Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén. Jelen vannak: Pocsai Blanka, a bizottság elnöke, Dr. Révész Mihály, a bizottság alelnöke, Hüvös László, a bizottság tagja, Kiss Tamásné, a bizottság külső tagja, Rostásné Pópa Mária, a bizottság külső tagja, Horváth Attila, a bizottság külső tagja, Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületének igazgatója Kardos János, a Humán Közszolgáltatási Iroda irodavezető-helyettese, Dr. Kóborné dr. Holzinger Gabriella, a Jegyzői Iroda munkatársa, Rákosné Szilágyi Éva, Óvodák Igazgatósága igazgatója, Gál Béla, a középfokú oktatási intézmények igazgatóinak munkaközösség-vezetője, Feketű Béla, a középfokú szakképző intézmények igazgatóinak munkaközösség-vezetője Mészáros Zsolt, az általános iskolák igazgatóinak munkaközösség-vezetője, Daróczi Erzsébet, a Humán Közszolgáltatási Iroda munkatársa, jkv. Pocsai Blanka: Üdvözli a megjelent bizottsági tagokat és a meghívott vendégeket. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladata volt az oktatási intézmények állami fenntartásba való átvezetése, ezért is fontosnak tartja, hogy Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületének igazgatója elfogadta a meghívást és megtiszteli jelenlétével a bizottság ülését. Kéri a bizottsági tagokat, hogy szavazzanak a napirendről. A bizottság 6 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 32190-9/2013. (V. 15.) OB. sz. Nyílt ülés: H A T Á R O Z A T 1. A megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv véleményezése Előterjesztő: Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály 2. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Csongrád megyei pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezésének véleményezése Előterjesztő: Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.
1. Napirendi pont A megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv véleményezése Pocsai Blanka: Nagyon nagy feladat - terjedelmére való tekintettel - az anyag véleményezése. A Művelődési Osztályra 24 intézmény küldte be véleményét, ebből 13-an írtak részletes kifejtést. A határozati javaslatot az osztályvezetővel áttekintették, közös javaslatot alakítottak ki apróbb módosításokra. Kéri az osztályvezetőt, hogy mondja el tapasztalatait. Kardos János: Az előterjesztés tartalmazza az intézményi véleményeket. Úgy érzi, hogy a szakképzési részt a rendszert jól ismerő ember készítette. Jelenleg is folyik az intézmények átadásátvétele a működést illetően. Időközben a minisztérium honlapjára felkerült egy javaslat, mely szerint egy évvel elhalasztanák a szakképzés átszervezését. Látszik, hogy az anyag rohammunkában készült el, a helyzetelemzésnél többre nem is tudtak jutni. Ha az átlaglétszám szerint kellene tervezni az osztályokat, akkor jövőre 39 osztállyal többet kellene indítani. A 2014-es tanévben már az eredményességet is vizsgálni fogják. (Kónya Gábor megérkezett, a bizottság tagjainak száma 7-re emelkedett.) Mészáros Zsolt: Pozitívnak látja, hogy megjelent a pedagógiai szakmai szolgáltatás, valamint a referencia-iskolák köre az anyagban. Véleménye szerint ezt a kettőt össze lehetne kapcsolni. Plesovszkiné Ujfaluczki Judit: Mindenkinek közös érdeke, hogy érdemi véleményt alkosson a bizottság. Egyetért abban, hogy az adatokat pontosítsák. Pozitív a törekvés, hogy a rövid, közép és hosszú távú célkitűzések megfelelő helyzetelemzésre épüljenek. A következő tanévet 4 plusz osztály indításával, körzethatárok módosításával kellett tervezni. Jogszabályváltozás történt a maximális létszám 20%-al való túllépéséről. A 6. életévüket betöltött, iskolaérettnek tekintett gyermekek beiskolázásával kezdik meg az új tanévet. Egy új Pedagógiai Szakmai Szolgáltató intézmény lesz. A pedagógus továbbképzésre fordítható forrás nem volt hatékonyan kihasználva. A pedagógus továbbképzés centralizáltan fog történni. A hálózati együttműködés, tanulás hivatott arra, hogy a jó gyakorlatok átadásra kerüljenek. Kardos János: A következő stilisztikai változtatásokra tesz javaslatot: 2. bekezdés: A nem értjük helyett a szokatlan kifejezésre módosul. 1. oldal: Általános észrevételek utolsó bekezdésében helyesen: Pl. 289. o.: A megyében a demográfiai adatok alapján középtávon a középfokú iskolákba beiskolázandó tanulók száma csökkenő / változatlan / növekvő (???) tendenciát mutat. 3.6. Megyei szakképzési terv fejezetben a legszakmaibb kifejezés helyett a legmélyebben kidolgozott szövegrész kerüljön. 3.6. Megyei szakképzési terv fejezetben 2. bekezdés első mondata helyesen: A szakképzés jövőjével kapcsolatban még csak halvány elképzeléseket sem tud megfogalmazni (nyilván az előttünk álló prognosztizálható számos változás is oka ennek) míg a gimnáziumi képzésre vonatkozóan is csak a jelenlegi helyzet bebetonozása a megfogalmazott elképzelés. Plesovszkiné Ujfaluczki Judit: Szeretne még néhány szót szólni a szakképzés átszervezéséről. Két központban képzelték el az új rendszert, amelynek egyik központja Szegeden lenne, másik Hódmezővásárhelyen. Szegeden a Móravárosi Tagintézményt jelölnék meg központnak. Bizonytalanság azért van jelenleg, mert valóban beterjesztettek egy javaslatot az átszervezés egy évvel való elhalasztásáról. További módosítás, hogy 2013. augusztus 1-jétől a Vidékfejlesztési Minisztérium alá fognak tartozni az agrár profilú középiskolák, Szegeden ilyen a Fodor József Élelmiszeripari Tagintézmény és a Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézmény. Horváth Attila: A Deák Ferenc Gimnázium véleményével nem ért egyet. Mi a véleménye az áttanításról az igazgató asszonynak?
Plesovszkiné Ujfaluczki Judit: A belső helyettesítési rendszer elindult, eddig nem fordult erre kellő figyelem. Megérti az intézményvezető aggodalmát, hiszen a gimnázium felsőoktatásra készít elő, amihez stabil tantestület szükséges. Előtérbe kell helyezni a szabályos helyettesítést. A hiány szakterületeken szükséges az áttanítás. A munkavállaló részéről egzisztenciális biztonságot jelent. Dr. Révész Mihály: A kéttannyelvű iskolákban az anyanyelvi lektorok nehezen foglalkoztathatók a helyettesítési rendszerben. A részfoglalkoztatás jól működhet ott, ahol szakmailag indokolt. Pocsai Blanka: Amennyiben nincs több hozzászólás, kéri a bizottsági tagokat, hogy az osztályvezető által felsorolt technikai módosításokkal egybeszerkesztett határozatról szavazzanak. A bizottság 7 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 32190-10/2013. (V. 15.) OB. sz. H A T Á R O Z A T Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztálya vezetőjének 36431/2013. ikt. sz. előterjesztését A megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv véleményezése tárgyában és az alábbi határozatot hozta: 1. Az Oktatási Bizottság a mellékletben található véleményt fogalmazza meg a Csongrád megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervvel kapcsolatban. 2. A Bizottság a Polgármesteren keresztül utasítja a Művelődési Osztály vezetőjét, hogy a 2011. évi CXC. törvény 75. (1) bekezdése szerinti véleményt a megadott határidőn belül továbbítsa az érintett szervhez. Felelős: Művelődési Osztály vezetője Határidő: 2013. május 18. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.
Szeged MJV Önkormányzatának véleménye a Csongrád megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervről Jóváhagyta: Szeged MJV Közgyűlése Oktatási Bizottsága 2013. május 15-i ülésén Bevezetés: Hatalmas feladatot kaptak a kormányhivatalok azzal, hogy készítsék el a megyei fejlesztési tervet, különösen úgy, hogy annak nem túl részletes szabályai csak a 229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelet 2013. évi március 8-i módosításában - 73/2013. (III. 8.) Korm. r. 21-22. - jelentek meg. Szokatlan, hogy az intézményi testületek véleményét miért a települési önkormányzatoknak kell beszerezni, akik az óvodán kívül nem látnak el köznevelési feladatot, ugyanakkor a magyarországi köznevelés legnagyobb fenntartója (KIK, ill. tankerületei) nem részese a véleményezésnek. A jogszabály rendkívül rövid időt biztosít a véleményezésre, ennek megfelelően számos intézménytől nem érkezett vélemény, vagy ha érkezett is, az semmitmondó volt. Általános észrevételek: Az anyag szerkezeti felépítése jó, azonban tartalmilag és jó néhány esetben formailag is számos pontatlanságot tartalmaz. A jövőt illetően megfogalmazásai általánosak. A helyzetfelmérésre épülő terv nagyjából kiterjed minden területre, de nagyon eltérő mélységgel. Kevés a konkrét elképzelés és sokszor nem fedezhető fel a logikai összefüggés a helyzetfelmérés alapján megoldásra váró problémák és az arra adható válaszok között. Többször ellentmondás is tapasztalható a megállapítások között. Jó lenne, ha kitérne a megváltozott jogszabályi feltételeknek történő konkrét megfeleltetésre (pl. a mindennapos testneveléssel járó személyi és tárgyi feltételek biztosítására igen általános választ ad). Nem találtunk elképzeléseket az egész napos iskolára vonatkozó jogszabályi követelményekhez történő megfeleltetéssel kapcsolatban sem. Gyakorlatilag a szintentartást irányozza elő és inkább egyfajta helyzetképet mutat, nem előremutató dokumentum. Pl.: Mi lesz a párhuzamosságokkal a szakképzésben? Mi lesz a TISZK teljes megszűnése után? Erről csupán egy rövid fél mondat rendelkezik, hogy az intézményeket átveszi a KLIK minden nehézség nélkül, van erre kapacitása. A központi minta alapján elkészített anyagban több helyen maradt nem egyértelmű szövegrész. Pl. 289. o.: A megyében a demográfiai adatok alapján középtávon a középfokú iskolákba beiskolázandó tanulók száma csökkenő / változatlan / növekvő (???) tendenciát mutat. Észrevételek az egyes fejezetekhez: 1. HELYZETELEMZÉS 1.2.1. Óvodai feladatellátás Csongrád megyében 1.2.1.6. Szegedi járás 53. o.: Az intézmények megoszlása Szeged városban véleményünk szerint hibás.: Állami fenntartású intézmény feladatellátási helyek száma szerint 53 helyett 52. Óvodák Igazgatósága 50, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Sólyom Utcai Óvoda) 1, egyetemi fenntartású (SZTE) 1, összesen 52. Magán fenntartású intézmények 5 helyett 6. A Pick Alapítványi Óvoda és a Vasút a gyermekekért Alapítvány Óvodája egybehangzóan észrevételezte, hogy a nem önkormányzati fenntartású óvodák részletezése és adatai hibásak,
valamint hiányolják, hogy név szerint nem jelennek meg az anyagban. 53. o.: 2014. szeptember 1-jétől kezdődően valamennyi 3. életévét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie. Ugyanakkor a köznevelési törvény szerint adott évben az augusztus 31-ig 3. életévét betöltött gyermeket kötelező beíratni. A statisztikai adatok végig egy teljes naptári év gyermeklétszámmal terveznek. Tapasztalataink szerint szeptembertől decemberig átlagosan 200-300 gyermek tölti a 3. életévét. 56. o.: A tankerület maximális óvodai kapacitása 6903 fő Óvodák esetében nem helyes tankerület relációban beszélni, javasoljuk a járás megnevezést. 57. o.: Ismereteink szerint a járásban nem 1, hanem 3 fő férfi óvodapedagógus dolgozik (2 fő Óvodák Igazgatósága, 1 fő Clarisseum Református Óvoda) 56. o.: Az 55. táblázat és az 57. táblázat adatai alapján az egy pedagógusra jutó gyermekek száma nem 11,04, hanem 10, 78. A 323. oldalon már helyesen szerepel az átlag. 57. o.: A pedagógusok életkor szerinti felsorolásából kimaradt a 31-49 éves legaktívabb korosztály. 2. A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS 2013/2014. TANÉVI ÁTSZERVEZÉSÉNEK JAVASOLT SZEMPONTJAI Gyakorlatilag jogszabály ismertetése a fejezet, magáról a címben megfogalmazott szempontokról nincs szó benne, legfeljebb néhány sor az általánosság erejéig, az is intézménytípusonként meglehetősen eltérő módon. A javasolt szempontoknál szakpolitikai célként fogalmazza meg az általános iskolák számára a hátrányok csökkentését, a tehetséggondozást, de az egész dokumentumban nem találtunk egyikről sem kifejtést. 3. MEGYEI KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI TERV 3.2. Az óvodai ellátás középtávú terve (292-341. o.) következetesen a tankerület kifejezést használja a járás helyett. 3.2.6. A fejezetben kizárólag az óvodás korú gyermekek várható létszáma, és a férőhely kapacitás viszonyát és a fenntartók megoszlását taglalja a helyzetelemzés alapján, annak folytatása vagy ismétléseként. Semmilyen előre mutató szakmai koncepciót nem tartalmaz. Pl.: Fel kellene mérni a 20/2012. EMMI rendelet alapján az eszközellátottságot. Fel kellene hívni a figyelmet Európai Uniós pályázatok kiírására, melyek a férőhelyek bővítésére, az épületek állapotának javítására, tornatermek építésére nyújthatnak megoldást. 3.2.6. Az Óvodák Igazgatósága véleménye szerint kevés konkrétumot tartalmaz az anyag a fejlesztéssel kapcsolatban. Szegedre vonatkozóan a demográfiai adatokat tekintve konkrétan kijelöli a férőhelybővítés feladatát az önkormányzat számára. Az intézmény és a szakiroda szerint is szükség lenne a belvárosban óvodai férőhely bővítésére. 332. o.: A 313. táblázat súlyos szakmai tévedésen alapul, mely 4 teljes évnyi populációt tekint óvodáskorú gyereknek a településen és ebből von le következtetéseket a kapacitás eltérést illetően. 3.6. Megyei szakképzési terv Talán a legmélyebben kidolgozott rész, miközben itt a legbizonytalanabb a jogszabályi környezet. (Lásd T/11095 törvénytervezet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról; www.parlament.hu) A szakképzés jövőjével kapcsolatban még csak halvány elképzeléseket sem tud megfogalmazni (nyilván az előttünk álló prognosztizálható számos változás is oka ennek) míg a gimnáziumi képzésre vonatkozóan is csak a jelenlegi helyzet bebetonozása a megfogalmazott elképzelés. Szinte
nincs olyan terület, ahol fejlesztést fogalmaz meg. A Vedres István Építőipari Tagintézménye szerint a férőhelyek kis arányú csökkentésével párhuzamosan növelni kell az állami fenntartású szakképzési rendszerbe bevonható tanulói létszámot. A feladatellátás változtatása mindenképpen előzetes hatásvizsgálatot igényel. A Csonka János Tagintézménye véleménye, hogy a szakiskolai férőhelyek csökkentésére tett javaslat ellentmond a kormány által képviselt szándéknak, miszerint növelni kell a szakmával rendelkezők számát. Nem látják, hogy a TISZK átalakítása hogyan fogja elősegíteni a kétkezi munka becsületének visszaállítását. Tendenciaként említi a javaslat, hogy a gimnáziumok egyre több tanulót vesznek fel. Hogyan lehetséges ez? Több osztály indítására kapnak engedélyt vagy nagyobb létszámú osztályokat szervezhetnek? Ha tényleg komolyan gondolt szándék, hogy a szakmájukat gondolkodó módon végző embereket képezzünk a szakközépiskolában, szakiskolában, akkor nem lehet a gimnáziumi oktatást előnyben részesíteni, különösen úgy, hogy a felsőoktatási férőhelyek csökkentéséről is hallani. Az MFKB javaslataiban minimum osztály, illetve csoportlétszámként szerepeltetett számok az érvényben lévő törvények szerint a felső határral esnek egybe. Kérik ennek újragondolását, csökkentését. A Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Szülői Közössége és Diákönkormányzata a prognosztizált tanulólétszámot reálisnak tartja, ugyanakkor nem ért egyet a 2013/2014-es tanévtől a 2017/2018. tanévre szóló időszakra megadott osztályok számával. A 432. oldalon található táblázat adatai szerint az egy osztályra jutó tanulók száma 34,5 lenne, miközben a törvény szerinti átlaglétszám 32,5 fő. Javasolja, hogy vegyék figyelembe a sajátos nevelési igényű 2-es és 3-as szorzóval számítandó tanulókat is az átlagszámításoknál. A Tömörkény István Gimnázium észrevételezte, hogy a 432. oldalon az 5 évre tervezett táblázatban a már beiskolázásra került 22 osztály helyett csak 21 szerepel, az évfolyamok száma is csak 4, miközben a magyar-német és a magyar-spanyol két tanítási nyelvű osztály 1+4 évfolyamos. A Deák Gimnázium nem látja létjogosultságát a részmunkaidős és óraadó tanárok ingázásának. Az iskolák csengetési rendje alapvetően eltér egymástól, így az ingázás komoly logisztikai egyeztetést igényelne az érintett intézményektől. Nem látják ennek bérmegtakarítási jelentőségét sem, a minőségi feladatellátást viszont veszélyezteti. A mindennapos testnevelés megszervezése továbbra is gondot okoz az intézmény számára. Ezt több intézmény is jelezte. A Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye észrevételezte, hogy a terv elkészülésének idején még nem álltak rendelkezésre azok a dokumentumok, amelyek meghatározzák az iskolák helyzetét (az MFKB javaslata az egyes képzések támogatására vonatkozóan, nem készültek el a kerettantervek, amelyek az egyes szakmák óraszámait határozzák meg, s ezzel a pedagógusok létszámát befolyásolják, továbbá nem ismert a KLIK javaslata a szakképző intézmények átszervezéséről). Ennek alapján elmondható, hogy az 5 évre vonatkozó fejlesztési terv készítői azokat a dokumentumokat, döntéseket nem tudták figyelembe venni, amelyeknek nagy jelentőségük van a szakképzés alakításában. A szakközépiskolák összevonása kapcsán a fejlesztési terv a bokorintézmények átszervezésére vonatkozóan koordináció és irányíthatóság szempontjából hatékonyabb működést feltételez abban az esetben, ha a főigazgatóságok által irányított intézmények alakulnak tagintézményekké, s a korábbi tagintézmények telephelyekként működnek tovább. Ez a megoldást lenne kedvező az iskola számára is, mert a már kialakult feladatkörök, eljárásrendek működőképesek maradnának. Ettől a javaslattól eltérő a Szegedi Tankerület felterjesztése, mely a főigazgatóságok megszűnését tartalmazza. A szakmaszerkezet alakulására vonatkozóan kiegészítésre szorul a fejlesztési terv megállapítása, miszerint a szociális szolgáltatások szakmacsoportban csak egyházi fenntartású intézményben folyik képzés. A 2013/14-es tanévben iskolánkban a 2+2-s szakiskola 11. szakképző évfolyamán és az új típusú 3 éves szakiskola 9. évfolyamán kezdődik szociális gondozó és ápoló képzés. A fejlesztési terv lényeges elemei a felnőttoktatásra vonatkozó megállapítások, melyek szerint a 16.
éves tankötelezettség hatása következtében, illetve annak a rendelkezésnek a hatására, hogy a 21. életévüket betöltő fiatalok csak felnőttoktatásban vehetnek részt, megnövekszik a nappali tagozatos oktatásból kikerülő fiatalok száma, és az igény is a felnőttoktatás kapacitásának bővítésére. Szintén beavatkozást sürgető az a megállapítás, amelyik a nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlására vonatkozik: a szakmai elméleti és gyakorlati oktatók hiányát prognosztizálja a terv a pedagógusok korosztályos megoszlását mutató táblázat alapján. A Csongrád megyei fejlesztési terv a szakképzésre vonatkozóan úgy fogalmaz, hogy az elemzés összetett képet ad, s nehéz a célokat és a feladatokat strukturálni, kategóriákba sorolni. További vizsgálatokat igényel az, hogy melyik szakképző intézmény milyen képzési kínálattal legyen jelen az intézményrendszerben. Éppen ezért ezen a területen döntéseket csak további előzetes vizsgálatok után célszerű hozni. A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola véleménye szerint a tervezetben több helyen rögzítésre kerül, hogy az egyházi és magán fenntartásban működő iskolák adatai, eredményei nem képezik elemzés tárgyát, pedig ezek esetében számos mérlegelésre érdemes információt lehetne kiolvasni a szerepeltetett statisztikai adatokból, illetve azokból, amelyek nem szerepelnek a táblázatokban csak az állami, vagy állami és egyházi fenntartásban működő intézmények esetében. (Pl. 228. Táblázat Táblázat Szakiskolákban oktatott OKJ szakmák tanulói létszámadatai Csongrád megyében, 196. old.) A tervezet 438. oldalán megjegyzi azt a tényt, hogy a nem állami intézmények jelentős arányban az állami infrastruktúrát bérlik, székhelyük, telephelyeik az általunk fenntartott állami szakképzési infrastruktúra Fontosnak tartanák azonban azon magániskolák tevékenységének figyelembe vételét a jövőbeni tervek kialakításánál, amelyek fenntartója saját, jó minőségű infrastruktúrát (pl. pályázati támogatással részben akadálymentesített épületek, uniós normáknak megfelelő, kiválóan felszerelt tanműhelyek), csúcstechnológiájú eszközöket, ezeket megfelelően működtetni képes humánerőforrást biztosít az intézményében folyó képzés számára. Különösen igaz ez az 1000Mester TISZK azon magánfenntartású intézményeire, amelyek képzési feltételeik, képzési struktúrájuk alapján, a kapacitásbővítés révén a tervezetben említett pólus műhelyek egyikeként működhetnének a jövőben. Lényegesnek tartanák, ha azon egyházi és magán fenntartásban működő iskolák is megjelennének a tervezetben, amelyek szakképzésüket döntően nappali rendszerben, 9. évfolyamtól kezdődően szervezik meg. Ezek azok intézmények, ahol jelentős arányban találhatók meg az integráltan nevelt különleges bánásmódot igénylő tanulók, és az SNI-s, BTMN-es tanulók mellett a tehetséges tanulók kiszűrésére és fejlesztésére is figyelmet fordítanak. Reményeik szerint a fentiek szellemében, a végleges Megyei szakképzési terv szektortól függetlenül az arra érdemes, jó munkát végző, a megyében és a régióban pozitív szakmai hírnévre szert tett magánfenntartású iskolákat is figyelembe veszi a minőségi szakképzés feladatainak, kapacitásainak megtervezésénél. 3.9. Az Óvodák Igazgatósága szerint a szakszolgálatok feladatellátására vonatkozó fejlesztési célkitűzések bizonytalanságot tükröznek. 4. A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS 2014. ÉVI OPTIMALIZÁCIÓJÁNAK ELVEI, MÓDSZEREI, ELJÁRÁSRENDJE Az itt megfogalmazott általános elvek megtalálhatók valamennyi megyei fejlesztési terv végén. Tulajdonképpen egy évvel eltolja az intézményrendszer esetlegesen indokolt átszervezésének időpontját. Szerencsés lett volna, ha az itt említett módszereket, eljárásokat jelen dokumentum elkészítésekor is alkalmazzák.
Egyik legfontosabb mondata, amely sajnos vonatkozik jelen dokumentumra is: Rossz, téves, hibás adatok megkérdőjelezhetik tervezési folyamat hitelességét. Néhány formai észrevétel: A táblázatok elnevezésében a Táblázat kifejezés kétszer szerepel és több esetben nincs címe a táblázatnak. Pl. 110. old.: 118. Táblázat Táblázat Településenkénti összesítő adatok 19. old.: 17. Táblázat Táblázat A grafikonok is táblázat név alatt szerepelnek. Pl. 77. old.: 78. Táblázat Táblázat 111. old.: 119. Táblázat Táblázat A tanulólétszám fenntartónkénti megoszlása Vannak olyan táblázatok, melyek többször előfordulnak ugyanazzal vagy részhalmaz adattartalommal. Pl. 17., 67., 154. táblázat Összegzés: A dokumentum sokkal inkább egy több esetben nem pontos adatokat tartalmazó statisztikai összesítő és demográfiai előrejelzés, mintsem a címében szereplő feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelés-fejlesztési terv.
2. Napirendi pont A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Csongrád megyei pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezésének véleményezése Pocsai Blanka: Az előterjesztés melléklete tartalmazza a tervezett szakszolgálati rendszert. A korábbi megyei és a kistérségi intézmény egy szegedi központtal fog tovább működni. Az átszervezés nem von maga után álláshely megszüntetést. Plesovszkiné Ujfaluczki Judit: Stratégiai váltásnak tartja az új rendszer felállítását. Az új rendelet alapján áttekintették a jelenlegi rendszert, összegezték az adatokat. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása az utazó gyógypedagógiai hálózattal működtethető leghatékonyabban. Rostásné Pópa Mária: A tehetséges tanulók támogatása hogyan történik ebben a rendszerben? Plesovszkiné Ujfaluczki Judit: Kevés a szakember, több pszichológusra és tehetségfejlesztő programra lenne szükség. Fontosnak tartaná, hogy a tehetséges tanulók tanulják meg a stresszoldás technikáit, a vizsgadrukk kezelését. Hüvös László: Módosító javaslata van a határozathoz. Határozati javaslata az alábbi: Az Oktatási Bizottság javasolja a Közgyűlésnek, hogy támogassa a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő megyei pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezését. Dr. Révész Mihály: Nem találta az anyagban, hogy az óvodákkal való együttműködés, az utazó gyógypedagógiai ellátás hogyan fog a továbbiakban történni. Plesovszkiné Ujfaluczki Judit: A szakszolgálat alanyi jogon jár, fenntartótól függetlenül. A civilek is helyet kapnak a rendszerben, mint a KORINTA Alapítvány által fenntartott ODU Korai fejlesztő Központ. Az óvodákkal való együttműködést nagyon fontosnak tartja az óvoda-iskola átmenet szempontjából is, ami kiemelt feladata volt a korábban elindult 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás Szegeden című projektnek is. Rákosné Szilágyi Éva: Az Óvodák Igazgatósága saját rendszerében 8 fő fejlesztő pedagógus van alkalmazásban, akik mérik a gyermekek fejlettségét 5 éves korban, majd felzárkóztatják a lemaradottakat. A szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése az utazó gyógypedagógiai hálózat segítségével valósul meg. Szeretnék, ha ez szeptembertől is zökkenőmentesen működne tovább. A pszichológusok alkalmazásáról az a véleménye, hogy a pedagógust segítsék a tehetséggondozásban. Dr. Révész Mihály: Szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a MACIKA programban részt vevő pedagógusokkal rendszerint utólag kötik meg a megállapodást. Az előterjesztéssel kapcsolatban még elmondja, hogy szeretett volna a szakmai szolgáltatás tartalmi oldaláról több információt olvasni az anyagban. Pocsai Blanka: Kéri a bizottság tagjait, hogy szavazzanak Hüvös László módosító javaslatáról. A bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:
32190-11/2013. (V. 15.) OB sz. H A T Á R O Z A T Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztálya vezetőjének 37806/2013. ikt. sz. előterjesztését A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő megyei pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezésének véleményezése tárgyában és az alábbi határozatot hozta: Az Oktatási Bizottság javasolja a Közgyűlésnek, hogy támogassa a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő megyei pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezését. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületét jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Mivel több napirendi pont nem volt, a bizottság elnöke megköszönte a bizottsági tagoknak és a meghívottaknak a munkát és az ülést bezárta. k. m. f. Pocsai Blanka Dr. Révész Mihály a bizottság elnöke a bizottság alelnöke Daróczi Erzsébet ügyviteli titkár