2. sz. melléklet Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrel)

75 2. sz. melléklet Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrel)

76 A változatok meghatározása 1 Változatelemzés A változatok mőszaki tartalma: 1. változat: új vízbázis bevonásával biztosítja a megfelelı minıségő ivóvizet. 2. változat: új víztisztító technológia alkalmazásával biztosítja a megfelelı minıségő ivóvizet. A változatok költségbecslése A két változat lényegében azonos mennyiségő és minıségő ivóvizet biztosít a fogyasztók számára. Mivel eredményük azonosnak tekinthetı, a változatok öszszevetése egyszerősített költség-hatékonyság elemzéssel történt. A költségbecslés meghatározta az évjáradékként értelmezett éves beruházási költséget. Ez azt mutatja meg, hogy harminc éven keresztül évente mekkora költségnek kellene felmerülnie ahhoz, hogy az évente jelentkezı költségek jelenértéke a beruházási költséggel legyen egyenlı. 1. Táblázat: A változatok éves beruházási költsége (m Ft) Rövidítés Számítási tétel 1. változat: új vízbázis bevonása 2. változat: víztisztító technológia C 0 Beruházási költség (m Ft) 6 500 4 700 r Pénzügyi diszkontráta 5% 5% n A beruházás élettartama (év) 30 30 CRF = r/[1-(1+r) -n ] Tıkemegtérülési arány 0,07 0,07 ACC = C 0 * CRF Éves beruházási költség (m Ft) 423 306 Ezek után az elemzés megbecsülte a változatok átlagos éves mőködési költségét is, majd összegezte az éves költségeket (ld. a következı táblázatot). 2. Táblázat: A változatoké éves beruházási és mőködési költsége (m Ft) Költségfajta 1. változat: új vízbázis bevonása 2. változat: víztisztító technológia Éves beruházási költség 423 306 Mőködési és karbantartási költség 182 191 A megvalósítandó változat kiválasztása Összesen 605 497 A 2. számú táblázat alapján látható, hogy a 2. változat a költséghatékonyabb, így ennek a megvalósítása javasolható.

77 2 Pénzügyi elemzés 2.1 A projekt pénzügyi költségeinek becslése 2.1.1 Beruházási költségek Input A szükséges inputok az alábbiak: A mőszaki tartalék 1,1 % a kedvezményezett nem áfa-visszaigénylı; a beruházási költségek idıbeni ütemezése: három év alatt történik a megvalósítás a beruházási költségek tervezıi költségbecslés alapján készültek a projekt nélkül nincs beruházás, de van pótlás és maradványérték a pénzügyi diszkontráta: - 5%, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt, - 6%, ha a beruházási saját forrás az önerı mellett hitelt is tartalmaz. Hitel esetén: - hitelidıszak (EIB): 20 év; - türelmi idı: 3 év; - kamatláb: 4,15%. Számítási módszer A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezıi költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adta meg. A beruházási költségek becslése a mőszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fı mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történt. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódott az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Tartalék Outputok A tervezett tartalék az elıre nem látható, nem tervezhetı (de elszámolható költséget jelentı) kiadások fedezetére szolgál, és tervezett arányát az akciótervben kell meghatározni. A mintaprojekt esetén a tartalék nettó 44 millió Ft. A mintaprojekt beruházási költségeit az 1. sz. táblázat tartalmazza.

78 3. Táblázat: A mintaprojekt beruházási költségei (Ft) Ft 2008 2009 2010 Beruházási költségek 1 2 3 1. Tervezési díjak 35 000 000 0 0 2. Földvásárlás és területelıkészítés 66 000 000 0 0 2.1 Földvásárlás 55 000 000 0 0 2.2 Területelıkészítés 11 000 000 0 0 3. Építés 1 750 000 000 1 050 000 000 700 000 000 4. Gépek és gépi berendezések 0 0 220 000 000 5. Elıre nem látott többletkiadások (mőszaki tartalék) 13 200 000 13 200 000 17 600 000 6. Árkorrekció, ha szükséges 0 0 0 7. Technikai segítségnyújtás 0 0 38 000 000 8. Ismeretterjesztés 2 200 000 1 320 000 880 000 9. Felügyelet az építés megvalósítása során 20 000 000 12 000 000 8 000 000 10. Könyvvizsgálói díjak 666 667 666 667 666 667 11. Egyéb szolgáltatások 0 0 0 12. Nettó költség összesen 1 887 066 667 1 077 186 667 985 146 667 13. ÁFA 377 413 333 215 437 333 197 029 333 14. Bruttó költség összesen 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 2.1.2 Mőködési (üzemeltetési és karbantartási) költségek A mőködési költség az EU útmutatók, illetve az EU Bizottság által 2006. októberében adott tájékoztatás ( Questions regarding the reviewed calculation method of the co-financing rate ) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak: Inputok üzemeltetési költség; karbantartási költség. Az inputok az alábbiak: a mőködtetı - fenntartó szervezet áfa-visszaigénylı; A személyi jellegő kiadások reálértéke a GDP reálérték-növekedésével azonos ütemében változik. A napok száma évente: 365 nap/év. A mennyiségek becslése: - összes lakos a beruházás elsı évében: 40 000 fı, - a népességváltozás éves üteme: -1,00 %.

- Vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások és lakosok aránya: 95%. - Egy fıre jutó vízfogyasztás: a beruházás idején: 102 l/fı*nap - Az egy fıre jutó vízfogyasztás növekedése: projekt esetén: a beruházási idıszakban: 0,1%/év; a projekt mőködésének elsı öt évében 5%/év; utána évente 0,1%/év. projekt nélküli esetben: 0,1%/év. 79

80 4. Táblázat: A vezetékes ivóvízellátás mennyiségi jellemzıi a fejlesztési különbözet 1 módszerével 2011 2012 2013 2014 2037 Jellemzık Mértékegység 4. év 5. év 6. év 7. év 30. év Egy fıre jutó vízfogyasztás l/fı*d 5 10 16 22 28 Éves vízfogyasztás - lakosság em 3 /év 67 137 208 282 294 - intézmények em 3 /év 0 0 0 0 0 - egyéb gazdálkodók (1) em 3 /év 14 29 44 59 62 - egyéb gazdálkodók (2) em 3 /év 6 12 18 24 186 Összesen: em 3 /év 88 178 271 366 542 1 A táblázat csak a projekt miatt jelentkezı különbözeteket tartalmazza. Mivel e különbözetek a projekt csupán mőködési idıszakában jelentkeznek, a táblázat a mőködés elsı évével kezdıdik.

81 A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségeket az alábbi táblázat mutatja. 5. Táblázat: Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek a mőködés elsı évében Költségnemek Ft, ill. Ft/m 3 1.1. A vízvezeték-hálózat fenntartásának változó költsége (Ft/m3) 75 1.1.1. Anyagköltség 50 1.1.2. Villamos energia költség 25 1.1.3 Idegen szolgáltatás 0 1.2. A vízellátó létesítmények változó üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m3) 125 1.2.1. Villamos energia költség 25 1.2.2. Egyéb energiaköltség 0 1.2.3. Egyéb anyagköltség 50 1.2.4. Igénybe vett külsı szolgáltatások 50 2. Állandó költség (Ft) 54 000 000 2.1 Ütemezett karbantartás anyagköltsége 5 000 000 2.2 Személyi jellegő kiadások* 45 000 000 2.3. Üzemi és vállalati általános költségek 3 000 000 2.4. Vízkészlet járulék 1 000 000 * Az egyes években a személyi jellegő kiadások a feltételezett reálbér-növekedés ütemében változnak. Számítási módszer A projekt mőködési költségei a beruházás üzembehelyezésétıl kezdve merülnek föl. A mintapélda a mőködési költségek közül csak azokat vette figyelembe, amelyek valós pénzkifizetéssel járnak. Elkülönítve kezelendık a változó költségek és az állandó költségek. Erre különösen szükség van az érzékenységi vizsgálat elvégzésénél is. Változó költség: olyan költségek, melyek függenek a szolgáltatott víz mennyiségétıl (pl. energiaköltség, anyagköltség). Állandó (fix) költség: amelyek a vízmennyiségtıl nem függenek, pl. a menedzsment költségei, biztosítás, marketing, vállalati általános költség). Output A változó és állandó üzemeltetési és karbantartási költségek számításának eredményeit a 4. táblázat foglalja össze.

6. Táblázat: Változó és állandó üzemeltetési és karbantartási költségek (Ft) 82 2011 2012 2013 2014 2037 Üzemeltetési és karbantartási költség 4. év 5. év 6. év 7. év 30. év Változó költség 17 517 959 35 546 040 54 105 348 73 217 803 108 341 743 Állandó költség 62 151 579 64 383 945 66 710 071 69 018 474 145 950 593 Összesen 79 669 538 99 929 985 120 815 419 142 236 277 254 292 336 Input Számítási módszer 2.1.3 Pótlási költségek A beruházás keretében létrejött gépek, berendezések: hasznos élettartama: 10 év, a pótlandó eszközök értéke: 220 000 000 Ft/pótlás. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). Az ivóvízminıség javító projektek vizsgált idıhorizontja harminc év, amely idıszak alatt gépek, berendezések, technológia cseréje (többször is) indokolt, figyelembe véve az adott gép, berendezés elavulási idejét. A mintapéldában 2021 és 2031 években történik pótlás. Építési jellegő pótlással a vizsgált idıtáv alatt általában nem számoltunk. Input 2.1.4 Maradványérték Az elemzés az eszközök maradványértékét az élettartamura vetített lineáris értékcsökkenési kulcsok segítségével számolta ki. Az élettartamra vonatkozó adatokat az 5. táblázat tartalmazza: 7. Táblázat: Élettartamok (év) Elem Év Építés 50 Gépek, berendezések 10 Számítási módszer A beruházási összeg az élettartamra vetített lineáris értékcsökkenéssel csökkentve. 2 Értékcsökkenési leírási kulcs: az építési beruházás esetében 50 év élettartammal és lineáris értékcsökkenéssel számolva az értékcsökkenés évi 2,0 %; a gépek és berendezések esetében 10 év élettartammal és 10,0 %-os leírási kulccsal; 2 Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adó szabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól).

83 Output az értékcsökkenés vizsgált ideje a 2010 és 2037 közti idıszak, azaz 27 év. A számított maradványértéket a 6. táblázat mutatja. 8. Táblázat: Maradványérték az utolsó évben (Ft) Projekt nélkül Projekt esetén Fejlesztési különbözet Építés 25 000 000 1 610 000 000 1 585 000 000 Gépek és gépi berendezések 2 000 000 110 000 000 108 000 000 Összesen 27 000 000 1 720 000 000 1 693 000 000 Az üzemeltetési és karbantartási költségek, valamint a maradványérték számításának eredményeit a következı táblázat mutatja be. 9. Táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költségek, valamint maradványérték (Ft)* 2011 2012 2013 2014 2037 Mőködési költség 4. év 5. év 6. év 7. év 30. év Változó költség 17 517 959 35 546 040 54 105 348 73 217 803 108 341 743 Állandó költség 62 151 579 64 383 945 66 710 071 69 018 474 145 950 593 Pótlás -5 000 000 0 0 0 0 Maradványérték 0 0 0 0 1 693 000 000 Összesen 74 669 538 99 929 985 120 815 419 142 236 277-1 438 707 664 * A táblázat a fejlesztési különbözetet mutatja, így a költségek közül le kell vonni azokat, amelyek a projekt nélkül felmerülnének, de a projekt esetén nem jelentkeznek (a negatív elıjelő költség ennek következménye). A maradványérték a költségekkel ellentétes hatású, ezért a költségekbıl ki kell vonni.

Input Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrell 2.2 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése, illetve összegzése A számítás során egyelemő ivóvízdíjat feltételeztünk az elsı évben a következı táblázat szerint. 10. Táblázat: Fajlagos vízdíjak (Ft/m3) Projekt esetén (ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt) Projekt esetén (ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt) Projekt nélkül Fajlagos vízdíj Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 - lakosság 220 230 180 - intézmények 220 230 190 - egyéb gazdálkodók (1) 260 270 200 - egyéb gazdálkodók (2) 260 270 200 84 A bevételek becslésének eredményeit 3 foglalja össze a következı táblázat. 11. Táblázat:Pénzügyi bevételek, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt (Ft) Vízdíjbevétel 4 5 6 7 30 2011 2012 2013 2014 2037 lakosság 69 901 265 84 684 683 99 943 725 115 698 155 108 141 972 intézmények 3 197 214 3 168 407 3 139 860 3 111 570 2 526 811 egyéb gazdálkodók (1) 21 080 851 24 725 783 28 489 351 32 376 471 29 821 732 egyéb gazdálkodók (2) 39 492 400 41 088 494 42 701 148 44 330 531 86 830 636 Egyéb bevétel 0 0 0 0 0 Összesen 133 671 730 153 667 367 174 274 085 195 516 726 227 321 152 3 Csak a projekt megvalósítása miatt jelentkezı változás.

85 12. Táblázat:Pénzügyi bevételek, ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt (Ft) 4 5 6 7 30 2011 2012 2013 2014 2037 Vízdíjbevétel lakosság 84 343 675 99 697 568 115 549 620 131 920 482 121 960 496 állami/önkormányzati intézmények 4 262 952 4 224 543 4 186 480 4 148 760 3 369 082 egyéb gazdálkodók (1) 24 121 359 27 886 390 31 774 803 35 791 698 32 730 895 egyéb gazdálkodók (2) 45 874 372 47 534 285 49 211 398 50 905 883 95 096 925 Egyéb bevétel 0 0 0 0 0 Összesen 158 602 358 179 342 787 200 722 300 222 766 822 253 157 397 2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói EUtámogatás nélküli esetben A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az elsı lépésben a finanszírozás módjától függetlenül történik, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: nettó jelenérték (FNPV): megmutatja a projekt idıtartama alatt keletkezı pénzáramok (bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét. Piaci alapszabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0.Ebbıl következik, hogy támogatásban az egyéb feltételeken túl akkor részesülhet a projekt, ha FNPV<0. A számítás képlete: FNPV = n t= 0 X t /( 1+ i) t ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év belsı pénzügyi megtérülési ráta (FRR): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. A belsı megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha FNPV = n t= 0 t X t /( 1+ i) = 0, akkor i= FRR.

A fenti számítási módszerbıl adódóan a következı pénzáramokat kell a számításhoz felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy az egyes értékek a projekt megvalósulása és a projekt nélküli eset különbözetét jelentik a fejlesztési különbözet alapú általános módszer esetén. 86 13. Táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt (Ft) 1 2 3 4 30 2008 2009 2010 2011 2037 Bevételek 0 0 0 133 671 730 1 920 321 152 Pénzügyi bevétel 0 0 0 133 671 730 227 321 152 Maradványérték 0 0 0 0 1 693 000 000 Kiadások 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 74 669 537 254 292 337 Üzemeltetési, karbantartási költség 0 0 0 79 669 537 254 292 337 Pótlási költség változása 0 0 0-5 000 000 0 Beruházási költségek 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 0 0 Nettó pénzáram -2 264 480 000-1 292 624 000-1 182 176 000 59 002 193 1 666 028 815 A pénzügyi teljesítménymutatók támogatás nélkül (hitel nélküli esetben): a beruházás pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV/C): -3 468 812 265 Ft, a beruházás pénzügyi belsı megtérülési rátája (FRR/C): -2,66%. 14. Táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok, ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt (Ft) 1 2 3 4 30 2008 2009 2010 2011 2037 Bevételek 0 0 0 158 602 358 1 946 157 397 Pénzügyi bevétel 0 0 0 158 602 358 253 157 397 Maradványérték 0 0 0 0 1 693 000 000 Kiadások 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 74 669 537 254 292 337 Üzemeltetési, karbantartási költség 0 0 0 79 669 537 254 292 337 Pótlási költség változása 0 0 0-5 000 000 0 Beruházási költségek 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 0 0 Nettó pénzáram -2 264 480 000-1 292 624 000-1 182 176 000 83 932 820 1 691 865 061

A pénzügyi teljesítménymutatók támogatás nélkül (hitel esetén): 87 a beruházás pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV/C): -3 736 845 623 Ft, a beruházás pénzügyi belsı megtérülési rátája (FRR/C): -3,66%. 2.4 A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása 2.4.1 Támogathatósági feltételek vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha teljesülnek az alábbi követelmények. A közgazdasági költség-haszon elemzés teljesítménymutatóival szembeni követelmények: o ENPV pozitív; o az ERR magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta; o a haszon-költség arány nagyobb, mint 1. A pénzügyi elemzés teljesítménymutatóival szembeni követelmények o FNPV negatív; o az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta. A pénzügyi elemzés eredményeire vonatkozó követelmények: o a projekt forráshiányos legyen (van a beruházási idıszakban negatív pénzáram); o a projekt megvalósulása utáni mőködtetés pénzügyileg fenntartható legyen (a halmozott mőködési pénzáram egyik évben se legyen negatív 4 ). 2.4.2 A támogatási összeg meghatározása Az ivóvízminıség javító projektek jövedelemtermelı projektek, így az EUtámogatás összegének kiszámításánál a következı számítási módot kell alkalmazni. 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: 4 Amennyiben például az eszközök magas pótlási költsége miatt bizonyos években a halmozott mőködési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelıs szereplı a projekten kívül képzıdött (egyéb tevékenységébıl származó) önerıvel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírozási forrásként); 2) hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (idıben szétteríti a felmerülı kiadásokat).

R=Max EE/DIC, ahol Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrell 88 R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált mőködési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (az az összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a 2007-2013 programozási idıszakra szerint). 3. lépés: Az EU támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta 5 Jövedelemtermelı projektek esetén csak akkor kell a (DIC-DNR)/DIC*CRpa képletet alkalmazni, ha a DNR>0. A következı táblázat a projekt finanszírozási forrásait mutatja be. 5 A 2007-2013 tervezési idıszakra vonatkozóan a Kohéziós Alap maximális társfinanszírozási rátája 85%.

89 15. Táblázat: Finanszírozási összegek és források (Ft) Megnevezés Érték, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt* Érték, ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt** Diszkontált beruházási költség (DIC) 4 350 303 768 4 279 310 411 Diszkontált nettó bevétel (DNR) 613 458 145 810 498 145 Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC) 85,90% 81,06% Elszámolható költség (EC) 4 739 280 000 4 739 280 000 Elszámolható költségbıl (EC-bıl) a tartalék összege 52 800 000 52 800 000 Döntési összeg (DA=EC*R) 4 070 970 366 3 841 663 963 A prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (MAX CRpa) 0,85 0,85 EU-támogatás (=DA*Max CRpa) 3 460 324 811 3 265 414 369 EU-támogatásból a tartalékra jutó összeg 38 551 246 36 379 762 EU-támogatás/beruházási költség 73,01% 68,90% EU támogatás/elszámolható költség 73,01% 68,90% Központi támogatás 610 645 555 576 249 594 Központi támogatás/elszámolható költség 12,88% 12,16% Saját forrás (saját forrásból fedezett elszámolható + nem elszámolható költség) 668 309 634 897 616 037 Saját forrásból fedezett elszámolható költség / összes elszámolható költség 14,10% 18,94% Saját forrás/beruházási költség 14,10% 18,94% * Pénzügyi diszkontráta: 5%. ** Pénzügyi diszkontráta: 6%.

90 2.5 A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata 2.5.1 A beruházás finanszírozása A finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz a Kohéziós Alap hozzájárulása a beruházás finanszírozásához. A fennmaradó rész finanszírozása nemzeti hozzájárulásból történik, amelynek forrása többféle lehet: hazai központi költségvetési támogatás 6 saját forrás: Kedvezményezett saját pénzügyi hozzájárulása: o Önerı o Idegen forrás Hitel Egyéb Az NFÜ által kiadott Akcióterv útmutató az alábbiak szerint határozza meg a forrásokat: A projekt teljes beruházási költségének elemei lehetnek: 1) Európai Unió SA/KA forrása; 2) Egyéb támogatás; 3) Saját forrás, ami önerıbıl és idegen forrásból épül fel. Saját forrás 7 : a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereibıl nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott elıirányzat saját forrásnak minısül. Önerı: A Közvetlenül a Kedvezményezett által biztosított forrás, mely lehet készpénz, bankszámlapénz, munkaerı-hozzájárulás. Képletszerően: Önerı=Saját forrás Idegen forrás Idegen forrás: A Saját forrás önerın felüli része, azaz a nem közvetlenül a kedvezményezettıl származó forrás: bankhitel, kölcsön. 2.5.1.1 A beruházás finanszírozása önerıbıl A beruházási pénzügyi forrásait a következı táblázat mutatja be (a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 4.2. pontjában található táblázatának megfelelıen). 6 Jogszabályi iránymutatás nincs a központi költségvetés finanszírozási arányára. Az akciótervekbıl az szőrhetı le, hogy a finanszírozási hiány számítással kalkulált döntési összeg 85 %-át EU forrásból, 15 %-át hazai támogatásból kívánják finanszírozni. 7 Az akciótervek alapján a saját forrás minimum a teljes beruházási költség 10 %-a.

91 16. Táblázat: A beruházás finanszírozási forrásai hitel nélküli esetben (Ft) Forrás 1 2 3 2008 2009 2010 Összesen I. saját forrás 319 325 678 182 279 391 166 704 565 668 309 634 1/1. a támogatást igénylı hozzájárulása 319 325 678 182 279 391 166 704 565 668 309 634 1/2. partnerek hozzájárulása 0 0 0 0 1/3. bankhitel 0 0 0 0 II. egyéb támogatás: a központi költségvetés 291 773 148 166 551 691 152 320 715 610 645 555 hozzájárulása III. a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás 1 653 381 174 943 792 918 863 150 720 3 460 324 811 Összesen 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 4 739 280 000 17. Táblázat:A beruházás finanszírozási forrásai hitel esetén (Ft) 1 2 3 Forrás 2008 2009 2010 Összesen I. saját forrás 428 890 794 244 822 005 223 903 238 897 616 037 1/1. a támogatást igénylı hozzájárulása 328 890 794 194 822 005 223 903 238 747 616 037 1/2. partnerek hozzájárulása 0 0 0 0 1/3. bankhitel 100 000 000 50 000 000 0 150 000 000 II. egyéb támogatás: a központi költségvetés 275 338 381 157 170 299 143 740 914 576 249 594 hozzájárulása III. a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás 1 560 250 825 890 631 696 814 531 848 3 265 414 369 Összesen 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 4 739 280 000 2.5.2 A mőködés fenntarthatósága A projekt megtérülésének számítása független az intézményi struktúrától. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt üzemeltetıjének (ha a kettı nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja. Ebbıl következıen ilyen esetekben a projektgazda és a szolgáltató pénzügyi helyzetének konszolidált elemzése szükséges. Amennyiben a díjakból származó, valamint az egyéb bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendı a mőködési költségek és a pótlás finanszírozá-

sára, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia a különbözet finanszírozásról, illetve a szolgáltatóval közösen a szükséges intézkedések megtételérıl (pl. díjemelés, költségek racionalizálása). Ha a halmozott pénzáram több évben is közel van a zérus értékhez, vagy különbözeti finanszírozás nélkül negatívvá válna, akkor részletes elemzés, illetve indoklás szükséges a fenntarthatóság alátámasztására. 92 Teherviselı képesség Az ivóvízminıség javító projektek bevételeinek tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a háztartások fizetıképessége általában behatárolt. Hüvelykujjszabályként javasolható, hogy egy átlagos háztartás által havonta fizetendı vízés csatornadíj 8 ne haladja meg a háztartás rendelkezésére álló átlagos nettó jövedelem 2,5-3,5 %-át. Mivel a háztartások rendelkezésére álló jövedelmek között jelentıs szórás van, külön vizsgálni kell az alsó jövedelemkategóriába tartozó háztartások terheinek alakulását. Lényeges kiemelni, hogy ez az érték csak egy közelítı szabály, a lényeg, hogy ezt a kérdést vizsgálni kell részletesen az elemzésben, mivel ez a projekt pénzügyi fenntarthatóságát jelentısen befolyásolhatja. A pénzügyi fenntarthatóságot a projekt összevont pénzáram kimutatása alapján lehet megvizsgálni (ld. a következı fejezetet). 2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az elızı táblázatokból nyerhetık. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív (maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik). 8 Az áfát visszaigényelni nem tudó fogyasztók esetén az áfát tartalmazó díjat kell figyelembe venni.

93 18. Táblázat: A projekt összevont pénzáram kimutatása hitel nélküli esetben (Ft) 1 2 3 4 5 6 7 30 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2037 1. Pénzügyi beruházási költség 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 0 0 0 0 0 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 0 0 0 79 669 537 99 929 985 120 815 419 142 236 277 254 292 337 3. Pénzügyi pótlási költség 0 0 0-5 000 000 0 0 0 0 4. Hitel tıketörlesztése 0 0 0 0 0 0 0 0 5. Kamattörlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 74 669 537 99 929 985 120 815 419 142 236 277 254 292 337 7. Pénzügyi bevétel 0 0 0 133 671 730 153 667 367 174 274 085 195 516 726 227 321 152 8. EU támogatás 1 653 381 174 943 792 918 863 150 720 0 0 0 0 0 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 611 098 826 348 831 082 319 025 280 0 0 0 0 0 10. Központi költségvetési hozzájárulás 291 773 148 166 551 691 152 320 715 0 0 0 0 0 11. Saját forrás (12+13) 319 325 678 182 279 391 166 704 565 0 0 0 0 0 12. Önerı (készpénz, munkaerı hozzájárulás) 319 325 678 182 279 391 166 704 565 0 0 0 0 0 13. Idegen forrás (14+15) 0 0 0 0 0 0 0 0 14. Hitel 0 0 0 0 0 0 0 0 15. Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 0 16. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 133 671 730 153 667 367 174 274 085 195 516 726 227 321 152 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 0 0 0 59 002 193 53 737 382 53 458 666 53 280 449-26 971 185 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram 0 0 0 59 002 193 112 739 574 166 198 241 219 478 690 165 923 923 * A táblázat a fejlesztési különbözetet mutatja. A projekt nélküli esetben felmerülı, de a fejlesztés esetén elkerült költséget le kell vonni a költségek közül, a negatív elıjelő költség ennek következménye.

94 19. Táblázat: A projekt összevont pénzáram kimutatása hitel esetén (Ft) 1 2 3 4 5 6 7 30 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2037 1. Pénzügyi beruházási költség 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 0 0 0 0 0 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 0 0 0 79 669 537 99 929 985 120 815 419 142 236 277 254 292 337 3. Pénzügyi pótlási költség 0 0 0-5 000 000 0 0 0 0 4. Hitel tıketörlesztése 0 0 0 5 000 000 7 500 000 7 500 000 7 500 000 0 5. Kamattörlesztés 4 150 000 6 225 000 6 225 000 6 017 500 5 706 250 5 395 000 5 083 750 0 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 2 268 630 000 1 298 849 000 1 188 401 000 85 687 037 113 136 235 133 710 419 154 820 027 254 292 337 7. Pénzügyi bevétel 0 0 0 158 602 358 179 342 787 200 722 300 222 766 822 253 157 397 8. EU támogatás 1 560 250 825 890 631 696 814 531 848 0 0 0 0 0 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 704 229 175 401 992 304 367 644 152 0 0 0 0 0 10. Központi költségvetési hozzájárulás 275 338 381 157 170 299 143 740 914 0 0 0 0 0 11. Saját forrás (12+13) 428 890 794 244 822 005 223 903 238 0 0 0 0 0 12. Önerı (készpénz, munkaerı hozzájárulás) 328 890 794 194 822 005 223 903 238 0 0 0 0 0 13. Idegen forrás (14+15) 100 000 000 50 000 000 0 0 0 0 0 0 14. Hitel 100 000 000 50 000 000 0 0 0 0 0 0 15. Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 0 16. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 2 264 480 000 1 292 624 000 1 182 176 000 158 602 358 179 342 787 200 722 300 222 766 822 253 157 397 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 -4 150 000-6 225 000-6 225 000 72 915 320 66 206 552 67 011 881 67 946 795-1 134 939 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram -4 150 000-10 375 000-16 600 000 56 315 320 122 521 872 189 533 753 257 480 548 660 418 095 * A táblázat a fejlesztési különbözetet mutatja. A projekt nélküli esetben felmerülı, de a fejlesztés esetén elkerült költséget le kell vonni a költségek közül, a negatív elıjelő költség ennek következménye

95