Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének jellemzői és változásainak bemutatása a 2009-2011. években a Zala megyei önkormányzatok példáján Belső konzulens: dr. Csanádi Ágnes Külső konzulens: Halászné Miller Judit Lukács Nándor Nappali tagozat Pénzügy és Számvitel szak Pénzügy szakirány 1
A NYILATKOZAT digitális formátumának benyújtásáról PU a Sz B B er G LI ző F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu. m! a szakdolgozat hallgató neve: LUKÁCS NÁNDOR. Szak/szakirány:.PÉNZÜGY ÉS SZÁMViTEL/PÉNZÜGy. Neptun kód: K2UAFH dátuma (év): 2012 A. szakdolgozat megvédésének. A szakdolgozat pontos címe: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VÁLTOZÁSAINAK FINANSzfROZÁSI BEMUTATÁSA A 2009-2011. RENDSZERÉNEK ÉVEKBEN A JELLEMZÖI ZALA ÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK PÉLDÁJÁN. Belső konzulens neve: dr. Ágnes. Külső konzulens neve: Halászné Judit Miller. Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára önkormányzat, Csanádi vonatkozóan: finanszírozás, bevétel, saját megye,. BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Fax: (+36-92) 509-930 Gasparich M. u.1.8/a.1 Telefon: (+36-92) 509-900 I www.pszfz.bgf.hu/gkz
. '.~ ~ Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított I titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) P Sz a B UB er G LI ző F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu. m! Hozzájárulok I nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Dátum: 2012.05.23. r A/' ~~V~ r_ ) ~ _ hallgató aláírása A digitális szakdolgozat D' könyvtári benyújtását és átvételét " MAJ- 2 3". 2J11 atum:.:: :::::::::::::::»> \ -,~;::;;,()"?! \,,,,,'é',""": \ '" ".,;;wij igazolom. \ /iiúr-l a~ ::::::::::::::::::~~~~;~~:~~:~yüj kőnvvtári mun~(~rs \...-------------- 2 BGF P5ZK Gazdálkodási Karl H 8900 Zalaegerszeg, Fax: (+36-92) 509-930 Gasparich M, u,18/a Iwww.pszfz.bqf.hu/qkz I Telefon: (+36-92) 509-900
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 6 2. Az önkormányzati alrendszer főbb jellemzői, feladatai és forrásai... 6 2.1. Az önkormányzatok létrejötte... 7 2.2. Az önkormányzatok feladatai... 8 2.3. Az önkormányzati feladatok forrásai... 10 2.3.1. Saját bevételek... 12 2.3.1.1. helyi adók... 12 2.3.1.2. Intézményi működési bevételek... 12 2.3.1.3. Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek... 13 2.3.1.4. Illetékek... 13 2.3.1.5. Átvett pénzeszközök... 13 2.3.2. Átengedett központi adók... 14 2.3.2.1. Átengedett személyi jövedelemadó... 14 2.3.2.2. Átengedett gépjárműadó... 15 2.3.2.3. Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó... 15 2.3.3. Központi költségvetési hozzájárulások, támogatások... 15 2.3.3.1. Normatív hozzájárulások... 15 2.3.3.2. Normatív, kötött felhasználású támogatások... 16 2.3.3.3. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások... 16 2.3.3.4. Központosított előirányzatok... 17 2.3.3.5. Előadó-művészeti szervek támogatása... 18 2.3.3.6. Fejlesztési célú támogatások... 18 2.4. Az önkormányzati alrendszerben az állami támogatások igénylése, folyósítása, elszámolása, felülvizsgálata, ellenőrzése... 19 2.4.1. Igénylés... 19 2.4.2. Folyósítás... 19 2.4.3. Elszámolás... 20 2.4.4. Felülvizsgálat... 20 2
2.4.5. Ellenőrzés... 21 2.4.5.1. Belső ellenőrzés... 21 2.4.5.2. Felügyeleti ellenőrzés... 23 2.4.5.3. Külső ellenőrzés... 23 3. A Zala megyei önkormányzatok finanszírozási rendszere és változása 2009. és 2011. évek között... 24 3.1 Zala megye önkormányzatainak bemutatása... 24 3.1.1. A megye település szerkezete... 24 3.1.2. Lakosságszám... 25 3.1.3. Az önkormányzatok feladatellátása a megyében... 26 3.2. A Zala megyei önkormányzatok bevételeinek vizsgálata a 2009-2011. években.... 29 3.2.1. Saját bevételek... 34 3.2.1.1. Helyi adók... 36 3.2.1.2. Intézményi működési bevételek... 38 3.2.1.3. Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek... 40 3.2.1.4. Egyéb saját bevételek... 42 3.2.2. Átengedett központi adók... 44 3.2.3. Központi költségvetésből származó hozzájárulások, támogatások... 47 3.2.3.1. Normatív hozzájárulások... 50 3.2.3.2. Normatív kötött felhasználású támogatások... 52 3.2.3.3. Helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások... 55 3.2.3.4. Központosított előirányzatok alakulása... 56 3.2.3.5 Helyi önkormányzatok által fenntartott előadó művészeti szervezetek támogatása... 57 3.2.3.6. Fejlesztési célú támogatások... 58 3.3. Forráshiány alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál... 58 4. Összefoglalás... 62 4.1. Várható változások az önkormányzati feladatellátás, finanszírozás területén 62 3
4.2. Következtetések... 64 4.3. Javaslatok... 66 Irodalomjegyzék... 67 Mellékletek... 70 1. számú melléklet... 71 A települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatai:... 71 2. számú melléklet... 71 A körjegyző feladatai:... 71 3. számú melléklet... 72 Az önkormányzatok településtípus szerinti megoszlása Zala megyében a... 72 2009-2011. években... 72 4. számú melléklet... 73 A Zala megyei községi önkormányzatokat megillető költségvetési támogatások alakulása a 2009-2011. években... 73 5. számú melléklet... 74 A Zala megyei városi önkormányzatokat megillető központi költségvetési támogatások alakulása a 2009-2011. években... 74 6. számú melléklet... 75 A Zala Megyei Önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatások alakulása a 2009-2011. években... 75 7. számú melléklet... 76 A normatív kötött felhasználású támogatások alakulása a Zala megyei községi önkormányzatok esetében a 2009-2011. években... 76 8. számú melléklet... 76 A normatív kötött felhasználású támogatások alakulása a Zala megyei városi önkormányzatok esetében a 2009-2011. években... 76 9. számú melléklet... 77 4
A különböző településtípusú, Zala megyei önkormányzatok által a működőképesség megőrzése érdekében igényelt kiegészítő támogatások alakulása a 2009-2011. években... 77 10. számú melléklet... 77 A központosított előirányzatokból származó támogatások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009-2011. években... 77 11. számú melléklet... 78 A Zala megyei önkormányzatok költségvetési bevételeinek, kiadásaiknak, valamint egyenlegének alakulása a 2009-2011. években... 78 12. számú melléklet... 79 Bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009-2011. években. 79 13. számú melléklet... 80 Kiadások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009-2011. években.. 80 5
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének bemutatását választottam, ami érdeklődési körömbe tartozik, s a helyi lakosság mindennapjait jelentősen befolyásolja. A szakdolgozatomban kitérek a mai önkormányzati rendszer kialakulásának folyamatára, a kötelezően ellátandó és a választható feladatok bemutatására, e feladatok ellátását biztosító központi és helyi források részletes ismertetésére és azok elemzésére a Zala megyei önkormányzatok adatainak felhasználásával. A finanszírozási rendszer változását a 2009-2011 közötti időszakban vizsgálom, kitérve a helyi önkormányzatok államháztartási rendszeren kívüli finanszírozási lehetőségeire is. Az önkormányzati alrendszer tervezett strukturális reformja ugyancsak lényegi kérdéskör a dolgozatomban. Napjainkban zajlik az önkormányzati alrendszer feladatainak és finanszírozási rendszerének átalakítása. 2011.december 31-től az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény hatályát vesztette, helyette 2012. január 1-től az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései léptek életbe. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) mellett kihirdetésre került a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. Az új önkormányzati törvény rendelkezései 2012. január 1-től több ütemben lépnek életbe. Az önkormányzatok finanszírozásának alakulását a 2009-2011. években vizsgálom, ezen időszak alatt hatályos költségvetési törvények, és a jelenleg hatályos önkormányzati törvény és az Áht. rendelkezéseinek figyelembe vételével, de foglalkozom a 2012. évben és az elkövetkező években érvénybe lépő törvényi változásokkal és azok várható következményeivel is. 2. Az önkormányzati alrendszer főbb jellemzői, feladatai és forrásai A társadalomban folyamatosan, s egyre differenciáltabban jelentkező szükségletek kielégítése az állam feladata. Ezen szükségletek kielégítésére, az állam a természetes és jogi személyek számára állapít meg fizetési kötelezettségeket, közpénzeket használ fel. A 6
gazdálkodási rendszert, amelyen keresztül az állam ellátja feladatait, államháztartásnak nevezzük. Az Áht. az államháztartás két alrendszerét különbözteti meg: a központi alrendszert és a helyi önkormányzati alrendszert. Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a: a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv (Áht. 3. (3) bek.). 2.1. Az önkormányzatok létrejötte A mai önkormányzati rendszert megelőzően Magyarországon tanácsrendszer működött. A tanácsrendszer működési elve a demokratikus centralizmus volt, amely biztosította a felsőbb szintű szervezetek felügyeleti jogát, ami a döntések megváltoztatását, megsemmisítését is magába foglalta (Barabás, 2010). A tanácsi igazgatási rendszerben a tanácsok csak kezelői joggal rendelkeztek, a tulajdonosi jogokat az állam gyakorolta, s bár a tanácsrendszerben is ugyanúgy működtek választott testületek, azonban a feladat és hatáskörök megosztásában jelentős volt a központi szabályozás (Barabás, 2010). Az 1980-as években, szakmai körökben egyre inkább hangsúlyozták a rendszer fenntarthatatlanságát. 1988-ban került bevezetésre a személyi jövedelemadó, s elkezdődött a mai jellemzően forrás orientált gazdálkodási rendszer kiépítése. A rendszerváltáskor több alternatíva állt rendelkezésre az önkormányzati rendszer kialakításával kapcsolatban. Az egyik volt a rendszerváltást megelőzően a kiadásorientált rendszer. Jellemzője, hogy az állam meghatározta az önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges forrásokat, s az önkormányzatok bevételeit csak eddig a szintig egészítette ki. Ez a rendszer azonban nem tette volna érdekelté az önkormányzatokat a további saját források feltárásában. A másik alternatíva már a jövedelem elvonás jogát is részben átengedte az önkormányzatoknak, az állami hozzájárulások normatív alapon 7
történő elosztásával és az önkormányzati szabadságjogok egyenlőségével számolt. Végül a második modell valósult meg, véget vetve a korábbi jellemzően kiadás orientált rendszernek, amelyet egy döntően bevétel orientált gazdálkodási rendszer váltott fel. Ezzel megszűnt a korábbi tanácsrendszer, s a helyi közügyek intézését visszaadták a helyi közösségeknek. Minden önálló helységnévvel rendelkező településen önkormányzat alakulhatott. A helyi önkormányzatokról szóló törvény hatályba lépésével megvalósult a közigazgatási rendszer decentralizációja, kiépült a közhatalom helyi gyakorlásának feltételrendszere. A költségvetési támogatásokat az önkormányzatok a megyék közbeiktatása nélkül közvetlenül a központi költségvetésből kapják. A rendszerváltozás után megalkották a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (a továbbiakban Htv.), megteremtve ezzel a helyi adók bevezetésének feltételeit. A helyi önkormányzatokról szóló törvényhez kapcsolódóan további törvények, kormányrendeletek, ágazati jogszabályok kerültek megalkotásra. Többek közt az 1991. évi XXXIII. törvény az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról, vagy az 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről, amely az önkormányzatok gazdasági önállóságát segítette elő. 2.2. Az önkormányzatok feladatai A hatályos Ötv. rendelkezései határozzák meg az önkormányzatok ellátandó feladatait, a feladatellátás feltételeit. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényének az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos rendelkezései 2013. január 1-én lépnek hatályba. A helyi önkormányzatok két féle módon vállalhatnak feladatot. Egyrészt elláthatnak új feladatot, amelyet törvény az önkormányzatok hatáskörébe rendel, másrészt szabadon vállalhatnak feladatot, ha forrásaik engedik. A helyi önkormányzatok ellátandó feladatait két csoportra oszthatjuk, a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok csoportjára. A kötelezően ellátandó feladatokat minden önkormányzatnak biztosítania kell, tekintet nélkül a település típusára és az adott önkormányzat anyagi lehetőségeire. (A helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.). A másik csoport a helyi önkormányzatok által önként vállalt feladatokat foglalja magába. A helyi önkormányzat önként vállalhat minden olyan feladatot, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A helyi önkormányzat saját elhatározásából 8
vállalkozhat. Minden szabad vagyonelemét beviheti a vállalkozásba, de vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti a kötelezően ellátandó feladatok teljesítését, s csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Ebből következően például nem lehet Bt. beltagja, nem alapíthat közkereseti társaságot. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja (Kusztosné Nyitrai Edit (szerk.), 1996). A feladatok ellátása költségvetési szervek útján történik, az alapító okiratban rögzítettek szerint. Az önkormányzatok feladataikat elláthatják önállóan, illetve a megfelelő minőségi közszolgáltatások nyújtása érdekében elengedhetetlen az önkormányzatok különböző szintű együttműködése. A hatékonyabb településfejlesztés szükségessége, és a költségvetés ösztönző politikája is hozzájárult a különböző együttműködési formák elterjedéséhez. Az együttműködés egyik formája az igazgatási feladatok ellátására a körjegyzőségek kialakítása. A körjegyzőségekhez tartozó községekben a körjegyzőség látja el a polgármesteri hivataloknak az önkormányzatok működőképességével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatait. Kivétel ez alól, ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város, mert akkor a feladatellátás a polgármesteri hivatal bevonásával történik. A körjegyzőségek alakításának szabályait az Ötv. részletezi. Az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn (Ötv.39. (1) bek.). Az Ötv. a következő társulási formákat különbözteti meg: hatósági-igazgatási társulás intézményi társulás társult képviselő-testület. Hatósági-igazgatási társulást a képviselő-testületek a hatósági ügyek közös, hatékonyabb intézése céljából hozhatják létre. (Ötv. 42. (1) bek.) 9
Intézményi társulás hozható létre két vagy több önkormányzatot ellátó egy vagy több intézmény közös alapítására, fenntartására, fejlesztésére. Az intézményi társuláshoz a résztvevő önkormányzatok jellemzően lakosságszám arányosan járulnak hozzá, de ettől eltérően is megállapodhatnak. (Ötv. 43. (1) bek.) A társult képviselő-testület létrehozásával a települések részben vagy egészben egyesítik költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn, és közösen működtetik intézményeiket. (Ötv. 44. (1) bek.) Az Ötv. rendelkezik arról is, hogy a társulásnak más formái is lehetnek, így a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény az önkormányzatok kistérségi szintű együttműködését segítette elő. Az önkormányzatok többcélú kistérségi társulást hozhatnak létre a törvényben nevesített közszolgáltatások közös teljesítésére. Például iskolák, egészségügyi, szociális intézmények közös fenntartására, működtetésére, fejlesztésére. Zala megyében 9 többcélú kistérségi társulás működik jelenleg: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Pacsa, Zalaszentgrót, Letenye, Zalakaros és Lenti térségében (Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságának törzskönyvi nyilvántartása, 2012.). A különböző társulási formák elterjedéséhez hozzájárulnak, a központi költségvetés társulásokat támogató forrásai, amelyeket elsősorban normatív költségvetési hozzájárulás formájában igényelhetnek a társulások. 2.3. Az önkormányzati feladatok forrásai Az önkormányzatok legjelentősebb forrásait a központi költségvetésből származó bevételek és a saját források alkotják. A saját bevételek az önkormányzatok gazdasági önállóságát erősítik, mivel ezeket a forrásokat az önkormányzatok szabadon felhasználhatják. 10
Saját bevételek: az Ötv. rendelkezései szerint: a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj illeték a külön törvényben meghatározottak szerint; átvett pénzeszközök az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel helyi önkormányzat egyéb bevételei. Jelentős forrást jelentenek a központi költségvetésből az átengedett adók. Az állam az önkormányzati feladatellátás biztosítására, bizonyos központi adóknak, a költségvetési törvényben meghatározott hányadát átengedi a helyi önkormányzatok számára. Átengedett központi adók a költségvetési törvény rendelkezései szerint a: személyi jövedelemadó gépjárműadó termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó. Az átengedett központi adók mellett az adott évi költségvetési törvény különböző hozzájárulásokat, támogatásokat állapít meg az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásainak csoportjai: normatív állami hozzájárulások működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások központosított előirányzatok előadó-művészeti szervek támogatása fejlesztési célú támogatások. 11
2.3.1. Saját bevételek A saját bevételek egyre meghatározóbb szerepet játszanak az önkormányzatok költségvetésében. Egy részük beszedése az önkormányzat és intézményeik útján történik havi ütemezésben.(csomó, 1997) A saját bevételi elemek közül dolgozatomban a: helyi adókkal intézményi működési bevételekkel önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételekkel illeték bevételekkel az átvett pénzeszközökkel foglalkozom. 2.3.1.1. helyi adók A helyi adók az önkormányzatok által bevezethetők. A Htv. keret jellegű szabályozást tartalmaz. Bevezetésükhöz önkormányzati rendeletet kell alkotni a törvényi keretek figyelembe vételével. Jelenleg a helyi adókról szóló törvény a következő adók bevezetését engedélyezi: vagyoni típusú adók építményadó; telekadó; kommunális típusú adók magánszemély kommunális adója; idegenforgalmi adó; helyi iparűzési adó (adótípus és adónem egyben). 2.3.1.2. Intézményi működési bevételek Ezen bevételek között megkülönböztetjük az intézmények alaptevékenységéhez tartozó forrásokat, mint például az ellátási díjakat, vagy a szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó díjbevételeket, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó pénzösszegeket, úgymint a helyiség bérlet díjakat, a lízing tevékenységhez kapcsolódó díjbevételeket. Az intézmények alap- és vállalkozási tevékenységeit az alapító okirat tartalmazza. 12
2.3.1.3. Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek Az önkormányzatok különböző ingó és ingatlan vagyonelemeket értékesíthetnek, vagy adhatnak bérbe. A tulajdonukban lévő ingó és ingatlan vagyonelemek használati jogát üzemeltetési, illetve koncessziós szerződés keretében más szervezetnek adhatják át, amelyek cserébe üzemeltetési, illetve koncessziós díj fizetésére kötelezettek. Pénzügyi eszközeik után kamat-, illetve osztalék bevételeket realizálhatnak, értékesítésükkel, pedig az árfolyamok kedvező alakulása esetén árfolyamnyereségre tehetnek szert. 2.3.1.4. Illetékek Az illetékeket közgazdaságtanilag adó jellegű bevételeknek tekintjük, azonban két fontos különbség van az adó és az illeték között. Az adók az államot közvetlen ellenszolgáltatás nélkül illetik meg, ezzel szemben az illeték fizetésért cserébe különböző ellenszolgáltatások járnak. (Tóth, 2002). A központi költségvetést megillető illetékbevételek egy része visszaosztásra kerül a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok között. A megosztás szabályait és mértékét az adott évi költségvetési törvény tartalmazza. Az illetékbevételekből azon önkormányzatok részesednek, amelyek ellátják az illetékekkel kapcsolatos feladatokat. 2.3.1.5. Átvett pénzeszközök Az önkormányzat saját bevételei az átvett pénzeszközök is. Külön kell megtervezni az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközöket, és külön kell kimutatni a fejlesztési és a működési célra átvett pénzeszközöket. Fizetésük a helyi önkormányzatok költségvetésébe megállapodások, szerződések alapján történik. 13
2.3.2. Átengedett központi adók 2.3.2.1. Átengedett személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó megosztási szabályait az adott évi költségvetési törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Az általam vizsgált időszakban a 2009. és 2011. évek között a helyi önkormányzatokat a tárgyévet megelőző második évben bevallott az adóhatóság által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a illette meg a következő szabályok szerint. A települési önkormányzat jogosult a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-ára. A további 32% az alábbiak szerint illette meg a helyi önkormányzatokat: normatív állami hozzájárulás formájában átengedett személyi jövedelemadó a megyei önkormányzatok részesedése a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése. A normatív állami támogatás formájában átengedett személyi jövedelemadó jogcímeit és mértékét a költségvetési törvény tartalmazza. A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedését a tárgyévet megelőző év lakosságszámának, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak számának számba vételével határozták meg a vizsgált időszakban. A jövedelemdifferenciálódás mérséklése jelenthet kiegészítő forrást, illetve elvonást is. Célja a különböző típusú, lakosságszámú települések jövedelem különbségeinek csökkentése. Ezek szerint, ha a települési önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó, valamint a tárgyévet megelőző év iparűzési adóalapja 1,4%-ának összege a települési önkormányzat tárgyévet megelőző év január 1-ei lakosságszámra együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a költségvetési törvény 4. számú mellékletben szereplő lakosonkénti értékhatárt ebben az esetben - a bevétel e szintig kiegészül. Természetesen a lakosonkénti értékhatár összegei évről évre változhatnak. A fent leírtakhoz képest 2012. évre változott az előírás. A költségvetési törvény már nem tartalmazza egyrészt a normatív állami támogatás formájában átengedett személyi jövedelemadót, másrészt - a megyei intézmények 2011. december 31-ével történő állami fenntartásba adása miatt a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedését. 14
2.3.2.2. Átengedett gépjárműadó A gépjárműadó megosztási szabálya lényegesen egyszerűbb, mint a személyi jövedelemadóra vonatkozó előírások. Az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó teljes egészében az adót beszedő önkormányzatot illeti meg az éves költségvetési törvények vonatkozó rendelkezései alapján. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény rendelkezései szerint az állandó lakóhely, ennek hiányában a szokásos tartózkodási hely szerinti önkormányzat szedi be a gépjárműadót. Az adó alapja a gépjárművek hatósági nyilvántartás szerinti teljesítménye. 2.3.2.3. Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó A termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó 100 %-a az illetékes helyi önkormányzatot illeti meg, amelynek mértékére való rendelkezés a tárgyévi költségvetési törvényben található. 2.3.3. Központi költségvetési hozzájárulások, támogatások 2.3.3.1. Normatív hozzájárulások Az önkormányzatok finanszírozási rendszerének központi eleme a normatív hozzájárulás. Az országgyűlés az adott évi költségvetési törvény 3. számú mellékletében határozza meg a normatív állami hozzájárulás jogcímeit, fajlagos összegeit, az igénybevétel feltételrendszerét (Koháriné, 2011). A normatíva megmutatja, hogy az adott kötelező feladathoz kapcsolódó feladatmutató, teljesítménymutató egységének éves teljesítéséhez a központi költségvetés milyen fedezetet biztosít. A normatívák jellemzően a kötelezően ellátandó feladatok kiadásainak csak egy részére nyújtanak fedezetet. A további fedezetet más államháztartáson kívüli, illetve államháztartáson belüli források, valamint az önkormányzatok saját bevételeinek felhasználásával kell az önkormányzatoknak biztosítaniuk (Koháriné, 2011). A normatív hozzájárulás a helyi önkormányzatot illeti meg, nem az adott feladatot ellátó intézményeit, ennek következtében kötöttség nélkül oszthatják el a befolyó összegeket a különböző intézményeik között. A felhasználásról azonban jogcímenként az éves költségvetési beszámolóban el kell számolniuk. A jogosulatlanul igénybe vett összegeket vissza kell fizetni- egy bizonyos összeghatár felett kamattal növelt összegben- a központi költségvetés számára (Koháriné, 2011). 15
A normatív hozzájárulásoknak két főcsoportját különböztethetjük meg a népességszámhoz kötött és a feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulásokat A népességszámhoz kötött normatívák esetében tervezéskor ismert a település lakosságszáma és a központi költségvetésben rendelkezésre álló normatíva fajlagos összege, ennél fogva egy egyszerű szorzási művelet segítségével meghatározható az éves normatívával fedezett kiadási előirányzat (Koháriné, 2011). A feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulások esetében, statisztikai adatok, irányszámok alapján fel kell mérni a feladatmutatókat. Ilyen feladatmutató például a közoktatásban adott évfolyamon tanulók létszáma, vagy a különböző szociális ellátásokban részesülők száma. A feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásokkal év végén a tényleges mutatószámok alapján kell az éves költségvetési beszámoló keretében elszámolni (Koháriné, 2011). 2.3.3.2. Normatív, kötött felhasználású támogatások A normatív kötött felhasználású támogatásokat az önkormányzatok csak a költségvetési törvényben megjelölt célokra használhatják fel. A költségvetési törvény 8. számú melléklete tartalmazza a támogatások jogcímeit, fajlagos összegeit, igénybevételük feltételeit, az elszámolásukkal kapcsolatos követelményeket (Koháriné, 2011). A normatív kötött felhasználású támogatások főbb csoportjai: a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz egyes szociális feladatok támogatása hivatásos tűzoltóság támogatása többcélú kistérségi társulások támogatása. 2.3.3.3. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásokat az adott évi költségvetési törvény 6. számú melléklete tartalmazza. 16
A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás a következő jogcímeken járhat: 1. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatását önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok igényelhetik. Az igénylés feltétele, hogy az adott önkormányzat saját bevételeit teljes egészében felhasználja, miközben kiadásait a lehető legalacsonyabb szinten tartja. Nem igényelhet ÖNHIKI-s támogatást azon települési önkormányzat, amely lakosságszáma 1.000 fő alatti és nem tartozik körjegyzőséghez, vagy nem vezetett be helyi adót. A további korlátozó feltételeket az adott évi költségvetési törvény 6. számú melléklete tartalmazza. 2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása. A támogatást azon önkormányzatok kérvényezhetik, amelyek az adósságrendezési eljárás során az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtik meg. Az adósságrendezési eljárásban közreműködő pénzügyi gondnok díjához is igényelhető állami támogatás. Adósságrendezés alatt működési célra állami támogatást a 2009, 2010-es években csak az a helyi önkormányzat igényelhetett, amely forrásai maximális feltárása és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedései mellett sem volt képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. 3. Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatást azon települési önkormányzatok vehették igénybe, amelyek működésüket az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok kiegészítő támogatásnak igénybe vétele mellett sem tudták biztosítani, továbbá más kiegészítő támogatással el nem ismert, működési kiadáshoz igényelhették az önkormányzatok. 2011-ben megszűnt a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása, és az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető állami támogatás. 2.3.3.4. Központosított előirányzatok A központosított előirányzatok társadalmilag fontos önkormányzati tevékenységekhez kapcsolódnak, például lakossági közműfejlesztésre, lakossági víz és csatornaszolgáltatás 17