Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27.

2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM 6. 1. BEVEZETÉS 6. 1.1 Az iskola feladatköre 6. 1.2 Az intézmény tevékenységei 7. 1.3 Iskolánk története 7 1.4 Az intézmény hagyományai 9. 1.4.1 Névadóhoz kapcsolódóan 9 1.4.2 Diák önkormányzati tevékenységhez kapcsolódóan 10 1.4.3 Rendezvények, megemlékezése 10 1.4.4 Ünnepi rendezvénye 10 1.4.5 Emblémák, összetartozást erősítő külső formák 10 1.5 Személyi feltételek 11 2. Nevelő-oktató munkát segítő eözök, felszerelések 11 3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 11 3.1 Képzési típusok 11 3.1.1 Szakközépiskola 3.1.2 Szakiskola 12 3.2 Képzési szakaszok 12 3.3 Végzettségek, vizsgakövetelmények 13 3.4 Átjárhatóság 13 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA 13 4.1 Az alapfeladatok prioritási rendje 13 4.1.1 A szakiskolai képzésben 4.1.2 Szakközépiskolai képzésben 4.1.3 A 2 illetve 3 éves szakközépiskolai képzésben 4.1.4 Technikus képzésben és az érettségire épülő szakmai képzésben 4.2 Az iskola általános nevelési - oktatási céljai 15 4.3 A nevelési értékrendszer alapelvei 16 4.3.1 A tanulókkal szemben támasztott követelményrendszer 4.3.2 A tantestülettel szemben támasztott követelményrendszer 5. KÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 18 5.1 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 18 5.2 Az órán kívüli szabadidős tevékenység főbb formái: 19 5.3 Diák önkormányzati tevékenység 20

3 6. SZEMÉLYISÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATOK 21 6.1 A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek 21 6.1.1 Értelmi, erkölcsi nevelés 6.1.2 Erkölcsi nevelés 6.1.3 Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő és családi életre nevelés 6.1.4 A tanulók érzelmi /emocionális/ és esztétikai nevelése 6.1.5 A tanulók akarati nevelése 6.1.6 A tanulók nemzeti nevelése 6.1.7 A tanulók állampolgári nevelése 6.1.8 A tanulók munkára nevelése 6.1.9 A tanulók testi nevelése 6.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 22 7. TEHETSÉGGONDOZÁS 23 8. FELZÁRKÓZTATÁS 23 9. IFJÚSÁGVÉDELEM 24 9.1 Éves feladatok meghatározása 24 9.2 A védőnő feladatai 25 10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 25 11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 26 11.1 Célok és feladatok 26 11.2 Fejlesztési követelmények 26 11.3 Értékek közvetítése 26 11.4 Az egészségnevelési értékek a tantervben: 27 11.5 Tevékenységi formák 27 11.6 Rendszeres egészségneveléssel kapcsolatos feladatok 27 11.7 Végrehajtás színterei 28 12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 29 12.1 A környezeti nevelés célja 29 12.2 A környezeti nevelés tartalmi megvalósítása 29 12.3 Tanórán kívüli környezeti nevelés színterei 30 12.4 Diákönkormányzat szerepe az iskola környezeti nevelési programjában 30 13. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 30 14. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK 31 15. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA, ALKALMASSÁGI VIZSGA 31 15.1 A tanulmányok alatti helyi vizsgák 31 15.2 Vizsgaidőszakok 31 15.3 Vizsgák lebonyolítása 31 15.4 A vizsgák követelményrendszere 32 15.5 A vizsgázás módja 32

4 16. A TANULÓI FELVÉTEL, ÁTVÉTEL 33 16.1 Tanulók felvétele 9. évfolyamra 33 16.2 Tanulók átvétele 33 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 34 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK 1.1 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 34 1.1.1 Tantárgyi rendszer és óraszámok 2012. szeptembertől 34 1.1.2 Szakközépiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től 35 1.1.3 Tantárgyi rendszer és óraszámok 35 1.1.4 Szakképzési utáni érettségi óraszámok (11. évfolyam) 36 1.2 SZAKISKOLAI KÉPZÉS 37 1.2.1 Szakiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től 37 1.2.2 Közismereti, közéleti és életvezetési program a szakiskolai 9-11. évfolyamon 37 1.2.3 Előrehozott szakképzés közismereti óraszámai 38 1.2.4 Tankönyvek, segédletek, szemléltető eözök 38 1.2.4.1 Tankönyvek kiválasztásának általános és speciális szempontjai 1.2.4.2 Taneöz kiválasztás 1.2.4.3 Szakképzési szakasz területén az elméleti oktatásban kiemelt feladat 1.2.5 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 40 1.2.6 Az iskolai beszámoltatás, értékelés 40 1.2.7 Az otthoni felkészüléshez előirt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. 41 1.2.8 Azon tananyagok, tantárgyak köre, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni. 41 1.2.9 A tanulók értékelése, minősítése 41 1.2.10 Oktatási - képzési folyamat 42 1.2.11 Neveltségi szint 42 1.2.11.1 Általános értékelési szempontok 42 1.2.11.2 Az értékelés formái 42 1.2.11.3 Minősítési rendszer 42 1.2.11.4 A tanuló magatartásának értékelése 43 1.2.11.5 A tanuló szorgalmának értékelése 44 1.2.12 A középszintű érettségi vizsga témakörei 46 1.2.13 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 46

5 III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 47 1.3 Autóelektronikai műszerész 47 1.4 Autószerelő 48 OKJ 54 525 02 (2012) 1.5 Autótechnikus 55 521 01 53 1.6 Járműfényező 56 1.7 Karosszérialakatos 57 1.8 Karosszérialakatos 59 1.9 Járműfényező 61 1.10 Gépi forgácsoló szakképesítés 65 1.11 Szerszámkészítő szakképesítés 71 1.12 Szerszámkészítő szakképesítés 73 1.13 Géplakatos szakképesítés 77 1.14 Ipari gépész 82 1.15 Hegesztő szakképesítés 84 1.16 Szerkezetlakatos szakképesítés 88 1.17 CNC Gépkezelő 90

6 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM 1. BEVEZETÉS A pedagógiai program a közoktatásról szóló hatályos törvények, rendeletek alapján a helyi tantervekkel egységben rögzíti a Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégiumban folyó nevelőmunka legfontosabb mutatóit. Az iskola pedagógiai programja figyelembe veszi a város társadalmi és gazdasági adottságait, a vonzáskörzetébe tartozó ipari régió fejlődési tendenciáit, szakember igényét. A város gazdasági ágazati szerkezetében meghatározó súlyú az ipar. A termelés a feldolgozóiparban koncentrálódik, ezen belül a gépiparban foglalkoztatottak az ipari termelés döntő részét állítják elő. Iskolánk a gépészeti és közlekedés szakmacsoporthoz tartozó szakközépiskolai és szakiskolai képzésével a munkaerőpiac igényeihez igazodó, rugalmas iskolaszerkezetben, az OKJ követelményei szerint alakítja ki képzési rendszerét. Az iskolaszerkezet biztosítja a széles körű átjárhatóságot, a magasabb szintű továbblépés lehetőségét, így minden tanulónk számára biztosított a legoptimálisabb képzési folyamat kiválasztása. Az OKJ szerinti szakképzési rendszer megvalósításával elérhető, hogy az iskola működése megfeleljen a kor kihívásainak, a régió elvárásainak. A többcélú intézmény, az összetett iskola, a tanműhely és a kollégium komplex rendszere egymást erősítve segíti a nevelő- oktató munkát. Az iskola feladatköre Az iskola belépési lehetőséget biztosít az általános iskola elvégzése után, illetve16 és 18 éves kortól a különböző képzési szakterületekre, amennyiben a jelentkező rendelkezik a belépéshez szükséges előképzettséggel illetve egészségügyi alkalmassággal. Tanulóink jelentős része olyan 8 általánost végzett fiatal, aki tanulmányai során nem jutott túl sok sikerélményhez. A szakközépiskolai képzésben többségében közepes és jó rendű, míg a szakképzésben közepes és az alatti tanulmányi eredmények jellemzőek.

7 A szakiskolai tagozaton végzett növendékeink többsége elhelyezkedik a munkaerőpiacon, vagy a szakmai vizsgák után középfokon folytatják tanulmányaikat és érettségi vizsgát tesznek. Szakközépiskolai tanulóink érettségi után bekapcsolódhatnak a szakképzésbe, vagy felsőfokú intézménybe tanulhatnak tovább. Iskolánk tevékenységének kiemelkedő erénye a képzés szakmai sokszínűsége mellett azok a választási lehetőségek, amelyekkel biztosítjuk a különböző életkorú és képességű tanulók számára is a zsákutcamentes továbbhaladás lehetőségét. Ennek alapja: a szakmai sokszínűség mobilitás nyitottság a képességeknek megfelelő végzettség, kilépési lehetőségek. Az intézmény tevékenységei Az iskola szakmai alapdokumentumában foglalt OKJ-s szakmák mellett: a középiskolai évfolyamokon: általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés-oktatás, képzés folytatása nappali rendszerben felnőttoktatás esti és levelező munkarend szerint a szakképzés területén: különböző szakképesítések megszerzésének lehetősége sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása a munkaadói igények alapján felnőtt továbbképzés kollégiumi ellátás. Iskolánk története 1970. szeptember 5-én ünnepélyes keretek között adták át az intézményt. A négyszintes épületben 19 tanterem, tágas aulák, könyvtár, tornaterem, sportudvar, kollégiumi szárny és iskolai tanműhely várta az első tanulókat, összesen 1727 főt. Az 1970/71-es tanév alkalmazotti létszáma 5 vezetőből, 31 tanárból, 48 szakoktatóból, 3 kollégiumi nevelőből és 27 gazdasági dolgozóból állt. 17 szakmában 60 szakmai csoportban 57 osztály indult, az átlagos osztálylétszám 29 fő volt.

8 A tanított szakmák között a mai napig megtalálhatók az elmélet-igényesebb és a manuális készséget jobban igénylő szakmák. Nagy előrelépést jelentett 1972-ben a tanműhelyi mérőterem átadása, amely a kor technikai követelményeinek jól megfelelt. Mivel a tanműhely kapacitása nem bírta el az egy műszakos oktatást hat napos munkahéten belül két műszakban, három-három nap elméleti és gyakorlati oktatás volt. Az első éves tanulók alapképzése az iskolai tanműhelyben folyt, mérés, reszelés, hántolás, menetfúrás és egyéb gyakorlati feladatokkal. A műveletek elsajátítása során a produktív tevékenység dominált. Az elkészített munkadarabokat a kereskedelemben is értékesítették. A másodéves tanulók üzemi tanműhelyekbe kerültek. Hét nagyüzem vállalta az 1320 tanuló gyakorlati oktatását, a KÖFÉM, a Járműjavító, a FÁÉV, az Ikarus, a Videoton, a SZIM és a MÁV Fűtőház. A harmadéves tanulók többsége nagyüzemi munkahelyekre került, így közvetlen kapcsolat alakulhatott ki a gyári környezettel. Kedvező változást hozott az 1973-as tanév, ekkor kezdte meg működését a Szakmunkások Esti Szakközépiskolája. 1973-tól 1979-ig 337 fő tett sikeres érettségi vizsgát. 1975 őszétől került bevezetésre az egységes szakképzés és a magasabb általános és szakmai tudást biztosító szakközépiskolai tagozat. 1976 tavaszán vette fel az iskola Váci Mihály nevét. 1981 szeptemberétől bevezetésre került az 5 napos munkahét és a kéthetes tanítási ciklus. Egy hét elméleti, egy hét gyakorlati oktatás keretében folyt a tanítás. Tovább bővült a szakközépiskolai képzés, a gépgyártás technológia mellé a mechanikai műszerész és a szerszámkészítő szakmákkal. 1991-től a technikus képzéssel bővült az iskola oktatási profilja. 1992-93-as tanévben indult iskolánkban az intenzív tagozat, ezzel lehetővé vált a már szakmával rendelkezők számára, hogy két év alatt leérettségizzenek.

9 1994-95-ös tanévtől kísérleti jelleggel bevezetésre került a 2+2-es rendszerű képzés, melynek keretén belül két évig közismereti és alapozó tantárgyakat, majd két évig csak gyakorlatot és szakmai tantárgyakat tanultak a diákok. 1999-től a közlekedési szakmák képzése is iskolánkban történik, az Ybl Miklós Szakközépiskola megszűnése miatt. Az évek során az iskola technikai felszereltsége jelentősen fejlődött. Korszerű számítógéppark, jól felszerelt tanműhely, ahol szakmai alapképzésre alkalmas műhelyek, hagyományos- és CNC maró és esztergagépek, anyagvizsgáló laboratórium, festő, hegesztő és diagnosztikai műhely segíti a legkorszerűbb gyakorlati ismeretek elsajátítását. Így az iskola oktatási eözrendszerével lépést tart a gazdaság által megfogalmazott és elvárt követelményekkel. 1997. szeptember 1.-től az intézmény neve: Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, 2013. szeptembertől Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium. A 2001-es tanévtől az intenzív tagozat dolgozók gimnáziuma nappali oktatás munkarendje szerinti 3 éves tagozattá alakult, majd 2004-től 3 éves informatika és idegen nyelv irányultságú szakközépiskolai tagozattá vált. 2013. szeptembertől a szakképzés utáni érettségi 2 év után szerezhető meg. 2005. szeptember 1-től iskolánk a Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK ) Kht. Tagintézményeként működik. Az intézmény hagyományai Az iskola folyamatosan ápolni kívánja az alapítása óta kialakult hagyományokat, törekszik azok megújítására és újak bevezetésére. 1.4.1 Névadóhoz kapcsolódóan minden évben iskolai ünnepség keretében megemlékezünk Váci Mihály költőről, életútjáról az iskola legkiválóbb diákjának és tanárának évente a kuratórium Váci emlékplakettet adományoz a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében a tanulókkal megismertetjük névadónk irodalmi, esztétikai munkásságát.

10 1.4.2 Diák önkormányzati tevékenységhez kapcsolódóan évente rendezünk iskolai diáknapot, amelynek részét képezik a tantárgyi versenyek, kulturális, szakköri, sport bemutatók, közösségi tevékenységek évfolyamokat összefogó szabadidős programok szervezése, kirándulás, karácsonyi megemlékezés, sportvetélkedők, házi bajnokságok, szivaravató. 1.4.3 Rendezvények, megemlékezések az aktuális tanévre eső országos és városi évfordulókról osztályközösségi, iskolai szintű megemlékezéseket tartunk, figyelembe véve az iskola célkitűzéseit, hagyományait szalagavató ünnepség pályaválasztási rendezvények, nyíltnap. 1.4.4 Ünnepi rendezvények tanévnyitó ünnepély Október 23. Szalagavató Március 15. névadó ünnepség ballagás tanévzáró ünnepély. 1.4.5 Emblémák, összetartozást erősítő külső formák iskolajelvény iskolacímer iskolazászló emléktábla büeségeink, fényképtabló öltöny, fehér blúz, sötét szoknya mesterlevél, díszoklevél kiváló tanulmányi eredményért oklevél kiváló sport tevékenységért oklevél kiemelkedő közösségi tevékenységért oklevél címeres ballagási tarisznya Honti János Alapítvány oklevél Váci Emlékplakett.

11 Személyi feltételek A pedagógiai programban meghatározottak teljesítésének megvalósulását az intézmény személyi állománya biztosítja, a törvényekben előírt alkalmazási feltételeknek megfelelően. Folyamatos, tervszerű a humán erőforrás fejlesztése, a módszertani, szakmai képzési lehetőségek kihasználásával és a pedagógus- továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Így biztosított a tanítás, oktatás, nevelés színvonalának folyamatos emelése. 2 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK Az iskolai oktatás-képzés megvalósításának alapja az intézmény épületegysége és eözállománya. Iskolánk 33 377 ha területen fekszik, az épület hasznos alapterülete: 6737 négyzetméter. Az iskola eözállománya, felszereltsége megfelel a törvényi előírásoknak. Az oktatást, képzést segítő kísérleti és bemutató eözök, transzparensek, szoftverek, a modern eözállomány folyamatos bővítésének lehetősége a korszerű iskolai oktatás elengedhetetlen feltétele. 3 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Képzési típusok Szakközépiskola Általánosan képző középiskola alsó / 9.-10. évfolyam / ciklusa, amelynek fő feladata, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a társadalmi és természettudományos általános műveltség megszilárdítását. A tagozat tantervi rendszere, követelményrendszere és követelményszintje a Kerettantervre épül, a NAT kulcskompetenciák beépítésével. A Kerettanterv és a helyi tanterv által biztosított bizonyos mértékű rugalmasság lehetővé teszi, hogy ebben az életszakaszban a tanulók szakmaiorientációt kapjanak, az intézmény által biztosított gépészet és közlekedés szakmacsoportban. A középiskola felső szakasza / 11. - 12. évfolyam /, amelynek alapvető funkciója a társadalmi és természettudományos ismeretek elmélyültebb és teljesebb közvetítése, ezzel a tanulók felkészítése a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére, felsőfokú tanulmányok folytatására. Ennek a szakasznak jelentős szerepe van a gyakorlatban alkalmazható szakmai ismeretek elsajátításában is. A középiskola felső szakaszának ezért lényeges feladata, hogy a felsőfokon tovább nem tanuló fiatalok pályaválasztását és a munkavállalását differenciált szakképzés biztosításával segítse elő.

12 Az informatika és nyelvi irányultságú 3 éves szakközépiskolai tagozaton 10.-11.-12. évfolyamon a 2 éves szakképzés utáni szakközépiskolai tagozaton 11.-12. évfolyamon valósul meg a középiskola két szakasza. A 2 éves képzésre a szakmunkásvizsga letételét követően lehet jelentkezni. A szakiránynak megfelelően képző felső középfokú képzés az Országos Képzési Jegyzék bemeneti szintje szerinti a 13.-14.-15. évfolyamon valósul meg. Célja, a 12. osztály elvégzéséhez, érettségihez kötött szakma, illetve a technikus képesítés megszerzése. Az érettségire épülő szakképzés az intézmény valamennyi szakirányú profiljában az OKJ szerinti beiskolázással történik. Szakiskola Az általános iskola befejezése után a 9.-11. évfolyamokon a kerettanterv alapján folyik az oktatás, gépészet és közlekedés szakmacsoportnak megfelelően. Felmenőben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételek alapján történő beiskolázással, a 11.-12.-13. szakképzési évfolyamokon van szakiskolai képzés. A választható szakmák indítása a mindenkori munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeknek megfelelően és az MFKB ajánlásait figyelembe véve történik. Az iskolánkban indítható szakmai képzéseket a szakmai alapdokumentum rögzíti. Képzési szakaszok 1998. szeptember 1.-től folyamatos hangsúlyeltolódás következett be a képzés tartalmi szerkezetében, aminek kiemelt célja a Kerettantervre épülő, általános műveltséget megalapozó alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára és a különböző OKJ szerint megvalósuló szakmai képzésre való áttérés fokozatos megvalósítása volt. 2007. szeptember 1.-től életbe lépett az új Országos Képzési Jegyzék. A felmenő rendszerben működő osztályok képzésében az eddigi előírások kötelezőek. Szakiskolai tagozaton 2 vagy 3 év, egyes szakmákban érettségi után 1 vagy 2 év a képzési idő. Szakiskolai képzésben 9.-11. osztályban a Kerettantervnek, 11.-12.-13. osztályban az OKJ követelményrendszerének megfelelően történik a képzés. Szakközépiskolában gépészet és közlekedés szakmacsoportban folyik a képzés a Kerettanterv alapján. Az OKJ előírásainak megfelelően szakmai képzés folyik a 13.-14. évfolyamon és technikus képzés a 15. évfolyamon. A nyelvi és informatikai irányultságú szakközépiskola nappali tagozatán a szakiskola 10. évfolyamának elvégzése után 3 év, a szakmai vizsga megszerzése után 2 év a képzési idő.

13 Végzettségek, vizsgakövetelmények A tanulmányok befejezését követő záróvizsga követelményeit, a vizsgáztatás rendjét, a megszerezhető végzettséget törvényi előírások szabályozzák. Szakiskolai tagozaton az oktatási ciklus végén a tanulók a szakmai vizsgáztatás szabályai és vizsgakövetelményei szerinti szakmai vizsgát tesznek. Szakközépiskolai tagozaton a tanulók az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint 2005-től közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek Az érettségi utáni szakmai vizsgára épülő technikus tagozaton 1 éves szakképzés után a fiatalok technikus minősítő vizsgát tehetnek. A 2 vagy 3 éves szakközépiskolai tagozaton a képzési szak végén a tanulók, az érettségi vizsga szabályzat követelményei szerint érettségi vizsgát tehetnek. Átjárhatóság A különböző tagozatok és szakmai képzések felvételi követelményeit beiskolázáskor az intézmény nyilvánosságra hozza. Az évfolyamokról történő továbblépés a tanulmányi követelmények teljesítése után lehetséges. 4 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA Az alapfeladatok prioritási rendje Az intézményben működő tagozatok összefüggő rendszert alkotnak, az alapfeladatok prioritása azonban az egyes területeken más-más hangsúlyt kap. Az iskolára általánosan jellemző prioritási sorrend: ismeretközvetítés, értékközvetítés NAT 2013 kulcskompetenciák megvalósítása személyiség- és képességfejlesztés szocializációs érték kialakítás. 4.1.1 A szakiskolai képzésben A szakiskolai évfolyamokon szakmai és közismereti, illetve csak szakmai képzés folyik. A diákok az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára készülnek fel. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Különösen nagy figyelmet fordítva a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A

14 szakiskolai oktatás alapvető célja, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni úgy, hogy tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. 4.1.2 Szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás tovább építi, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 2013/2014-es tanévtől a törvényi rendelkezések szerint a szakközépiskolai osztályokban a szakmai alapozó tantárgyaknak meg kell felelni a felmenő rendszerben meghatározott 2 éves szakképzés követelményeinek. Ennek megfelelően a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból a tanulóknak érettségi vizsgát kell tenniük, mely alapján mentesülnek a 13. évfolyam elvégzése alól, tanulmányaikat a 14. évfolyamon folytathatják. Érvényesíti a humánus értékeket, közvetíti az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket nevel, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. 4.1.3 A 2 illetve 3 éves szakközépiskolai képzésben Az oktatási forma feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében.

15 Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. 4.1.4 Technikus képzésben és az érettségire épülő szakmai képzésben A technikus szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő műszaki fejlesztő, tervező, s irányító és ellenőrző feladatok ellátására képesek. E cél elérése érdekében a képzés a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget nyújt, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. Megalapoz és kifejleszt a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Fejleszti a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét. Felkészíti a tanulókat a munkahelyi, a szakmai szervezetek munkájában való közreműködésre. Az iskolai rendszerű képzésünk, a szakmai követelmények teljesítésén túl, magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. Az iskola általános nevelési - oktatási céljai Az iskola célja, olyan korszerű általános és szakmai műveltség nyújtása / elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel /, amelynek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó elvárásokhoz alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni. Elengedhetetlen, hogy birtokában legyenek mindannak a tudásnak, készségnek, amelyek segítségével meg tudnak felelni az alábbi követelményeknek: kövessék a szakma folytonos változásait legyenek képesek pályát módosítani, akár több alkalommal is bővítsék, fejlesszék egyéni képességeiket legyen belső késztetésük az önképzésre törekedjenek fizikai és lelki egészségük megőrzésére fogadják el az egész életen át tartó tanulás eszméjét legyenek képesek alkalmazkodni a munkaerő piaci igényekhez tartsák fontosnak a minőségi munkavégzést

16 rendelkezzenek alapvető informatikai és nyelvi ismeretekkel, az európai integráció részeseiként törekedjenek az általánosan elfogadott pozitív erkölcsi normák szerint élni egyre többen kapcsolódjanak be a közép- és felsőfokú szakmai továbbképzésekbe. 4.3 A nevelési értékrendszer alapelvei Az iskola helyi nevelési értékrendszerében elsődleges nevelési célként az ön- és közösségfejlesztő magatartás és önismeret képességének kialakítását határoztuk meg. Ezek: a fegyelmezett magatartás a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme az empátia, tolerancia képesség fejlesztése a közösségen belüli munkamegosztás és feladatvállalás a hatékony diák önkormányzati tevékenység. Fontosnak tartjuk az önfejlesztő aktivitás igényének kialakítását, ezért az intellektuális művelődési fejlesztés lehetőségeit kiszélesítettük. Bővültek a tantárgyi tartalmak a számítástechnika, az idegen nyelvi képzés, a CNC, az automatikai, a pneumatikai ismeretek, a vállalkozási, gazdasági ismeretek, a minőségbiztosítás, a környezetvédelem területén. Diákkörök, szakkörök, iskolarádió működtetésével és a szabadidős tevékenységek tartalmas megszervezésével kívánunk hozzájárulni a tanulók képességének és személyiségének fejlesztéséhez. Az iskola nevelési értékrendszerében a nevelési folyamat irányításának módszereit az életkori sajátosságoknak megfelelően alakítottuk ki: az első évfolyamban a közvetlen nevelési módszereket preferáljuk, amelyek az iskolai szokások, hagyományok megismertetése, erős követelménytámasztás és kontroll, folyamatos ösztönzés, az elismerés, elmarasztalás formáinak bővítése, a felmenő évfolyamoknál a nevelési folyamat irányításának közvetett módszereit kívánjuk előtérbe helyezni. Alkalmazása függ a tanulók családból hozott neveltségi és intelligencia szintjétől. Működtetni kell a közösségen belül a közvélemény irányításának feltételrendszerét: információs értékelő fórumokat, perspektívákat, hagyományokat. A nevelés keretében folyamatosan törekszünk tanulóink szociálisan értékes, közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás és tevékenység formáinak kialakítására, megerősítésére. Hosszú távon egy konstruktív életvezetés alapjainak lerakására, megszilárdítására. 4.3.1 A tanulókkal szemben támasztott követelményrendszer Nevelés területén:

17 a tanulók maximálisan használják ki az intézmény ismeretátadó, személyiség és képesség-fejlesztő lehetőségeit az intézmény belső szabályozóinak megtartásával gyakorolják a közösségfejlesztő, morális magatartás - és tevékenységformákat a nevelőtestület szelektív, orientáló hatására a destruktív magatartási jelenségek csökkenjenek a pedagógiai tevékenységszabályozás járuljon hozzá, hogy a tanulókban olyan belső magatartásszabályozás alakuljon ki, amely társadalmilag és egyénileg egyaránt értékes autonóm aktivitást eredményez. A követelmények az intézmény tevékenységrendszerének gyakorlatában realizálódnak: tanulmányi, önkormányzati, diákköri, szakmai-gyakorlati munkatevékenység és a szabadidős tevékenység során. A követelményrendszer részletes leírását az alábbi dokumentumok tartalmazzák: házirend, osztályfőnöki éves munkaterv, diákönkormányzat működési szabályzata, "Váci plakett" szabályzata, a sportköri alapszabályzat, Honti- Alapítvány szabályzata. Oktatás területén: a tanulók valamennyi tagozaton maximálisan sajátítsák el a kiadott szakmai és tantárgyi követelményeket a gyakorlati képzés keretében, a későbbi munkaerő-piaci beilleedés megkönnyítése érdekében CNC, AUTO-CAD, Pro/I informatika ismeretekből a készségek magas szintű megszerzése tanulóink feleljenek meg a szakmai és vizsga követelmények elvárásainak. 4.3.2 A tantestülettel szemben támasztott követelményrendszer A pedagógusok erkölcsi és szakmai megítélésében magas követelmények élnek a társadalomban. A pedagógus pálya jellegéből következően a tanár személye példaképet jelent, ez viszont mintaértékű magatartást kíván az iskolán belül, és az iskolán kívül is. Személyiségbeli elvárások: magatartásában és külső megjelenésében legyen példamutató magatartásában vállalja a nyitottság, a befogadó készség, a tolerancia kötelezettségét, tisztelje együttműködő partnereit. Szakmai elvárások: vállalja a szakmai igényesség, továbbképzés szükségszerűségét

18 legyen következetes a tanulókkal szemben támasztott követelmény-rendszer számonkérésében a tanulókkal való foglalkoztatásban teljesítmény centrikus gyakorlatra törekedjen támogassa az iskola nevelésközpontú törekvéseit a nevelés folyamatában szelektív és orientáló hatásrendszert működtessen, kerülje a nevelői közömbösséget minden tanítványát érdemei, teljesítményei szerint értékeljen, a pedagógiai követelmények megtartásával, egyéni bánásmód szerint. A pedagógusok jogait és kötelességeit jogszabályok, szabályzatok, iskolai dokumentumok rögzítik. A pedagógusok jutalmazásának és minősítésének szempontjait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 5 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A cél, a szociális kompetencia fejlesztése, szociális motívumok, szokások, minták, készségek és ismeretek fejlesztése. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1. A beiskolázott tanulók ismerjék az iskola képzési rendszerét, hagyományait, az intézmény történetét, perspektivikus lehetőségeit. 2. Az osztályközösségen belül alakuljon ki a szervezettség és a munkamegosztás. 3. Az együttműködés és az összetartozás erősítése érdekében meg kell tervezni az éves közösségi, tanórán kívüli tevékenységi rendszert. 4. Az egész iskolaközösség kohézióját erősítő iskolai rendezvények éves tervének elkészítése a munkaközösségi munkatervek alapján, amely tartalmazza: a tanulmányi versenyeket, kirándulásokat a szakköri, diákköri tevékenységeket a diáknap időpontját a szalagavató idejét a testvériskolai osztályközösségi kapcsolatok kialakítását a közös rendezvények, színház és mozi látogatások szervezését a diákéletben és környezetkultúra fejlesztésében való feladatvállalás megszervezését a könyvtári szolgáltatás lehetőségeit.

19 5. Összetartozást segítő jelképek, külső megjelenési formák: iskolajelvény, embléma sportversenyeken feliratos, emblémás megjelenés egységes jutalmazási oklevél rendszer ünnepélyeken egységes öltözet: a házirendben meghatározottak szerint. Közösségfejlesztő aktivitás növelése érdekében a diák önkormányzati munka folyamatos fejlesztése: a diákaktívák körének bővítése a diákmozgalmi munka pontos tervezése a DÖK szervezeti szabályzatának szükség szerinti módosítása a diák önkormányzati jogkörök törvényes működtetése. 7. Közösségi ráhatás elvének érvényesítése: osztályközösségen belül a magatartási és tanulmányi fegyelem, a tanulók egyéb tevékenységével kapcsolatos sikerek, kudarcok értékelése az osztályfőnöki órákon közvélemény alakítása, különböző tanulói nézetek, vélemények értelmezése, megvitatása, az egyéni vélemények tiszteletbenntartása, melynek fórumai az osztályfőnöki órák, sportköri, diákköri gyűlések az iskolaközösség eredményeinek, sikereinek színvonalas bemutatása iskolai ünnepségeken, diákközgyűléseken, városi, megyei rendezvényeken. 8. Az osztály közösségé válásában kiemelt szerepük van az osztályfőnököknek. 9. Közös élmények bővülése érdekében: több tartalmas tanórán kiüli tevékenységet kell szervezni, a hagyományosan bevált intézményi formák szerint. 10. A tanulók szabadidejének irányítása A tanulók szabadidejének irányítása az intézmény tanórán kívüli tevékenységének rendszerére épül. A feladat koordinálásában fő szerepet kap a diákönkormányzat vezetése, a patronáló tanárok segítségével. Az órán kívüli szabadidős tevékenység főbb formái: Tanulással összefüggő rendezvények: tanulmányi versenyek vetélkedők

20 diákköri rendezvények szakkörök ismeretterjesztő rendezvények közös színház és mozi látogatások könyvtárhasználat. Szervezett szabadidős tevékenységek: osztálykirándulások iskolai jutalom kirándulás iskolai diáknap megyei diáknapok sportrendezvények. Szoros kapcsolatot tartunk a város kulturális, szabadidős központjaival, rendszeresen tájékoztatjuk tanulóinkat programjaikról. Az oktatási, nevelési céljainkhoz kapcsolódó rendezvényeikre szervezőmunkát végzünk. Diák önkormányzati tevékenység Az iskolai neveléssel összefüggő célunk a diákönkormányzati tevékenység fejlesztése. A következő évek fontos feladata egy hatékony, a tanulók cselekvő aktivitására épülő diákönkormányzati koncepció megvalósítása. Az intézmény vezetése és tantestülete biztosítja a diákönkormányzati tevékenység számára a személyi és tárgyi feltételeket. A diákönkormányzat felépítése: Alapegység: az osztályközösség tagjai közül választott osztályvezetőség, reszortfelelősök közgyűlés: az osztályközösségi képviselők testülete diákönkormányzat vezetése: a közgyűlés választja a hét tagú diák önkormányzati tanácsot, az operatív feladatok megoldására bizottságokat hozhatnak létre. A diákönkormányzat fórumai: diákönkormányzati kérdésekkel foglalkozó osztályfőnöki órák a vezetés évente egyszer közgyűlésen számol be tevékenységéről évente egy alkalommal szervezett diáknap, amelyen az iskolavezetés biztosítja a diákok számára az öntevékeny, tartalmas programszervezést. A tanulók tájékoztatása, a diákönkormányzati programok hatékony szervezése érdekében a DÖK működteti az iskolatelevíziót, szerkeszti a faliújságot. A diákönkormányzat működését törvényi előírások és működési szabályzata rögzíti. Az iskolavezetés és a tantestület támogatja a diákönkormányzat tevékenységét, számít a tanulói közösség kreatív, alkotó, öntevékeny, cselekvő aktivitására.

21 6 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelő és oktató munka alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségformálásban új feladatok hárulnak a pedagógusokra, hiszen a társadalmi problémák megjelentek a családi körben is és az ebből adódó hiányosságokat is pótolni, korrigálni kell az iskolában. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeedő tanítási óra. Kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek: A motiválás célja, felébreszteni azokat az indítékokat, amelyek a diákokat tanulásra ösztönzik és a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartják. Projektoktatásnál, a tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Differenciálásnál a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a diákok egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Fontos feladat az esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések következetes végrehajtása. Értelmi, erkölcsi nevelés Feladat: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása a tanórán és tanórákon kívül. Erkölcsi nevelés Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása. Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő és családi életre nevelés Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Együttműködési készség kialakítása, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. Kulturált magatartás, kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi /emocionális/ és esztétikai nevelése Feladat: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

22 A tanulók akarati nevelése Feladat: önismeret, a személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, megismertetése. A nemzeti hagyományok és kultúra megismertetése, az emlékek tisztelete, ápolása és megbecsülése. A hazaszeretet érzésének állandósítása. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igénykialakítás és közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A környezet rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése Feladat: testmozgás iránti igény felkeltése, testi képességek fejlesztése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A beiskolázott tanulók megismerése érdekében osztályfőnöki felméréseket kell végezni. Az évenkénti felmérés térjen ki az intellektuális, akarati-érzelmi, szociativ tulajdonságokra. Kötelező nevelői feladat az összegyűjtött adatok folyamatos feljegyzése. Megbízható személyiségdiagnózis alapján el kell készteni az egyén és a közösség fejlesztési tervét. Az önfejlesztő aktivitás fokozása érdekében fel kell mérni a tanulók érdeklődési körét, olyan tanórán kívüli szabadidős tevékenységi rendszert kell kiépíteni, amely biztosítja a tanulók fejlődését. Az SNI-s tanulók fejlesztő foglalkozásainak tervezése, szervezése, dokumentálása a törvényi előírások alapján.

23 7 TEHETSÉGGONDOZÁS Az intézmény tanórai és tanórán kívüli tevékenységének tartalma, foglalkoztatási rendje hozzájárul a tehetséggondozáshoz, amely egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny előkészítő foglalkozások, szakköri foglalkozások keretében valósul meg. Kiemelt területek: differenciált tanórai foglalkoztatás széles tantárgyi keret, korszerű tartalommal tanulmányi versenyek, vetélkedők támogatása a tanulói pályázatok motiválása szakköri, diákköri munka feltételeinek biztosítása közvetett irányítással a tanórán kívüli szabadidős, kulturális tevékenység folyamatosan megújuló lehetőségeinek megteremtése. 8 FELZÁRKÓZTATÁS A beiskolázott tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében fontos szerepe van a felzárkóztatásnak, a törvényi időkeret felhasználásával. Feladatok: tanulók képességeinek felmérése után differenciált órai foglalkoztatás kialakítása szakiskolai és szakközépiskolai tagozaton egyes tantárgyakból csoportbontások kialakítása a korrepetálási foglalkozások hatékonyságának növelése számítástechnika és idegen nyelv oktatásban csoportbontások alkalmazása rendszeres együttműködés a gyermekvédelmi szervezetekkel. 9. évfolyamon szintfelmérő dolgozatot íratunk a tanulókkal. A felmérés eredményeként tantárgyanként felzárkóztató foglalkozáson való részvételt javaslunk az első félévben, s ha szükséges, az egész tanév folyamán. A szaktanárok megismertetik a diákokkal saját szaktárgyaik tanulási módszereit, eszerint is kérik számon az ismereteket. Az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a család tanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást. Tanítási órán differenciált foglalkozással törekszünk a lemaradottak felzárkóztatására. A felsőbb évfolyamokon a tanulási nehézségekkel küzdőknek igény szerint korrepetálást biztosítunk.

24 Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén. 9 IFJÚSÁGVÉDELEM Az ifjúságvédelmi feladatokat a köznevelési törvény értelmében pedagógus végzettségű tanár látja el, mégpedig minden osztályban az osztályfőnök a törvény által megbízott személy. Éves feladatok meghatározása: az osztályfőnökök felmérik a veszélyeztetett tanulókat tanulóink között egyre gyakrabban jelenik meg új veszélyeztetési tényezőként a szegénység, a rendezetlen családi körülmények, a káros szenvedélyek, a szociális egzisztencia csökkenése, az egészségromlás, amelyek következményeként jelentkező pszichikai panaszokat a pedagógusoknak fel kell ismerni igénybe kell venni a problémák kezeléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság szolgáltatásait az önismereti csoport, a pszichológus által vezetett csoport-, illetve egyéni terápiás lehetőségeket ki kell használni szükség esetén fel kell venni a kapcsolatot a gyámhatósággal nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés az ifjúságvédelmi felelős közvetlenül foglalkozzon az intézetben nevelt tanulók problémáival lényeges szempont a veszélyeztetett tanulók személyiségének megismerése, a családi háttér, a baráti és a kortársi kapcsolataiknak, valamint szociális környezetének felmérése az ifjúságvédelmi felelős részt vesz az iskola fegyelmi bizottságának munkájában és a különböző szociális juttatások elbírálásában a beiskolázott tanulók ifjúságvédelmi helyzetének felmérése, majd a következő években ezen információk pontosítása, bővítése külső kapcsolatot tart fenn személyesen, telefonon, vagy levél útján, - az iskola igazgatóját tájékoztatva - a szülőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, az iskola nővérével, a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztálya illetékesével, valamint mindazokkal, akik az adott veszélyeztető helyzetben segíteni tudnak év elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémákkal, hol és mikor fordulhatnak hozzá, valamint arról, hogy az iskolán kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel a szülők vagy a tanító tanárok jelzése alapján kapcsolatot teremt a veszélybe jutott diákkal, próbálja feltárni családi hátterét - szükség esetén - családlátogatással is

25 a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eözökkel meg nem szüntethető tényező bekövetkezése esetén értesíti - az Iskola igazgatóján keresztül - a Gyermekjóléti Szolgálatot valamint részt vesz, az un. esetmegbeszéléseken a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi a vonatkozó törvény által biztosított támogatási lehetőségek elnyerését, valamint igyekszik felkutatni a rendelkezésre álló összes lehetőséget konfliktus helyzetekben, akár a mediátor szerepét is vállalnia kell, tanár-diák vagy diák-diák konfliktusok feloldása érdekében A védőnő feladatai: gondoskodjon az egészségkárosító szokásokat megelőző propaganda tevékenységről, vegye igénybe az osztályfőnöki órák lehetőségét, az ezzel kapcsolatos különböző tanfolyamokra végezzen szervezőmunkát a tanulók körében segítse az osztályfőnökök munkáját a megelőzési programok /dohányzás, drog, alkohol, AIDS/ előkészítésében, lebonyolításában. Ennek a munkának állandónak és folyamatosnak kell lennie. Minden pedagógusnak feladata, a testi-lelki egészség megőrzésében, megteremtésében aktívan részt venni. 10 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok körében kerül sor a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérésére, és nyilvántartására. Az iskola esélyegyenlőségi programja rögzíti a feladatokat. A szociálisan hátrányos tanulók törvényi szabályok előírásainak megfelelően részesülhetnek az ingyenes tankönyv ellátásban, illetve kedvezményekben. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról értesítjük az illetékes önkormányzatot és kezdeményezzük a szociális juttatás folyósítását. A gyermek-és ifjúságvédelmi program keretében december hónapban ruhagyűjtési akciót szervezünk. Az étkezést igénybe vevő tanulók a törvény szerinti kedvezményekben részesülnek.

26 11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA A köznevelési törvény értelmében a pedagógiai program kiegészül az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési programmal. Célok és feladatok: Az intézmény egészségnevelési programjának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módokat, készség szintjén alkalmazzák azokat a programokat, amelyekkel megőrizhetik, illetve újrateremthetik egészségüket. Fejlesztési követelmények: Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. Az oktatott tantárgyak közül kiemelten alkalmas a biológia, testnevelés, munkavédelem, osztályfőnöki órák témakörei, hogy átfogják az egészség megtartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: táplálkozást, a biztonságot, a balesetvédelmet, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortársi kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az egészséges életmódot, a személyes higiéniát és a szexuális fejlődést. Alakuljon ki a tanulókban a gondolkodáshoz szükséges önismeret és magabiztosság, hogy lehetőség szerint megőrizzék egészségüket, ne sodorják veszélybe sem önmagukat, sem másokat. A tanulók verbális egészségnevelésével is kiemelten szükséges foglalkozni, mely nemcsak az osztályfőnökök feladata, hanem a tantestület és egészségügyben dolgozók feladata is. Értékek közvetítése: Az intézmény belső működése, a tanulói tevékenységi rendszer legyen példaértékű a tanulók egészséges életmódjának gyakorlásához. Az intézményi egészségnevelési program tartalmazza azokat a tevékenységi formákat, amelyek elősegítik az egészséges életmód gyakorlásához szükséges készségek, jártasságok kialakítását.

27 Az egészségnevelési értékek a tantervben: Természettudományok: egészség, szexuális nevelés, ember és a környezet kapcsolata Munkavédelem: balesetek megelőzése, biztonság, felelősség, munka és környezet kultúra, munkaártalmak megelőzése Testnevelés: a sport egészségmegőrző élettani hatásai, akaraterő, fizikai képességek fejlesztése, edzés, személyiségfejlesztő hatása Osztályfőnöki órák: helyes napirend, harmonikus személyiség, életviteli ismeretek, káros szenvedélyek mérséklése, szexuális élet, felnőtté válás felelőssége, családalapítás, fogyasztóvédelem Tevékenységi formák: Az egészségnevelés szempontjából kiemelt tantárgyakban hangsúlyt kap az ismeretek átadása, a meggyőződés kialakítása Konkrét példákkal, az egészségnevelési értékek, kérdések és problémák közös megvizsgálásával alakuljon ki a tanulókban az a racionális cselekvés, hogy tudja, mit kell tennie az egészséges életmód érdekében A tanulók egészségi állapotának ellenőrzéséről az iskolaorvos gondoskodik, az alábbi felosztásban: A 9. szakközépiskolai és szakképző évfolyamra jelentkezés feltétele az orvosi alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. A 11. szakképző évfolyam csak szakmai alkalmassági vizsgálat után kezdhető el. 12 évfolyamon, a szakmunkás tagozaton záró vizsgálatra kerül sor, mely rögzíti a tanulók iskolában eltöltött ideje alatti egészségi változásokat. A 13. 14. és 15. évfolyamon a tanulók pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Fontos a szülők tájékoztatása, felelőssége, a vizsgálatok kötelező voltáról, illetve a szakvizsgálatok eredményeinek visszajuttatásáról. A testnevelési felmentési kategóriák elkészítését minden tanévben október 15-ig kell elvégezni. Rendszeres egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: Az adott tanév december közepéig négy témakörben /bevezető, dohány, alkohol, bűn és bűncselekmény/ 5 órában a megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok órát tartanak. Az adott tanév február végéig négy témakörben, 5 órában előadásokat tartanak az arra jogosult pedagógusok, /megelőzés, közösség, kritika, csoportnyomás, előrelátás, határozott fellépés, egyértelmű kommunikáció, döntések következményeinek előrelátása/. A

28 pedagógusaink 25%-a 30 órás felkészítő tanfolyamon szerzett jogosultságot biztosító tanúsítványt. Életmód sarok aktualizálása naprakész információval. Rendőrségi képviselő előadása az ifjúsági bűnözés és drogfogyasztás helyzetéről. Drámapedagógiai foglalkozások, szituációs játékok beiktatása az osztályfőnöki órák keretébe. Tanulóink szülei számára a fiatalok egészséges életmódjával kapcsolatos előadások szervezése. Az osztályfőnökök tervszerű keretek között igényelhetik a védőnő felvilágosító előadásait. 9. évfolyam elején és 10. év végén egészséges életmódról, higiéniás kultúráról felmérést készítünk. Iskolánk minden pályázati lehetőséget kihasznál az egészségfejlesztés és drog prevenció területén. Végrehajtás színterei: Iskolai programok: osztályfőnöki óra, szaktárgyi órák. Tanórán kívüli foglalkozások: sportnap, diáknap, filmvetítések, fórumok, vetélkedők. Az iskolai testnevelési órák és a sportköri foglalkozások biztosítják a rendszeres testedzés igényének kielégítését. Az intézmény tantestületének 25%-a részt vett a drog-prevenciós, akkreditált továbbképzésen, és a káros szenvedélyek témakörben ők tartják az osztályfőnöki órákat. Az intézmény területén tilos a dohányzás, kötelező követelmény a higiénés szabályok megtartása, amelyet tanári ügyelet ellenőriz. Az intézmény kommunikációs lehetőségeit kihasználva /faliújság, iskolaújság, iskolarádió/ rendszeressé kell tenni az egészséges életmódhoz kapcsolódó konkrét példák megjelenítését. Az iskolai sportkör és diákmozgalom a programjában olyan tevékenységi formákat vezet be, amely elősegíti a rendszeres testedzés, egészséges életmód gyakorlását. Diáknapi tömegsport versenyek. Követelmény az évenkénti osztálykirándulások megszervezése. Évente kétszer mérik a testnevelők a tanulók fizikai állapotát. Házi bajnokságok különböző sportágakban. Diáknapon a lelki-testi egészséggel összefüggő előadások megtartása. Külső előadók bevonásával segítjük az osztályfőnökök egészségnevelési programjának hatékony megvalósítását. Tantestületi ellenőrzéssel érvényt kívánunk szerezni a higiéniai szabályok megtartásának. Az intézménynek külön munkavédelmi és katasztrófavédelmi szabályzata van, amelyet megbízott, képzett pedagógus felügyel. Az egészségnevelés feladatainak megvalósulását önálló státuszban egészségügyi védőnő segíti.