Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája HELYI TANTERVE

Átírás

1 Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája HELYI TANTERVE Szombathely, 2011szeptember 01.

2 Tartalom Óratervek... 3 Angol nyelv helyi... 6 Biológia helyi tanterv Fizika helyi tanterv Földrajz helyi tanterv Ének-zene helyi tanterv Kémia helyi tanterv Magyar irodalom helyi tanterv Magyar nyelv és kommunikáció helyi tanterv Matematika helyi tanterv Testnevelés helyi tanterv Informatika tantárgyak helyi i Gépészeti és elektrotechnikai és elektronikai tantárgyak helyi

3 9. évf. (37 hét) 10.évf. (37 hét) 11.évf. (37 hét) 12.évf. (32 hét) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája helyi ÓRATERVEK GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORT Kerettanterv-szerinti óraterv 2010/2011.tanévtől Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalmi ismeretek és etika 1 Matematika ** Idegen nyelv * Ének-zene 1 Osztályfőnöki (életvitel, pályaorientáció) Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Fizika ** Kémia 1,5 Földrajz 2 Biológia 2 Rajz és vizuális kultúra * Informatika * 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás szakmai orientációs elmélet 2 2 szakmai orientációs gyakorlat * 3 3 Mechanika, gépelemek * 3 2 Anyagismeret * 3 Géprajz, AutoCAD * 3 Forg. alapjai, irányítástechn. * 3 Elektrotechnika * 2 Munkavédelem, minőségbizt. 1 Számítástechnika, AutoCAD * 2 3 Szabadon tervezhető Szabadon tervezhető * Összesen: 28 28,5 30,5 31,5 * csoportbontás két csoportra ** csoportbontás évfolyamon 3

4 9.évf. (37 hét) 10.évf. (37 hét) 11.évf. (37 hét) 12.évf. (32 hét) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája helyi 2. melléklet INFORMATIKA SZAKMACSOPORT Kerettanterv-szerinti óraterv 2010/2011.tanévtől Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalmi ismeretek és etika 1 Matematika ** Idegen nyelv * Ének-zene 1 Osztályfőnöki (életvitel, pályaorientáció) Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Fizika ** Kémia 1,5 Földrajz 2 Biológia 2 Rajz és vizuális kultúra * Informatika * 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás szakmai orientációs elmélet 2 1 szakmai orientációs gyakorlat * 3 4 Szg. programozás és gyakorlat * 4 3 Hardwer gyakorlatok * 2 2 Méréstechnikai alapismeretek * 2 Hálózati ismeretek * 3 Elektronika gyakorlat * 2 Elektr.áramkörök tervezése * 3 Szabadon tervezhető Szabadon tervezhető * Összesen: 28 28,5 30,5 30,5 * csoportbontás két csoportra ** csoportbontás évfolyamon 4

5 9.évf. (37 hét) 10.évf. (37 hét) 11.évf. (37 hét) 12.évf. (32 hét) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája helyi GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORT OSZTRÁK-MAGYAR KÖZÖS TANTERV SZERINT Kerettanterv-szerinti óraterv 2010/2011.tanévtől Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalmi ismeretek és etika 1 Matematika ** Idegen nyelv * Idegen nyelv a szaknak megfelelően * Ének-zene 1 Osztályfőnöki (életvitel, pályaorientáció) Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Fizika ** Kémia 1,5 Földrajz 2 Biológia 2 Rajz és vizuális kultúra * Informatika * 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás szakmai orientációs elmélet 2 2 szakmai orientációs gyakorlat * 3 3 Mechanika, gépelemek * 3 2 Anyagismeret * 3 Géprajz, AutoCAD * 3 Forg. alapjai, irányítástechn. * 3 Elektrotechnika * 2 Munkavédelem, minőségbizt. 1 Számítástechnika, AutoCAD * 2 3 Szabadon tervezhető Szabadon tervezhető * Összesen: * csoportbontás két csoportra **csoportbontás évfolyamon 5

6 "0".évf. (37 hét) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája helyi NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM 2010/2011. tanévtől Magyar nyelv és irodalom 2 Tanulásmódszertan 2 Matematika 3 1. Idegen nyelv * Idegen nyelv * 3 Osztályfőnöki (életvitel, pályaorientáció) 2 Testnevelés 2,5 Informatika * 5 Összesen: 31,5 * csoportbontás két csoportra ANGOL NYELV HELYI TANTERVE Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista (ajánlás) Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. - Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. - Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az Internet világa. - A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás. 6

7 Országismeret: találkozások az angolszász országok kultúrájával; tájékozódás azok politikai, gazdasági és társadalmi életéről. - Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; az angolszász országok közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Aktuális témák. 9. OSZTÁLY Időkeret: 111 óra/év (3 óra/hét) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - köszönés; - bemutatkozás, bemutatás; - érdeklődés; - hogylét iránt és arra reagálás; - gratuláció és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - tetszés, nem tetszés; - véleménynyilvánítás és arra reagálás; - véleménykérés; - bocsánatkérés és arra reagálás; - egyetértés, egyet nem értés. Érzelem kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - csodálkozás; - sajnálkozás, együttérzés; - öröm, szomorúság; - elégedettség, elégedetlenség, bosszúság; - remény; - bánat, elkeseredés; - akarat, kívánság; - képesség; - szükségesség; - lehetőség; - ígéret. Információcsere - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés és adás; - tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kínálás és arra reagálás; - tiltás, felszólítás; - engedélykérés; - udvarias kérés; - javaslat és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - megértés biztosítása; - betűzés; - visszakérdezés, ismétléskérés; - felkérés hangosabb, lassabb beszédre. Fogalomkörök Létezés kifejezése: - 'be' ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai. Cselekvés, történés kifejezése: - egyszerű jelen idő; - folyamatos jelen idő; - egyszerű múlt idő; rendhagyó igék; - jövő idő (be going to). 7

8 Birtoklás kifejezése: - birtokos melléknevek; - birtokos eset; - az 'of -os szerkezet; - 'have got' szerkezet használata. Térbeli viszonyok: - irányok, helymeghatározás. Időbeli viszonyok: - gyakoriság; időpont, időtartam; - időre vonatkozó elöljárók. Modalitás: - képesség; - szükségesség; - engedélyezés; - tiltás. Mennyiségi viszonyok: - tő- és sorszámnevek; - főnevek egyes és többes száma; - megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - some, any, much, many használata. Minőségi viszonyok: - melléknevek; - melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek. Logikai viszonyok - kötőszavak; - célhatározói mellékmondatok, - feltételes mód (type 1) Szövegösszetartó eszközök: - névelők; - személyes névmások; - 'some, any; there is/are'; - mutatószavak. Témalista Témakör Ember és társadalom - az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi Kapcsolatok óraszám 8 Tágabb környezetünk - hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi viszonyai (szokások, Környezetvédelem intézmények, nemzeti sajátosságok) 5 Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 10 A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a pénz, az árak, a megélhetés Ép testben ép lélek - Egészséges életmód 7 Szabadidő, szórakozás - Művészeti események, olvasás, sportesemények 8 Kultúra - irodalom, történelem, zene 8 Tudomány és technika - technika az otthonunkban 3 8

9 Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra, összefoglalásra, számonkérésre) 15 Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb.100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb.100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb.100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; - gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; - különböző szövegfajtákat létrehozni; - változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Időkeret: 111 óra/év (3 óra/hét) 10. OSZTÁLY Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok 9

10 Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; - köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás, együttérzés; öröm, szomorúság; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, terv; - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - beszélési szándékjelzése, téma bevezetése; - megerősítés; - témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök Létezés kifejezése: - 'be' ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai. Cselekvés, történés kifejezése: - egyszerű jelen idő; - folyamatos jelen idő; - egyszerű múlt idő; rendhagyó igék; - jövő idő (be going to; will); - Present Perfect Simple; - szenvedő szerkezetjelen és múlt időben; - Present Perfect Passive; - folyamatos múlt idő. 10

11 Birtoklás kifejezése: - birtokos melléknevek; - birtokos eset; - az 'of -os szerkezet; - 'have got' szerkezet használata; - birtokos névmások. Térbeli viszonyok: - irányok, helymeghatározás; - földrajzi elhelyezkedés. Időbeli viszonyok: - gyakoriság; időpont, időtartam; - időre vonatkozó elöljárók. Modalitás: - képesség; - szükségesség; - engedélyezés; - tiltás. Mennyiségi viszonyok: - tő- és sorszámnevek; - főnevek egyes és többes száma; - megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - 'some, any, much, many' használata. Minőségi viszonyok: - melléknevek; - melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek. Logikai viszonyok - kötőszavak; - célhatározói mellékmondatok, - feltételes mód (type 1&2) Szövegösszetartó eszközök: - névelők - személyes névmások; - visszaható névmások; - 'some, any; there is/are', - mutatószavak Témalista Témakör Ember és társadalom - az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok Tágabb környezetünk-hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, nemzeti sajátosságok) óraszám 7 6 Környezetvédelem 6 Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 10 11

12 A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a pénz, az árak, a megélhetés Ép testben ép lélek - Egészséges életmód 6 Szabadidő, szórakozás - Művészeti események, olvasás, sportesemények 9 Kultúra - irodalom, történelem, zene 7 Tudomány és technika - technika az otthonunkban 4 Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra, összefoglalásra, számonkérésre) Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, - kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni, - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani, - köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni, - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni, - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni, - beszélgetésben részt venni, - társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni, - kb.200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni, - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni, - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani, - kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni, - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 120 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni, - gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni, - különböző szövegfajtákat létrehozni, 12

13 - változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés, baráti levél, beszámoló) használni. Időkeret: 111 óra/év (3 óra/hét) 11. OSZTÁLY Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; - szóbeli üdvözletküldés; - személyes levélben megszólítás; - személyes levélben elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; - együttérzés és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - hála; - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - bánat; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - ellenvetés visszautasítása; - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; - ígéret; - szándék; - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - válaszadás elutasítása; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság, - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás; - segítség felajánlása és arra reagálás; - ajánlat és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; 13

14 nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; megerősítés; körülírás; példa megnevezése; témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök Létezés kifejezése: - 'be' ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai. Cselekvés, történés kifejezése: - egyszerű jelen idő; - folyamatos jelen idő; - egyszerű múlt idő; rendhagyó igék; - jövő idő (be going to; will); - Present Perfect Simple; - szenvedő szerkezetjelen és múlt időben; - Present Perfect Passive; - folyamatos múlt idő; - 'used to'; - Past Perfect. Birtoklás kifejezése: - birtokos melléknevek; - birtokos eset; - az 'of -os szerkezet - 'have got' szerkezet használata; - birtokos névmások. Térbeli viszonyok: - irányok, helymeghatározás; - földrajzi elhelyezkedés. Időbeli viszonyok: - gyakoriság; időpont, időtartam; - időre vonatkozó elöljárók. Modalitás: - képesség; szükségessg; engedélyezés; - tiltás Mennyiségi viszonyok: - tő- és sorszámnevek; - főnevek egyes és többes száma; - megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - some, any, much, many használata; - 'too / enough' Minőségi viszonyok: - melléknevek; - melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek. Logikai viszonyok - kötőszavak; - célhatározói mellékmondatok, - feltételes mód (type 1,2&3); - függő beszéd. Szövegösszetartó eszközök: - névelők - személyes névmások; - visszaható névmások; - 'some, any; there is/are'; - mutatószavak. Témalista 14

15 Témakör Ember és társadalom - az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi Kapcsolatok óraszám 1 1 Tágabb környezetünk - hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, nemzeti sajátosságok) Környezetvédelem Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 14 A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a 5 pénz, az árak, a megélhetés Ép testben ép lélek - Egészséges életmód 10 Szabadidő, szórakozás - Művészeti események, olvasás, sportesemények 10 Kultúra - irodalom, történelem, zene 12 Tudomány és technika - technika az otthonunkban 5 ~ Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra, 30 összefoglalásra, számonkérésre) Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni, - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani, - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni, - választékos mondatokban részletes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni, - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni, - beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni, - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni, - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni, - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani, - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni, - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. 15

16 Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni, - gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni, - különböző szövegfajtákat létrehozni, - változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés, baráti es hivatalos levél, beszámoló, riport, könyv- / filmismertető) használni. Időkeret: 111 óra/év (3 óra/hét) 12. OSZTÁLY Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; szóbeli üdvözletküldés; - személyes és hivatalos levélben megszólítás; - személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; együttérzés és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: hála; - sajnálkozás; - öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; - félelem; bánat; bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika, szemrehányás; - ellenvetés; - ellenvetés visszautasítása; - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; - ígéret; - szándék, terv; - csodálkozás; - aggodalom, félelem; - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; 16

17 - információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés; emlékezés, nem emlékezés; feltételezés, kétely; - ok, okozat. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás; - reklamálás, panasz; - tanácskérés, tanácsadás; - segítség felajánlása és arra reagálás; - ajánlat és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - megértés biztosítása; - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - párbeszéd strukturálása, - beszélgetés kezdése, - elemek összekapcsolása, - beszélgetés lezárása - beszélgetésbe be- és kilépés - beszélési szándékielzése, - téma bevezetése, - félbeszakítás, - folytatás szándékának jelzése, - a partner mondanivalójának követése, - befejezésjelzése, - saját szöveg strukturálása; - körülírás, - példa megnevezése, - témaváltás, - visszatérés a témához, - kiemelés, hangsúlyozás, - kérdezési stratégiák. Fogalomkörök Létezés kifejezése: - 'be' ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai. Cselekvés, történés kifejezése: - egyszerű jelen idő; - folyamatos jelen idő; - egyszerű múlt idő; rendhagyó igék; - jövő idő (be going to; will); - Present Perfect Simple; - szenvedő szerkezetjelen és múlt időben; - Present Perfect Passive; - folyamatos múlt idő; - 'used to'; - Past Perfect. Birtoklás kifejezése: - birtokos melléknevek; - birtokos eset; - az 'of -os szerkezet - 'have got' szerkezet használata; - birtokos névmások. Térbeli viszonyok: - irányok, helymeghatározás; - földrajzi elhelyezkedés. Időbeli viszonyok: - gyakoriság; időpont, időtartam; - időre vonatkozó elöljárók. Modalitás: - képesség; - szükségesség; - engedélyezés; - tiltás. Mennyiségi viszonyok: - tő- és sorszámnevek; 17

18 - főnevek egyes és többes száma; - megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - some, any, much, many használata; - 'too / enough' Minőségi viszonyok: - melléknevek; - melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek. Logikai viszonyok - kötőszavak; - célhatározói mellékmondatok; - feltételes mód (type 1,2&3); - függő beszéd. Szövegösszetartó eszközök: - névelők - személyes névmások; - visszaható névmások; - 'some, any; there is/are'; - mutatószavak. Témalista Témakör Ember és társadalom - az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok óraszám 12 Tágabb környezetünk- hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi 10 viszonyai (szokások, intézmények, nemzeti sajátosságok) Környezetvédelem 6,5 Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 1 A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a pénz, az árak, a megélhetés Ép testben ép lélek - Egészséges életmód 12 Szabadidő, szórakozás - Művészeti események, olvasás, sportesemények 10 Kultúra - irodalom, történelem, zene 10 Tudomány és technika - technika az otthonunkban 5 Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra, 40 összefoglalásra, számonkérésre) Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 250 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, - kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megérteni, - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani, - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre szisztematikusan rendezett válaszokat adni, 18

19 - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni, - gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban pontosan kifejezni, - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni, - társalgásban aktívan részt venni, más véleményét kikérni, saját álláspontját megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 300 szavas szöveget elolvasni, - kb. 300 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni, - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 300 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, - kb. 300 szavas szövegben fontos információt megtalálni, - kb. 300 szavas szövegben specifikus információt azonosítani, - kb. 300 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni, - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni, - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni, - különböző szövegfajtákat létrehozni, - változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés, baráti és hivatalos levél, beszámoló, riport, könyv- / filmismertető, újságcikk, esszé) használni. Időkeret: 74 óra/év (2 óra/hét) Kommunikációs szándékok 13. OSZTÁLY Témakörök, tartalmak Társadalmi érintkezéshez szükséges köszönés, elköszönés engedélykérés és arra reagálás köszönet gratuláció, jókívánságok bocsánatkérés Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás együttérzés remény elégedettség Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: valaki igazának elismerése és el nem ismerése tetszés, nem tetszés dicséret, kritika ígéret, szándék Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: események leírása tudás, nem tudás ismerés, nem ismerés Témalista 19

20 Témakör Tágabb környezetünk 7 Szabadidő, szórakozás 5 Művészetek 6 Kultúrák, sztereotípiák 6 Időjárás 7 óraszám Ember és társadalom 5 Telefon etikett 4 Emberi kapcsolatok 8 Családi kötelékek 7 Az informatikai osztályban a hálózati alapismeretek vizsgára való felkészítés szakszókincs oktatásával történik. A NYEK előkészítő évfolyam számára a 12. évfolyamon a hagyományos képzésben előírt óraszám áll rendelkezésre: heti 4 óra. A plussz nyelvi órák a szókincsfejlesztést, a nyelvi képzés fejlesztését valamint az emelt szintű érettségire való felkészítést szolgálják. Ehhez a következő könyveket, szakirodalmat és forrásokat használjuk: Headway Elementary - Oxford University Press Headway Pre - Intermediate - Oxford University Press Headway Intermediate - Oxford University Press Magyarics Péter: Készüljünk az érettségire! Besnyi Erika: Szóbeli angol érettségi A számonkérés módjai valamennyi évfolyamon: szóbeli felelet, írásbeli felelet (szókincset illetve nyelvtani ismereteket ellenőrző) témazáró dolgozat (Progress Test) és szintfelmérő dolgozat. Az értékelés alapelvei: 1. A központi tesztekben a megadott pontozást követjük. 2. A szaktanároknál összeállított tesztnél a ponthatásokat így határozzuk meg. 90%-100% jeles 80%-89% jó 65%-79% közepes 51%-64% elégséges 0%-50% elégtelen 20

21 BIOLÓGIA HELYI TANTERV Célok, feladatok A szakközépiskolai biológiatanítás célja, hogy a felnövekvő generációkban olyan tudástartalomra épülő természetszemléletet, biológiai tudatot és személyiségjegyeket alakítson ki, mellyel biztonságosan eligazodnak a természetben, és megtalálják helyüket, egyéni érvényesülésüket a társadalomban. Ehhez az szükséges, hogy a tanulók lássák az élővilág sokszínűségét, változatosságát. Ismerjék összefüggéseit, törvényeit és szerveződését. Tudják, hogy e szerveződési szintek alkotják azt a folyamatosan változó, nyitott ökológiai rendszert, melyet bioszférának nevezünk. Értsék a bioszféra anyag- és energiafogalmát. Legyenek érzékenyek a környezetük és egészségük változásai, problémái iránt. Lássák veszélyeztetettségét, tudatosuljon bennük környezetük és egészségük megőrzésének fontossága. Megvalósítását tekintsék az emberiség közös megoldására váró céljának és feladatának. A célok megvalósításához az szükséges, hogy a biológia tanár az általános iskolai tanulmányok során elsajátított ismeretekre, képességekre alapozva úgy fejlessze tovább tanítványai tudását, hogy azok: lássák az anyagi világ egységét, élőlényei különböző szerveződését, testfelépítésük és életműködésük változatosságát, értsék az élőlények testfelépítésének és működésének ok okozati összefüggéseit, ismerjék az alapvető ökológiai fogalmakat, összefüggéseket legyenek érzékenyek a környezet változásai, veszélyeztetettsége iránt, sajátítsák el a sejteket felépítő szerves és szervetlen anyagok legjellemzőbb tulajdonságait, ismerjék a sejt alkotóinak felépítését és a sejt életfolyamataiban betöltött szerepét, értsék a sejtanyagcsere-folyamatait, legyenek képesek szervezetük felépítéséről és működéséről tanultakat egészséges életvitelük kialakításánál hasznosítani, értsék a szervrendszerek és a szervek felépítésének és működésének összefüggéseit, tegyenek meg mindent testi és lelki egészségük harmóniájának megteremtésére és megőrzésére, lássák a betegségek megelőzésének fontosságát, értsék a védőoltások, szűrővizsgálatok, tanácsadások jelentőségét a megelőzésben, tudják, mikor kell orvoshoz fordulni sajátítsák el és szükség esetén gyakorolják az elsősegélynyújtás tudni- és tennivalóit, értsék az örökítő anyagban tárolt információ átadásának módját, az állandóság és változékonyság jelentőségét, tudjanak különbséget tenni a szerzett és az öröklött tulajdonságok között, ismerjék fel az örökletes emberi betegségek okát és következményeit tudják a mutáció lényegét, előidéző tényezőit és következményeit, ismerjék az evolúciót mozgató tényezőket, 21

22 tudják, hogy a mai élővilág hosszú évmilliókon át tartó fejlődés eredménye, mely napjainkban is tart, ismerjék fel a növény- és állattörzsek származási kapcsolatait, bizonyítékait, ismerjék az emberré válás útját, szakaszait, a fejlődés főbb irányait, az emberfajták kialakulását és a kulturális evolúció jelentőségét, legyenek tudatában annak, hogy az egészséges emberi élet feltétele az egészséges környezet. Fejlesztési követelmények A tanuló érdeklődjön közeli és távoli környezete iránt. Figyelje meg az élő és élettelen világ folyamatait, jelenségeit, változásait és kölcsönhatásait. Vegye észre környezete problémáit. Tanuljon meg állandóan bővíthető tudományos ismereteket szerezni közvetlen tapasztalatszerzéssel és közvetett módon. Legyen képes megszerzett ismereteit és az ismeretszerzés folyamatában fejlődő készségeit, képességeit a mindennapi élet problémáinak, feladatainak megoldása során használni. Mindehhez az szükséges, hogy a tanuló: legyen képes az élőlények, életközösségek, biológiai jelenségek, folyamatok tudatos megfigyelésére, vegye figyelembe e megfigyelések, vizsgálódások során, hogy a természet éppúgy, mint az egyed szervezete egységes egész, csak a megismerés során tagoljuk részekre, tudja önállóan használni a szaklexikonokat, szakszótárakat, határozókönyveket, értse meglévő tudásának és szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai és egészségtani témájú ismeretterjesztő könyvek, cikkek és a média információit, legyen képes ismereteiben a hasonlóságok és a különbségek összegyűjtésére, ismerje fel a biológiai jelenségek, változások okait, következményeit, sajátítsa el a biológiai szakkifejezéseket és használja tapasztalatai ismertetésénél, tudása reprodukálásánál, tudja a közvetlen tapasztalatszerzéssel vagy az információhordozók révén szerzett ismereteit rendezni, kiselőadás formájában elmondani, írásban rögzíteni, tudja megszerzett ismereteit, képességeit új szituációban, számára még ismeretlen élőlények jellemzésénél, biológiai jelenségek értelmezésénél, magyarázatánál hasznosítani, tekintse környezetének és szervezetének épségét, egészségét megőrzendő értéknek, s tudatosuljon benne e megőrzésben egyéni felelőssége. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a tanuló rendelkezzen megfelelő mennyiségű és mélységű ismerettel az élő és élettelen világot felépítő anyagok tulajdonságáról, szerveződéséről, valamint szerkezetük és működésük kapcsolatáról. Ehhez az kell, hogy a tanuló: ismerje az élő szervezetet felépítő szerves és szervetlen anyagokat és tulajdonságait, tudja, hogy az élőlények testét felépítő anyagok mennyisége, aránya és szerkezete elválaszthatatlan a működéstől, lássa a felépítő anyagok mennyiségének és arányainak változását és következményeit az egyedfejlődés során, ismerje az élelmiszerek, ételek tápanyagtartalmát, értékét, s tudja ezt hasznosítani táplálkozásában, értse az építő és lebontó anyagcsere-folyamatok elválaszthatatlanságát, ismerje az emberi szervezetet károsító élvezeti és kábítószerek hatását, tudja, melyek azok az anyagok, melyek leggyakrabban szennyezik a környezetet. 22

23 A tanulóknak tájékozódásukhoz tudni kell, hogy a fenti jelenségek, változások, sőt maga az élet is időben és meghatározott térben zajlik. Így nagyon fontos, hogy a tanuló: tudja, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől, ismerje a bioszféra élő és élettelen terének jellemzőit, értse a tér nagysága, benépesültsége és az élőlények mérete közti összefüggést, ismerje az élővilág evolúciójának időbeni és térbeli változásait. Belépő tevékenységformák Tapasztalataik értelmezése, magyarázata, dokumentálása. Önálló információgyűjtés, ismeretterjesztő irodalomból, határozókönyvekből, az elektronikus médiából és a természeti valóságból. Kiselőadások készítése. A biológia szaknyelvének használata. Az élőlények testfelépítésének és működésének jellemzése, összehasonlítása, oksági összefüggéseik magyarázata. A bioszféra szerveződési szintjeinek elkülönítése. Az abiotikus és biotikus tényezők élőlényekre gyakorolt hatásának ismerete, példák felsorolása. A környezet életmód szervezet oksági összefüggéseinek felismerése, bizonyítása. A környezet változásainak, veszélyeztetettségének felismerése, környezetvédő programok összeállítása, kivitelezése, aktív részvétel megvalósításukban. Genetikai ismeretek fontosságának felismerése. Az élővilág evolúciójának ismerete. Az egészséges életmód tényezői és fontossága. Felelősségteljes nemi élet magatartásformáinak elsajátítása. Az egészségtelen életmód rossz szokásainak felismerése, kiküszöbölése. A szervezetet károsító rizikófaktorok tudatos elkerülése. A betegségek megelőzésének és az időben orvoshoz-fordulás fontosságának felismerése, gyakorlása. A környezetszennyező, pusztító és egészségtelen magatartás elítélése, megakadályozása. Tanított témakörök óraszámok és tartalmuk 1.TÉMA: A MIKRÓBÁK, A GOMBÁK ÉS AZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEI(16) A vírusok és sejtmagnélküliek. A sejtmagvas egysejtűek országa. A gombák teste és élete. Az állati test szerveződése. Sejtalkotók és működésük. Szövettípusok. A kültakaró szerepe, szerveződése. A mozgás formái, típusai. A táplálkozás, mint életjelenség. Sejten belüli és sejten kívüli emésztés. Az állatok légzése. A légzőszervek felépítése és működése a szárazföldön és a vízben. Anyagszállítás és kiválasztás. Az érzékelés folyamata. A látás, hallás, szaglás és egyensúlyérzékelés tipikus szervei. Az idegrendszer fejlődése, típusai: hálózatos, dúc és csőidegrendszer. Az idegi és hormonális szabályozás szerepe. Az állatok szaporodása. 23

24 Embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai. 2. TÉMA: A NÖVÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEI (14) A növényi sejt felépítése, a sejtalkotók jellemzői, szerepük. Az osztódó és az állandósult szövetek. Gyökértípusok. A gyökér szöveti felépítése és működése. A hajtás tengelye. A lomblevél részei, felépítése és működése. Az anyagszállítás, párologtatás és a mozgás folyamata, befolyásoló tényezői. Az anyagforgalom. Az ivaros és ivartalan szaporodás jellemzői. A megporzás folyamata, termésképződés. A mag és a termés részei. Terméstípusok, terjedésük. A növények egyedfejlődésének szakaszai, azok jellemzői. 3. TÉMA: AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (11) Az élőlények környezete és szerveződési szintjei. Az élőlények tűrőképessége. Az abiotikus környezeti tényezők: napfény, víz, levegő, talaj, hőmérséklet. A populációk és kölcsönhatásaik. Az életközösségek szerveződése. Anyag- és energiaforgalom. A természetes és mesterséges életközösségek különbségei. Az emberi tevékenység hatása a környezetre. Az élővilág pusztulásának okai és következményei. 4. TÉMA: AZ ÉLŐVILÁG TÖRZSFEJLŐDÉSE (4) Az evolúció elmélete. A biológiai evolúció folyamata. Az ember evolúciója. A nagyrasszok kialakulása. 5. Téma: A SEJT FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLŐDÉS ALAPJAI (11) A sejtet felépítő legfontosabb vegyületek. A sejtalkotók felépítése és működése. Anyagszállítás a sejtben. Az örökítő anyag jellemzői. A DNS megkettőződése. A fehérjeszintézis. A mitózis és meiózis szakaszai, jelentősége. A mutáció. Mutagén hatások és következményeik. A mutáció típusai. Domináns recesszív és intermedier öröklésmenet. Mendel-szabályok. Az ember testi tulajdonságainak öröklődése. Vércsoportok. A nem és a nemhez kötött jellegek öröklődése. 6. TÉMA AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS AZ ÉLETMŰKÖDÉSEK SZABÁLYOZÁSA (18) A bőr felépítése, az egészséges bőr működése. Bőrápolás. A csontok és az izomzat felépítése, működése. Mozgásszervi elváltozások, megelőzése. A tápcsatorna szakaszai és működése. Az emésztés és a felszívódás. A tápcsatorna betegségeinek megelőzése. Az egészséges táplálkozás és szokásai. A légzőrendszer szervei, működése: a gázcsere és a hangadás. Az egészséges légzés ismérvei. A légúti betegségek megelőzése. A belső környezet állandósága. A vér és a nyirok szerepe. Sejtes és ellenanyagos immunitás. Védőoltások a betegségek megelőzésében. A keringési rendszer felépítése, működése. A szív és érrendszeri betegségek megelőzése. A vizeletkiválasztó-rendszer működése, betegségeinek megelőzését szolgáló egészségügyi ismeretek. 24

25 A hormonális szabályozás. A belső elválasztású mirigyek hormonjai és hatásai. A férfi és a női ivarszervek felépítése és működésük. A fogamzásgátlás. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása, embrionális fejlődés, szülés. A posztembrionális fejlődés. Az idegrendszer szerveződése és szerepe. Az érzékelés folyamata. Érzékszervek. Ellenőrzés, értékelés A szóbeli ellenőrzés formái: házi feladat, frontális osztálymunka, tanulói kiselőadás, felelet. Írásbeli munka ellenőrzése: írásbeli felelet, témazáró dolgozat, röpdolgozat, házi feladat, anyaggyűjtés. A tanítás során felhasznált segédletek 1. Csókási A. Horváth A. Jámbor Gy. Kissné Gera Á.: Biológia 9. Mozaik Kiadó, Szeged, Csókási A. Horváth A. Kissné Gera Á.: Biológia 10. Mozaik Kiadó, Szeged, Dr. Berend M.- Dr. Fazekas G.: Biológia I- II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Dr. Haraszty Á.- Dr. Kiss I.-Dr Hortobágyi T.- Dr Suba J.: Növénytan I. Tankönyvkiadó, Budapest, Dr. Kikindai K.: Biológia 9. Műszaki kiadó, Budapest, Dr. Kiss O.: Állatszervezettan I- II. EKTF Líceum Kiadó, Eger, Dr. Nagy M. Dr. Perendy M.: Biológiai önképző. Gondolat, Budapest, Dr. Németh E. Szécsi Sz.: Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, Dr. Németh E.: Biológiai összefüggések, logikai vázlatok. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, Dr. Sárkány S. Dr. Haraszty Á.: Növényszervezettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Gömöry A. Dr. Müllner E. Dr. Szerényi G.: Biológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, M. Dr. Odorfer M.: Összehasonlító állatszervezettan I-III. Tankönyvkiadó, Budapest, Nagy I.- Dr. Nyilas K.: Az ember biológiája, egészségtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, FIZIKA HELYI TANTERV évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a szakközépiskolában az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. 25

26 A szakközépiskolában a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. A középiskolában az ismeretszerzés döntően induktív módon történik. A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével, azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. 26

27 Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan híradásokat a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálható, mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A szakközépiskolai tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben A szakközépiskolai tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről. Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai 27