PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010.

_ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010. József Attila Általános Iskola 2840 Oroszlány Táncsics Mihály út 42. Telefon: 34/360-172 Fax: 34/360-965 Email:info@jozsefattila.hu Honlap: www.jozsfattila.hu 1

" Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítse megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) Tisztelettel köszöntök Mindenkit, aki a József Attila Általános Iskola pedagógiai programjába betekint. Ezt a programot intézményünk pedagógusaival állítottuk össze nagy felelősséggel, abban bízva, hogy ezzel hosszú távra meghatározhatjuk nevelési-oktatási tevékenységünket. Tisztelettel: Tóth Gábor igazgató 2

_ Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása... 6 A pedagógiai program érvényessége, módosítása, nyilvánossága... 7 Az iskoláról... 8 Bevezető... 11 a) A TÁMOP-3.1.4 kódszámú pályázat tartalma:... 12 b) Az iskolánkba bevezetett "Arizona" program adaptálása.... 13 c) Nem szakrendszerű oktatásban bevezetett változások... 14 Nevelési terv... 15 1. Iskolánk jövőképe, küldetése... 15 2. Alapelvünk... 16 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, várható eredményei... 18 3.1. Oktatási és nevelési célok... 18 3.2. Működési célok... 19 3.3. Feladat:... 19 3.4. Eljárások, módszerek, eszközök... 20 3.5. Várható eredmények... 22 4. Feladataink a tanulási esélyegyenlőség megteremtésében... 23 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 24 5.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 24 5.2. Személyiségfejlesztés fő problémái, céljai és feladatai az egyes pedagógiai szakaszokban... 25 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink... 29 6.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb szempontjaink:... 29 6.2 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:... 29 7. A személyiségfejlesztést és a közösségfejlesztést szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 31 7.1. A tanítási óra... 31 7.2. E feladat megoldását, az integrációt elősegítő módszertani elemek:... 31 7.2.1. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés... 33 7.2.2 Projekt módszer... 34 7.2.3. Egyéb módszerek:... 35 7.3. A tanítási órán kívüli tevékenységek:... 37 7.3.1. Hagyományőrző tevékenységek... 37 7.3.2. Diákönkormányzat... 39 7.3.3. Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon... 39 7.3.4. Diákétkeztetés.... 40 7.3.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.... 40 7.3.6. Iskolai sportkör... 40 7.3.7. Szakkörök.... 40 3

7.3.8. Versenyek, vetélkedők, bemutatók... 40 7.3.9. Tanulmányi kirándulások... 41 7.3.10. Erdei iskola... 41 7.3.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti, színházi előadáshoz kapcsolódó foglalkozás... 41 7.3.12. Szabadidős foglalkozások... 41 7.3.13. Iskolai könyvtár... 41 7.3.14. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata... 42 7.3.15. Hit- és vallásoktatás... 42 7.4. Beiskolázás... 42 8. Kiemelt gondozást igénylő tanulók... 44 8.1. Különleges gondozás... 44 8.1.1. Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavar... 44 8.1.2. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók... 44 8.1.3. Sajátos nevelési igényű tanulók... 46 8.2. Tartósan beteg tanulók... 49 8.3. Integrációs felkészítésben részt vevő tanulók... 49 8.4. Tehetséges tanulók... 50 8. 5. Szociálisan hátrányos tanulók... 51 9. Gyermek- és ifjúságvédelem... 53 9.1. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége... 53 9.2. Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladatai... 54 9.3. A gyermekvédelmi célok megvalósulását szolgáló tevékenységek... 55 10. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok, programelemek... 57 11. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program... 63 11.1. Bevezető... 63 11.2. Egészségnevelés... 64 11.2.1. Az egészségnevelés tartalma... 64 11.2.2. Az egészségneveléshez kapcsolódó kiemelt kompetenciafejlesztési területek:... 64 11.2.3. Tanulóink egészségi állapota... 64 11.2.4. Az egészségnevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában... 65 11.2.5. Az iskolai közétkeztetés és a büfé... 67 11.2.6. A szenvedélybetegségek... 67 11.2.7. Mentális kórképek és pszichoszomatikus betegségek... 68 11.2.8. Az iskola-egészségügyi szolgálattal és más szervezetekkel való együttműködés... 68 11.2.9. Az egészségnevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben... 69 11.3. Környezeti nevelés... 71 11.3.1. A környezeti nevelés fogalma... 71 11.3.2. A környezeti nevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában... 71 11.3.3. Az intézmény és környezete... 72 11.3.4. A környezeti nevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben... 73 11.4. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési program végrehajtásának garanciái... 74 11.4.1. Az intézmény dolgozói és a program... 74 11.4.2. A taneszköz-ellátottság... 75 12. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái... 76 12.1. Szülői értekezletek... 76 12.2. Fogadóórák... 77 12.3. Nyílt nap:... 77 12.4. Családlátogatás... 77 12.5. Írásbeli tájékoztatás... 77 12.6. A szülők tájékoztatása az integrációs felkészítésben részt vevő tanulókkal kapcsolatosan:... 77 12.7. A szülők tájékoztatása a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulókkal kapcsolatosan:... 78 12.8. Segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban.... 78 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, eszközök és felszerelések jegyzékéről... 79 Helyi tanterv... 80 14. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 80 4

14.1. Tankönyvek esetében... 80 14.2. A taneszközök tekintetében... 80 15. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei... 81 15.1. Beiratkozás az iskolába... 81 15.1.1. Beiratkozás az első osztályba... 81 15.1.2. Beiratkozás második-nyolcadik évfolyamba... 82 16. Továbbhaladás az iskolában... 82 16.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei:... 82 16.2. Szöveges értékelés... 82 16.3. Értékelés a 4.-8. évfolyam végén... 83 16.4. Osztályozó vizsga... 83 17. Teljesítményértékelés... 85 17.1. A tanulók teljesítményének értékelése... 85 17.1.1. Elvek, követelmények:... 85 17.1.2. A tanulók értékelésének célja:... 86 17.1.3. Az értékelés helye a tanulás folyamatában... 86 17.1.4. A tanulók minősítése:... 86 17.1.5. Megállapodásaink a tanulók teljesítményértékelésével kapcsolatosan:... 88 18. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 90 19. A magatartás és szorgalom minősítésének szempontjai... 92 19.1. A magatartásból adott minősítések feltételei:... 92 19.2. A szorgalom minősítésének tartalma:... 92 20. A modulok, programcsomagok, tantárgyi bontás nélkül oktatott tantárgyak... 94 21. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5.-6. évfolyamon... 95 21.1. Cél:... 95 21.2. Feladatok:... 95 21.3. Megvalósítás... 95 22. A TÁMOP-3.1.4. kódszámú "Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben" című pályázatban vállaltak fenntartása, továbbvitele, kibővítése... 97 23. A pedagógiai program 2010/11-es tanévre szóló órahálói... 97 Mellékletek... 101 5

A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása A Pedagógiai Programot és Helyi tantervet az iskola nevelőtestülete a 2010. május 4-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselője, valamint kettő a testület által választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Oroszlány, 2010. május 4.. Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Oroszlány, 2010. május 4. iskolai diákönkormányzat vezetője A Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Oroszlány, 2010. május 4. Szülői Szervezet vezetője A József Attila Általános Iskola Pedagógiai Programját és Helyi tantervét Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. június 22. napján tartott ülésén jóváhagyta Oroszlány, 2010. június. polgármester 6

A pedagógiai program érvényessége, módosítása, nyilvánossága A pedagógiai programunk hatálya, hatályba lépése Az iskola a jelen pedagógiai programot a 2010/2011-es tanévtől alkalmazza. E pedagógiai program az általános iskolai nevelés-oktatás, teljes, 8 éves képzési szakaszára készült és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata, értékelése A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja és értékeli. Négy év múlva a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására a nevelőtestület, az igazgató, a nevelők szakmai munkaközösségei, a pedagógusok, a szülői szervezet, illetve a fenntartó tehet javaslatot. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők útján javasolhatják. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A nevelési, illetve a pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános, megtekinthető minden érdeklődő számára az irattárban, az igazgatónál, az igazgatóhelyetteseknél, a fenntartónál, a könyvtárban, a nevelői szobákban, illetve az iskola honlapján. 7

_ Az iskoláról Iskolánk a Vértes lábánál fekvő, 20 ezer lakosú Oroszlány város általános iskolái közül a legidősebb: 1950. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit. A 60-as évek végéig "anyaiskolának" számított, a város életében meghatározó szerepe volt. A város terjeszkedésével, új iskolák megnyitásával, a lakókörzetünk összetételének romlásával, több szociálisan hátrányos helyzetű család ideköltözésével, a 80-as évek közepére fokozatosan háttérbe szorult. Az erőfeszítések ellenére úgy éreztük, hogy a szakmai és szakmán kívüli elismertségünk nem állt arányban a befektetett munkánkkal. 1987-ben tantestületünk új koncepciót dolgozott ki az addigi jó és bevált hagyományokra építve, melynek következtében iskolánk 10 év alatt fokozatosan visszanyerte elismertségét. A felújítás következtében külsőleg megújult épületünk, vonzóbb lett. Belsőleg pedig beindítottuk a matematika - számítástechnika tagozatot, majd az emelt szintű idegen nyelv (német, angol) oktatását. Ennek következtében és a szabad iskolaválasztásnak köszönhetően intézményünkben a gyerekösszetétel arányosabbá vált. A pályázati lehetőségeket kihasználva az iskola tárgyi felszereltsége javult, amely lehetővé tette a még hatékonyabb oktató - nevelőmunkát., melynek egyik eredménye, hogy tanulóink sikeresen szerepelnek a különböző szintű (városi, megyei, régiós, országos) tantárgyi versenyeken. Az újonnan érkezett kollégák is hozzájárultak ahhoz, hogy megvalósuljanak elképzeléseink. Kreativitásukkal, tenni akarásukkal hozzájárultak az iskola fejlődéséhez. Ahhoz, hogy az eredményeinket megtartsuk, illetve fokozzuk hozzájárult, hogy mindig szoros együttműködésre törekedtünk a szülőkkel. 2005. februárjában Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testülete úgy határozott, hogy intézményünket összevonja a város egy másik általános iskolájával. Az összevonás után iskolánk két intézménynek lett a jogutódja a 1999-ben bezárt Gárdonyi Géza Általános Iskolának és az Arany János Általános Iskolának. 2009-ben jelentős változás következett be az iskola életében, intézményünk részt vett az országos iskolafelújítási programban (KDOP 5.1.1 pályázat keretében), melynek következtében az egyik épületszárny egy szinttel való megemelése valósult meg. Itt kialakításra kerül 5 új, legalább 55m2-es tanterem, egy 114,79 m2-es könyvtár, egy közel 8

30m2-es könyvraktár. A két épületszárnyat összekötő nyaktag pedig ideális helyet adott az akadálymentesítéshez szükséges lift elhelyezésére. Az átalakítások következtében létrejött nagyobb területű tantermek, amellett, hogy nagyobb mozgási lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek, lehetővé teszik, olyan, bútorzat beszerzését (jól mozgatható asztalok, székek), amelyek a kompetencia alapú oktatáshoz szorosan kapcsolódó új munkaformák, tevékenységek pedagógia módszerek alkalmazását segítik. Az épület egészére kiterjedő strukturált hálózat kiépítésével lehetővé válik számítógépek és egyéb IKT eszközök elhelyezése is a tantermekben. A felújított épületben egyéb helyiségek kialakítására is sor került, melyek szintén fontos feladatokat látnak el az iskola életében. Az iskolai könyvtár a bővítés eredményeként biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, számítógépek stb.). Központi szerepet tölthet be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának felkészítésében, közreműködik az intézmény oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, egyéb iskolai, művelődési programok szervezésébe stb.). A klubszoba kialakítása nagymértékben segíti a DÖK vezetésének munkáját (tanácskozás, újságszerkesztés, megbeszélések, stb). A két fejlesztő szoba kialakításával lehetővé válik, hogy a pedagógiai szakszolgálat fejlesztései is helyben, az iskolában valósuljanak meg a pedagógusok (tanító, fejlesztőpedagógus) közötti napi kapcsolattartás, a célirányosabb a fejlesztés érdekében. A tornaszoba kialakításával a felső tagozatos tanulóknak nem kell a városi sportcsarnokba járni testnevelés órára. A tankonyha kialakítása hozzájárulhat, az oktatás élet- és gyakorlat-közelibbé tételéhez. Az itt megszerzett ismereteket a tanulók szinte azonnal képesek befektetni, alkalmazni, hasznosítani. A bevásárlás, főzés, közös étkezés, takarítás, szelektív szemétgyűjtés mind-mind a közös tevékenység részei. Mindezek mellett jelentős taneszköz-beszerzésre is sor került. Az tárgyi, környezeti megújulás mellett szakmai megújulásként bevezettük iskolánkba a kompetencia alapú oktatást a TÁMOP-3.1.4. pályázat keretében. 9

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének fő célja és feladata, hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak a sikeres tanuláshoz, hozzájárulva ezzel is valamennyi tanulónk esélyegyenlőségének biztosításához a tanulás területén. 10

_ Bevezető Napjainkban az oktatás is a változások idejét éli. Sorra jelennek meg újabb és újabb törvények, törvényerejű rendeletek, amelyek egy másfajta kihívást jelentenek az oktatónevelőmunkát végző pedagógusok számára. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény több alkalommal is nagyobb terjedelmű, átfogó változásokon ment keresztül. Így a pedagógiai programunk is. 1998. bevezettük az első pedagógiai programunkat. A pedagógiai programra vonatkozó első nagy változást a közoktatási törvény 1999. évi módosítása jelentette, amelynek következtében minden iskolának 2001. szeptember l-ig felül kellett vizsgálnia a pedagógiai programját. A módosított közoktatási törvény 132..(1) pontja meghatározta azokat a szempontokat is, amelyek alapján a felülvizsgálatot el kellett végezni. A felülvizsgálat alapját a kerettanterv és a közoktatási törvény 48. -a adták. 2003-ban az 1993. évi LXXIX. törvény ismét módosításra szorult, a kormány a 2003. évi LXV. törvénnyel egészítette ki. Új tartalmi elem a Ktv. 48..(3) bekezdésének előírása, amely az alábbiakat tartalmazza: Az "iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A 2005/2006-os tanévben új pedagógiai programot készítettünk, amely 2006. szeptember 1-jével lépett életbe, mivel Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2005. februári ülésén úgy határozott, hogy 2005. szeptember 1-jétől összevonja a József Attila Általános Iskolát és az Arany János Általános Iskolát. Az új pedagógiai programunkat e két intézmény pedagógiai programja alapján készítettük el, figyelembe véve az Országgyűlés 2003. év június 23-i ülésnapján elfogadott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvényt, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendeletet, a fenntartónk középtávú intézkedési tervét és az intézményünk alapító okiratát. 2007-ben a törvényi változások miatt, pedagógiai programunkat felülvizsgáltuk és módosítottuk. A módosítás kiterjedt a kulcskompetenciák fejlesztése az oktatás, nevelés 11

területén, az SNI tanulók fejlesztési tervére, a szöveges értékelésre az 1-4. évfolyamon (törvényi háttér, elvek, eljárások, mondatbank) 2010-ben a pedagógiai programunkat újból felülvizsgáltuk és módosítottuk, a módosítás indokai: a) A TÁMOP-3.1.4. kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben című pályázat megvalósítása során szerzett ismeretek és korszerű módszertani eljárások beépítése. b) Az iskolánkba bevezetett "Arizona" program adaptálása, a tanítás-tanulás során felmerülő problémák, konfliktusok kezelésére. c) A nem szakrendszerű oktatás keretében végrehajtott változtatások. a) A TÁMOP-3.1.4 kódszámú pályázat tartalma: A kompetencia alapú oktatás implementációja: A pályázat keretében bevezettük a szövegértés-szövegalkotás kompetencia programcsomagot az első és ötödik évfolyamon mindegyik osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, a matematika programcsomagot l. évfolyamon egy osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, az idegen nyelvi (angol) kompetencia programcsomagot teljes tantárgyi lefedettséggel, a szociális életvitel-környezeti programcsomagot beépítve az egyes tantárgyakba (történelem, földrajz, osztályfőnöki) és az IKT programcsomagot hatodik évfolyamon. Emellett a tömbösített oktatást 5-6. évfolyamon az informatika tantárgy keretében. Új tanulásszervezési módok, korszerű eljárások bevezetése: Az intézmény a projekt során felkészült az új tanulásszervezési módok, korszerű módszertani eljárások bevezetésére. Ennek érdekében minden megvalósító pedagógus elvégezte az új tanulásszervezési eljárások, valamint az új módszertani eljárások alkalmazására felkészítő képzést. Az intézmény az új tanulásszervezési eljárások bevezetése érdekében, a fejlesztési innovációja során kidolgozta, a pedagógiai programjában és a helyi tantervében megjelenítette a tantárgytömbösített oktatás helyi eljárásrendjét az 5-8. évfolyamokon a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének 5-10-15 %-a mértékéig, valamint a magyar műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanításának eljárásrendjét. Fejlesztési innovációja során kidolgozta és megvalósította az iskola- óvoda átmenet megkönnyítésére a négy hetes Felfedező programját, az SNI tanulók integrációját segítő programját, melyet közösen dolgoztak ki a 12

pályázatban résztvevő feladat-ellátási helyek pedagógusai. Továbbá az olvasás, a magyar nyelv megszerettetését segítő olvasás hetét, a Lépésről lépésre iskolai program keretében szervezett háromhetes projektet, valamint a kompetenciafejlesztő programcsomagok moduláris oktatási programként való bevezetésének tervét. IKT eszközök oktatásban való használata: Az intézmény nevelőtestületének jelentős része rendelkezik valamilyen informatikai végzettséggel. A pályázat alapján minden megvalósító pedagógus felkészült az IKT eszközök oktatásban való használatára, így hatékonyabban tudják használni a TIOP 1.1.1. pályázat eredményeként iskolánkba kerülő eszközöket. A fejlesztési innováció során kialakítottuk és pedagógiai programunkkal összehangoltuk az informatikai stratégiánkat. IPR gyakorlat módszertani továbbfejlesztése: Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette a HHH tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért elvégezte a tantestület felét érintő IPR képzést. SNI fejlesztések: Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette az SNI tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért elvégezte a tantestület felét érintő SNI tanulók együttnevelésére felkészítő képzést. A nevelőtestület két tagja pedig, mélyebben megismerte a befogadó (inkluzív) pedagógia elméletét és gyakorlatát. Kompetenciamérések eredményeinek értelmezésére való felkészülés: A tantestület két tagja a projekt keretében felkészült a kompetenciaméréseken élért eredmények egzakt, mélységi, tanulói szintű elemzésére. b) Az iskolánkba bevezetett "Arizona" program adaptálása. Az iskolákban gyakori probléma a tanórák megzavarása. Az Arizona Program ezt a problémát próbálja orvosolni, hiszen célja a tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a zavarásmentes, nyugodt tanóra biztosítása, valamint a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanulókban. A program eredete: Edward E. Ford vezette be 1994-ben egy phoenixi iskolában, Arizonában (innen az elnevezés). Sikere miatt széles körben elterjedt. Németországban dr. Stefan Balke vezette be (német pszichológus). A pápai Weöres Sándor Általános Iskolának 13

Swchwetzingenben van partneriskolája, ott évek óta alkalmazzák a programot. Ennek szakmai anyagát a Hilde-Schule (a testvériskola) bocsátotta a pápaiak rendelkezésére, a pápai iskola pedig átadta a programot és tapasztalatokat nekünk, a József Attila Általános Iskolának. (az Arizona program eljárásrendje és dokumentumai a mellékletben) c) Nem szakrendszerű oktatásban bevezetett változások Nem szakrendszerű oktatást végzünk 5. 6. évfolyamon heti 6 órában. Ennek keretében bevezettük a nem szakrendszerű tantárgyat, amely heti óraszáma 3 óra. Ez az óraszám több tantárgy óraszámából kerül elvonásra. A három nem szakrendszerű tanóra mellett 5. évfolyamon a heti matematika órákból még 2 óra, magyar nyelv és irodalom órákból még 1 óra, 6. évfolyamon a heti matematika órákból még 1, magyar nyelv és irodalom órákból még 2 óra lesz nem szakrendszerű. (részletesebben a helyi tantervben) 14

_ Nevelési terv 1. Iskolánk jövőképe, küldetése Intézményünk kollektívája olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi jövőben látni szeretné az általános iskola működését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyőződésünk, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el tehát, amelyben: a gyermekek korszerű, IKT eszközökkel ellátott, európai színvonalú iskolába járhatnak, ahol ellátásuk, oktatásuk a lehető legmagasabb szintű, a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és mintát kapnak, az emberi nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük, a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van, a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg, testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni, életformájukká válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód. Mindent megteszünk azért, hogy diákjainkból nyitott, magabiztos, kedves, barátkozó természetű, szorgalmas, tisztelettudó, szófogadó, ambiciózus, együttműködő felnőttek váljanak. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan gyerekeket nevelni, akik megfelelő szinten rendelkeznek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciákkal, szeretik, védik a természetet. Ebben a nagy munkában legfontosabb szövetségesünknek a szülőket tekintjük. 15

2. Alapelvünk Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat. (József Attila) Iskolánk az együttműködés pedagógiájára épít. Tevékenységünk központjában a személyközpontú nevelés áll. Pedagógiai alapelveink: Az oktatás, nevelés eredményességét a következő pedagógiai alapelvekre alapozva kívánjuk biztosítani. Komplexitás elve Mely szerint figyelembe kell vennünk a biológiai, fiziológiai, pszichológiai, társadalmi törvényszerűségek együttes hatását. Feladatunk, hogy ezeket a tényezőket összehangoljuk. Egyenrangúság elve Mely szerint a pedagógus és növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés, oktatás folyamatában, tiszteletben tartva egymás személyiségét, szeretetteljes emberi kapcsolatra törekedve. A pedagógus vezető szerepének elve Szoros összhangban van az előző elvvel, mely szerint megtartjuk vezető szerepünket a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve Mely szerint biztosítjuk a tanulók életkori sajátosságaihoz és egyéni képességeihez mért fejlődést, segítjük őket az egyéni tanulás módszereinek elsajátításában. A közösségi élet élve Mely szerint célunk, hogy tanulóink az iskolai közösség aktív tagjaként éljenek. A közösségek biztosítsanak teret a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kialakítására. Törekedjenek az egyéni és közösség iránti tiszteletre, humánumra. Tapasztalatszerzés elve Mely szerint biztosítjuk a tanulóink számára a tapasztalati úton történő ismeretszerzést és a tapasztalatokból történő általánosítást. Korszerű a mindennapi életben jól használható, 16

továbbépíthető alapműveltséget közvetítünk, mely lehetővé teszi a környezetben való tájékozódást. Külső hatások elve Mely szerint támaszkodjunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, a mindennapi életben szereznek. A bizalom elve Mely szerint munkánk során a bizalom, a megértés a tisztelet irányítson bennünket tanulóink személyisége iránt. A következetesség elve Mely szerint határozott követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben, az igényességre neveljük őket. Célunk az értelmes fegyelem, az erőfeszítésre sarkalló légkör kialakítása. Egyúttal lehetőséget nyújtunk az önállóság, kezdeményezőkészség, kreativitás kibontakoztatására is. A nevelés ellentmondásosságának elve Mely szerint feladatunk a nevelés folyamatában előforduló ellentmondások, - különböző hajlamok, igények, képességek és lehetőségek - közötti ellentétek feloldása. 17

_ 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, várható eredményei Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. 3.1. Oktatási és nevelési célok Az iskolában folyó nevelés fő feladatainak megvalósításában célul tűzzük ki: A tanuló olyan személyiséggé váljon, aki nyitott az új iránt, változásra, megújulásra képes. Aki el tudja fogadni a másik ember személyiségét. Viselkedése udvarias, együttműködő. Képes az önálló és felelős tanulásra, munkavégzésre, tudásának gyakorlati alkalmazására. Saját és társai munkáját és eredményeit megbecsüli. Alakuljon ki benne az integratív-képi gondolkodásmód és az elvont-fogalmi és elemző gondolkodás. Aki ismeri és alkalmazza az emberek közti érintkezés, a kommunikáció formáit. Társas kapcsolataiban toleranciára, együttműködésre törekszik, magatartásával a konfliktusok kezelését, feloldását segíti. Igénye van az ápolt, gondozott megjelenésre, környezetre. Szolidáris a szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetű, eltérő fejlődési ütemű társaival. Tiszteli, megbecsüli családját, hazáját, a nemzeti értékeket, hagyományokat és kultúránkat. Tevékeny, alkotó emberként kívánja élni életét. Igénye van az egészséges életmódra, ennek érdekében tudatosan él. Ismeri, tiszteli és óvja a természeti és az épített környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra eredményeit. 18

3.2. Működési célok Az iskola biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, esztétikus környezetet. Az oktatáshoz szükséges segéd- és szemléltető eszközöket. A nevelőtestületben a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatás kap prioritást. A megvalósítást az alkalmazásra kerülő korszerű eszközök, módszerek, szervezeti formák biztosítják: - digitális eszközök (IKT), - kompetencia alapú oktatás, - kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezés, - projektmódszer, témahét - tömbösített oktatás - tantárgyi bontás nélküli oktatás A nevelőtestület célja, hogy az oktatást sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészítse ki. A szabadidős tevékenységrendszer segítse elő a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció kialakítását, a test és a lélek harmonikus fejlesztését. El szeretnénk érni, hogy az iskola végzős diákjai a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a tantervben megfogalmazott követelményeknek. Tanulóink rendelkezzenek olyan kompetenciákkal, bővíthető ismeretekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a következő iskolafok követelményeinek megfeleljenek. Alakuljon ki bennük elképzelés a továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést és a kötelességek gyakorlását illetően. 3.3. Feladat: A gyermeki fogékonyságra, érdeklődésre építve az alábbi készségeket, képességeket fejlesszük a tanulókban: 19

az ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket /gondolkodás, beszéd, írás, olvasás, szövegértés, matematikai képességek, IKT kompetencia/, az egyéni tanulás hatékony módszereit, a kulturált viselkedés, magatartás, az emberek közti együttműködés helyes normáit, a kommunikáció elfogadott formáit, különösen a tiszta, szép magyar beszéd használatára, az egészséges életmódhoz, a környezeti neveléshez kapcsolódó ismereteket és szokásokat, a tanulók erkölcsi és akarati tulajdonságai, nemzeti értékeink, hagyományaink, valamint az anyanyelv ismeretét, szeretetét. 3.4. Eljárások, módszerek, eszközök Az ismeretek átadásában prioritást kap: a tanulókkal való egyéni bánásmód, a tanulási zavarokkal küzdő tanulók segítése, változatos munkaformák a tanítási órákon. A nevelésben, oktatásban alkalmazott módszerek: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés: jutalmazás, büntetés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Személyre szabott megbízatások adása. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása Követelés (házirend, osztályok szabályalkotása stb.) Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos 20