KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE 2010. SZENTGOTTHÁRD. Város és Térsége

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS SZENTGOTTHÁRD Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2010. Lezárva: 2010. március 20. (készült 2 példányban) Készítette: agisztérium LG Humánerőforrás és Térségfejlesztési Kft. 11

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS TARTALO Bevezetés Jogszabályi háttér I. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 1. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás háttér adatai 1.1. A kistérség földrajzi helyzete 1.2. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása településeinek háttéradatai 1.2.1. Demográfiai mutatók 1.2.2. Külterületen, illetve etnikailag szegregált lakókörnyezetben élők 1.2.3. Szociális helyzet a településeken 2. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás településein élők számára elérhető közszolgáltatások 2.1. A közszolgáltatások elérhetősége 2.2. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere 2.3. Közoktatási intézmények a kistérségi társulás területén 2.4. A közoktatási feladatmegosztás mértéke és arányai a társulásban 2.5. A 3-18 éves korosztály közoktatási (óvodai, iskolai) ellátottsága 2.5.1. Az óvodai nevelés 2.5.2. Általános iskolai nevelés-oktatás 2.5.3. Alapfokú művészetoktatás 2.5.4. Az intézményfenntartó társulás területén működő középiskolák 2.6. Az oktatás eredményessége 2.7. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás 2.8. Nevelés-oktatás feltételeinek vizsgálata a társulás intézményeiben 2.8.1. Humánerőforrás és szakos ellátottság 2.8.2. Infrastrukturális feltételek 2.8.3. Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben 12

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 3. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 3.1. és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Intézmény 3.1.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok 3.1.2. A bejárók és utazási feltételeik 3.1.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 3.1.3.1. Nevelés-oktatás eredményességét befolyásoló munka 3.1.3.2. Lemorzsolódás az intézményben 3.1.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel 3.1.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel 3.1.3.5. A kompetenciamérés eredményei 3.1.3.6. Továbbtanulási mutatók 3.1.4. A nevelés-oktatása infrastrukturális feltételei 3.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködések 3.2. Játékvár Óvoda 3.2.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan 3.2.2. A bejárók és utazási feltételeik 3.2.3. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka 3.2.4. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben 3.2.5. Intézményi és szervezeti együttműködés 3.3. Tapsifüles Óvoda Gasztony 3.3.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan 3.3.2. A bejárók és utazási feltételeik 3.3.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben 3.3.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka 3.3.5. Intézményi és szervezeti együttműködés 4. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő, egyéb fenntartó által működtetett közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 4.1. esesziget Óvoda Alsószölnök 4.1.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan 4.1.2. A bejárók és utazási feltételeik 4.1.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben 4.1.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka 4.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködés 4.2. anó Óvoda Rábagyarmat 13

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 4.2.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan 4.2.2. A bejárók és utazási feltételeik 4.2.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben 4.2.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka 4.2.5. Intézményi és szervezeti együttműködés 4.3. Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva 4.3.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok 4.3.2. A bejárók és utazási feltételeik 4.3.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.3.3.1. Nevelés-oktatás eredményességét befolyásoló munka 4.3.3.2. Lemorzsolódás az intézményben 4.3.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel 4.3.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel 4.3.3.5. A kompetenciamérés eredményei 4.3.3.6. Továbbtanulási mutatók 4.3.4. A nevelés-oktatása infrastrukturális feltételei 4.3.5. Intézményi és szervezeti együttműködések 4.4. Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Felsőszölnök 4.4.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok 4.4.2. A bejárók és utazási feltételeik 4.4.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.4.3.1. Nevelés-oktatás eredményességét befolyásoló munka 4.4.3.2. Lemorzsolódás az intézményben 4.4.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel 4.4.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel 4.4.3.5. A kompetenciamérés eredményei 4.4.3.6. Továbbtanulási mutatók 4.4.4. A nevelés-oktatása infrastrukturális feltételei 4.4.5. Intézményi és szervezeti együttműködések 4.5. Általános Iskola, Rábagyarmat 4.6. III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium 5. A helyzetelemzés összegzése 14

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS II. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV 6. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata A helyzetelemzésből következő lépések 6.1. Szükséges beavatkozások a vizsgálati szempontok alapján 6.2. Csomópontok kiemelése 7. Az Intézkedési Terv célja 7.1. Fő célkitűzése 7.2. Rövid-, közép- és hosszú-távú célok 7.3. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv összefüggése a tervezett pályázati projekttel 8. Akcióterv 9. egvalósítás 10. egvalósulást segítő egyéb programok 11. Kockázatelemzés 12. Konzultáció és visszacsatolás - onitoring és nyilvánosság 12.1. Konzultáció és visszacsatolás 12.2. onitoring és nyilvánosság 13. Kötelezettségek és felelőségi körök 14. Érvényesülés, módosítás 15. Záradék 15

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Bevezetés Törvényi szabályozás A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a agyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény az alábbi paragrafusokban, az oktatási-nevelési folyamatokban egyértelműen meghatározza az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség tartalmát, és szempontjait: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, 16

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére, önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 17

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Az Oktatás és Kulturális inisztérium (OK) egyebek mellett a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 105. -a 1 értelmében írandó társulási vagy települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kapcsán különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok jelentős mértékben korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. E jelenség gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja agyarország versenyképességét. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos fontosabb fogalmak Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Települési esélyegyenlőségi program: a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. 1 105. (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített - közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell. 18

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket, ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyek javítása az, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai - minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásokról, - minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásokból, - versenyképességüket, helyzetüket, életkörülményeiket érdemben javítsák, - személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során, ugyanakkor az egész társadalom érdeke, hogy javuljanak ezeknek az embereknek az életkörülményei. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, továbbá a vállalkozások versenyképességének növelése, és a szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 19

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 20

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 1. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás háttér adatai 1.1. A kistérség földrajzi helyzete A szentgotthárdi kistérség a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye délnyugati részén található. Két országgal Ausztriával és Szlovéniával szomszédos, az országhatáron belül a körmendi és az őrségi kistérséggel határos. Az Alpokalja kistájain fekszik. Déli részén a Vasi-Hegyhát dombvidéke más néven a Vendvidék, míg középső részén a Rába folyó széles völgye húzódik. Északról egy dombvonulat zárja le a tájat, amely nemcsak a térség, de az ország határvonalát is jelenti. Területe 233,43 km 2, melyen tizenöt település osztozik, közülük egy város (), 14 pedig község. A lakónépesség száma a 2009. január 1-jei adatok szerint: 14 874 fő. A kistérség központja hazánk legnyugatibb fekvésű városa, az osztrák határ mellett található. Itt él a kistérség lakónépességének 60,3 %-a. A térség határmentiségéből adódóan három nép, három kultúra találkozása és keveredése jellemzi a területet. Forrás: Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 21

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 1.2. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása településeinek háttéradatai 1.2.1. Demográfiai mutatók Demográfiai jellemzők települések Lakónépesség száma Állandó népesség Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek aránya Állandó népességből 6-14 évesek aránya Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 8973 8898 213 246 699 381 100 Alsószölnök 373 392 11 6 37 21 na. Apátistvánfalva 392 392 4 7 40 17 na. Csörötnek 896 926 Felsőszölnök 586 613 Gasztony 471 471 Kétvölgy 136 136 agyarlak 739 768 Nemesmedves 18 21 Orfalu 65 65 Rábagyarmat 787 816 23 29 99 99 60 60-11 56 27 8 8 11 15 26 19 15 19 1 1 0 12 7 na. na. na. na. 16 16 64 27-38 1 1 0 1 0-4 0 0 7 5 na. 13 10 87 33-35 Rátót 264 271 7 5 23 12-28 23 Rönök 444 444 14 11 28 34 33 2 Szakonyfalu 371 388 11 14 53 19 na. Vasszentmihály 359 360 7 6 33 15-5 na. nincs adat Összesítve: Lakónépesség száma 14 874 22

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Állandó népesség száma 14 964 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 343 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 372 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 1 265 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 667 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) nincs adat Az aktuális adatok szerint az átlagos népsűrűség: 63,7 fő/km 2. A térség összlakosságszáma jelenleg nem éri el a 15 000 főt. A kistérség jellemzően aprófalvas településekből áll. A Vendvidékre jellemző a szórvány településszerkezet, amelynél az egymástól távolabb elhelyezkedő porták alkotják a települést. A települések átlagnépessége ( város nélkül) 421 fő. Ezt 14 községi jogú településből csak 6 (Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, agyarlak, Rábagyarmat és Rönök) haladja meg. A legkisebbek, Nemesmedves és Orfalu lakónépességének száma mindössze 18 ill. 65 fő, de Kétvölgyön is csak 136, Rátóton pedig 264 az állandóan ott lakók száma. Jelenleg nem állnak rendelkezésre minden település esetében a népesség vándorlására vonatkozó információk. A meglévő adatokból viszont arra lehet következtetni, hogy kivételével lassan, de folyamatosan csökken térség népessége. on javította az átlagot a G munkahelyteremtő megjelenése. Az állandó népességből a 0-18 éves korosztály 2 647 fő, arányuk a népességen belül 17,79%. 1.2.2. Külterületen, illetve etnikailag szegregált lakókörnyezetben élők A kistérségi többcélú társulás települései közül Gasztonyban, agyarlakon, Rönökön és Vasszentmihályon kis számban élnek külterületen. Számuk Gasztonyban a legmagasabb. Itt a 15 fő 3-5 éves gyermekek közül két fő nem jár óvodába. Az általános iskolás korúak száma 24 fő. agyarlakon egy, Rönökön és Vasszentmihályon két 3-5 éves, emellett agyarlakon kettő, Rönökön három 6-14 éves gyermek él külterületen. Az egyik rönöki óvodáskorú gyermeket nem íratták be az óvodába. A külterületen élő HHH gyermekek számáról nincs adat. A kistérség területén etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek. 23

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 1.2.3. Szociális helyzet a településeken Szociális helyzet a településeken települések unkanélküliek száma a településen / aránya a lakónépességből Ebből tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? / arányuk 0-18 éves korosztályban Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 290 / 3,2% 67 74 74 144 / 9,3% 19 125 Alsószölnök Apátistvánfalva Csörötnek Felsőszölnök 23 / 6,1% 7 0 8 8 /10,6% 0 8 3 / 0,7% 3 0 2 7 /10,29% 0 7 51 / 5,6% 16 18 18 73 / 34,59% 27 46 37 / 6,3% 14 3 12 19 / 18,62% 0 19 Gasztony nincs adat nincs adat 18 18 10 / 14% 10 0 Kétvölgy 1 / 0,7% 1 1 2 7 / 0,35% 0 7 agyarlak 34 / 4,6% 13 22 22 23 / 18,69% 8 15 Nemesmedves nincs adat nincs adat 1 1 nincs adat 0 0 24

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Orfalu 0 /0 0 0 0 3 / 0,25% 0 0 Rábagyarmat nincs adat nincs adat 7 7 26 /18,18% 10 0 Rátót nincs adat nincs adat 3 3 3 / 6,3% 3 0 Rönök Szakonyfalu Vasszentmihály 32 / 7,2% 28 5 5 33 / 37,93% 0 33 31 / 8,3% 12 3 13 36 / 37,11% 3 33 45 / 12,53% 30 2 2 10 / 16,39% 0 10 25

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A társulás településein, az országos átlaghoz viszonyítva a munkanélküliek lakónépességhez viszonyított aránya nem mondható magasnak. Ez az arány Vasszentmihályon a legmagasabb, jelenleg a lakónépesség 12,53%-a. Itt magas a tartósan munkanélküliek (a 180 napnál hosszabb ideje munkahely nélküliek) aránya is, ami 66,6%. A munkanélküliek lakónépességhez viszonyított aránya fölötte van a 7%-nak Rönökön (7,2%) és Szakonyfaluban (8,3%). Rönökön a 32 munkanélküli közül 28 fő hat hónapnál régebben nem dolgozik (87,5%). A kistérségben a 0-18 évesek korosztályába tartozó 2 647 főből 407 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ami a korosztály 15,37%-a. A közoktatási törvény 121. -ban leírt definíció 2 alapján ez azt jelenti, hogy Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása területén a gyermekek-tanulók 15,37%-a hátrányos helyzetű. A HH (hátrányos helyzetű) gyermekek aránya egyik településen sem éri el a 40%-ot. Az arány Rönökön (37,93%), Szakonyfaluban (37,11%), Kétvölgyön (35,00%) és Csörötneken (34,59%) a legmagasabb, ahol a teljes létszám több, mint 30%-a után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Fölötte van a kistérségi átlagnak: Orfalu (25,00%), agyarlak (18,69%), Felsőszölnök (18,62%), Rábagyarmat (18,18%), Vasszentmihály (16,39). A legalacsonyabb on (6,9%) és Rátóton (6,9%). A HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek-tanulók valós számát és arányát a szolgáltatott adatok tükrében nem lehet pontosan megállapítani. Jelenleg az érintett szülők alig több mint negyede (26,49%-a) nyilatkozik a halmozottan hátrányos helyzetről. Az önkormányzatoktól beérkezett adatok alapján, mintegy 302 olyan gyermek él a társulás településein, akikről tudott a halmozottan hátrányos helyzet, de a szülők csak 80 esetben tették meg az ennek legitimálásához szükséges nyilatkozatot. Ezen a gyakorlaton haladéktalanul változtatni kell, a gyermekek érdekében. A problémát, illetve a megoldására született intézkedéseket az esélyegyenlőségi akciótervben mindenképpen rögzíteni kell. 2 121. (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek 26

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 2. A Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása településein élők számára elérhető közszolgáltatások 2.1. Közszolgáltatások elérhetősége H: helyben H: helyben, más településről kijáró szakember(ek) (heti hány órában) : más településen (távolsága) E: ellátatlan Közoktatási Intézményi feladatok Szolgáltatás / Település neve Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés-oktatás 1-4. évfolyam Általános iskolai nevelés-oktatás 5-8. évfolyam Alapfokú művészetoktatás H H H H Alsószölnök H 7 km Felsőszölnök 8 km 7 km Felsőszölnök 9 km Apátistvánfalva H H H Csörötnek H agyarlak 1 km agyarlak 1 km Felsőszölnök H H H Gasztony Kétvölgy H Apátistvánfalva 4 km 12 km 16 km Csákánydoroszló 6 km Rábagyarmat 6 km Apátistvánfalva 4 km 12 km 16 km Csákánydoroszló 6 km Rábagyarmat 6 km Apátistvánfalva 4 km 12 km agyarlak H H H 7 km 8 km Őriszentpéter 29 km 8 km Őriszentpéter 17 km 16 km 16 km 12 km Őriszentpéter 33 km 7 km Őriszentpéter 18 km Nemesmedves 27

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Orfalu 16 km agyarlak 10 km Rönök 7 km Apátistvánfalva 3 km 11 km 16 km agyarlak 10 km Apátistvánfalva 3 km 11 km Rábagyarmat H H Rátót Rönök Szakonyfalu Vasszentmihály Gasztony 1 km Rábagyarmat 5 km H H Rönök 3 km Gasztony 4 km 13 km 14 km Rábagyarmat 5 km Csákánydoroszló 5 km 10 km agyarlak 6 km 7 km Felsőszölnök 11 km 13 km agyarlak 6 km Rámagyarmat 5 km Szombathely 46 km 16 km agyarlak 10 km Apátistvánfalva 3 km 11 km H Csákánydoroszló 8 km 14 km Rábagyarmat 5 km Csákánydoroszló 5 km 10 km agyarlak 6 km 7 km Felsőszölnök 11 km 13 km agyarlak 6 km Rámagyarmat 5 km Szombathely 46 km 16 km 11 km Őriszentpéter 31 km 13 km 14 km 10 km 7 km 13 km 28

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok Szolgáltatás / Település neve Gyógypedagógiai ellátás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Alsószölnök Apátistvánfalva Csörötnek Felsőszölnök Gasztony Kétvölgy agyarlak Nemesmedves Orfalu Rábagyarmat Rátót Rönök Szakonyfalu Vasszentmihály H 7 km 8 km Körmend 22 km 16 km Körmend 17 km 12 km Körmend 23 km 16 km 11 km H 1 alkalom/hét Rábagyarmat 3 km 14 km 10 km 7 km 13 km Szombathely 58 km E E Körmend 22 km E 16 km Szombathely 68 km Körmend 23 km Szombathely 42 km Szombathely 60km E E Szombathely 48 km Szombathely 65 km Szombathely 46 km H 7 km 8 km H 16 km Rábagyarmat 6 km Szombathely 68 km H 16 km 11 km 13 km 14 km 10km 7 km 13 km H 4 alkalom/hó 7 km 8 km Körmend 32km Körmend 22 km 16 km Körmend 17 km Körmend 40 km Körmend 23 km 16 km 11 km 13 km 14 km 10km 7 km 13 km H 7 km 8 km H 1óra/hét H 1 óra/hét 16 km 12 km H 1óra/hét 16 km H 1 alkalom/hét Rábagyarmat 3 km 10km 7 km 13 km Szombathely 58 km Szombathely 65 km Szombathely 66 km Szombathely 50 km Szombathely 74 km Szombathely 45 km Szombathely: 68 km Szombathely 51 km Szombathely 42 km Szombathely 60 km Szombathely 50 km Szombathely 47 km Szombathely 48 km Szombathely 65 km Szombathely 46 km H 1óra/hét 16km 16 km Szombathely 68 km H 1 alkalom/hét 16 km Szombathely 60 km H 1 alkalom/hét Rábagyarmat 3 km 10km 7 km 13 km 29

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Gyermekjóléti szakellátások Település neve Gyermek jóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermek felügyelet Családok átmeneti otthona H H E H E Alsószölnök Apátistvánfalva Csörötnek Felsőszölnök Gasztony Kétvölgy agyarlak Nemesmedves Orfalu Rábagyarmat Rátót Rönök Szakonyfalu Vasszentmihály 7 km H 8 km H 16 km H H H H H H H 2 alkalom/hó H H 7 km 8 km 8 km 15 km 16 km 12 km 7 km 16 km 11 km 13km 14 km 10 km 7 km 13 km E 7 km Felsőszölnök 9 km E H E E agyarlak 1 km E H E E E Rábagyarmat 6 km Csákánydoroszló 6 km Apátistvánfalva 4 km 12 km E H E E E 16 km agyarlak 10km Apátistvánfalva 3 km 11 km E H E E E E E 14 km Rábagyarmat 3 km 10 km agyarlak 6 km 7 km Felsőszölnök 11 km 13 km E E E E E E E E E E Körmend 30 km Körmend 37 km Körmend 38 km Körmend 24 km Körmend 45 km Körmend 16 km Körmend 42 km Körmend 21 km Körmend 25 km Körmend 41 km Körmendű 21 km Körmend 18 km Körmend 22 km Körmend 37 km Körmend 20 km 30

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A kistérség 11 településén megoldott az óvodai nevelés, de Kétvölgyön, Nemesmedvesen, Rátóton és Vasszentmihályon nincs óvoda. A gyermekeket többnyire a szomszédos településekre hordják. Az általános iskolai nevelés-oktatás folyik 1-4. és 5-8. évfolyamon egyaránt on, Apátistvánfalván, Felsőszölnökön, és agyarlakon. Rábagyarmaton csak 1-6. évfolyam működik, a 7-8. évfolyamos tanulók a Körmendi Kistérséghez tartozó Csákánydoroszlóra járnak. Az önkormányzatok megállapodásainak megfelelően a tanulóknak 2-16 kilométert kell megtenni, hogy iskolába tudjanak járni. Ennél nagyobb távolságot csak egy-két gyermeknek kell megtenni. ind az óvodások, mind az általános iskolások utazása menetrendszerinti járattal és a falugondnoki szolgálat segítségével biztosított. A kistérség területén alapfokú művészetoktatás csak on érhető el, de többen járnak Őriszentpéterre is. A közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátottak, többségük a kistérség központjában, on vehetők igénybe. 2007-től on, a Játékvár Óvodában a kistérség fenntartásában Pedagógiai Szolgálatot hoztak létre. A központ munkatársai biztosítják a kistérségben a logopédiai ellátást. A gyógypedagógiai tanácsadás on és Körmenden, a nevelési tanácsadás Körmenden biztosított. A korai fejlesztésért a megyeszékhelyre kell utazni, de a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás is csak Szombathelyen érhető el. Emellett az intézmények saját programok szervezésével is segítik a pályaorientációt. A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet és a családi napközi ellátatlan. A város önkormányzata által fenntartott bölcsőde működik on. Az iskolai napközi minden általános iskolában, helyben működik, így az azt igénylő tanulók számára biztosítottak a délutáni foglalkozások. A rászorulók Körmenden vehetik igénybe a családok átmeneti otthonát. 31

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 2.2. A szolgáltatásnyújtás fenntartói / szervezeti háttere Közszolgáltatások Társulás saját fenntartású intézménye gazd. társasága Kiszervezett forma non profit, civil, egyházi szervezet, gazdasági társaság A feladatellátás fenntartói háttere Települési önkormányzat Többcélú társulás egyei önkormányzat Óvodai nevelés x x Általános iskolai nevelés-oktatás x x Alapfokú művészetoktatás x x x Gyógypedagógiai tanácsadás x Korai fejlesztés és gondozás x Fejlesztő felkészítés x Nevelési tanácsadás x x Logopédiai ellátás x Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás x Gyógytestnevelés x Gyermekjóléti szolgáltatás x Bölcsőde x Családi napközi ellátatlan Iskolai napközi x x Házi gyermekfelügyelet ellátatlan Családok átmeneti otthona x Egyéb 32

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásában külön gondot fordítanak arra, hogy az alapvető közszolgáltatások a társulás területén megoldottak legyenek, és ezek eléréséhez a rászorulóknak minél kevesebbet kelljen utazni. A közszolgáltatások jelentős részét a társulás saját fenntartásában működtetik. Az óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás és az iskolai napközi fenntartói hátterének biztosításába a többcélú társulás mellett az önkormányzatok is bekapcsolódnak. Több feladat ellátásában a megyei önkormányzat is részt vesz (korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás, családok átmeneti otthona). 33

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 2.3. Közoktatási intézmények a kistérségi társulás területén Intézmény + tagintézményei intézményegységei III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium O azonosító: 036752 és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Intézmény O azonosító: 200627 Székhely (001) SZOI Vörösmarty ihály Gimnáziuma Telephely (002) SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama Telephely (003) SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama Telephely (005) SZOI Takács Jenő Alapfokú űvészetoktatási Intézményegysége Telephely (006) SZOI agyarlak Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek általános iskolai telephely) Telephely (007) SZOI agyarlak Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (agyarlak óvodai telephely) Telephely (008) SZOI agyarlak Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek óvodai telephely) Fenntartó Város Önkormányzata Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Ellátási körzete (települések) Vas megye minden részéről, agyarlak, Csörötnek 34

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS Játékvár Óvoda O azonosító: 036456 Székhely (001) Játékvár Óvoda Telephely (002) Játékvár Óvoda Telephely (004) Játékvár Óvoda Rönöki Kerekerdő Tagóvodája Tapsifüles Óvoda Gasztony O azonosító: 036540 Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva O azonosító: 036686 Székhely (001) Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva Telephely (002) Napköziotthonos Óvoda Apátistvánfalva Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda O azonosító: 036688 Székhely (002) általános iskola Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Telephely (003) Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda (óvodai telephely) Csaba József Általános űvelődési Központ Csákánydoroszló O azonosító: 036643 Telephely (006) Általános Iskola Rábagyarmat esesziget Óvoda O azonosító: 036545 Székhely (004) esesziget Óvoda (Alsószölnök) Telephely (005) esesziget Óvoda Tagóvodája (Szakonyfalu) Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu Községek Önkormányzatai Felsőszölnök és Alsószölnök Községek Önkormányzatai Csaba József Általános űvelődési Központot Fenntartó Társulása Alsószölnök és Szakonyfalu Községek Önkormányzatai, Rönök Gasztony Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu Felsőszölnök, Alsószölnök Nem tartozik a Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területéhez Rábagyarmat Alsószölnök, Szakonyfalu 35

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS anó Óvoda Rábagyarmat O azonosító: 201265 Partium Alapfokú űvészetoktatási Intézmény Székhely (001): Partium Alapfokú űvészetoktatási Intézmény Rábagyarmat-Rátót Községek Intézményfenntartó Társulása Csicsóka Oktatási és Kulturális KHT Rábagyarmat, Rátót A kistérség minden települése tagja a kistérségi társulásnak. A Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás viszont csak a és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Intézmény, a Játékvár Óvoda és a Tapsifüles Óvoda Gasztony fenntartója. Vannak települések, amelyek intézményeiket jelenleg a saját önkormányzatuk vagy a többcélú társulás által fenntartott intézményrendszeren kívüli intézményfenntartó társulásban kívánják fenntartani. 2.4. A közoktatási feladatmegosztás mértéke és arányai a társulásban A társulás területén élő óvodás gyermekek, tanulók száma ebből ebből ebből Összesen: Ebből HH Ebből HHH 1473 164 77 Óvodába jár 398 46 18 helyben 366 más településre eljáró 32 A társulást alkotó társuláson belüli valamennyi (településnevekkel) település társuláson kívüli (településnevekkel) - Alsó tagozatos (1-4.) 513 102 26 helyben 379 más településre eljáró 134 ebből ebből ebből ebből társuláson belüli (településnevekkel) A társulást alkotó valamennyi település társuláson kívüli (településnevekkel) - Felső tagozatos (5-8.) 562 16 33 helyben 374 más településre eljáró 188 A társulást alkotó társuláson belüli valamennyi (településnevekkel) település társuláson kívüli (településnevekkel) Csákánydoroszló 36

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy: A gyermekek, tanulók többsége az ellátási körzetének megfelelő intézménybe jár. A társulás területén élő óvodások 17,33%-a hátrányos helyzetű, a rendelkezésre álló adatok alapján 18 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Arányuk: 4,5%. Az óvodás gyermek 8,04%-a bejáró. A társulás területén élő 1-4. évfolyamos általános iskolások 19,88%-a hátrányos helyzetű. 26 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Arányuk: 5,06%. A társulás területén élő 5-8. évfolyamos általános iskolások 2,8%-a hátrányos helyzetű. 33 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Arányuk: 5,87%. Az 1-4. évfolyamos tanulók több mint a negyede (26,12%-a), míg az 5-8. évfolyamos tanulók több mint a harmada, 35,74%-a bejáró. A bejárást a környező településekről tömegközlekedéssel, és falugondnoki szolgálattal oldják meg. Vannak olyan gyermekek, akiknek a szállításáról családjuk gondoskodik. A bejáró gyermekek többségének mindössze néhány (2-9) kilométert kell utazniuk az intézmény eléréséhez, vannak azonban olyanok is, akik 15-20 kilométert kell megtenni, hogy eljussanak az óvodába és az iskolába. 37

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 2.5. A 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai, iskolai) ellátottsága A hiteles és tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan jelenleg nem megoldott kistérségi szinten, és szervezetszerűen. Ennek eredménye, hogy az adatlapok ilyen jellegű óvodás és iskolás létszámadataiban jelentős eltérések mutatkoznak. 2.5.1. Az óvodai nevelés Települések Óvodai intézmények száma (gyógyped. neveléssel együtt)óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógyped. neveléssel együtt)óvodai férőhelyek száma (gyógyped. neveléssel együtt)óvodába beíratott gyermekek száma gyermekek számahátrányos helyzetű Óvodába beíratott óvodáztatás 2 2 285 249 21 4 45 nincs adat 5 12 agyarlak - 1 25 21 8 - - - - 1 Csörötnek - 1 30 26 15 12 1 1-1 Rönök - 1 25 20 6 2 - - - 1 Gasztony 1 1 25 16 1 - - - - 1 Apátistvánfalva 1 1 25 8 - - - - - 1 Felsőszölnök 1 1 25 8 - - 2 - - 1 Rábagyarmat 1 1 40 21 9 1 1 - - 1 Alsószölnök 1 1 25 13 2 - - - - 1 Szakonyfalu - 1 25 16 7 - - - - 1 Kétvölgy - - - - - - - - - - Kétvölgy - - - - - - - - - - Nemesmedves - - - - - - - - - - Orfalu - - - - - - - - Rátót - - - - - - - - - - Vasszentmihály - - - - - - - - - - összesen 7 11 530 398 69 18 49 1 0 21 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 3. életévüket betöltött gyermekek számaaz óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött Az óvodába be nem íratott Gyógyped. nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) (gyógyped. neveléssel együtt)az óvodai gyermekcsoportok száma 38

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A kistérség területén hét óvodai intézmény működik 11 feladat-ellátási hellyel. Az óvodai férőhelyek száma összesen 530, melyre a 2009-2010. nevelési évben 398 gyermeket vettek fel. A kihasználtság tekintetében nagy eltérések mutatkoznak a társulás egyes intézményeinél. A legnagyobb mértékű a kihasználtság a Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása által fenntartott intézmények szentgotthárdi (87,36%), csörötneki (86,66%) és magyarlaki (84%) feladatellátási helyein. A kihasználtság mértéke Apátistvánfalván és Felsőszölnökön a legalacsonyabb, mindössze 32%-os. Ezeket az óvodákat nem a társulás, hanem a települések önkormányzatai tartják fenn, és nemzetiségi óvodai nevelés folyik. A kistérség óvodáiban összesen 21 csoport működik. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén óvodába járók között 69 hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltak, ez az összlétszám: 17,33%. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 18 fő, arányuk: 4,53%. A rendelkezésre álló adatok szerint az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 49. Emiatt intézkedéseket kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy a számuk a jövőben csökkenjen. Közöttük egy halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltak. Fontos lenne, hogy ezek közül a gyermekek közül minél többet beírassanak az óvodába, ugyanis a korai beóvodázás nagyon fontos, a hátrányos helyzetű gyermekek reménybeli töretlen iskolai pályafutása szempontjából. Az óvodák részletes elemzése Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból c. részben található. 39

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 2.5.2. Általános iskolai nevelés-oktatás Az intézményfenntartó társulás településein működő általános iskolák O azonosít ó intézmény neve és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Int. SZOI Általános 200627 Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama SZOI agyarlak Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája 036686 Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda gyermek-, tanulólétszám az intézményben Összes en HH HHH SNI tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint emelt szintű oktatás és/vagy gyógypedagógiai normál (általános) tanterv két tanítási nyelvű iskolai tagozat oktatás Összes en HH HHH SNI Összese n HH HHH SNI Összes en HH HHH 1079 203 55 36 1043 203 55 21 21 - - - 15 - - 356 76 6 20 335 62 5 5 21 - - - 15 14 1 297 70 14 10 297 70 14 10 - - - - - - - 112 49 35 6 112 49 35 6 - - - - - - - 29 - - - 21 - - - 8 - - - - - - 40

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 036688 036643 Apátistvánfalva Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Csaba József Általános űvelődési Központ Csákánydoroszló Általános Iskola Rábagyarmat 73 - - - - - - - 73 - - - - - - 294 37 5 16 - - - - - - - - - - - 72 8 3 6 72 8 3 6 - - - - - - - 41

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 42

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS iskoláztatás települések Általános iskolai intézmények száma Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (gyógypedagógiai oktatással együtt)általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai neveléssel-oktatással és magántanulókkal együtt)általános iskolai tanulók száma Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma yermekek nélkül)általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részesülő számahátrányos helyzetű általános iskolai tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma an tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) edagógiai neveléssel-oktatással együtt)8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban laotthonos tanulókkal együtt)a napközis tanulók száma az általános iskolákban Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 43

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS 1 2 33 30 653 1 30 15 154 20 90 73 214 - agyarlak - 1 8 8 112-6 - 49 35 14 20 39 - Apátistvánfalva 1 1 5 5 29 1 - - - - 2 4 9 - Felsőszölnök 1 1 8 8 73 - - - - - 13 9 17 - Rábagyarmat - 1 6 6 72-6 - 8 3 10-18 - összesen 3 6 60 57 939 2 41 15 203 58 129 145 297 0 44

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A kistérség területén három általános iskolai intézmény működik 6 feladatellátási hellyel. Az általános iskolai tanulók száma a 2009-2010. tanévben 939 fő. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén általános iskolába járók között 203 hátrányos helyzetű (HH) gyermeket regisztráltak, ez az összlétszám: 21,61%. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma 58 fő, arányuk: 6,17%. A 41 fő sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek aránya az összlétszámon belül: 4,36%. A végzős nyolcadik évfolyamosok létszáma magasabb, mint az első évfolyamosoké. A 2009-2010. tanévben 16 gyermekkel kevesebb lép a rendszerbe, mint ahányan távoznak. Az általános iskolák részletes elemzése Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból c. részben található. 2.5.3. Alapfokú művészetoktatás Intézményes művészetoktatás folyik a többcélú kistérségi társulás által fenntartott és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Intézmény keretei között, de más művészetoktatási intézmény is tart fenn telephelyet a kistérségben. A SZOI intézményegysége a Takács Jenő Alapfokú űvészetoktatási Intézményegység (rövidített neve: Takács Jenő Zeneiskola). Alapfokú nevelést, oktatást biztosít furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, kürt, tenorkürt, bariton, trombita, harsona, tuba, ütő, gitár, zongora, orgona, harmonika, szintetizátor, számítógépes zene, brácsa, hegedű, gordonka, nagybőgő, magánének, szolfézs, kamarazene tanszakokon. A 295 diákot 13 főállású pedagógus oktatja. A zeneiskolába járó diákok közül mindössze 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű, ez az arány alig haladja meg az 1%-ot. on található a Csicsóka Oktatási és Kulturális KHT Partium Alapfokú űvészetoktatási Intézményének székhelye, ahol néptánc tanszak működik. 2.5.4. Az intézményfenntartó társulás területén működő középiskolák A társulás területén két intézményben van középfokú nevelés-oktatás. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Intézmény Vörösmarty ihály Gimnáziumában a diákok 4 évfolyamon (9-12.), 1+4 évfolyamon (9-13. nyelvi előkészítő évfolyammal), valamint 6 évfolyamon (5-12.) tanulhatnak. Egy osztályban a 9. évfolyamon idegen nyelvből intenzív nyelvi képzés folyik. Ellátja a szlovén és német nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását. 45

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEZÉS A Város Önkormányzata által fenntartott III. Béla Szakképző Iskolában nappali, iskolarendszeren kívüli és felnőttképzés folyik 1; 2; 2+2; 2+3; 4+1; 4+2; 5+1 évfolyamokkal. Az elsajátítható OKJ szakmák: számítástechnikai programozó (emelt szintű), gazdasági informatikus (emelt szintű), számítástechnikai szoftverüzemeltető, számítógép-kezelő (használó), automatizálási technikus (elektronikai szakirány), környezetvédelmi technikus (gépészeti szakirány), faipari technikus, asztalos, élelmiszer- és vegyi áru kereskedő, gazdasági informatikus, vendégfogadós, vendéglátó technikus, rendszerinformatikus, szabász, varrómunkás, NC-CNC gépkezelő, kerámiakészítő. Az intézmény ellátja a szlovén nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását. Az intézményhez kollégium is tartozik, amely 44 fővel, maximális kihasználtsággal üzemel. A középiskolák részletes elemzése Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból c. részben található. 2.6. Az oktatás eredményessége Az intézményfenntartó társulás területén működő intézményekben a lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya minden intézményben messze az országos átlag alatt marad. Közülük legfeljebb 1-2 tanuló a többszörösen hátrányos helyzetű. 250 óránál többet hiányzó diák évek óta nem volt. A kistérség egész területéről évente legfeljebb egy-két magántanuló van. A kompetenciamérés meglévő értékei mind matematikából, mind szövegértésből nem térnek el jelentős mértékben az országos átlagtól. Az elmúlt három tanévben minden végzős nyolcadikos diák továbbtanult. agas a szakiskolában továbbtanulók aránya, a szakközépiskolát az országos átlagnak megfelelő arányban választják. Legalacsonyabb a gimnáziumot választók aránya. Az oktatás eredményességének részletes elemzése Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból c. részben található. 2.7. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő közoktatási intézmények egyikében sem igényelnek integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást. 46

2.8. Nevelés-oktatás feltételeinek vizsgálata a társulás intézményeiben 2.8.1. Humánerőforrás és szakos ellátottság A pedagógusok létszáma az óvodákban Alsószölnök kivételével megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként ír elő két óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. A SZOI általános iskolájában 3 főállású gyógypedagógus (1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos; 2 fő értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos) látja el a munkát. Közülük két fő a gyógypedagógiai tagozaton tanít. A kistérség területén működő általános iskolákban csak a SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyamán és a Széchenyi István 5-8. évfolyamán biztosított a teljes szakos ellátottság. inden intézmény komoly gondokkal küzd, ami nagyrészt az alacsony gyermeklétszámnak, így az alkalmazható pedagógusok számának tudható be. A hiány elsősorban az 5-8 évfolyamon tapasztalható. Van hiány a szakos ellátásban a SZOI agyarlak-csörötnek Általános Iskolájában is (nincs biológia, fizika, természetismeret, német, ének-zene szakos tanár), de intézményen belül biztosítják a tagintézménynek a megfelelő szakembereket. Nem megfelelő képesítéssel betöltött pedagógus-állás, szak-, szaktárgy érintett gyermekek, tanulók száma összesen HHH SNI Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva kémia 9 - - testnevelés 13 - - Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola Felsőszölnök fizika 23 - - informatika 33 - - ének-zene 23 - - Általános Iskola Rábagyarmat rajz 72 3 6 technika 72 3 6 informatika 37 2 5 2.8.2. Infrastrukturális feltételek 84

Az infrastrukturális feltételek tekintetében nincs jelentős eltérés a társulás intézményeiben, illetve az egyes intézmények és azonos típusú tagintézményei között. Az általános iskolákban biztosított a megfelelő osztályterem-szám. Szükség tantermet legfeljebb csoportbontások esetén használnak. A számítógépek viszonylag magas száma mellett, a korszerű számítógéppark az intézmények többségében nem áll rendelkezésre megfelelő mértékben. A SZOI agyarlak-csörötnek Általános Iskolájában nincs tornaterem. Az óvodákban nincs külön ebédlő. Külön tornaszoba csak a Játékvár Óvoda Rönöki Tagóvodájában van. A logopédiai foglalkoztatás, egyéni fejlesztés csak Játékvár Óvoda szentgotthárdi székhelyén folyik az erre a célra kialakított helyiségben. Az óvodaépületek felújításra szorulnak. inden intézményben vannak még hiányosságok a pedagógiai programban szereplő eszközök tekintetében mind az óvodákban, mind az iskolákban. 2.8.3. Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a társulás intézményeiben Az intézmények finanszírozásának színvonalában nincs jelentős eltérés. Az önkormányzati hozzájárulás mértékének az eltéréseit a leigényelhető normatíva tömeg mértékének különbsége okozza (létszám, igényelhető normatívák köre). 85

3. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 3.1. és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Intézmény és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú űvészetoktatási Intézményt (SZOI) a és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás tartja fenn. Az intézmény az ország első többcélú társulás által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézménye volt. Az intézmény jelenleg 4 intézményegység (óvoda, általános iskola, gimnázium, alapfokú művészetoktatás), összesen 8 feladatellátási helyen látja el a kistérség gyermekeit és tanulóit. O azonosító: 200627 Székhely (001): SZOI Vörösmarty ihály Gimnáziuma 9970 Széll K. tér 1. Telephely (002): SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama 9970 Arany János u. 2. Telephely (003): SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama 9970 Füzesi u. 2. Telephely (005): SZOI Takács Jenő Alapfokú űvészetoktatási Intézményegysége 9970 Deák Ferenc u. 1. Telephely (006): SZOI agyarlak Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek általános iskolai telephely) 9963 agyarlak Kossuth u. 236. Telephely (007): SZOI agyarlak Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (agyarlak óvodai telephely) 9963 agyarlak Temető u. 1. Telephely (008): SZOI agyarlak Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek óvodai telephely) 9962 Csörötnek Vasút u. 16. 86

3.1.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok Intézménybe járó tanulók létszáma 1079 fő 404 fő 1-4. évfolyamos tanulók (002) 348 fő (006) 56 fő 361 fő (002) 8 fő (003) 297 fő 5-8. évfolyamos tanulók (006) 56 fő Gimnazista 5-8. évf.: (001) 108 fő 9-13. évfolyamos tanulók 206 fő SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban ás településről bejárók Ebből HHH tanuló 36 fő 21 fő 15 fő 203/55 fő 14 / 1 fő 208 fő 13 fő Az intézménybe járó gyermekek (6-18 éves korosztály) 18,81%-a hátrányos helyzetű (HH). A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya viszonylag alacsony, összesen 5,09%. Az összes tanulólétszámból 36 fő az SNI tanuló. Arányuk nem haladja meg a 7%-ot: (3,33%). Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént (a 14/1994. K rendeletben előírt gyakorisággal és időben). Ezt az intézményben megfelelően dokumentálják is. Ennek megfelelően 15 tanuló szegregálva, gyógypedagógiai külön csoportban tanul (enyhe és középfokban értelmi fogyatékos), arányuk: 1,39%. 21 fő SNI tanulót integráltan nevelnek, oktatnak. A közoktatási törvényben előírt feltételek alapjában véve biztosítottak a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése-oktatása tekintetében. Jelenleg 3 főállású gyógypedagógus (1 fő tanulásban 2 fő pedig értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos) látja el a feladatot. A 2009-2010. tanévben 253 tanuló vette igénybe a napközit. A tanulói összetétel osztályonként: osztály létszám HH/HHH fő Arany János 1-4. évfolyam SNI fő 1.a 24 3/- - 87

1.b 24 2/- - 1.c 25 2/1-1.d 17 4/- 1 2.a 20 2/- - 2.b 20 3/1-2.c 16 7/- 1 2.d 19 5/- 2 3.a 24 2/- - 3.b 29 4/- - 3.c 20 5/1-3.d 21 2/- - 4.a 21 5/1-4.b 22 1/- 1 4.c 17 6/- - 4.d 22 9/1 - ETT alsó 7 6/1 7 ETT felső 8 8/- 8 Széchenyi István 5-8. évfolyam 5.a 25 4/3-5.b 23 9/3 2 5.c 20 2/- - 6.a 22 6/2 2 6.b 25 8/2-6.c 24 5/- - 7.a 18 2/- - 7.b 23 9/2 1 7.c 22 1/- 1 7.d 22 6/- - 8.a 16 8/1 1 8.b 17 5/1 2 8.c 22 4/- - 8.d 18 1/- 1 agyarlak-csörötnek Általános Iskolája és Óvodája 1. 14 9/7 1 2. 15 10/5-88

3. 16 7/7 1 4. 11 4/2-5. 16 6/3 2 6. 13 4/4 1 7. 7 2/1 1 8. 20 7/6 - Vörösmarty ihály Gimnázium 5.g 22 1 / - 6.g 30 1 / - 7.a 29 1 / - 8.a 27 1 / - 9.a 19 -/- 9.b 23 2 / - 10.a 21 1 / - 10.b 22 -/- 11.a 23 -/- 11.b 27 -/- 12.a 18 1 / - 12.b 24 -/- 13.b 29 -/- Az intézményben a agyarlak-csörötnek Általános Iskola tagintézmény kivételével, évfolyamonként 2-4 párhuzamos osztály működik. Az egyes osztályokban a HHH és SNI tanulók aránya kiegyenlített. Az intézményben szegregálva, gyógypedagógiai tagozaton 15 fő tanul. 3.1.2. A bejárók és utazási feltételeik A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben Összesen Halmozottan hátrányos helyzetű 89

ebből Óvodába jár 46 27/19 más településről bejáró 6 nincs adat ebből ebből tömegközlekedéssel 6 nincs adat Iskolabusszal - - falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülők azemélygépkocsival) - - Alsós (1-4. évf.) 353 0 más településről bejáró 77 0 ebből ebből tömegközlekedéssel 56 0 Iskolabusszal 21 0 falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülők azemélygépkocsival) - - Felsős (5-8. évf.) 461 17 más településről bejáró 131 10 ebből ebből tömegközlekedéssel 126 8 Iskolabusszal 5 2 falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülők azemélygépkocsival) - - 3.1.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 3.1.3.1. A nevelés, oktatás eredményességét befolyásoló szakmai munka A agyarlak-csörötnek Általános Iskola és Óvoda tagintézményben nincs biológia, fizika, német, természetismeret (részben 12 gyermeket érint) valamint ének-zene szakos pedagógus. Hiányzik egy tanító is (ez 16 gyermeket érint). Erre a problémára mindenképpen megnyugtató megoldást kell találni már rövidtávon, mert a szakos pedagógusok hiánya a tagintézmény 5-8. évfolyamos tanulóinak meghatározó többségét érinti. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok (109 fő) az elmúlt három évben összesen 159 tanúsítványt szereztek min. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzéseken. 42 fő vett részt a táblázatban szereplő korszerű pedagógiai módszertani továbbképzéseken. Ez az intézményben dolgozó főállású pedagógusok számához kevés. ódszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulás Projektpedagógia Résztvevő főállású pedagógusok - 17 fő 10 fő 3 fő 90

Drámapedagógia Egyéb 12 fő 117 fő Ezért a tantestület számára kifejezetten fontos a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel az elkövetkező tanévekben. A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos, de a valódi segítséget ezek alkalmazása jelenti, melyre az intézmény nevelőtestületének törekednie kell. A továbbképzések mellett nyolcan szereztek diplomát (új szak), ketten tettek pedagógus szakvizsgát, egy fő pedig tanügy-igazgatási szakértő lett. 91

3.1.3.2. Lemorzsolódás az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) agántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) Összes létszámon belül HH/HHH tanulók körében Összes létszámon belül HH/HHH tanulók körében Összes létszámon belül HH/HHH tanulók körében 2003/2004 0,002 (1 fő) 0,005 (2 fő) 2004/2005 0,01 (5 fő) 0,02 (2 fő) 0,006 (3 fő) 2005/2006 0,007 (3 fő) 0,01 (1 fő) 0,002 (1 fő) 2006/2007 0,001 (4 fő) 0,02 (1 ő) 0,005 (2 fő) 2007/2008 0,003 (1 fő) 0,01 (1 fő) 0,003 (1 fő) 2008/2009 (tervezett) 0,01 (2 fő) 0,01 (1 fő) országos átlag 2005/2006 2,11 % 0,61 % 0,37 % Az intézményben a lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony, messze az országos átlag alatt marad. Évente legfeljebb 1-5 főnek kell évet ismételnie, közülük 1-2 fő a hátrányos helyzetű. Az intézményben 250 óránál többet hiányzó tanuló évek óta nem volt. Évente általában 1-3 tanuló esetében élnek a magántanulói státusszal. A 2008-2009. tanévben nem volt magántanulójuk. A HH és HHH tanulók pontos arányairól hiányoznak a kimutatások. 92

3.1.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel Létszám fő 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. Programok Összes létszámon belül HH / HHH tanulók körében Összes létszámon belül HH / HHH tanulók körében Összes létszámon belül HH / HHH tanulók körében Összes létszámon belül HH / HHH tanulók körében Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program 290 nincs adat 299 nincs adat 310 nincs adat 295 17/3 24 1/0 22 2/0 21 0 - - Napközi 232 54/2 231 44/2 218 66/11 253 83/8 Szakkör 32 nincs adat 10 nincs adat - - - - Iskolai nyári tábor 66 nincs adat 67 nincs adat 78 4/2 - - Erdei iskola - - - - - - - - Az intézmény keretein belül folyik alapfokú művészetoktatás. Az ebben résztvevők számához viszonyítva nagyon alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, mindössze 3 fő. Arányuk alig haladja meg az 1%-ot (1,01%). Kisebbségi programokat szerveznek, de a résztvevők száma nagyon alacsony. 253 gyermek napközis, ami a korosztályos létszám 28,98%-a. A napközisek 32,8%-a HH, míg 3,16%-a HHH tanuló. A HH gyermekek 33,73%-a, míg a HHH gyermekeknek csak mindössze 14,54%- a napközis. Finanszírozási gondok miatt az intézményben évek óta nem működik szakkör. indössze 81 gyermek számára tudnak szakági edzést biztosítani. Iskolai nyári tábort minden tanévben szerveznek. A résztvevők 2,56%-a (78 főből 2 fő) halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Az erdei iskolát még egyszer sem szerveztek. A HH/HHH tanulók részvételi arányaira vonatkozó adatok nagyon hiányosak, a jövőben erre külön figyelmet kell fordítani! 93

3.1.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Létszám (fő) / tervezett létszám Programok Útravaló Program Arany János Program Összes tanuló 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. HHH tanulók Összes tanuló HHH tanulók Összes tanuló HHH tanulók Összes tanuló HHH tanulók 17 10 3 1 6 - - - - - - - - Tanoda - - - - - - - - Egyéb - - - - - - - - Az intézményből az elmúlt tanévekben csak az Útravaló Programban vettek részt a tanulók, de a tanulólétszámhoz képest csak kevesen. A jövőben ennél nagyobb számú részvételre kell törekedni. 3.1.3.5. A kompetenciamérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Iskola átlaga 2003. 2004. 2006. 2008. Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Szövegértés Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga 548 500 545 509 493 584 507 570 500 583 500 599 480 497 550 475 538 499 601 501 587 atematika 496 500 527 505 493 512 448 558 500 573 465 494 504 439 555 500 528 497 622 499 565 A kompetenciamérés adatsora nagyon hiányos. 94

A meglévő értékek mind matematikából, mind szövegértésből magasan az országos átlag felettiek. Csupán a 2003. évi hatodikos matematika eredmény maradt el, de a különbség itt is minimális, és nem éri el a 10%-ot. A hátrányos helyzetű tanulók eredményei ugyanakkor elmaradnak az országos átlagtól, de a különbség itt sem éri el a 10%-ot. 3.1.3.6. Továbbtanulási mutatók Gimnázium (%) Szakközépiskola érettségit adó képzés (%) Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%) Összes létszámon belül HHHtanulók körében Összes létszámon belül HHHtanulók körében Összes létszámon belül HHHtanulók körében Összes létszámon belül HHHtanulók körében Összes létszámon belül HHHtanulók körében 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 36 (40fő) 37 (39 fő) 34 (32 fő) 2006/2007. 27 (26fő) 0 0 0 0 36 (40fő) 43 (45 fő) 32 (33 fő) 40 (38 fő) 1 1 0 2 25 (27 fő) 20 (21 fő) 34 (33 fő) 33 (37 fő) 5 - - 3 (3 fő) 3 - - 0 0 2 - - 0 0 3 - - 0 0 0 2007/2008. 21 (19 fő) 0 47 (42 fő) 1 32 (29 fő) 4 - - 0 0 2008/2009. 23 (21 fő) 1 41 (38 fő) 0 36 (33 fő) 5 - - 0 0 országos átlag 2005/2006 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% Az intézményben az elmúlt tanévekben a 2003/2004. tanévben három tanuló kivételével minden gyermek továbbtanult. A gimnáziumot választók aránya az országos átlag alatt marad. Arányuk az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A legnagyobb számban szakközépiskolában tanulnak tovább. Ezt az iskolatípust választók aránya kisebb eltérésekkel ugyan, de megfelel az országos átlagnak. Kivéve a 2005/2006. tanévet, amikor az arány mindössze 32% volt. A szakiskolát választók aránya évről, évre megközelíti az országos átlag kétszeresét. A HHH tanulók is ezt az iskolatípust részesítik előnyben. Speciális szakiskolában eddig még egy diák sem tanult tovább. A jövőben törekedni kell arra, hogy az érettségit adó középiskolákban továbbtanulók arányai növekedjenek, a szakiskolai arányok pedig csökkenjenek. Ehhez hatékony módszerek bevezetésére és rendszeres alkalmazására van szükség. Ehhez minél előbb meg kell tenni az első lépéseket, az átgondolt továbbképzési stratégiával, és az első tantestületi, szervezett továbbképzéseken való részvétellel. 95

Továbbtanulási mutatók a SZOI Vörösmarty ihály Gimnáziumban tanév Érettségizők száma (fő) Felsőoktatásban továbbtanulók száma (fő) Felsőoktatásban továbbtanulók aránya (%) 2005-2006. 46 38 82,6 2006-2007. 47 40 85,1 2007-2008. 41 33 80,5 2008-2009. 19 17 89,5 inden érettségit tett fiatal továbbtanul, magas a felsőoktatásba felvett diákok száma. 3.1.4. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei eszköz/létesítmény logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba darab gyermekek, tanulók száma az eszközt / létesítményt használó HH / HHH gyermekek, tanulók száma SNI gyermekek, tanulók száma 2 1079 203/55 36 nyelvi labor 3 619 78/11 10 szükségtanterem - - - - számítástechnikai szaktanterem 4 675 127/14 10 számítógép (min. P4 szintű) 79 675 127/14 10 ebből internet hozzáféréssel 68 675 127/14 10 tornaterem 3 1079 203/55 36 Az infrastrukturális háttér az intézmény épületeiben javításra szorul. Az intézményben négy megfelelően felszerelt számítástechnikai terem van, 79 számítógéppel. A testnevelés órákat három tornateremben tartják. A agyarlak-csörötnek települések általános iskolai és óvodai tagintézményekben nincs tornaterem, tornaszoba. Rossz idő esetén a testnevelés órákat a zsibongóban tartják. Két logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő terem áll a gyermekek rendelkezésére. A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi neveléséhez-oktatásához szükséges minimum törvényi és szakmai előírásnak megfelelő feltételek egy része jelenleg még hiányzik. Elsősorban a tárgyi feltételek szorulnak javításra, mert a hiányosságok a fejlesztő foglalkozások minőségét, a nevelő-oktató munka hatékonyságát befolyásolhatják. 96

Jelenleg még vannak hiányosságok a pedagógiai programban szereplő eszközök tekintetében is. Az akadálymentesítés csak részben történt meg. A székhelyen a földszintig akadály nélkül bejuthatnak az épületbe a mozgáskorlátozottak. Itt WC-t is kialakítottak a számukra. 3.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnőkkel, akik az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogatnak. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 3.2. Játékvár Óvoda Az intézmény ellátja a szlovén és német nemzetiségi kisebbséghez tartozók óvodai nevelését is. O azonosító: 036456 Székhely (001) Játékvár Óvoda 9970 Kossuth Lajos u. 14. Telephely (002) Játékvár Óvoda 9970 Tótfalusi u. 145. Telephely (003) Játékvár Óvoda Rönöki Kerekerdő Tagóvodája 9954 Rönök Petőfi S. u. 16. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 3 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 310 (001) 260 (002) 25 (003) 25 269 fő (001) 239 (002) 10 (003) 20 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 27 fő Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 6 fő Az óvodába beíratott SNI gyermekek száma 5 fő Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) - 13 (001) 11 (002) 1 (003) 1 97

Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 269 fő. Az intézmény kihasználtsága így 86,77 %-os. Az egyes feladat-ellátási helyek kihasználtsága: (001) 91,92% (002) 40 % (003) 80 % A szentgotthárdi (002) telephely kihasználtsága nagyon alacsony. Az intézményben 13 (a székhelyen 11, míg mindkét tagintézményben 1-1) csoport működik. A csoportok átlaglétszáma: 20,6 fő. Az óvodapedagógusok száma (29 fő) a 13 csoportra (mind a székhelyen, mind a két telephelyen) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. 3.2.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, a hátrányos helyzetű gyermekek aránya alacsony: 10,03% (27 fő). A HHH gyermekek (6 fő) aránya 2,23%, míg az SNI gyermekek aránya mindössze 1,85% (5 fő). Jelenleg nincs enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermek. Az óvodai csoportok összetétele a halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozóan az alábbi: Óvoda neve Játékvár Óvoda 001 Játékvár Óvoda 002 Rönöki tagóvoda 003 csoport létszám az intézményben Összesen HH/HHH SNI kis 1. 15 4/0 kis 2. 19 kis-középső 1. 20 3 kis-középső 2. 23 3/1 középső 25 3/1 középső-nagy 24 1/0 1 nagy 1. 25 1/1 nagy 2. 22 3/1 1 vegyes 1. 22 2/0 vegyes 2. 22 3/0 vegyes 3. 22 1/0 vegyes 10 vegyes 20 6/2 98

Az intézmény székhelyén korosztályos és vegyes csoport is működik. A csoportbeosztást szülői igényeknek megfelelően és az egyes gyermekre szabottan alakítják. A telephelyeken vegyes csoportban folyik a munka. Az óvodában a csoportok összetétele kiegyensúlyozott, szegregáció nyomai nem tapasztalhatók. 3 fő SNI gyermeket a kis-középső 1. csoportba helyezték el, mivel a csoportot fejlesztő óvodapedagógus vezeti. Biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelése. Az intézményben biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának feltételei. 3.2.2. A bejárók és utazási feltételeik A székhely óvodában 9 olyan gyermek található, aki más településről jár be: Csörötnek 4 fő Rönök 2 fő Alsószölnök 1 fő Apátistvánfalva 1 fő agyarlak 1 fő 3.2.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul. Az épületek korszerűsítésre várnak. A székhelyen kialakítottak egy logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szobát. Biztosítottak azok a tárgyi feltételek, amelyek a fejlesztő foglalkozások minőségét, valamint annak hatékonyságát befolyásolják. Az intézményen belül csak a rönöki tagóvodának van külön tornaszobája. A székhelyen és a másik telephelyen is az időjárástól függően a csoportszobákban tornásznak a gyermekek. Sem a székhelyen, sem a telephelyeken nincs külön ebédlő, az étkeztetés a csoportszobákban zajlik. 3.2.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az óvodapedagógusok száma (29 fő) a 13 csoportra (mind a székhelyen, mind a két telephelyen) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. Két főállású óvodapedagógusnak logopédus végzettsége is van, így a szükséges foglalkozásokat biztosítani tudják. Egy óvónő rendelkezik fejlesztő óvodapedagógus végzettséggel. 99

Heti egy napon Sopronból érkező szurdopedagógus foglalkozik a hallássérült gyermekkel. A súlyos magatartászavarral küzdő gyermek számára, a törvényben előírtak szerint napi 2 órában biztosítják a foglalkozásokat, hozzá a gyógypedagógus megbízási szerződés alapján jár. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok közül az elmúlt három évben mindössze ketten vettek részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (drámapedagógia). indenképpen pótolni kell a továbbképzésben tapasztalható hiányosságokat az elkövetkező tanévekben, ezért a nevelőtestület számára kifejezetten fontos a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel. A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos, de a valódi segítséget ezek alkalmazása jelenti, melyre az intézmény nevelőtestületének folyamatosan törekednie kell. 3.2.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel, aki az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 3.3. Tapsifüles Óvoda O azonosító: 036540 Székhely (001): Tapsifüles Óvoda 9952 Gasztony Fő u. 22. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 25 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 19 fő 1 fő Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma - Az óvodába beíratott SNI gyermekek száma - Gyógyped. nevelésben részesülő óvodások száma (integráltan neveltek nélkül) - Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt 1 100

Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 19 fő. Az intézmény kihasználtsága így 76 %-os. Az intézményben 1 csoport működik. Az óvodapedagógusok száma (2 fő) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. 3.3.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, az intézménybe mindössze 1 hátrányos helyzetű gyermekek jár, így az arány alacsony: 5,26 %. HHH és SNI gyermek jelenleg nincs. Egy vegyes csoportban folyik a munka, ahol 9 kiscsoportos, 8 középsős és 2 nagycsoportos gyermekkel foglalkoznak. Amennyiben szükség van rá, biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek intézményes nevelése. 3.3.2. A bejárók és utazási feltételeik Az óvodában hét olyan gyermek van, aki más településről (Vasszentmihály, Rátót) jár be. Az ő szállításukat a falugondnoki szolgálat látja el. 3.3.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul. Az épület korszerűsítésre várnak. Az intézményben nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szobát. Az óvodának nincs külön tornaszobája. Az étkeztetés külön ebédlőben biztosított. 3.3.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. A kistérség logopédusa 4 gyermekkel heti egy alkalommal helyben foglalkozik. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógus közül az elmúlt három évben 1 fő vett részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (Vizuális nevelés). Kifejezetten fontos lenne a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel, viszont az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti. 101

3.3.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel, aki az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 4. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő, egyéb fenntartó által működtetett közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 4.1. esesziget Óvoda Fenntartó: Alsószölnök és Szakonyfalu Községek Önkormányzata O azonosító: 036545 Székhely (004) esesziget Óvoda 9983 Alsószölnök Fő u. 31. Telephely (005) esesziget Óvoda Tagóvodája 9983 Szakonyfalu Fő u. 120. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma - Az óvodába beíratott SNI gyermekek száma - Gyógyped. nevelésben részesülő óvodások száma (integráltan neveltek nélkül) - Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt 2 50 (004) 25 (005) 25 29 fő (004) 13 (005) 16 9 fő (004) 2 (005) 7 Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 29 fő. Az intézmény kihasználtsága így 58 %-os. 102

Az egyes feladat-ellátási helyek kihasználtsága: (004) 52% (005) 64% Az intézményben feladat-ellátási helyenként 1-1 csoport működik. Főként az alsószölnöki csoport létszáma nagyon alacsony, mindössze 13 fő. Az óvodapedagógusok száma 3 fő. Alsószölnökön az alacsony csoportlétszám miatt egy teljes és egy félállású pedagógus látja el a munkát. Szakonyfaluban a két fő óvodapedagógus megfelel a törvényi előírásoknak. 4.1.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, az intézménybe 9 hátrányos helyzetű gyermekek jár, így az arány nagyon magas: 31,03. HHH és SNI gyermek jelenleg nincs. Telephelyenként 1-1 vegyes csoportban folyik a munka. Alsószölnökön 5 kiscsoportos, 3 középsős és 5 nagycsoportos gyermekkel; míg Szakonyfaluban 5 kiscsoportossal, 5 középsőssel és 6 nagycsoportossal foglalkoznak. Amennyiben szükség van rá, biztosított továbbá az óvodás korosztályon belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelése. 4.1.2. A bejárók és utazási feltételeik: Az óvodában mindössze 2 olyan gyermek van, aki más településről (Szombathelyről) jár be. Az ő szállításukat a családjuk oldja meg. 4.1.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul. Az épület korszerűsítésre várnak. Az intézményben nincs kialakítottak logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. Sem a székhelyen, sem a telephelyeken nincs külön tornaszoba, az időjárástól függően a csoportszobákban tornásznak a gyermekek. Az étkeztetés a csoportszobákban zajlik. 4.1.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az intézmény ellátja a szlovén és német nemzetiségi kisebbséghez tartozók óvodai nevelését is. 103

Az óvodapedagógusok száma 3 fő. Az óvodapedagógusok száma a székhelyen nem felel meg a törvényi előírásoknak, mivel az alacsony csoportlétszám miatt egy teljes és egy félállású pedagógus látja el a munkát. Szakonyfaluban a két fő óvodapedagógus megfelel a törvényi előírásoknak. Nincs olyan gyermek, aki számára a rehabilitációs bizottság által előírt foglalkozásokat kell biztosítani, viszont a kistérség logopédusa által felmértek alapján heti 1 alkalommal kijár a kistérség alkalmazásában lévő logopédus. Az intézmény óvodapedagógusai közül 1 fő vett részt az elmúlt három évben 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (vizuális nevelés). Kifejezetten fontos lenne a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel, viszont az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti. 4.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel, aki az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 4.2. anó Óvoda Fenntartó: Rábagyarmat-Rátót Községek Intézményfenntartó Társulása O azonosító: 201265 Székhely (001) anó Óvoda 9961 Rábagyarmat Város u. 1. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 40 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 21 fő Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 9 fő Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 1 fő Az óvodába beíratott SNI gyermekek száma - Gyógyped. nevelésben részesülő óvodások száma (integráltan neveltek nélkül) - Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt 1 104

Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 21 fő. Az intézmény kihasználtsága így 52,5 %-os. Az intézményben 1 csoport működik. Az óvodapedagógusok száma (2 fő) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. 4.2.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, az intézménybe 9 hátrányos helyzetű gyermekek jár, arányuk nagyon magas: 42,85%. Egy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van (arány: 4,76%). SNI gyermek jelenleg nincs. Egy vegyes csoportban folyik a munka, ahol 7 kiscsoportos, 8 középsős és 6 nagycsoportos gyermekkel foglalkoznak. Az intézményben biztosított az óvodás korosztályon belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelése. 4.2.2. A bejárók és utazási feltételeik: Az óvodában négy bejáró gyermek van (3 fő Rátótról; 1 fő Gasztonyból). Egy gyermek tömegközlekedést vesz igénybe, a többi gyermeket pedig a szülei hordják Rábagyarmatra. 4.2.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a pedagógiai programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul, az épület korszerűsítésre vár. A székhelyen nincs kialakított logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. A foglalkozásokat egy régebben csoportszobaként használt helyiségben tartják. A tárgyi feltételek javításra szorulnak, mert a hiányosságok a fejlesztő foglalkozások minőségét, valamint annak hatékonyságát befolyásolhatják. Az óvodának nincs külön tornaszobája, a foglalkozásokat az általános iskola tornatermében tartják. Nincs külön ebédlő, az étkeztetés a csoportszobákban zajlik. 4.2.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. 105

A kistérség logopédusa heti egy alkalommal, a körmendi Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa kéthetente jár ki az intézménybe. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógus közül az elmúlt három évben ketten vettek részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (1 fő: LCDL; 1 fő: A játék szerepe a gyermek személyiségének fejlesztésében). Kifejezetten fontos lenne a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel, viszont az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti. 4.2.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel, aki az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül is felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 4.3. Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva Fenntartó: Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu Községek Önkormányzatai O azonosító: 036686 Székhely (001) Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva 9982 Apátistvánfalva Fő u. 117. Telephely (002) Napköziotthonos Óvoda 9982 Apátistvánfalva Fő u. 84. Az intézmény kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, valamint kisebbségi óvodai nevelést biztosít. Az általános iskolában a 130/1995. (X.26) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvében foglaltaknak megfelelően bővített szlovén nyelvoktató kisebbségi oktatás, nemzetiségi két tanítási nyelvű (magyar és szlovén) oktatás folyik. Az óvoda 1 vegyes csoporttal (8 fő) üzemel. Az általános iskolában az alacsony tanulólétszám miatt szükség van az osztályok összevonására, így mindössze 5 osztály és 1 vegyes napközis csoportban tevékenykednek a tanulók. 106

4.3.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok Intézménybe járó tanulók létszáma 29 fő 1-4. évfolyamos tanulók 15 fő 5-8. évfolyamos tanulók 13 fő SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban ás településről bejárók HH / HHH - - - -/- - 4 -/- Jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Nincs SNI és enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló. A 2009/2010. tanévben 9 tanuló vette igénybe a napközit. A munka egy vegyes csoportban folyik. A tanulói összetétel osztályonként: évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanuló létszám az évfolyamon gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH/HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH 1. osztály 2 2 -/- - 2 - - - - 2. osztály 2 2 -/- - 2 - - - - 3. osztály 4 4 -/- - 4 - - - - 4. osztály 7 7 -/- - - - - - - 5. osztály 3 3 -/- - - - - - - 6. osztály 1 1 -/- - - - - - - 7. osztály 5 5 -/- - - - - - - 8. osztály 4 4 -/- - - - - - - 107

Az intézményben az alacsony tanulólétszám miatt szükség van az osztályok összevonására. Így az 1-2., a 3-4., az 5-6. évfolyam összevont osztályokkal működik. A 7. és a 8. osztály nincs összevonva. ivel jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Nincs SNI tanuló (így enyhe fokban értelmi fogyatékos sem), a szegregáció nem vizsgálható. 4.3.2. A bejárók és utazási feltételeik: gyermekek, tanulók létszáma az intézményben összesen halmozottan hátrányos helyzetű 46 0 Óvodába jár 8 - más településről bejáró 1 - tömegközlekedéssel ebből ebből iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) 1 - Alsós (1-4.) 15 - más településről bejáró 1 - ebből ebből ebből tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal 1 - egyéni (szülők szgk.-val) Felsős (5-8.) 13 - más településről bejáró 3 - tömegközlekedéssel ebből ebből iskolabusszal falugondnoki szolgálattal 3 - egyéni (szülők szgk.-val) Az intézménybe más településről egy óvodás jár, őt a szülő hordja. Az 1-4. évfolyamon 1 fő, az 5-8. évfolyamon pedig 3 fő bejáró van, szállításukat falugondnoki szolgálat látja el. 108

4.3.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.3.3.1. A nevelés, oktatás eredményességét befolyásoló szakmai munka Nem biztosított a teljes szakos ellátottság. Nincs kémia és testnevelés szakos pedagógus. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő 8 főállású pedagógus közül az elmúlt három évben ketten vettek részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (kooperatív tanulás). A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos lenne, de az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti. 4.3.3.2. Lemorzsolódás az intézményben Az intézményben évek óta nem tapasztalható lemorzsolódás. 250 óránál többet hiányzó tanuló nincs. A 2009/2007. tanévtől egy magántanulót tartanak számon. 4.3.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel A tanórán kívüli programok közül az intézményben csak napközi és szakkör működik. A kilenc napközis egy összevont csoportban tevékenykedik. 25 tanuló szakkörös. 4.3.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Jelenleg nem vesznek részt semelyik iskolán kívüli segítő programban. 4.3.3.5. A kompetenciamérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye 2003 2004 2006 2008 Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Szövegértés Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga 6. évfolyam nincs adat 500 nincs adat 509 nincs adat - 493 nincs adat - 8. évfolyam nincs adat nincs adat 500 475-497 475 - atematika 6. évfolyam nincs adat 500 nincs adat 505 nincs adat - 493 nincs adat - 8. évfolyam nincs adat nincs adat 500 537-494 537 - HHH tanulók átlaga A kompetenciamérés adatsora nagyon hiányos. 109

A matematika eredmények kifejezetten jónak mondhatók. A szövegértés alatta marad az országos átlagnak, de a különbség nem éri el a 10%-ot. 4.3.3.6. Továbbtanulási mutatók A nyolcadik évfolyam létszáma az elmúlt években nagyon alacsony, mindössze néhány (3-5) fő. A gimnáziumot és az érettségit adó szakközépiskolai képzést választják. Az utóbbi három évben egy gyermek sem tanult tovább szakiskolában. 4.3.4. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei Az intézményben nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. Egy számítástechnikai szaktanterem van, ahol a tanulók 6 db. min. P4 szintű számítógéppel dolgozhatnak, négy internet hozzáférési lehetőséggel. Egy tornateremben biztosított a testnevelés. 4.3.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Kapcsolatot ápolnak az Országos Szlovén Önkormányzattal és a Szlovén Szövetséggel. Rendszeres a kapcsolatuk a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnőkkel. A védőnő az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat, ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 4.4. Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Fenntartó: Felsőszölnök és Alsószölnök Községek Önkormányzata O azonosító: 036688 Székhely (002) (általános iskola) Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda 9985 Felsőszölnök Templom u. 10/1. Telephely (003) (óvoda) Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda 9985 Felsőszölnök Templom u. 5. Az intézmény kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, valamint kisebbségi óvodai nevelést biztosít. Az általános iskolában a 130/1995. (X.26) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvében foglaltaknak megfelelően bővített szlovén nyelvoktató kisebbségi oktatás, nemzetiségi két tanítási nyelvű (magyar és szlovén) oktatás folyik. 110

Az óvoda 1 vegyes csoporttal (8fő) üzemel. 4.4.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok Intézménybe járó tanulók létszáma 65 fő 1-4. évfolyamos tanulók 32 fő 5-8. évfolyamos tanulók 33 fő SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban ás településről bejárók HH / HHH - - - -/- - 17 -/- Jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Nincs SNI és enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló sem. Jelenleg 18 tanuló veszi igénybe a napközit. A munka 1 vegyes csoportban folyik. A tanulói összetétel osztályonként évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanuló létszám az évfolyamon gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH 1. osztály 13 - -/- - 13 -/- - - -/- 2. osztály 7 - -/- - 7 -/- - - -/- 3. osztály 6 - -/- - 6 -/- - - -/- 4. osztály 6 - -/- - 6 -/- - - -/- 5. osztály 6 - -/- - 6 -/- - - -/- 6. osztály 4 - -/- - 4 -/- - - -/- 7. osztály 14 - -/- - 14 -/- - - -/- 8. osztály 9 - -/- - 9 -/- - - -/- 111

A rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Jelenleg nincs SNI tanuló (így enyhe fokban értelmi fogyatékos sem). A fentiek miatt a szegregáció nem vizsgálható. 4.4.2. A bejárók és utazási feltételeik A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben ebből összesen halmozottan hátrányos helyzetű 73 - Óvodába jár 8 - ebből más településről bejáró - - tömegközlekedéssel - - ebből iskolabusszal - - falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülők személygépkocsival) - - Alsó tagozatos (1-4.) 32 - ebből más településről bejáró 10 - ebből tömegközlekedéssel 10 - iskolabusszal - - falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülők személygépkocsival) - - Felső tagozatos (5-8.) 33 - ebből más településről bejáró 7 - ebből tömegközlekedéssel 7 - iskolabusszal - - falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülők szgk.-val) - - Az intézménybe más településről nem hordanak óvodást. Az 1-4. évfolyamon tíz, az 5-8. évfolyamon hét bejáró tanuló van, ők tömegközlekedéssel jutnak az iskolába. 4.4.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.4.3.1. A nevelés, oktatás eredményességét befolyásoló szakmai munka Nem biztosított a teljes szakos ellátottság. Nincs fizika, informatika és ének-zene szakos pedagógus. A hiány érinti az összes felsős tanulót. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő 12 főállású pedagógus közül az elmúlt három évben senki nem vett részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen. 112

A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos lenne, de az alacsony pedagógus-létszám ezt megnehezíti. 4.4.3.2. Lemorzsolódás az intézményben Az intézményben évek óta nem tapasztalható lemorzsolódás. 250 óránál többet hiányzó tanuló és magántanuló nincs. 4.4.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel Az intézmény minden tanulója (65 fő) részt vesz kisebbségi programokon, emellett mindenki szakkörös is. Az iskolai nyári táborozáson az elmúlt tanévben 35 tanuló vett részt. A 18 napközis egy összevont csoportban tevékenykedik. 4.4.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Jelenleg nem vesznek részt semelyik iskolán kívüli segítő programban. 4.4.3.5. A kompetenciamérések eredményei Az országos kompetenciamérés eredményeiről nincs adat. 4.4.3.6. Továbbtanulási mutatók A nyolcadik évfolyamok létszáma nagyon alacsony. Az elmúlt években mindegyik végzős nyolcadikos továbbtanult. ind a gimnáziumot és az érettségit adó szakközépiskolai képzést, mind a szakiskolát egyaránt választják. 4.4.4. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei Az intézményben nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. Van viszont egy nyelvi labor. Van ugyan egy számítástechnikai szaktanterem, de a számítógépparkkal és az internet hozzáféréssel kapcsolatos adatok hiányoznak. Egy tornateremben biztosított a testnevelés. 4.4.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Kapcsolatot ápolnak az Országos Szlovén Önkormányzattal és a Szlovén Szövetséggel. Rendszeres a kapcsolatuk a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnőkkel. A védőnő az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat, ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 113

4.5. Általános Iskola, Rábagyarmat Az intézmény a csákánydoroszlói székhelyű Csaba József Általános űvelődési Központ (O azonosító: 036643) tagintézménye. Fenntartója a Körmendi Kistérséghez tartozó Csaba József Általános űvelődési Központot Fenntartó Társulás. Telephely (006) Általános Iskola Rábagyarmat 9961 Rábagyarmat Város u. 1. Intézménybe járó tanulók létszáma 72 fő 1-4. évfolyamos tanulók 46 fő 5-6. évfolyamos tanulók 26 fő SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban ás településről bejárók HH / HHH 6 fő 6 fő - 8/3 fő - 17 fő 2/1 fő Az általános iskola 85 férőhelyes. A 2009-2010 októberi statisztika szerint a tanulólétszám 72 fő. Az intézmény kihasználtsága így 84,7 %-os. Az intézménybe járó gyermekek 11,11%-a hátrányos helyzetű. A HHH tanulók aránya viszonylag alacsony: 4,16%. Az összes tanulólétszámból 6 fő az SNI tanuló. Arányuk meghaladja a 7%-ot: 8,33%. Nincs közöttük enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló. A 2009/2010. tanévben 18 tanuló veszi igénybe a napközit, ez a teljes tanulólétszám 25%-a. A munka 1 csoportban folyik. A napközisek többsége alsós. Az intézményben 1-6. évfolyamon, évfolyamonként egy-egy osztállyal, normál tanterv szerint folyik a nevelő, oktató munka. Ennek megfelelően a szegregáció nem vizsgálható. Nem biztosított a teljes szakos ellátottság. Nincs rajz, technika és informatika szakos pedagógus. 4.6. III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium Fenntartó: Város Önkormányzata O azonosító: 036752 Székhely (001): III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium 114

9970 Honvéd u. 10. Tanulólétszám Előző iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya, az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva, az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt agántanulóvá vált Út az érettségihez, Út a szakmához Programban résztvevők ás településről bejáró tanulók száma Kollégiumi férőhelyek és kollégisták Szervezett utaztatási programban résztvevők száma Spec. szakiskolai képzés Szakiskolai képzés Szakközépiskolai képzés Gimnáziumi képzés össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH - - - 169 25 10 359 16 2 - - - Spec. szakiskolai Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés képzés össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH - - - 5 2-4 1 - - - - Spec. szakiskolai Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés képzés - 1 1 - Spec. szakiskolai képzés Szakiskolai képzés Szakközépiskolai képzés Gimnáziumi képzés össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH - - - 5 2 7 1 - - - - Spec. szakiskolai Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés képzés össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH - - - - - - 1 - - - - - Spec. szakiskolai Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés képzés össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH - - - - - - - - - - - - Spec. szakiskolai Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés képzés össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH össz. HH HHH - - - 105 20 6 192 13 2 - - - Rendelkezésre álló férőhely (alapító Kollégisták száma okirat szerint) 44 42 - - Az intézményben nappali, iskolarendszeren kívüli és felnőttképzés folyik 1; 2; 2+2; 2+3; 4+1; 4+2; 5+1 évfolyamokkal. Az elsajátítható OKJ szakmák: számítástechnikai programozó (emelt szintű), gazdasági informatikus (emelt szintű), számítástechnikai szoftverüzemeltető, számítógép-kezelő (használó), automatizálási technikus (elektronikai szakirány), környezetvédelmi technikus (gépészeti szakirány), faipari technikus, asztalos, élelmiszer- és vegyi áru kereskedő, gazdasági informatikus, vendégfogadós, vendéglátó technikus, rendszerinformatikus, szabász, varrómunkás, NC-CNC gépkezelő, kerámiakészítő. Az intézmény ellátja a szlovén nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását. Az iskola alapító okirat szerinti kapacitása 550 fő, jelenleg 528 fő tanul az intézményben, így 96%-os a kihasználtsága. Az intézményhez tartozik egy 42 férőhelyes kollégium, melyben jelenleg 44 tanuló lakik, ezzel a kihasználtsága 104% %-os. 115

A szakiskolai évfolyamokon a tanulók 14,79 %-a, míg a szakközépiskolai évfolyamokon 4,45 %-a hátrányos helyzetű. A HHH tanulók aránya a szakiskolai évfolyamokon 5,91 %, a szakközépiskolai évfolyamokon azonban még az 1%-ot sem éri el: 0,55 %. A lemorzsolódás arány az első évfolyamon mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai osztályokban nagyon alacsony: 1 %. Út az érettségihez / Út a szakmához Programban egy tanuló sem vesz részt. 116

5. A helyzetelemzés összegzése Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő közoktatási intézményekben a hátrányos helyzetűek aránya - a rábagyarmati anó Óvoda kivételével (42,85%) sem az iskolákban, sem az óvodákban nem éri el a kritikus 40%-ot (általános iskolák együttes aránya: 21,61%; óvodák együttes aránya: 17,33%). Az intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetűek együttes aránya az országos átlag alatti (általános iskolák: 6,17%; óvodák: 4,53%). Az általános iskolákban az SNI tanulók aránya - a rábagyarmati általános iskola kivételével (8,33%) nem haladja meg a 7%-ot (együttes arány 4,36%), az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulóké pedig az 5%-ot (együttes arány 1,59%). A SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama épületében 15 fő enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót gyógypedagógiai csoportokban szegregáltan nevelnek, oktatnak. Az óvodákban mindössze öt SNI gyermeket regisztráltak. Enyhe fokban értelmi fogyatékos óvodás nincs. A többi SNI tanuló integrálása megtörtént. A szülői nyilatkozatok nagyon esetlegesek, így jelenleg nincs hiteles és tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan. Hiteles és tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan jelenleg nem megoldott kistérségi szinten, és szervezetszerűen. Ennek eredménye, hogy az adatlapok ilyen jellegű óvodás és iskolás létszámadataiban pontatlanságok tapasztalhatók, így eltérések mutatkoznak. on magas a harmadik életévüket betöltött, de az óvodába be nem íratott gyermekek száma. Nincs pontos kimutatás arról, hogy hány tanuló jár el iskolába más településre. A közoktatási közszolgáltatások jelentős részét a társulás saját fenntartásában működtetik. Az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és az iskolai napközi fenntartói hátterének biztosításába a többcélú társulás mellett az önkormányzatok is bekapcsolódnak. A társulás településein élők számára a vizsgált közszolgáltatások majdnem teljes skálája nagyobb erőfeszítés nélkül elérhető. Vannak viszont olyanok, amelyek csak az akár több tíz kilométerre lévő megyeszékhelyen vehetők igénybe (korai fejlesztés és gondozás, pályaválasztási tanácsadó). A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Így, az ezen szolgáltatás iránti igények felmérése nem halasztható. 117

A társulás területén működő közoktatási intézmények egyikében sem igényelnek integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást. Az általános iskolákban a szakos ellátottságnál komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az óvodapedagógusok száma Alsószölnök kivételével és a dajkák képesítése megfelel a törvényi előírásoknak. A lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya messze az országos átlag alatt marad, közöttük kevés a HHH tanuló. A társulás területén 250 óránál többet hiányzó évek óta nem volt. Nagyon alacsony a magántanulók aránya is. A kompetenciamérések adatai nagyon hiányosak. A rendelkezésre álló értékek sem matematikából, sem szövegértésből nem térnek el jelentős mértékben az országos átlagtól, a különbség nem éri el a 10%-ot. Az elmúlt három tanévben minden gyermek továbbtanult. A gimnáziumot választók aránya az országos átlag alatt marad. A legnagyobb számban szakközépiskolában tanulnak tovább. A szakiskolát választók aránya meghaladja az országos átlagot. Az általános iskolákban elsősorban finanszírozási okokból kevés tanórán kívüli programot szerveznek (pl. nincs a SZOI általános iskoláiban szakkör, erdei iskola Apátistvánfalván kisebbségi programok, erdei iskola, nyári tábor, alapfokú művészetoktatás - Alsószölnökön erdei iskola, alapfokú művészetoktatás). Csak egy intézményből és onnan is csak kevesen vesznek részt az iskolán kívüli segítő programokban (SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama Útravaló Program). Az általános iskolákban nem vezetik pontosan minden területen (pl. továbbtanulási mutatók, kompetenciamérés eredményei, tanórán kívüli programok) a HH/HHH gyermekek arányát. Az intézmények csak részben alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát, a differenciáló módszertant, ezek körének bővítése elengedhetetlen. Az átgondolt továbbképzési stratégiával, és az első tantestületi, szervezett továbbképzéseken való részvétellel a további felkészülés nem halasztható. A kisebb intézményekben a pedagógusok létszáma nehezíti az ezeken való részvételt. A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos, de a valódi segítséget ezek alkalmazása jelenti, melyre az intézmények nevelőtestületeinek folyamatosan törekednie kell. 118

ind az óvodákban, mind az általános iskolákban tapasztalhatók a tárgyi, infrastrukturális háttér hiányosságai. A tárgyi feltételek javításra szorulnak, mert a hiányosságok a nevelő-oktató munka minőségét, valamint annak hatékonyságát befolyásolhatják. Jelenleg még hiányosságok vannak a pedagógiai és a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében is. Az akadálymentesítés nem vagy csak részben történt meg. A társulás által beadni kívánt pályázat egyik kiemelt célja, hogy maradéktalanul megteremtse a hátránykompenzálás mielőbbi megvalósításához szükséges infrastrukturális hátteret. 119

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 120

6. AZ OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG VIZSGÁLATA A helyzetelemzésből következő lépések 6.1. Szükséges beavatkozások a vizsgálati szempontok alapján Vizsgálati szempontok Helyzetelemzés Szükséges, elvárt beavatkozások Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata a társulásban 1. Biztosítottak, illetve elérhetők (egyenlő mértékben) az alábbi közszolgáltatások a településen (társulásban) élők számára. Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok: Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat Bölcsőde Iskolai napközi Családi napközi Házi gyermekfelügyelet A társulás lakói számára a közszolgáltatások nagy részben hozzáférhetőek. A közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátottak, többségük a kistérség központjában, on vehetők igénybe. A gyógypedagógiai tanácsadás on és Körmenden, a nevelési tanácsadás Körmenden biztosított. A korai fejlesztésért a megyeszékhelyre kell utazni, de a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás is Szombathelyen érhető el. A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet és a családi napközi ellátatlan. A város önkormányzata által fenntartott bölcsőde működik on. Az iskolai napközi minden általános iskolában, helyben működik, így az azt igénylő 121

Gyermekjóléti szakellátások: Családok átmeneti otthona Közoktatási intézményi feladatok: Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás 2. A társulásban biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei. Biztosított-e az óvodás és tanköteles korosztályon belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelése? Biztosított-e a társulás területén minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon, és érvényesül-e a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65. tanulók számára biztosítottak a délutáni foglalkozások. A rászorulók Körmenden vehetik igénybe a családok átmeneti otthonát. A kistérség 11 településén megoldott az óvodai nevelés. Az általános iskolai nevelésoktatás folyik 1-4. és 5-8. évfolyam on, Apátistvánfalván, Felsőszölnökön, agyarlakon. Rábagyarmaton csak 1-6. évfolyam működik, a 7-8. évfolyamos tanulók a kistérségen kívüli Csákánydoroszlóra járnak. A települések önkormányzatai megállapodásainak megfelelően a tanulóknak 2-18 kilométert kell megtenni, hogy iskolába tudjanak járni. A kistérség területén alapfokú művészetoktatás csak on érhető el, de többen járnak Őriszentpéterre is. A társulás óvodás és tanköteles korosztályán belül biztosított a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelése. A társulás területén van elégséges számú óvodai férőhely. inden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára biztosított az óvodai ellátás, és érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65. (2) bekezdése. 122

(2) bekezdése? agas azoknak a 3. életévét betöltött gyermeknek a száma (47 fő), akik nem vesznek részt óvodai nevelésben. 3. A társulás alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció. Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a társulás általános iskolái, tagintézményei, telephelyei között (nem tér el több mint 25%- ban egymástól)? Van a társulás bármely két településének közvetlen, közúttal összekötött szomszédságában olyan település, amely nem tagja a tárulásnak és bármely általános iskolájában eléri, vagy meghaladja a HH tanulók aránya a 40%- ot? eghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz A többcélú kistérségi társulás által fenntartott általános iskola telephelyei között nem tapasztalható 25%-ot meghaladó különbség a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát tekintve. NINCS Az SNI gyermekek együttes aránya a társulás közoktatási intézményeiben nem haladja meg a 7%-ot. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén általános iskolába járók között 38 fő SNI gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 3,88%. Az óvodákban jelenleg mindössze 5 SNI gyermek jár, arányuk: 1,13%. 123

viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (vagyis ez az arány több 7 %- nál)? Jelentősen meghaladjae a helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%)? További szempontok az indokolatlanul magas SNI arányok csökkentését célzó beavatkozásokhoz: Kimutatható-e területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően? Kimutatható-e területi koncentráció az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek lakóhelyét illetően? Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben? (14/1994 K rendelet) egvannak-e a közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók neveléseoktatása tekintetében? Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya messze az országos átlag alatt marad. A társulás területén a SZOI intézményében 15 gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 1,96%. Az óvodákban jelenleg nincs enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermek. Nem mutatható ki területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően. Nem mutatható ki területi koncentráció az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek lakóhelyét illetően. Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént a 14/1994. K rendeletben előírt gyakorisággal és időben. Ezt az intézmények megfelelően dokumentálják. A közoktatási törvényben előírt feltételek csak részben biztosítottak az SNI tanulók nevelése-oktatása tekintetében. A személyi feltételek a törvényben rögzített minimumnak megfelelnek. Az együttnevelésre javasolt organikus okra visszavezethető SNI tanulók ellátásának megvannak a személyi feltételei fejlesztőpedagógus és logopédus által. Rehabilitációs foglalkozásokat is ők tartanak az SNI tanulóknak. A fentiek mellett az Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. 124

nevelésének, oktatásának feltételei adottak-e? 4. A társulás azonos típusú feladatot ellátó intézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében nincs jelentős eltérés. Van-e jelentős (25 %-ot is meghaladó) eltérés a társulás azonos típusú feladatot ellátó közoktatási intézményeiben a lemorzsolódási (évismétlési), valamint, a továbbtanulási mutatókban? Van-e jelentős (25 %-ot is meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok (kompetencia-mérések) intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a társulás azonos típusú feladatot ellátó közoktatási intézményei között? 5. A társulás azonos típusú feladatot ellátó intézményei között a nevelés-oktatás feltételeiben nincs jelentős különbség. Van-e hiányosság és jelentős eltérés a település intézményeiben, illetve intézményekben tapasztalható infrastrukturális hiányosságok és nem teljes a módszertani felkészültség az inkluzív pedagógiára, mely elengedhetetlen az SNI tanulók integrált nevelésébenoktatásában. A lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya messze az országos átlag alatt marad, ennek megfelelően nincs jelentős (25 %-ot meghaladó) eltérés a társulás azonos típusú közoktatási intézményeiben a lemorzsolódási, valamint, a továbbtanulási mutatókban. A kompetenciamérések adatai nagyon hiányosak. A rendelkezésre álló adatok alapján nincs 25 %-ot meghaladó eltérés a kompetencia-mérések intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a társulás azonos típusú közoktatási intézményei között. Az általános iskolákban a szakos ellátottságnál komoly hiányosságok tapasztalhatók. A teljes szakos ellátottság, valamint a törvényi előírásoknak megfelelő pedagóguslétszám biztosítása. 125

az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erőforrás és szakos ellátottság tekintetében? Van-e jelentős eltérés a társulás intézményeiben, illetve a társulás azonos típusú intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében? Teljesülnek-e a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994. K rendelet 7. sz. mellékletében) foglaltak a település minden intézményében és feladat-ellátási helyén? Igényelnek-e kiegészítő normatív v. egyéb támogatásokat (integrációs- és képességki- A kistérség területén működő általános iskolákban csak a SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyamán és a Széchenyi István 5-8. évfolyamán biztosított a teljes szakos ellátottság. Apátistvánfalván jelenleg nincs kémia és testnevelés szakos tanár. Felsőszölnökön jelenleg nincs fizika, informatika és ének szakos tanár. Rábagyarmaton jelenleg nincs rajz, technika és informatika szakos tanár. Az óvodapedagógusok száma Alsószölnök kivételével - megfelel a törvényi előírásoknak. Az infrastrukturális feltételek tekintetében nincs jelentős eltérés a társulás intézményeiben, illetve az egyes intézmények és azonos típusú tagintézményei között. A SZOI esetében a telephely és a tagintézmények közötti eltérés az intézményegységek sajátos funkciója miatt nem értékelhető. Az óvodák esetében nincs jelentős eltérés a társulás településeinek intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében. 11/1994. K rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlistán szereplő beszerzések nem teljesültek maradéktalanul. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő közoktatási intézmények egyikében sem részesülnek a gyermekek Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. Intézményi-, társulási együttműködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. 126

bontakoztató felkészítés támo-gatása, gyógyped. oktatás és nevelés, kisebbségi oktatás)? ilyen tevékenységek, szolgáltatások megvalósítására fordították a forrásokat? A társulás közoktatási intézményei egyenlő arányban részesülnek-e a fenntartói hozzájárulásokból, az egyéb támogatásokból? KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatásban. Nincs jelentős eltérés. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben 6. A vizsgált intézmény nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban beleértve a tagozatos v. emelt szintű oktatást is (nem tér el több mint 25 %-ban egymástól)? Amennyiben az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is biztosítja, rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok)? A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban kiegyenlített. Részben rendelkezésre állnak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek; a kötelező felülvizsgálatok is megtörténtek. Apátistvánfalván jelenleg nincs kémia és testnevelés szakos tanár. Felsőszölnökön jelenleg nincs fizika, informatika és ének szakos tanár. Rábagyarmaton jelenleg nincs rajz, technika és informatika szakos tanár. A tárgyi feltételeknél is A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók minőségi oktatásához szükséges beavatkozási minimum a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek teljes körű biztosítása. 127

eghaladja-e az intézmények-ben az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7 %-ot, illetve, az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5 %-ot? Vállalják-e az intézmények a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását? 7. A vizsgált intézményben biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tapasztalhatók hiányosságok. Az SNI gyermekek együttes aránya a társulás közoktatási intézményeiben a rábagyarmati általános iskola kivételével (8,33%) nem haladja meg a 7%- ot. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén általános iskolába járók között 38 fő SNI gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 3,88%. Az óvodákban jelenleg 5 SNI gyermek jár, arányuk: 1,13%. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya messze az országos átlag alatt marad. A társulás területén a SZOI intézményében 15 gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 1,96%. Az óvodákban jelenleg nincs enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermek. inden olyan esetben, ahol az integrált oktatás megvalósítható, vállalják az intézmények a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását. A SZOI Arany János 1-4 évfolyamos tagintézményében 15 fő enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulót gyógypedagógiai tagozaton, szegregáltan oktatnak. Az ő esetükben nincs lehetőség az integrációra. Az SNI tanulók inkluzív oktatása biztosítása felmenő rendszerben belépő évfolyamokon. A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, visszahelyezési normatíva igénylése. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. 128

eredményes oktatása. eghaladja-e az intézményekben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos feladatot ellátó intézménytípus országos átlagát? Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az adott iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál? Van-e jelentős eltérés az intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók illetve a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében? Részesülnek-e az intézményekben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokban? 8. A vizsgált intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási feltételei megfelelően biztosítottak. egfelelő-e az intézményben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítő szakemberek? A kistérség közoktatási intézményeiben a lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya messze az országos átlag alatt marad. A 250 óránál többet hiányzó és magántanuló évente legfeljebb 1-1- fő. Az intézményekben az elmúlt tanévekben minden gyermek továbbtanult. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elsősorban szakiskolában tanulnak tovább. A HHH tanulók arányairól nagyon hiányosak az adatsorok. Az intézményekben kevés a HHH tanulók száma. A meglévő adatok alapján a részvételi arányuk ezeken a foglalkozásokon az összlétszámuk arányának megfelelőnek mondható. Jelenleg csak a SZOI tanulói vesznek részt iskolán kívüli segítő programban csak az Útravaló Programban és csak kis létszámban. Az általános iskolákban a szakos ellátottságnál komoly hiányosságok tapasztalhatók. A kistérség területén működő általános iskolákban csak a SZOI általános iskolájának Arany János 1-4. évfolyamán és a Pályaorientációs programok. Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás). A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel. A programokban való részvétel szükségessége, a programok népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülők körében (különös tekintettel az Arany János Programra). A szakos ellátás kiteljesítése. 129

egfelelőek-e az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül (tagiskolák, feladatellátási helyek, osztályok között) az oktatás feltételei? Az intézmények milyen mértékben alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében? Van-e rendszeres kapcsolat, Széchenyi István 5-8. évfolyamán biztosított a teljes szakos ellátottság. Apátistvánfalván nincs kémia, testnevelés, Felsőszölnökön fizika, informatika, ének, Rábagyarmaton rajz, technika és informatika szakos tanár. A SZOI általános iskolájában 3 főállású gyógypedagógus (1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos; 2 fő értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos) látja el a munkát. Közülük két fő a gyógypedagógiai tagozaton tanít. Az intézményekben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok közül az elmúlt három évben 159 fő vett részt pedagógia módszertani továbbképzéseken. Az oktatás infrastrukturális feltételei csak részben adottak. 11/1994. K rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlistán szereplő beszerzések nem teljesültek maradé-talanul. Nem minden esetben alkalmazzák maradéktalanul a korszerű, inkluzív pedagógiát, a differenciáló módszertant, a hátrányos helyzet kompenzálását segítő projektmódszert, mint fejlesztő programokat. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok az elmúlt három évben csak kis számban vettek részt pedagógiai módszertani továbbképzéseken. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények illetve pedagógusok számára. Helyzet- és igényfelmérés. Beavatkozás tervezése a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében. Pályázatok benyújtása. A teljes nevelőtestületek módszertani fel-készítése, továbbképzéseken való részvétellel. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátításának előtérbe helyezése, az inkluzív pedagógia alkalmazása. 130

együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében? sikerességének érdekében az intézmények környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel rendszeres vagy esetekhez kapcsolódó kapcsolatban vannak. 131

6.2. Csomópontok kiemelése Tématerület pontos adatszolgáltatás-adatvezetés beóvodáztatás szakemberhiány deszegregáció továbbtanulás HHH tanulók eredményességét elősegítő szakmai fejlesztés Aktorok önkormányzatok Óvodák általános iskolák szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) civilek, CKÖ, óvodák önkormányzatok óvodák általános iskolák SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama Önkormányzat egészségügyi szektor általános iskolák partner középiskolák pályaorientáció megvalósításában közreműködő egyéb partnerek (pl. munkaügyi központ, pályaválasztási tanácsadó munkatársai) mobilitási támogatást biztosító önkormányzat általános iskolák szakmai szolgáltatók Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2010-ben készítette el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részét képező Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést. 132

7. AZ INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA 7.1. Fő célkitűzések Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében lefektetettek megvalósításával lehetőség nyílik a helyzetelemzésben már feltárt, valós problémák orvoslására. Az intézkedési terv fő célja, a benne rögzítettek segítségével elérni, hogy - minden gyermek számára biztosított legyen az oktatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférés; - a jövőben egyszerre javuljon az oktatás eredményessége hatékonysága, ugyanakkor továbbra is mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés; - az iskolák használható tudást, valamint a tudás és képességek folyamatos fejlesztését megalapozó alapkészségeket adjanak át minden gyereknek, kiemelten a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességfejlesztés és kompetencia alapú képzés segítségével; - a szükséges szakmai tartalmi és módszertani fejlesztések megvalósuljanak, mert a kompetencia alapú és integrált szemléletű korszerű pedagógiai módszereket alkalmazni tudó pedagógusok képesek a közoktatás modernizációjának a végrehajtására, emellett az infrastrukturális fejlesztések csak akkor járulhatnak hozzá az oktatás eredményességének és hatékonyságának javításához, ha mindez adott. EBBEN A SZELLEBEN RÖVID-, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ-TÁVÚ CÉLOK KERÜLTEK EGFOGALAZÁSRA. 7.2. Rövid-, közép- és hosszú-távú célok 7.2.1. Rövidtávú célok - Korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása, a HH/HHH tanulók számának pontos nyilvántartása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon, eseményeken, valamint eredményeikről. - Az egyes településeken lakó, de nem a település intézményhálózatába beíratott óvodás gyermeke pontos azonosítása. Felmérés készítése az ebben a körben érintett HH/HHH arányról. - A szegregáció felszámolásához a gyógypedagógiai csoportok fokozatos leépítése felmenő rendszerben (első lépcsőfok). - Az inkluzív pedagógia gyakorlatának bevezetése. - Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések beindítása (különös tekintettel a projektmódszerre) az érintett nevelő-testület módszertani felkészítésével, továbbképzésével. 133

7.2.2. Középtávú célok - A 3. életévüket betöltő, de az óvodába be nem íratott gyermekek számának csökkenése. - A szakos ellátottság javítása. - Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések folytatása (különös tekintettel a projektmódszerre) az érintett nevelő-testület módszertani felkészítésével, továbbképzésével. - A szegregáció felszámolásához a gyógypedagógiai csoportok fokozatos leépítése felmenő rendszerben (2-3. lépcsőfok). - Az inkluzív pedagógia gyakorlatának bővítése. - A továbbtanulási mutatók eltolódása az érettségit adó középiskolák irányába a HHH tanulók esetében is. - Az iskolán kívüli programok körének bővítése. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli segítő programokba. - A tárgyi erőforrások fejlesztése. 7.2.3. Hosszú távú célok - A 3. életévüket betöltő, de az óvodába be nem íratott gyermekek számának további csökkenése. - A teljes szakos ellátottság. - Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár, folyamatos szinten tartása továbbképzésekkel. - A gyógypedagógiai tagozat megszűnik. - Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése. - A tárgyi erőforrások maximális biztosítása. 7.3. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv összefüggése a tervezett pályázati projekttel Az infrastruktúra-fejlesztési pályázat tartalma jelentős mértékben hozzájárul a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési környezetének javításához, a pedagógiai munka hatékonyságának növeléséhez az általános iskolában. A bővítés során két fejlesztés készül: 1.) Öltözők Az iskola épületében (a tornaszoba és külső pályák használhatósága érdekében) két különnemű öltözői blokk kerül kialakításra, kapcsolódva az iskola belső közlekedési rendszeréhez, mert az eddigi két kisméretű öltöző nem tudta biztosítani az osztályok egy időben történő elhelyezését. Az iskola jövőbeni elképzelése egy szabványméretű tornaterem építése. A tervezett öltözőblokkok ennek a 2. ütemben történő funkciónak a kiszolgálását is lehetővé teszi. 2.) Alapfokú művészetoktatási szárny 134

Az iskola fejlődése, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési környezetének javítása, a pedagógiai munka hatékonyságának növelése szempontjából elengedhetetlen a meglévő és új képzési rendszereknek helyet biztosító alapfokú művészetoktatási építményrész kialakítása, ahol a zenei és képzőművészeti foglakozások lebonyolítása biztosítható. A bővítmény két szinten helyezkedik el, melynek minden szintje összeköttetésben áll a meglévő iskolával, így az A és B jelű épületeknél kialakított akadálymentes lift itt is biztosítja az akadálymentes horizontális közlekedést. A földszinten akadálymentes wc is elhelyezésre került. A zenetermek a szükséges hangszigetelés biztosításával készülnek. Akadálymentesítés: Jelenleg csak az A épület földszintje közelíthető meg akadálymentesen a kialakított rámpán keresztül, az A ás a B épületrészek így a földszinten átjárhatók, de a többi szint akadálymentesen nem közelíthető meg. A C épületrészt csak kívülről lehet megközelíteni mozgáskorlátozottaknak. Az A és B épületeket összekötő nyaktag közé akadálymentes lift készül, így az A és B épület minden használati szintje akadálymentesen megközelíthetővé válik. A C épület belső megközelítésére a 80 cm szintkülönbség leküzdését lépcsőlift fogja biztosítani. Az iskolában irányjelző és funkciójelző táblák kerülnek elhelyezésre. Gyengén látók számára az iskola egész területén vezetősáv kerül kialakításra. Nagyothallók részére induktív hurkos hallás-segítő kerül kialakításra. Energia-megtakarítás: A felújítás során megvalósul az iskolaépület energiatakarékos átalakítása is: födémek szigetelése, nyílászárók cseréje magas hőszigetelésűekre, homlokzati hőszigetelés, talajnedvesség elleni szigetelés. 135

8. AKCIÓTERV Az intézkedés státusza* Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás Az intézkedés hatását mérő indikátor hosszútávon (6év) Az intézkedés hatását mérő indikátor középtávon (3 év) Az intézkedés hatását mérő indikátor rövidtávon (1 év) Kiinduló értékek Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés felelőse Intézkedés Cél Hivatkozás a Helyzetelemzés megállapítására 136

Jelenleg nincs megfelelő kistérségi szintű, tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan. A szülők csak kis számban nyilatkoznak a hátrányos helyzetről. egfelelő kistérségi szintű, tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan. inél több szülő nyilatkozzon a hátrányos helyzetről. Szülők tájékoztatása az adatszolgáltatás fontosságáról a HHH nyilatkozatok hatékonyabb begyűjtése érdekében. Az előnyök ismertetése. Adatok feltárása. Pontos kistérségi szintű adatbázis elkészítése. Jegyzők 2010. szeptembertől folyamatos Pontatlan, hiányos adatsorok a halmozott an hátrányos helyzetű gyermekek tekintetébe n. A szülők csak kis számban nyilatkozn ak a hátrányos helyzetről. Pontos, kistérségi szintű adatbázis elkészítése. Az adatszolgáltat ás fontosságáról szervezett tájékoztatón az érintett szülők fele részt vesz. A nyilatkozatok száma 30%-kal emelkedik. A HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok felmérése, pontos vezetése. A nyilatkozatok száma évente további 10%- kal emelkedik. Az adatbázis folyamatos karbantartása. 2016-ra minden szülő nyilatkozik a hátrányos helyzetről. Az adatbázis folyamatos karbantartása. Önkormányzat által biztosított. 1 137

Van olyan 3. életévét betöltött gyermek, aki nem vesz részt óvodai nevelésben. Beóvodázási mutatók további javítása. Lehetőség szerint, minden 3. életévét betöltött gyermek vegyen részt óvodai nevelésben. Az érintett gyermekek azonosítása. A szülőkkel való kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében. Szülői nyílt napok szervezése. inden érintett család meglátogatása. Szülői nyilatkozat minden óvodai nevelésbe be nem kapcsolt gyermekről. A gyermekek elhelyezése az óvodákban. Együttműködés erősítése minden lehetséges partnerrel. Érdekeltség megteremtéséhez külső források bevonása. Jegyzők, intézményvezetők 2010-től folyamatos A hároméves kor-osztály adatai szerint legalább 47 gyermek nincs beíratva az óvodába. A számuk Szentgotth árdon a legmagasa bb. A 3. életévét betöltött, óvodába be nem íratott gyermekek száma negyedével csökken. A 3. életévét betöltött, óvodába be nem íratott gyermekek száma felére csökken. A 3. életévét betöltött, óvodába be nem íratott gyermekek száma negyedére csökken. Humán-erőforrás; pályázati forrás 1. 138

Nincs pontos nyilvántartás arról, hogy a társulás területén élő 6-14 éves tanulók közül hányan járnak a társuláson kívüli általános iskolába. Pontos nyilvántartás a társulás területén élő, de a társuláson kívüli intézményekben tanuló 6-14 éves tanulókról. Az iskolahasználók igényeinek megismerése; felmérések megrendelése, értékelése. Az intézmények erősségeinek feltárása. Az intézkedés megtervezése. Jegyzők 2010. szept. 31. Nincsenek pontos adatok arról, hogy a társulás területén élő 6-14 éves tanulók közül hányan járnak a társuláson kívüli általános iskolába. Pontos adatbázis. Az adatbázis karbantartása. Az adatbázis karbantartása. Önkormányzati finanszírozás, pályázatok 3. 139

Enyhe fokban értelmi fogyatékos, sajátos nevelési igényű tanulók szegregált oktatása. A szegregált oktatás teljes megszüntetése. inden SNI tanuló integrált tanulási környezetben való ellátása. Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése. Intézkedési terv készítése a szegregáció megszüntetésére, annak fokozatos bevezetése. Intézményvezető 2010-2015. A SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. Évfolyama épületében 15 fő enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót gyógypeda gógiai csoportokb an szegregálta n nevelnek, oktatnak. Szegregált oktatás a 2010-2011-es tanévben már csak a 6., 7., és 8. évfolyamon. 2011-2012. szegregált oktatása a 7.-8. évfolyamon 2012-2013. tanévben szegregált oktatás a 8. évfolyamon. 2014-15. tanévtől a szegregáció teljes megszűnése, az integráció teljes kiépülése (Alapító Okirat). Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése. Önkormányzati finanszírozás, pályázatok 3. 140

Az általános iskolában nincs minden esetben pontos kimutatás a HH/HHH gyermekek részvételéről az egyes szolgáltatásokb an és foglalkozásoko n, ill. az eredményeikről. Korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH/HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon, eseményeken, valamint eredményeikről. Adatszolgáltatás rendszerének, dokumentumaina k kialakítása intézményen belül. inden területen pontos adatvezetés. Intézményvezetők 2010-2011. tanévtől folyamatos A társulás általános iskoláinál hiányok tapasztalha tók a kimutatáso k a HH/HHH gyermekek részvételéről a tanórán kívüli foglalkozás ok esetében, a kompetenc iamérés eredménye inél, továbbtanu lási mutatókná l, lemorzsoló dásnál. Adatszolgáltat ási rendszer kidolgozása és bevezetése a HH/HHH tanulók számáról, arányairól az egyes szolgáltatásokb an és foglalkozásoko n, ill. az eredményeikrő l. Pontos nyilvántartás a HH és HHH tanulók eredményeirő l, részvételéről a különböző szolgáltatások ban, foglalkozások on és eseményeken. Pontos nyilvántartás a HH és HHH tanulók eredményeirő l, részvételéről a különböző szolgáltatások ban, foglalkozások on és eseményeken. 3. 141

Nem mindenkor alkalmazzák maradéktalanul a korszerű, inkluzív pedagógiát. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő differenciáló módszerek alkalmazására a nevelőtestület többsége még nem készült fel. Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakítása (különös tekintettel a projektmódszerre és a kooperatív tanulásra) a teljes nevelő-testület módszertani felkészítésével, továbbképzésével. Végbemenjen a paradigmaváltás intézményi szinten. A teljes nevelőtestületek módszertani felkészítése, továbbképzéseken való részvétellel. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátításának előtérbe helyezése. Intézményvezetők 2010-2011. tanévtől folyamatos A nevelőtestü letek továbbképzési mutatói hiányosság okat tartalmazn ak. Akkreditált pedagógus továbbképzése ken való résztvevők száma. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátítása és alkalmazása. A meglévő tanúsítványok száma 20%-kal emelkedik társulási szinten. Akkreditált pedagógus továbbképzés eken való résztvevők száma. A hátrányos helyzet kompenzálásá t segítő módszerek elsajátítása és alkalmazása. 2011-2014. között minden pedagógus legalább egy tanúsítványt szerez a korszerű továbbképzés ekről. Az inkluzív pedagógia, a differenciáló módszertan, a hátrányos helyzet kompenzálásá t segítő fejlesztő programok alkalmazása az intézményekb en. 2014-1015. tanévtől háromévente minden pedagógus legalább újabb egy tanúsítványt szerez a korszerű továbbképzés ekről. Továbbképzési normatíva, pályázatok 1. 142

A szakiskolát választók aránya meghaladja az országos átlagot. A HHH tanulók elsősorban szakiskolában tanulnak tovább. Több tanuló tanuljon tovább érettségit adó középiskolában. Okok feltárása - elemző munka. egelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási terv készítése (A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel Önismereti (pályaválasztási) tréningen való részvétel. Arany János programban való részvétel, Útra való ösztöndíj program népszerűsítése. Intézményvezetők, pályaválasztási felelősök, munkaközösségek 2010. szeptembertől folyamatos A társulás általános iskoláiban a szakiskolá t választók aránya meghaladj a az országos átlagot. A halmozott an hátrányos helyzetűe k is többnyire ezt az iskolatípu st választják. Az érintett gyermekek szüleinek legalább fele részt vesz az Útravaló ösztöndíj programot és az Arany János programot népszerűsít előadásokon. A hetedikes tanulók legalább harmada és a nyolcadikos tanulók fele részt vesz önismereti (pályaválasztási ) tréningen. A hetedikes tanulók legalább fele és a nyolcadikos tanulók háromnegyed e részt vesz önismereti (pályaválaszt ási) tréningen. inden tanévben intézményenk ént legalább 1-1 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János programban. A tapasztalatok összegzése, a részt vevő tanulók továbbtanulás i és lemorzsolódá si arányairól készült értékelés. A hetedikes tanulók legalább fele és minden nyolcadikos tanuló részt vesz önismereti (pályaválaszt ási) tréningen. inden tanévben intézményenk ént legalább 2-2 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János programban. A tapasztalatok összegzése, a 1016-ig résztvevő tanulók továbbtanulás i és lemorzsolódá si arányairól készült értékelés. Pályázatok, önkormányzati finanszírozás 143 1.

Az iskolán kívüli segítő programokban jelenleg az intézmények közül csak egy érintett. A HH/HHH tanulók bevonása a különböző segítő programokba. A programok megismertetése, népszerűsítésére érintett tanulók és szüleik körében. Lehetőségek felmérése. Pályázatok. A programokon való részvétel. Intézményvezetők, gyermek-védelmi felelősök 2010-2011. tanévtől folyamatos A társulás általános iskolái közül csak a SZOI Általános Iskolájána k Széchenyi István 5-8. Évfolyam áról vesznek részt iskolán kívüli segítő programb an (itt is csak az Útravaló Programb an és kevesen). Az érintett gyermekek szüleinek legalább fele részt vesz az Útravaló ösztöndíj programot és az Arany János programot népszerűsí-tő előadásokon. Egyéb segítő programok feltérképezése, a csatlakozás feltételeinek kidolgozása, propagálása, tájékoztatás az érintett tanulók és szüleik körében. inden tanévben, azokból az intézményekb ől, ahol a létszám lehetővé teszi (min. 20fő/évfolya m) intézményenk ént legalább 1-1 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János ill. más programban. inden tanévben, azokból az intézményekb ől, ahol a létszám lehetővé teszi (min. 20fő/évfolya m) intézményenk ént legalább 2-2 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János ill. más programban. Önkormányzati finanszírozás 1. 144

Az általános iskolákban elsősorban finanszírozási okokból kevés tanórán kívüli programot szerveznek. A tanórán kívüli programok körének bővítése. Igényfelmérések. A kialakítás lehetséges formáinak meghatározása. Pályázatok benyújtása. Az új tanórán kívüli programok megszervezése. Intézményvezetők 2010-2011. tanévtől folyamatos A agyarla ki tagintézm ény kivételéve l, nincs a SZOI általános iskoláiban szakkör, erdei iskola, Apátistvá nfalván kisebbségi programo k, erdei iskola, nyári tábor, alapfokú művészet oktatás, Alsószöln ökön erdei iskola, alapfokú művészet oktatás). Felmért igények, kész tervezet. Legalább egy új tanórán kívüli programok bevezetése intézményenk ént. Legalább egy újabb tanórán kívüli program bevezetése intézményenk ént. Pályázatok, normatív támogatások 1. 145

A társulás közoktatási intézményeiben a humánerőforrás és a szakos ellátottság terén hiányosság tapasztalható. Teljes szakos ellátottság biztosítása. Szükségletekhiányok felmérések pontosítása. Intézkedési terv készítése (pályáztatás, továbbtanulási lehetőségek megteremtése). Intézményvezetők, jegyzők 2010-től folyamatosan Alsószöln ökön hiányzik a törvénybe n meghatáro zott óvodaped agógus létszám. Apátistvá nfalván nincs kémia, testnevelé s, Felsőszöln ökön fizika, informatik a, ének, Rábagyar maton rajz, technika és informatik a szakos tanár. A szakemberhiány csökkenése. A szakemberhiány csökkenése. Az óvodákban a törvényben meghatározot t pedagógus létszám. Teljes szakos ellátottság. 1. 146

A tárgyi, infrastrukturáli s háttér hiányosságai. A tárgyi erőforrások maximális biztosítása, fejlesztése. Helyzet-és igényfelmérés. Intézkedési terv készítése. Pályázatok benyújtása. NYDOP közoktatási infrastruktúra pályázat 2. köre fizikai akadálymentesítés. Jegyzők, intézményvezetők 2010-2011. tanévtől folyamatos 11/1994. K rendelet alapján a kötelező felszerelés i és eszközlist án szereplő beszerzése k nem teljesültek maradékta lanul. Az infrastrukturális háttér fejlesztésr e szorul Elsősorba n a Nádasdy Tamás Általános Iskolában. Kész felmérések. Átgondolt eszközfejlesztés i terv. Beruházások kivitelezéséne k folyamata. 11/1994. K rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. Beruházások, további eszköz fejlesztések megvalósulás a. Önkormányzati finanszírozás, pályázatok 2. 147

A nevelésioktatási intézményekbe n nem vagy csak részben történt meg az akadálymentesí tés. A teljes akadálymentesítés. űszaki tervek elkészíttetése. Pályázatfigyelés. Pályázatok benyújtása. Pénzügyi források előteremtése. A teljes akadálymentesítés munkálatainak az elvégzése : intézményekbe történő bejutás, és az intézményeken belüli akadálymentes közlekedés (rámpák, lift, ajtók kiszélesítése, vezetősávok, indukciós hallássegítő stb.) Önkormányzat illetékes felelőse 2011. A intézmény ekben nem vagy csak részben történt meg az akadálym entesítés. Kész műszaki tervek. Előteremtett pénzügyi források. egkezdett kivitelezés. Teljes akadály mentesítés. Pályázatok, önkormányzat 3. 148

A gyermekjóléti alapszolgáltatás ok közül a családi napközi és a házi gyermekfelügy elet ellátatlan az intézményfennt artó társulás településein. Váljon elérhetővé családi napközi és a házi gyermekfelügyelet. Igényfelmérés. A kialakítás lehetséges formáinak meghatározása. Pályázatok benyújtása. A hiányzó szolgáltatások megszervezése. Jegyzők, polgármesterek 2009-2011. A társulás területén jelenleg ellátatlan a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet. Pontos igényfelmérés. Pontos igényfelmérés alapján készült, kész beavatkozási terv. A rászorulók igénybe tudják venni a családi napközit és a házi gyermekfelüg yeletet. Pályázatok 1. * Az intézkedés státusza c. oszlophoz kódok: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve 149

9. EGVALÓSÍTÁS A Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a kistérség településein működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi az alábbiakat: - legkésőbb a 2010-2011. tanév kezdetéig vizsgálják meg intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokat és iránymutatásokat, - és biztosítsák, hogy e stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás annak érdekében, hogy az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és a közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra gondoskodik folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja, hogy az akciótervben szereplő vállalásokról és az egyes intézményeket érintő konkrét feladatokról a társulás intézményei intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. 150

10. EGVALÓSULÁST SEGÍTŐ EGYÉB PROGRAOK Kiemelt programelem TÁOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés Ezek alapján meghatározott feladatok Tanulóbarát környezet kialakítása, oktatásszervezési keretek biztosítása. A tanulók fejlődésének nyomon-követése. Országos kompetenciamérés, diagnosztikus mérés, egyéni fejlesztési terv, IIP elégedettségi mérései, IIP önértékelés, egyénre szabott módszerekeszközök. Szülői környezet bevonása iskolacsalád kapcsolatának továbbfejlesztése. Határidők Célértékek 2013. Kulcskompetenciák fejlesztése a NAT alapján. Egyéni kompetenciák fejlesztése. Új oktatásszervezési eljárások (kooperatív együttműködés, egyéni-páros, differenciált munka, projektek: szabadidős, tantárgyi, tantárgyközi, nem szakrendszerű oktatás, IKT a tanulásban, aktív tábla, digitális tananyagbázis), oktatási programcsomagok, modulok használata. Feladatok státusza 3. 1. Koordinációs feladat Pedagógusok, szülők, együttműködés e. Kapcsolati stratégia az iskolai környezet intézményeivel. Kapcsolat a szülői házzal. Szakmai vezetők együttműködés e. Koordinációért felelős személy Jegyzők, intézményvezetők 151

Antiszegregációs terv 5-8. évfolyamon az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók felzárkóztató oktatása 2014-2015. tanév Jó gyakorlat példájának átadása, átvétele. Évfolyam-vesztés nélküli továbbhaladás. Alapfokú iskolai végzettség megszerzése. A 9-10 osztály eredményes elvégzése. A szakmai végzettség megszerzésével munkába állás lehetőségének megteremtése. Egyéni egzisztencia megteremtése. 3. Kapcsolat a szülői házzal. Pedagógusok, szülők, együttműködés e. Kapcsolati stratégia az iskolai környezet intézményeivel. Szakmai vezetők együttműködés e. Intézményvezető 152

11. KOCKÁZATELEZÉS Cél konkrét szöveges megfogalmazása Intézkedés leírása Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata Kockázat következmén yének súlyossága (1-3) Kockázat bekövetkezés ének valószínűsége (1-3) A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja egfelelő kistérségi szintű, tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan. inél több szülő nyilatkozzon a hátrányos helyzetről. Pontos nyilvántartás vezetése. Szülők tájékoztatása az adatszolgáltatás fontosságáról a HHH nyilatkozatok hatékonyabb begyűjtése érdekében. Az előnyök ismertetése. Adatok feltárása. Pontos kistérségi szintű adatbázis elkészítése. Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszer kidolgozása. Nem használják az intézményekben a központilag kialakított adatszolgáltatási rendszert. Az adatokat szolgáltatók pontatlansága nem megfelelő regisztráció. A szülő nem partner a HHH nyilatkozat adásában. 3 3 3 3 0 1 1 2 Jogszabályi védelem (elő írják, hogy milyen adatszolgáltatási rendszert kell kialakítani). Az adatszolgáltatásért felelős személyek kijelölése az intézményen és az önkormányzaton belül. Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos vezetői tájékoztató, felelősök kijelölése. Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos korrekt tájékoztatás. 153

Beóvodázási mutatók további javítása. Lehetőség szerint, minden 3. életévét betöltött gyermek vegyen részt óvodai nevelésben. Az érintett gyermekek azonosítása. A szülőkkel való kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében. Szülői nyílt napok szervezése. inden érintett család meglátogatása. Szülői nyilatkozat minden óvodai nevelésbe be nem kapcsolt gyermekről. A gyermekek elhelyezése az óvodákban. Együttműködés erősítése minden lehetséges partnerrel. Érdekeltség megteremtéséhez külső források bevonása. Nem megfelelően működnek együtt a szülők. Az intézkedésre jogosult szakemberek nem megfelelő intézkedést hoznak. 2 3 1 1 egfelelő szakemberek bevonása a szülők tájékoztatásába. Szakmai egyeztetések, feladatok konkretizálása, megfelelő információáramlás biztosítása. Pontos nyilvántartás a társulás területén élő, de a társuláson kívüli intézményekben tanuló 6-14 éves tanulókról. Az iskolahasználók igényeinek megismerése; felmérések megrendelése, értékelése. Az intézmények erősségeinek feltárása. Az intézkedés megtervezése. Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszert dolgoznak ki. 2 2 Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos vezetői tájékoztató, felelősök kijelölése. 154

A szegregált oktatás teljes megszüntetése. inden SNI tanuló integrált tanulási környezetben való ellátása. Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése. Intézkedési terv készítése a szegregáció megszüntetésére, annak fokozatos bevezetése. Olyan, nem megfelelő program kerül kidolgozásra, amely hátráltatja az integrációt. 3 1 A program kidolgozását jól felkészült szakemberek végzik. Korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH/HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon, eseményeken, valamint eredményeikről. Adatszolgáltatás rendszerének, dokumentumainak kialakítása intézményen belül. inden területen pontos adatvezetés. Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszert dolgoznak ki intézményen belül. Nem használják a pedagógusok az intézményben a HH/HHH tanulók adatainak nyilvántartására kialakított adatszolgáltatási rendszert. 2 2 2 1 Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos vezetői tájékoztató, felelősök kijelölése. Az adatszolgáltatásért felelős személyek kijelölése az intézményben. Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakítása (különös tekintettel a projektmódszerre és a kooperatív tanulásra) a teljes nevelő-testület A teljes nevelőtestületek módszertani felkészítése, továbbképzéseken való részvétellel. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek Nem megfelelő programok kiválasztása. otiválatlan pedagógus. 3 3 1 1 A tantestület szakmai csoportokban vitatja meg, jelöli ki a legfontosabb fejlesztési irányokat. A szakmai csoportokban végzett munka során megvitatják miben 155

módszertani felkészítésével, továbbképzésével. Végbemenjen a paradigmaváltás intézményi szinten. elsajátításának előtérbe helyezése. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV segíthetik munkájukat, az új helyzetek megoldását a korszerű módszerek ismerete. Szakmai konzultáció biztosítása olyan intézményekkel, ahol már sikerrel alkalmazzák az új programokat. Több tanuló tanuljon tovább érettségit adó középiskolában. Okok feltárása, elemző munka. egelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási terv készítése (A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társ. partnerekkel Önismereti (pályaválasztási) tréningen való részvétel. Arany János programban való részvétel, Útra való ösztöndíj program népszerűsítése. Nem valósul meg megfelelő oktatás helyi szinten. A HHH tanulók választása továbbra is az alacsonyabb képzések felé irányul. 3 2 2 1 Korrepetálások, középiskolai előkészítő szervezése, az érintett tanulók mentorálása. Az érettségit adó középiskolák bevonása a programba. egfelelő tájékoztatás információ nyújtás a középiskola elvégzését követő elhelyezkedési és továbblépési esélyekről. A HH/HHH tanulók A programok Az érintettek nem 2 1 A programról korrekt 156

bevonása a különböző segítő programokba. megismertetése, népszerűsítésére érintett tanulók és szüleik körében. Lehetőségek felmérése. Pályázatok. A programokon való részvétel. kapnak elegendő információt vagy nem a megfelelő információs utat választják a tájékoztatásra a különböző segítő programokról. A program nem nyerte el az érintettek tetszését. Nem sikerült bekerülni a programba. 2 3 2 2 információkkal rendelkező szakember és az osztályfőnök segítsége. Személyes meggyőzés: miért jó a számára az a program. egfelelő szakemberek bevonása a pályázatok elkészítésébe. A tanórán kívüli programok körének bővítése. Igényfelmérések. Kialakítás lehetséges formái meghatározása. Pályázatok benyújtása. Új tanórán kívüli programok megszervezése. Nem hirdetnek meg további tanórán kívüli programokat. Nincs megfelelő érdeklődő, nem tudnak elindulni az új programok. Nincs finanszírozási lehetőség. 3 3 3 2 2 2 Fenntartói ellenőrzések. Igényfelmérések. A programkínálat bővítése előtt. Pályázatok írása. egfelelő kapcsolat ápolása a kisebbségi önkormányzatokkal. Teljes szakos ellátottság biztosítása. Szükségletek-hiányok felmérések pontosítása. Intézkedési terv készítése (pályáztatás, továbbtanulási Pályáztatás sikertelen. Van jelentkező továbbtanulásra, de a fenntartó nem biztosítja a megfelelő kondíciókat a 3 3 3 2 Új kondíciók átgondolása a fenntartó részéről. A kondíciók átgondolása a fenntartó részéről. 157

lehetőségek megteremtése). továbbtanuláshoz. A fenntartónak nincs lehetősége a továbbtanulás finanszírozására 3 3 A kolléga, finanszírozás nélkül bevállalja a továbbtanulást. A tárgyi erőforrások maximális biztosítása, fejlesztése. Helyzet- és igényfelmérés. Intézkedési terv készítése. Pályázatok benyújtása. NYDOP közoktatási infrastruktúra pályázat 2. köre fizikai akadálymentesítés. Fenntartó nem tesz eleget a kötelezettségeinek. Nem születnek sikeres pályázatok. 3 3 1 2 Törvényi előírások. A körjegyző és az intézményvezető-helyettes vezetésével pályázatfigyelő és író team megalakítása. A teljes akadálymentesítés. űszaki tervek elkészíttetése. Pályázatfigyelés. Pályázatok benyújtása. Pénzügyi források előteremtése. A teljes akadálymentesítés munkálatainak az elvégzése : intézményekbe történő bejutás, és az intézményeken belüli akadálymentes közlekedés (rámpák, lift, ajtók kiszélesítése, Nem tud az önkormányzat megfelelő forrást biztosítani. Nem készül el a beruházás a megfelelő határidőre. 3 3 1 3 Akadálymentesítésre kiírt pályázatokon való részvétel. A határidő csúszás komoly szankcionálása a szerződésben. 158

vezetősávok, indukciós hallás-segítő stb.) KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV Váljon elérhetővé családi napközi és a házi gyermekfelügyelet. Igényfelmérés. A kialakítás lehetséges formáinak meghatározása. Pályázatok benyújtása. A hiányzó szolgáltatások megszervezése. Nem megfelelő felmérés. Nem jön létre megfelelő együttműködés. 1 2 1 2 egfelelő szakemberek bevonása a folyamatba. Kompromisszumos megoldások keresése. 159

12. KONZULTÁCIÓ, ONITORING, VISSZACSATOLÁS 12.1. Konzultáció és visszacsatolás A Társulási Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a társult települések jelentős részének életét érinti. Ezért az érintett önkormányzatok vállalják, hogy a programot a képviselőtestületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátják. Ennek érdekében: fórumokat szerveznek a közoktatási intézmények vezetői és dolgozói számára, melyre meghívják az érintett intézmények nem pedagógus munkatársait is, fórumot szerveznek a szakmai és társadalmi partnereik számára, melyen megismertetik őket a programmal és annak várható eredményeivel, a partnerek véleményét jegyzőkönyvvel dokumentálják, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználják. 12.2. onitoring és nyilvánosság Cél: Az eredményesség megállapítása Feladat Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása. ódszer/eszköz Az adatok feldolgozása. Felelős Intézményvezetők és esélyegyenlőségi felelős. Gyakoriság Évente, az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján. Cél: inden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését. Feladat Az éves eredmények közzététele. ódszer/eszköz Fórumok (intézményi, lakossági fórum). Felelős Intézményvezetők és a kistérségi többcélú társulás esélyegyenlőségi felelőse, PR/marketing szakembere. Gyakoriság Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet. 160

13. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSÉGI KÖRÖK inden, a többcélú kistérségi társulással illetve a kistérség önkormányzataival és ezek közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben rögzítettek végrehajtásáért felelős személyt nevez ki, aki az alábbi felelősséggel rendelkezik: 1. Annak biztosítása, hogy a többcélú kistérségi társulás településein lakók, elsősorban az oktatási intézmények dolgozói és a szülők, valamint az érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet. 2. A közoktatási intézmények dolgozói, az önkormányzat döntéshozói kövessék a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat. 3. Az önkormányzatok és a közoktatási intézmények dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásához. 4. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetben megteszi a szükséges lépéseket. Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás kijelöli a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítóját, akinek feladata: 1. Az intézkedési terv megvalósításának koordinálása az érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása. 2. Az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése. 3. Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A többcélú társulás munkaszervezete és a kistérségi önkormányzatok tisztségviselőinek és a közoktatási intézmények vezetőinek felelőssége: 1. Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete. 2. A diszkriminációmentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítása. 3. Ismereteik e téren való folyamatos bővítése. 4. A közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak ismerete, közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának 161

14. ÉRVÉNYESÜLÉS, ÓDOSÍTÁS Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, és az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, akkor Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősségeket, intézkedési tervet készít. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. 15. ZÁRADÉK A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet (az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel együtt) Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2010.......-i ülésén megvitatta, és... számú határozatával elfogadta.... (: Társulási Tanács elnöke :) Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2010. évi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervét a agisztérium LG Humánerőforrás- és Térségfejlesztő Kft. munkatársai készítették, Szentirmai László vezető szakértő irányításával. 2010. március 20.. (: Szentirmai László :) tanügyigazgatási szakértő térségi tervezés és fejlesztés szakértő szakértői igazolvány száma: 009462-02 162

Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás átnézeti térképe: A NYDOP-2010-5.3.1/A Kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése c. pályázatban érintett általános iskolai intézményegység összefoglaló adatai: fő % Általános iskolás összlétszám 765 - Ebből: 1-4. évfolyamon 404 52,8 5-8. évfolyamon 361 47,2 Ebből: székhely 653 85,4 Csörötnek tagintézmény 112 14,6 HH 203 26,53 HHH 55 7,19 SNI 36 4,71 Ebből: integrált 21 szegregált 15 bejáró 208 27,19 163