A PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS SZAK OKTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI A DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KARÁN BSC IN SOFTWARE ENGINEERING TEACHING AND MAINTAINING EXPERIENCES AT THE FACULTY OF INFORMATICS OF THE DEBRECEN UNIVERSITY Fazekas Gábr, Juhász István, Várterész Magda Debreceni Egyetem, Infrmatikai Kar Összefglaló A prgramtervező infrmatikus alapszak az rszágban elsőként 2004. szeptemberében indult el Karunkn. A szaklétesítési és szakindítási dkumentumk elkészítésében a szerzőknek meghatárzó szerepe vlt. Az első diplmákat 2007. nyarán kapták kézhez a végzős hallgatók. 2007. szeptemberében elindult a prgramtervező infrmatikus mesterképzés is. A Kari Tanács megbízásából az első hárm év tapasztalatai alapján átdlgztuk az alapképzés mintatantervét, a jelenlegi kezdő évflyam már ennek megfelelően tanul. Előadásunkban közreadjuk és elemezzük az összegyűlt tapasztalatkat mind az alap-, mind a mesterképzés vnatkzásában. Beszámlunk az elért eredményekről, vázljuk a prblémákat, és keressük a jövőbeni tvábblépés lehetséges módjait. Kulcsszavak: prgramtervező infrmatikus szak, alapképzés, mesterképzés, tanterv, követelmények Abstract The Sftware Engineering BSc majr was established and first launched in Hungary by ur Faculty in 2004. The authrs played a fundamental rle in preparing the accreditatin dcuments f the cncerning majr. The first diplmas were awarded in 2007. In the same year the Sftware engineering MSc majr was started as well. Basing n the three year experiences the authrs analyzed the knwn prblems and, prpsed a recnstructin f the existing curricula in rder t meet the future requirement cncerning the Sftware Engineering BSc educatin. Keywrds: Sftware Engineering BSc majr, basic training, curriculum, requirements, planning 1
Bevezetés A felsőktatás kétlépcsős képzésre való átalakításában az infrmatika szakterület úttörő szerepet játsztt. 2003 őszén kidlgzásra (majd megalapításra) került a hárm infrmatikai alapképzési szak: a gazdaságinfrmatikus, a mérnök infrmatikus és a prgramtervező infrmatikus. A Debreceni Egyetem Infrmatikai Karán mindhárm alapszak indítását akkreditálták. 2004-ben a prgramtervező infrmatikus, 2005-ben a mérnök infrmatikus, 2006-ban pedig a gazdaságinfrmatikus képzés indult el. 2006-ban megtörtént a prgramtervező infrmatikus mesterképzési szak alapításának és indításának akkreditációja is, 2007-ben az első évflyam megkezdte tanulmányait. Az infrmatikatanár szak infrmatikai alapképzésbe való integrálása is megtörtént 2007-ben. Karunkn a képzési palettát a szintén 2006-ban indult infrmatikus könyvtárs alapképzés teszi teljessé. A tvábbiakban a prgramtervező infrmatikus alap- és mesterképzési szak elmúlt négy évének tapasztalatait ismertetjük. A prgramtervező infrmatikus alapképzési szak [1] A 2004-ben elindíttt prgramtervező infrmatikus alapképzési szak képzésére vnatkzó fő szabályzók a következők vltak: 120 kredit természettudmánys alapzó és kötelező szakmai tárgy 16 kredit kötelezően választható szakmai tárgy 13 kredit szabadn választható szakmai tárgy 5 kredit szabadn választható tárgy a természettudmány területéről 6 kredit szabadn választható tárgy nem a természettudmány területéről 20 kredit szakdlgzat 1. A kötelezően és szabadn választható szakmai tárgyak sávkra vannak sztva. Az A, B, C, D és S sávk közül négyből kell 4-4 kreditet összesen 16 kreditet kötelezően választani. 13 kreditet ezen sávkból az előbbi módn kötelezőként nem választtt és tvábbi az Infrmatikai Kar által az egyes félévek elején meghirdetett szabadn választható szakmai tárgyakból kell teljesíteni. 2. A záróvizsgára bcsátás feltétele középfkú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bármely lyan idegen nyelvből, amelyen infrmatikából tudmánys szakirdalm van. 2
Természettudmánys alapzó és kötelező szakmai tárgyak Heti óraszám Tantárgynév Számn- Javaslt Kredit elmélet gyakrlat kérés félév tant. labr Diszkrét matematika 1 4 2 2 K, A 1 Kalkulus 1 4 2 2 K, A 1 Bevezetés az infrmatikába 4 2 2 K, A 1 Az infrmatika lgikai alapjai 4 2 2 K, A 1 Autmaták és frmális nyelvek 4 2 2 K, A 1 Számítógép architektúrák 3 2 K 1 Assembly nyelvek 4 2 2 K, A 1 Diszkrét matematika 2 4 2 2 K, A 2 Kalkulus 2 4 2 2 K, A 2 Kmbinatrika és valószínűségszámítás 4 2 2 K, A 2 Operációs rendszerek 1 4 2 2 K, A 2 Magas szintű prgramzási nyelvek 1 5 2 2 K, A 2 Adatszerkezetek és algritmusk 4 2 2 K, A 2 Kmputerstatisztika 4 2 2 K, A 3 Operációs rendszerek 2 4 2 2 K, A 3 Magas szintű prgramzási nyelvek 2 5 2 2 K, A 3 Adatbázisrendszerek 5 2 2 K, A 3 Rendszerszervezés 3 2 K 3 Bevezetés a számítógépi grafikába 4 2 2 K, A 3 Szigrlat 0 S 3 Numerikus matematika 4 2 2 K, A 4 Operációkutatás 4 2 2 K, A 4 Prgramzási környezetek 2 2 G 4 Prgramzási technlógiák 4 2 2 K, A 4 Számításelmélet 3 2 K 4 A mesterséges intelligencia alapjai 5 2 2 K, A 4 Adatbázisrendszerek megvalósítása 2 2 K 4 Frdítóprgramk 4 2 2 K, A 5 A rendszerfejlesztés technlógiája 4 2 2 K, A 5 Hálózati architektúrák és prtkllk 4 2 2 K, A 5 Szakdlgzat 1 10 G 5 Az internet eszközei és szlgáltatásai 2 2 K 6 Algritmusk tervezése és elemzése 5 2 2 K, A 6 Szakdlgzat 2 10 G 6 Kötelezően választható szakmai tárgyak (sávk) Heti óraszám Számn- Tantárgynév Kredit elmélet gyakrlat kérés Sáv tant. labr Infrmációelmélet 2 2 K S Neurális hálók 4 2 2 K, A S 3
Kmputerstatisztika 2 4 2 2 K, A S Operációkutatás 2 4 2 2 K, A S Mesterséges intelligencia nyelvek 4 2 2 K, A A Tudásalapú rendszerek 4 2 2 K, A A Lgikai prgramzás elmélete 2 2 K A Válgattt fejezetek a mesterséges 2 2 K A intelligenciából Adatbázisrendszerek megvalósítása 2 2 2 K B OO adatmdellek 2 2 K B Haladó DBMS ismeretek 1 4 2 2 K B Haladó DBMS ismeretek 2 4 2 2 K B Szerver adminisztráció 2 2 G C Nagysebességű lkális és vársi 2 2 K C hálózatk Aktuális prblémák a hálózati 2 2 K C kmmunikáció területén Hálózatk hatéknysági vizsgálata 4 2 2 K, A C Kmputergrafika 4 2 2 K, A D Grafikus rendszerek 4 2 2 K, A D Térinfrmatikai rendszerek 2 2 G D Multimédia 4 2 2 K, A D Szabadn választható szakmai tárgyak A szabadn választható szakmai tárgyak elsősrban az alábbi témakörökből kerülnek meghirdetésre: Közgazdasági és pénzügyi ismeretek Digitális kép- és jelfeldlgzás Adatbiztnság Szimblikus számítási rendszerek A felülvizsgálati flyamat 2007-ben az első évflyam kifutása után a Kar vezetése hallgatókkal és a szakma képviselőivel közösen értékelte a képzést és a tapasztalatk alapján váltztatáskat hajttt végre. A hallgatók nagyn knstruktívak vltak, véleményük skszr smmás, kendőzetlen, mégis sk javaslatuk megfntlásra érdemes vlt és realizálásra is került. Jellemző példaként a hallgatói véleményekre álljn itt pl. egy egyébként fntsnak tarttt tárgyról a következő tanulságs kivnat: túlságsan elméleti megközelítésű, hiába kell az aláírás megszerzéséhez prgramkat is írni. Itt jegyeznénk meg, hgy teljesen felesleges labrként hirdetni, mivel a félév srán egyszer sem kapcsltuk be a gépeket órán, a beadandókat tthn kellett megírni, e-mailben kellett beküldeni és a prgramk értékelése is órán kívül zajltt - így lehetne számítógéptermeket felszabadítani. Sávs tárgy legyen maximum. 4
A kritikus hallgatói vélemények mellett jóllehet infrmálisan igyekeztünk megismerni és a váltztatási javaslatk kidlgzásánál figyelembe venni az alkalmazói kör véleményét is. Ez mtiválta néhány irányzat adaptálását, amelyeket az MSc képzés fakultatív kínálatának kialakításánál is sikerült figyelembe vennünk. A váltztatási javaslatk megfgalmazásánál mégis döntő szerepet játszttak a szerzők személyes és közvetlen kllégáktól származó tapasztalatai. Ebben a flyamatban igyekeztünk figyelembe venni a nemzetközileg elfgadtt értékrendet és priritáskat is. A váltztatási javaslatk megfgalmazását előkészítendő nemcsak az aktuális helyzetet elemeztük, hanem megpróbáltuk kideríteni azkat az kkat, amelyek a prblémák kialakulásáhz vezettek. Ezt a törekvést megkönnyítették a szerzőknek a szakalapítás kncepciójának és dkumentumainak elkészítésével kapcslats élményei. Néhányat ezek közül a teljesség igénye nélkül célszerűnek látszik itt is megemlíteni: A tantervi hálót kialakító csprt kemény, határztt megkereséseket kaptt arra vnatkzóan, hgy mely tantárgyaknak kell feltétlenül benne lenniük a hálóban. Engedve a nymásnak az eredmény a sk tárgyat tartalmazó feszített háló lett. A feszültséget csak növelte, hgy az eredetileg tervezett 7 féléves képzést a költségvetés prblémáira hivatkzva 6 félévben határzták meg. A tananyag mindenesetre nem csökkent, hanem helyette az egyes tárgyakhz rendelt kreditértékek csökkentek(!), hgy tartani lehessen az abszlút 180-as kreditkeretet. A tantárgyak tematikái sk esetben maximalistának biznyultak, nem vették figyelembe a képzés (alapképzés-) jellegét. Kiderült, hgy a tematikák néhány esetben redundánsak, fölösleges párhuzamsságt tartalmaznak, máshl az egyébként frmálisan deklarált tartalmi egymásra épülésük kérdéses. A tantárgyi tematikák másik súlys prblémája vlt, hgy az adtt tematika irreleváns, elévült, elavult: a tárgy lényegében egy speciális történelem órává vált. Sajns ez skszr személyi prblémákra, emberi kényelmességre vezethető vissza. Igen nagy prblémának biznyult a gyakrlati szemlélet hiánya, a hitelesség, amelynek hátterében skszr a gyakrlati prblémákkal sha nem fglalkztt ( beltenyésztett ) egyetemi ktatói gárda húzódik meg. A feszített tanterv általában nem tette lehetővé kiváló külső szakemberek által kínált kurzusk megfelelő vlumenű beillesztését az ktatási prgramba. Megjegyzendő, hgy az egyetemi ktatói és minősítési követelményrendszer nem is jelent igazi mtivációt ezeknek a szakembereknek a számára. Elismerve a flyamats igyekezetet meg kell állapítanunk, hgy sem az infrastruktúra, sem a módszertan és szervezés területén nem sikerült megnyugtató megldást találni a tömegképzés kihívásaira. Különösen kiélezett a tehetséggndzás prblémája, amely skszr méltatlanul alárendelődik a tömeggndzásnak. Erősen megszlttak és megszlanak a vélemények a felvett hallgatók felkészültségéről és elkötelezettségéről. Általában még azt is fel lehetne vetni, hgy a jelenlegi helyzetben (pl. kmmunikációs készség, általáns intelligencia, viselkedési nrmák tekintetében) mennyire tekinthető az infrmatikus képzés értelmiségi képzésnek. Sajns eléggé 5
általáns, hgy a hallgatók egy része csak annyi energiát fektet a tanulásba, amely az elégséges szint eléréséhez szükséges. Szakmai ldalról különösen fájdalmas és egyre gyakrabban visszatérő prbléma az infrmatika magas szintű műveléséhez elengedhetetlen matematikai készségek hiánya. Mindenesetre megfgalmazódtt, hgy feltétlenül figyelembe kell vennünk a beisklázttak szakmai és képességbeli színvnalát és ezt érvényesíteni mind az ktatási módszerek, mind a követelmények kialakításánál. Az általunk javaslt és lényegében elfgadtt váltztatásk az előzőek alapján az alábbi területeket érintették: Követelményrendszer célszerű megváltztatása: megszüntettük a különbséget a kötelezően, illetve szabadn választtt szakmai tárgy kategóriái között. Ezt a fakultációk (sávk) finmabb kezelésével sikerült ellensúlyzni. Tantárgy tematikájának megváltztatása: Ez az aktuális helyzethez történő alkalmazkdás jegyében történt. Látványs példa rá a Bevezetés az infrmatikába című tárgy. Nincs szükség a tvábbiakban a cmputer literacy szervezett ktatására egyetemi szinten. Tantárgyak összevnása egy új tárgyba: a tananyag vlumenének csökkentése ezt lehetővé tette. Ennek egy látványs mmentuma például a Számítógép architektúrák és az Assembly nyelvek című tárgyak egyesítése, amely a krábbi, fizikai-elektrnikai előismeretekkel lényegében csekély mértékben megalapztt hardver ismeretek helyett a számítógépek működésével kapcslats funkcinális szemlélet erősítését eredményezheti. Tantárgyak megszüntetése: Ezzel a megldással néhány kivételes esetben akkr éltünk, ha egy tárgy alapvető ismereteit egy másik tárgyba integrálni lehetett, a specifikumait pedig a fakultatív tárgyak lefedték (pl. Operációkutatás, Számításelmélet, Frdítóprgramk). Tantárgyak kreditértékének megnövelése: Erre feltétlenül szükség vlt, hgy megszüntessük a krábban kialakult anmáliát, amelyet a gátlástalan tantárgyhalmzás és a hzzá kapcslódó kreditcsökkentés kztt. Általában az alapvető/alapzó tárgyak (Kalkulus, Diszkrét matematika, Prgramzás, Operációs rendszerek) kreditértékét növeltük 4-ről 5-re. Új tantárgyak bevezetése: A revízió adta lehetőséget kihasználva eleget tudtunk tenni az infrmatikus szakma néhány sürgető kérésének (HTML, XML technlógiák tanítása bevezető kurzusn). Végül fntsnak tarjuk megjegyezni, hgy minden váltztatást a törvényes keretek messzemenő figyelembevételével javasltunk, azaz új tantervi háló eleget tesz az rszágs képzési követelményeknek. A felülvizsgálati munka eredményeként a képesítési követelmények és a mintatanterv a következőképpen alakult: 6
Új képesítési követelmények és mintatanterv [2] 1. A szakn az klevél megszerzésének általáns követelményeit a DE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata tartalmazza. 2. Az klevél kredit-követelmények: 120 kredit természettudmánys alapzó és kötelező szakmai tárgy 29 kredit választható szakmai tárgy 5 kredit szabadn választható tárgy a természettudmány területéről 6 kredit szabadn választható tárgy nem a természettudmány területéről 20 kredit szakdlgzat 3. A választható szakmai tárgyak egy része sávkra van sztva. Az A, B, C, D és S sávk mindegyikéből legalább egy tárgyat kötelező választani. A 29 kredit eléréséhez szükséges többi kreditet a sávkból választtt tvábbi tárgyak és az Infrmatikai Kar által a félévek elején meghirdetett szakmai tárgyak teljesítésével lehet megszerezni. Kötelező szakmai tárgyak Tantárgynév Heti óraszám Szá- Javaslt Kredit elm. gyakrlat mn- kérés félév tant. labr Diszkrét matematika 1 5 2 2 K, A 1 Kalkulus 1 5 2 2 K, A 1 Az infrmatika lgikai alapjai 5 2 2 K, A 1 Bevezetés az infrmatikába 5 2 2 K, A 1 HTML, XML 2 2 G 1 Számítógép architektúrák 5 2 2 K, A 1 Diszkrét matematika 2 5 2 2 K, A 2 Kalkulus 2 5 2 2 K, A 2 Valószínűségszámítás és statisztika 5 2 2 K, A 2 Adatszerkezetek és algritmusk 5 2 2 K, A 2 Magas szintű prgramzási 5 2 2 K, A nyelvek 1 2 Operációs rendszerek 1 5 2 2 K, A 2 Autmaták és frmális nyelvek 5 2 2 K, A 3 Magas szintű prgramzási nyelvek 2 5 2 2 K, A 3 Operációs rendszerek 2 5 2 2 K, A 3 Adatbázisrendszerek 5 2 2 K, A 3 Bevezetés a számítógépi grafikába 5 2 2 K, A 3 Numerikus módszerek 5 2 2 K, A 4 A mesterséges intelligencia alapjai 5 2 2 K, A 4 Prgramzási környezetek 2 2 G 4 Prgramzási technlógiák 5 2 2 K, A 4 Hálózati architektúrák és prtkllk 5 2 2 K, A 4 Adatbázis-adminisztráció 3 2 K 5 A rendszerfejlesztés technlógiája 5 2 2 K, A 5 Szakdlgzat 1 10 0 G 5 Algritmusk tervezése és elemzése 5 2 2 K, A 6 Az internet eszközei és szlgáltatásai 3 2 K 6 Szakdlgzat 2 10 0 G 6 7
Kötelezően választható szakmai tárgyak (sávk) Tantárgynév Heti óraszám Szá- Kredit elm. gyakrlat mn- kérés tant. labr Sáv Mesterséges intelligencia nyelvek 5 2 2 K, A A Tudásalapú rendszerek 5 2 2 K, A A Mesterséges intelligencia alkalmazásk 3 2 K A Frdítóprgramk 5 2 2 K, A A Adatbázisrendszerek megvalósítása 1 3 2 K B Adatbázisrendszerek megvalósítása 2 3 2 K B Haladó DBMS ismeretek 1 5 2 2 K, A B Haladó DBMS ismeretek 2 5 2 2 K, A B Szerver adminisztráció 3 2 G C Nagysebességű lkális és vársi hálózatk 3 2 K C Aktuális prblémák a hálózati kmmunikáció területén 3 2 K C Hálózatk hatéknysági vizsgálata 5 2 2 K, A C Kmputergrafika 5 2 2 K, A D Grafikus rendszerek 5 2 2 K, A D Térinfrmatikai rendszerek 3 2 G D Multimédia 5 2 2 K, A D Infrmációelmélet 3 2 K S Neurális hálók 5 2 2 K, A S Kmputerstatisztika 5 2 2 K, A S Operációkutatás 5 2 2 K, A S Szabadn választható szakmai tárgyak Szabadn választható szakmai tárgyak a fentiek közül kötelezőként nem választtt, tvábbá az Infrmatikai Kar által egy-egy félév elején az alábbi témakörökből meghirdetett tárgyak: közgazdasági és pénzügyi ismeretek digitális kép- és jelfeldlgzás adatbiztnság szimblikus számítási rendszerek 3. A prgramtervező infrmatikus mesterképzési szak A prgramtervező infrmatikus mesterképzési szakra történő jelentkezés és a felvétel feltételei: Mesterképzésre azk jelentkezhetnek, akik gazdaságinfrmatikus, mérnök infrmatikus, prgramtervező infrmatikus alapképzési szakkn, főisklai vagy egyetemi infrmatikai szakkn (műszaki infrmatikus, gazdasági infrmatikus, prgramzó és prgramtervező matematikus, alkalmaztt matematikus, infrmatika tanár), tvábbá alap- vagy mesterfkzatt adó alapképzési szakkn, illetve a felsőktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főisklai vagy egyetemi szintű lyan alapképzési szakkn végeztek, 8
amelyeket a kredit megállapításának alapjául szlgáló ismeretek összevetése alapján a Kar elfgad. A jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szlgáló ismeretek felsőktatási törvényben meghatárztt összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a krábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: matematikai és természettudmánys alapismeretek (15 kredit): analízis (kalkulus), numerikus analízis, közelítő és szimblikus számításk, diszkrét matematika, lineáris algebra és egyéb matematikai és természettudmányi ismeretek; számítástudmányi ismeretek (15 kredit): lgikai alapk a prgramzáshz, számításelmélet, algritmusk tervezése és elemzése, autmaták és frmális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudmányi ismeretek; gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): makr- és mikröknómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jgi, infrmatikai és menedzsment ismeretek, humán ismeretek; infrmatikai ismeretek (25 kredit): a szftvertechnlógia, a rendszertechnika és az adatbázisk és infrmációs rendszerek ismeretkörei, számítógépek architektúrája és számítógépes hálózatk témakörei. A gazdaságinfrmatikus, mérnök infrmatikus, prgramtervező infrmatikus alapképzési szakkn végzett jelentkezők részére a fenti 60 kredit autmatikusan elismerésre kerül. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hgy a felsrlt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfkzat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamsan, a felvételtől számíttt két féléven belül, a felsőktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatárzttak szerint meg kell szerezni. A felvételi vizsga két részből áll, egy írásbeli és egy szóbeli részből. Az írásbeli felvételi vizsga tematikáját a Kar a hnlapján hzza nyilvánsságra. A szóbeli felvételi vizsga célja a jelentkező általáns tájékzttságának, mtivációjának, valamint eddigi szakmai tevékenységének felmérése. Felvételi pntk számítása: A jelentkezők teljesítményét 100 pnts rendszerben kell értékelni. A pntszámítás az alábbiak alapján történik. Az alapképzésben, mesterképzésben, illetve krábbi egyetemi vagy főisklai képzésben szerzett klevél átlagának/minősítésének nylcszrzása (max. 40 pnt) Írásbeli felvételi vizsga (max. 30 pnt) Szóbeli elbeszélgetés, amelyre a felvételizőnek max. 2 ldalas, írtt anyagt (mtivációs levelet) kell hznia, melyben a mesterképzésbe való belépési szándékát indklja (max. 20 pnt) Többletpnt (max. 10 pnt): többletpnt szerezhető felsőfkú vagy másdik középfkú nyelvvizsgáért, valamint a szakterületen végzett eredményes diákköri tevékenységért (5-5 pnt) 9
előnyben részesítés: a fenti krmányrendelet 35..-ának (6) bekezdése értelmében GYES (.. stb), hátránys helyzet, halmzttan hátránys helyzet és/vagy fgyatékkal élő felvételizőknek 5-5 pnt adható. Képesítési követelmények és mintatantervek 1) A prgramtervező infrmatikus mesterképzési szak kredit-követelményei: a. 30 kredit tudmánys alapzás b. 48 kredit szakmai törzsanyag c. 16 kredit differenciált szakmai törzsanyag d. 6 kredit választható szakmai tananyag e. 20 kredit diplmamunka 2) A szakn számítástudmány, infrmációmenedzselési rendszerek, infrmációs rendszerek, képfeldlgzás és számítógépi grafika, mesterséges intelligencia, egészségügyi infrmatikus szervező szakirány választható. A képzésben a szakirányk első féléve azns. A képzés első, alapző féléve közös, a 2. félévtől választhatnak szakirányt a hallgatók. Jelenleg az elsőnek indult évflyamn az infrmációs rendszerek és a mesterséges intelligencia szakirány indult be. Az alapzó félév tantárgyi hálója Tantárgynév Heti óraszám Számnkérés Kredit elmélet gyakrlat Félév tant. labr Alkalmaztt matematika 6 2 2 K, A 1 Számítástudmány 6 2 2 K, A 1 Alkalmaztt statisztika 6 2 2 K, A 1 Infrmatikai algritmusk 6 2 2 K, A 1 Adat- és rendszermdellek 6 2 2 K, A 1 Knklúziók A tantervkészítési és felülvizsgálati flyamat száms tanulsággal bírt a szerzők számára, amelyek közül a legfntsabbak: Lényeges az ktatási flyamat résztvevőinek és az alkalmazó szakma véleményének, érdekeinek figyelembe vétele, lényegesebb ezek egyensúlyát megtalálni. A különböző személyes, illetve csprtérdekek lehetőség szerinti kiszűrése a kncepcinálás, illetve felülvizsgálat srán. Innvációra, megújulásra képes ktatói gárda kialakítása, illetve támgatása. Nem azt kell tanítani, amit szeretnénk, hanem amire szükség van! [4] Mindenki azt tanítja, amit tud! [5] 10
Irdalmjegyzék [1] DE, Prgramtervező infrmatikus (B.Sc.) szak 2004 (Képesítési követelmények) http://www.inf.unideb.hu/ktatas/?cat=&site=hallgat/nappali/klevel_kvetelmeny/pti_2004 [2] DE, Prgramtervező infrmatikus (B.Sc.) szak 2007 (Képesítési követelmények) http://www.inf.unideb.hu/ktatas/?cat=&site=hallgat/nappali/klevel_kvetelmeny/pti_2007 [3] DE, Prgramtervező infrmatikus (M.Sc.) szak (Képesítési követelmények) http://www.inf.unideb.hu/ktatas/?cat=&site=hallgat/nappali/klevel_kvetelmeny/pti_msc [4] Arató Mátyás, személyes közlés (1996.) [5] Fazekas Gábr, személyes közlés (1999.) 11