ABAÚJSZÁNTÓI MEZÕGAZDASÁGI SZAKKÉPZÕ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV I. ÉRVÉNYES A 2009/2010-ES TANÉVTÕL FELMENÕ RENDSZERBEN
ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. BEVEZETÉS 3 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA 3 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 4 4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSE 5 5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 6 6. A SZAKKÖZÉPISKOLAI HELYI TANTERV SAJÁTOSSÁGAI 7 7. A SZAKISKOLAI HELYI TANTERV SAJÁTOSSÁGAI 8 8. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE 8 9. AZ OTTHONI FELKÉSZÍTÉSHEZ ELÕÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI 15 10. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 17 2
ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. BEVEZETÉS Tantestületünk az elsõ HPP elkészítésekor, és az azóta bekövetkezett módosítások során is úgy döntött, hogy helyi tantervként a Nemzeti Alaptanterv alapján készült kerettanterveket használjuk. Az eltelt idõ bizonyította döntésünk helyességét. Ennek elsõ számú kedvezményezettjei a tanulók voltak. Bár nem jellemzõ - és elsõsorban 9-10. osztályra korlátozódik a tanulói mozgás, a kerettantervek megkönnyítették az iskolaváltást. Tapasztalataink szerint a hasonló profilú, illetve környékbeli iskolákban szintén kerettantervek szerint történik az oktatás, ami megkönnyíti az iskolaváltást. A helyi specialitások, amit mi is alkalmazunk, nem okoznak nehézséget. A kerettantervektõl való eltéréseket az egyes képzési típusok helyi tantervében tüntettük fel. A nevelési programunkban megfogalmazott elveink összecsengenek a közoktatási fejlesztési stratégia kiemelt középtávú céljaival, amelyek a következõk: - Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén - Az oktatás egyenlõtlenségének mérséklése - Az oktatás minõségének fejlesztése - A pedagógus szakma fejlõdésének támogatása - Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése - Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása Nevelési programunkban a tankönyvek kiválasztásának szempontjait a közismereti munkaközösség javaslata alapján fogadtuk el. Ezeket az elveket azóta is magunkénak valljuk és a továbbiakban is alkalmazzuk. - A tankönyv fedje le az alkalmazott helyi tanterv (esetünkben a kerettanterv) tananyagát. - Ha mód van rá, tankönyvcsaládot kell választani. - Elõny, ha a tankönyvhöz egyéb segédlet is van (pl. munkafüzet, tanári és tanulói segédletek). - Legyen a könyv rendszerezõ, áttekinthetõ. - Feleljen meg a tankönyv a tartós használat követelményeinek. - Nagy gyakorisággal használt tankönyveket választunk, azért, hogy iskolaváltás esetén is jó legyen. - Új tankönyvet, tankönyvcsaládot bevezetni csak az adott munkaközösség egyetértésével, felmenõ rendszerben lehet.. Bár eddig is szerepelt szempontként a kiválasztásnál az ár, a jövõben erre még nagyobb hangsúlyt helyezünk. Figyelembe vesszük a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. paragrafusának elõírásait. A közismereti és szakmai munkaközösségek minden évben március 1-jéig döntenek a következõ tanévben szükséges tankönyvekrõl, tanulmányi segédletekrõl, ruházati vagy más felszerelési eszközökrõl. A döntésekrõl készült jegyzõkönyvek 1-1 példányát átadják az osztályfõnököknek és a tankönyvfelelõsnek. Ezek alapján az osztályfõnökök és a leendõ osztályfõnökök összeállítják azt a tájékoztatót, amit a 9. osztályos tanulók szüleinek 3
beiratkozáskor adunk át, a többi kiskorú tanuló szüleinek pedig a tanév utolsó tanítási napjáig írásban juttatunk el. Ebben egyúttal felhívjuk a szülõk figyelmét arra, hogy amennyiben a tanévkezdés nehézséget okoz számára, írásban kérheti az iskola segítségét. Minden évben augusztus 15. és szeptember 1-je között a konkrét létszámok, az igények és a pénzügyi kondíciók ismeretében az osztályfõnöki munkaközösség dönt a támogatások elosztásáról. Ennek mértékérõl az osztályfõnökök az ellenõrzõ könyvön keresztül tájékoztatják a szülõket. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A magasabb évfolyamba lépés feltétele az évfolyam tantervi követelményeinek teljesítése, amelyet az év végi elégtelentõl különbözõ osztályzattal fejez ki a szaktanár. Ugyanez vonatkozik a javítóvizsga eredményére is. Év végén, elégtelen osztályzat esetén két tantárgyból javítóvizsgát tehet a tanuló, de ha több tantárgyból elégtelen az osztályzata, akkor csak nevelõtestületi engedéllyel javítóvizsgázhat. A tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása az oktatási törvény szellemében kizárással járhat. A javító- és osztályozó vizsgán, a különbözeti beszámoltató vizsgán az akkor nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni. Nem osztályozható a tanuló, ha a törvényben meghatározott, megengedett hiányzást túllépte az elméleti, ill. gyakorlati órákon. A tanulmányok befejezésével a jelöltek záróvizsgát tesznek, tehetnek. Az intézményben szerezhetõ vizsgák: - a 12. évfolyam végén szakmai vizsga, ill. oktatási formától függõen érettségi vizsga - a 14. évfolyam végén technikus-képesítõ vizsga A záróvizsgát az országosan egységes vizsgakövetelmények szerint, a vizsgaszabályzatban elõírtan kell megtartani. A vizsga megszervezését, lebonyolítását, a vizsgatárgyak általános követelményeit, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a vizsgára való jelentkezést, a ügyvitel-re vonatkozó rendelkezéseket a vizsgaszabályzat határozza meg. A szakközépiskolai tagozaton sikeres érettségi vizsgát tett tanulók akkor kezdhetik meg tanulmányaikat a mezõgazdasági technikus szakmai képzésben, ha a szakmai programban elõ-írt nyári szakmai gyakorlatot sikeresen teljesítették. Elkezdhetõ a szakmai képzés a 12. osztály eredményes zárása után is, azzal a feltétellel, hogy a tanuló november 1-jéig sikeres érettségi vizsgát tesz. Ennek hiányában tanulói jogviszonya megszûnik. természetesen a szakmai programban szereplõ nyári gyakorlat letöltése ekkor is kötelezõ. Azok a 9. osztályos szakiskolai tanulók, akiknek az elsõ félévben a magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalomismeret, idegen nyelv, matematika, szakmai alapozás tantárgyakból kapott osztályzatuk átlaga eléri a 3,8-at, írásbeli szülõi kérésre a második félévtõl a szakközépiskolai tagozaton tanulhatnak tovább. A szakiskolai képzésben résztvevõk a 10. osztály tantervi követelményeinek teljesítése után iratkozhatnak be az általános állattenyésztõ szakképzésbe, tehát alapmûveltségi vizsgát nem kell tenni. A két éves szakmai képzést követõ sikeres szakmai vizsgával jogot szereznek arra, hogy általános mûveltségüket tovább fejlesszék, folytathassák tanulmányaikat a szakközépiskolai képzésben a 10. osztályban és érettségi bizonyítványt szerezzenek. A kötelezõ érettségi vizsgatantárgyakból a szakközépiskola 10. osztályának törzsanyagából 4
letett sikeres különbözeti vizsga esetén a tanulmányok a szakközépiskola 11. osztályában folytathatók. A tanulmányok folytatására, illetve a különbözeti vizsgára a szakmai vizsga napján kell jelentkezni. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése A tanulók értékelése Az ellenõrzési és értékelési rendszert a nevelési folyamat valamely, viszonylag jól elkülöníthetõ szakaszának az erkölcsi tudat, az érzelem, a magatartás, az akarat, a jellem fejlettségének vizsgálatához tervezzük. Az ellenõrzés és értékelés folyamán a nevelési érték-, cél-, követelmény-, tevékenység- és eszközrendszerben rögzített nevelõi elgondolásokat, terveket összehasonlítjuk az elért, megvalósított vagy csak megközelített eredményekkel, az egyes tanulók, ill. a közösség éppen adott fejlettségi állapotával. A nevelés folyamatának állandó szerkezeti elemei a tevékenység, a tapasztalatok elemzése és a tudatosítás. A nevelési folyamat eredménye a meggyõzõdésen alapuló, a kívánt helyes cselekvés és magatartás kialakulása, amelyet elsõsorban a nevelési folyamatban fejlesztett erkölcsi tudat szabályoz. Mindez helyes követelések és a nevelõi példaadás, a jó orientációs minták hatására alakulhat ki. Az oktatási teljesítményvizsgálatok közismertek, és általánosan alkalmazzuk azokat. Az értékelés típusai a diagnosztikus, formatív és szummatív típusok. Az iskolai beszámoltatás formái: A tanulóknak a félévi és év végi osztályzat megállapításhoz osztályozó vizsgát kell tenniük, ha - felmentettük a tanórai foglalkozások alól, - ha engedélyeztük, hogy a tantárgyi követelményeknek az elõírtnál rövidebb idõ alatt tegyenek eleget, - a meghatározott idõnél többet mulasztottak, és a nevelõtestületünk határozata alapján osztályozó vizsgát tehetnek. Különbözeti vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki másik iskolából kéri átvételét iskolánkba, és az átvétel feltételeként azt az iskola igazgatója elõírja. Ennek részleteit a tanuló vagy szülõ kérelmére küldött írásbeli válaszban kell meghatározni. Az osztályozó vizsgát és a különbözeti vizsgát minden esetben a vizsgaszabályzatokban foglaltak szerint az igazgató által megbízott bizottság elõtt kel tenni. A kötelezõ érettségi vizsga tantárgyaiból tett osztályozó- és különbözeti vizsgáknál a középszintû érettségi vizsga elõírásait (írásbeli, szóbeli) alkalmazzuk, a többi tantárgy esetén csak szóbeli vizsgát kell tenni.. 5
A számonkérés formái: - tanulmányok alatti vizsga, - félévi, év végi beszámoltató vizsga 5. A tanulók fizikai állapotának mérése A közoktatásról szóló törvény 41. (5) értelmében évente két alaklommal õsszel és tavasszal gondoskodnunk kell a tanulók fizikai állapotának mérésérõl. Ez iskolánkban a képzés jellegébõl fakadóan különösen nagy jelentõséggel bír. Az alapképzést követõen csak azok kapcsolódhatnak be a szakmai képzésbe, akik jól bírják a terheléseket, képesek a fizikai munka kitartó végzésére, ellenállóak az idõjárási viszonytagságokkal szemben, tehát megfelelnek a szakmai alkalmassági vizsgán. Ezért évenként vissza-térõen szeptember hónapban a 9-12. osztályokban a következõ méréseket végezzük el: Alapmérések: - testmagasság - testtömeg - csuklókerület - a mellkas körmérete - pulzus - vérnyomás Tanévenként két alkalommal az általános fizikai teherbíró képesség minõsítéséhez gyûjtünk adatokat, amelyek alapján feltérképezhetõk az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Hungarofit motorikus próba: 1, Aerob, vagy alap- állóképesség mérése (Cooper-teszt) Dinamikus ugróerõ: 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése (Helybõl távolugrás páros lábbal) Dinamikus dobóerõ: 3. A kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (Kétkezes labdadobás vetés hátra fej fölött tömött labdával) 4. A kar- törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (Egykezes labda-lökés helybõl, az ügyesebb kézzel, tömött labdával) 6
5. A vállövi- és karizmok erõ- állóképességének mérése (Mellsõ-fekvõtámaszban karhajlítás és -nyújtás, folyamatosan kifáradásig) 6. A csípõhajlító- és hasizom erõ- állóképességének mérése (Hanyattfekvésbõl felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig). A tanulóink fizikai állapotának mérésére testnevelés óra keretében kerül sor, az adatok összegyûjtését, értékelését a testnevelõ tanár végzi. Ahhoz, hogy tanulóink differenciált terheléssel való fejlesztése tudatos, nyomon követhetõ legyen, az eredményeket, a minõsítést számítógépen is szükséges rögzíteni. Ügyelnünk kell arra, hogy, a mérések ne legyenek öncélúak, a tanulók egészséges életmódra nevelését segítsék és szolgáljanak nevelési eszközül az önismeret, az önértékelés, az önbecsülés, az akarat fejlesztése során. 6. A szakközépiskolai helyi tanterv sajátosságai A mezõgazdasági szakmacsoportos oktatás tehát két részbõl: ismeret (elmélet) és gyakorlat tevõdik össze. A tanév során mindkét részterületen elért eredményt minõsítjük (osztályozzuk), félévkor és tanév végén viszont a tanulók egy osztályzatot kapnak a következõk szerint: - Ha valamelyik részterület osztályzata elégtelen, a végsõ minõsítés is elégtelen, javítóvizsgát viszont csak abból a részbõl kell tenni, amelynek minõsítése elégtelen. - Ha a részterületek osztályzata jobb mint elégtelen, akkor a végsõ minõsítést a két osztályzat számtani átlaga alapján kell megállapítani. Ha ez 5 tizedre végzõdik, kerekítõ tényezõként az alapozó gyakorlatok napló osztályzatát kell figyelembe venni. - Az iskolai dokumentumokban fel kell tüntetni a részismeretek elnevezését, évi óraszámát, a részosztályzatokat és a végsõ osztályzatot. A felsorolt módosítások tükrözik, hogy oktatásunkban prioritást élveznek az idegen nyelvek és a matematika, fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést és a sport megszerettetését, támogatjuk a matematikából való felzárkózást, de nem mondunk le arról sem, hogy a szak-macsoportos alapozó oktatás keretében megszerettessük a mezõgazdasági szakmákat. A szakközépiskolai képzésben résztvevõ tanulók a törvényekben szabályozottak szerint maguk választják meg a tanulni kívánt tantárgyakat, hogy 11-12. osztályokban mely tantárgyakból kívánnak részt venni emelt szintû felkészítésben. Ennek rendjét, módját, korlátait az iskolai házirend szabályozza. Kötelezõ érettségi tantárgyak: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol vagy német) 7
Kötelezõen választható tantárgyak: - biológia vagy - szakmacsoportos alapozás Azok a tanulók, akik érettségi vizsga után szeretnének bekapcsolódni az iskolában folyó mezõgazdasági technikus szakképzésbe, azoknak a szakmacsoportos alapozó oktatásban kötelezõ részt venni, és ezt a tantárgyat érettségi tantárgyként választani. Általános vizsgakövetelményekre épülõ tantárgyak, amelyekbõl a tanulók választása szerint érettségi vizsga tehetõ: - rajz és vizuális kultúra - testnevelés - informatika 7. A szakiskolai helyi tanterv sajátosságai A szakiskolai tagozaton az 1/2006.(VI.29.)OKM rendelet mellékleteként kiadott Kerettanterv a szakiskola számára III. Kerettanterv a középfokú nevelés-oktatás általános mûveltséget megalapozó szakiskolai szakaszára (9-10. évfolyam) változatot választottuk. Ez lehetõséget biztosít az általános iskolai komoly hátrányok kompenzálására és a szakképzésbe való bekapcsolódás elõkészítésére. A pályaorientáció és a szakmai alapozás során a mezõgazdasági szakmacsoport közös szakmai ismereteinek oktatása, készségek, képességek fejlesztése folyik. A szabadon tervezhetõ órakeretben a tanulók felkészültsége, érdeklõdése alapján történik az alapkészségek fejlesztése (írás,olvasás,számolás),az anyanyelvi és idegen nyelvû kommunikáció vagy szakmai orientáció. A mûvészeti tantárgycsoporttal a tanulók rajz-és vizuális kultúrát és ének-zenét tanulhatnak. 8. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje A tanév során az írásbeli beszámoltatások két formáját alkalmazzuk: - A helyi tantervben szereplõ írásbeli dolgozatok - A helyi tantervben nem szereplõ írásbeli feleletek Az írásbeli dolgozatok íratásánál a következõ szempontokat kell érvényesíteni: - A dolgozatot megelõzõen elõkészítõ órát, szükség esetén korrepetálást kell tartani. - A dolgozatírások idõpontját legalább egy héttel elõtte közölni kell a tanulókkal, és úgy kell ütemezni, hogy egy nap csak egy írásbeli dolgozat írására kerüljön sor. - Egy héten belül két dolgozat írására kerülhet sor. - Azoknak a tanulóknak, akik nem tartós hiányzás (pl. kórházi kezelés) miatt hiányoznak a dolgozatírás napján, késõbbi idõpontban, lehetõleg az adott félévben, be kell pótolni a dolgozatot. 8
- Az írásbeli dolgozatra adott osztályzatot az osztálynaplóba, az írásbeli rovatba piros tollal kell beírni. - Az írásbeli dolgozatokra kapott osztályzatokat a félévi és év végi osztályzatok megállapításnál az egyéb osztályzatokkal azonos súllyal kell figyelembe venni. Írásbeli dolgozatot kell írni a következõ tantárgyakból és témákból: Szakközépiskola: Szakiskola: - Magyar nyelv 9/A, 10/A, 11/A, 12/A - Angol nyelv 9/A, 10/A, 11/A, 12/A - Német nyelv 9/A, 10/A, 11/A, 12/A - Matematika 9/A, 10/A, 11/A, 12/A - Magyar nyelv 9/B, 10/B - Angol nyelv 9/B, 10/B - Német nyelv 9/B, 10/B - Matematika 9/B, 10/B A helyi tantervünkben nem szereplõ, tehát az elõzõ felsorolásban nem említet tantárgyakból írásbeli feleletekre kerülhet sor, amelyek szolgálhatják egy-egy óra anyagának az ellenõrzését vagy egy téma lezárását. Azon a napon, amikor a tanulók írásbeli dolgozatot írnak, írásbeli feleletre csak olyan tantárgyból kerülhet sor, amelynek a heti óraszáma egy. Egy osztályban, tanulócsoportban, egy napon belül csak egy témazáró írásbeli feleletre kerülhet sor. A tervezés során amit szükség esetén az osztályfõnökök koordinálnak azok a tantárgyak élveznek elõnyt, amelyeknek kisebb a heti óraszámuk. A témazáró írásbeli feleleteket megelõzõen rendszerezõ, gyakorló órát kell tartani, szükség esetén délutáni vagy kollégiumi korrepetálást. is. A témazáró lehetséges kérdéseit ismertetni kell a tanulókkal, amit a füzetbe rögzíteni szükséges. A témazáró írásbeli feleletekre adott osztályzatokat a többi jegytõl bekarikázással különböztetjük meg. Az írásbeli dolgozatok, írásbeli feleletek javítása során az érettségi vizsgaszabályzat követelményeit kell figyelembe venni, minõsítésük a középszintû érettségi írásbeli pontszámai alapján történik. A javítást az íratást követõ két héten belül kell elvégezni. Szakközépiskolai tagozat Magyar nyelv és irodalom Évfolyamonként 3 dolgozat A dolgozat témakörei: 9. évfolyam 1., A Biblia v. Az ókori görög irodalom tantervi törzsanyagából (Homérosz, Szophoklész) 2., A középkori irodalomból (A virágzó középkori irodalom egy-két jellegzetes darabjának elemzése, pl. ÓMS) 3., Az európai dráma egy jellegzetes korszaka, Shakespeare v. A barokk eposz sajátosságai Zrínyi: Szigeti 9
veszedelem c. mûvében 10. évfolyam 1., A felvilágosodás korának irodalmából (Voltaire, Goethe, Csokonai, Berzsenyi munkásságából) A feladat egy-egy mû komplex elemzése v. egy tematikai egység több szempontú vizsgálata lehet (tartalmi és stílusjegyek) 2., A romantika irodalmából (Kölcsey és Vörösmarty munkássága) A feladatok típusa megegyezik az 1. dolgozatéval 3., Egy-egy alkotói portré, pályakép v. pályaszakasz bemutatása Petõfi és Arany munkásságából (Lehet a feladat mûfajcentrikus is, pl. A nagykõrösi balladák Arany életmûvében.) 11. évfolyam 1., Madách Imre: Az ember tragédiája (pl. mûfaji sajátosságok, a kompozíció v. a XIX. sz. eszméinek vizsgálata, ill. a jellemek.) 2., Mikszáth írásmûvészetébõl v. Az európai realizmus kiemelkedõ alkotói (pl. Balzac, Gogol, Tolsztoj, Csehov) 3., A Nyugat I. generációjának munkásságáról (pl. Ady, Móricz, Babits) 12. évfolyam 1., Portrék a XX. sz. világirodalmából (pl. Kafka F., Brecht B., Mann Th., Hemingway) 2., József Attila és Radnóti mûveibõl (összehasonlító mûelemzés) 3., A kortárs irodalomból (szabadon választott, esetleg órán fel nem dolgozott mûvek önálló értelmezése Angol nyelv 9. évfolyam Témák Nyelvtan 1., Személyi adatok Számok (1-1000) Hobbi Szoba leírása Személyek leírása Birtoklás A lenni ige ragozása (jelen idõ) Névelõk Személyes névmások kifejezése (have/has) A fõnév többes száma Felszólítás, javaslat 10
2., Helyiségek, bútorok Épületek, útbaigazítás Étkezések 3., Napirend Házi munka Ruhavásárlás Foglalkozások Szabadidõs tevékenységek (Let s ) Mutató névmások s birtokos of birtokos can/can t képesség kifejezése Sorszámnevek Megszámlálható /megszámlálhatatlan fõnevek Some/any határozatlan névmások Present Simple Present Continuous Pres. Cont..expressing future mások Simple Present Present Continuous Simple Past Past Continuous 2., Szünidõ, nyaralás Mindennapi tevékenységek, tárgyak Történet leírása 10. évfolyam Témák Nyelvtan 1., Természet Simple Future Idõjárás Utazás going to szerkezet Will segédige Önálló birtokos név- 3., Hely leírása Utazás(Utazás vonattal) Zene, szórakozás Present Perfect Present Perf. vagy Simple Past Present Perfect Continuous have to 11. évfolyam Témák Nyelvtan 1., TV, rádió, filmek, könyvtár Ételek, fõzés both and neither nor all/none Sport Érzékelést kifejezõ igék (sound, look, 11
2., Természet, környezet Számítástechnika, internet Tudománnyal kapcsolatos szavak, kifejezések 3., Szokások Olvasás (könyv, újság) Vásárlás smell) Egyetértés kifejezése (So do I./So am I.) Might,may-lehetõség could/couldn t képesség a múltban Utókérdések Feltételes mondatok (1., 2. típus) will vagy going to Szenvedõ szerkezet (Present Simple and Continuons) Verbs followed by Infinitive 12. évfolyam Témák Nyelvtan 1., Színház Öltözködés Feltételes 3. típus mondatok Katasztrófák Gazdasági, wish/if only Relative clauses társadalmi problémák 2., Bevásárlóközpont, szolgáltatások, szálloda Hivatalos levél írása 3. Érettségi típusú feladatlap Mûveltetés Lehetõség, valószínûség kif. (might, may, must, can t, must have, can t have Igeidõk Német nyelv 9. évfolyam Témák 1., Megszólítás, üdvözlés, bemutatkozás, betûzés, vásárlás, étteremben, étkezések, személyes névmások, a szabályos igék ragozása, szórend, heissen sein ragozása, kiegészítendõ kérdés, határozott névelõ, udvarias felszólítás, határozatlan névelõ, számok 1-1000-ig, tagadás, melléknév állítmányi szerepben, a fõnevek tárgyesete, möchte ragozása, tõhangváltós igék: essen, nehmen Feladatlap a dolgozatfüzetben 2., Személyi adatok, 3. személy bemutatása, család, napirend, vélekedés kifejezése, szabadidõ, Berlin 12
nevezetességei,,von használata a birtokviszony kifejezésére,mein birtokos névmás, eldöntendõ kérdés, személyes névmás tárgyesete, gyenge fõnevek, haben ige ragozása,,kein tagadószó doch használata, in + Tárgyeset, elváló igekötõk, tõhangváltós igék: schlafen, sehen,man általános alany, es gibt használata wissen, müssen, können ragozása für, auf, über + Tárgyeset Feladatlap 3., Nyelvtanulás, idegen nyelvek, élelmiszervásárlás, étteremben A pontos idõ kifejezése, wollen ragozása, ein, kein, határozatlan névmás Jeder, alle névmás használata Földrajzi nevek Dieser3 névmás használata Felszólító mód Mögen ragozása, werden ragozása Trotzdem, deshalt kötõszól Nichts, mehr tagadószók Feladatlap 10. évfolyam Témák 1., Étteremben, öltözködés, tetszés, nem tetszés kifejezése, lakás, bútorok elhelyezése, egy szokatlan nyaralás története, közlekedés, Bécs nevezetességei, részeseset, személyes névmások részesesete, elöljárószók részesesettel, igék részesés tárgyesettel, perfekt képzése, használata, birtokos névmás, dass + Kati szórend, dürfen, liegen, legen, sellen, stehen, hängen ragozása és használata, denn kötõszó használata, birtokos eset Feladatlap 2., Hétköznapok, telefonálás, családi ünnepek, diákmunka, nyaralás Visszaható igék, névmási határozószók, hasonlítás, melléknévfokozás, weil + Kati szórend, lassen ige ragozása és használata, kérdõszóval bevezetett mellékmondat, idõhatározók, dátum kifejezése, sorszámnevek, földrajzi nevek, melléknév gyenge ragozása Feladatlap 3., Szállodában, iskolai élet, vélemény-nyilvánítás, ellentmodás, orvosnál, betegségek, hivatalos levél, Budapest nevezetességei, Rostock, Luzern, Salzburg rövid bemutatása A melléknév erõs és vegyes ragozása, elbeszélõ 13
múlt (Imperfekt) fõnévesült melléknevek, szenvedõ szerkezet. 11.. évfolyam Témák 1., Német tanulás, lakásunk, lakóhely, házimunka, levelezés, mit szeretünk, mit nem, miért, Szenvedõ szerkezet, zu + fõnévi igeneves szerkezet, um zu szerkezet, weil, da, denn, ob, wenn kötõszók 2., Tévézés, szabadidõ, szakmák, pályaválasztás, jellemzés, önmagunk, mások, jövõbeni terveink. anstatt,,ohne használata,bar szócska, lässt sich használata vonatkozó névmás és mellékmondat, melléknévragozás 3., Étkezési szokásaink, egészséges táplálkozás, receptek, hagyományok, élelmiszer vásárlása, ruha-nemû vásárlás, divat, a pénz szerepe, melléknévi igenevek, je desto használata, brauchen zu szerkezet, einer, keiner használata 12. évfolyam Témák 1., Ünnepelni, szülinapi parti, munkaidõ után, szabadidõs programok, szünidõ, nyaralás, utazásra fölkészülni, elõkészületek, esküvõ, házasság, sport Feltételes mód, haben zu, sein zu szerkezet, solange, während, nachdem, bevor, als, wenn, seit, bis kötõszók használata 2., Utazás autóval, környezetvédelem Feltételes mód, szenvedõ szerkezet módbeli segédigékkel, vonzatos igék, melléknevek 3., Próbaérettségi feladatlap Matematika 9. évfolyam Témák 1., Halmazok, számok, ponthalmazok Mindennapok matematikája 2., Függvények, algebra (nevezetes azonosságok elsõfokú egyenletek, egyenletrendszerek) 3., Geometriai transzformációk (egyenes és pontra vonatkozó tükrözés, eltolás, elforgatás, vektorok) Témák 10. évfolyam 1., Témakör: gyökös kifejezések, mindennapok 14
matematikája (kiválasztási feladatok, valószínûség) 2., Témakör: Egybevágóság, hasonlóság 3., Témakör: Algebra, másodfokú egyenletek, függvények, egyenlõtlenségek 4. Vektorok, trigonometria I. (szögfüggvények értelmezése, alkalmazása, derékszögû háromszögben Témák 11. évfolyam 1., Témakör: Kombinatorika, valószínûség számítás, hatvány, gyök, logaritmus 2., Témakör: Trigonometria II. (sin, cos tétel, trigonometrikus azonosság, trigonometrikus egyenletek) 3., Témakör: Egyenesek koordináta-geometriája 4. Témakör: Kör, parabola, koordináta-geometriája Témazáró dolgozatok matematikából 12. évfolyam 1., Témakör: Számsorozatok, mindennapok matematikája 2., Témakör: Felszín és térfogatszámítás Összefoglaló rendszerezés 3., Témakör: Algebra, egyenletek, függvények, mindennapok matematikája 4., Elemi sík- és térmértan 5., Vektorok, trigonometria, koordináta-geometria 9. Az otthoni felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A tanulók írásbeli és szóbeli házi feladatainak megállapítása során a következõket kell figyelembe venni: - Az iskola tanulóinak fele kollégiumban lakik. Ezek a tanulók pénteken délben hazautaznak és vasárnap este vagy hétfõn reggel jönnek vissza - A bejáró tanulók nagy része abaújszántói vagy közvetlen környékbeli, elenyészõ a távolról bejáró tanulók száma. - Tanulóinkban különösen a 9-10. osztályosokra igaz ez nem alakult ki a motivált önálló ismeretszerzés igénye, rossz a tanulási módszerük. 15
- A szülõk többsége nem tudja gyermekét segíteni a tanulásban, nem partner, esetenként közömbös, minden megoldást tõlünk, tanároktól vár. - A 9. osztályt kezdõk közül többen írási, számolási nehézséggel küzdenek, nekik az átlagos nehézségû feladatok megoldása is idõigényes. - Növekszik az eltérõ gondoskodást igénylõ tanulók száma. Az õ esetükben alkalmazni kell a törvény adta felmentéseket és a differenciált oktatást. Valamennyi tantárgyra, osztályra, tanulóra érvényes szabályok nincsenek, a tanulók képességeinek maximális kibontakoztatására, és a tanulási kudarcok elkerülése érdekében a következõ elvek betartása szükséges az otthoni felkészüléshez adott feladatok meghatározásakor: - A helyi tantervben meghatározott feladatok teljesítését az egész tanévre egyenletesen kell elosztani. Ennek ütemezését célszerû a tanév elején ismertetni a tanulókkal, amit a füzetükben rögzítve jobban tudnak õk is tervezni. (Kötelezõ olvasmányok, írásbeli dolgozatok, gyûjtemények készítése). - A 9-10. osztályokban minden olyan tantárgyból, ahol füzetet használnak a tanulók, az óra végén a füzetbe legyen rögzítve az otthoni írásbeli és szóbeli feladat. Így a szülõk és a kollégiumi nevelõtanárok is jobban tudják ellenõrizni a tanulók felkészülését. - Írásbeli házi feladatot a tanulók azokból a tantárgyakból kapnak, amelyeknél az érettségi vagy szakmai vizsgánál az írásbeli vizsga szerepel. Ügyelni kell azonban arra, hogy az összes írásbeli feladat megoldására fordított idõ naponta ne haladja meg a 60 percet. - A bevezetõben leírtak miatt a hétfõi napnak bizonyos fokú védettséget kell kapnia. E- zen a napon írásbeli dolgozat íratásától el kell tekinteni, írásbeli feleletre olyan tantárgyból kerülhet sor, amelynek a heti óraszáma egy. A hét utolsó napján tartott tantárgyból hétfõre írásbeli házi feladatot nem adunk. - A tanulók túlterhelése ugyanolyan veszélyes, mint a következetlen követelmények támasztása, ezért a fokozatosságot és a differenciálást úgy kell alkalmazni, hogy a tanulók átlagosan napi 2,5-3 óra munkával, tanulással fel tudjanak készülni. - A mezõgazdasági szakmai alapozó gyakorlatokon, a mezõgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatokon vezetett naplókat a szaktanárok havonta ellenõrzik, félévkor és év végén osztályzattal minõsítik. Ennek rendszeres elsõsorban gyakorlatokon történõ vezetése és ellenõrzése a biztosítéka a kampányszerû otthoni feladatok elkerülésének. - Csak annyi és olyan otthoni feladatot adjunk, aminek a teljesítését ellenõrizni is tudjuk! 10. Az érettségi vizsga témakörei AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI A tantárgy neve A vizsga formája középszinten szinten emelt 16
Kötelezõ tantárgyak Kötelezõen választható tantárgyak Általános vizsgakövetelményekre épülõ tan-tárgyak, amelyekbõl a tanulók választása szerint érettségi vizsga tehetõ Magyar nyelv és írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli irodalom Történelem írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli Matematika írásbeli - írásbeli szóbeli Idegen nyelv írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli (angol vagy német) Biológia írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli Szakmacsoportos írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapozás Rajz és vizuális írásbeli gyakorlati írásbeli szóbeli kultúra vagy gyakorlati Testnevelés gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli Informatika gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélõképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetõvé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi mûveltségének minõsítését és értékelését. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében; hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban elõadni a vizsgafeladatoknak megfelelõ mûfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban; önállóan tud-e reagálni különbözõ korszakok különbözõ mûfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire; 17
képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére; teljesítményében kifejezõdik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelõ és rendszerezõ képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai; tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában elõadni, véleményt alkotni; képes-e különbözõ alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különbözõ szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére; felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, mûvészetének találkozási pontjait; tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni. A középszintû vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi mûveltségét, szövegértõ és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektõl a mindennapi életben és az önmûvelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezõképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvetõ formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el. Az emelt szintû vizsga elsõsorban a felsõoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektõl a középszintû követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT Témakörök/ képességek Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Szövegalkotás Írásbeli kifejezõképesség Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata. A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmaitudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különbözõ szövegértelmezési eljárások alkalmazása. Különbözõ témákban, különbözõ mûfajokban széles körû olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a mûfajnak, a témának, a címzettnek megfelelõ szabatossággal. 18
Témakörök/ képességek Beszéd, szóbeli szövegalkotás Fogalmi mûveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézõpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásmûvek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége. A beszédhelyzetnek, a mûfajnak és a témának megfelelõ tartalmú, szóhasználatú lényegre törõ, világos felépítésû, kifejtett közlés. Memoriter: teljes mûvek és részletek szöveghû elõadása. Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelõ helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése. KÖZÉPSZINT Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezõi és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fõ szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Máriasiralom. Nyelvmûvelés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. 19
Témakörök A határon túli magyar nyelvûség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerzõ, mûvek 2.1.1. Életmûvek a magyar irodalomból Petõfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsõ, József Attila. Az életmû: az életút jelentõs tényei, a fõbb mûvek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a mûvek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lõrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lõrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerzõ a felsoroltak közül. (A lista 20
Témakörök 2.1.4. A kortárs irodalomból bõvíthetõ legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentõségû szerzõvel). Legalább egy szerzõ 2-3 lírai és/vagy epikai mûvének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idõszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvetõ hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzõi és egy-két kiemelkedõ képviselõje. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különbözõ korszakokban. 1-1 mû értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, mûköltészet, folklór. Az adaptáció irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltõ eszközei, egy-két tipikus mûfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus mûfajai. Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2.1. Témák, Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus motívumok egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mûvekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Mûfajok, poétika Mûnemek, mûfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különbözõ korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 21
EMELT SZINT Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1.Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezõi és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom Társadalmak és kultúrák jelrendszerei. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fõ szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Máriasiralom. Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei. Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása. Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A nyelvmûvelés szerepe. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Egy nyelvjárás bemutatása. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvûség. Kétnyelvûség, kettõs nyelvûség. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. 22
Témakörök A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése. 1.7. A retorika alapjai A retorika jelentõsége és alkalmazásának társadalmi színterei. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Stílus és norma koronkénti változatai. 2. Irodalom 2.1. Szerzõ, mûvek 2.1.1. Életmûvek a magyar irodalomból Petõfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsõ, József Attila. Az életmû: az életút jelentõs tényei, a fõbb mûvek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a mûvek között. Irányzatok, szellemi kötõdések. Mûvek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lõrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése. Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások. Mûvek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lõrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább négy szerzõ a felsoroltak közül. (A lista bõvíthetõ legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentõségû szerzõvel). Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások Mûvek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. 2.1.4. A kortárs Egy költõ néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 23
Témakörök irodalomból mûvének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idõszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvetõ hagyományai: az antikvitás és a Biblia. Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század elsõ fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzõi, korszakonként két mû bemutatása. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különbözõ korszakokban. Egy-egy mû értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok dráma. Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, mûköltészet, folklór. Az adaptáció irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltõ eszközei, egy-két tipikus mûfaja. Magas (elit) mûvészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. Mítosz, mese és kultusz. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus mûfajai. Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mûvekben motívumok, témák változatainak értelmezése. Mûveket összekötõ motivikus összefüggések. 2.2.2. Mûfajok, poétika Mûnemek, mûfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. Mûfajteremtõ mûvek. Poétikai jellemzõk történeti változásai. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet 2.2.3.1. Irodalomtörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különbözõ korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya. A magyar irodalomtörténet/mûvelõdéstörténet fõbb korszakainak néhány jellemzõje. 24
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal; birtokában van-e az alapvetõ történelmi tényeknek (idõpontok, személyek stb.); tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; képes-e ismereteit szóban és írásban elõadni; elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; képes-e a történelmi forrásokat legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze; képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerû történelmi értékeléseket elõnyben részesíteni a leegyszerûsítõ véleményekkel szemben. A követelményekben hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegû követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek; nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerû bemutatásához szükségesek; fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a mûvelõdés- és mentalitástörténetnek. A középszintû vizsga a jelöltektõl az egyszerûbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezõképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvetõ formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. Az emelt szintû vizsga elsõsorban a felsõoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektõl a középszintû követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezõképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási mûveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. 25
Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakörök/ Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és idõben Az eseményeket alakító tényezõk feltárása Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyûjtése, következtetések megfogalmazása. Különbözõ típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyûjtése és következtetések levonása egyszerû statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különbözõ térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerû történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és idõben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzõinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különbözõ típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérõ jelentõségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezõk megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeirõl. A változás és a fejlõdés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különbözõ történeti régiók eltérõ fejlõdésének bemutatása. Aktuális események történelmi elõzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevõk szándékai. 26
Témakörök/ Kompetenciák Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák mûködése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttmûködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, mûvészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzõi. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép õstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és mûvelõdés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország a A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Habsburg Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiûzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Mûvelõdés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. 27
Témakörök/ Kompetenciák Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fõ kérdései. A reformkori mûvelõdés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés elõzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és mûvészeti élet fejlõdése. Az elsõ világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az elsõ világháború jellege, jellemzõi; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929 33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mûködési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920 30-as években. A második világháború elõzményei és jelentõs fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzõi. A szocialista rendszerek bukása. Magyarország története az elsõ világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzõi. A mûvelõdési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. Magyarország 1945-tõl a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és mûködése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzõi. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzõi, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A harmadik világ. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlõdés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvetõ állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. 28