K É Z I K Ö N Y V. Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem. 4. évfolyam számára készült. tankönyvcsaládhoz

K É Z I K Ö N Y V a Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem 4. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Bevezetõ gondolatok.... 5 Elõszó.... 6 Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Módszertani ajánlás... 14 A tanmenetrõl.... 39 Javaslatok... 50 Utószó.... 122 Nyomdai elõkészítés: Nagy László Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK-0584K Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

B e v e z e t õ G o n d o l at o k Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat amellyel az Élõ és Élettelen Környezetem tankönyvcsalád 4. évfolyamosoknak szánt tagját választották, abban a reményben, hogy a NAT szellemének megfelelô, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül - egyrészt bevezetni a tanulókat az élôlények sajátosságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, - másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetôséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsô alkalommal a tankönyvcsalád 1-4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta a munkatankönyvek feldolgozását segítô, a tanító felkészülését könnyítô Kézikönyvet. Mi igyekszünk a tanító kollégák kéréseit teljesíteni, elvárásaiknak megfelelni. Ezért is készítettük el már a munkatankönyvek második kiadásához e kiadványt. Azóta újabb változások történtek, és az új tankönyv és munkafüzet kiadása szükségessé tette a kézikönyv átdolgozását is. Kérjük kollégáinkat, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk! Küldjék el azokat a pauz westermann Könyvkiadó Kft. címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élô és Élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelôket. Kézikönyvünk az alábbi részekbôl áll: Módszertani ajánlás helyi tanterv tantárgyi program tanmenet javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplô néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is a pedagógus munkáját segítô nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne - örülnénk -, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró közoktatási szakértõ Dömötör Géza a pauz westermann Könyvkiadó Kft. ügyvezetô igazgatója 4 5

Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére. /Bereczki Máté/ E l õ s z ó Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai természetismeret tananyag megreformálására. Az elsô lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott oktatási miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1-5. osztályokban történik. Az említett uta sítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosz tását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetôvé elsô osztályban a környezetismeret, mint komplex tantárgy tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, hogy a környezetismeret beépült más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák, és valóban feldolgozásra is került a Tanterv és utasítás tananyaga. Néhány év elteltével elfelejtôdött ez a beépülés. Annyira nem tartották már számon e feladatot a kollégák, de fôleg az igazgatók, hogy nyíltan ki is mondták, hogy a mi iskolánkban nincs elsô osztályban környezetismeret. Sôt, több helyen elvonták a környezetismeret óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több iskolában szervezett, tu datos, és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. 1998-ban a NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az Ember és természet mûveltségi területre 1-4. évfolyamokon átlag 5-9%-nyi idôkeretet biztosít, másrészt azzal, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Hon- és népismeret, a Környezeti nevelés, és a Testi - lelki egészség, amelyek megvalósítása ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környe zetismeret órakeretén belül valósul meg. Áttanulmányoztam egy megye (Gyôr-Moson-Sopron megye) 60 iskolájának óratervét és a következô megállapításra jutottam: A megvizsgált iskolákból 1. elsô osztályban csak két intézményben nincs óraterv szerinti környezet ismeret (vagy természetismeret), 2. második osztálytól már valamennyi iskolában van óraterv szerinti környe zetismeret (vagy természetismeret), és ennek megoszlása az aláb biak szerint alakul: 2.1. második osztályban az e területre szánt órák száma -három iskolától eltekintve ahol heti 2 óra- általában heti 1 óra, 2.2. harmadik osztályban már nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, 2.3. negyedik osztályban -két kivétellel ahol heti 3 óraáltalában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentôségét az egyre változó környezet szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezet vé del mi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. 6 Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: Csak Egyetlen Földünk Van! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természetés Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl. Figyelmeztettek a buktatókra, és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje: - az egységes szemlélet, - az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, - és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûve lôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint: Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdôdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, amely a NAT szerepével foglalkozik, a kötelezô oktatás tartalmi szabályo zásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környe zetükben, A KETA életbelépése nem változtatott ezen az irányvonalon, a változás csupán annyit jelentett, hogy az évfolyamokra konkrét óraszámokat írt elõ. Az eddig vázolt megváltozott feladatoknak megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: - az egységes szemlélet, - a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint - az esztétikus megjelenés, - a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége és - az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, - cselekvô munkáltatás, valamint - a humánus, érzelemgazdag szemlélet. 7

A KETA a Környezetismeret tantárgy keretében folyó nevelés - oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszeret te té séhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához. A Környezetismeret tananyagát különbözô elnevezésû tantárgyak (természet ismeret, környezetismeret...) keretén belül sajátíthatják el a tanulók. A NAT szerint a természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elôtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként veszi sorra, és nem jelöl meg (vagy csak nagyon kevés) évfolyamonkénti tematikát. Felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A 60-es évek jellemzôje volt a városiasodás, amelynek szinte egyenes következménye lett a zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyek tananyagelrendezése igazodott a kor kívánalmaihoz és a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani a tanteremben. Az elôzô oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek el az erdei iskolák és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi) séták, kirándulások, amelyek lehetôséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyelhetik, védhetik, gondozhatják a természetet, fedezhetik fel az élôvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet pl: Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvár ko dás ra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanítót érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. Önálló alkotó munka lehetôsége (mese, vers, szakirodalmi gyûjtômunka, gyûjtemény készítése...). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. 8 Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. Ismerjenek meg minél több élôlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlôdését. Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élôlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol azt begyûjtötték.) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanya gok (könyvek, diák, fotók, filmek...) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táp lálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igény. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbõl, és a tankönyvcsalád címébõl is kitûnik, hogy e sorozat tagjai nemcsak természetismereti, hanem társadalomismereti tananyagot is tartalmaznak. A tankönyvcsalád egységes szerkezete biztosítja, hogy e mûveltségi területek feldolgozásával a gyermekek komplett és komplex ismeretekhez jutnak. A témakörök ilyen jellegû integrációja nemcsak a tantárgyi koncentráció követelményeit oldja meg, hanem szintetikus tudást nyújtva megalapozza a 6-10 éves gyermekek mûveltségét. Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása Környezetem ôsszel Téli esték Élet tavasszal a ház körül 2. évfolyam: A fák birodalma Ôsz a parkban Család és egészség Tavasz az erdôben PK 00501 PK 00502 PK 00503 3. évfolyam: Vizek partján Növények a vízben és a vízparton Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élõ és élettelen környezetem Az élõ és élettelen természet alapismeretei Tájékozódás, országismeret Nyílt területek PK 00504 PK 00564 9

A tankönyvcsalád tananyagelrendezése teraszos. Az egyre bôvülô ismeretanyagot mindig a megelôzô szilárd alapra építjük, úgy, hogy az új anyag feldolgozása elôtt szisztematikusan átismételjük az elôzôekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. Elsô osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona) Második osztályban ezeket az ismereteket bôvítjük az örökzöld és lombhullató fogalmával. Harmadik osztályban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. Negyedik osztályban az erdõ, vizek és vízpartok fáit, és azok terméseit vizsgáljuk. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elôforduló élôlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. Elsô osztályban a házban és a ház körül élô madarakkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplô madarak egy részét már ismerik a tanulók, sôt a madár testrészeirôl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük az egyes madarak jellemzôit, színes képek és megfigyelések alapján kiszí nezik a tanulók a látott madarak rajzait és csoportosítják a megismert élôlényeket. Az óvodához képest a csoportosítás új szempontja: állandó madár, költözô madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözô és a vonuló madarak közt!) Második osztályban a park és az erdô madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a madarak alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. Harmadik osztályban a víz- és vízpart madárvilágával bôvül a fajismeret. Itt új fogalomként ta nít juk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Az új madárfajok mellett az eddig megfigyelt, tanult madarak újabb és alaposabb vizsgálatával foglalkozunk. Átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzõit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevõ madár jellemzõivel. Ugyanekkor már definiáljuk is a madár jellemzõit. 10 Az elsô négy évfolyamon megismert madarak: 4. osztály: Az erdõ, a füves és vizes élõhelyek madarai 3. osztály: A víz és vízpart madarai szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya, (kanalas réce, szárcsa, cankó) Madarak a lakásban: papagáj, kanári, pinty Madarak a ház körül, a kertben: ökörszem, cinege, pinty, házi tyúk, nagy fakopáncs, házi veréb, házi kacsa 1. osztály 2. osztály: Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, kerti rozsdafarkú, varjú, szajkó, fekete rigó, fülemüle, kakukk Az erdõ és a víz-vízpart madarai: szajkó, sárgarigó, fakusz, ökörszem, csuszka A négy évfolyam során viszonylag sok élôlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzé sünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elôzôekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsô három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsô (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élôlényeket, hasonlítjuk egymáshoz, vagy éppen megkülönböztetjük õket egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag elôzôekben említett teraszos elrendezése mellett az ismeretanyag lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerôsítésre. A visszajelzést, megerôsítést segítik a munkafüzet feladatai, valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató-nevelô munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelô arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés), az írásbeli és a szóbeli számonkérés. Tartsuk mindig szem elôtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakítása valamint a szóbeli kifejezôkészség fejlesztése. A beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentôs mértékben fejleszti a tanulók szóbeli kifejezôkészségét, míg a séták, kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak a modern környezetvédelmi szemlélet megvalósításához. Legyen mindig idônk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat a természetben, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait. Végezzünk egyszerû vizsgálódásokat, megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg környezetünk minél több élôlényével és a természet legkülönfélébb megnyivánulási formáival. Vétessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat, és ébresszük rá ôket e csodák múlékonyságára. Tudatosítsuk bennük, hogy ôk is felelôsek e megnyilvánulási formák tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelôs magatartást. Ezen feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget az Élõ és Élettelen Környezetem tankönyvcsalád tagjai: a tankönyv a munkafüzet a témazáró feladatlapok a MINI-LÜK füzetek a kézikönyv (tanmenet, helyi tanterv, a munkafüzet megoldott változata + szakmai kiegészítés + módszertani kiegészítés) A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Gazdagon illusztrált tankönyveink színes képanyaga, valamint a tavaly megjelent applikációs kártyák feleslegessé teszik más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, életközösségeket ábrázolják, de a képek akatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyvünk három nagy fejezetre tagolódik. Valamennyi fejezet, témakör minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indít, amely minden esetben két teljes oldalas színes képanyagot jelent. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a -tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). 11

Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô, összefüggések megláttattására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalom ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. Az ötödik osztályos tankönyv zömmel a mesterséges életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az elôlények természetes eredete, környezeti igénye és az ebbôl adódó természetvédelmi vonatkozások. A termesztett és tenyésztett fajok bemutatása mellett a könyv kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre. A tankönyv a más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. A tankönyv viszony lag rövid terjedelmû, több éven át használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyag-részeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A munkafüzetek felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésekre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) A I.-gyel jelôlt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelôlt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis ha té kony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A MINI-LÜK füzetsorozat a Dinasztia Tankönyvkiadó gondozásában megjelent oktatást segítô kiadvány. Minden életkorhoz (tanévhez) több füzetet készítettünk. Az egyes évfolyamok füzeteit sorszámoztuk. Az emelkedô sorszámok egyre nehezedô feladatokat tartalmazó kiadványokat jelentenek. Ezzel is segíteni kívántuk a differenciált és az egyéni képességekhez igazodó ismeretelsajátítást. Az negyedik osztályos környezetismeret tanításához 5 füzet készítettünk, amelyek tartalmazzák az Élõ Környezetem tankönyv és munkafüzet témaköreit, tananyagát, de más jellegû, kite kintô anyagrészek is megtalálhatók a kiadványokban. Az oktatójáték a gyermekek fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz igazodik és egyrészt hozzájárul a tanulók iskolában szerzett ismereteinek sokoldalú gyakorlásához, másrészt az új szempontú és változatos feladatok segítik a bevésést. A játék feladatai sokoldalúan fejlesztik a tanulók megfigyelô- és emlékezôképességét, ugyanakkor nagymértékben segítik a logikus gondolkodás egyre magasabb szintjének kialakulását. A kirakós feladatok képeinek többsége színes, a feladatok megoldása nemcsak tanítja, hanem szórakoztatja is a gyerekeket. A játékok jól használhatók a tanórán, a tanultak otthoni gyakorlása során éppúgy, mint a napközis foglalkozásokon, de egyszerûen alkalmasak a szabadidô hasznos eltöltésére is. A kézikönyv a pedagógus számára készített segédanyag, amely tartalmazza: a helyi tantervet a tanmenetet a munkafüzet megoldott változatát (szakmai- és módszertani kiegészítésekkel). A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elôírásainak és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülôk elvárásai). Ez a tanterv adaptálható, ill. a helyi sajátosságok figyelembevételével -a törvényi kereteken belülváltoztatható. Helyi tantervet nem készíthetünk külön-külön egy-egy évfolyamra, ezért a kézikönyvben is a természetismeret komplex tanterve szerepel. Ebbôl a komplex helyi tantervbôl emeltük ki az 5. évfolyamot, mert így egészében látjuk a folyamatot, azt, hogy mely ismereteket tanítottunk az elôzô években (milyen alapokra építhetünk), illetve mit tanítunk a következô tanévekben (mit kell megalapoznunk). A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembevételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikrotantervet, tanmenetet is. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközt. A munkafüzet megoldott változatával és a szakmai-módszertani kiegészítésekkel a mindennapi felké szülést kívántuk segíteni. Ezért közöljük az egyes témakörök javasolt óraelosztását, a megtanítandó fogal mak, összefüggések rövid ismertetôjét, valamint a téma feldolgozását segítô módszereket. Minezen taneszközök és segédanyagok megfelelô mértékû segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a ta-nulók a tananyag feldolgozása során képesek legyenek: a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, a szakkifejezések használatára, a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére, a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élôlényt ismernek, tudják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élôlényeket. Ezen bevezetô gondolatok után vegyük sorra az ötödik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylô kollégák tanórai felkészüléséhez. Javaslataink felhasználása tehát nem kötelezô, ettôl eltérni, ezt kiegészíteni, bôvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus módszertani szabadságát azáltal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bôséges anyagot gyûjtöttünk össze szakirodalomból, a szemléltetô eszközök és játékok körébôl, amelyekbôl szabadon válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Berecki Máté szavaival zárjuk bevezetônket: Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveikbe ojtottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is. 12 13

M ó d s z e r ta n i A j á n l á s a 4. osztályos Élõ és élettelen környezetem munkatankönyvhöz A környezô világ iránti érdeklôdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezôi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idô múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér. (Gerald Durell) A környezeti nevelés tehát nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élô természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsôdlegesen meghatározó. Ugyanilyen meghatározó szerepe van a gyermek viselkedésében, termé szet hez való fordulásában az óvodának és az iskolának is. Az óvodai nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A folyamatosságot csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha a környezetismeretet valamennyi évfolyamon olyan külön tantárgyként kezeljük, amely áthatja a tantárgyak rendszerét. Vagyis nem a magyar, technika, ének... tantárgyakba erôltetjük bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja meg, ismeri meg a tanuló saját környezetét! Itt lehetôség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk köz ben megismerhessék az élô természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a mada rak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezet iránt kialakult cselekvô, aktív részvétele teszi lehetôvé, hogy megfelelôen viszo nyuljanak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvôen felhasználhatják a tanulók más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezô nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. Az iskola feladata a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítása. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelô megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzôit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvô tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti ôket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta, kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a mo dern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelôen biztosítsa az iskola minden évfolyamán a folyamatosságot a környezeti nevelés területén is. Az ötödik osztályos tankönyvcsaládunk a 4.osztályos tankönyv és munkafüzet szerves folytatása. A negyedik osz tályban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bôvülnek. De a tananyag bôvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, vagyis a teraszos tananyagelrendezés módszerét alkalmazzuk. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsô összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Míg a 3. osztályos környezetismeret is a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a környezô világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késôbbi tantárgyak tananyagát is, addig az 5. osztályos tankönyvcsalád már az egyes tantárgyak alapismereteinek tanítására irányul. 14 Nem száraz ismeretanyagot nyújtunk, amely rövid idôn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretô, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerô tanulókat kívánunk nevelni. Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdôdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkü lözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük testközelbe a természetet. Így tehát a célszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése, megfigyelése. A végzett megfigyelések mindig az elôzôleg már megszerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi...) ismereteiket, saját élményeiket. Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözô forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni. Így érhetjük el, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a vízparti növénytársulásokat, de megmarad bennük a természet szeretetének élmény anyaga amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttek válnak majd belôlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a heti óraterv szerint tanító iskolák órakerete az irányadó. A tan anyagot 37 hétre terveztük és heti 2 órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az is kolák rendelkezésére azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 74 órából 35 órát szántunk új ismeretek feldolgozására, 39 órát pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Az új ismeretek feldolgozása a tanítási idô közel fele alatt elvégezhetô. A fennmaradó idôkeret tananyagának elrendezésérôl, a tananyagtartalomról a tanító dönthet, osztálya érdeklôdésének, képességeinek ismeretében. Az új ismeretek feldolgozására szánt idôbôl legalább 6 órát tanulmányi sétára ajánlatos fordítani. A tanulmányi sétára javasolt órák: 6 7. óra: Tanulmányi séta az erdõbe (az erdõ növényeinek és állatainak megfigyelése) 29 30. óra: Tanulmányi séta a felszíni formák megfigyelésére (éghajlat, domborzat megfigyelése) 53 54. óra: Tavaszi séta a mezõre, víz- és vízpartra (mezõ, víz-vízpart élõlényeinek megfigyelése) A javasolt 6 órán felül ajánlatos még több idôt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, hogy a kisiskolás tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelôs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülô ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A munkatankönyvben megtalálható valamennyi új ismeret feldolgozását segítô anyagrész, és a tanulmányi sétákhoz a megfigyelési szempontok, valamint az egyes egységek után gyakorlásra, rendszerezésre javasolt feladatsorok. Ezen felül a munkatankönyv még tartalmaz olyan anyagrészeket amelyek érdekességeket, gyakorlati feladatokat, megfigyeléseket, környezetvédô tevékenységeket tartalmaznak. Feldolgozásuk a nagyobb óraszámot kapott osztályokban (tehetségfejlesztô program, fakultációs csoportok...) vagy a természetismeret iránt különösen érdeklôdô tanulók számára ajánlott. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök elosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalma zása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. 15

Comenius szavaival: semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsô jelrendszernek van alapvetô jelentôsége. Az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási - tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanítás. A pedagógus módszertani szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választja meg. A módszerek megválasztása - többek között - függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl... Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a tanító, csak felsorolni kívánjuk a környezetismeret órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás, megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása majd csoportosítása) szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek, a tanuló önálló megfigyelései, a tanuló önálló munkája munkatankönyvvel, gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés. Az oktatás folyamatában a tanári-tanítói személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez,... Mint már említettük, a munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó taulmányi sétával kezdôdik, valamint tematikus képpel indít. A tematikus képeken megtalálhatók mindazon élôlények, felszíni formák, amelyekkel az adott témakörön belül foglalkozunk. Minden témakör gyakorló órával, ill. témazáró ellenôrzô órával zárul. Az ellenôrzô óra javasolt témazáró felmérô lapjai a munkatankönyv mellet segédanyagként jelennek meg. Megiratásuk nem kötelezô. Az adott óra gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. I. témakör: Az élõ és élettelen természet alapismeretei II. témakör: Tájékozódás, országismeret III. témakör: Nyílt területek 16 témakör új ismeretet feldolgozó anyag gyakorlás, helyi tanterv anyaga tanulm. séta új anyag feldolgozása összesen I. 2 12 14 8 II. 2 14 16 4 III. 2 11 13 6 összesen: 6 37 43 18 74 óra Fogalom: Folyamat: I. témakör: Az élõ és élettelen természet alapismeretei az erdõ fás szárú növényei: tölgy, gyertyán, hárs, vadgesztenye, a fák testfelépítése, környezeti igénye, a cserje fogalma, jellemzõi, fekete bodza, az erdõ lágyszárú növényei: mohák, zuzmók, hóvirág, az erdõ gombái, a növények gyökérzetének típusai: fôgyökérzet, bojtos mellékgyökérzet, levéltípusok: összetett levél, takarólevél, lepellevél, évelõ növény, a növények változása az évszakoknak megfelelôen, a növények terméshozama és az éghajlati viszonyok, a virágzás ideje és az idõjárás, Megfigyelés, tevékenység: az évszakok változása és a fák megjelenése, a növények terméseinek vizsgálata, a növények növekedésének, egyedsûrûségének megfigyelése, a növények leveleinek, terméseinek összehasonlítása, az állatok szaporodása, az élõlények alkalmazkodása, Összefüggés: a növények növekedése és az éghajlat, a környezeti tényezôk és az élõlények, az állatok szaporodása és az élelem mennyisége, az állatok elterjedése és az emberi beavatkozás, a környezetkímélô növénytermesztés és az erdõgazdálkodás, Fogalom: Folyamat: II. témakör: Természetföldrajzi környezetünk fõ világtájak és mellékvilágtájak, iránytû és tájoló, méretarány és vonalas mérték, térkép, színkulcs, magassági szám, hazánk nagy tájai: Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja, az idõjárás elemei: napsugárzás, hõmérséklet, csapadék, szél, nemzetiségek, etnikai csoportok, kisebbség, határon túli magyarok, hivatalos nyelv, anyanyelv, a magyar nemzet jelképei, megyeszékhely, fõváros, közigazgatás, közlekedés: vasúthálózat, közúthálózat, vízi közlekedés, a szél munkája és a Kiskunság felszínének alakulása, a felszíni formák változása, a megyeszékhelyek, fõváros lakosságának száma, 17

a természeti szépségek és az idegenforgalom, a folyószabályozás, a közlekedés korszerûsítése, Megfigyelés, tevékenység: a környék felszíni formáinak megfigyelése, idõjárási naptár összehasonlítása, irányok meghatározása tájoló segítségével a szabadban, térképolvasás, Összefüggés: a felszíni formák és a térképi ábrázolás, a természetes vizek mennyisége és a csapadék, a víz és szél munkája és a felszíni formák, a felszíni forma és a település jellege, a felszíni forma és a növényermesztés, állattenyésztés, ipar jellege, a felszíni forma és növényzettel való borítottsága, Fogalom: Folyamat: III. témakör: Nyílt területek kalászosok, kalász virágzat, üreges szár, szemtermés, föld alatti módosult szár, raktározó karógyökér, pázsitfûfélék, ragadozó, mindenevõ, növényevõ, fogazatok: ragadozó-, mindenevõ-, növényevõ fogazat hasított ajak, mozgékony orr, állandóan növõ metszõfog, zápfogak felülete: redõs-, gumós-, tarajos zápfog madarak: kapirgáló láb - magevõ kúpcsõr, úszóhártyás láb - lemezes csõr, rovarevõ madár - hasított csõr, rovar, bogár, hártyás repülõszárny, kemény fedõszárny, a fa fejlõdése, az állatok szaporodása, a megporzás és a megtermékenyítés, a rovarok tevékenysége, a madarak õszi teendõi, a termés kialakulása, a földigiliszta szaporodása, Megfigyelés, tevékenység: az állatok tavaszi teendõinek megfigyelése, az õszi és tavaszi séta tapasztalatainak összehasonlítása, a nyílt területen élõ növények és állatok testfelépítésének megfigyelése, a rovarok vizsgálata, élettevékenységeik megfigyelése, az állatok szaporodása és utódgondozása, madármegfigyelés, az emberek tevékenysége a nyílt területeken, környezetkímélõ és állatbarát növénytermesztés, Összefüggés: az ember tevékenységének hatása az állatok testfelépítésére, viselkedésére, a tavaszi idõjárás és az állatok tevékenysége, az éghajlati tényezõk és a tavaszi növények, rovarok tevékenysége, a rovarok megjelenése és a tavaszi idõjárás, az állatok tevékenysége és az utódgondozás, élõlények és táplálékaik. A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élôlényeket lehetôleg közvetlen tapasztalás so rán ismerjék meg a tanulók. Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével kis lépé sekben ugyan, de igyekezzük fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk, úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás - nevelés végsô soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján az elsô évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikrotanterv) is csak javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató-nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékeny séget fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl, tanmenetbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô, nagyszerû segédeszköz. A helyi tantervek kidolgozása (adaptálása) és a 2004 2005 tanévre való átdolgozása, valamint a NAT bevezetése és korrekciója megtörtént. Az oktatási kormányzat az egy tudományág egy tantárgy elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak vagy mûveltségterületek közötti komplexitást sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv. A komplexitást a tanító, az adott területet oktató nevelô személye biztosította eddig is és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretô, azok fejlôdését figyelô, mindig megújulásra képes nevelô alkalmas a különbözô tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat (koncentráció!) komplexitás megvalósítására. Az 1 4. évfolyamban a környezetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti- tárdadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot-változásokkal, a foglalkozásokkal... Ezt az amúgy is komplex tantárgyat még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szeren csés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére még nem képes tanu-lóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Most pedig nézzük át egy iskola tervezési dokumentumainak a 4. évfolyamra vonatkozó részeit. Bizonyos elemek (helyi tanterv bevezetôje, tantárgyi struktúra, óraszámok) több évfolyamra is vonatkoznak. Szerencsés lenne minden iskolában, ha minden ott tanító nevelô ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeret- elsajátításának folyamatosságát és zökkenômentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket nem évfolyam szinten, hanem több évfolyamot átölelve mutat be, ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet. 18 19

A Természetismeret Feladata A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, fedezi fel az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásra utaltságát. A természettudományos nevelés elemi szinten is a K ö r n y e z e t i N e v e l é s része. Feladata: olyan összetett személyiség-, magatartás-, és attitûdformálás, amely képessé tesz a környezettudatos életvitelre és másokkal való együttmûködésre. A kisiskolások elemi természettudományos nevelésnek tengelyében az életkornak megfelelô megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az objektív megismerés képességét megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban rajzban írásban. A Természetismeret tanítása csak megindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és a fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért nem követelmény (a NAT és a KETA sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, meghatározása. Témakörök Környezetismeret 1. évfolyam tartalmak Az élettelen természet alapismeretei A nap idõtartama, a napszakok váltakozása, jellemzõi. Az idõjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hõmérséklet, szél, felhõzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemzõ idõjárása. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. Az élõ természet alapismeretei Az élõ és az élettelen közti különbség. A közvetlen környezetben elõforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemzõ részei, élõhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés). A közvetlen környezetben gyakran elõforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemzõ tevékenységei, szaporodása). Egyszerû beszámoló szóban a napi idõjárásról, a különbözõ napszakokban történtekrõl. Az idõjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az idõjárás megfigyelése során a víz különbözõ megjelenési formáinak felismerése: esõ, hó, zúzmara, dér, jég, köd, pára. A szélsõséges idõjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetõségei. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése idõrend alapján. Évszakok jellemzõ idõjárásának, és a szélsõséges idõjárás okozta vészhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás, stb.) a felismerése képrõl, filmrõl. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, Karácsony, regölés, Húsvét, Madarak és Fák Napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. A tanuló közvetlen környezetében gyakran elõforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzõk felismertetése fényképen és rajzon. A közvetlen környezetben elõforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerû csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben,(öntözés, tápoldat-készítés, ültetés, magvetés). Tanítói kérdésre egy-egy élõlény jellegzetességeinek felsorolása. A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban tanítói segítséggel. Tapasztalatszerzés a környezetrõl az osztályteremben és az osztálytermen kívüli séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikrõl néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élõlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzõk felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszõleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élõlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. Állatmesék és a valóság. Testünk és életmûködésünk Testünk fõbb részei. Szervezetünk megfigyelhetõ ritmusai (szívdobogás, légzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Az évszaknak és idõjárásnak megfelelõ öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelõzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentõk, tûzoltók, rendõrség). A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban. Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testünk mûködésének, változásainak megfigyelése különbözõ hatásokra. Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, tisztálkodással, betegséggel, balesettel kapcsolatban. 20 21

Tájékozódási alapismeretek Saját testhez viszonyított irányok (elõtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemzõ közterei. A lakóhely ismerete A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei. Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, elõtte stb., bal, jobb irányok helyes használatára. Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különbözõ helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezetõ útvonalról. Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel. A továbbhaladás feltételei Elsõ évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az elsõ és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságai körében. Becslések, egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; C) tanítói segítséggel. 2. évfolyam tevékenységek A dolgok érzékelhetõ tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. Különbözõ gyûjtemények készítése, rendezése a tanuló környezetében -a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen- található gyakori tárgyakból (pl. lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok, stb.) Mérések, mértékegységek használata. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése. Az élettelen természet alapismeretei Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben elõforduló anyagok érzékelhetõ tulajdonságainak (szín, alak, hõmérséklet, felület, keménység, rugalmasság, íz, szag) megfigyelése. Mérhetõ és nem mérhetõ tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány, stb.). Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk, hatásuk közti kapcsolat. Élelmiszerek. Az élõ természet alapismeretei A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élõ és a tenyésztett, kedvtelésbõl vagy társként tartott állatok élete közti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása. Testünk és életmûködésünk Életmûködéseink fõbb jellemzõi (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlõdés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hõ, zaj, szennyezett levegõ, víz, talaj, erõs fény, a képernyõ hatása, vérszívó élõsködõk). Fogyatékkal élõ, sérült embertársaink. A tanuló közvetlen környezetében lévõ tárgyak és élelmiszerek érzékelhetõ tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang,stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülõ felismerõ gyakorlatok. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. Tapasztalatok rendezése, lejegyzése tanítói segítséggel. Az anyagok környezetszennyezõ, veszélyes tulajdonságainak észrevétele. Tapasztalatszerzés elõzetes megfigyelési szempontok alapján a különbözõ élõhelyek (település, kert, erdõ, mezõ, vízpart) élõvilágáról. Tájékozódás az idõben. Idõmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az lõlények é dõbeli változásának i megfigyelése (növekedés, fejlõdés, pusztulás). Az idõ és az életmód kapcsolatának szrevétele é (téli álom, költözõ madarak, lombhullatás, több vig élõ é övények). n Élõlények csoportosítása jellemzõ jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élõ, több évig élõ, emlõs, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét életfeltételek). ( Az ismétlõdõ jelenségek, evékeny- t ségek észrevétele. A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belsõ szerveinkrõl, szerepükrõl. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fûzõdõ viszonyok témakörében. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekbõl rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor. Tájékozódási alapismeretek Út otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidõ eltöltésének helye, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, felszíni formák). Tapasztalatgyûjtés az iskola környékén: séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékén a nevezetes épületek, természeti formák megfigyelése, számba vétele, rangsorba állítása. Rajz- és képgyûjtemények készítése. 22 23

A lakóhely ismerete A településnek és környékének jellemzõ felszíni formái, vizei. A településhez fûzõdõ hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor, lakóinak élete régen és manapság. A település jellemzõ felszíni formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyûjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása. A továbbhaladás feltételei Megfigyeléseirõl, tapasztalatairól a tanuló tudjon beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képrõl. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel helyes sorrendben az évszakokat és a hónapokat. Nevezze meg az évszakok jellemzõ idõjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élõlények közül egyet, sorolja fel jellemzõit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje, és pontosan használja a helyet-helyzetet jelentõ (elõtte, mögötte, alatta, felette, közötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye fõbb jellegzetességeit. Ismerjen egyet a település hagyományai közül. Tudja az idegent útba igazítani lakóhelyén. Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerû kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságai körében, a folyamatok nyomonkövetése, egyszerû természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerû mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; hl, l, dl, cl, ml; óra, perc, másodperc; C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerû képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kife-jezése élõszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Az élettelen természet alapismeretei A környezetben elõforduló anyagok mérhetõ tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hõmérséklet változása. A halmazállapot-változások a mindennapi életben. 24 3. évfolyam tevékenységek A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerû kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok közt. Mérések, méréssorozatok végzése. Tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévémûsorok, reklámok és az azokban esetleg elõforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények önálló rögzítése írásban, elõzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelés alapján. Rövid szóbeli beszámoló megfigyelésekrõl, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különbözõ anyagokhalmazállapotának fõbb jellemzõirõl. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek elõállítása. Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és ol-dódás megkülönböztetése. Vizsgálódás mágne-sekkel. Éghetõ és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztetõ jelek, jelzések. Az élõ természet alapismeretei A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, idõjárás, szennyezõ anyagok) hatása a növények életére. A növényi lét évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. Testünk és életmûködésünk Testünk mérhetõ tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertõzõ betegségek és megelõzésük. A védõoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Tájékozódási alapismeretek A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A négy fõ világtáj. Az iránytû. Országismeret Élet a fõvárosban és az ország más vidékein. Hazánk fõvárosa, Budapest. Ismerkedés a fõváros nevezetes és a gyerekek számára érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek közt. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás). Teendõk tûz (pl. épülettûz, erdõtûz, ruhatûz) esetén. Önmentési gyakorlat. A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerû kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Különbözõ állatok viselkedésének, életmódjának, az élõhelyükhöz és más élõlényekhez fûzõdõ kapcsolataiknak megfigyelése a valóságban, fotón és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élõ más élõlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A magatartási- és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelõzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendõhasználat). Dramatikus játékok során a helyes egészségszokások gyakorlása. Egyszerû alaprajz készítése. Útvonalak berajzolása. Térképszerû képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékérõl. A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytû segítségével. Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellért-hegy, Országház, hidak, Nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés. 25

A továbbhaladás feltételei A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, mérésit az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hõmérõt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzõjét. Közvetlen környezetébõl nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az olvadás, oldódás szavakat. Ismerje a mentõk, tûzoltók, rendõrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetébõl néhány fontosabb jellemzõ élõlényt. Sorolja fel az élõlények életfeltételeit. Ismerje a betegségek elkerülésének módjait. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékérõl készített térképvázlaton. Állapítsa meg iránytû segítségé-vel a fõ világtájakat. Nevezze nevén a település jellemzõ felszíni formáit, vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) 4. évfolyam tevékenységek Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerû kísérletek végzése a segítséggel. Folyamatos megfigyelés. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságai körében, a folyamatok nyomonkövetése, következtetések, egyszerû összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Méréssor megtervezése, végzése. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerû képes határozók, térképek, álló- és mozgó- Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyv- Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. - tári tájékozódás eredményérõl. képek) felhasználása a megismeréshez, tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élõszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Az élettelen természet alapismeretei Az otthon tisztasága, szennyezõ forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegõjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezõ források a környezetben, a szennyezés hatása az élõlényekre, emberekre. A megelõzés, védekezés lehe-tõségei. Különválogató hulladékgyûjtés. A környezet szennyezõdése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetõségeinek megismerése. 26 Összefüggõ feleletek tanítói kérdésekre. Következtetések levonása a jelenségek megfigyelésével, okok keresésével. Folyamatos megfigyelések, egyszerû vizsgálatok, kísérletek a levegõ, víz és talaj tisztaságáról. Környezetünkbõl vett vízminták egyszerû vizsgálata. Egyszerû eljárás a víz tisztítására, szûrésére. A lakóhely levegõtisztaságának megfigyelése. Levegõ-, víz- és talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerû eszközökkel (pl. nagyító, szûrõpapír). A különválogató hulladékgyûjtés jelentõségének felismerése és szükségességének belátása. A lakóhely környezetében elõforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolatkeresés az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Egyszerû összefüggések felismerése jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövõbeli környezeti hatásai közt. Az élõ természet alapismeretei A tanuló környezetében megfigyelhetõ élõlények jellemzõi. Az erdõ, a füves és vizes területek néhány gyakoribb növény- és állatfajának jellemzõi (méret, testfelépítés, jellemzõ részek, szervek, táplálkozás, szaporodás, változás, viselkedés, alkalmazkodás). Az ember hatása az élõhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Testünk és életmûködésünk Az emberi életkor szakaszai. A különbözõ korú emberek szervezetének, életmûködésének, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Egészségkárosító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélyei, felkészülés az elutasításukra. Tájékozódási alapismeretek A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különbözõ domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen. Tájaink képekben. Utazás megtervezése. Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. Egyszerû összefüggések keresése az élõlény élõhelye, életmódja és testfelépítése közt. A helyi környezet és az élõlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhetõ néhány lágy- és fás szárú növény, néhány emlõs, madár és gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, tápláléklánc kialakítása. Vegye észre, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövõt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzõirõl, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemzõ felszíni formáiról és felszíni vizeirõl. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekrõl. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytûvel (egyszerû tájolóval). Elemi szintû tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése a térképen. Magyarország nagytájainak felimerése képek, írások alapján. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése térképen, felismerése képrõl. Jellemzõ képek gyûjtése, rendezése. Tájékozódás a Magyarországon belül élõ más nemzetiségekrõl és a határon túli magyarokról. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. 27

A továbbhaladás feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggõ felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlõst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetébõl. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetébõl környezetszennyezõ forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzõket. Tudja, hogyan õrizheti meg egészségét és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérõ településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élõ népcsoportokat. A környezetismeret tantárgy tanításának célja, hogy: a tanítás-tanulás folyamatában elsõsorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk, olyan pozitív attitûd kialakulását segítsük, amely az élõ és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erõsíti a lakóhelyhez való kötõdést, ezzel megalapozza a hazához és nemzetünkhöz tartozás érzését, felkeltse a tanulóban a környezetünk élõ és élettelen világa iránti érdeklõdést, bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek,,felfedezésére, jól értelmezett, könnyen felidézhetõ, egyszerû kognitív mûveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül, vagy közvetve megismerhetõ természeti és ember által létesített környezetrõl, javítsa a tanulók környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelõ, azokat megóvni kész magatartásukat, segítse a tanulók tájékozódását a természeti és társadalmi környezetben, intse a tanulókat a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanításának feladata, hogy: ismerkedjenek meg a tanulók a lakóhelyük, majd -egyre táguló körben- távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemzõ anyagaival, jelenségeivel, élõlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával, fedezzék fel a tanulók a természet sokszínûségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára, folyamatosan és rendszeresen fejlessze a tanulók elemi természettudományos mûveltségének megalapozása érdekében az új ismeretek megszerzéséhez, rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazkodáshoz szükséges képességeit, mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elõ az élõ és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást, az egyszerû megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával (a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedõ mértékben) keltse fel az igényt a természeti jelenségek, folyamatok ésszerû, tudományos magyarázata iránt. lakóhelyi környezetünk megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az idõben, intse óvatosságra a tanulókat, az élet- és környezetkímélõ, vészhelyzetek megelõzését szolgáló magatartásformák kialakítására, és ezzel a személyes biztonság növelésére, nyújtson ismereteket az anyag különbözõ formáinak érzékelhetõ tulajdonságairól, segítse észlelni, és elemi szinten értékelni az anyag különbözõ formáinak mennyiségi és minõségi változásait, fejlessze a tanulók helyes egészségi szokásait, alapozza meg a tanulókban önmaguk, valamint az élõ és élettelen környezetük iránti felelõsségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. évfolyam: 4. Tanítási hetek száma: 37 Évi összóraszám: 74 ebbõl 80% = 59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 15 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. témakör Tematikus Összesített Óraterv óraszám 1. Az élettelen természet alapismeretei 6 óra 2. Az élõ természet alapismeretei 20 óra 3. Testünk és életmûködésünk 4 óra 4. Tájékozódási alapismeretek 18 óra 5. Közlekedés 5 óra 6. Országismeret 6 óra 7. Megismerési módszerek alapozása folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 59 óra 20%-a: 18 óra Összesen: 74 óra 28 29

1. témakör: Az élettelen természet alapismeretei (6 óra) tartalom belépõ tevékenységformák fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Az otthon tisztasága, szenynyezõ forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegõjének, vizeinek tisztasága, szenynyezettsége. Szennyezõ források a környezetben, a szennyezés hatása az élõlényekre, az emberre. A megelõzés, a védekezés lehetõségei. Különválogató hulladékgyûjtés. Folyamatos megfigyelések, egyszerû vizsgálatok, kísérletek a levegõ, a víz, a talaj tisztaságáról. Vizsgálatok érzékszervekkel és egyszerû eszközökkel (vízminták egyszerû vizsgálata, tisztítás, szûrés...) A különválogató hulladékgyûjtés jelentõségének felismerése és szükségességének belátása. A lakóhely környezetében elõforduló anyagok összetettségének észrevétele. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendõ részeivel. Nevezzen meg környezetébõl környezetszennyezõ forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. 3. témakör: Testünk és életmûködésünk (4 óra) tartalom belépõ tevékenységformák fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei A különbözõ korú emberek szervezetének, életmûködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés...) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Megfigyelések, mérések a testen. A mérési eredmények összehasonlítása, rögzítése tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzõirõl, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. Legyen képes méréseket végezni a tanult témakörben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzõket. Alkalmazza az egészségmegõrzés alapvetõ szabályait. Tudja, hogyan õrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. A környezet szennyezõdése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetõségeinek megismerése. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. 2. témakör: Az élõ természet alapismeretei (20 óra) tartalom belépõ tevékenységformák fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei A tanuló környezetében megfigyelhetõ élõhelyek jellemzõi. Az erdõ, a füves és vizes élõhelyek néhány gyakori állatfajának jellemzõi (mérete, testfelépítése, jellemzõ testtájai, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élõlényekre. A természet védelmének fontossága, védett (helyi) természeti értékek. A megismert élõhelyek összehasonlítása. Egyszerû összefüggések keresése az élõlény élõhelye, életmódja és testfelépítése között. A megismert növények és állatok tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Jelen cselekedeteink jövõt befolyásoló tulajdonságainak észrevétele. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Legyen gyakorlata a különbözõ élõlények jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlõst, madarat és ge-rinctelen állatot a lakóhely környezetébõl. Nevezze meg a megismert élõlények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételeket. 4. témakör: Tájékozódási alapismeretek (18 óra) tartalom belépõ tevékenységformák fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. A lakóhely a térképen. A négy fõ világtáj. Az iránytû. Tájaink képekben: - Alföld, - Kisalföld, - Dunántúli-dombság, - Dunántúli-középhegység, - Északi-középhegység, - Alpokalja. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekrõl. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, egyszerû tájolóval. A lakóhely elhelyezkedése Magyarország térképén. Tájékozódás iránytû segítségével. Elemi szintû tájékozódás Magyarország domborzati térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemzõ képek, leírások alapján. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal. Találja meg lakóhelyét Magyarország térképén. Állapítsa meg helyesen iránytû segítségével a fõ világtájakat. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek lakóhelye, szülõföldje, hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. Találja meg nagytájainkat Magyarország térképén. 30 31

5. témakör: Közlekedés (5 óra) tartalom belépõ tevékenységformák fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei A lakóhely jellemzõ közlekedési eszközei. A helyi és a közökön. A szabálytudat alakítása. Utazás tömegközlekedési esz- távolsági tömegközlekedés Helyes magatartásformák bemutatása, gyakorlása valós helyzetben. eszközei. Helyes és helytelen utazási szokásaink. A gyerekek, mint a balesetek okozói. A gyermekbalesetek és veszélyhelyzetek okainak keresése. Kapcsolat a viselkedés és a gyermekbalesetek között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat és elvárt udvariassági szabályokat. Tudja hogyan kell viselkedni veszélyhelyzetekben. 7. témakör: Megismerési módszerek alapozása ( folyamatosan ) tartalom belépõ tevékenységformák fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerû kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságainak körében, a folyamatok nyomonkövetése, következtetések, egyszerû összefüggések felismerése. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Megfigyeléseit, tapasztalatait tudja saját szavaival, szabatosan megfogalmazni. Keressen tananyaghoz kapcsolódó információkat, a tankönyvön kívül más ismerethordozókból is. Utazás megtervezése. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. Nevezzen meg veszélyhelyzeteket jármûvel való közlekedés közben. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Az ismeretforrások felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés. Búvárkodás a könyvtárban. Egyéni ismeretszerzés megalapozása. 6. témakör: Országismeret ( 6 óra ) tartalom belépõ tevékenységformák fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). Hazánk fõvárosa, Budapest. Ismerkedés a fõváros nevezetes épületeivel, létesíményeivel, helyeivel. Élet a fõvárosban és az ország más vidékein. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. Hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése, felismerése képrõl. Jellemzõ képek gyûjtése, rendezése hazánk tájairól és a fõváros nevezetességeirõl. Tájékozódás arról, hogy magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és hogy magyarok élnek határainkon túl is. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. Nevezze meg a különbségeket az eltérõ településtípusok között. Ismerje hazánk néhány védett értékét. Ismerje a fõváros fontosabb épületeit. Nevezze meg a lakóhelyén élõ népcsoportokat. Ismerje meg a tudósok kiemelkedõ eredményeit, kitartó szorgalmát, erõfeszítéseit. A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény: A tanuló: Legyen képes tapasztalatait írásban rögzíteni. Használja biztonságosan a tanult mértékegységeket. Ismerje saját testének fõbb élettani jellemzõit. Tudja, hogyan õrizheti meg egészségét. Legyen képes önállóan jellemezni a tanult élõlényeket. Ismerje a térkép jelöléseit. Ismerje fel hazánk nagytájait képekrõl, tudja megmutatni elhelyezkedésüket a térképen. Tudja, hogy az emberi tevékenység milyen módon hat a környezet állapotára. Tanítói kérdésre tudjon néhány mondatban összefüggõen válaszolni. A tanulói teljesítmény ellenõrzésének módjai, fajtái: Az ellenõrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes és változatos, igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, legyen sokrétû és sokoldalú, jellemezze a segítõkészség és a humanizmus, vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit. Az értékelés szempontjai: Az értékelés módja, fajtái: a megfigyelés pontossága, az órai szereplés, a szóbeli kifejezés színvonala, a gyûjtõmunka, a tantárgyhoz való viszonyulás, a megfigyelésekrõl készült rajzok, feljegyzések, az ismeretelsajátítás folyamata, szóbeli feleletek, a tevékenység során tanúsított aktivitás, témazáró feladatlapok, egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütem. kiselõadások, beszámolók alapján értékelünk. Szummatív mérõeszközök száma: 3 (Az erdõ életközössége; Tájékozódás, országismeret; Nyílt területek) 32 33

A Tankönyv És Taneszköz Kiválasztásának Elvei: 1. Tartalmi Megfelelés: A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát. A tankönyv legyen egymásra épített tankönyvcsalád tagja, legyen elõzménye, folytatása. A tartalom szaktárgyi szempontból legyen korrekt. A tartalom legyen ismeretcentrikus, fejlesztésközpontú. Szemléltetõ (kép)anyaga legyen igényes. A feladatok legyenek változatosak a tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlõdésének, megismerõtevékenységének életkori jellemzõit, fejlõdési, fejlesztési szükségleteit. Adjon lehetõséget a kreatív tanulók fejlõdésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének. A tankönyv felépítése kövessen valamilyen pedagógiai logikát (témák, feladatsorok építkezése...) 2. Formai Megfelelés: A tankönyv nyelvi megformáltsága igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz (utasítások mefogalmazása, a szöveg nyelvi igényessége...) A tankönyvoldalak legyenek áttekinthetõek (igazodjon el könnyen a szerkesztésében, jelrendszerében az adott korosztály). A betûforma, -méret és távolság illetve az egy oldalra kerülõ szöveg- vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók érzékelõapparátusának, észlelési képességeinek. A tankönyv ábrakészletének legyen funkciója: segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belsõ képteremtést. A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása legyen életkorbarát. 3. Egyéb Szempontok: A tankönyv önmagában kiszolgálja-e a természetismeret tantárgy helyi tantervében foglaltak tanítását, vagy szükséges kiegészítõ taneszköz? A kiszemelt tankönyv hány évfolyam anyagát tartalmazza? Mekkora fizikai megterhelést jelent a napi teljes tankönyvszükséglet cipelése a gyermekeknek? 1. osztály: A Kerettantervhez Igazított Helyi Tanterv Alapján Ajánlott Tankönyvcsalád: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (PK 00501) Környezetismeret LÜK füzetek (PK 30511; PK 30521; PK 30531) 2. osztály: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (PK 00502) Környezetismeret LÜK füzetek (PK 30512; PK 30522; PK 30532) Témazáró feladatlapok (PK 00572) 3. osztály: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (PK 00503) Környezetismeret LÜK füzetek (PK 30513; PK 30523; PK 30533) Témazáró feladatlapok (PK 00573) 4. osztály: Élõ és élettelen környezetem tankönyv (PK 00504) Élõ és élettelen környezetem munkafüzet (PK 00564) Témazáró feladatlapok (PK 00574) 34 Ellenõrzés, Értékelés, Minõsítés, Továbbhaladás Feltételei ELLENÔRZÉS: A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlôdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenôrzésével mérhetjük. Az ellenôrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze a segítôkészség, a humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárolagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Sohase legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenôrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetô legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözô fokozataira. ÉRTÉKELÉS: Az ellenôrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerôsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények Értékelés Osztályozás tárgyszerûség (objektivitás) megbízhatóság (reabilitás) érvényesség (validitás) - tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit, - nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl, - ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló, - a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelynek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk, MINÔSÍTÉS: A minôsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése. Az ellenôrzés, értékelés, minôsítés alkalmai: Az ellenôrzés és értékelés során 1 4. évfolyamokon elsôsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanusított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenôrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelô haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. 35

Az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon: 1. évfolyamon: Az elsõ félévben csak az órai szereplés, a gyûjtõmunka, valamint a megfigyelésekrõl készült rajzok alapján, kiegészülve néhány egyszerû szóbeli felelettel. A második félévtõl kisebb tesztek bõvítik az értékelés lehetõségeit. 2-3. évfolyamon: Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján félévenként legalább 3-4 érdemjeggyel, amely az egész idõszak munkáját tükrözi. A gyûjtõmunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedõen értékes munka esetén érdemjeggyel is. Szummatív mérõeszközök száma: 2. évf. 3 (õsz a parkban; család és egészség; tavasz az erdõben) 3. évf. 3 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és a vízparton) 4. évfolyamon: Az elõbbiek mellett kiselõadások, beszámolók, összefüggõ feleletek egy- egy témáról, élõlényrõl szóbeli és érdemjeggyel történõ értékeléssel. Szummatív mérõeszközök száma: 3 (Az erdõ életközössége; Tájékozódás, országismeret; Nyílt területek) A minõsítés alkalmai: egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedõ teljesítmény, különlegesen sok idõt, nagy energiabefektetést igénylõ gyûjtõmunka elkészítése, vagy beszámoló, elõadás készítése, szaktárgyi versenyen való kiemelkedõ szereplés A minõsítés formái: szaktárgyi dícséret az ellenõrzõ könyvbe és haladási naplóba szaktárgyi dícséret az év végi bizonyítványba oklevél, jutalom az év végi ünnepélyen A továbbhaladás feltételei: 1. évfolyamon: Aktív órai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szin- tû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása. 2-4. évfolyamokon: Az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselõadások...) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtõmunka és a megfigyelések elvégzése. 1. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Taneszközök Környezetismeret - Az évszakok váltakozása munkatankönyv Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián-Tompáné B. Mária: Mini Lük 1, Mini Lük 2, Mini Lük 3 Környezetismeret - Játékos tanulás 7 éveseknek Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk Császárné S. A.: Õsszel iskolás leszek USBORNE: Játszókönyv (Bp., Park, 1993) Elsõ természetbúvár könyvem (Bp., Passage, 1990) Elsõ képeskönyvem az állatokról (Bp., Alexandra, 1981) Szemléltetõeszközök: jelzõtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról és a madarakról, magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hõmérõ. 2. évfolyam: Tanulói segédlet : Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret - A fák birodalma munkatankönyv (+ témazáró feladatok) Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balog Mária: Mini Lük 1, Mini Lük 2, Mini Lük 3 Környezetismeret - Játékos tanulás 8 éveseknek Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk USBORNE: Az erdõk könyve (Bp., Novotrade, 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdõk (Bp., Magvetõ, 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E.-Veres L.: A lombkorona élõvilága (Bp., Officina Nova,1992) Schmidt E.-Veres L.: Az erdõk élõvilága (Bp., Officina Nova,1992) Szemléltetõeszközök: növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérõszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlõdése, borszeszégõ, homok, lufi, hajszárító, hõmérõ Reflektor videóstudió filmjei: Erdõ mélyén Kis növényismeret 3. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret - Vizek partján munkatankönyv (+ témazáró feladatok) Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk 36 37

Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Mini Lük 1, Mini Lük 2, Mini Lük 3 Környezetismeret - Játékos tanulás 9 éveseknek Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk USBORNE: Kis ökológia (Bp., Novotrade, 1990) Schmidt Egon: Nemszeretem állatok (Bp., Natura, 1987) Fürkész sorozat: Halak (Bp., Gondolat, 1990) Ízeltlábúak (Bp., Gondolat, 1991) Búvár sorozat: Csigák, kagylók (Bp., Móra) Vízinövények (Bp., Móra) Veszélyben a világunk sorozat: A víz (Bp., Magvetõ, 1990) Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E.-Veres L.: Nádasok élõvilága (Bp., Officina Nova, 1991) Dr.Vásárhelyi T.-Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Bp., Officina Nova, 1992) Szemléltetõeszközök: papírforgó, mérõszalag, kézinagyító, hõmérõ, nád, gyékény és belõlük készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs) Reflektor videóstúdió filmjei: 4. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Vizek mentén Kis növényismeret Környezetismeret - Élõ és élettelen környezet tankönyv+munkafüzet (+ témazáró feladatok) Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Mini Lük 1, Mini Lük 2, Mini Lük 3, Mini Lük 4 Környezetismeret - Játékos tanulás 10 éveseknek Dinasztia Tankönyvkiadó, Celldömölk Koroknay: Mi és az állatok Hamilton: Az élet kertje (Officina Nova, 1990) Grizmek: Emlõsök enciklopédiája Émilie B.-Lindsey S.: Nézd, milyenek az állatok! (Bp., Lassage Kiadó, 1994) Szemléltetõeszközök: gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), a bogár részei (applikáció), a lepke fejlõdése (applikáció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép (Elsõ atlaszom), ásványok, földgömb, fali térkép, diaképek. A ta n m e n e t r õ l Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozását tekintve a helyi tanterv nem részletezõ, hiszen makrotanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola munkáját és nem ad támpontot a napi tevékenységhez, a tanítási órákra való alapos felkészüléshez. Ehhez nyújt segítséget a tanmenet. A tanmenet a helyi tantervre épül. Akkor jó egy tanmenet, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Egy jó tanmenet sok mindent árul el a tanítás-tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a tervszerûség, a fogalmi egymásraépítettség és (a tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük amikor azok a természetben, saját természetes környezetükben megfigyelhetõk. A jó tanmenet készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén nézve láthatóvá válik a tervezés tudatossága. Jó, ha a tanmenetben a tananyagelrendezésen túl megtervezzük azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amelyek eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Célszerû számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már ismernek a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új ismereteket, fogalmakat. Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi in-tegráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt a javasolt tanmenetet ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a helyi igényeket, munkamódszereket, pedagógiai elképzeléseket legjobban kiszolgáló segítõ munkaeszköz lehessen. A javasolt tanmenet a helyi tantervben megjelölt alaptankönyvre épül, és a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A következõ javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 74 órához adunk szakmai-módszertani segédanyagot. A 74 órából 37 óra,,új ismereteket feldolgozó óra. Minimun 6 órát fordítunk tanulmányi sétára. A többi anyagrész kiegészítõ anyag, amit gyakorlásra, képesség- és készségfejlesztésre használhatunk. Ezek a plussz órajavaslatok beépíthetõk a választható órakeretbe, vagy a tananyag feldolgozható délutáni foglalkozásokon esetleg más összejöveteleken, vagy éppen csak a tárgy iránt különösen érdeklõdõ tanulókkal végeztethetõk el, de figyelmen kívül is hagyhatók. 38 39