PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011.

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011.

TARTALOMJEGYZÉK oldal A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere......1 2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái...1 3. Alapelvek...2 4. Célok...3 5. Feladatok...4 6. Kapcsolatok...4 B) Német Nemzetiségi Általános Iskola I. BEVEZETÉS...6 1. Etyek község rövid története...6 2. Iskolánk története...7 3. A NNÁI intézményegység adatai...8 4. Etyek Község Önkormányzatának nevelési-oktatási koncepciója...9 II. HELYZETELEMZÉS...9 1. Személyi feltételek...9 1.1. Pedagógusok...9 1.2. Nem pedagógus dolgozók...10 2. Tárgyi feltételek...10 III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA...11 1. A tantestület hitvallása...11 2. A mi iskolánk...11 3. Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, céljai, eszközei...12 3.1. Pedagógiai alapelvek...12 3.2. Nevelő-oktató munkánk céljai...12 3.2.1. 1-4. évfolyam nevelése-oktatása...14 3.2.2. 5-8. évfolyam nevelése-oktatása...14 3.2.3. Kompetencia alapú oktatás a NAT szerint...16 3.2.4. Napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás...18 3.3. A kitűzött célok sikerkritériumai...19 3.3.1. Az alsó tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói...19 3.3.2. A felső tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói...19 3.3.3. A napköziotthoni, tanulószobai célok megvalósulásának mutatói...19 3.4. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai, módszerei...20 3.4.1. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai...20 3.4.2. A nevelő-oktató munka módszerei...20 3.4.2.1. Nevelési módszerek...20 3.4.2.2. Oktatási módszerek...21 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...21 4.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...21 4.2. A személyiségfejlesztés főbb területei...22 4.2.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése...22 4.2.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával...23 4.2.3. A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása...24 4.2.4. A viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása...25 4.3. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei...26 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...26 5.1. A közösségfejlesztés feladatai...27

5.2. A közösségfejlesztés szervezeti formái...28 5.3. A közösségfejlesztés folyamata...29 5.4. Az osztályközösség fejlesztése...29 5.4.1. Az osztályközösség fejlesztésének feladatai évfolyamonként...29 6. Német nemzetiségi oktatás-nevelés...31 6.1. A német nemzetiségi iskolai oktatás formája, irányelvei...31 6.2. A nyelvoktató német nemzetiségi oktatás-nevelés céljai...32 6.3. Pedagógiai alapelveink, feladataink, eszközeink, eljárásaink...33 6.4. A német nemzetiségi oktatási-nevelési program megvalósításának színterei...34 6.5. A német nemzetiségi oktatás-nevelés sikerkritériumai...35 6.6. A német nemzetiségi oktatás-nevelés tananyaga...35 7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek...35 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek...37 9. A gyermek-, és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...38 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program...38 10.1. Diagnosztizálás...38 10.2. A felzárkóztatást segítő programok, eljárások, módszerek...40 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek...41 12. Egészségnevelési program...42 12.1 Célok...42 12.2. Feladatok...43 12.3. Drogmegelőző tevékenység...44 13. Környezeti nevelési program...46 13.1. Alapok...46 13.1.1. Törvényi háttér...46 13.1.2. Helyzetkép...46 13.1.3. Erőforrások...49 13.2. Alapelvek, célok...50 13.3. Tanulásszervezési- és tartalmi keretek...52 13.3.1. Tanórai keretek...52 13.3.2. Tanórán kívüli lehetőségek...54 13.4. Módszerek...55 13.5. Taneszközök...55 13.6. Az iskolai környezet...56 13.6.1. Az iskolaépület és működtetése...56 13.6.2. Az iskola életvitele...56 13.7. Kommunikáció...57 13.8. Ellenőrzés, értékelés...57 13.9. Továbbképzések...58 IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE...59 1. A pedagógiai ellenőrzés színterei...59 1.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzése...59 1.2. A tanulók munkájának ellenőrzése...60 2. Mérés, értékelés...60 2.1. A tanulók értékelése...62 2.1.1. A tanulmányi munka értékelése...62 2.1.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...67 2.1.2.1.Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe...68 2.1.2.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai...68

2.1.3. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere...69 2.1.3.1.A magatartás értékelése...69 2.1.3.2. A szorgalom értékelése...71 2.1.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei...73 2.1.4.1. A továbbhaladás feltétele...73 2.1.4.2. A belépés, átlépés feltétele...74 2.1.4.3. A tanulói jogviszony megszüntetése...75 2.1.5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái...75 2.1.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...76 2.1.6.1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna...76 2.1.6.2. A testnevelő által elvégzendő feladatok...77 2.1.6.3. Az adatok nyilvántartása...78 2.1.6.4. Vizsgálati módszerek a fizikai fittség méréséhez...78 2.2. Az intézmény alkalmazottainak értékelése...79 2.2.1. A pedagógusok értékelése...79 2.2.2. Az igazgató munkájának tantestületi véleményezése...80 2.2.3. A nem-pedagógus munkatársak munkájának értékelése...80 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...81 1. Funkcionális taneszköz-jegyzék...81 2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei...81 VI. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI...82 1. Együttműködés formái az iskola részéről...82 2. Együttműködés formái a tanulók részéről...83 3. Együttműködés formái a szülők részéről...83 4. Külső kapcsolatok...83 C) Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény I. BEVEZETÉS...84 1. Etyek község kulturális múltja, iskolánk története...84 2. A NAMI intézményegység adatai...85 II. ISKOLÁNK ARCULATA...85 III. HELYZETELEMZÉS...88 1. Személyi feltételek...88 2. A nevelő-oktató munka körülményei...89 IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA...89 1. Pedagógiai alapelveink...89 1.1. Oktatási-nevelési alapelvek kifejtése...89 1.2. A művészetoktatás művelődési alapelveinek kifejtése...92 1.3. A tanulói kulcskompetenciák kialakítása...94 2. Nevelési célkitűzések...94 2.1.Általános nevelési célkitűzéseink...94 2.2. A művészeti nevelés alapelveiből következő minőségorientált, stratégiai célkitűzések...95 2.3. Operatív célkitűzéseink...96 3. Az intézmény feladatai...96 3.1. A kijelölt célokból adódó általános feladataink...97 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...97 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...99 3.4. Tehetség felismerés, tehetséggondozás feladatai...102 3.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése...105 3.6. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése...107 4. Nemzetiségi hagyományőrzés...108

5. A felvételi eljárás módszerei, átvétel másik iskolából...109 6. A magasabb évfolyamra lépés feltétele az alapfokú művészeti iskolában...110 7. A tanulmányi eredmények, szorgalom értékelése...111 7.1. A tanulmányi eredmények értékelése...111 7.2. A szorgalom értékelése...111 8. A pedagógiai eredményesség ellenőrzési és értékelési rendszere...113 9. A pedagógiai feladatokhoz kapcsolódó módszerek, eljárások, eszközök...114 9. 1. Nevelési-oktatási módszerek, eljárások...114 9. 2. Nevelési-oktatási eszközök...115 9. 3. Kultúra-művelődés, tanórán kívüli nevelési eszközök, foglalkozások...115 10. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...115 11. Intézményi demokrácia, a tanulók érdekképviselete, a tanulók véleménynyilvánításának formái...116 12. A szülőkkel való kapcsolattartás formái...116 13. Az intézmény külső kapcsolatai...117 14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...117 D) Könyvtár-közművelődés 1. A könyvtár története...118 2. A Könyvtár-közművelődés intézményegység adatai...118 3. Tárgyi, személyi feltételek...119 4. Célok, feladatok...119 A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGA...121 MELLÉKLETEK...122 1. számú melléklet: Német Nemzetiségi Általános Iskola Helyi tanterv. 2. számú melléklet: Értékelőlap 1. évfolyam félév, 2. évfolyam félév. Szöveges értékelés 1-3. évfolyam, kifutó a 2012/2013. tanév végéig. (A szöveges értékelés érdemjegyre való átváltásának megjelölésével). Szöveges értékelés 1. évfolyam félév és tanév vége, 2. évfolyam félév. 3. számú melléklet: Német Nemzetiségi Általános Iskola - Jegyzék a kötelező eszközökről és felszerelésekről. 4. számú melléklet: Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 2011/2012. tanévtől, kifutó rendszerben - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet szerint. Helyi tanterv Jegyzék a kötelező eszközökről és felszerelésekről Művészeti Alapvizsga és Művészeti záróvizsga szabályzat 5. számú melléklet: Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 2011/2012. tanévtől, felmenő rendszerben - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet módosításai szerint. Helyi tanterv, mely magába foglalja a kötelező eszközökről és felszerelésekről szóló jegyzéket, valamint a Művészeti Alapvizsga és Művészeti záróvizsga követelményeket is. 6. számú melléklet: Véleményező/elfogadó nyilatkozatok.

A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere Általános Művelődési Központunk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Etyek község lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A Pedagógiai-művelődési Programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. 2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái 1) Intézmény neve: Magyar-kút Általános Művelődési Központ, Etyek 2) Rövidített neve: Magyar-kút ÁMK, Etyek 3) Székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 2. 4) Intézmény típusa: általános művelődési központ (többcélú intézmény) 5) Alapítója, fenntartója: Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6) Felügyeleti szerve: Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7) Az alapítás éve: 2004. 8) Nyilvántartási száma: OM 200438 9) Gazdálkodási jogköre: részben önálló költségvetési szerv 10) Jogállása: önálló jogi személy 11) Integrált intézmények típusai a. általános iskola b. alapfokú művészetoktatási intézmény c. könyvtár-közművelődés 12) Intézmény közfeladata: közoktatás, iskolai nevelés, közművelődési, könyvtári ellátás. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek: - 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam); - 852012 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam); 1

- 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam); - 852022 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam); - 852031 alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban; - 852032 alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti ágban; - 855911 általános iskolai napközi otthoni nevelés; - 855912 sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése; - 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés; - 855915 sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése; - 910121 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása; - 910122 könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme; - 910123 könyvtári szolgáltatások; - 910501 közművelődési tevékenységek és támogatásuk; - 910502 közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése; - 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása; - 855931 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás; - 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység; - 562913 iskolai intézményi étkeztetés. Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatai: - 852013 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam); - 852023 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam); - 855913 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése; - 855916 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése. 3. Alapelvek Intézményünk: Küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a teremsporthoz szükséges alapfeltételeket. 2

Humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat. Hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus-, az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus-, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak. Valamennyi programjának, rendezvényének irányításában, szervezésében, lebonyolításában közreműködőket azonos emberi értékei, a pedagógiai, szervezési tudatossága, valamint elért teljesítménye alapján egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéli meg. 4. Célok A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási sportolási, igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitűzéseinek megvalósítását. Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését. Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. Az emberi erőforrások biztosítása, pótlása esetén elsődlegesen az adott részintézmény érdekeit, majd ezután a sokrétű intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. A szakember biztosítás és továbbképzés külső munkatársakra is kiterjedhet, ha azok szívesen vállalnak egy-egy részfeladatot (elsősorban közművelődési területen) intézményünknél. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani. A teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program működtetése. 3

5. Feladatok Ezen Pedagógiai-művelődési Program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézmény- és intézményegység szintű munkatervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: o a feladatok időarányos teljesítését (ütemtervét), az intézményegységre vonatkozó és intézményi együttműködés szintjeit, o az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, o az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, o a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, o az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, o az ellenőrzés kiemelt területeit. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és megfeleljenek az éves célkitűzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész községet érintő rendezvényeket, megjelölve az egyes részintézmények intézményegységek, a külső közreműködők feladatait. A minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos mérések és dokumentáció elvégzése. 6. Kapcsolatok Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei: o az ÁMK igazgató (továbbiakban igazgató) és az intézményegység-vezetők napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez, o az azonos területen dolgozó, de más intézményegységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolata, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. o Az intézményegységeken belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti. Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. 4

Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatokat az intézményegységek tervei tartalmazzák. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben, és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész községet vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók, akár az egész, vagy valamelyik intézményegység az egyik közreműködő. 5

B) Német Nemzetiségi Általános Iskola I. BEVEZETÉS 1. Etyek község rövid története A község Fejér megye északkeleti peremén fekszik Budapesttől 26 km távolságra. Területe 9254 katasztrális hold (5325 hektár). A község középkori történetéről nincsenek hiteles feljegyzéseink. A honfoglalástól 1326-ig a Csáknemzetség Fejér megyei birtokaihoz tartozik, majd a királyi adományozással a XIV. század közepétől 1541-ig a székesfehérvári káptalan birtokolja. 1543-1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz tartozik. 1569-ben a Jakusithcsalád zálogbirtokává válik, így a kettős adózás terhét kell elviselnie a lakosságnak. 1637-ben Jakusith György szerémi püspök a jezsuiták komáromi rendházának adományozza a falut. A török elleni felszabadító harcok idején a falu elnéptelenedik: a császári zsoldosok és a török martalócok porrá égetik a viskókat. A hiányzó munkaerő pótlására 1720-1770 között a jezsuiták 112 német családot telepítenek a községbe, majd a XVIII. század utolsó harmadától a XIX. század közepéig több száz német család települ ide. A németek zömmel a Fekete-erdő, a Rajna-Pfalz, és Baden-Württenberg környékéről érkeztek. 1777-ben Mária Terézia a feloszlatott jezsuita rend birtokát a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozza. A németek betelepítése lényeges fordulatot jelentett a község fejlődésében. Nekik köszönhető a ma is világhírű etyeki szőlőkultúra létrehozása. 1944-ig 1160 katasztrális hold szőlőt telepítettek. Rekordtermés esetén 80-100.000 hl bor érlelődött az etyeki pincékben. 1945 után a faluban élő 959 német családból 790 (a német családok 83%-át) kitelepítették Németországba. Helyükre 428 család települt az ország minden tájáról. A község, több mint 4000 lakosának egy része ma is szőlőművelésből, bortermelésből él. A falu fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Kiépült a vezetékes ivóvíz, a gázellátás, a telefon- és internethálózat illetve a szennyvízcsatorna. 6

2. Iskolánk története A XVIII. század elejéig a községben csak református magyarok éltek. Ekkor több hullámban katolikus német családok települtek a községbe, elsősorban Württenberg környékéről. Egy 1745-ös összeírásban Etyek, már mint vegyes vallású község szerepelt. A lakosok magyar és német nemzetségűek voltak. Az iskolában írást, olvasást, hittant és esetleg számolást tanítottak. Első tanítóként Hassenmann Mátyást említik. Az oktatás német nyelven folyt, mivel a katolikusok - 4 házaspár kivételével - németek voltak. 1770-ben 25 gyermeket oktatott a tanító, 1781-ben 100 fiút és 25 lányt. A tanulók száma ezután is tovább nőtt. 1785-ben 158 tanulót tartottak nyilván. Egy 1818- beli jelentés szerint az iskola állapota jó, a falu közepén van. A fehérvári káptalan tartja rendben. Fiúk, lányok közösen járnak. 1841-ben az iskola egyetlen, nagyon sötét tantermében 242 gyerek tanult hittant, írást, olvasást, számtant. A tankönyvek, írószerek biztosítása a szülők gondja volt. Az iskolaépületet 1911-ben ismét bővítették. Ekkor az épületben összesen tíz tanterem és három tanítói lakás volt. 1919 után az iskola ismét visszakerült az egyház felügyelete alá. Ekkor a községben csak egyetlen oktatási intézmény működött, mivel a református népiskola már 1913-ban megszűnt. A tanítás nyelve a magyar volt, de heti két órában németet is tanítottak. Az oktatás részben osztott osztályokban folyt. 6 osztály volt a kötelező. 1941-ben 582 tanulót tartottak nyílván. A tanítók számát növelték, mivel a tanulók száma egy tanév alatt 661-re nőtt. 1945-ben már hat pedagógus dolgozik a faluban, így délelőtt és délután is folyhatott a tanítás. 1948 júniusában államosították az iskolákat. Állami tulajdonba került a római katolikus iskola, a református iskola és a községhez tartozó botpusztai és Richárd-majori, egy tanerős római katolikus iskola. A Magyar utcai épület lett az Állami Általános Iskola főépülete. 1955-ben a Földműves Szövetkezet a Magyar utcai épület mögötti udvart átengedte az iskolának. Az intézmény az 1956/57- es tanévben megkapta a pártház régi nagytermét, amelyből tantermet alakítottak ki. 1960-ban készült el a tornateremhez tartozó öltöző és szertár. Az oktatás váltott tanítással folyt. Az 1963/64-es tanévben bevezetésre került a német nemzetiségi nyelv tanítása. A tanulók fakultatív, összevont csoportokban heti négy órában tanulták a nyelvet. Az 1969/70-es tanévben az iskola egyik földszinti terméből nevelői szobát és irodát alakítottak ki. 1978-tól kezdve a tanulók órarendjükbe építve tanulják a német nemzetiségi nyelvet. Az 1982-84-es években fő- és válaszfalcseréket, födém- és részben nyílászáró cseréket végeztek az épületen, új gyermek és tanári mosdót alakítottak ki. A meglévő fűtési és vízellátási rendszert korszerűsítették az erőforrások nagyságrendjéhez mérten. 7

Az intézmény egyik legnagyobb beruházásra 2005. évben került sor. Az Információs technológia az általános iskolában uniós pályázat 242 ezer összegének megnyerésével megvalósulhatott a Magyar utcai főépület teljes földszinti része nyílászáróinak cseréje, a tantermek felújítása és korszerű információs-kommunikációs-technológiai eszközökkel való felszerelése, továbbá a bútorzat teljes körű cseréje. Négy tanterem, két szaktanterem és a földszinti mosdók újultak meg, jelentősen emelve az oktatás-nevelés színvonalát. 2009. évben Önkormányzati forrásból felújításra kerültek az emeleti mosdók is. Az Önkormányzat mindenkori költségvetésében az épület további korszerűsítési és felújítási munkáit tervbe vannak véve, és a kivitelezését több ütemre bontva kívánja végrehajtani. 3. A NNÁI intézményegység adatai Neve: Magyar-kút ÁMK, Etyek - Német Nemzetiségi Általános Iskolája Rövidített neve: Magyar-kút ÁMK, Etyek NNÁI Székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 2. Tel. /Fax: (22) 597-040 e-mail: isketyek@mailbox.hu Telephelyei: 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 5.; Kossuth Lajos utca 1.; Körpince utca 1. Fenntartója: Etyek Község Önkormányzata, 2091 Etyek, Körpince köz 4. Jogállása: önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodó Típusa: 8 évfolyamos általános iskola Feladatai: Intézmény közfeladata: közoktatás, iskolai nevelés - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam); - sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam); - általános iskolai napközi otthoni nevelés; - sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése; - általános iskolai tanulószobai nevelés; - sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése; - iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása; - iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás; - iskolai intézményi étkeztetés. 8

Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatai: német nyelvoktató - nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-8. évfolyam); - nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése; - nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése. Intézmény képviselője: ÁMK igazgató, aki egyben a NNÁI intézményegység-vezetője is. Külföldi kapcsolat: Remshalden (Németország) 4. Etyek Község Önkormányzatának nevelési-oktatási koncepciója Etyek Község Önkormányzata a nevelési-oktatás, kapcsolattartás, feltételek, finanszírozás, ellenőrzésre vonatkozó koncepcióját, elvárásait a Közoktatási Intézményrendszere működésének Minőségirányítási Programjá -ban határozta meg. II. HELYZETELEMZÉS 1. Személyi feltételek 1.1. Pedagógusok Iskolánkban a közoktatási törvény előírásának megfelelően a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát az iskolai tanulólétszám, az ellátott BTM és SNI tanulólétszám, az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret, a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret, a pedagógusok kötelező óraszáma alapján állapítjuk meg. Pedagógus munkakörben a jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személyeket foglalkoztatunk, teljes szaklos ellátottsággal rendelkezünk. Folyamatos képzésükről a továbbtanulási programban, illetve a beiskolázási tervben gondoskodunk. 9

1.2. Nem pedagógus dolgozók Az elvégzendő feladatokhoz képest a technikai dolgozók létszáma alacsony. Az étkeztetésről a helyi Óvoda gondoskodik, a karbantartásról félállású karbantartó, az egészségnevelésről az iskolai gyermekorvos és a védőnő. Nagy mértékben segítené nevelőmunkánkat egy iskolapszichológus. 2. Tárgyi feltételek Az iskola épülete három részből áll: a régi iskolából, a toldalékból és az úgynevezett volt pártházból. Az alsó tagozaton a tantermek nagysága nem felel meg az osztálylétszámoknak. A volt pártházbeli termek az épület salétromossága miatt rendkívül egészségtelenek. Az iskolában fizika, kémia, rajz tantárgyakból kabinetrendszerű oktatás folyik. A szaktantermek felszereltsége elégséges a feladatellátáshoz. Speciális teremként használatosak az informatika és a nyelvi labor tantárgyak oktatására berendezett tantermek, valamint a tornaszoba. Az egy tornaszoba kevés az iskolai és községi igények maradéktalan kiszolgálására. Hiányoznak a sportszerek tárolásához szükséges szekrények. Az iskola területén található még egy füves tér is, ami sportpályaként szolgálhatna, de kiépítetlensége miatt ebben a funkciójában jelenleg nem használható. A gyógytestneveléshez külön, jól felszerelt terem áll rendelkezésre. Egyéb helyiségek: az igazgatói szoba, a nevelői, a titkári szoba, szertárak (történelem, földrajz, fizika, kémia, biológia, testnevelés), WC-k, valamint a különböző raktárhelyiségek. A gyerekek minden évben szervezett módon önköltségi alapon úszásoktatásra járnak. Szünetekben a felsősök az iskola betonudvarán, az alsósok pedig az osztályaik előtti területen tartózkodnak. Ezek a területek egyik gyerekcsoport számára sem megfelelőek, balesetveszélyesek. A szertárak felszereltsége: A szertárak és a tárolók száma kevés az eszközök átlátható tárolásához. A taneszköz ellátottság megfelelő, az eszközök cseréje és új eszközök beszerzése folyamatos. Az iskola könyvtárállománya a Könyvtár-közművelődés intézményegységben található. Az intézmény bútorzata: A 2005-ben felújított részen újszerűek, az intézményegység többi részén nem mindenhol felel meg a kor követelményeinek. A bútorzat cseréje folyamatos. 10

III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA 1. A tantestület hitvallása "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amelyet szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) 2. A mi iskolánk A falu, a gyerekek, a nevelők, a szülők, elődeink és utódaink iskolája. A falu iskolája: az iskolában zajló folyamatok nyilvánosak a társadalmi környezet számára. A gyerekek iskolája: a gyerekek második otthona. Középpontban a tevékenység centrikus oktatás áll: - a gyermek megismerő és gondolkodó képességének fejlesztése (Gábor István) - tehetségek felismerése és menedzselése - a humanizmus és optimizmus (Zsolnai József) A nevelők iskolája: a pedagógusok szellemi ambícióit kiegészítő, az alkotó ember szuverenitását tiszteletben tartó valóságos értelmiségi munkahely (Szabó László Tamás) A szülők iskolája: a szülők és a nevelők munkatársak. A szülők és a külső szakemberek együttműködnek az iskola tevékenységeiben. Elődeink iskolája: Megismerjük, megbecsüljük és továbbfejlesztjük diák- és pedagógus elődeink alkotásait, hagyományainkat. Iskolai hagyományok teremtése: - Márton nap - Sportnap - Háziversenyek - Nyílt nap - Vetélkedők - Ünnepi műsorok Utódaink iskolája: hosszú távú fejlesztéseinkkel arra törekszünk, hogy a következő generáció is magáénak érezhesse iskolánkat. 11

3. Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, céljai, eszközei 3.1. Pedagógiai alapelvek Gyermekközpontúság elve Tudatosan figyelembe vesszük a fejlődés lélektani törvényszerűségeket, különösen a hátránykompenzációt az egyéni differenciált képességfejlesztő foglalkozások szervezésében. A személyiségfejlesztés elve A gyermekek változatos lehetőségekben találjanak módot arra, hogy szabadon választott tevékenységek által egyéni képességeikben, önismeretükben fejlődhessenek. Az egyén figyelembe vétele és az igazságos egyenlőtlenség elve Az ember egyéni készségeinek és képességeinek, teljesítményének, érdemeinek a méltányolása nem igazságtalan. Növekszik az önként választható, gyakorlatközpontú tevékenységek aránya az ismeretközpontú tanulásszervezés terhére. A teljesítmény elve Mindennemű teljesítményt reálisan értékelünk és elismerünk. Ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy a tanulók a tanulási tempó, és a tényleges teljesítmény szerint nagy különbségeket mutatnak. Ezért külön figyelmet fordítunk azokra, akik bármilyen irányban eltérnek az átlagtól. A demokratikus működés és önkormányzás elve A Diákönkormányzatot egyenrangú partnerként kezeljük. A gyerekekkel közösen megalkotott szabályzatok (Házirend, SZMSZ) adta feltételrendszerben, hozzáértő pedagógiai segítséggel minél több gyermek vegyen részt érdemi módon a közösségi és az iskolai ügyek intézésében. 3.2. Nevelő-oktató munkánk céljai A nevelés központjába azt a személyiséget állítjuk, aki: magabiztos, erős akaratú, teljesítő képes, érzelmeiben és erkölcseiben kulturált, önmagáért és környezetéért felelős, társaiban is meg tud bízni, képes kapcsolatokat építeni és fenntartani. Fő célok Korszerű, európai színvonalú nevelési-oktatási szolgáltatás nyújtása a falu lakosságának. Kompetencia alapú oktatás biztosítása. 12

Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti. A sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint kiemelkedően tehetséges tanulók ellátásának és fejlesztésének helyi megszervezése. A XXI. század igényei szerint kialakított oktatási-nevelési környezet kialakítása. Kiváló szakembergárda kiépítése és megtartása. Megismertetni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk fontosabb eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén erősítsük a gyermekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Helyi környezeti és kisebbségi hagyományok megőrzése, ápolása, a helyi kisebbségi kultúrák interetnikus szemlélete. Színvonalas oktatás és nevelés, melyet megvalósíthatunk: Az ismeretek közvetítésével és személyiségfejlesztéssel alapvető tudományos ismeretek értelmes, kreatív és kritikai gondolkodás erkölcsi, etikai értékek kommunikációs képességek és készségek magatartási, viselkedési normák. manuális képességek, tanulási igény fejlesztése demokratikus és felelős döntési képességek a világ dolgai iránti érdeklődés egészséges életmódra nevelés. Módszer: Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát. A tanuló egyéni fejlődéséhez mért jó eredmények hangsúlyozását, a sikeren keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Nem egységesíteni, hanem differenciálni akarunk. Esélyt, lehetőséget teremteni arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Szorgalmazzuk a tanulmányi versenyeket - helyi - levelező - megyei - országos szinten. 13

Az iskolából kikerülő tanulókkal szembeni követelmények: színvonalas alapműveltség; egymás tisztelete, mások értékeinek megbecsülése; a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás; etikus, alkotó diákélet, életmódnak megfelelő döntésképességi értékrend. 3.2.1. 1-4 évfolyam (bevezető és kezdő szakasz) nevelése-oktatása Nem szakrendszerű oktatás Az óvodában elsajátított alapvető magatartási normák, jó szokások erősítése annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják, és önállóan alkalmazni tudják az iskolai szokásokat, szabályokat. Az óvodai nevelésre építve a tanulók anyanyelvi, matematikai képességeinek alapozása. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés. A Diákönkormányzat tevékenységébe való fokozatos bekapcsolódással a demokratikus iskolai élet megismertetése. A tanulók szilárd alapkészségekkel fejezzék be a negyedik évfolyamot, és alkalmazni képes tudással rendelkezzenek. Jártasság kialakítása a természetvédelemben és a környezetvédelemben. A magyar (nyelv- és irodalom) megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése. Ismerkedés az informatika, a számítástechnika alapfogalmaival. Olyan tanulók nevelése, akik: képesek az önkiszolgálásra, igényesek önmagukkal és közvetlen környezetükkel szemben, ismerik és alkalmazzák a legalapvetőbb közlekedési szabályokat, óvják saját és társaik testi épségét, egészségét. 3.2.2. 5-8. évfolyam (alapozó és fejlesztő szakasz) nevelése-oktatása Szakrendszerű oktatás Az alsó tagozatból a felső tagozatba történő zökkenőmentes átmenet biztosítása, elősegítése. 14

Az újonnan belépő tantárgyak szaktanárai ismertessék meg az adott tantárgyak sajátosságait. Megfelelő, hatékony tanulást elősegítő tanulási technikákat, (módszerek, eljárások) gyakoroltassanak be tanítványaikkal. A serdülőkori magatartási, tanulási nehézségek megelőzése, az érintett tanulók folyamatos pszichés gondozása a személyre szóló osztályfőnöki és gyermekvédelmi nevelőmunkával. A tanulók mozgáskultúrájának fejlesztése, mozgásszükségletük kielégítése, a testkultúra, a sport legfontosabb irányainak tapasztalati megismertetése. Az ember és a természet harmonikus együttélését szolgáló szokásrendszer kialakításával természetés környezetvédelemre nevelés. A mindennapi életben szükséges informatikai, technikai ismeretek elsajátíttatása, az alkotókészség és a technikai képzettség fejlesztése, a számítógép eszközként való alkalmazása. Az életkornak megfelelő közlekedési viselkedés fokozatos fejlesztése, bővítése, rendszerré építése, a közlekedési intelligencia alakítása. A diákönkormányzati tevékenység a tanulók érdekét szolgálja azáltal, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására nevel, és az önálló véleménynyilvánítás stílusát, formáit gyakoroltatja. Továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés, pályaorientáció. A családi életre, az egészséges, harmonikus életvitelre való felkészítés a tanítási tartalmakkal és a tudatos, tervszerű nevelőmunkával. Olyan tanulók nevelése, akik: legfontosabb kötelességüknek a tanulást tekintik, tiszteletben tartják a felnőttek és társaik személyiségét, elítélik az agresszivitást, toleránsak a másság elfogadásában: világnézeti, származási és egyéb tekintetben, személyiségük minél teljesebb kibontakoztatása érdekében reális önismerettel rendelkeznek, ezáltal fel tudják mérni adottságaikat, képességeiket, sikereik mellett el tudják viselni kudarcaikat, el tudnak igazodni a szűkebb és tágabb környezetük által nyújtott információk között, értik az audiovizuális környezetet, probléma-érzékenyek, ismerik nemzetük, községük múltját és jelenét, értékeit, más népekkel való kapcsolataikat, kötelességüknek tartják anyanyelvük ápolását, védelmét, nemzeti és nemzetiségi hovatartozásuk megbecsülését, életkoruknak megfelelő idegen nyelvi kultúrával rendelkeznek. 15

3.2.3. Kompetencia alapú oktatás a NAT szerint Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. (sulinova) A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb érzelmi tényezők. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekszik. Pedagógusi irányadó alapkövetelmények: Az emberi fejlődés és tanulás ismerete. A tantárgy ismerete. Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez. Többféle oktatási stratégia alkalmazása. Motivációs és tanulásszervezési készségek. Kommunikációs készségek. Tervezési készségek. A tanulás értékelése. Szakmai elkötelezettség és felelősség. Együttműködés. A tanár tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan tanulási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek fizikai, értelmi, érzelmi és szociális és személyes fejlődését. Tudás A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével a tanulók hogyan hozzák létre tudásukat, hogyan szerzik meg készségeiket és fejlesztik gondolkodásmódjukat s azzal, hogy hogyan kell a tanítási módszereket alkalmazni a tanulók tanulásának segítése érdekében. A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra, s tudja, hogyan vegye figyelembe ezeket a tényezőket, amikor pedagógiai döntéseket hoz. 16

A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen (fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi, értelmi), azonosítani tudja a tanulási felkészültség szintjeit, s azzal is tisztában van, hogy az egyes területeken elért fejlődés hogyan hat a más területeken nyújtott teljesítményre. Fogékonyság A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt. A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni. Tevékenységek A tanár tanítványai teljesítményét abból a szempontból értékeli, hogy olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely megfelel a tanulók szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. A tanár előmozdítja a tanulók visszacsatolását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, és arra ösztönzi őket, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel csoportos kölcsönhatások megfigyelésével és azokba való bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvű kommunikáció, IKT (információs és kommunikációs technológia), számolás, matematikai, természettudományos és technikai kompetenciák, vállalkozói készségek, személyközi és állampolgári kompetenciák, tanulási kompetencia, általános kultúra. Kulcskompetenciák NAT 2007. Anyanyelvi kommunikáció. 17

Idegen nyelvi kommunikáció. Matematikai kompetencia. Természettudományos kompetencia. Digitális kompetencia. A hatékony, önálló tanulás. Szociális és állampolgári kompetencia. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Kiemelt fejlesztési feladatok NAT 2007. Énkép, önismeret, Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés, Környezettudatosságra nevelés, A tanulás tanítása, Testi és lelki egészség, Felkészülés a felnőttlét szerepeire. (NNÁI Helyi tanterv: 1. számú melléklet) 3.2.4. Napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás Az óvodából az iskolába való zavartalan, kudarcmentes átmenetet biztosítása rugalmas életrenddel és foglalkoztatással. A helyes napirend kialakítása, a tanulás, a játék, a munka szakaszos ismétlődésével rendszeres életmódra nevelés. A tanulók személyre szabott, legkedvezőbb, ésszerű terhelése a kötött és kötetlen tevékenységek tudatos, tervszerű váltakoztatásával, a szabadidő kulturált felhasználására való nevelése. A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával önálló tanulásra nevelés. Az eredményes önálló tanulás elsajátítása érdekében alapvető szokások, készségek, képességek fejlesztése. A napközis, tanulószobás hagyományok (ünnepségek, rendezvények, köszöntők) ápolása annak érdekében, hogy tanulóink otthonosan érezzék magukat az iskolában. A lakóhelyhez való kötődés erősítése a szabadidős lehetőségek felhasználásával. A mindennapos testedzés biztosítása a szabadidős foglalkozási keretekből. 18

3.3. A kitűzött célok sikerkritériumai Az iskolai nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi: A fenntartó önkormányzat, a szülők és a tanulók véleménye az iskoláról. Az intézmény partnereinek véleménye. Az olyan helybeli tanulók száma, akik az első évfolyamon lépnek be az intézménybe és a 8. évfolyam elvégzése után középfokú intézményben tanulnak tovább. Az 1. osztályosok beiratkozása során a jelentkezők száma. Az iskolai szintű tanulmányi eredmények. A tanulmányi, sport és egyéb versenyeken elért eredmények. A továbbtanulási mutatók a 8. évfolyam befejezése után. 3.3.1. Az alsó tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói A tanulmányi eredmények és a felmérések eredményei. A magatartási eredmények: érdemjegyek, osztályzatok, dicséretek, büntetések. Tanulmányi, sport és egyéb versenyeredmények. Országos kompetenciamérés eredményei. Az 1. osztályosok beiskolázása során a jelentkezők száma. 3.3.2. A felső tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói A 8. osztályosok továbbtanulása. o az első helyen felvettek és a továbbtanulók számaránya, o a középiskolai visszajelzések (tanulmányi eredmény és egyéb területen). A tanulmányi eredmények, és a felmérések eredményei. Országos kompetenciamérés eredményei. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás kézzelfogható eredményei: tantárgyi eredmények, versenyek, pályázatok helyezése. A magatartás érdemjegyek, a dicséretek és büntetések száma. 3.3.3. A napköziotthoni, tanulószobai célok megvalósulásának mutatói Az érintett tanulók tantárgyi eredményei, valamint a versenyeredmények. 19

A csoport neveltségi szintje, tanulmányi eredménye. Az egyes szabadidős programok népszerűsége a gyermekek körében. Az ünnepségek, rendezvények sikeressége. 3.4. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; valamint, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos, külön döntést igénylők. 3.4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A célokat és a feladatokat, a tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelőmunka során a személyi, a tárgyi feltételekkel és a pedagógiai, módszertani eszközökkel valósítjuk meg. 3.4.2. A nevelő-oktató munka módszerei A módszerek megválasztásának szempontjai: a nevelés-oktatás célja, a tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége, a didaktikai feladat, a tanítási tartalom, a tantárgyak sajátossága, a pedagógus személyisége, az iskola tárgyi feltételei. 3.4.2.1. Nevelési módszerek követelés meggyőzés gyakorlás ellenőrzés értékelés elismerés elmarasztalás a hagyományok ápolása a diákközvélemény alakítása példamutatás 20

3.4.2.2. Oktatási módszerek A pedagógus munkáján alapuló módszerek: szóbeli ismeretközlés: elbeszélés, leírás, magyarázat, előadás. gyakorlati tevékenység: szemléltetés, bemutatás, kísérlet. A nevelő és a tanuló közös munkáján alapuló módszerek: egyéni feladatok, munkáltatás, házi feladatok, szorgalmi feladatok, vita, beszélgetés, kérdve kifejtés, ellenőrzés, gyakorlás, ismétlés: év eleji, évközi (aktuális, folyamatos, tematikus), év végi, osztályozás. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek: megfigyelés, kísérlet, gyakorlati munka, szövegek tankönyvek, könyvek, folyóiratok) tanulmányozása, a tanulók munkáltatása programokkal, feladatlapokkal, munkafüzetekkel, kiselőadás. Kompetencia alapú oktatás módszerei: frontális munka, csoportmunka, páros munka, tanulópárban folyó munka, részben egyénre szabott munka, teljesen egyénre szabott munka, rétegmunka. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NAT-ban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek összetettsége jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. 4.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban alakítsa ki az: 21

érdeklődés igényét, a tájékozottságot, találékonyságot, a rugalmasságot, aktivitást, nyitottságot, problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában: magabiztosságot, határozottságot, alkotóképességet feltételez, és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. 4.2. A személyiségfejlesztés főbb területei A tanulók érzelmi, akarati, jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása. Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása. 4.2.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek együttérző készségekkel, tudjanak mások irányába türelmességet tanúsítani. Akarati tulajdonságait tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők. Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják, mire képesek. Legyenek kreatívak, rendelkezzenek előhívható, hasznos tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével, s legyenek képesek önmaguk menedzselésére. Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon: a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy). 22

a képesség fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás). Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény), a képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás. 4.2.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával Műveltségi területek: Anyanyelv, irodalom, élő idegen nyelv, ember és társadalom, történelmi ismeretek, ember és természet: fizika, kémia, biológia, földünk és környezetünk, művészetek: ének-zene, vizuális kultúra, informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat, életvitel és gyakorlati ismeretek: háztartástan, pályaorientáció, testnevelés és sport területén. A magyar nyelv és irodalom területén fontos szerepe van az anyanyelvi-kommunikációs képességek fejlesztésének és ezt a feladatot az egész folyamatra és a tantárgyi rendszer egészére határozzuk meg. A tanulóknak a tanítás-tanulás folyamatában a tantárgyi ismereteken túl azt is meg kell tanulniuk, hogy olyan világban élünk, ahol a szót értés jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben, a munkavégzésben óriási jelentősége van a kommunikáció minőségének ugyanúgy, mint az érdekérvényesítésben, a tanulmányok folytatásában, a sikeres életben. Be kell látniuk, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány nyelvi hiányosságként jelentkezik az iskolákban és az életben is. Ezért kell tudatosítani a tantárgyak ismeretanyagának elsajátításakor, hogy a kommunikációs képesség érték, amely a képességek fejlődését és azok irányait is meghatározza. 23