VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 3. egyeztetési váltzat 2013. január 30. 1

Vezetői összefglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye. Ez a vezérgndlata a megyei stratégiai prgramnak. Célja a meglévő adttságkkal tudatsan és fenntarthatóan élni, a fejlesztéseket az egész megyére kisugárzva megvalósítani, és legfntsabb szempntként az embert a középpntba helyezni. Életminőség Élhető környezet Értékteremtés Ez aznban jelentős kihívásk árán érhető csak el. Vas megye relatív gazdasági teljesítménye ugyanis elmarad attól a szinttől, amit akár 15 évvel ezelőtt képviselt. Az ipari eredményt néhány multinacinális nagyvállalat határzza meg, a vidéki lét laksságmegtartó képessége flyamatsan csökken és az európai fejlesztési frráskból sem sikerült jelentős részt kihasítani. A kihívás, hgy ezt a tendenciát meg kell frdítani, és növekedési pályára állítani megyénket. Az elkészült elemzési anyagkra alapzva szakmai munka kezdődött, melyhez 70 szakember csatlakztt. Több mint 20 alkalmmal került sr csprts egyeztetésre nem számlva rengeteg beszélgetést, írtt gndlatk megsztását, interjúkat, ahl a krmányhivatal munkatársaitól kezdve cégvezetőkön át közéleti szereplőkig skan fejtették ki véleményüket arról, hgyan lehet Vas megyét előbbre vinni. A megye jövőjének kulcsa alapvetően minden területen a tehetséges emberek megnyerése, itt tartása, illetve ide vnzása. A kialakult knszenzus alapján 3 integrált priritás-terület alakult ki humán erőfrrás fejlesztése, egészséges környezethez kapcsló prgram és vállalkzás-fejlesztés. Nylc lyan tematikus alprgram került megfgalmazásra, melyek ezt a hárm területet tartalmmal tudják feltölteni, és az egész megyére fejlesztő hatással bírnak kutatóbázisk, kmplex vállalkzói prgram, ágazati fejlesztési prgram, egészséges ember, kmpetens ember, önfenntartó falu, turizmus és környezet. A stratégiai prgram szakít azzal a hagymánnyal, hgy általáns fejlesztési elveket fgalmaz meg. A cél, hgy knkrét, a megye számára reálisan elérhető, de ugyanakkr minőségi váltzást előmzdító hangsúlyk kerüljenek kidlgzásra. Ezeken a területeken pedig nevesített módn kulcs-prjektek alakulnak ki gyógynövény-feldlgzók, látványüzemek, önellátó falu prgram, stb. A stratégiai prgram elkötelezettség és felelősség-vállalás. Felelősség abban, hgy kimndunk iránykat, melyekben hiszünk, és azkat meg kívánjuk valósítani. Ezért is fnts, hgy széles szakmai alapkn kell, hgy nyugdjn, és támgatttság övezze. 70 szakember 1 cél Vállalkzásfejlesztés Emberi erőfrrás Egészséges környezet 1 jövőkép 3 priritásterület 8 tematikus alprgram 26 prjektcsmag A prgram nem a klasszikus szakmai nyelven készült, kizárólag szakmai lvasóközönség számára. Az a cél, hgy kinyitva ezt a világt minél többen vegyenek részt a munkában, és minél többen érezzék azt, hgy közös a cél és az út, melyen együtt haladni kívánunk. Egy sikeres és vnzó Vas megyéért. 2

Tartalm Vezetői összefglaló... 2 Tervezési flyamat, tárgykörének leírása... 4 Vas megye gazdasági helyzete Európában és hazánkban... 7 Vas megye adttságai... 12 Vas megye fejlesztési prgramjának fő elvei... 14 Célrendszer... 15 Phl Emil Vállalkzás-fejlesztési Priritás... 17 Batthyány-Strattmann László Emberi Erőfrrás Fejlesztési Priritás... 30 Saághy István Egészséges Környezet Priritás... 37 Vas megye célkitűzés, priritás, beavatkzás kapcslat-rendszerének áttekintő ábrája... 48 Vas megye célkitűzéseinek kapcslata a szmszéds megyékkel, tartmánnyal... 49 Ágazati prgramkban megvalósítani javaslt elemek... 52 A tervezéskísérő eljárásk dkumentációja... 52 A végrehajtás rendszerének bemutatása... 53 Partnerség a végrehajtásban... 57 A végrehajtás és a finanszírzás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfgó bemutatása;... 58 Mnitring és értékelési terv... 60 Stratégiai Prgram-alktásban résztvevő szakemberek... 61 3

Tervezési flyamat, tárgykörének leírása Vas megye fejlesztési kncepciója után elkészült a megyei fejlesztési prgram. A megyei fejlesztési prgram két részből, a stratégiai prgramból és peratív prgramból áll, a prgramk tartalmi követelményeit, így tematikáját meghatárzza a 218/2009-es (X. 6.) krmányrendelet. A stratégiai prgram célja, hgy középtávn kijelölje azkat a fejlesztési célkat és tevékenységeket, melyek Vas megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai prgram igazdik a finanszírzási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírztt peratív prgramk adják. Ezért a stratégiai prgram jelenlegi tervezete az alábbi dkumentumk alapján készült el: Vas megye elfgadtt fejlesztési kncepciója, amely a prgram tartalmi kereteit határzza meg 2014-20-ra készülő peratív prgramk partnerségi egyeztetési váltzata, mely meghatárzza a jövőben rendelkezésre álló finanszírzási frrásk kereteit, illetve a jövőben támgatható tevékenységeket. Fnts kiemelni, hgy ezen dkumentumk krántsem véglegesek, még egyeztetés alatt vannak az EU Bizttsággal, tvábbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések zajlanak, ezért a prgramk tartalma, frráskerete váltzhat a közeljövőben. Egyéb szakmai, főként rszágs szintű, illetve a megyére vnatkzóan elkészült stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Reginális Innvációs Szaksdási Stratégia. Vas megye stratégiai prgramjának előkészítése a megyei tervezési eljárástól függetlenül azt megelőzően már másfél évvel ezelőtt, 2012. április 26-án indult. Ekkr vltak az első szakértői és tervezői megbeszélések. Ezt 5 hónapn keresztül követték egyeztetések. Az induló tematikus találkzók az egészségügy, lgisztika és általáns kis- és középvállalkzás-fejlesztés területeivel fglalkztak. A megbeszélésekhez már részletes elemzések is készültek a megye gazdaságáról. Ezek adták az alapt a megyei kncepció 2013. februári véleményezéséhez is. 2013. május 30-án a megye illetékes szakembereinek bevnásával, 7 rszág részvételével szervezett a PBN knferenciát, ahl kizárólag Vas megye fejlesztési elképzeléseihez kereste a szakmai ötleteket, tanácskat. 2013. szeptemberében kezdődtek az előkészítő egyeztetések a stratégiai prgramalktáshz kapcslódóan, illetékes szakemberekkel. 2013. któber végén indult a prgramalktási munka NTH finanszírzási fejezete. A stratégiai prgram elkészítése srán különleges hangsúly vlt a széleskörű szakmai egyeztetéseken. Ennek megvalósítása érdekében a következő lépések történtek: 1. kiválasztásra került hét szakmai terület, mely a fejlesztési kncepciók alapján különleges jelentőséggel bírt. Ezek az emberi erőfrrás, mechatrnika, vidék-fejlesztés, 4

élhető környezet, termálkincs, lgisztika és fa- és bútripar. Minden területet egy-egy kmpetens felelős irányíttt. 2. szintén kiválasztásra került öt lyan szakterületi referens, akik hrizntális szempntként képviselték szakterületüket a stratégiai prgram-alktás flyamán. Ezek a területek: innváció, menedzsment, IKT, energetika és marketing. 3. az egyes szakmai területeken a munkacsprt vezetőjének javaslata alapján létrejöttek munkacsprtk. Összesen tvábbi 45 intézmény-vezető, cégvezető és illetékes szakember dlgztt aktívan, akik érvényt tudtak szerezni ismereteiknek, a megye érdekében. 4. A munkacsprt vezetők, a szakterületi referensek, a megye képviselői közösen alktták a PBN krdinációja mellett az ún. Irányító csprtt. Ez a szerv hztt döntéseket, melyek közös elhatárzásként épültek be a prgramba. 5. A munkacsprtk több alkalmmal is találkztak, az któber 21-i héten, a nvember 3-i héten, valamint több csprt a nvember 11-i héten is. Ezen felül nline platfrmkn történt a közös, peratív munkavégzés. 6. Az Irányító Csprt tagjai któber 14-én, któber 29-én és nvember 18-án találkztak. A közösen hztt döntésekről íráss emlékeztető készült a munkacsprtk számára. Az Irányító Csprt munkájában részt vett a kistérségi prjekt-gyűjtésért felelős szervezet vezetője is, a kölcsönös infrmáció-áramlás biztsítása érdekében. Aktívan jelen vlt tvábbá a minőség-biztsításért felelős szakértő is. 7. 2013. nvember 25-én az elkészült első számú egyeztetési váltzat, mely széles körben megsztásra került. A prgram-alktásban résztvevő szereplőkön túlmenően a megye érintett intézményeinek, szervezeteinek. 8. 2013. nvember 28-án a szűk visszaérkezési határidő ellenére rendkívül sk visszajelzés érkezett, melyek dkumentáltan megvitatásra, illetve beépítésre kerültek a 2013. nvember 30-i leadási határidőre a másdik számú egyeztetési váltzathz. 9. 2013. nvember 30-án a megyei közgyűlés megtárgyalta és elfgadta a megyei stratégiai prgram egyeztetési váltzatát. 10. 2013. december és 2014. január hónapkban az észrevételek alapján történő részletes kiegészítések történtek meg, illetve elkezdődött a stratégiai prgram alapján a prjektcsmagk és prjektek kidlgzásának előkészítése, valamint a kistérségi illeszkedések biztsítása. Jelen dkumentum egy egyeztetési váltzatnak tekinthető, annak tartalma a partnerségi egyeztetések eredményeként fg véglegesedni. Az egyeztetések célja, hgy meghatárzásra kerüljenek azk a célk és kapcslódóan a beavatkzásk, melyek a megyében 2014-20 között döntően közpnti, vagy megyei frrásból megvalósulhatnak. A stratégiai prgram társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket szükséges flytatni a prgram részletes tartalmáról: a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel az érintett minisztériumkkal Szmbathely Megyei Jgú Várssal knzultációs fórumk keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a várskkal civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel 5

Az egyeztetések alapját képezik azk a prjektjavaslatk, melyeket a különböző szereplők 2013. nvember-december flyamán Vas megyei önkrmányzat felkérésére a TIT Vas megyei szervezetének közreműködésével benyújtttak a prgramtervezés támgatása érdekében. Az egyeztetések ideje alatt nymn követjük az EU finanszírzású peratív prgramk váltzásait. Amennyiben a megyei önkrmányzat számára döntési célból rendelkezésre álló dedikált frráskeretet érintő peratív prgram(k) tartalma közel véglegesnek tekinthető, abban az esetben elkészítjük a megyei peratív prgramt ezen frráskhz kapcslódóan. Fnts kiemelni, hgy a megyei stratégia és peratív prgram megvalósítási kereteit meghatárzza a finanszírzási frráskhz kapcslódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkrmányzatk knkrét feladatai. A végrehajtási rendszer a területfejlesztési törvény 2013. decemberi módsítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkrmányzatk és szervezeteik jövőbeni feladatait. 6

Vas megye gazdasági helyzete Európában és hazánkban 2014-2020 nem csak egy költségvetése időszaka az Európai Uniónak, annál skkal több egy új jövőképet nyithat Vas megyének is. Lehetőség van új fejlődési pályára állni, vagy egy elvesztegetett évtized jöhet. Ehhez először is látnunk kell pntsan megyénk helyzetét. Fnts ugyanakkr, hgy ne csupán rövid időtávn és földrajzilag ne szűken értelmezve nézzünk rá gazdaságunk állaptára és a lehetőségekre, hanem egy tágabb hrizntn. A történelem srán rendkívül érdekes módn visznylag állandó vlt a Kelet-Európa hzzáadtt értéke Nyugat-Európáhz képest. Ez az arány rendszerváltást követően 10 évvel nagyn lermltt, és még tágabbra nyílt az lló a Nyugattal, mint krábban 500 év alatt bármikr. A 2000-es évek elején elindult európai csatlakzás, valamint a kezdődő fejlesztési prgramk nagyn meggyengült állaptban érték térségünket. Történelmi távlságban Nyugat- Európa Kelet-Európa gazdasági teljesítménye 1990-es dllár-árflyamn, Nyugat-Európáhz képest: frrás: www.natinmaster.cm Ez a flyamat természetesen igaz vlt hazánkra is, melyet jól érzékeltet a szmszéds Ausztriával való összevetés. Ennek alapja az egy főre jutó GDP összehasnlító árakn. Ez egy lyan kmplex mutató, mely érzékelteti egy adtt társadalm visznylags jólétét. Magyarrszág gazdasági teljesítménye Ausztriáhz képest: frrás: http://en.wikipedia.rg Hazánk teljesítménye - egy főre jutó, vásárlóerő-paritásn mérve - az elmúlt immár közel 100 évben az sztrák gazdasági termelési érték harmadára zsugrdtt. Óriási váltzást hztt az Európai Unió támgatási rendszere, melynek célja a gazdasági integráció elősegítése vlt Nyugat-Európával. Magyarrszág 10 év alatt, 2010-re visszaerősödött az sztrák teljesítmény feléig mely még ugyanakkr mindig csak a 40 évvel ezelőtti aránykhz való rszágs visszatérést jelenti -, és összességében jelentős fejlesztéseket tudtt megvalósítani. Természetesen a 2008-as válság csökkentette a felzárkózás ütemét, aznban megállapítható, hgy hazánk összességében elkezdett felzárkózni. Trendfrduló Ausztriáhz képest A felzárkózás ugyanis láthatóan nem egyenletesen ment végbe. Amennyiben a régiókat nézzük nemzetközi visznylatban, például a visegrádi négyekhez képest, árnyalódik a kép: 7

1995-ben a Visegrádi 4 régióinak elhelyezkedése (egy főre mért vásárlóerőn számíttt GDP és a munkanélküliségi ráta függvényében): Egy főr e mé rt vás árló erő n szá mít tt GD P (NU TS3 ) Budapest Nyugat-Dunántúl Munkanélküliségi ráta (25-74 éves kr) (*)% Ugyanez az ábra 15 évvel később a következőképpen mutattt: Egy főr e mé rt vás árló erő n szá mít tt GD P (NU TS3 ) Budapest Nyugat-Dunántúl Munkanélküliségi ráta (25-74 éves kr) (*)% frrás: http://www.reginaldata.rg Megerősödő cseh és lengyel régiók Ebben a 15 évben a magyar bérek átlagsan évi 10%-kal növekedtek, miközben a cseh bérek meghármszrzódtak, a lengyelek megnégyszereződtek www.cdi.mecn.gv.ar A nagy kérdés számunkra, vas megyeiek számára, hgy mindez ránk milyen mértékben igaz, és hgyan alapzzunk erre a következő időszakban. Ezért mindenképpen fnts megyénként is röviden rátekinteni erre a 10-15 évre, ami mögöttünk van. A területileg eltérő fejlődési ütemet jól érzékelteti a következő ábra: 8

Az európai rszágk területi egységeinek gazdasági teljesítménye: Vas megye felzárkózás és leszakadás határán frrás: ESPON 2013 Prgramme Budapest, az rszág középső része, valamint egy észak-nyugati tengely különvált az általáns tendenciától, és fkzttan felzárkózó egységet alkt. Vas megye jelenleg ennek a térségnek a peremén van, és flyamatsan billeg, hgy merre fg tartani. Vas megye nemzetközi összehasnlításban egy alacsny lélekszámú térség, mely rendkívül kiszlgáltattt a nemzetközi flyamatknak. Itt is érdemes egy lépéssel nagybb távlatból megvizsgálni, hgy milyen flyamat zajltt le, ami alapján előbbre kell tudni lépni. A nyugat-dunántúli megyék gazdasági teljesítménye az egy főre jutó GDP alapján: Győr-Msn- Sprn megye más növekedési pályán frrás: www.terprt.hu; www.ksh.hu 9

Míg megyénk 20 évvel ezelőtt egy szinten vlt Győr-Msn-Sprn megyével, ma már 50%-kal nagybb tt az egy főre jutó termelési érték, és Zalával maradtunk közel aznsak. A vasi cégek 1 111 milliárd frint árbevételt realizáltak 2012-ben, míg a győriek 3 741 milliárdt. Ráadásul ebből nálunk 75% jött be külföldi értékesítésből, míg a szmszédjainknál 60%. A vas megyei nagy nemzetközi vállalatk határzzák meg a gazdasági teljesítményt. (www.nav.gv.hu) Fnts kérdés, hgy milyen mértékben sikerült fejlesztési frráskat lekötnünk az előző európai uniós periódusban a szmszéds megyékhez, az rszágs átlaghz és Budapesthez képest. Kérdés, hgy miért nem tudtunk előbbre lépni, hgy tanulhassunk belőle. Támgatási összegek megyénkénti aránya, abszlút értékben és laksság-aránysan: frrás: www.emir.hu ; Megyei felsztás és peratív prgramk szerinti lekérdezés, prjekt helyszín alapján Az látszik egyértelműen, hgy a fejlesztési frrásknak 1,5%-át sikerült Vas megyébe hzni, ami alacsny érték, még ha a laksságszámt figyelembe vesszük is. Mivel Vas megyében nem található egyetemi székhely, valamint a Balatn és a Duna vízkezelése miatt a másik két megye többletfrráshz juttt, tvábbá a GySEV beruházás Sprnban került megjelenítésre, ezek is hzzájárultak az eredményesség elmaradásáhz. EU-frrásk lekötésében tvábbi lehetőségek Végezetül még két rendkívül fnts felmérés, melyek azt igazlják, hgy az emberi erőfrrásra kell alapzni a fejlesztéseket. Amíg ugyanis ezen a területen nem sikerül minőségi előrelépést megvalósítani, a fejlesztési frrásk felhasználása is alacsny hatéknyságú lesz. Bizalm és hit önmagunkban, az államban, illetve egy külső erőben: Bizalm és önbizalm hiány frrás: Wrld Value Survey - http://www.wrldvaluessurvey.rg/ 1.000 fős hazai minta 10

Sajnálats nehézség, hgy a tervezési, prgramalktási flyamat srán is skszr kellett megküzdeni negatív attítüdőkkel. A nyittt tervezés, közös gndlkdás igénye minden érintettben megvan, visznt ezt fel kell kelteni és fenn kell tartani, ami jelentős kihívás. Versenyképesség és innvativitás visznya, a zöld a vas megyei cégeket jelzi: frrás: PBN Benchmarking felmérés, 800 céges adatbázissal http://www.see-prject-clud.eu/ A fenti táblázat egy lyan felmérés eredménye, mely azt vizsgálta, hgy a helyi vállalkzásk versenyképessége és innvativitása hgyan függ össze. A zöld pntk jelzik a helyi vállalkzásk elhelyezkedését az európai versenytársaikhz visznyítva megállapítható, hgy a vizsgált cégeink döntő többsége árelőnyre alapzva kíván versenyelőnyt elérni, és kevésbé a hzzáadtt értékre, innvációra építenek. Költségelőny helyett hzzáadtt értékre fókuszálás A fentiekből egyértelműen kirajzlódik, hgy Magyarrszág számára meghatárzó jelentőségű az Európai Unióból érkező fejlesztési frrásk megfelelő hatéknyságú kiaknázása, és a krábbi centralizált tervezés nem kedvezett Vas megyének. A lehetőség mst abban áll, hgy új szerepkört kaptt Vas megye a megyei önkrmányzat terület-fejlesztési prgramjának krdinatív felelősségi körével. Végrehajtásra kerülhet egy lyan prgram, mely a megye sajátja, illeszkedik az adttságaihz, kmbinálja az erőfrrásait, földrajzi helyzetét és saját jövőképet fgalmaz meg. Döntő súly az emberi erőfrrásn A sikeres végrehajtáshz kulcskérdés, hgy sikerüljön szemléletében új hzzáállást megvalósítani, az emberi erőfrráskat mbilizálni. 11

Vas megye adttságai Jelentős adatelemzési háttéren nyugdva, részletes kidlgzttságban elkészült a megye hét szempnt alapján végzett analízise. Ez határzta meg jelentős mértékben, hgy melyek azk a lehetséges kitörési pntk, melyekre a jövőre vnatkzóan fókuszálni érdemes, és amire a stratégiai prgram tartalmilag alapztt. Természet, környezet Erősségek erdősültség, védett természeti területek, termál- és gyógyvíz, bimassza, szélerőművek, árvízvédelmi beruházásk, épített örökség Kihívásk csökkenő mezőgazdasági terület, talajvíz szennyeződés, sérülékeny ivóvízbázis, ár- és belvízveszély Természeti értékek termál, erdő -, és csökkenő agrár-terület Gazdaság Erősségek magas munkatermelékenység, egyik legiparsdttabb megye, turizmusnak relatív nagy a jelentősége, vállalati együttműködések, helyi gazdaságfejlesztési megldásk Kihívásk nemzetközi kitettség, külföldi tőke aránya, gazdasági teljesítmény csökkent, csökkenő beruházás, szőlők, gyümölcsös, gyepterületek részaránya alacsny mezőgazdasági fglalkztatttak csökkenése, alacsny kutatás-fejlesztés, a gazdaság és felsőfkú képzési kapcslata fejleszthető, a lakásépítések üteme lelassult Jelentős turizmus, nemzetközi nagyvállalatk, alacsny hzzáadtt érték Társadalm Erősségek a munkanélküliségi ráta, bár alacsnyabb, de megközelítette az rszágs rátát, átalakuló szakképzés, bentlakáss szciális intézmények, humán infrastruktúra visznylags fejlettsége Kihívásk lakónépesség csökkenése, idősödő társadalm, flyamats elvándrlás, válásk magas aránya, fglalkztatttak csökkenő száma, a jövedelmek tartósan az rszágs átlag alatt maradnak, kórházi ágyak számának csökkenése Alacsny munkanélküliségi ráta, alacsny jövedelem melletti idősödés 12

Közlekedés, elérhetőség Erősségek 8-as, 86-s út, vasúti közlekedés, lgisztikai közpnti szerep lehetőség Kihívásk növekvő tranzit frgalm, lassan krszerűsödő főúthálózat, észak-déli irányú lassú elérhetőség, a közösségi közlekedési kapcslatk összehanglása Előnyös földrajzi helyzet Kiépülő infrastruktúra Környezeti infrastruktúra Erősségek szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, energiaellátás - megújuló energiák hasznsítása Kihívásk vízminőség biztsítása, krszerű szennyvízkezelés, települési szilárd hulladéklerakó, illegális lerakók megszűntetése Hulladékhasznsítási ptenciál Településhálózat Erősségek térségi közpnt Szmbathely, településközi együttműködések, határmenti együttműködések Kihívásk aprófalvak ellátási nehézségei, funkcióhiánys kisvársk Településközi kapcslatk Aprófalvas kihívás Külső hatásk Erősségek környezettudatsság erősödése, az 1-25 laks-egyenértéknek megfelelő egyedi szennyvízkezelési rendszerek kiépítése, egészségtudatsság növekszik Kihívásk új energiaellátási megldásk, egyre szélsőségesebb időjárás, sztrák munkaerőpiac elszívó hatása Környezeti váltzásk Tudat-frmálás 13

Vas megye fejlesztési prgramjának fő elvei Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye Megyénk vnzó lakhely az itt lakók és az ide települni vágyók számára, ahl megvalósíthatják önmagukat, minőségi életre alkalmas jövedelemre tesznek szert érték-teremtő munkájukkal, önmagukkal, a környezetükkel és a közösségükkel összhangban. Életminőség Élhető környezet Értékteremtés A prgram gndlatiságát alapjaiban meghatárzó közpnti elv, hgy - minden területen a hzzáadtt érték növelése a legfntsabb célkitűzés - a munkahely-teremtés lyan módn, hgy az fenntartható legyen és a megye teljes területét érintse - elsősrban lyan erőfrráskra alapzzn, mely helyi és természeti termőföld, termál, fa, természeti környezet - előmzdítsa a megye egységes gazdasági fejlődését - figyelembe veszi az idetelepült nagyvállalatk igényeit - középpntjába az embert helyezi Hzzáadtt érték Munkahely-teremtés Helyi erőfrrásk Teljes megyei fejlődés Nagyvállalati igények Középpntban az ember A prgramalktás srán az vlt a törekvés, hgy az európai uniós elvekkel összhangban, de elsősrban a saját, megyei érdekektől vezérelve a lehető legnagybb körben kerüljenek bevnásra a prgramalktásban kmpetens szakemberek. Mind az üzleti szektrból, önkrmányzatktól, hivatalktól, ktatási intézményektől felkeresésre és bevnásra kerültek haladó szellemiségű vezetők. Ez a prgram hetven ember közös gndlkdásának és strukturált tervezésének eredménye. Közös tervezési flyamat A prgram alapját az elfgadtt megyei kncepció adta. 14

Célrendszer Vas megye átfgó céljai (2020) Fglalkztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása Munkaerő képzettségi szint növelése Természeti és kulturális erőfrrásk hasznsítása Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása A prgram megvalósításával az átfgó célk elérését a priritásk szlgálják. Mivel egyértelmű szempnt a vas megyei stratégiai prgramnál a fejlesztések közti szinergiák, kapcslódásk biztsítása, és a beavatkzásk kncentrálása, ezért hárm priritás terület került kijelölésre. Egy priritás terület megvalósulása un. prjektcsmagkn (alprgram) keresztül történik. A következő priritás területek szlgálják az átfgó célk elérését: 1. Vállalkzás-fejlesztési prgram a hzzáadtt érték növeléséért 2. Humán-erőfrrás fejlesztési prgram a kmpetens és kiegyensúlyztt emberért 3. Egészséges környezetre alapztt prgramk a lehetséges fenntartható és helyi gazdasági előnyök maximalizálásáért Vállalkzás-fejlesztés: a megyei középvállalkzásk száma rendkívül alacsny. Elsődleges célkitűzés, hgy ez a szűk bázis erősödjön, illetve szélesedjen a kisvállalkzásk megerősítésével, és így lehetővé tegye, hgy a helyi tulajdnsi, döntési mechanizmuskn alapuló vállalkzói kör a fenntartható munkahely-teremtésben élen tudjn járni. Mivel Vas megyében a multinacinális vállalatk jelenléte rendkívül erőteljes, fnts törekedni arra, hgy a gazdasági beágyazttságuk fkzódjn. Ennek érdekében a megye egész területéről támgatni kell a beszállítói képesség növekedését. Humán-erőfrrás: minden egyes területen az elsődleges kihívás, hgy a lehető legjbb embert sikerüljön megnyerni, megtalálni az adtt feladatra, illetve a nemzetközi versenyben itthn tudjuk tartani, vagy a meglévőket fejleszteni. A képesség-, és készségfejlesztés döntő jelentőségű, és minden sikerességet alapjaiban meghatárzó jellemző. Ezért önálló priritás-területként került megfgalmazásra. Helyi középvállalkzói szektr megerősítése Beszállítói kapcslatk Készség- és képességfejlesztés, egészségmegőrzés A pzitív hzzáállás, a támgató és közösségi szemlélet visznt annyira fnts, hgy átfgó területként is megjelenik majd, és minden egyes tevékenységet át kell, hgy hassn, mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás srán. Egészséges környezetre alapztt prgramk: Vas megye minden adttságánál fgva alkalmas az egészség, az arra alapzó kmplett iparágak kiszlgálására, kiaknázására. A helyi erőfrráskra alapztt termék- és szlgáltatás-fejlesztéstől kezdve a demgráfiai váltzáskig száms tényező predesztinálja a megyét, hgy jelentős mértékben támaszkdjn erre a lehetőségre. A megyei prgram srán ez a terület kapja a legnagybb hangsúlyt. Leghangsúlysabb és legösszetettebb priritás-téma 15

Vas megye fejlesztésének hrizntális céljai, melyek minden releváns tevékenységben meg kell, hgy jelenjenek: 1. Szemléletfrmálás 2. Fenntarthatóság Vas megye a kis laksságszámú és területű megyék közé tartzik, és nemzetközi szinten kifejezetten kis területi egység. Az együttműködés képessége, a bizalm kiépítése, megerősítése teheti képessé a megyét arra, hgy növekedési pályán tudjn maradni. A szemléletfrmálás a legnagybb feladat, amiben minden területen előbbre kell lépni. A bizalm kiépítése, a helyben előállíttt termékekkel kapcslats preferenciák kialakítása, az igények felkeltése a helyi értékek iránt, a lkálpatritizmus előmzdítása és tartalmmal megtöltése, az újszerűség iránti vágy és annak alkalmazása, valamint együttműködés kultúrájának megteremtése mind lyan cél, ami széleskörűen meg kell, hgy jelenjen, és bár nem egyszerű út, nincsen alternatívája a megye jövője szempntjából. A fenntarthatóság, mely nem csak természeti környezeti szempntból fnts, hanem lyan értelemben is, hgy elszakadva a prjekt-szemlélettől flyamat-alapn is szemlélni kell a tevékenységeket, hzzájárulva ahhz, hgy ne csak impulzus-szerű jelzéseket adjn, hanem rendszerszinten is létrejöjjön a tervezett érték. Minden tevékenységnek törekednie kell a pénzügyi és szervezeti fenntarthatóságra, valamint arra, hgy hzzájáruljn a környezeti kárkzás mérsékléséhez vagy a környezet védelméhez. Adttság és külső feltételek közös találkzása Kperáció, bizalm az együttműködésben, a saját termékeinkben Széles értelemben vett fenntarthatóság 16

Phl Emil Vállalkzás-fejlesztési Priritás Phl Emil 1856-ban alapíttta meg Szmbathely első és legnagybb vasgyárát. Kis műhelyből 35 év munkájával krszerű vas- és fémöntödét hztt létre. Gyermekei, akik szerte Európában tanultak, lyan szintre fejlesztették, hgy az Egyesült Államkba is szállítttak. Azn 120 vársatya egyike vlt Phl Emil, aki a Szmbathelyi Ipars Kört alapíttta. I. Ferenc Józseftől lvagkereszt kitüntetést kaptt. 1903-ban saját, 180 ldalas, képekkel illusztrált termék-katalógusuk vlt, nemzetközi vásárkn állítttak ki, saját szabadalmakkal rendelkeztek és 650 főt fglalkztattak. Phl Emil azt a vállalkzói habitust, képességet és eredményességet képviselte 110 évvel ezelőtt Szmbathelyen, mely mintaértékű a mai, helyi vállalkzásk számára. Kezdő vállalkzóból nőtte ki magát, képes vlt mindig megújulni, saját technlógia alapján terméket fejlesztett, melyet a világ fejlett rszágaiban sikeresen értékesített. Phl Emil, a példakép Minden lyan képességgel rendelkezett, melyre ma is szükség van. A Phl Emil Vállalkzás-fejlesztési Priritás célja, hgy hzzájáruljn ahhz, a megye vállalkzásai sikeresen tudjanak egyrészt önálló termékekkel megjelenni a piacaikn, ásrészt minél nagybb számban legyenek képesek egy adtt termelési láncban szereplővé válni. Önálló termék és beszállító lánc Fnts célkitűzés, hgy a prgram srán az elsődleges hangsúly a fenntartható erőfrráskn alapuló területekre kerül, a meglévő természeti adttságainkra alapz. A vállalkzás-fejlesztési prgram céljait meghatárztt területekre kncentrálva lehet a hatéknyan megvalósítani. Ezek a mechatrnika, a faipar, lgisztika területén megvalósuló fejlesztések, valamint átfgó kis- és középvállalkzás támgatás. Az adtt területek megfgalmazásán túlmenően a prgram realitását az adja, hgy knkrét tartalmi javaslatk kerültek kidlgzásra. Erőfrráshatéknyság előmzdítása 17

Priritás Phl Emil Vállalkzás-fejlesztési Priritás Intézkedés Kmpetencia közpntk Indkltság Vas megye gazdasága számára meghatárzó jelentőségű, hgy a krábbinál jelentősebb mértékben fejlődjenek, illetve kialakuljanak azk kmpetencia közpntk, azaz kutatófejlesztő tevékenységet is végző tudásbázisk, melyek hzzájárulnak a megyében működő vállalkzásk termék- és technlógiai fejlesztéseihez. Részben ezen indkk alapján indult el a térségben a járműipari prgram, melyet ki kell, hgy egészítsenek lyan szakmai prgramk, melyek a gazdaság más ágazatait szlgálva elsődlegesen a megyében elérhető és fenntarthatóan hasznsítható erőfrráskra alapznak. Ilyen erőfrrásk és adttságk a következők: elsődlegesen a gyógy- és termálvízre épülő gyógyító bázisk asztrfizikai és alkalmaztt fizikai megfigyelések, adatbázis-elemzések és kapcslódó beszállítói lehetőségek Célkitűzés természeti környezetre alapztt fejlesztések, szlgáltatásk Az egyes kmpetencia közpntk fejlesztése annak érdekében, hgy kutatás-fejlesztési, megfigyelő, infrmáció-rendszerező és -értékelő tevékenységük révén elsősrban segítsék a megyében működő és kapcslódó tevékenységeket végző vállalkzásk fejlődését, illetve ösztönözzék új vállalkzásk alapítását. A kmpetencia közpntk együttműködnek megyei vállalkzásfejlesztési szervezetekkel, illetve ágazati klaszterekkel, mely révén lehetőség nyílik szinergiák, közös érdekeltségek feltárására. 18

Leírás 1.1.1. Gyógytermék Kiválósági Közpnt Vas megye rendkívül gazdag gyógyvízben, és jelentős hagymánykkal rendelkezik a gyógynövények termesztése és felhasználása terén. A létrejövő közpntnak fő feladatai: kutatásk, vizsgálatk végzése a gyógyvizek gyógyászati hatásainak tényalapú alátámasztására, különböző gyógyászati, rehabilitációs célk esetében; új gyógyvíz- és gyógynövény-bázisú új termékek fejlesztése; gyógytermékeket készítő, fejlesztő vállalkzásk számára infrmáció nyújtása a termékeik piaci bevezetéséhez, kialakításáhz. Kedvezményezett: Pannn Termál Klaszter, amely biznys területen együttműködik más kutató-fejlesztő szervezetekkel Célcsprt: Pannn Termál Klaszter és a szervezet szlgáltatásait igénybe vevő vállalkzásk 1.1.2. Alkalmaztt Asztrfizikai és Fizikai Kiválósági Közpnt A megyében több évtizedes múltra visszatekintve működik az ELTE Gthard Obszervatóriuma, amely a tudmánys közpnt bázisa. Az Obszervatórium célja, hgy a Föld legnagybb önknzisztens adatbázisának európai hzzáférési és adatfeldlgzási pntja legyen. Ennek eredményeként a centrum szlgáltatást igénybe vevő lesz helyi IKTfókuszú vállalkzásk és start-up-k számára, valamint új szegmensek pl. aernautikai és űripari - irányába generál keresletet, mechatrnikai vállalkzásk részére, kiterjedt kapcslat-rendszere révén. A közpnt az alábbi tevékenységekre fg fókuszálni: IKT alkalmazásk fejlesztése és beszerzése - az adatbányászat, adatbázis management, üzleti intelligencia támgató szlgáltatás fejlesztése, 3D és 4D szimuláció; infrmációs bázis révén tudmánys űr- és légkörkutatási prjektekhez csatlakzás matematikai szimuláció, üzleti alkalmazási mdellek kidlgzása kifejlesztett technlógia, eljárásk, matematikai mdellek átadása vállalkzásk számára beszállítói lehetőségek ösztönzése nemzetközi knzrciális munkákban, mechatrnikai cégek számára a kutató közpntban felhalmztt ismeretek átadása az ktatásban, a hétköznapkban. Kedvezményezett: ELTE Gthard Obszervatórium és Nyugat-Magyarrszági Egyetem Savaria Egyetemi Közpnt Célcsprt: ELTE Gthard Obszervatórium és az intézmény szlgáltatásait igénybe vevő vállalkzásk 19

1.1.3. Környezeti Hatáselemző Kiválósági Közpnt A megyében működik néhány kutató közpnt, mely célja mezőgazdasági, erdészeti termékek fejlesztése. Tvábbá az elmúlt években megfigyelhető trend, hgy a klímaváltzás egyre kiszámíthatatlanabb szélsőséges időjárási körülményeket hz (szárazságk, intenzív vihark, áradásk váltgatják egymást), ami kiemelten hatással van a mezőgazdasági termelésre, a vízgazdálkdásra és az épület energetikára (fűtési-hűtési igényekre). A fentiek kapcsán szükséges az érintett a megyében zajló kutatási tevékenységek bővítése, tevékenységeik srán a szinergiák feltárása és alkalmazása, valamint eredményeiknek a vállalkzásk számára való hzzáférhetővé tétele. A közpnt szükséges fejlesztései (eszközbeszerzés, kutatási tevékenységek támgatása) az alábbi tevékenységek ellátását segítik: mezőgazdasági termékek fejlesztése természeti környezetváltzás vizsgálata és hatásai a megyében a mezőgazdasági termelésre és vízgazdálkdásra az épített környezetre vnatkzó fényszennyezés kutatásk, fényvisznyk felmérése és kapcslódó világítástechnikai javaslatk készítése az épített környezethez kapcslódó település-földrajzi kutatásk Kedvezményezett: knzrcium-vezető az Erdészeti Tudmánys Intézet Közpnt Sárvári Kísérleti Állmás és Arbrétum, míg partnerek: Nyugat-magyarrszági Egyetem Természettudmányi Kara és a Vas Megyei Krmányhivatal, egyéb kutató közpntk. Célcsprt: a kedvezményezetti körben megjelölt kutató közpntk és az intézmények szlgáltatásait igénybe vevő vállalkzásk A megye felelősségén kívül eső, a célk eléréshez elvárt beavatkzásk Feltételezzük, hgy a megyében a többi kutatás-fejlesztési tevékenységet alapvetően a GINOP finanszírzza, azaz lehetőség van még mind kutatás-fejlesztési tevékenységre, mind pedig vállalati innvációs tevékenységek végzésére. A kutató-fejlesztő közpntk eredményeit hasznsító vállalkzásk termék- és technlógiai fejlesztéseit elsősrban a GINOP vállalkzás-fejlesztési frrásaiból tudják támgatni. 20

Intézkedés - Célcsprt-specifikus Vállalkzás-fejlesztési Prgram Indkltság A nemzetközi nagyvállalatk alapjaiban határzzák meg a megye gazdaságának teljesítményét (pl. árbevétel, exprt teljesítmény, illetve fglalkztatási szempntból). A vállalati felsővezetéssel való sikeres együttműködés nagymértékben tud hzzájárulni ahhz, hgy ők hatéknyan tudjanak lbbizni a térségben megvalósuló esetleges fejlesztésekért. Ennek kapcsán közös érdek, hgy lyan beruházásk prgramk valósuljanak meg, amelyek az üzleti környezetet fejlesztik és segítik vállalkzásaik sikeres működését. A nagyvállalati felsővezetőkkel flytattt, illetve egymás között zajló rendszeres és bizalmn alapuló kmmunikáció a stabil helyi működés és a jövőbeni tvábbi beruházásk alapja. Vas megyében jelenleg körülbelül 36.000 kis- és középvállalat található. A megyében működő vállalkzásk számára nem léteznek lyan megyei szintű, átfgó támgató flyamatk, prgramk, melyek kifejezetten a vállalkzásk sajáts igényeit figyelembe véve támgatnák azkat a fejlődésben és fejlesztésben. Felmérések és nemzetközi összehasnlító eredmények mutatják, hgy a döntően hazai tulajdnú kis- és középvállalkzásk menedzsmentje infrmáció és tapasztalat hiányában - nem képes külső támgatás nélkül a szervezetük hatékny fejlesztésére, amely biztsíthatja a tvábbi növekedést. Részben ez is ka annak, hgy a 36.000 vállalkzásból mintegy 140 középvállalkzás van. Hazai vállalkzói menedzsment kmpetencia kmplex fejlesztése A vállalkzásknál alapvetően külső vissza nem térítendő, vagy kedvezményes kamatzású hiteltámgatással eseti fejlesztések, beruházásk történnek, illetve hullámszerűen egy szakterületen érhető el prjekt-alapú tanácsadás. A megyében jelenleg nem működik egy lyan átfgó gazdaságfejlesztő intézményrendszer, ami hsszabb időtávn (pl. 5-7 évet) nyújtana kiszámítható, eredményességhez kötött tanácsadást, mentrálást a növekedést tervező vállalkzásk számára. Ez a rendszer nem csak már működő vállalkzásk esetén, hanem a kezdeti ötletek piacra vitele, vagy új vállalkzásk indítása esetén sem áll fenn. A versenyképesség javítása, így a hzzáadtt érték növelése és új vállalkzásk indításának ösztönzése érdekében hiányznak azk a szlgáltatásk, melyek erősítik az innvativitást, illetve a menedzsment rendszerek átgndlt fejlesztését támgatják. A munkaerőpiacról kiszrult, illetve kiszrulóban van egy egyre növekvő réteg, akiknek a re-integrációja jelentős kihívás. A lehetőséget megadni képes szciális vállalkzásk minimális mértékben vannak jelen Vas megye gazdaságában. Jellemző módn eseti finanszírzású, prjekt-alapú szerveződések, illetve lyan közösségek, ahl az üzleti szemléletű gazdálkdás nem jellemző. 21

Célkitűzés A vállalkzás-fejlesztési prgram célja, hgy elsősrban a vállalkzói menedzsmentrendszerek fejlesztésén keresztül segítse a vállalkzásk verseny-képességének javulását, illetve ösztönözze a növekedést. A prgram elsősrban az alábbi eszközöket alkalmazza: menedzsment készség-fejlesztés és képesség-erősítés, ismeret-átadás és infrmáció csere (pl. működési környezettel kapcslatsan, jó gyakrlatk átadása). 1.1.4. Nagyvállalati fórum A nagyvállalati prgram célja, hgy a megyében működő multinacinális, nagyvállalatk vezetői számára teremtsen együttműködési teret, hgy infrmációt cseréljenek egymással, illetve a közszereplőkkel annak érdekében, hgy elősegítsék az üzleti környezet (pl. szak-, felsőktatás, közlekedési infrastruktúra, beszállítói igények, közigazgatási ügyintézés, lakó környezeti, szabadidős prgramk) magasabb szintű teljesítményét. A rendszeres, fórum keretében zajló párbeszédnek jelentősége van abban, hgy a vállalkzásk megyéhez való kötődését erősítsük, illetve támgassuk lbbizásukat az anyaközpnt, krmányzati szereplők felé a megyében történő tvábbi beruházásk érdekében. Kedvezményezett: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, melyben partnere Nyugat- Pannn Járműipari Közpnt Célcsprt: megyében működő nagyvállalatk és multinacinális vállalatk 1.1.5. Kis- középvállalkzói fejlesztő prgram A prgram célkitűzése, hgy a megyében működő kis- és középvállalkzáskat megerősítse, fejlődési képességeiket javítsa, és így fkzttan versenyképessé tegye egy integrált szlgáltatás-prtfólió révén. A prgram részeként megvalósul egy tanácsadói prgram, amely hsszabb időtávn (pl. 5-7 évet) nyújt kiszámítható, eredményességhez kötött tanácsadást, mentrálást a növekedést tervező vállalkzásk számára. A tanácsadási tevékenység elsősrban a szervezeti flyamatk hatéknyságának javítására, illetve a növekedés feltételeinek megteremtésére vnatkznak. Tvábbá ösztönzik azn ismeretek megszerzését (aktuális fgyasztói igények ismerete, megrendelői igények, idegen nyelvtudás), melyek segítenek a nemzetközi értékesítési lánckba való bekapcslódásra. A prgram srán biztsítani kell az együttműködést az megyében működő ágazati klaszterekkel, illetve igény szerint a kmpetencia-, illetve kutató közpntkkal, valamint a képzési tevékenységet nyújtó prgramkkal. Kedvezményezett: Pannn Gazdasági Hálózat Célcsprt: megyében működő kis- és középvállalkzásk 1.1.6. Mikr- és kezdővállalkzásk növekedési prgramja Minden gazdaság életképességének tükre, hgy milyen mértékben képes hatéknyan útjára indítani innvatív vállalkzáskat, azaz a vállalkzóvá válás igénye mennyire tud érvényesülni. A prgram célja, hgy flyamats és kiszámítható támgatást biztsítsn induló vállalkzásknak és ezáltal ösztönözze a megye összes kistérségében akár 22

térségenként eltérő prfillal - új, elsősrban innvatív a megyén kívül is értékesíthető termék előállítását / szlgáltatás nyújtását tervező vállalkzásk létrejöttét. A prgramban egy vállalkzás a fejlődési igényétől függően 1-3 évig vehet részt és fejlettségi helyzetétől függően részesülhetne támgatásban. A támgatásnak több lépcsőfka lenne, kezdetben az üzleti ötletek értékelése, majd a termék/szlgáltatás kifejlesztése, vállalkzóvá válás segítése és a termék/szlgáltatás piacra vitelének segítése, illetve végül az értékesítés támgatása. A támgatás srán biztsítani kell a fenti flyamatkhz tartzó tanácsadói tevékenységek elvégzését, illetve a vállalkzásk működéséhez szükséges kis léptékű pénzügyi támgatást (pl. vállalkzó kezdeti munkabérét, illetve a szükséges kisebb eszközigényeket). Fnts, hgy a támgatás ne növelje a vállalkzás adminisztratív terheit, illetve stabilitást jelentsen számra, miközben ösztönözze a tréségben tartós munkavégzést (pl. a megye elhagyása esetén a támgatás egy részének visszafizetése). Szükség, igény esetén a prgram részeként kialakításra kerülhetnek a kistérségi közpntkban lyan nn-prfit alapn működő inkubátrházak (300 nm en, pl. c-wrking terek), hl lehetőségük van a kezdő vállalkzásknak kedvezményesen működniük és kedvező feltételeket teremtenek a vállalatközi együttműködéseknek. Célszerű, ha ezek a létesítmények térben közel vannak az adtt térség meghatárzó kmpetenciával rendelkező vállalkzásihz, vagy kutatási, ktató közpntjáhz. A prgram srán biztsítani kell az együttműködést az megyében működő ágazati klaszterekkel (pl. piaci, technlógiai ismeretek támgatása), illetve igény szerint a kmpetencia kutató közpntkkal, valamint a képzési tevékenységet nyújtó prgramkkal. Kedvezményezett: Vas Megye és Szmbathely Várs Vállalkzás-fejlesztési Alapítvány Helyi Vállalkzói Közpnt Célcsprt: a megyében működését tervező kezdő és már működő, de növekedésre képes 1-4 főt fglalkztató mikr-vállalkzásk 1.1.7. Szciális vállalkzás-fejlesztő prgram A XXI. század első évtizedére jelentős tömegek szrultak a társadalmi lét peremére. Az ő visszavezetésük az aktív munkaerőpiacra fnts, de kihíváskkal teli feladat. A prgramnak az a küldetése, hgy segítse, hgy lyan módn működjenek ebben a szférában a vállalkzásk, hgy eredményességük a saját teljesítmény szintjén elérje a klasszikus frprfit szektrt jellemző értékeket. Fnts, hgy lyan szciális vállalkzásk működjenek, amelyek egyrészről értékteremtő munkán, képzések és egyéni kmpetencia-fejlesztő prgramkn keresztül tartós munkanélküliek visszavezetését szlgálják az aktív munkaerőpiacra másrészről azkn a területeken és ágazatkban, ahl a piaci szféra nem látja a nyerség rientált működést, lehetőséget biztsítsák munkanélküliek fglalkztatásán keresztül az értékteremtő munkavégzést. 23

Ilyen vállalkzásk nemcsak a megye legelmaradttabb kistérségeiben (pl. Vasvári, Őriszentpéteri), hanem a megye egész területét lefedően legfeljebb kistérségi szinten szerveződve működhetnek önkrmányzati és a munkaügyi közpntkkal való együttműködésben. Jelen prgram biztsítja a szciális vállalkzásk hatékny pénzügyi-menedzsmentértékesítési stb szempntú működését, miközben az ágazati prgramk biztsítanak finanszírzást a fglalkztatáshz, képzésekhez, tanácsadáshz. Kedvezményezett: Országs Fglalkztatási Közhasznú Nn-prfit Kft. Célcsprt: szciális vállalkzásk 24

Ágazati együttműködések prgramja Indkltság Az ágazati fejlesztési prgramban azk a tevékenységek valósulnak meg, melyek a megye gazdasága szempntjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazatk. Négy lyan terület került meghatárzásra, mely az elemzések alapján is priritással bír, vagy akár a későbbiekben azzá válhat. Ezek az ágaztk, szakterületek a következők: mechatrnika fa és bútripar lgisztika kreatív ipar A megye gazdasági ágazati közül a feldlgzóipar a meghatárzó, mely a teljes megyei árbevétel 56%-át adta 2012-ben, míg a másdik legjelentősebb a kereskedelem vlt, közel 19%-kal. Az ágazatk között dmináns a gépipar, villams berendezés gyártása a feldlgzóiparn belül, elérve annak 72%-át, és a feldlgzóipari fglalkztatttság 40%-át. Ezt az élelmiszeripar követi mely az Önfenntartó Falu prgram keretében kiemelten kerül pririzálásra. A megye erdősültsége 27%-s, az rszág negyedik erdővel legjbban elláttt megyéje, mely lyan ptenciált rejt, amire hsszabb távn lehet alapzni. A lgisztika jelentősége a földrajzi elhelyezkedésből adódik, illetve a megvalósulás alatt álló infrastrukturális fejlesztések (M86 fejlesztése az M1 és a 8-as utak közti kapcslat megteremtése, sztrák autópálya-hálózathz való kapcslódás és vasút-hálózat villamsítása, szmbathelyi teherpályaudvar fejlesztések) által biztsíttt lehetőségének kiaknázását célzza. Az infrmatikáhz, a világhálóhz, a nymtattt és digitális sajtóhz, a kultúráhz valamint a digitális szlgáltatáskhz egyúttal az intellektuális tőkéhez kötődő ágazatk nélkülözhetetlenné váltak a mdern gazdaságt megteremtő infrmációs társadalm és a versenyképes gazdaság számára. A hetergénnek tűnő területek szrs együttműködése válik szükségessé, az ún. kreatív ágazatk szerepe nő. Az Európai Bizttság, s vele együttműködésben a Kulturális és Kreatív Ipar Szakértői Bizttság kiemelt terültnek tartja az ilyen jellegű fejlesztéseket. Az ágazatk fejlesztését támgató specifikus tevékenységek elindítása szerepel a prgramjaikban, miközben a turizmus, az élelmiszeripar külön tematikus területeken szerepelnek. 25

Célkitűzés A prgram célja, hgy szerves egységként kezelve a kiemelt kulcságazatkat, lyan szlgáltatáskat nyújtsn, mely alkalmas az adtt szektr szereplőinek versenyképességét jelentős mértékben megerősíteni. Ezen belül kiemelten hzzájárul a piaci, fgyasztói igények, technlógiai flyamatk flyamats nymn követéséhez, az ágazatn belüli üzleti kapcslatk bővítéséhez, az üzleti környezetet javító közös érdekek feltárásáhz, egyeztetéséhez, képviseltéhez. 26

1.1.8. Mechatrnika A mechatrnika meghatárzó súlyú a gazdaságban, mind termelési érték, mind pedig fglalkztatás szempntjából. Jelentősége alapján önálló krmányzati prgramként is szerepel, de biznys aspektus szerint a megyében található ptenciális vagy már meglévő beszállító vállalkzásk megerősítése külön is hangsúlyt kell, hgy kapjn. Az együttműködések srán az alábbi szlgáltatásk nyújtására kell kncentrálni: 1. Magyar részarány növelése a beszállítói értéktermelési lánckban 2. Térségi kis- és középvállalkzásk fejlődése, fglalkztatásának fejlesztése A megvalósításhz kapcslódó részcélk: Magyar beszállítók támgatása, fejlesztése Térségi beszállítói lánc kialakítása Ellátási láncba való integrálódás képességeinek fejlesztése Hálózatsdás, szinergiák erősítése, innvációs lehetőségek feltárása Kis- és középvállalkzásk fejlesztése 1.1.9. Fa- és bútripar Vas megye az egyik legerdősültebb megye Magyarrszágn. Jelentős erdészeti tapasztalattal és gazdasági súllyal rendelkezik, a bútripara aznban az elmúlt évtizedben jelentős kihíváskkal kellett, hgy szembenézzen, elsősrban a hazai piac megrendeléseinek, vásárlásainak radikális visszaesése miatt. A feladat a hzzáadtt érték növelése, hgy fkzttan képessé váljanak nemzetközi piacra lépésre. Az együttműködések srán az alábbi szlgáltatásk nyújtására kell kncentrálni: 1. Gyártásfejlesztés. Innvatív technlógiák fejlesztése és bevezetése a fa és bútriparban. Részprjektek: 1. vezetői infrmációs rendszer a vállalkzásknál 2. innvatív energia-hatékny módszerek az üzemekben 3. gépbeszerzések 2. Innvatív termékfejlesztés. Részprjektek: 1. idősek bútrai fejlesztése és piacra vitele 2. közösségi bútrk (kórház, szállda, labr) fejlesztése és piacra vitele 3. közterületi bútr fejlesztése és piacra vitele 4. speciális textilek fejlesztése a bútripar számára 3. Faszerkezetű mintaház-rendszer fejlesztése és mintaprjekt. 4. Hálózatsdás, együttműködés ösztönzése a Pannn Fa- és Bútripari Akkreditált Innvációs Klaszterrel 27

1.1.10. Lgisztika A megye gazdaság-földrajzi elhelyezkedésre rendkívül kedvezőnek mndható, közlekedési flysók, hagymánys kereskedelmi útvnalak szempntjából. Eddig elsősrban csak ptenciállal bírt, aznban a közeljövőben megvalósuló közúti, illetve vasúti infrastrukturális beruházásk elérhetővé teszik, hgy a lehetőségből valóság legyen. Ennek érdekében aznban tudats fejlesztési prgramra van szükség. Az együttműködések srán az alábbi szlgáltatásk nyújtására kell kncentrálni: 1. Lgisztikai stratégiai terv és mintaprjektek kidlgzása Vas megye lgisztikai adttságainak kiaknázására. 2. Lgisztikai kmpetencia- és kiválóságközpnt kialakítása, mind közösségi közlekedés-szervezéssel, mind lgisztikai szaktudás fejlesztésével 3. Citylgisztikai fejlesztés az ipari szimbiózis elveinek alkalmazásával 4. Lgisztikai, értékesítő és minősítő módszer és mdell kidlgzása 1.1.11. IT, digitális ipar A tervezési ciklusban nem csak a történeti adatkra szabad hagyatkzni, hanem a lehetséges jövőbeni iránykat is figyelembe kell venni. A kreativitás, az alktó szellem erősítése nagyn fnts, mely elsősrban a készségek általáns fejlesztése, semmint egy adtt ágazat specifikus fejlesztését jelenti. Ettől függetlenül a prgram srán az elsődleges rientáció az alkalmaztt infrmatika, infkmmunikáció, digitális ipar lesz. Ezeken a területeken úgy kell a kreativitást, kreatív alktókészséget erősíteni, hgy szervesen kapcslódjanak a megye fenntartható erőfrrásaira alapzó kulcs-ágazatkhz. Az együttműködések srán az alábbi szlgáltatásk nyújtására kell kncentrálni, összhangban az Európai Bizttság releváns irányelveivel: - az ktatást és a képzés, mely a kreatív ipark kínálati ldali, különösen a kis- és középvállalkzásk, a kreatív szakmák és képességek erősítésére és a befgadás feltételeire egyaránt jótéknyan hat; - a kulturális turizmus, mely önmagában is egy kmplex innvatív eszközrendszert és fenntartható kínálatt jelent a turisztikai vnzás közvetlen lkációs körében. 28

A Phl Emil Vállalkzás-fejlesztési Priritás elemeinek áttekintő ábrája: 29

Batthyány-Strattmann László Emberi Erőfrrás Fejlesztési Priritás Batthyány László gróf a bécsi rvsegyetem elvégzése után magánkórházat nyittt Köpcsényben. Flyamatsan képezte magát, több képesítést is szerzett. 1915-ben költözött családjával a körmendi kastélyba, ahl szemészeti klinikát tarttt fenn. A szegények rvsának nevezték, mivel rászruló betegeit ingyenesen kezelte. Skan már életében szentként tisztelték. 1999-ben megalapíttta a magyar krmány a Bldg Batthyány-Strattmann László díjat, az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedően teljesítő személyek elismerésére. Batthyány-Strattmann László a társadalmi érzékenység és elkötelezettség kiemelkedő példája. Hitt a flyamats tanulás fntsságában, abban, hgy van társadalmi felelősségünk, mellyel élni kell. Példát mutattt abban, hgy hgyan lehet önzetlenül, a laksság széles rétegeit elérve nemes célkat szlgálni, miközben saját szakmai fejlesztésére is flyamats hangsúlyt helyezett. Teljes mértékben megvalósítja azt az értékrendet, melyet Vas Megye Prgramjának emberi erőfrrás fejezete a sajátjának vall. A megye laksságát ösztönözni, segíteni abban, hgy egészségtudats életmódt flytassn, rendkívül fnts. Tudatsítani kell, hgy minden egyénnek felelőssége van abban, hgy milyen életkilátásai vannak, és milyen mértékben és időtávn képes teljes értékű munkát végezni és életet élni. Batthyány László, a példakép Egészséges, fejlődni vágyó emberek Meghatárzó jelentőségű Vas megye számára, hgy mennyire sikerül minőségi váltzást elérnie a megye társadalmának tanulásra, fejlődésre nyitttságában, legyen szó akár vállalkzásk vezetőiről, akár a munkavállalókról. Vnzó és egészséget támgató lakhellyé akkr fg válni a megye, ha tartalmas sprtprgramk széles spektrumát tudja kínálni. Végezetül fnts célkitűzése az is a Batthyány Emberi Erőfrrás Fejlesztési Prgramnak, hgy visszahzza, hazahzza az elköltözötteket, és megszerzett tudásukat saját maguk és a megye érdekében itt kamatztassák. 30

Priritás Batthyány Emberi Erőfrrás Fejlesztési Priritás Intézkedés Egészséges ember Indkltság: Magyarrszág laksságának egészségügyi állapta javult az elmúlt két évtizedben, ám az Európai Unió más rszágaitól még messze elmarad. Az átlagplgárk 15 %-a pedig úgy nyilatkzik, hgy az egészségügyi állaptát rssznak, vagy nagyn rssznak ítéli; az Európai Unió átlagáhz visznyítva ez 2,5-szeres szám. Magyarrszág, a Nyugat-dunántúli régió és Vas megye 2013-as krfáját összevetve szinte egyező képek kapunk, tehát egyre kevesebb a születés, visznt magas az idősek aránya, így öreg krösszetételű népesség fgyó típusról beszélhetünk. Az egyik legfőbb prbléma a társadalm elöregedése, mely nem csak Magyarrszágn, de az Európai Unióban is jellemző. Rssz egészségügyi állapt A magyar gyerekek, diákk körében egyre nagybb (10-15 % becsült gyakriság) a légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya, csökken a fizikai teherbíró-képességük is, életkrtól függően 5-20 % gyakriságú az elhíztt gyerekek aránya is, tvábbá érdemes megemlíteni a szaprdó mentális prblémákat. A magyar gyerekek egészségét beflyáslják a táplálkzási prblémák, az aktív szabadidő-eltöltés hiánya, a családi háttér, az iskla légköre, és a kamaszk krában a dhányzás és alkhlfgyasztás prblémája is megjelenik. Táplálkzási szkásk Mindezek tükrében elengedhetetlen fntsságú az egészségtudats életmód kialakítása már óvdás-isklás krtól. Ennek fnts eleme a megelőzés érdekében az aktív sprtlás. A sprt népszerűsítését látványs tömegsprt tevékenységgel, flyamats prmócióval kell tudni megvalósítani. Aktív szabadidő Észak- és Nyugat-Európában is általáns flyamat a társadalm elöregedése. Jellemző a társadalm széles, elsősrban idősebb csprtjaira, hgy a munkavégzést szeretnék váltzatsabb környezetben megvalósítani, ahl nyugalmban és természet-közeli módn tudnak lakni. Ők egy fnts ptenciális célcsprtt képviselnek, akik távmunkában tudják végezni az tthni munkájukat, és közben helyi szlgáltatáskat vesznek igénybe. A másik ptenciális célcsprt azk a nyugdíjask, akik a termálkincsre, egészséges környezetre alapzva szeretnének huzamsabb ideig Vas megyében tartózkdni. Mindkét esetben a megye földrajzi elhelyezkedése és adttságai jelentik a legfntsabb vnzerőt számukra. Európában általáns elöregedés Célk: 1. Az általáns egészségügyi állapt és közérzet javítása. Kisvárskban és falvakban egészségmegőrző, és egyben közösségépítő kezdeményezések minden krsztály számára. 2. Isklai keretek között egészséges életmódra nevelés, ezáltal egészségügyi prblémák megelőzése. 31

3. Sprt népszerűsítése, a tömegsprt, teljes életkrt végigkísérő aktív mzgás ösztönzése 4. A nyugat-európai demgráfiai váltzásk miatt adódik az alknygazdaságra épülő iparág kiaknázása, az arra alapzó önkrmányzati és üzleti beruházási prjektekkel és szlgáltatáskkal, valamint a turisztikai iparághz kapcslódó célcsprtk megszólításának szervezett frmája kapcslódik ide. 32

1.1.12. Egészséges életmód prgram Olyan integrált prgram kerül megvalósításra, melynek középpntjában a mzgáskultúra népszerűsítése, a prevenciós és szűrőprgramk állnak, dietetikai ktatással, illetve kmplementer medicina eszközökkel ötvözve. Mindez tudmánysan is alátámaszttt bázisn, szakrvsi támgatással. 1.1.13. Sprt prgram Az aktív szabadidő eltöltése minőségi módn jelentős mértékben tud hzzájárulni nem csupán az egészséges laksság létrejöttéhez, hanem közösségi létet is tud erősíteni. Fnts, hgy nem a versenysprt a hangsúly, hanem a rendszeres mzgás tömegsprtszerű prmóciója. Ennek eszközei rendezvények, családi napk, bemutatók, illetve tudmánys kutatásk, előadásk, illetve szabadidő sprtklubkban való részvétel ösztönzése a mzgás gyakriságáhz. A prgramkhz kapcslódóan szükséges kisebb beruházásk megvalósítása, melyek részben turisztikai, részben település-környezeti infrastruktúra, vagy közlekedési infrastruktúra, vagy hazai célú frráskból valósíthatók meg (pl. futó utak kijelölése, kerékpárutak kijelölése és építése, szükség esetén trnaterem építések 1.1.14. Alkny-gazdaság prgram A nyugat-európai idősödés révén széles bázisú generációk keresik azt a helyszínt, ahl nyugdt, biztnságs és versenyképes árú körülmények között tudnak az egészségi állaptuknak megfelelő minőségi ellátást kapni. A magas színvnalú vidéki, vagy kisvársi lakókörnyezet, illetve a meglévő terápiás, gyógyító kultúrára (gyógyfürdők, speciális ellátásk, fgászati kezelések), szakmai ismeretekre alapzva tudnak kialakulni az időskri szlgáltató bázisk. A tervezett fejlesztések, vagy állandóan, vagy rövidebb tartózkdási időre tudnak vendégeket csábítani a megyébe, kihasználva a fejlettebb nyugati rszágkhz való közelséget. Ezen beruházásk hzzájárulna a megyében található értékes, de kihasználatlanul álló ingatlanállmány hasznsításáhz. A prgram megvalósítása érdekében egy tudatsan szervezett, krdinált befektetői, partner-kapcslat építői tevékenységre van szükség. Szükséges vállalkzói bevnással a létesítendő szlgáltatási bázisk fejlesztése. A prgram célja tvábbá minőségi turisztikai vevőkör felkeresésének tevékenysége, előkészítve lyan beruházáskat, melyek hzzá tudnak járulni a megye turisztikai attraktivitásának növekedéséhez. 33

Intézkedés - Kmpetens ember Indkltság A megyei prgramzás megbeszéléseinek mindegyikén hangsúlys téma vlt, hgy erősíteni kell a munkavállalók, vállalkzók képességeit, készségeit. Legyen szó akár vállalkzásk vezetőiről, szakterületi irányítókról, ügyfelekkel kapcslatban álló munkatársakról vagy szakmai háttértámgatókról. A turizmustól a lgisztikán át, a vidéki gazdálkdókig. A közös fejlesztési igény alapján megfgalmazásra került, hgy érdemes lenne egy közös módszertani közpnt működtetésével az egyes területek számára módszertani támgatást adni az egyedi képzési-tanácsadási prgramk hatéknyságának növeléséhez. A demgráfiai váltzásk rendkívüli hatással vannak a társadalm érték-teremtési, fenntarthatósági képességére. Az elvándrlásk, az ingázásk, a várható bevándrlás kérdése mind felveti annak a szükségességét, hgy tudatsan fel kell készülni a várható váltzáskra. A felkészülés mind kulturálisan, mind gazdaságilag rendkívül fnts, illetve az erre adtt válaszk minősége attól függ, hgy milyen időhrizntn sikerül ezt látni, láttatni és reakciókat kidlgzni. A megye gazdaságának fejlesztéséhez szükséges emberi erőfrrás csak részben áll rendelkezésre. Elsősrban Vas megye aprófalvas településszerkezetéből, a megye mértéből felsőfkú isklai ellátttságból fakadóan, a megyében belül a kistelepülésekről, illetve a megyéből a fiatalk elvándrlása magas fkú. A legnagybb prblémát azknak a fiatalknak az elvándrlása kzza, akik megfelelő szakmai tudással, képzettséggel bírnak, de nem találnak a megyében munkát. Átfgó és integrált megközelítés kell a kmpetenciák, készségek fejlesztéséhez Felkészülés demgráfiai váltzáskra Tehetségek itthn tartása és hazahzatala kihíváskkal teli A kistelepüléseken tanuló fiatalk körében a tehetségek elvesztése az a prbléma, amely végső srn ugyanahhz a flyamathz vezet: magasabb hzzáadtt értékű munkára alkalmas, tehetséges (későbbi) munkavállalók vesznek el. Az itt élő értelmiség részben elszigetelődik az rszágban élő más (hasnló területeken élő) értelmiségiektől és szakmai flyamatktól, mert nincsenek vagy kevésbé ismertek, kihasználatlank azk a nemfrmális képzési/ismeretátadási lehetőségek, amelyek biztsíthatnák az elszakadási flyamat megállítását. Célkitűzések 1. Hzzájárulni ahhz, hgy az emberi erőfrrás készség- és képesség-fejlesztési tevékenységei egységes, prgresszív és hatékny módszertan alapján valósuljanak meg. 2. Aktívan előmzdítani, hgy a vas megyei tehetségek ne vesszenek el és szakmai/ felsőfkú végzettségük megszerzése után itthn maradjanak. Számukra vnzó alternatívát kínálni, illetve hzzájárulni ahhz, hgy az egykr a megye területéről elszármazttak visszatérjenek. 34

1.1.15. Kmpetencia Módszertani Közpnt A prgramalktás srán flyamats igény vlt, az emberi erőfrrás esetén, akár munkavállalóról, akár vállalkzóról vlt szó, hgy képessé kell tenni arra, területének, szakmájának fkzttan önálló és kmpetens gazdájává váljn. Mindez felvetette annak az igényét, hgy egy általáns ktatás-tanulás módszertani közpntt kell létrehzni, ahl szakmailag kidlgzásra kerülnek azk a módszerek, eljárásk, képzési anyagk, melyeket az egyes területekre utána hatéknyan lehet adaptálni. 1.1.16. Tehetséggndzás prgram Már több évtizedes definíció szerint a terület- és gazdaság-fejlesztés lényege a harc a tehetségekért. Rendkívüli nemzetközi versenyben kell tudni Vas megyének helyt állnia, és ez nem fg sikerülni, csak egy kmplex prgram révén. Ebbe beletartzik a tehetségek felkarlása, a más várskba induló jó képességű diákjaink hazatérésre ösztönzési prgramja, vagy a már máshl biznyíttt, de esetlegesen lyan életfázisba lépett egykri vasiak hazahzatala, akik nyitttak a visszatérésre. 35

A Batthyány Emberi Erőfrrás Fejlesztési Priritás elemeinek áttekintő ábrája: 36

Saághy István Egészséges Környezet Priritás 1865-ben született. Jómódú földbirtks, aki felelősséget vállalt a környezetéért. Saághy István saját kámni birtkán létesített, 1920-ban már 250 különféle fajú fenyőt és 1000 különböző lmbs fát és cserjét tartalmazó gyűjteményt. Faisklát hztt létre, hgy az arbrétum önfenntartó képességét biztsítani tudja. Emellett száms publikációja, szakdlgzata jelent meg. Aktív szereplője vlt Szmbathely parksításának. Saághy István azt az értékrendet személyesítette meg, aki felelősen gndlkdik a környezetéért, és intelligensen, kreatívan él annak adttságaival. Törekedett arra, hgy a természeti lehetőségekre épülő elképzeléseit gazdaságilag is fenntartható módn valósítsa meg. Tette mindezt Vas megyében, 100 évvel ezelőtt. Saághy István, a példakép A Saághy István Egészséges Környezet Priritás egy rendkívül kmplex eleme Vas megye fejlesztési prgramjának. Célja, hgy hzzájáruljn a Vas megye számára rendkívül fnts vidéki lét minőségi módn történő megéléséhez. Ehhez önfenntartásra törekvő vidéki közösség vezet, ahl a közösségi érzés élménye adtt, és ahl az ellátási lánc lerövidítése révén, valamint a kntrllált termék-minőségnek köszönhetően egészséges élelmiszerekkel képes ellátni a helyi laksságt. Célja tvábbá, hgy elősegítse az egészséges környezet létrejöttét, felhívja a figyelmet a környezeti váltzáskra, segítsen azkra felkészülni. Ugyanakkr az egészséges miliőre alapzva vnzó környezetet biztsítsn, megnövelt értékű és krdinált szlgáltatáskkal a hzzánk látgatók számára, akár mint turisták, akár mint az idősödő Európából idetelepedni kívánók számára. A megyénknek minden adttsága megvan ahhz, hgy gyógyvízkincsére építve erősítse a turizmusát, melyet az épített örökség és természeti környezeti értékekre építve, kihasználva az egészséges életmód, a kulturális prgramk iránti igényeket a megye más területeire tvábbvisz. Ehhez kapcslódóan valósulnak meg gyógyászati termékfejlesztések, illetve az időskri szlgáltató közpntk. Fnts cél tvábbá, hgy segítse a prgram az önkrmányzatk energia-takaréks, energiahasznsító törekvéseit is. Végül, de nem utlsó srban az egészséges környezet fnts eleme, hgy a termelés srán keletkező anyagk felhasználásának, hasznsításának a teljes életciklusát végigkövetve a hulladékkból történő energia-hasznsítás, illetve más értékteremtő célú alapanyag felhasználás is megvalósuljn. Minőségi vidéki élet Turizmus, mely megye teljes területére kihat Önkrmányzati zöld beruházásk Teljes életciklust felölő anyagmenedzsment 37

38

Priritás Saághy István Egészséges Környezet Priritás Intézkedés Önfenntartó falu Indkltság Míg az EU régi tagállamaiban 1957-től 2002-ig a mezőgazdasági ágazatk töretlenül fejlődtek, nőtt az agrártermelés, nőttek az állatlétszámk (pl. a sertéslétszám megduplázódtt), addig nálunk már az 1970-es évektől kezdődően katasztrfális csökkenés következett be. Magyarrszágn az agrárium vlt a rendszerváltzás és az EU csatlakzás legnagybb vesztese. Mind állatlétszámban mind feldlgzóipari kapacitásban óriási veszteségeket szenvedett az ágazat. Az állatállmány vnatkzásában ez azt jelentette, hgy például a legmeghatárzóbb állatfajk - szarvasmarha és sertés - tekintetében az alábbiak szerint alakultak a létszámk: Veszteségek a vidéki gazdálkdásban szarvasmarha állmány sertés állmány Frrás: KSH (ezer db) 1970 2000 2012 Vas megye 126 37 30 Magyarrszág 2500 805 753 Vas megye 190 85 35 Magyarrszág 11000 4834 2956 Az állattartás rmló hazai tendenciáját érzékelteti az a nemzetközi kitekintés, amely alapján a Dunántúlnyi nagyságú, 37 ezer négyzetkilméteres Hllandiában 5 millió szarvasmarhát és 15 millió sertést tartanak. Az állatlétszám tragikus csökkenése kzta, hgy csődbe mentek a vágóhidak és tejüzemek. Vas megyében, az 1990-es években 19 vágóhíd vlt, ma mindössze kettő működik (Körmend és Kemenesmagasi). Felszámlták a Szmbathelyi Vágóhidat is, amely üzem krábban évente 120 ezer sertést, és 40 ezer szarvasmarhát vágtt, és 500 embernek biztsíttt munkát. A nyúltenyésztés szinte teljesen rszágsan is megszűnt. Még a 90-es években is csak Vas megyéből több kaminnyi élőnyulat exprtáltunk Olaszrszágba. A megyében az elmúlt két évtizedben összesen 27 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági művelés alá vnt területek nagysága: a szántó 13 ezer, a gyep 5 ezer, a kert 8 ezer, a gyümölcsös pedig ezer hektárral lett kisebb (Frrás: Vas Megyei Krmányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság). A gyepek helyét elsősrban erdők és a beépített területek fglalták el. 2000-2013 között a megyében a művelés alól kivnt területek 24%-kal nőttek. A hasznsíttt mezőgazdasági területek nagysága jelenleg 325,7 ezer ha. A gyógynövénygyűjtés és termesztés, ami jelentős kiegészítő jövedelmet biztsíttt a vidéki népességnek majdnem teljesen megszűnt. Krábban minden helységben vlt egy-egy megbíztt felvásárlója az ÁFÉSZ-eknek. A zöldség gyümölcs kertészetek megszűntek. A szmbathelyi piac zöldségesei, és a nagy éttermek működtetői a budapesti Nagybani Piacról szerzik be a spanyl paradicsmt, a markkói paprikát és egyéb szükséges zöldségeket. Míg krábban jelentős vlt az élelmiszerexprtunk, mára Megszűnt kertészetek, vágóhidak, eltünő tudás 39

jelentős imprtra szrulunk. Az élelmiszerszállítás megnövekedett távlságai indklatlanul nagy környezeti terhelést jelentenek, és egyben csökkenti az ágazatban realizált bevételeket is. A mezőgazdasági- és élelmiszer feldlgzóipar egyes területei szinte teljesen eltűntek pl. növénylajipar, cukrgyártás, a húsipar és tejipar. A hazai és egyben a megyei mezőgazdasági termelést nem a piacgazdaság törvényei, hanem a támgatásk feltételei határzzák meg. A mikr-, kis- és közepes gazdaságk helyett nagytőkés társaságk megjelenése a jellemző, a minőségi szerkezetváltás helyett pedig a tömegtermelés vált tendenciává. Mindezek együttes hatása eredményezte a vidéki munkahelyek tömeges elvesztését, melynek helyében más nemzetgazdasági ágak nem vltak képesek megfelelő munkaerő felszívó hatást képezni, ennek eredménye a falvak laksságának egy része elvándrl, az elöregedő térségekben pedig növekvő munkanélküliség jelent meg. A mezőgazdaságban fglalkztatttak jelentős, 50%-s csökkenése figyelhető meg az utóbbi évtizedekben. 2010-ben 2395 fő teljes munkaidős létszáma vlt a mezőgazdasági vállalkzásknak. Azn falvakban, ahl némi növekedést könyvelhettek el a népességszámban, tt a funkcióban történt jelentős váltzás: a krábbi munkahely szerepet felválttta a kizárólag lakóhely funkció. Magyarrszág a mezőgazdasági termelés tekintetében rendkívül kedvező adttságkkal rendelkezik. Az rszág területének 60%-a kiváló termőtalaj, az egész glóbuszra vetítve ez az arány csupán 6%. A legpesszimistább szakértők becslése szerint is 15 millió embernek tudjuk megtermelni a szükséges élelmiszert. Egykr az Osztrák- Magyar Mnarchia éléskamrája vltunk, ma aznban az önellátásunkat (10 millió ember) sem tudjuk megldani. Éléskamra pzíció lehetősége adtt Mindezek ellenére az ágazat területi fntsságát jelzi az a tény is, hgy Vas megyében az ágazatk megyei GDP-hez való hzzájárulását vizsgálva megállapítható, hgy a mezőgazdaság részaránya jelentősen magasabb (6,5%) az rszágs átlagnál (3,77 %). Összességében elmndható, hgy segíteni kell a falvakat, hgy - ahgy évezredeken át vlt - újra önellátók legyenek, illetve a várs környéki zöldség tej övezetek újra kialakuljanak, munkáhz, jövedelemhez juttatva a vidéki embereket. Célkitűzés A nagy múlttal rendelkező agrárágazat újraélesztése, a helyi adttságkra építő vnzó és élhető, önfenntartó vidék kialakítása, amely bizts megélhetést jelent a vidéki laksság számára. A cél első fázisban a legalább részleges önellátás majd a teljes élelmiszer-önellátás, végül a jelentkező felesleg exprt piacra juttatásának megszervezése. Vidék, mint önfenntartó, exprtáló, vnzó lehetőség 40

1.1.17. Termelői-értékesítői szerveződés Ezen prgramelem keretében első lépésben felmérésre és meghatárzásra kerülnek a lkális piacn az értékesítési lehetőségek, időbeli lefutással, mennyiséggel. Meg kell szervezni a tárlási, csmaglási, disztribúciós flyamatt, minőség-biztsítási rendszerrel. A meghatárzó jelentősége a helyi előállítási képességnek van. A termelői csprtsulásnak képessé kell válnia arra, hgy a helyi piacról kilépve fkzatsan bővítse az értékesítés vlumenét és térbeli elérését. 1.1.18. Beszállítói lánc Meg kell ismerni, a keresleti ldal alapján, hgy milyenek a beszállítói képességek, mekkra előállítási kapacitás áll rendelkezésre, ehhez milyen termelői és humán infrastruktúra pársul. Ez alapján fejlesztési prgramt kell végrehajtani. 1.1.19. Ismeret-frmálás A helyi laksság, mint az értékesítés elsődleges célcsprtja körében meg kell ismertetni, hgy milyen jelentősége van a helyi előállítású élelmiszernek, ez milyen tvábbi előnyöket képvisel, hgyan járul hzzá a minőségi munka- és lakóhely megteremtéséhez. 41

Intézkedés Turizmus Indkltság Magyarrszág turizmusán belül Vas megye 2012-ben 6%-t meghaladó vendég-éjszakaszám részesedéssel rendelkezett, csak a vidéket (Bp. nélkül) tekintve pedig már közel 10% a megyére jutó vendégéjszakák aránya. Mindez egyértelműen jelzi a megye jóval az rszágs átlag feletti teljesítményét. Turizmus kiemelt jelentőségű A bruttó hazai termék nagyjából 2%-a képződik közvetlenül az (I) gazdasági ágban, ezt csak Smgy, Veszprém és Zala adatai múlják felül (Hévíz+Balatn). Az összes megyei gazdálkdó szervezet mintegy 6%-a tartzik közvetlenül a szektrhz, ami közel másfélszerese az rszágs átlagnak. A regisztrált vendég-éjszakák száma Vas megyében meghaladja az 1,5 milliót, a közvetlen szállásdíj-bevétel pedig a 9 milliárd frintt (2012). Nemzetközi tendencia, hgy - a gazdasági feltételek váltzásával - növekszik az élményközpntú, aktív, inkább több alkalmmal és rövidebb átlags tartózkdási idővel jellemezhető turisztikai igény. A felmérések szerint flyamatsan nő a vendégek környezettudatssága is. Élményközpntúság és Környezettudatsság A jelentős médiazajban és az internetes kntrll-lehetőségek mellett az egyértelmű, szimpatikus, kmplex üzeneteket hitelesen megfgalmazó (megfelelő termék- és szlgáltatáskínálatt felmutató), jól szervezett, az igényekre rugalmasan reagálni képes desztinációk versenyképessége kiemelkedő. A szervezettség, a térségileg összehanglt termékfejlesztés és marketingstratégia tekintetében lényegesen erősebbek a nagyrégiós, (főleg az sztrák) versenytársak. Célkitűzés 1. növelni a turizmusban az egy főre jutó költést, egyúttal a vendégéjszakák számát legalább 15%-kal 2. növelni a fglalkztatási hatást elsősrban a kistelepüléseken, a turisztikai szlgáltatásk, prgramk területi és tematikus lefedettségét, hgy a megye egypólusú (Bükfürdő-Sárvár, gyógy-wellness) turizmusa ldódjn, kiegészüljön 3. letisztult, megfelelően pzícinált, erős imázs-zsal rendelkező, prfesszinálisan menedzselt térségi márkák kialakítása megyei együttműködésben 42

1.1.20. Minőségi vevőkör megszólítása A krábbi sztrák, német vendégek dminanciáját felválttta egy kiegyensúlyzttabb vendégkör összetétel, melyben a lengyel és cseh turisták jelentették a hangsúlys új szereplőket, más igényekkel és költési hajlandósággal. Szükségessé vált kncentrált és megfelelő marketing üzenet kidlgzása tematikus, illetve területi alapn, és azk láthatóságának növelése új célcsprtk körében. Így a skféle megyei kínálat rendezett frmában történő pzícinálása, hatékny értékesítési csatrnákn való eredményes kmmunikációja kiemelt feladat. 1.1.21. Tematikus turisztikai kínálat A vevői igények természetes módn flyamatsan váltznak. Az aktuálisan vnzó attrakciókat úgy kell kidlgzni, hgy azk tematikusan megjeleníthetőek, integrálhatóak és kmmunikálhatóak legyenek. Ezekez a tematikus prgramkat, utakat illeszteni kell egymáshz, illetve az ügyfél-pntkn prmótálni. Az egyes tematikus utakat, szlgáltatás kínálatt a desztinációk részeként (Pannn termálvilág, Bük-Sárvár-Celldömölk és római világ Szmbathelyen) kell fejleszteni, elsősrban a turisztikai kncentráció ldása érdekében, a természeti és kulturális örökséghez kapcslódóan a megye két natúrparkjában, az Őrségben és az Írttkő Natúrparkban. A támgatásknak da kell kncentrálniuk, hl fejlődési ptenciál van, de jelenleg piaci alapn nem valósíthatók meg fejlesztések. A turisztikai termék-fejlesztéseknek mind infrastrukturális, mind szlgáltatás-fejlesztési elemet is tartalmazniuk kell 1.1.22. Helyi termék kínálat A helyi termékek fejlesztésének rendszeres nehézsége vlt, hgy a kínálatra történt a fókuszálás. A prgram keretében, az integráció révén egyből az értékesítési pntk igénye alapján történhet a fejlesztés kiszerelés, mennyiség, csmaglás, ütemezés, kapcslódó szlgáltatásk. A prgram célja, hgy a tematikus vagy térségi kínálatt erősítve jelenjen meg a helyi termék, a krábbinál jelentősebb mennyiségben és láthatósággal. 1.1.23. Bük-Bő-Gór víztárzó Vas megye vnzereje szempntjából óriási lehetőséget teremt, hgy jelentős szabadtéri vízfelület kialakítására nyílik lehetőség. A víztárzó előkészítettsége rendkívül magas szintű, és száms aktív szabadidősprt gyakrlását teszi lehetővé wakebard, surf, evezés, stb. Látványs és száms elemében haszns attrakcióval fg tudni bővülni a megyei kínálat. 43

Intézkedés Környezet Indkltság Az emberiség növekvő létszáma, valamint az életszínvnal flyamats emelkedése a környezet fenntarthatóságát egyre inkább veszélyezteti. Az antrpgén hatás már a blygónk bármely pntján kimutatható. Az életminőség javítása már a környezet állaptának helyreállítása nélkül nem képzelhető el. Ez csak kmplex intézkedéssrzat srán érhető el, amely magába fglalja az energiagazdálkdás (beleértve a megújuló energia felhasználás), a hulladékkezelés, a klímaváltzáshz alkalmazkdás kérdéseit is. Az előrevetített klimatikus váltzásk miatt a laksság és a természet környezeti feltételei jelentős mértékben váltznak. Az előrejelzések alapján már középtávn is az időjárási szélsőségek növekedésével kell számlni (aszályk vagy éppen túl sk és nagy intenzitású csapadék, hőhullámk). Klimatikus váltzásk hatása Szélsőségesebb lehet a patakk, flyók vízjárása. Új erdészeti- és mezőgazdasági kártevők jelentek meg: dióburk-fúrólégy, szelídgesztenye-gubacsdarázs, a szőlő aranyszínű sárgulását kzó kórkzó, melyek jelentős terméskiesést kznak, és tvábbiak megjelenése várható. Fkzódhatnak az élelmiszerlánc-biztnságt érintő prblémák. A szélsőséges időjárási helyzeteknek az agráriumn túlmutató, széleskörű hatása lehet pl. az energiafgyasztásra (hűtési vagy éppen fűtési igények növekedése). Egyes krcsprtkhz tartzókban átmeneti vagy tartós közérzet- vagy egészségrmlást válthat ki egy hőhullám. A krántsem teljes körű felsrlásból látszik, hgy a társadalm széles körét, lényegében véve mindenkit érintenek vagy érinteni fgnak ezek a jelenségek. Napjainkban egyre fntsabb a hulladékk hasznsítása és a lerakás mértékének csökkentése. Azk a hulladékk, amelyek nem tartalmaznak az elfgadható kckázatt jelentő kncentrációnál nagybb mennyiségben szennyezőanyagkat, felhasználhatóak, újrahasznsíthatóak. A hulladékk egy nagy csprtját jelentik az un. szerves hulladékk, amelyek mennyisége Magyarrszágn évente eléri a 190 ezer tnnát. Ennek jelentős mennyisége hőenergia termelésre hasznsítható. Hulladékk újrahasznsítása A szerves ipari hulladékk megfelelő kezelésének kiválasztása érdekében elengedhetetlen a szóba jöhető energetikai hasznsítási/termikus kezelési eljárásk összevetése, amelynek srán egyszerre kell a környezetvédelmi, az energetikai, valamint az esetleges társadalmigazdasági szempntkat mérlegelni. Az ipari üzemekben keletkező termelési maradék, ipari hulladék energia-hatékny feldlgzásának és hasznsításának egyik alapfeltétele a hulladék szállíthatóságának, valamint a szállítási költségek csökkentésének megldása. A megyében működő különböző vállalkzásk tevékenysége srán keletkezett szerves hulladék elsődleges feldlgzása lehet a hulladék tömörítése, illetve az elsődleges tárlás, valamint az égetéssel történő energiatermelés. A keletkező energia elsősrban kmmunális hőenergiaként a keletkezés helyén felhasználható. E hasznsítás a tevékenység közelében begyűjtött elsősrban fa alapanyagú bimassza felhasználásával kmbinálható, amely a beruházás megtérülését javítja. 44

A hidrgén-energetika területén Magyarrszág jelenleg számttevő lemaradásban van. Vegyipari, illetve finmítói célú hidrgén-előállítás már hsszú ideje történik ugyan Magyarrszágn, a szakirdalmban krai alkalmazási területnek tekintett közlekedési, anyagmzgatási területeken ugyanakkr egyelőre hiányznak a sikeresen megvalósíttt prjektek, más hidrgén-energetikai területeken (pl. mikr-chp) pedig még távlabbinak tűnnek. Vas Megye számára jelenleg egyedülállóan jó lehetőség mutatkzik arra, hgy innvatív prjektet hajtsn végre Magyarrszágn elsőként a hidrgén közlekedési célú hasznsítása területén. Egy ilyen prjektnek száms területen kmly pzitív hzadéka lehet a Vas megye számára, beleértve a társadalmi, fgyasztói, ktatási, kutatóhelyi, és nem utlsósrban az üzleti kapcslatk javítását is. Helyi természeti erőfrrásból mbilitás Célkitűzések 1. Tudats felkészülés a klímaváltzásra, és az alkalmazkdó képesség javítása - klímaváltzási stratéga kidlgzása, amely aznsítja a klímaváltzás Vas megyét érintő hatásait, tvábbá mértékadó és hiteles tájékztatás és felkészítés révén javítja a laksság és a gazdaság szereplők alkalmazkdó képességét. Elősegíti a felsőktatási kutatási ptenciál fejlődését, amely visszahat az innvációs képesség javítására. 2. A hulladékk növekvő mértékű hasznsítása és a hulladéklerakás mértékének csökkentése. A világpiacn a hulladék feldlgzó ipar alapanyag igénye hektikusan váltzik, ezért a megyében keletkező szelektíven gyűjtött kmmunális és ipari hulladék elsődleges feldlgzását lehetővé tevő háttéripar kialakítása biztnságs felvevő piact jelent az érintettek számára. A szerves hulladékk helyi hasznsítása a hulladék minőségének függvényében a szervesanyag visszapótlásn keresztül (kmpsztálás, bigáz előállítás), illetve a fsszilis energiahrdzók kiváltásával (hőenergia termelés) a környezet állaptának javításáhz járul hzzá. 3. Környezetbarát szállítási megldásk fejlesztése - a közlekedés a fsszilis energiafelhasználás egyik legnagybb fgyasztója. A gépjármű frgalm környezeti hatásai a nagybb gépjárműsűrűség mellett fkzttan jelentkeznek. A vársi levegőminőség javításáhz jelentős mértékben hzzájárul a dízelüzemű tömegközlekedési eszközök alternatív üzemanyaggal működő járművek lecserélésére. Emellett az új, innvatív hidrgénüzemű autóbuszk kísérleti jellegű bevezetése új munkahelyek létrehzásáhz, illetve nagy szakértelmet követelő tudásbázis kialakításáhz is hzzájárul. A hidrgén üzemanyag gyártására helyi erőfrráskra (szerves hulladék anaerb fermentációja) alapztt ipar is kialakítható, amely igény szerint bigáz előállításra is átállítható lehet. A hidrgénüzem alternatívájaként sűrített metánnal (CNG) üzemelő buszk rendszerbe állítása is lehetséges, a földgázt helyettesítő bigáz előállítása a szerves hulladékhasznsítás megldását és fejlesztését is jelenti. Mindez kmly kutatói háttérbázist is igényel, amely a megyében a felsőktatás háttér kapacitásainak fejlesztését teszi lehetővé, lehetőséget adva a természettudmánys és műszaki területen diplmát szerző fiatalk visszacsábításának. 45

1.1.24. Hulladék-hasznsítás A környezet-terhelés csökkentésének hatékny eszköze, hgy a termelés és fgyasztás srán képződött hulladékból energiát nyerünk ki, illetve együttműködés révén más vállalkzásk alapanyagként felhasználják. A tevékenység srán lyan eszközök kerülnek alkalmazásra, melyek mbil módn, költség-hatéknyan tudnak hzzájárulni ehhez a mdern energia-hasznsító rendszerhez. 1.1.25. Zöld közösségi közlekedés hidrgén-üzemanyag A vas megyei természeti erőfrráskra alapzva működik a répcelaki Linde üzem, mely termelése srán hidrgén képződik. A prgram részeként hidrgén-meghajtású buszk kerülnek beszerzésre, melyek a tematikus turisztikai desztinációk és a nagybb üdülőhelyek között szállítják rendszeres körjáratkban, környezetbarát módn a vendégeket. Az alkalmazás egyúttal tvábbi fejlesztéseket indukál. 1.1.26. Zöld közösségi közlekedés e-bike Az elektrms bicikli rendkívül népszerű Ausztriában már. A prgram keretében az sztrákmagyar határtérségben, natúrparkban kerül kialakításra egy elektrms bicikli-kölcsönző hálózat. 46

A Saághy István Egészséges Környezet Priritás elemeinek áttekintő ábrája: 47

Vas megye célkitűzés, priritás, beavatkzás kapcslatrendszerének áttekintő ábrája 48