyonnal rendelkezik, annak révén, hogy Gyál, Vecsés és Maglód önkormányzatai a víziközmő vagyonukat részben, vagy egészében apportálták a társaságba. Üllı, Pilis és Péteri Önkormányzata nem apportált vagyont a társaságba. Legnagyobb tulajdoni hányaddal Gyál Önkormányzata rendelkezik 46,26%, míg az 1997. január 1.-ével társult Péteri Önkormányzat tulajdoni hányada, mindössze: 0,04%. A GYÁVIV Kft gazdálkodásának kereteit az Alapító Okiratban rögzítettek, és a tulajdonos önkormányzatokkal kötött SZINDIKÁTUSI MEGÁLLAPODÁS-ban, az ÜZEMELTETÉSI szerzıdésekben, és a POLGÁRI JOGI MEGÁLLAPODÁSban elıírtak határozzák meg. 1. SZINDIKÁTUSI MEGÁLLAPODÁS, kelte: 2000. június 1. A SZINDIKÁTUSI MEGÁLLAPODÁS az alapító önkormányzatok, mint tulajdonostársak, valamint a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft, mint tulajdonosi akaratot képviselı társaság között jött létre. A SZINDIKÁTUSI MEGÁLLAPODÁS-ból csak a jelen vizsgálat tárgya szempontjából fontosabb részek kerültek kiemelésre, az alábbiak szerint: 17

A Gyál és Vidéke Vízügyi Kft kiemelt feladatai (II. Fejezet) A rendelkezésére bocsátott közmő vagyon jó gazda módjára történı kezelése, hasznosítása, a vagyon gyarapítása, a lakossági és közszolgáltatás színvonalának stabilizálása és az üzembiztonság megteremtése érdekében. A mőködtetés során az önkormányzatok költségvetésétıl való tartós függetlenítése a társaságnak, oly módon, hogy a beszedett díjakból üzleti haszonra tegyen szert. A számviteli törvény adta lehetıségek figyelembevételével képzett amortizációs költségeknek, szinten tartó beruházásokra történı visszafordítása. Az esetleges szabad kapacitásoknak az alapfeladatok sérelme nélkül piaci feltételek melletti hasznosítása. A Gyál és Vidéke Vízügyi Kft rendelkezésére bocsátott közmő vagyon korlátozottan forgalomképes (III. Fejezet). Az önkormányzatok, mint tulajdonostársak és a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft, mint tulajdonosi akaratot képviselı társaság rögzítették, hogy a törvény erejénél fogva, a Pest Megyei Vagyonátadó Bizottságtól kapott közmővagyon az önkormányzati törvény értelmében korlátozottan forgalomképes. 18

A korlátozottan forgalomképesség alapján egyes önkormányzatok úgy rendelkeztek (lásd: a fenti táblázatban szereplı adatokat), hogy az átadott víziközmő vagyontárgyakat a vagyonértékelés során megjelölt értéken apportálják a társaságba, más önkormányzatok pedig olyan rendeleteket alkottak, amely szerint bérleti jogviszony keretében adják át. (Péteri Község Önkormányzata is ez utóbbi szerint rendelkezett). A szerzıdı felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2000. június 30.-ig befejezik a víziközmő vagyon teljes körő értékelését. A szolgáltatások díjának megállapítása (IV. Fejezet): A szolgáltatások éves díjának megállapításakor a GYÁVIV Kft által benyújtandó javaslatban tételesen szerepeltetni kell a szolgáltatás megfelelı színvonalú fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások értékét, és kockázati tényezıként, illetıleg fejlesztési forrásként a nyereséget. A költségek között szerepeltetni kell a Társaság tulajdonában lévı eszközök hatályos jogszabályok szerinti, illetve a társaság számviteli politikája alapján elszámolandó amortizáció összegét. A társaságnak üzemeltetésre átadott víziközmő vagyon amortizációjának megfelelı értéket a tulajdonos önkormányzat által megadott nagyságrendben bérleti díjként kell a díjképzésben szerepeltetni. A tulajdonos önkormányzatok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az árbevétel 3%-ának megfelelı értéket nyerségként beépítenek a díjképzésbe. 19

Ha az önkormányzat, mint ármegállapító hatóság a javasoltnál alacsonyabb fogyasztói árat állapít meg, úgy kötelezi magát, hogy az elismert költségek és a 3% nyereség fedezetét képezı ár közötti különbséget költségvetési forrásból a társaság rendelkezésére bocsátják. A forrás átadásának módját az ÜZEMELTETÉSI SZERZİDÉS-ben kell rögzíteni. 2. POLGÁRI JOGI MEGÁLLAPODÁS, kelte: 2001. július 24. A Péteri Község Önkormányzatának tulajdonában levı víz-, és csatornahasználati eszközök használatának díjára vonatkozóan a GYÁVIV Kft társasági szerzıdése, valamint a tulajdonosok között létrejött szindikátusi szerzıdés által nem szabályozott feltételeket a POLGÁRJOGI MEGÁLLAPODÁS rögzíti az alábbiak szerint: Péteri Község Önkormányzata, mint a szolgáltató eszközök tulajdonosa a víz- és csatornahasználati eszközök használata fejében GYÁVIV Kft-nek, mint szolgáltatónak a tárgyévet követıen végszámlát nyújt be. A számla végösszegének meghatározásánál a használatba adott eszközök tárgyévi értékcsökkenési leírását veszi alapul, amelynek összegébıl levonásra kerül a végszámla kiállítási idıpontja elıtti egyébként a tárgyévre vonatkozóan kiállított elılegszámlák összege. Elıleg számla kibocsátására Péteri Község önkormányzata a tárgyév folyamán bármikor jogosult a GYÁVIV Kft által az önkormányzati tulajdonban levı eszközökön végrehajtott és kiszámlázott felújítási költségek erejéig, vagy egyébként a Kft által elızetesen elfogadott, az üzemeltetést nem veszélyeztetı összeg erejéig. 20

A felek kölcsönösen hozzájárulnak a bérleti díjszámlák és a kiszámlázott felújítási, pótlási munkák számláinak kompenzáció keretében történı kiegyenlítéséhez. 3. ÜZEMELTETÉSI SZERZİDÉS 2000. július 1.-tıl hatályos Jelen vizsgálat tárgya szempontjából, az Üzemeltetési szerzıdésbıl az alábbi kiemelések érdemelnek figyelmet: A szerzıdés tárgya: Péteri Község víziközmő rendszerének folyamatos üzemeltetése. Üzemeltetı: Gyál és Vidéke Vízügyi Kft Üzemeltetı kötelezettségei: A közmőrendszer teljes körő, folyamatos és szakszerő üzemeltetése; az Önkormányzat átruházott jogkörében vízszolgáltatás; az üzemeltetéssel összefüggı adatokról nyilvántartást vezetni. Az üzemeltetı feladata: a vízmérık leolvasása, a leolvasott értékek kiszámlázása, a szolgáltatás ellenértékének beszedése. A szolgáltatási tevékenység ellátásához kapcsolódó jogok és kötelezettségek, (4. pont): A közmőtulajdonos Önkormányzat az Üzemeltetı rendelkezésére bocsátja víziközmő vagyon tárgyait. Az Üzemeltetı jogosult az üzemeltetésre átadott törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak beszedésére. Közmőfejlesztési hozzájárulás, (4/b pont): 21