Kőszeg Város Önkormányzata

Kőszeg Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-13 2008. május 8.

Kőszeg Város Önkormányzata elfogadta Kőszeg Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) ás az IVS részét képező Antiszegregációs Tervet. 106/2008. (V. 8.) képviselő-testületi határozat: Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a mellékletben foglaltak szerint elfogadja az Integrált Városfejlesztési Stratégiát. Felelős: Huber László polgármester. Hivatali felelős: Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi ügyintéző. Határidő: azonnal. 122/2008. (V.29.) képviselő-testületi határozat: Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Kőszeg Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Anti-Szegregációs tervet. Felelős: Huber László polgármester. Hivatali felelős: Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi ügyintéző, Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető. Határidő: folyamatos. Dr. Tóth László jegyző Anti-szegregációs záradék: Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta: Kis Tibor antiszegregációs szakértő 1

Tartalomjegyzék I. Összefoglalás... 5 II. Történeti áttekintés... 7 III. Város szerepe a településhálózatban... 8 III.1. Város mérte, földrajzi elhelyezkedése... 8 III.2. Elérhetőség... 8 III.3. Város szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján... 9 III.4. Kőszeg térségi kapcsolatai... 11 III.5. Kőszeg intézményi kapcsolatai... 12 IV. Városi szintű helyzetelemzés... 15 IV.1. Társadalom... 15 IV.1.1. Demográfia... 15 IV.1.2. Foglalkoztatás... 16 IV.1.3. Munkanélküliség... 17 IV.1.4. Iskolázottság... 18 IV.1.5. Lakossági jövedelmek... 19 IV.2. Gazdaság... 20 IV.2.1. Működő vállalkozások... 20 IV.2.2. Kereskedelem, vendéglátás... 22 IV.2.3. Turizmus... 22 IV.2.4. Helyi adók... 23 IV.3. Települési infrastruktúra... 24 IV.3.1. Lakáshelyzet... 24 IV.3.2. Közműellátás... 24 IV.3.3. Településen belüli közlekedés... 25 IV.3.4. Műemlékek, természeti környezet... 26 IV.4. Közszolgáltatások... 26 IV.4.1. Oktatás... 26 IV.4.2. Egészségügy... 28 IV.4.3. Szociális ellátás... 28 IV.4.4. Közművelődés, kultúra... 30 IV.4.5. Közösségi közlekedés... 31 IV.5. Korábbi időszak jelentősebb fejlesztései... 32 IV.6. Városi szintű SWOT-elemzés... 34 V. Városrészek elemzése... 35 V.1. Belváros (piros)... 37 V.2. Dél-keleti városrész (kék)... 38 V.3. Észak-keleti városrész (sárga)... 39 V.4. Lakótelep (lila)... 40 V.5. Nyugati városrész (sötétzöld)... 41 2

V.6. Kőszegfalva (világoszöld)... 42 V.7. Külterületek... 43 VI. Stratégia... 44 VI.1. Jövőkép... 44 VI.2. Fejlesztési célok... 46 VI.2.1. Gazdaságfejlesztés... 47 VI.2.2. Turizmus fejlesztése... 51 VI.2.3. Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése... 54 VI.2.4. Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem... 57 VI.3. Elsődlegesen megvalósítandó kulcsprojektek... 58 VI.4. Városrészi célok, kulcsprojektek... 60 VI.5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája... 61 VI.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel... 61 VI.5.2. Célrendszer koherenciája, a városrészek fejlesztési összhangjának elemzése (funkcióvesztés, környezeti terhelés szempontjából)... 61 VI.5.3. Agglomerációs együttműködés... 62 VII. 2007-2013 közötti fejleszteni kívánt akcióterületek... 63 VII.1. Történelmi belváros... 64 VII.2. Városmajor - piac környéke... 69 VII.3. Gyöngyös-patak rekreációs övezete... 72 VII.4. Új kistérségi szolgáltató központ létesítése sporttelep áthelyezése... 75 VII.5. Lakótelep V. ütem... 77 VII.6. Iparterület fejlesztése... 80 VIII. Megvalósítás, nyomon követés... 80 VIII.1. Ingatlangazdálkodási terv... 80 VIII.2. Nem beruházási tevékenységek... 80 VIII.2.1. Térség lobby erejének javítása... 80 VIII.2.2. Rendszeres Egyeztető Fórum a közszféra, vállalkozások és civilek között... 81 VIII.2.3. Kistérségen belüli piaci lehetőségek bővítése... 81 VIII.3. Megvalósítás intézményrendszere... 82 VIII.4. Fejlesztések finanszírozása... 83 VIII.5. Partnerség... 84 VIII.6. Antiszegregációs terv... 86 VIII.6.1. Összefoglaló... 86 VIII.6.2. Elvárás az Antiszegregációs tervvel szemben... 86 VIII.6.3. A város szegregációt érintő adottságai... 87 VIII.6.3.1. Városrészi elemzések releváns következtetése... 87 VIII.6.3.2. Bérlakás állomány kezelése és elhelyezkedése a városban... 87 VIII.6.3.3. Foglalkoztatási helyzet... 89 VIII.6.3.4. Egyenlő hozzáférés esélye a közszolgáltatásokhoz... 90 3

VIII.6.3.4.1. Szociális ellátás... 90 VIII.6.3.4.2. Oktatás-nevelés... 91 VIII.6.3.5. Település infrastruktúra... 95 VIII.6.3.6. Cigány lakosság... 96 VIII.6.4. Szegregátumok kijelölése, elemzés, javaslatok... 98 VIII.6.4.1. Szegregációs szempontból veszélyeztetett területek... 98 VIII.6.4.2. Alsó körút vasútállomás és Bútorszövetgyár közti része... 99 VIII.6.4.3. Kálvária-Meskó u... 100 VIII.6.5. Általános intézkedések a szegregátumok kialakulásának megelőzésére és lakosság társadalmi helyzetének javítására... 102 VIII.6.5.1. Bérlakás kiutalás, lakás-mobilitás elvei... 102 VIII.6.5.2. Szociális ellátás... 102 VIII.6.5.3. Oktatás-nevelés... 103 VIII.6.5.4. Foglalkoztatás... 104 1. sz. melléklet... 105 Önkormányzati lakások kimutatása, az önkormányzat 2008. évi vagyongazdálkodási koncepciója... 105 2. sz. melléklet... 108 Roma foglalkoztatási program rövid bemutatása... 108 3. sz. melléklet... 109 Többcélú kistérségi társulás által fenntartott általános iskolák részletes adatai... 109 IVS mellékletei... 110 1. sz. melléklet... 111 A turizmus részletező adatai Kőszegen... 111 2. sz. melléklet... 113 Vagyongazdálkodási koncepció... 113 Rendezési tervi módosítást igénylő forgalomképtelen ingatlanok... 126 4

I. Összefoglalás Az Integrált Városfejlesztési stratégia Kőszeg Város Önkormányzat megbízásából készült. A stratégia összhangban van a város településfejlesztési koncepciójával és a rendezési tervvel. A beavatkozások alapvetően a város 2007-ben elfogadott 4 éves cselekvési programja alapján kerültek meghatározásra. Az elemzés során megállapítást nyert, mind azok mellett, hogy a város csodálatos természeti környezetben található, számtalan épített örökséggel és gazdag kulturális program kínálattal rendelkezi, a városban felhalmozódó közösségi és egyéni jövedelem elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól. A városban szép lassan nő a tartós munkanélküliek száma, ami felhívja a figyelmet a foglalkoztatási helyzet javítására, munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére. Mindezek mellett a város természeti értékeinek, illetve kulturális örökség értékeinek fenntartható hasznosításban is számtalan lehetőség van. Csakúgy további feladatok vannak a közszolgáltatások hatékony és korszerű feltételek melletti működtetésében. Város jövőképe (2025) Kulturális örökség és természeti értékek megőrzése mellett, magas életminőséget nyújtó lakó-, és üdülőkörnyezet megteremtése Általános fejlesztési célok: Kőszeg és a környező települések gazdasági és turisztikai vonzerejének növelése a turisztikai, szabadidős, kulturális és tudományos kínálatának továbbfejlesztése révén; olyan vonzó életminőség kialakítása, mely alapján biztonságos körülmények között megéri a városban és környékén dolgozni, élni, szabadidőt eltölteni; egymás iránti tisztelet és bizalom erősítésével olyan partnerségi légkör kialakulásának elérése, mely a jövőbeni feladatok szakmai döntéseken és a társadalmi elfogadottságon alapuló teljesítését lehetővé teszi. A város a fejlesztési céljainak elérését támogató programokat az alábbi területek mentén szervezi: 1. Gazdaság-fejlesztés 2. Turizmus-fejlesztés 3. Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése 4. Települési Infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem 5

A célok elérésére az alábbi akcióterületeken tervez koncentrált beavatkozást: Akcióterületek 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Történelmi belváros Városmajor piac környéke Gyöngyös-patak rekreációs övezete Új kistérségi szolgáltató központ sporttelep fejlesztése Lakótelep V. ütem Iparterület fejlesztése A történelmi belváros rehabilitációjára vonatkozó akcióterületi tervet kívánja pályázatként benyújtani az Önkormányzat a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban (NYDOP-3.1.1./A) című pályázati kiírásra 2008-ban. A stratégiában megfogalmazott fejlesztéseket a Kőszegi Városfejlesztő Kft és az önkormányzat közösen valósítja meg. A városfejlesztő társaság alapvetően a piaci szereplők bevonásával megvalósítandó, összetettebb feladatokat igénylő fejlesztéseket szervezi, míg az önkormányzat elsősorban a kisebb léptékű, illetve az EU, állam támogatásokból finanszírozott fejlesztéseket valósítja meg. 6

II. Történeti áttekintés Kőszeg városát a Németújvári család alapította a XIII. század második felében azzal a céllal, hogy a Dunántúl nagy részére kiterjedő territóriumuk igazgatási központja legyen. A tartományúri székhelynek szüksége volt a falak oltalmára, s ennek a védelmi szerepkörnek az ellátására a várváros típus felelt meg a legjobban. Ekkor alakult ki a mai belváros bordás jellegű alaprajza, mint a korszak máig élő emléke. Az Anjouk protekcionista politikájának köszönhetően Kőszeg védelmi funkcióját megtartva kereskedővárossá vált, s horizontálisan kiterjedt: a XIV. században még csak a Kőszeg-hegység Várfal Gyöngyösárok oltalmában (Északi külváros), majd a távolsági kereskedelem, a Vas vármegye székhelyévé váló Szombathely vonzó hatásának köszönhetően déli irányba (Déli külváros). E korszakra tehető a város hármas szerkezetének (belváros, Magyar hóstád, Német hóstád) létrejötte, ami napjainkban is Kőszeg egyik fontos ismérve. A külváros egyre több központi szerepkört vett át a belvárostól (fapiac, marhavásár, bérkocsi végállomás, kórház), s ez kihatott azok morfológiai megjelenésére is. Először a belvárosban, majd a két külvárosban is megindult a vertikális tagolódás, és a XIX századra az eredetileg a nyugat-európai Burgstadtok mintájára épített település a tipikus magyar városok karakterét mutatta, azaz a belvárosból kiindulva először a vertikális tagoltság szűnt meg, majd csak ezt követte a horizontális zártság lazulása. Mivel Kőszeg csak 1883-ban tudott bekapcsolódni a vasúti közlekedésbe, a várost a kiegyezést követő iparosítás csak mérsékelt formában érintette, így mindössze két kisebb ipari terület alakult ki a város északi és déli részén. Az egyre lanyhuló gazdasági fejlődés a trianoni békediktátum után egyenesen stagnálásba váltott. A mély történelmi gyökerű városi hagyomány azonban segített abban, hogy újabb központi szerepkörök idetelepítésével megállítsák a kedvezőtlen folyamatokat. Az ingyenes építési területek, az adókedvezmények, az épületfa-és téglakiutalások valóságos intézményalapítási lázat indítottak el, amelyek a népesség foglalkoztatási szerkezetén és a város alaktani jellemzőin is nyomot hagytak. ( iskolák, garnizonok) A településszerkezetet leginkább az új, város peremén létesített intézmények gazdagították újabb vonásokkal, úgy,hogy a hozzájuk vezető utak mentén terjedt ki Kőszeg beépített területe. (kelet-nyugati kiterjedés). A második világháború után csorbultak a város központi szerepkörei, a gazdasági fejlődés motorja viszont az ipar lett, az 1970-es években az iparban dolgozók száma megközelített a 60%-ot. A megnövekedett népesség számára lakótelepet építettek. A belváros a kevésbé preferált részhez tartozott. A turizmus fokozatos növekedésének köszönhetően a szolgáltatási szektor megerősödött. A posztindusztrializáció ma ismét felértékeli a belvárost, kikényszerítve annak állagmegóvását, infrastrukturális fejlesztését, city-funkciójának erősítését. Ezzel párhuzamosan a új lakóövezetek is alakulnak ki, elsősorban a város peremterületein, a Szabó-hegy irányában. Ez a folyamat viszont hátrányosan érinti a belső kisvárosias lakóövet (lényegében a két hóstádot), amelyeknek állaga csak lassan javul, s némely épülete kifejezetten siralmas állapotban van. Kőszeg abban a speciális helyzetben van, hogy az állandó változások ellenére a város mindig megőrzött valamit korábbi önmagából. Ennek titka az, hogy a városfejlődés egyes szakaszai módosították ugyan a város arculatát, de mégis 7

inkább jellemző volt az, hogy egy-egy történelmi korszak mindig egy-egy újabb területet jelölt ki magának, ahol aztán emlékeit az utókorra hagyta. III. Város szerepe a településhálózatban III.1. Város mérte, földrajzi elhelyezkedése A város lakossága 12 016 fő volt 2006-ban és 55km 2 -en helyezkedik el. A kistérségi központként működő város Vas megyében az osztrák mellett található, 18 km-re Szombathelytől. A város része Szombathely agglomerálódó övezetének, hisz a megyeszékhelytől majdnem teljesen összefüggő beépített területek vannak Kőszegig. III.2. Elérhetőség A város a környező országok fővárosaihoz (Bécs, Pozsony, Zágráb) közelebb van, mint Budapesthez. A magyar főváros elérhetőségét nehezíti, hogy jelenleg csak Győrtől lehet autópályán haladni. Győr, Budapest és a keleti országrész 8

elérhetőségének javítására tervezik, hogy 2013-ig Győr és Csorna között 2x2 sávos autóutat építenek, illetve 2x2 sávossá bővül a Csorna-Szombathely közötti útvonal jelentős része. A várost nyugat-európából osztrák oldalon az A2-es autópályán, illetve az S31-es autóúton keresztül lehet elérni, mely 2011-re várhatóan a magyar határig is el fog érni. Tervezik, hogy a jövőben Szombathelyről 2x2 sávos utat fejlesztenek az S31-es autópályáig, ami tovább rövidíti a Bécsig való közúti közlekedést. A város vasúton, Szombathelyen keresztül érhető el. Hosszú távú célok között szerepel a kőszeg-szombathely vasútvonal elővárosi közösségi közlekedésirendszerben való fejlesztése, míg a közlejövőben nem várható az Ausztria irányába vezető régi vasútvonal helyreállítása. A vasúti tömegközlekedést jól egészítik ki a Sopron, Bük-fürdő, Szombathely, Felsőpulya irányába vezető távolsági, helyközi buszjáratok. A városhoz legközelebb Sármelléken (115 km) működik nemzetközi repülőtér. A repülőtér charter járatoknak ad helyet, illetve London, Frankfurt, Stuttgart, Drezda, Lipcse viszonylatban indít és fogad légi járatokat hetente 2-3 alkalommal. (www.flybalaton.hu) További közeli nemzetközi repülőtér Grácban (140 km) és a Bécs melletti Schwechat-on (125 km), majd Pozsonyban (150 km) és Budapesten (230 km) van. III.3. Város szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az Országos Területfejlesztési Koncepció középtávú céljai alapján Kőszeg vidékies, természeti és kulturális, táji értékekben gazdag területnek számít. Ennek alapján ezen térségekben a következő célokat tűzi ki az OTK : Helyi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása: o A munkahelyteremtést a környezetkímélő ipari beruházások ösztönzése; o A megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása; o A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése; o A közeli vagy távolabbi urbanizált területekről érkező vendégekkel való tartós, családias vendéglátói kapcsolatok kialakítását, a helyi lakosság és az üdülőnépesség gazdasági és kulturális partnerségének ösztönzése; o Megteremteni az üdülőhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot; o A helyi termelési, tájhasznosítási, kézműves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése; o Ösztönözni kell az erdők közjóléti, rekreációs, funkcióinak az ökológiai szempontoknak megfelelő kialakítását; 9

o Támogatni kell a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló és a helyi, táji értékek bemutatására épülő programkínálat kidolgozását; o A társadalmi részvételen és széleskörű partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni; o Támogatni az építészeti örökség, a népművészet, és a kézműves hagyományok és emlékek megőrzését; o Elősegíteni, hogy a magántőke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvő szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megőrzésében, fenntartásában és hasznosításában. Helyi humánerőforrás fejlesztés-szervezés érdekében indokolt: o Erősíteni a lakosság aktív részvételén és együttműködésén alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket; o Támogatni a lakosság különböző csoportjai közötti partneri együttműködések kialakítását; o Fejleszteni a helyi fiatalok és felnőttek élményszerű, informális tanulását segítő oktatási-nevelési tevékenységeket. Környezeti és kulturális szempontú tervezés érdekében indokolt: o A táji egységek településcsoportjainak gazdaságfejlesztési együttműködései és a faluhálózatok kialakítása; o A tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját elvégezni; o A természetvédelmi, tájesztétikai és tájökológiai szempontokat érvényesíteni a mező- és erdőgazdasági tevékenységek összehangolásával, őshonos fajok telepítésének ösztönzésével; o A térségek erdőterületeinek természetességét javítani, törekedve a tájak erdőtömbjeinek összekapcsolására is; o A térségeknek fenntarthatósági keretstratégiákat kidolgozni; o A térségek fejlesztési kezdeményezéseit környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján megvizsgálni; o A kastélyok, kúriák, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése; o A táji értékek tűz- és katasztrófavédelmének biztosítása. A város az IVS-ben a fenti célokkal összefüggésben jelölte ki a feladatokat. Ennek értelmében természeti környezet, táji értékek és a kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása és bemutatása célja a lakosság, vállalkozások bevonásával. Mindezek mellett a város magas színvonalon kíván eleget tenni térségközponti szerepének új munkahelyek teremtésének ösztönzésével és a közszolgáltatások (ezen belül is az egészségügyi, szociális és oktatási) magas színvonalú működtetésével. 10

III.4. Kőszeg térségi kapcsolatai Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása 2004. június 24-én, 15 település összefogásával alakult meg: Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó és Velem. A Társulás által ellátott feladatok a következők: Közoktatási intézményi feladat: o óvodai és az általános iskolai intézmények közös fenntartása valósul meg, a Gyöngyösfalui mikrotérség kivételével; 11

Közoktatási szakszolgálat: o nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás társulási formában történő ellátása a Bersek József Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat keretében működik; Szociális intézményi szolgáltatás: o 2004-től az időskorúak átmeneti elhelyezését biztosító intézmény, valamint 2008-tól a Szociális Gondozási Központot fenntartása is társulási formában történik. Ez utóbbi keretében ellátják az alapszolgáltatásokat: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, nappali ellátás (Idősek Klubja, Nappali melegedő), illetve szakosított ellátásokat: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (Időskorúak Gondozóháza, Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye), Gyermekjóléti alapellátási feladat, valamint gyermekjóléti szolgálatot működtetnek; Egészségügyi alapellátási feladata: o Központi orvosi ügyelet: a folyamatos orvosi ellátást 15 településen, a teljes lakosság számára (100%) központi ügyelet formájában egészségügyi szolgáltató betéti társaság látja el. A központi ügyeleti rendelő Kőszegen működik, az ellátott legnagyobb távolság 14 km, de a hegyvidéken épült üdülők, nyaralók megközelítése gyakran csak terepjáró gépkocsival lehetséges; o Emellett a védőnői ellátást is integrált, kistérségi formában működtetik; Mozgókönyvtár: kistérség területéhez tartozó 15 település közül 9 (Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó, Velem) részesült központi ellátórendszeri ellátásban az önkormányzati testületekkel megkötött együttműködési megállapodás alapján; Hulladékgazdálkodási feladatok: a Társulás vállalta a települési szilárd hulladék gyűjtésének és kezelésének megoldását, valamit a települési folyékony hulladék gyűjtését; Belső ellenőrzési feladat: egy fő kinevezett függetlenített belső ellenőr főállású alkalmazásával a Társulás látja el, akinek feladata a kistérségben működő önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységeinek lebonyolítása; Közbeszerzési feladatok ellátása; Kistérségi ügyintézés korszerűsítési feladat; Területfejlesztési feladatokat a Társuláson belül működő Kistérségi Fejlesztési Tanács keretében látja el. III.5. Kőszeg intézményi kapcsolatai Az alábbi táblázat bemutatja az Kőszegen illetékes közigazgatási szervezetteteket, illetve azok központjait. Az elmúlt években a közigazgatási hivataloknál (Pl. APEH, Munkaügyi Kirendeltségek) megfigyelhető volt a regionalizáció, régiós központok jöttek létre, melyek központi egységei, vagy vezetői sajnos nem a Kőszeghez közel 12

fekvő megyeszékhelyen, Szombathelyen székelnek. Az alábbi táblázatban szereplő intézmények többsége helyi, vagy megyei hatáskörű. Kőszegen illetékes intézmények és területi központjaik Intézmény típusa Központ Eljutási idő* APEH Győr 1 óra 30 perc Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Zalaegerszeg 1 óra 40 perc Magyar Államkincstár területi irodája Győr 1 óra 30 perc Területi Főépítészi Iroda Győr 1 óra 30 perc Magyar Geológiai Szolgálat Sopron 1 óra 20 perc Állategészségügy Szombathely 35 perc Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Szombathely 35 perc Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Szombathely 35 perc Erdészeti Igazgatóság Szombathely 35 perc Gyámhivatal (Önkormányzat Gyámügyi és Szociális Osztálya) Kőszeg Kőszeg Környéki Építésügyi Hatósági Társulás Lukácsháza 15 perc Kistérségi (NUTS4) tanács Kőszeg Szombathelyi Körzeti Földhivatal. Szombathely 35 perc Regionális Munkaügyi Központ Kőszegi Kirendeltsége Kőszeg Okmányiroda Kőszeg Polgárvédelmi Hivatal Kőszeg Rendőrkapitányság Kőszeg Tűzoltóság Kőszeg Városi Bíróság Kőszeg Városi Ügyészség Kőszeg Növényegészségügy Tanakajd 35 perc Állategészségügy Szombathely 35 perc Bányakapitányság Veszprém 2 óra Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Szombathely 35 perc Forrás: TEIR, *tömegközlekedéssel A megyeszékhelyen kiépült kiskereskedelmi központoknak (pl. METRO, TESCO, Interspar, Interfruct, Praktiker) elsősorban agglomerációs, megyei vonzerejük van. Ugyanakkor Kőszegen számos pénzintézet megtalálható, miközben sajnálatos módon a területi központjaik többnyire más településen (pl. Győr) vannak. A közintézmények közül a városban van három kistérségi határokat is túllépő vonzáskörzettel rendelkező oktatási intézménye: o ISES Társadalomtudományok és Európa-Tanulmányok Intézete Alapítvány Európa Ház Kőszeg, Amely Külföldi Diákok Számára Szervez master képzést, illetve nyári egyetemet. o Jurisics Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium, ahol többek között a megyei beiskolázású Arany János Tehetséggondozó Program is működik 13

o Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi És Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, amely széles szakterületével a megye, illetve a szomszédos kistréségek területéről vonz diákokat. o Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Beszédjavító Általános Iskola és Diákotthon, Speciális Szakiskola és Kollégium, mely intézménybe közel 500 diák jár, alapvetően megyei és regionális beiskolázású részlegei vannak. o Sos-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete Kőszeg, Ahová Az ország minden pontjáról érkeznek nevelőszülőkhöz gyerekek. 14

IV. Városi szintű helyzetelemzés A város aktuális társadalmi-gazdasági helyzetének, illetve folyamatainak áttekintése, kitérve a környező településekkel való kapcsolatára. IV.1. Társadalom IV.1.1. Demográfia A város lakossága: 12 016 fő volt 2006-ban, ami 2001 év végéhez képest 2,4 %-os (340 fő) növekedést jelent. A növekedés alapvetően a megyei szinten is kiugró pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető, amely éves szinten átlagosan mintegy 80-100 fő, ami próbálja ellensúlyozni a negatív természetes szaporodást. A számokból azt a következtetést lehet levonni, hogy Kőszeg vonzó lakókörnyezetet kínál. Kőszeg fő demográfiai adatai Mutató 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Népesség száma 11673 fő 11731 fő 11783 fő 11903 fő 11992 fő 11938 fő 12016 fő 0-14 évesek 16% 15,8% 15,7% 15,8% 15,5% 15,6% 15,5% 15-17 évesek 3,4% 3,3% 3,5% 3,3% 3,5% 3,4% 3,5% 18-59 évesek 62,7% 62,7% 62,4% 62,2% 62% 62% 61,7% 60-17,9% 18,1% 18,4% 18,6% 19% 19% 19,3% Élveszületések száma 95 107 106 108 96 109 107 Halálozások száma 116 129 164 144 158 175 145 Odavándorlások száma 525 552 639 641 701 593 661 Elvándorlások száma 552 518 529 507 558 606 580 Város KSH, Törzskönyvi adat Negatív tendenciaként jelentkezik azonban, hogy 2000-hez viszonyítva 2006-ban csökkent az egy főre jutó élve születések száma, igaz, csökkent az egy főre jutó halálozások száma is. Ám ezek az adatok is kedvezőbbek a megyei átlagnál. A város lakossága inkább idősödött az elmúlt években: ugyancsak 0,5 százalékponttal, de csökkent a 14 éven aluliak aránya és közel másfél százalékponttal nőtt a 60 év fölöttiek aránya. Terület, km 2 Demográfiai adatok térségi viszonylatban Lakónépesség az év végén fő változása a 2001. év végéhez, % a megyei százalékában Népsűrűség, fő/km 2 Természetes Élveszületés Halálozás szaporodás, fogyás ( ) ezer lakosra Belföldi vándorlási különbözet Kőszeg 55 12 016 2,4 4,6 219,8 8,9 12,1-3,2 6,8 Szombathely 98 79 534-2,8 30,2 815,6 9,2 11,7-2,5-3,1 Vas megye 3 336 263 251 78,9 8,6 12,9-4,3-0,7 Forrás: KSH, 2006 15

A lakosság ellátó rendszerének modernizálásához célszerű ismerni, hogy a korábbi időszak alapján milyen népesedési tendenciákkal lehet számolni. A www.nepinfo.hu a következő előrejelzést teszi a kőszegi kistérségre 1 : Kőszegi kistérség népesség-előrejelzése Mutató 2001 2006 2011 2016 2021 0-19 évesek 4 444 4 067 3 844 3 714 3 654 20-64 évesek 10 809 11 594 11 707 11 638 11 088 65+ évesek 2 507 2 645 2 821 3 166 3 688 Népesség száma 17 760 18 306 18 372 18 518 18 430 www.nepinfo.hu Az európai, országos tendenciáknak megfelelően várható az idősebb korosztály létszámának növekedése, míg 15 év alatt mintegy egy tanosztállyal csökkenhet a fiatalok száma a kistérségben. Ezt az előrejelzést csak egy vonzó környezet és a további jelentősebb bevándorlás változtathatja meg pozitív irányban. IV.1.2. Foglalkoztatás A foglalkoztatás területén negatív tendencia figyelhető meg Kőszegen. 1990 óta a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélküliek száma pedig több mint kétszeresére növekedett. A gazdaságilag inaktív keresők száma is jelentősen megemelkedett, ennek oka lehet a 60 év feletti népesség arányának növekedése, valamint a passzív munkanélküliek magas száma, vagyis azoké a munkanélkülieké, akik nem regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalnál, azaz nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez, és így az inaktívak között szerepelteti őket a KSH. Közülük nyílván jó páran Ausztriában dolgoznak, vagy illegálisan vállalnak munkát. Foglalkoztatási adatok 1990 2001 A foglalkoztatottak száma (fő) 5 288 4 802 15-29 éves foglalkoztatottak száma (fő) 1 486 1 349 30-39 éves foglalkoztatottak száma (fő) 1 708 1 090 40-54 éves foglalkoztatottak száma (fő) 1 870 2 082 55-59 éves foglalkoztatottak száma (fő) 209 239 60 és több éves foglalkoztatottak száma (fő) 9 42 A munkanélküliek száma (fő) 120 260 Az inaktív keresők száma (fő) 2 508 3 155 Az eltartottak száma (fő) 4 029 3 627 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat 1 Népesség előrejelzésben városi adatok nem állnak rendelkezésre. 16

A táblázat világosan rámutat, hogy mintegy 10%-kal kevesebb foglalkoztatott volt 2001-ben, mint 10 évvel korábban. A városban munkahelyek szűntek meg, szinte teljes mértékben leépültek a textilipari vállalkozások, melyek a városban a meghatározó foglalkoztatók voltak. Helyettük egy kábelkonfekció összeszerelő üzem létesült nagyszámú, többnyire betanított munkára felvett munkaerőt foglalkoztatva, míg tartja helyét a nagyobb foglalkoztatók között a téglagyár és a Kőszegi Ruhaipari Rt. A városban az oktatási intézmények is meghatározóak a foglalkoztatásban, habár e szférában is leépítések voltak az elmúlt években, miközben bezárt a MÁV által működtetett Általános iskola és Diákotthon. A munkahelyek szélesebb lehetőségét elsősorban Szombathely és Ausztria kínálja, ahol folyamatosan leépítik az adminisztratív korlátokat. A foglalkoztatási helyzet romlását támasztja alá az is, hogy jelentősen megnövekedett azon családok száma, ahol nincs foglalkoztatott, vagy csak inaktív kereső van. Évek Egy aktív keresős családok száma (db) Foglakoztatási helyzet a családokban Családok száma, ahol nincs foglalkoztatott (db) Családok száma, ahol csak inaktív kereső van (eltartotton kívül) (db) 1990 799 547 524 2001 995 689 629 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat IV.1.3. Munkanélküliség A városban országos viszonylatban relatív alacsony a munkanélküliség (2006-ban 5,1% volt), de 2000 óta folyamatosan növekedett a regisztrált munkanélküliek aránya. Ez indokolja, hogy további munkahelyek teremtésének elősegítése továbbra is fontos cél a város és kistérsége számára. Munkanélküliség Mutatók 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Regisztrált munkanélküliek száma 274 322 306 335 343 453 390 Munkanélküliségi arány (%) 3,7 4,3 4 4,4 4,5 5,9 5,1 Pályakezdő munkanélküli száma n.a n.a 29 36 26 38 27 Tartósan munkanélküliek száma (180 napon túl) 119 88 132 138 149 168 201 Általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzett munkanélküliek száma 4 7 5 5 7 7 10 Általános iskolát végzett munkanélküliek száma 79 125 97 109 108 155 121 Főiskolát vagy egyetemet végzett munkanélküliek száma 14 11 16 23 21 25 31 KSH, Törzskönyvi adat Munkanélküliek több mint 30%-a szakképzetlen álláskereső, miközben a tartós, 180 napon túl nyilvántartott munkanélküliek aránya folyamatosan növekszik (52%). A tartós munkanélküliek körében vélhetően összetettebb problémák (pl. képzettségi, szociális és egészségügyi problémák) nehezítik az elhelyezkedést. Ezek közül néhányuknak tud csak közcélú foglalkoztatást biztosítani a Városüzemeltető Kht., amely elégtelen ahhoz, hogy kiemelkedjenek nehéz helyzetükből. A tartós munkanélküliség csökkentése mellett nagy küzdelmet kell folytatni a pályakezdő munkanélküliség enyhítése érdekében is, amely 2006-ban elérte a 7%-ot. A 17

felsőfokú végzettségű munkanélküliek arány is közel 8% volt, amely egyértelműen mutatja a városban és a kistérségben a magasabban kvalifikált munkahelyek hiányát. Megyei viszonylatban elmondható, hogy Kőszegen magasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya a népességen belül, illetve ezen belül is magas a 180 napon túli álláskeresők száma. Az álláskeresőkön belül azonban a megyei átlagnál valamivel alacsonyabb a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. Város A nyilvántartott álláskeresők Nyilvántartott álláskeresők, 2006 A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A szellemi foglalkozásúak A pályakezdők aránya a munkavállalási korú népességből, % aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Kőszeg 5,0 2,6 51,5 22,3 6,9 Szombathely 3,2 1,4 43,8 27,1 9,1 Megyében városok átlaga 3,7 1,6 43,8 23,0 8,0 Forrás: KSH, 2006 Évek IV.1.4. Iskolázottság A város lakosságának iskolázottsága országos és megyei viszonylatban is átlagos. Az elmúlt 20 évben jelentősen megnőtt a felsőfokú végzettségűek száma, a népszámlálás idején a 7 éves és idősebb városi népesség 12%-a rendelkezett diplomával. A lakosság 26%-ának volt érettségije. Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy az ő számuk folyamatosan nőtt az elmúlt években. A 7 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzettek száma (fő) A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek száma (fő) Iskolázottsági adatok A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel (fő) A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül (fő) A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel (fő) A 7 éves és idősebb népesség (fő) 1980 153 2 912 1 685 1 566 51 566 6933 1990 156 3 960 1 345 1 864 841 2001 144 2 936 2 482 2 365 134 1 083 9144 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat Országos összehasonlításban a kőszegi kistérség iskolázottsága átlagos: alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek és magasabb a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya. Ennek oka lehet a relatív kevés munkalehetőség a felsőfokú végzettségűek számára, ami több esetben a helyi fiatalokat elvándorlásra készteti a nagyobb városokba. 18

Iskolázottság területi összehasonlítása Iskolázottság 2001 A 7 éves és idősebb népességből a max. 8 általánost végzettek aránya [%] 2001 A 7 éves és idősebb népességből a max. középiskolai végzettségűek aránya [%] 2001 A 7 éves és idősebb népességből az egyetemi és főiskolai végzettségűek aránya [%] 2001 Forrás: KSH, 2007 Ország Nyugat- Dunántúli régió Vas megye Kőszegi kistérség 24,8 25,1 25,7 26,5 39,2 41,4 41,2 41,3 11,4 9,7 9,1 9,1 Az oktatási intézményhálózat megfelelően kiépített, a városban két középiskola működik. A Jurisich Miklós Gimnáziumban van turisztikai képzés, így segítve a város és térsége turisztikai kapacitásaihoz szükséges humánerőforrás biztosítását. Sok helyi diák jár a szombathelyi szakiskolába, míg általában a helyi tanulók többsége megyén kívüli felsőoktatásban tanul tovább. Mivel a környéken viszonylag kevés a diplomások számára a munkahely, ezért egyre több felsőfokú végzettségű diák telepedik le más településeken, elhagyva a szülővárosát. IV.1.5. Lakossági jövedelmek Vas megyében az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 142.252 Ft, amely elmarad mind a regionális (143.703 Ft), mind az országos (157.607 Ft) átlagtól. Ha az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelmet nézzük, az is alacsonyabb a városban a megyei átlagnál. Kőszegen a megyei városi átlag 90%-a a személyi jövedelemadót képező jövedelem. Ennek lehet oka a közszféra átlagosnál nagyobb súlya, a szürkegazdaságban tevékenykedő vállalkozások, szolgáltatások nagyobb aránya, az Ausztriában végzett feketemunka is. Ugyanakkor a statisztikai adatok figyelmeztetőek, a nagyvállatoknál sok betanított munkást foglalkoztatnak alacsony bérköltséggel. Törekedni kell a magasabb hozzáadott értéket és magasabb végzettséget igénylő munkahelyek kialakítására. Ehhez szükséges új vállalkozások térségbe vonzása, meglévők innovációs tevékenységének ösztönzése és elengedhetetlen Szombathellyel összhangban a szakképzés rendszerének javítása. Város Személyi jövedelemadó, 2006 Az ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem személyi jövedelemadó Ft Szombathely 519 1 623 506 341 333 Kőszeg 454 1 399 804 245 496 Megyében a városok átlaga 510 1 549 916 308 051 Forrás: KSH 19

IV.2. Gazdaság IV.2.1. Működő vállalkozások A működő vállalkozások száma 2000 óta 5 %-kal csökkent Kőszegen. Ez ellentétes tendenciát mutat az országos viszonyokkal, ahol 2006-ra 10%-os növekedést regisztráltak. Működő vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma Kőszegen 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Változás (2000=100%) Összes 741 739 760 807 681 705 95% Ebből társas 242 250 266 288 240 247 102% Ebből egyéni 499 489 494 519 441 458 92% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat A városban 5 jelentősebb termelő vállalkozás működik, akik közül 2 létszáma haladja meg a 250 főt. Mindegyik vállalkozás 50 főnél kisebb, de leggyakoribbak a 10 fő alatti mikro-vállalkozások. A nagyvállalatok többségének külföldi tulajdonosa van, melyek sikeresen szerepelnek saját piacaikon. A kisebb vállalkozások többsége a helyi piacra termel, szükséges a segítésük, hogy termelékenységük, szolgáltatási minőségük javuljon, illetve növekedési esélyeik javuljanak. Működő vállalkozások száma Kőszegen létszám-kategóriák szerint Létszám-kategória Működő vállalkozások száma (db) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 0 és ismeretlen főt foglalkoztató 478 476 488 548 7 11 1-9 főt foglalkoztató 228 233 242 232 649 670 10-19 főt foglalkoztató 22 20 19 16 15 13 20-49 főt foglalkoztató 8 6 7 6 8 9 50-249 főt foglalkoztató 3 2 2 3 - - 250 és több 2 2 2 2 2 2 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat A regisztrált vállalkozások száma meghaladja a működő vállalkozásokét, melyek többsége a kereskedelemben és szolgáltatásban tevékenykedik. Csökkent a mezőgazdasági vállalkozások száma, melyek között meghatározó a gyümölcs-, szőlőtermesztéssel foglalkozók aránya. Ezen területen jelentős telepítések is voltak az elmúlt időszakban. Törekedni kell a térségben a termékek feldolgozottsági szintjének és eladhatóságának javítására. A városban és kistérségben megjelent a biotermesztés, biotermékek előállítása, mely termékek iránti kereslet várhatóan bővül a jövőben köszönhetően a társadalomban az egészség- és környezettudatosság elterjedésének. Megjegyzés: az önkormányzat adatvédelmi okokból nem adhatta ki a 10 legnagyobb helyi adó befizető vállalkozás adatait. 20

Működő vállalkozások száma Kőszegen gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Működő vállalkozások száma (db) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, vagy halgazdálkodás 30 36 37 40 21 18 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás 72 75 70 73 61 66 Építőipar 62 56 60 71 73 76 Kereskedelem, javítás 187 174 177 169 137 139 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 87 76 69 67 55 53 Szállítás, raktározás, posta távközlés 26 23 22 24 22 23 Pénzügyi közvetítés - - - - 21 33 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 149 166 187 206 153 154 Oktatás - - - - 36 38 Egészségügyi, szociális ellátás - - - - 20 21 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás - - - - 82 84 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat A rendelkezésre álló 2001-es adatok alapján legtöbben a (feldolgozó)iparban dolgoztak, annak ellenére, hogy számuk több mint 30%-al csökkent 1980 óta. Jelentős foglalkoztatási ágazat az oktatás, a kereskedelem, és a közigazgatás, ahol összességben több mint 1500 fő dolgozik. Közülük ki kell emelni a közigazgatást, ahol a foglalkoztatottak száma 1980 óta jelentősen növekedett. A turizmus jelentősége ellenére a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban 2001-ben kevesebb, mint 300 fő dolgozott, amely 1990 óta jelentős visszaesésnek mondható. Foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerint Nemzetgazdasági ágak 1980 1990 2001 A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban (fő) 128 203 84 A foglalkoztatottak száma az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) (fő) 2 738 2 280 1 880 A foglalkoztatottak száma az építőiparban (fő) 311 335 292 A foglalkoztatottak száma a kereskedelem, javításban (fő) 304 328 469 A foglalkoztatottak száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (fő) 185 336 293 A foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, posta, távközlésben (fő) 265 234 157 A foglalkoztatottak száma a pénzügyi tevékenységben (fő) 16 30 45 A foglalkoztatottak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban (fő) 82 41 138 A foglalkoztatottak száma a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban (fő) 164 294 413 A foglalkoztatottak száma az oktatásban (fő) 700 562 624 A foglalkoztatottak száma az egészségügyi, szociális ellátásban (fő) 195 321 237 A foglalkoztatottak száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban (fő) 319 318 170 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat 21

IV.2.2. Kereskedelem, vendéglátás Kereskedelmi üzletek számának változása mutatja, hogy miként változott a városban kereskedelmi üzletek életképessége, illetve a kiskereskedelem szerkezete. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, a városban a kereskedelmi üzletek száma 2000 óta 7%-kal növekedett, ugyanakkor a legnagyobb számban jelen lévő élelmiszer- és ruházati üzletek száma csökkent. A városban az elmúlt években nyílt két zöldmezős, nagyobb alapterülettű élelmiszerüzlet, miközben Szombathelyen és Ausztria közeli területein történt kereskedelmi fejlesztések sok Kőszegi vásárlót is vonzanak. Kereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek száma (db) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Változás (2000=100%) Kiskereskedelmi üzletek 203 202 202 201 203 217 217 107% Ebből élelmiszerjellegű 46 üzletek és áruházak 45 43 45 43 46 42 91% Ruházati szaküzletek 30 29 29 26 28 26 24 80% Vendéglátóhelyek száma 67 73 78 85 79 83 81 121% Ebből étterem, cukrászda 45 49 49 50 47 47 47 104% Bárok, borozók 21 23 22 23 24 23 21 100% Ebből munkahelyi étkezőhelyek 1 1 7 12 8 13 13 1300% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat A város turisztikai szempontjából lényeges, hogy a városban a vendéglátóhelyek kínálata 2000 óta - bár nem jelentősen, de - bővült. IV.2.3. Turizmus Turizmus szerepe jelentős a városban, a vendégéjszakák száma duplája az országos átlagnak. A kereskedelmi és a magán szállásférőhely 2006-ben a KSH adatai alapján összesen 663 volt, miközben mintegy 41 ezer vendégéjszakát töltöttek el a látogatók. 2000-hez viszonyítva azonban több mint 30%-os csökkenés volt a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában. További lehetőségek vannak a külföldi vendégek megnyerésében, hisz a vendégéjszakáknak csak 7,6 %-át töltötték el külföldiek a városban. A negatív tendencia ellensúlyozása érdekében szükséges a térség turisztikai kínálatának megújítása, egyedi vonzerők kiépítése! Kereskedelmi- és magánszálláshelyek együttes adatai Kőszegen Év Vendég Vendégéjszakák Összes ebből ebből férőhely Összesen összesen külföldi külföldi 2006 663 17 152 1 462 41 100 3 130 2005 742 18 212 1 866 43 842 4 513 2004 865 19 687 1 332 44 465 3 145 2003 899 19 931 1 253 48 906 3 065 2002 872 19 264 2 009 43 831 4 439 2001 763 14 748 1 735 45 273 8 105 2000 1 013 24 256 2 657 61 887 7 738 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat 22

Ha a fenti adatokat csak a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében vizsgáljuk, még markánsabban jelentkezik a csökkenő tendencia. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat tekintve 2000 óta 35%-os csökkenés figyelhető meg. Ezen belül a külföldiek által eltöltött éjszakák száma 62%-al esett vissza. Kereskedelmi szálláshelyek 2000 2006 Változás (2000=100%) Férőhely (db) 854 519 61% Vendég (fő) 23560 16295 69% Ebből külföldi 2647 1415 53% Vendégéjszaka (db) 59442 38689 65% Ebből külföldi 7675 2942 38% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat Az 1. sz. melléklet tartalmazza a turizmus részletező adatait. IV.2.4. Helyi adók A helyi adók bevétele is alacsony, 2007-ben közel 300 millió Ft helyi adót szedett be az önkormányzat. A befektetések ösztönzését indokolja a helyi adó bevétel növelésének szükségessége, miután jelenleg évi kb. 200 MFt értékű vagyon értékesítésével próbálják a város költségvetését egyensúlyba tartani, ami hosszú távon nem fenntartható. Legfőbb helyi adók 250 000 000 200 000 000 Iparűzési adó Ft 150 000 000 100 000 000 Gépjárműadó Ft 50 000 000 Ifadó Ft/éjszaka 0 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Vállalkozók kommunális adója Ft/fő évek Az adóbevételek összetételéből látszik, hogy a legmeghatározóbb az iparűzési adó bevétele és valószínű hosszabb távon az is marad az idegenforgalomhoz összehasonlítva, még akkor is ha megduplázódna a vendégéjszakák száma, illetve javulna az idegenforgalmi adó fizetési fegyelem, valamint a bevételekhez hozzászámítjuk az állami kiegészítést. 23

IV.3. Települési infrastruktúra IV.3.1. Lakáshelyzet 2001-hez képest 5 %-kal nőtt lakásállomány Kőszegen. Míg 2000-ben főként a kétés három szobás lakások építése volt népszerű, addig 2006-ban jóval több 4 és több szobás lakás épület, ami az új családi házak építésének köszönhető. (pl. Festetich utca) Ugyanakkor a lakásállomány növekedésének tendenciája csökkenő, amihez hozzájárulhatott az állami kedvezményekhez való hozzájutás szigorítása is. Lakásállomány Lakásállomány 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Változás (2000=100%) Lakásállomány n.a 4303 4364 4400 4455 4506 4529 105% (2001/2006) Épített lakások száma 66 35 61 36 62 53 24 36% 1 szobás 10-8 4 3 4 1 2 szobás 24 5 15 8 13 18 3 3 szobás 22 13 23 13 18 19 7 4 szobás 10 17 15 11 28 12 13 Megszűnt lakások száma 1 - - - 7 2 1 100% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat Megyei viszonylatban magas a száz lakásra jutó lakosok száma, azonban magasabb az épített lakások átlagos alapterülete is. Város Lakáshelyzet területi viszonylatban, 2006 Száz lakásra jutó lakos Épített lakások átlagos alapterülete, m 2 tízezer lakosra Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás 2000 2006 között épült lakások a 2006. évi lakásállomány százalékában Kőszeg 265 116 20 4 7,4 Szombathely 241 82 40 9 7,0 Megye 244 91 39 Forrás: KSH IV.3.2. Közműellátás A környezetvédelmi infrastruktúra mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál, Kőszegen. Szinte teljes mértékben megoldott az ivóvízellátás, csatornázottság, korszerű hulladékgazdálkodás folyik. A városban szennyvíz-csatornahálózat kiépítése majdnem teljes körű, miközben a háztartások közel 5 %-ka még nincs rácsatlakozva a szennyvízhálózatra. Ez országos szinten kifejezetten jó mutatónak számít, mivel az országban és a megyében is csak a lakások mintegy kétharmada van a szennyvízhálózatra csatlakozva. Korszerűsítették a szennyvíztisztító-telepet, ami a megyeszékhely és agglomerációja mellett Kőszeg és térsége szennyvízét is befogadja. 24

Közműellátás főbb adatai Közműellátás 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Változás (2000 = 100%) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 478 480 483 480 480 481 481 101% Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 390 409 410 410 410 410 410 105% Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 4178 4204 4232 4260 4283 4306 4403 105% Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 3734 3737 3774 3887 4121 4251 4333 116% Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (m3) n.a n.a n.a n.a 31,8 31,9 31,4 - Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia felhasználás (kwh) n.a n.a n.a n.a 2468,7 2491,5 2459 - Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás (m3) n.a n.a n.a n.a 1665,8 1584,5 1454 - Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 3885 3897 3957 3957 3992 4065 4108 106% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat A lakosság energiafelhasználásban csökkenő tendencia figyelhető meg: csökkent a háztartási fogyasztókra jutó gáz felhasználás, a villamos energia felhasználás mennyisége, illetve a vízfogyasztás is. IV.3.3. Településen belüli közlekedés A városban a gépjárművek száma 25%-kal nőtt az elmúlt 6 évben. A gépjárművek növekedése még nem hozott jelentős változást a városon belüli forgalomban, de a városközpontban a parkolás turisztikai, bevásárlási csúcsidőszakokban egyre nehezebb. Továbbá Kőszeg ás Szombathely viszonylatában működő tömegközlekedést is kevesebben veszik igénybe a gépjárművek nagyobb fokú használata miatta, mellyel párhuzamosan a két város közti személyes, gazdasági kapcsolatok is bővültek. Személygépkocsik száma (db) Személygépkocsi adatok 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Változás (2000 = 100) 2629 2741 2877 3045 3090 3182 3327 126,6% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat A KSH adatai alapján 2005 és 2006 között csökkentek a személysérüléssel járó közlekedési balestek. 2006-ban csak 15 közlekedési baleset járt sérüléssel a városban, melyben 23-an sérültek meg. Év Közlekedési balestek Személysérüléses közúti közlekedési baleset Személysérüléses közúti közlekedési balesetet szenvedett személy 2005 18 29 2006 15 23 2006/2005 83% 79% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat 25

IV.3.4. Műemlékek, természeti környezet A régióban Kőszegen lakosságszámához viszonyítva a városban található a legtöbb műemléképület. Kőszeg közel 12 ezres lakosságával ugyan nem a tágabb térsége legtőkeerősebb települése, de a kulturális örökség értékeivel és csodás természeti környezetével a turisztikai szempontból meghatározó település. A városban összesen 176 műemlék van. A legjelentősebbeket említve a történelmi belváros Vas megye, sőt a Nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó műemléki jelentőségű területe, a nemzeti kulturális örökség része. Jurisics tré, ahol megtalálható a Városháza, a Városkút, a Mária szobor, a Szent Imre és Szent Jakab templomok, a Hősök kapuja, a Patika múzeum, a Sgrafittós ház, a Lábas-ház és számos értékes épület. A városban további műemlék épületek találhatók a Várkörön, Fő téren, mely terület egyik, hanem a legmeghatározóbb épülete a Jézus Szíve templom. A város anyagi lehetőségeihez mérten foglalkozik a műemlék épületek felújítására. Részben pályázati forrásokból, állami támogatással ér el eredményt, miközben vállalkozások, lakosok számára visszatérítendő kölcsönt nyújt műemléképületek homlokzatot is magában foglaló felújítására. A város mellett a Kőszegi-hegységben található a Kőszegi tájvédelmi Körzet értékes növény és madárvilágával. A természeti értékek védelme miatt a hegyen kialakítottak fokozottan védett területeket, míg a városban az érdeklődők a Természetvédelmi látogatóközpontban nyerhetnek először bepillantást a Kőszegi hegység értékeibe. IV.4. Közszolgáltatások IV.4.1. Oktatás 2001-hez képest 2006-ra az óvodás gyermekek aránya 13%-al, az általános iskolai tanulók aránya pedig 9%-al csökkent, ami a város intézményhálózatának racionalizálását igényelte. Mindkét intézménytípus esetében 1-1 feladat-ellátási hely szűnt meg, amely változás a pedagógus létszámban is csökkenést eredményezett. A kedvező születési számok nem vetítenek elő további csökkenést sem óvodások, sem az általános iskolások körében, tehát nem szükséges további intézmény összevonás a gazdaságosabb oktatás miatt. A városban öt óvoda működik és szinte minden városrészre jut egy óvoda: Felsővárosi óvoda Központi óvoda Újvárosi Óvoda Kőszegfalvi óvoda SOS gyermekfalu óvodája A városban négy általános iskola van: Béri Balog Ádám Általános Iskola Bersek József Általános Iskola Árpád-Házi Szent Margit Általános Iskola Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Beszédjavító Általános Iskola Továbbá a városban működik a Budaker Gusztáv zeneiskola 26

Az alapítvány, az egyházi intézmények, illetve a Dr. Nagy László Gyógypedagógia Intézet általános iskoláján kívül a többi intézményt a Kőszegi Többcélú Kistérségi Társulás tartja fent. Főbb oktatási adatok Óvoda Általános iskola Évek Óvodás Óvodai Óvodaférőhely gyermek csoport pedagógus Osztályterem osztály tanuló pedagógus 2001 485 447 20 44 94 105 1596 160 2002 485 423 20 42 89 90 1609 171 2003 485 406 20 42 89 90 1605 173 2004 425 397 17 37 89 80 1556 170 2005 425 397 17 36 80 79 1442 154 2006 430 390 17 36 80 76 1452 152 2006/2001 89% 87% 85% 82% 85% 72% 91% 95% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat Az általános iskolások számának csökkenése ellenére 16%-al nőtt a középiskolások száma, amely a tanulási időszak meghosszabbodásával (pl. technikusi képzésen, felsőfokú szakképzésen való részvétel, érettségizettek nagyobb száma) magyarázható, illetve a szakképző iskolában új szakok indításával magyarázható. Ugyanakkor a város diákjai közül sokan tanulnak Szombathelyen, miközben a kőszegi középiskolák jó kollégiumi bázisuk ellenére sok vidéki diákot vonzanak. Például a Jurisics Miklós Gimnáziumban működik a kistelepülési hátrányos helyzetű gyerekeket befogadó Arany János programban lévő osztály is. Közoktatás igénybe vevőinek változása Oktatás, Változás 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 közművelődés (2001=100%) Általános iskolai Nincs nappali tagozatos adat tanulók 1596 1609 1605 1556 1442 1452 86% Középiskolai nappali Nincs tagozatos tanulók adat 767 768 795 897 905 893 116% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat 27