Ingatlanvagyon-értékelırtékel és közvetítı szakképzés Számviteli alapismeretek 1.
Számvitel feladatai 1) Tájékoztatás Belsı felhasználók tájékoztatása:» Menedzser tájékoztatása,» Dolgozók tájékoztatása, Külsı felhasználók tájékoztatása:» Piaci szereplık tájékoztatása,» Hatóságok tájékoztatása, 2) Kommunikációt elısegítı feladat Gazdasági szereplık közös nyelvezete.
Számviteli információs rendszerének felépítése Beszámoló Fıkönyvi könyvelés Analitikus nyilvántartások Alapnyilvántartások Fıkönyvi kivonat Feladások Elsıdleges bizonylatok
Számviteli szolgáltatás Számviteli politika elkészítése, Egyéb szabályzatok elkészítése, Fıkönyvi nyilvántartások vezetése, Beszámoló összeállítása, Adatok elemzése, Következtetések levonása, Okleveles könyvvizsgáló vagy Mérlegképes könyvelı
Nyilvánosságra hozatal és közzététel Cégbíróságon bejegyzett vállalkozók az elfogadott Éves beszámolót, Könyvvizsgálói záradékot, Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, Mérleg fordulónapját követı 150 napon belül.
Számviteli alapelvek Megbízható, valós összkép kialakítása A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE Tartalmi elvek Kiegészítı elvek Formai elvek -Teljesség, -Valódiság, -Óvatosság, -Összemérés, -Egyedi értékelés, -Bruttó elszámolás, -Idıbeli elhatárolás, -Tartalom elsıdlegessége a formával szemben, -Lényegesség, -Költség-haszon összevetése -Világosság, -Folytonosság, -Következetesség
Nem nevesített alapelvek Hasznosíthatóság elve, Semlegesség elve, Idıszerőség elve,
Vállalkozás folytatásának elve: A vállalkozás a belátható jövıben fenn kívánja és tudja tartani tevékenységét. Teljesség elve: Minden gazdasági esemény, amely a vagyont és eredményt befolyásolja könyvelni kell. Valódiság elve: A fıkönyvben rögzített vagyonnak megtalálhatónak, bizonyíthatónak kell lennie.
Óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni, ha a bevétel realizálása bizonytalan. Az értékvesztéseket és értékcsökkenést mindig el kell számolni. Eszközöket nem szabad felértékelni és a forrásokat nem szabad leértékelni. Nemzetközi Számviteli Standardok: Ha már egyszer felértékeltem akkor le is lehet.
Összemérés elve: Az idıszak eredménye egyenlı az idıszaki bevételek és a költségek, ráfordítások különbségével. (függetlenül a pénzmozgásától). Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és forrásokat egyedileg kell rögzíteni, nyilvántartani és értékelni. Bruttó elszámolás elve: A követeléseket és kötelezettségeket, illetve a bevételeket és kiadásokat nem lehet összevonni.
Idıbeli elhatárolások elve: A bevételeket és kiadások arra az idıszakra kell elszámolni, amelyekre vonatkozik. Tartalom elsıdlegessége a formával szemben: A gazdasági eseményeket a tényleges tartalmuk alapján kell elszámolni, nem a jogi formula alapján. Lényegesség elve: Minden információt figyelembe kell venni a kihat az eredményre.
Költség-haszon összevetésének elve: Az információ hasznosíthatósága arányban álljon az információ elıállításának költségével. Világosság elve: A könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetınek, áttekinthetınek kell lennie. Folytonosság elve: Elızı évi záró = Következı évi nyitó.
Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, továbbá a könyvvezetés tekintetében állandóságot, összehasonlíthatóságot kell biztosítani. A számviteli politika következetes alkalmazása.
Számvitel lényege Megbízható és valós összképet biztosító információt szolgálja a számvitel. Pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálata a múltbeli adatok alapján és a jövı tervezésének alapja.
Számvitel szabályozása 2000. évi C. Számviteli törvény, Nemzetközi Számviteli Standardok IAS, Belsı szabályzatok (számviteli politika, leltár, értékelési, bizonylat kezelési,)
Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem Könyvelni csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján lehet. Számviteli bizonylat lehet minden olyan (számla, számlát helyettesítı okmány, szerzıdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, stb.), amely rendelkezik a törvény által elıírt alaki és tartalmi kellékekkel.
Bizonylat alaki és tartalmi kellékei Megnevezés, sorszám, egyéb azonosító, Kiállító szervezet megnevezése, Kiállítás ideje, Gazdasági esemény rövid leírása, Aláírások, Kontir számok, Minden más egyéb amit a jogszabály elıír,
Bizonylatok csoportosítható 1. Keletkezési hely szerint, 2. Feldolgozásban betöltött szerepe szerint, 3. Kezelés módja szerint,
Keletkezési hely szerint Belsı bizonylat, Külsı bizonylat,
Feldolgozásban betöltött szerepe szerint Elsıdleges, Másodlagos, Összesítı
Kezelés módja szerint Szigorú számadású bizonylatok, Egyszerő bizonylatok,
Megırzési idı A beszámolót, leltárt, fıkönyvi kivonatot, naplófıkönyvet, 10 év Könyvelés alapbizonylatai, analitikus nyilvántartások, fıkönyvi számlák, 8 év
Számviteli politika A számviteli politika azoknak az alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a könyvvezetése során a beszámoló összeállításánál és közzétételnél érvényesít.
Számviteli politikában szabályozandó témák Beszámolási forma megválasztása: (éves vagy egyszerősített éves beszámoló) Mérleg formájának megválasztása: ( A két oldalas vagy B lépcsıs) Eredmény-kimutatás megválasztása: (összköltség vagy forgalmi költség eljárással
A beszámoló készítésének idıpontja, A készletek értékelésének és elszámolásának módja, Az értékcsökkenési leírás módszere, A deviza/valutakészlet elszámolása, Az értékvesztés és annak visszaírásának módszerei, Értékhelyesbítés elszámolásának rendje, Céltartalék képzés szabályait,
Az idıbeli elhatárolások módjait, A költségelszámolás módszereit, Kiegészítı melléklet tartalmát, A jelentıs, lényeges kritériumok számszerősítését, STB
Számviteli szabályzat mellékletei A vállalkozás számlarendje, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Az eszközök és források értékelési szabályzata, Az önköltség-számítási szabályzat, Pénzkezelési szabályzat,
Könyvvezetési módok Kettıs könyvvitel, Egyszeres könyvvitel, Bevételi nyilvántartás
A kettıs könyvvitel olyan nyilvántartás Ahol a vállalkozás vagyonelemeinek mozgását: - megjelenési forma - és származás /eredete/ szerint számoljuk el. Az elszámolás számlaosztályokon keresztül történik.
Számlaosztályok Eszköz számlák /aktívák/: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2. számlaosztály: Készletek 3. számlaosztály: Követelések, Pénzügyi eszközök, Aktív idıbeli elhatárolások.
Forrás számlák /Passzívák/: 4. számlaosztály: Források, Az elsı 4 számlaosztályt mérleg számlák is nevezzük.
Eredményszámlák 5 számlaosztály: Költségnem számlák, 6 számlaosztály: Közvetett vagy általános költségek, 7 számlaosztály: Tevékenységek közvetlen költségei, 8 számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások, 9 számlaosztály: Bevételi számlák
Számla osztályok Befektetett eszközök 1.Szla osztály Forgóeszközök 2. Szla osztály Értékelésük: Valós piaci áron Nettó értékben Értékelésük: Valós piaci áron
Befektetett eszközök Forgó eszközök Nyilvántartásba vétel: Beszerzési ár + Egyéb költségek. Állományváltozások: Értékesítés Tervszerinti ÉCS Selejtezés Értékhelyesbítés Nyilvántartásba vétel: Beszerzési áron Átlagáron Önköltségi áron Állományváltozások: Értékesítés Selejtezés Értékvisszaírás
Számlák közötti összefüggés Eszköz nı (T) - Eszköz csökken (K) Eszköz beszerzés Kp-ért Eszköz nı (T) - Forrás nı (K) Hitel felvétele Forrás csökken (T) - Eszköz csökken (K) Szállító kiegyenlítése Forrás csökken (T) - Forrás nı (K) Levonások munkabérbıl
Számviteli beszámoló részei Mérleg, Eredménykimutatás, Kiegészítı melléklet, Üzleti jelentés, Számviteli Cash flow,
Mérleg tagolása: ESZKÖZÖK FORRÁSOK Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív idıbeli elhatárolás Saját tıke Kötelezettségek Passzív idıbeli elhatárolások
Eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Aktivált saját teljesítmények értéke, Egyéb bevételek Anyagjellegő ráfordítások, Személyi jellegő ráfordítások, Érték csökkenési leírás, Egyéb ráfordítások, ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY
Pénzügyi mőveletek bevételei Pénzügyi mőveletek kiadásai PÉNZŐGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli kiadások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY
ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY ADÓ ADÓZÓTT EREDMÉNY OSZTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Számviteli Cash flow Szabad pénzeszköz változása. Honnan származik a pénz és mire használják fel? Nincs kötelezı forma, IAS 7 kereteket és elveket fogalmaz meg, Elvárt követelmény, hogy a vállalkozás a pénzügyi helyzetérıl a lehetı legpontosabb információt szolgáltassa, Megbízható valós összkép. Nem azonos a befektetési CF-val.
Területei 1. Mőködési tevékenység: A vállakozás alaptevékenysége (fıtev.) során kitermelt és felhasznált pénzeszközöket értjük. Folyamatos mőködéshez szükséges pénzt itt kell kitermelni.
2. Befektetési tevékenység Keveset termel, sokat emészt fel. A befektetett eszközök beszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénz különbsége.
3. Finanszírozási tevékenység: Tıke ki és bevonások, Kölcsönök és hitelfelvételek, Kölcsönök és hitelek visszafizetése, Kötvény kibocsátás, Kötvények visszavásárlása, Végleges pénzeszköz átadás és átvételek pénzmozgásai,
Adózás elıtti eredmény Korrekciós tényezık + - I. Mőködési CF Korrekciós tényezık + - II. Befektetési CF Korrekciós tényezık + - III. Finanszirozási CF IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (I+II+III) = Mérleg
Értékcsökkenések Teljesítményarányos leírás 1. Bruttó értéken alapuló 2. Nettó értéken alapuló Idıarányos leírás 1. Bruttó érték alapján Lineáris Degresszív szorzószámok módszer évek száma módszer
Értékcsökkenések 2. Nettó érték alapján Lineáris Kombinált leírás Abszolút összeg alapján Egy összegő Lineáris Degresszív
Terv szerinti értékcsökkenési leírások: 1. Lineáris módszer: A hasznos élettartam éveiben egyforma összegeket számolunk el költségként.
Lineáris módszer D t 1 ( P S) n ÉK = P t D = t t d = 1 n Ahol: D t = éves értékcsökkenési összeg (t = évek 1,2..) n = hasznos élettertam (év) (P-S) = teljes leírandó összeg P = teljes (aktiváláskori) érték S = maradványérték ÉKt = az eszköz könyvszerinti értéke t év múlva d = értékcsökkenési ráta (ezzel csökken évente az eszköz értéke)
2. Degresszív módszer: A hasznos élettartam elsı éveiben nagyobb értékcsökkenést számolunk el, mint a késıbbi években. Évek száma módszer Csökkenı egyenlegő módszer
Évek számjegye módszer SUM = 1+2+ +(n-1)+n n n SUM = 2 A könyvszerinti érték a t-edik évben: ( + 1) ÉK t = P t( n t / 2 + SUM 0,5) ( P S )
Teljesítményarányos leírás bruttó érték D t = tervezett teljesítmé ny évi teljesítmé ny Nettó értéken alapuló leírás a letermelés arányos leírás, amit a bányászatban használnak D t éves termelés = ( összes kitermelés P S
Terv szerinti érték csökkenés: Elıre megtervezett összegek. Terven felüli értékcsökkenés: A tárgyi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a könyvszerinti érték nagyobb. Értékhelyesbítés: A tárgyi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a piaci érték nagyobb
Tervszerinti értékcsökkenés nem számolható el: Erdıkre, Mezıgazdasági földterületekre, Ásványkincsekre, Élettartamuk végtelen és megújuló természeti erıforrások.
Terven felüli értékcsökkenés Az eszköz piaci értéke lecsökken, Technológiai változás (elavult az eszköz), Fizikai károsodás (kár), Hasznos élettartam lerövidül a belsı változások miatt (termelés leállítása), Eszköz gazdasági teljesítménye rosszabb a tervezettnél,
Értékhelyesbítések: Elsı alkalommal csak érték növelés, Ha egyszer elvégeztük, akkor utána minden évben kötelezı, Nincs adóvonzata, Az értékhelyesbítést a saját tıke részét képezı értékelési tartalékkal szemben kell elvégezni.
Példa Egy tehenet azzal a céllal vásárolunk meg, hogy azt tenyészállatként hasznosítjuk. Szla szerinti beszerzési ára:130.000,-ft Szállítási költsége: 10.000,-Ft Várható hasznos élettartama: 6 év Maradványértéke: 68.000,-Ft.
Példa Milyen értéken kerül be a 2006. évi mérlegbe az az eszköz, amelyet 2003. november 30-án szereztünk be 230.000,-Ft értékben. A vállalkozás a számviteli politikájában az 50.000,-Ft feletti eszközöket 5 év alatt lineárisan írják le. Az eszköz maradvány értéke elhanyagolható.
Kiegészítı melléklet Gazdasági társaság neve, székhelye, Vezetı tisztségviselık bemutatása (név, díjazás) Törzstöke mértéke és megoszlása, Kapcsolt vállalkozások adatai, Mérleg tételei és annak elemzése (eszközök alakulása, vevık bontása, kötelezettségek), Rendkívüli tételek, miért? Elızıévektıl, ha volt eltérés, miért? Cash-Flow kimutatás,
Üzleti jelentés Célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével, úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekrıl múltbeli tény és a várható jövıbeni adatok alapján a tényleges körülményeknek megfelelı képet adjon. Mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges esemény.
Példa Egy vállalkozás bevétele összesen: 3.475 eft Anyag költség: 526 eft Bérköltség: 1.260 eft Értékcsökkenés: 295 eft Egyéb ráfordítások: 338 eft Adó alapot nıvelı tételei: 126 eft Adó alapot csökkentı tételei: 135 eft Feladat: A vállalkozás mérlegszerinti eredményének meghatározása. TÁSA 16%
Vagyoni helyzet elemzése Gazdasági elemzésnek nevezzük azon módszerek és eljárások összességét, melyek segítségével feltárjuk és értékeljük egy vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve azok változásait, a gazdálkodás hatékonyságát és eredményességét befolyásoló tényezıket.
Mérlegelemzés A mérleg felépítését, az egyes mérlegsorok arányait és azok változását vizsgáljuk. 1. Vertikális elemzés: Csak az eszköz vagy csak a forrás oldalon lévı adatokból képzünk megoszlási viszonyszámokat. 2. Horizontális elemzés: A mérleg két oldalát viszonyítjuk egymáshoz.
Vertikális mutatószámok az eszközöknél 1. Legfontosabb eszközcsoport aránymutatója (elızı és tárgyidı) Forgóeszközök Befektetett eszközök Minél nagyobb % annál jobb a mobilitás
2. Tárgyi eszközök használhatósági foka: Tárgyi eszköz nettó értéke Tárgyi eszköz bruttó értéke 3. Tárgyi eszközök leírtsági foka: Tárgyi eszk. Halmozott értékcsökk. Tárgyi eszköz bruttó értéke
4. Tárgyi eszközök megújítási mutatója Tárgyévben üzembe helyezet beruházás Tárgyi eszközök bruttó értéke A 2.-3. megmutatja, hogy mennyire elavultak az eszközök, illetve a 4. hogy a régi eszközök mennyi %-át cserélik újra.
5. Szabad forgóeszközök aránymutatója Pénzeszközök + Követelések + Értékpapírok Forgóeszközök + Aktív idıbeli elhatárolások A forgó eszközökön belül mennyivel (nı vagy csökken) a mobil eszközök aránya.
Vertikális mutatószámok a forrásoknál 1. Tıkefeszültségi mutató (adósságráta): Idegen tıke Saját tıke Alacsony % a jó, megmutatja mennyire tıkeerıs cégrıl van szó.
2. Eladósodási fok Idegen tıke Összes töke Magas % a jó, megmutatja, hogy mekkora a saját tıkével való lefedettség.
3. Esedékességi aránymutató Rövid lejáratú kötelezettségek Összes kötelezettség Alacsony % a jó, megmutatja mennyi az esedékes fizetési kötelezettség
Horizontális mutatószámok 1. Befektetett eszközök fedezettsége Saját tıke Befektetett eszközök 2. Likviditási mutató: Forgóeszközök Rövid lej. Köt. 3. Szállítok fedezettségi mutatója: Vevık Szállítók
Eredmény kimutatás elemzése Eredmény és befektetések viszonyának elemzése (megtérülések), Jövedelmezıség elemzése (Fedezet vizsgálat), Hatékonyság vizsgálat (eszközök hasznosításának vizsgálata),
Mutatószámok képzése 1. Összes lekötött tıke megtérülési rátája: Eredmény Összes lekötött tıke
2. Saját tıke arányos nyereség Adózott eredmény Saját tıke Kifejezi, hogy mekkora a saját tıke megtérülése az adózott eredménybıl
3. Fedezeti hányad Ért. nettó árbev. Ért. Közvetlen ktg-e. Értékesítés nettó árbevétele Kiszámítható termékekre, szolgáltatásokra külön-külön is, vagy a vállalat egészére is
4. Eszköz arányos bevétel Értékesítés nettó árbevétele Összes eszköz érték (mérleg fı összege) Hogyan hasznosítja (milyen hatékonyan) a vállalkozás az eszközeit. Készletek forgási sebességének számításai is ide tartozik.
Immateriális javak (11) Azok a nem anyagi megjelenési formájú, de eszmei és piaci értéket képviselı, forgalomképes eszközöket kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (111) (a vállalkozás tevékenység megkezdésével, bıvítésével, átalakításával, átszervezésével összefüggı költségeket kell itt kimutatni). Pl.: minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségek.
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112) (jövıben hasznosítható. A termék árában nem realizálható, mert akkor a termék ára a piaci értéket meghaladná). 3. Vagyoni értékő jogok (113) ( Azok, melyek nem kapcsolódnak ingatlanokhoz, illetve a szellemi termékek közé). Pl.: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév, licencek.
4. Szellemi termékek (114) (nem anyagi természető, forgalomképes, vagyoni érték vagy jogokat megtestesítı eszközök). Pl.: találmányok, szabadalmak, védjegyek, szerzıi jogvédelemben részesülı szoftvertermékek, stb. 5. Üzleti vagy cégérték (115) ( goodwill pozitív, de lehet a számviteli törvény szerint dabwill negatív üzleti vagy cégérték).
6. Immateriális javakra adott elılegek (116) (szállítóknak adott pénzeszköz a végelszámolásig). 7. Immateriális javak érték helyesbítése (117) (az immateriális javak piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a piaci érték nagyobb).
8. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása (118) (ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb, mint a piaci érték). 9. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése (119) (számított amortizáció összegét tartjuk itt nyilván
Tárgyi eszközök (12-16) A tárgyi eszköz olyan anyagi javak, amelyek értékkel bírnak, tartósak, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a tevékenységet.
Tárgyi eszközök csoportjában tartoznak 1. Ingatlanok és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok (12) használatba vett földterület (121) /ültetvény, halastó, szántóföld/, telkek (122), erdık, ültetvények, épületek, egyéb építmények.
Vagyoni értékő jogok: földhasználati jog, haszonélvezeti jog, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlan rendeltetésszerő használatának elıfeltételét jelentı hozzájárulások megfizetése alapján szerzett jog (pl.: víz- és csatornahasználat, hálózatfejlesztés, stb.)
2. Mőszaki berendezések, gépek, felszerelések (13), melyek közvetlenül szolgálja a vállalkozást. (használatba vett erıgépek, mőszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlı berendezések, számítástechnikai eszközök, jármővek)
3. Egyéb berendezések, gépek, felszerelések, melyek (14) közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét. (használatba vett gépek, jármővek, berendezések, irodai-igazgatási felszerelések, berendezési tárgyak)
4. Tenyészállatok (15) amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket /szaporulatot/ termelnek. (kancának a csikója, juhtól leválasztott gyapjú) Fontos! A tartási költségek megtérüljenek a termékek értékesítésébıl vagy hasznosításából.
5. Beruházások, felújítások (16) (beruházás: használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök /ingatlanok, gépek/, felújítások: az elhasználódott eszközök eredeti állaga helyreállítását szolgáló javítások /élettartam növelés/ karbantartás: az eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítások).
6. Beruházásokra adott elılegek (163) (szállítóknak adott pénzeszköz a végelszámolásig). 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (a tárgyi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a piaci érték nagyobb).
Immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartásai Fıkönyvi számlán az eszközöket összevontan és csak értékben tartjuk nyilván. Analitikusan Eszköz megnevezése, leltári száma, beszerzés (gyártás) dátuma, Bruttó érték, nettó érték, Értékcsökkenés elszámolás módja, elszámolt értékcsökkenés évente, göngyölten,
Bekerülési értékek Bekerülési érték belföldi beszerzéskor, Importbeszerzés értéke, Apportálási érték, Bekerülési érték, térítés nélküli átvételkor, Követelés fejében átvett eszköz értéke, Csere útján beszerzett eszköz értéke, Bekerülési érték saját elıállítású eszköz esetében
Bekerülési érték belföldi beszerzéskor Számla szerinti ár + felár - engedmény, Közvetítıi díj, Bizományi díj, Adók, illetékek, hatósági díjak, vám költség, Bankköltség, hitelkamata, Biztosítási díj, Áfa, ha nem vonható le. Pl.: gépkocsi áfája. A bekerülési érték részét képezı tételek a felmerüléskor, de legkésıbb az üzembe helyezésig kell számításba venni)
Egyéb esetekben Import = számla értéke (forintba átszámolva), Követelés = vagyonfelosztási okirat, Csere = csereszerzıdés, Apport = Alapító okirat szerinti érték, Térítés nélküli = Átadónál kimutatott könyv szerinti érték, Saját elıállítás = elıállítási költség,
Immateriális javak elszámolása Növelı tételek: Eszköz beszerzése, apportálás, Térítés nélküli átvétel, Értékhelyesbítés visszaírása, Csökkentı tételek: Terv szerinti értékcsökkenés, Terven felüli értékcsökkenés, Értékhelyebítés, Térítés nélküli átadás, Értékesítés,
G/14. Számvitel, lényege, területei, Lényege: szabályozása (tk 27-34) Megbízható és valós összképet biztosító információt szolgálja a számvitel. Pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálata a múltbeli adatok alapján és a jövı tervezésének alapja. Területei: Beszámoló készítés, Könyvvezetés, Költség és Önköltség számítás, Bizonylati rend, Szabályozása: Hazai jogszabályok, Nemzetközi standardok, Belsı szabályzatok
G/15. Alapelvek (tk 37-42) Vállalkozás folytatásának elve, Tartalmi elvek: Óvatosság elve, Összemérés elve, Teljesség elve, Valódiság elve, Kiegészítı elvek: Egyedi értékelés elve, Bruttó elszámolás elve, Idıbeli elhatárolások elve, Lényegesség elve, Tartalom elsıdlegessége a formával szemben, Költség-haszon elve Formai elvek: Világosság elve, Folytonosság elve, Következetesség elve Nem nevesített elvek: Hasznosíthatóság elve, Semlegesség elve, Idıszerőség elve,
G/16. Számviteli politika (tk 42-47) Definició: A számviteli politika azoknak az alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a könyvvezetése során a beszámoló összeállításánál és közzétételnél érvényesít. Számviteli politikában szabályozandó témák: Beszámoló formája, Mérleg készítés idıpontja, stb. Mellékletei: Számlarend, Pénzkezelési szabályzat, Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, Eszközök és források értékelési szabályzata,
G/17. Beszámoló részei, Mérleg, különbség az egyszeres és kettıs könyvvitel között (tk 53-62 és 65-104) Beszámoló részei: Mérleg, Eredmény kimutatás, Cash-Flow kimutatás, Kiegészítı melléklet, Üzleti jelentés, Mérleg fogalma: A mérleg olyan számviteli kimutatás, amely a vagyont két szempont (megjelenési forma /eszközök/ és származás-eredet /források/) szerint csoportosítja adott idıpontra vonatkozóan. Mérleg felépítése, Mérleg alátámasztása, Különbség az egyszeres és kettıs könyvvitel között, Mindkettıben minden.
G/19. Beszámoló részei eredménykimutatás (tk 53-62 és 121-136) Beszámoló részei: Mérleg, Eredmény kimutatás, Cash-Flow kimutatás, Kiegészítı melléklet, Üzleti jelentés, Eredménykimutatás célja: A vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása, és az eredményre ható tényezık számszerősítése, valamint az eredmény kategóriák elkülönítése. Eredménykimutatás formája, Számla osztályok: 5, 6, 7, 8, 9,
G/20. Számviteli értékelések fogalma, fıbb szabályai (tk 141-156) Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyon és tıkeelemek (eszközök és források) mérleg értékét kiszámítjuk egyedileg. Könyv szerinti érték: Bekerülési érték korrekciós tételek (écs, értékvesztés, árfolyam különbözet, stb.) Valós érték: Nem más, mint az aktuális vagy az azt közelítı piaci ár. Valós (csere) érték az az összeg, amelyet az eszközért jól informált, szabad akaratunkból cselekvı felek között, szokásos piaci körülmények mellett létrejövı ügyletek keretében kapni lehet.
Piaci ár értékvesztés értékhelyesbítés Könyvszerinti érték A eszköz B eszköz
Tervszerinti érték csökkenések, Értékvesztés: 1. Terven felüli érték csökkenést kell elszámolni. 2. Értékpapírokra, Követelésekre (vevıkre), készletekre alkalmazható. 3. Az elszámolt értékvesztést visszaírással módosítható. Érték helyesbítés: 1. Csak akkor számolható el, ha a könyvszerinti érték alacsonyabb a piaci értéknél. 2. Kizárólag immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök esetében használjuk. 3. Ha egyszer korrigáltunk akkor minden évben kötelezı.
G/21. Vagyoni helyzet elemzése Gazdasági elemzésnek nevezzük azon módszerek és eljárások összességét, melyek segítségével feltárjuk és értékeljük egy vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve azok változásait, a gazdálkodás hatékonyságát és eredményességét befolyásoló tényezıket. Strukturális vagy vertikális elemzésnek nevezzük azt amikor csak az eszköz vagy forrás oldal adatait viszonyítjuk egymáshoz. Horizontális elemzésnek azt nevezzük amikor az eszközök alakulását a forrásokéhoz viszonyítjuk.
Vertikális mutatószámok eszközöknél Legfontosabb eszközcsoportok aránymutatója, Tárgyi eszköz használhatósági foka, Tárgyi eszközök leírtsági foka, Tárgyi eszközök megújítási mutatója, Tárgyi eszközök utánpótlási mutatója, Beruházás-fedezet mutató, Innovációs mutató. Szabad forgóeszközök aránymutatója, Vertikális mutatószámok forrásoknál Tıkefeszültségi mutató (adósságráta), Eladósodottsági fok, Esedékességi aránymutató, Tıkenövekedési ráta, Tıke önfinanszírozási mutató, Tıkeellátottsági mutató,
Horizontális mutatószámok 1. Befektetett eszközök fedezettsége, 2. Nettó forgótıke, 3. Szállítók fedezetségi mutatója, 4. Pénzügyi helyzet mutatószámai: Készpénz likviditási ráta, Likviditási gyorsráta, Likviditási ráta, Eredmény elemzése mutatószámai 1. Saját tıke arányos nyereség (ROE), 2. Befektetett tıke hozama (ROIC), 3. Eszközarányos eredmény (ROA), 4. Egy részvényre jutó nyereség (EPS), 5. Árbevétel arányos eredmény (ROS), SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS!!!!!
G/22. Számviteli Cash flow Olyan kimutatás, amelynek segítségével meghatározhatjuk az adott idıszakon belül a pénzeszköz állomány változását. Terv és tény adatok alapján is készíthetı. Területei: I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz változás (mőködési cash flow) II. Befektetési tevékenységbıl származó pénzeszköz változás (befektetési cash flow) III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz változás (finanszírozási cash flow) IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (I+II+III)
GY/1. Immateriális javak és értékbecslése Azok a nem anyagi megjelenési formájú, de eszmei és piaci értéket képviselı, forgalomképes eszközöket kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Fajtái (mérlegtételei): 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke, 2. Kísérleti és fejlesztés aktivált értéke, 3. Vagyonértékő jogok, 4. Szellemi termékek, 5. Üzleti vagy cégérték (goodvill badwill), 6. Immateriális javakra adott elılegek, 7. Immateriális javak értékhelyesbítése,
Ajánlott szakirodalom dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig. Szőcs Imre: Számviteli alapismeretek Barry J. Epstein Abbas Ali Mirza Nemzetközi Számviteli Sandardok. Adorján-Bary- Lukács-Róth-Veit A számvitel és mérlegelemzés alapjai.
VÉGRE VÉGE JÖHET A BULI