Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja Debrecen, 2004

Tartalom Előzmény 3 I. KONCEPCIÓ 4 1. Bevezető 5 2. Turisztikai tendenciák, Debrecen idegenforgalmi szerepe 5 2.1 A világturizmus és annak trendjei 5 2.1.1 Európa turizmusának jellemzői 8 2.2 Magyarország turizmusa és annak trendjei 10 2.3 Az Észak-Alföldi Régió turizmusa és annak trendjei 16 2.4 Hajdú-Bihar megye turizmusa és trendjei 18 2.5 Debrecen idegenforgalmi szerepének és trendjeinek elemzése 19 2.5.1 A kereslet jellemzői 19 2.5.2 Az előző évek trendjei 20 2.5.3 A lakosság idegenforgalmi preferenciái 25 2.5.4 Debrecen az észak-alföldi szocioökonómiai térben 27 2.5.5 Vonzerők 29 2.5.6 Megközelíthetőség 33 3. A további fejlesztésre javasolt turisztikai ágak 39 3.1 Egészségturizmus 39 3.2 Hivatásturizmus 41 3.3 Örökség-, vallási-, és kulturális turizmus 41 3.4 Sportturizmus 43 3.5 Természeti turizmus 43 3.6 Vadász- és horgászturizmus 44 3.7 Kerékpáros-, vízi-, lovas turizmus 44 3.8 Gasztronómiaturizmus 45 3.9 Célcsoportok 45 3.10 Fő javaslataink a debreceni turizmus fejlesztése tekintetében 50 4. Mozgósítható pénzforrások 52 4.1 Saját források 52 4.2 Külső hazai források 52 4.3 Külső nemzetközi források 53 5. SWOT-Analízis 54 II. STRATÉGIAI PROGRAM 55 1 Bevezetés 56 2 A helyzetfeltárás legfontosabb megállapításai 57 2.1 A kereslet jellemzői 57 2.2 A kínálat jellemzői 59 3. Debrecen Idegenforgalmi SWOT-Analízise 64 4. A stratégia összefoglalása, a célpiramis 65 5. A fejlesztési prioritások 69 5.1. prioritás Gyógy és termálturizmus 69 5.2. prioritás Hivatás és konferenciaturizmus 72 5.3. prioritás Kulturális-, vallási és örökségi turizmus 74 5.4. prioritás Aktív turizmus 76 5.5 prioritás Sportturizmus 78 5.6 prioritás Gasztronómiaturizmus 80 5.7. prioritás Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén 82 5.8 prioritás Szektor-semleges területek fejlesztése 84 6. A megvalósítás keretei 86 1

6.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők 86 6.2. A finanszírozás 86 6.3 Ellenőrzési (monitoring) rendszer 87 III. OPERATÍV PROGRAM 88 1. Bevezető 89 2 A stratégia összefoglalása, a célpiramis 91 3. Az intézkedések bemutatása 93 I. prioritás Gyógy és termálturizmus 93 II. prioritás: Hivatás és konferenciaturizmus 96 III. prioritás - Kulturális-, vallási és örökségi turizmus 101 IV. prioritás: Aktív turizmus 105 V. prioritás. Sportturizmus 111 VI. prioritás: Gasztronómiaturizmus 114 VII. prioritás: Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén 118 VIII. prioritás Szektor-semleges területek fejlesztése 123 4. A fejlesztési prioritások és a stratégiai célok kapcsolatrendszere 127 5. A fejlesztési prioritások megvalósítási időtávja 128 2

Előzmény 2001-ben a Debrecen Megyei Jogú Város elkészíttette a város középtávú turizmusfejlesztési koncepcióját. Az azóta eltelt időben azonban jelentős változások álltak be mind a világturizmus folyamataiban, mind hazánk gazdasági fejlődésében, mind pedig Debrecen város idegenforgalmi szerepkörében. Ezért a város vezetése fontosnak tartotta felülvizsgálni idegenforgalmi stratégiáját, amelyet így az időközben elkészített országos, regionális és megyei dokumentumokkal is összhangba lehet hozni, érvényesíteni lehet benne azok súlypontjait. Emellett pedig az Európai Unióhoz történt csatlakozás hatásait is figyelembe véve, a város szélesebb keretek közti érvényesülésének teremti meg az alapját. A benyújtott pályamunkák alapján a programozással kapcsolatos szakmai feladatok elvégzésére Debrecen Megyei Jogú Város a GEOLIN Bt.-t bízta meg, Dr. Dávid Lóránt főiskolai docens (Károly Róbert Főiskola Turizmus Tanszék) lektorálása mellett. A programozási dokumentum első részében, az Európai Unióban használt módszertannak megfelelően Debrecen város idegenforgalmi koncepciója kerül bemutatásra, ezt követi a stratégiai, majd az intézkedéseket tartalmazó operatív program. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a térségre már korábban elkészült, hasonló jellegű tanulmányok legfontosabb megállapításait és Debrecen korábban készített idegenforgalmi dokumentumait. Ezek közül kiemelkedő szerepet töltött be Az Észak-Alföldi Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja, illetve Az Észak- Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja, Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója, Debrecen Középtávú Idegenforgalmi Koncepciója. A koncepció szerkezetének kialakításakor csakúgy, mint a tervezés későbbi fázisaiban is kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Emellett fontos szempontként szerepelt a Főnix-tervnek történő megfeleltetés. Röviden, a főbb fejlesztési irányok a Főnix-tervben a következők, amelyeknek igyekeztünk prioritást biztosítani már a tervezést előkészítő munkafázisban: - A nemzetközi repülőtér fejlesztése, mint stratégiai cél. Itt legfontosabb a fogadóépület bővítése, az irányítótorony átalakítása, új informatikai rendszer telepítése, további parkolók és garázsok kialakítása. - A turisztika fejlesztése alapvető érdek, hogy elősegítsük a pihenéssel párosuló turizmust, a gyógy-, a kulturális- és rendezvényturizmust, az ifjúsági- és sportturizmust, valamint az üzleti- és konferenciaturizmust. Ezt a célt szolgálja a Kölcsey Konferencia központ megépítése, ahogy a Főnix-terv része a Kassai úti campus területén egy nyilvános, 50 m-es feszített víztükrű, fedett uszoda létesítése is. - Új Nagyerdei Stadion építése: a Főnix-terv keretében a régi Nagyerdei Stadion helyén egy új, világszínvonalú aréna épülhet fel. A 22.000 néző befogadására képes létesítményben többek között szálloda, étterem és egy fittnes-wellness központ is helyet kap. A Nagyerdő új meghatározó építménye a jelenlegi stadion telekhatárain belül épül fel. 3

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja I. KONCEPCIÓ 4

1. Bevezető A turizmus területén kedvező a helyzet a világgazdaságban, hiszen a jelen és a jövő legdinamikusabban növekvő iparágáról van szó. Magyarország és azon belül Hajdú-Bihar megye és Debrecen helyzete jónak mondható, hiszen több helytálló, egymással összehangolt, egy irányba mutató terv létezik. A tervek megvalósításán munkálkodó szervezetek feladatai meghatározottak, tevékenységükkel beágyazódnak a nemzetgazdaság és a közszféra mindennapi működésébe. Az ország, a régió, a megye, - csakúgy mint a települések némelyike elhatározásait kialakította, fejlesztési tervekben és programokban megfogalmazta középtávú feladatait. Konzorciumunk arra vállalkozott, hogy az elkészült fejlesztési dokumentumokat áttanulmányozva összefoglalja a célkitűzéseket. Röviden áttekintettük Debrecen turisztikai helyzetét, a fejlesztésre javasolt turisztikai ágakat, valamint a fejlesztési programokon belül az egyes intézkedéseket. Célunk a legfontosabb idegenforgalmi termékek feltárása, a turisztikai szakemberek véleményét is felhasználva a befektetési lehetőségek feltérképezése, a kormányzat által meghirdetett pályázati lehetőségek minél teljesebb kihasználása, a turisztikai vállalkozások hozamának jelentős növelése. Meggyőződésünk szerint munkánk eredményes, ha ezen dokumentum - a turizmusba befektetni szándékozókat projektjeink megvalósítása irányába orientálja, segíti a tőke Debrecenbe vonzását, - elősegíti, hogy a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program és a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési programjainak megvalósítására meghirdetésre kerülő pályázatok, valamint a megyei, regionális területfejlesztési pályázatok és a vidékfejlesztési pályázatok kiírásaiban megnyíljanak projektjeink finanszírozási lehetőségei, - elősegíti az összefogást és az együttműködést a Debrecen térségének turizmusban érdekelt vállalkozói, szervezetei és önkormányzatai között, illetve megfelel a Főnix-tervnek - valamint összefoglalást nyújt Debrecen turizmus-fejlesztésben tevékenykedő szervezetei számára a közös célok megvalósítása érdekében megtenni szükséges lépésekről. 2. Turisztikai tendenciák, Debrecen idegenforgalmi szerepe 2.1 A világturizmus és annak trendjei A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata. Századunk jelenségéről beszélhetünk, hiszen tömeges elterjedése a múlt századra tehető. Legnagyobb piaca Európa, melynek döntő része az EU és az EFTA térségére koncentrálódik. Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére, 457,3 millió főről 714,6 millió főre nőtt a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) szerint, amely éves szinten átlagosan 3,1%-os növekedésnek felel meg. 2002-ben a legjelentősebb fogadóterületnek Európa számított 411,0 millió turistaérkezéssel (+2,4%-os növekedés 2001-hez képest), amely az összes turistaérkezés 57,5%-a. Mindez visszaesést jelent 5

az 1990-ben mutatott 61,8%-os piaci részesedéshez képest, amelynek oka, hogy Európában a világátlagnál alacsonyabb ütemben bővült (átlagosan évi 3,2%-kal) a nemzetközi turistaérkezések száma a vizsgált időszakban. A turistaérkezések tekintetében a kilencvenes években második helyen álló Amerikát (120,2 millió fő) 2002-re megelőzte a korábban harmadik helyen álló Kelet-Ázsia és Óceánia (124,7 millió fő), köszönhetően annak, hogy 1990 és 2002 között Amerikában az átlagosnál kisebb (átlagosan évi 2,2%-kal), míg Kelet-Ázsia és Óceánia régióban az átlagosnál nagyobb (átlagosan évi 7,0%-kal) mértékben növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma. Az általa közvetlenül és közvetett módon teremtett munkahelyek száma 212 millió volt, ami az összes foglalkoztatottak 10,7 %-át jelenti. Az előrejelzések szerint 2005-re a turizmus további 125 millió munkahely teremtésében vállalhat szerepet. Az EU területén ez az adat 1995-ben 19,4 millió volt, ami az összes foglalkoztatottak több mint 13 %-a és várhatóan 2005-re további 8,7 %-kal nő majd. A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben, évente átlagosan 8,7%-kal növekedtek a vizsgált időszakban, és az 1990-ben regisztrált 206,8 milliárd USD-ról 2002-re 512,1 milliárd USD-ra nőttek. A nemzetközi turisztikai bevételeket tekintve szintén Európa áll az élen, 2002-ben mintegy 259,0 milliárd USD bevételt realizálva. Részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében (49,8%), és az éves átlagos növekedési ütem is Európában volt a legalacsonyabb 1990 és 2002 között, mintegy 7,8% A turisztikai bevételeknek a turistaérkezéseknél dinamikusabb növekedése következtében az egy főre jutó költés az 1990-ben regisztrált 452,2 USD-ról 2002-re 756 USD-ra emelkedett. Az egy főre jutó költés értéke Európában az átlagosnál kisebb, mintegy 644 USD volt 2002-ben, amely évente 4,4%-os növekedést jelent 1990 óta (398 USD/fő). Nemzetközi turisztikai bevételek alakulása, 2003 USD EUR Változás (%) Piaci Milliárd Egy Milliárd Egy (helyi pénznemben részesedés érkezőre érkezőre változatlan áron) (%) eső bevétel eső bevétel 2002 2003 2003 2002 2003 2003 2002/20012003 /2002 2003 Európa 240,5 281,9 700 254,3 249,2 620-1,8-2,8 54,8 Ázsia és94,7 88,6 740 100,1 78,3 660 5,1-11,1 17,2 Óceánia Amerika 114,3 115,8 1030 120,8 102,3 910-4,8-0,3 22,5 Afrika 11,8 14,0 460 12,6 12,5 410 2,0-2,6 2,7 Közel- 13,0 14,1 460 13,7 12,5 410 11,6 17,1 2,7 Kelet Világ összesen 474,2 514,4 740 501,6 454,8 660 0,3-2,2 100 Forrás: WTO 6

Nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 2003 (millió fő) Változás 2003 /2002 (%) Piaci részesedés (%) Európa 401,5 0,4 57,8 Ázsia és Óceánia 119,1-9,3 17,2 Amerika 112,4-2,1 16,2 Afrika 30,5 4,9 4,4 Közel-Kelet 30,4 10,3 4,4 Világ összesen 694,0-1,2 100 Forrás: WTO, A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2003 Ország 2002 2003 Változás (millió fő) (millió fő) 2003/2002 (%) 1 Franciaország 17,0 75,0-2,6 2 Spanyolország 52,3 52,5 0,3 3 USA 41,9 40,4-3,6 4 Olaszország 39,8 39,6-0,5 5 Kína 36,8 33,0-10,3 6 Nagy-Britannia 24,2 24,8 2,6 7 Ausztria 18,6 19,1 2,6 8 Mexikó 19,7 18,7-4,9 9 Németország 18,0 18,4 2,4 10 Kanada 20,1 17,5-12,7 Forrás: WTO 2003-ban a világ nemzetközi turisztikai bevételei elérték az 514,4 milliárd USD-t, ami 40 milliárd USD-vel haladta meg a 2002. évi eredményeket. Figyelembe véve azonban a dollár és az euró árfolyamában bekövetkezett jelentős változásokat - a dollár mintegy 20%-os leértékelődése az euróval szemben, amelynek eredményeként míg 2002-ben egy euró 0,95 dollárt ért, 2003-ban értéke 1,13 dollárt tett ki - a turisztikai bevételeket euróban vizsgálva 2003-ban 2,8%-os visszaesés volt tapasztalható. A 2003. évi árfolyam alakulásokat és az inflációt tekintve, a világ nemzetközi turisztikai bevételei az elmúlt évben 2%-kal csökkentek (ezen számítások alapján 2002-ben 0,3%-os növekedés volt tapasztalható)- 2003-ban a Közel- Kelet kivételével a nemzetközi turisztikai bevételek csökkenését regisztrálta minden régió. Európában a gazdasági helyzet alakulása az, utazásokat is nagymértékben befolyásolta. Míg a nemzetközi turistaérkezések száma 0,4%-kal nőtt, a turisztikai bevételek 3%-kal maradtak el a 2002. évi adatoktól. Az afrikai kontinens hasonló eredményeket realizált: a nemzetközi turistaérkezések száma 4,4%-kal emelkedett, a bevételek azonban 2,6%-os visszaesést mutattak. 1996 és 2000 között a világ nemzetközi turisztikai bevételeinek volumene a turistaérkezések számánál nagyobb mértékben emelkedett, ezt követően azonban kedveltebbé váltak a rövidebb, illetve olcsóbb utazások, amelyeket a közlekedésre és a szálláshelyre fordított kiadások csökkentése jellemez. Mindemellett az elmúlt években megfigyelhető volt a közeli, szárazföldön elérhető desztinációk előtérbe kerülése. Az árfolyamváltozások az egyes kontinensek piaci részesedését is befolyásolták. Míg Európa 2002-ben a világ turisztikai bevételeinek 51 %-át mondhatta magáénak, I 2003-ban a bevételek 55%-a realizálódott a kontinensen. 7

2003-ban a világ tíz legkedveltebb desztinációja a nemzetközi turistaérkezések mintegy felét regisztrálta. A 2002. évhez képest az első négy helyen nem történt változás, mind az érkezések, mind a bevételek tekintetében a legnagyobb fogadó országok továbbra is Franciaország, Spanyolország, az USA és Olaszország maradtak. Kanada esetében a turistaérkezések száma 13%-kal csökkent, aminek következtében előrébb lépett Ausztria, Németország és Mexikó. A turisztikai bevételek Kínában, azon belül Hongkongban jelentősen visszaestek, 2003-ban Görögország lépett be új desztinációként a tíz legtöbb nemzetközi turisztikai bevételt realizáló fogadó ország közé. A WTO által készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a világ turizmusának 2003 végén tapasztalt fellendülése várhatóan 2004-ben is folyatódik, aminek hátterében fontos szerepet játszik a főbb küldő piacok gazdaságának pozitív alakulása. A világban tapasztalható bizonytalanság, terrortámadások ellenére a fogyasztói bizalom növekedése figyelhető meg. A WTO Barometer felmérésben résztvevő országok többsége 2004 első hónapjaiban a turisztikai mutatók tekintetében növekedést regisztrált, aminek hátterében részben a meglehetősen alacsony 2003. évi bázisadatok állnak. Ezt figyelembe véve az elmúlt év veszteségeit kompenzáló növekedés volt tapasztalható mindenhol, ezen belül is kiemelkedő eredményeket értek el az ázsiai országok. A világ turizmusának 2004. évi alakulását pozitívan befolyásolja a javuló gazdasági és világpolitikai helyzet és I a fogyasztói bizalom helyreállása. Az olyan bizonytalansági tényezők, mint az esetleges terrortámadások és a magas olajárak az előrejelzések szerint a turizmust kismértékben érintik. A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turisztikai bevételek alapján, 2003 Ország 2002 2003 Változás 2003/2002 Változás 2003 /2002 (milliárd USD) (milliárd USD) (%) (%, helyi pénznemben) 1 USA 66,5 65,1-2,2-2,2 2 Spanyolország 33,6 41,7 24,1 3,7 3 Franciaország 32,3 36,6 13,2-5,4 4 Olaszország 26,9 31,3 16,2-2,8 5 Németország 19,2 23,0 20,0 0,3 6 Nagy-Britannia 17,6 19,4 10,5 1,4 7 Kína 20,4 17,4-14,6-14,6 8 Ausztria 11,2 13,6 21,0 1,2 9 Törökország 11,9 13,2 10,9 10,5 10 Görögország 9,7 10,7 9,9-8,2 Forrás: WTO 2.1.1 Európa turizmusának jellemzői 2003-ban az európai kontinensen 401,5 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. ami a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 57,8 %-át tette ki. A 2002. évhez képest az Európát felkereső turisták száma 0,4 %-kal nőtt, szemben a világ egészét jellemző 1,2 %-os csökkenéssel. Európán belül a turistaérkezések számában Kelet- Közép-Európa regisztrálta a legnagyobb mértékű növekedést (4,7%), a Nyugat-Európába érkezők száma ezzel szemben 1,4%-kal esett vissza az elmúlt évben. A forgalom szempontjából a legjelentősebb régió Dél- Európa, illetve a mediterrán térség, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 21.2 %-át mondhatta magáénak 2003-ban. Ezt követte Nyugat-Európa (20%), Kelet- Közép-Európa részesedése 9,8%-ot tett ki. 8

Az európai kontinens 2003-ban 249,2 milliárd euró nemzetközi turisztikai bevételt regisztrált, ez helyi pénznemben és változatlan áron számolva - 2,8%-kal maradt el a 2002. évi adatoktól. A világ turisztikai bevételeinek 54,8%-a realizálódott Európában. A turistaérkezések számához hasonlóan, a két legjelentősebb régió a bevételek tekintetében is Dél-Európa, pontosabban a mediterrán térség (a világ turisztikai bevételeinek 22%-a) és Nyugat-Európa (a világ turisztikai bevételeinek 20 %-a volt. Kelet- Közép-Európában a turisztikai bevételek az elmúlt évben elérték a 22,5 milliárd eurót (-4,3%), ezzel a világ turisztikai bevételeinek 5%-át mondhatta magáénak a régió. 2003-ban Európában az egy turistaérkezésre eső bevétel 620 eurót tett ki, ami csupán kismértékben maradt el a világátlagtól (660 euró). Európán belül ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg, míg az Észak-Európába érkezők átlagosan 760 eurót, a Közép- Kelet-Európába érkezők mindössze 330 eurót költöttek személyenként és utazásonként átlagosan. A bizonytalanság, illetve a 2004. március 11-i madridi események ellenére, Európa turizmusa pozitív eredményeket mutatott 2004 első hónapjaiban. A gazdasági helyzet javulása, az erős euró, illetve a tengerentúlról érkezők számának növekedése számos európai desztinációban éreztette jótékony hatását. Észak-Európán belül 2004 első négy hónapjában a Nagy-Britanniába érkezők száma 14,5%-kal nőtt, Izland 12,3%-os, Írország és Norvégia egyaránt 7,3%-os növekedést regisztrált. Ennek hátterében fontos szerepet játszott az Amerikai Egyesült Államokból érkezők számának emelkedése (Nagy-Britannia esetében + 17%, Írország esetében + 20%). Nyugat-Európában 2004 első hónapjaiban Németország l0%-kal, Ausztria 4,6%.kal, Hollandia pedig 3,6%-kal több nemzetközi turistaérkezést regisztrált az előző év azonos időszakához képest. A Franciaországba érkezők száma 1,4%-kal nőtt, amelyet pozitívan befolyásolt a Kínával az ADS státuszról aláírt egyezménye (amely az Európai Unió számára lehetővé teszi a kínai turistacsoportok fogadását), illetve növekedés jellemezte az amerikai és a japán piacot is. Ezzel szemben 2004 első negyedévében a turisztikai bevételek volumene 0,8%-kal csökkent Franciaországban. Kelet- Közép-Európa turizmusa 2004 első hónapjaiban növekedést könyvelhetett el, Bulgáriába 25,3%-kal, Észtországba 22,2%-kal, Lengyelországba 19,8%-kal, Lettországba 17,4%-kal, Magyarországra pedig 13,7%-kal többen érkeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A nemzetközi turistaérkezések számában csökkenést regisztrált Litvánia (-4,7%) és Szlovákia (- 0,6%). A turisztikai bevételek 28,8%-kal nőttek Bulgáriában, Ukrajnát 22,9%os növekedés jellemezte, Magyarországon ezzel szemben 2004 első negyedévében a turisztikai bevételek 11,9%-kal maradtak el 2003. év azonos időszakához képest. A régió turizmusát pozitívan befolyásolta az Európai Unió bővítése, valamint az euróhoz képest kedvező árfolyamalakulás. Dél-Európában, illetve a mediterrán térségben több desztináció is jelentős növekedést realizált 2004 első hónapjaiban. Az Izraelbe érkezők száma 85,8%-kal, a Törökországba érkezőké 50,8%-kal, a Szerbia és Montenegróba érkezőké 19,4%-kal, az Olaszországba érkezőké pedig 18,5%-kal emelkedett. Portugália ezzel szemben 3,9%kal, Málta 1,6%-kal kevesebb nemzetközi turistaérkezést regisztrált a vizsgált időszakban, A turisztikai bevételek Törökországban 42,6%-kal haladták meg 2003. év azonos időszakát, Szlovéniát 8,9%-os növekedés jellemezte. A nemzetközi felmérések szerint az ezredforduló turisztikai keresletére európai viszonylatban az alábbiak jellemzők: a turizmusban a lakosság több mint fele részt vesz, ezen belül is a legaktívabb a 25-39 éves korosztály, akiket a 40-54 évesek és a 25 év alatti fiatalok csoportja követ, az utazási intenzitás az iskolai végzettséggel és jövedelmekkel egyenes arányban áll, azokkal párhuzamosan nő, 9

egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, azaz gyakoribbá válik a második, sokszor a harmadik szabadság kivétele, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen, az utazók 61%-a partnerével, 25%-a nem nagykorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik (az egyedül utazók többsége 55 év feletti, magasabb végzettségű, de alacsonyabb jövedelmű, főként nyugdíjas nő), leggyakoribb közlekedési eszköz a gépkocsi (58%), amit a repülő (31 %) és a vonat (10 %) követ, a szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16%), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ, az úti cél kiválasztás fő szempontjai a természeti környezet (49 %), a célterület klímája (45 %), a költségek (35 %) és a szállásdíjak mértéke (33 %). A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet valamint a minőség együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít. 2.2 Magyarország turizmusa és annak trendjei Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedésének és jó turisztikai adottságainak köszönhetően a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentősebb fogadóországai között található: 2002-ben a 12. legnagyobb turistafogadó desztináció volt a világon, és a 8. legnagyobb Európában. A turistaérkezések száma alapján megállapított rangsorban a WTO adatai szerint Magyarország megelőzi többek között Görögországot, Portugáliát és Svájcot is. Forrás: Magyar Turizmus Rt. 10

2003-ban 3 517 kereskedelmi szálláshely összesen 85 465 szobával és 347 277 férőhellyel működött Magyarországon. A korábbi évekhez hasonlóan a szállodák kínálták a férőhelyek 31,6%-át, ezen belül a háromcsillagos hotelek részesedése volt a legmagasabb (45,8%). A kereskedelmi szálláshelyek további mintegy egyharmada (30,7%) a kempingekben volt megtalálható. A hazai kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás terén a panziók szerepe továbbra is jelentős, ebben a szegmensben regisztrálták a férőhelyek 14, 1%-át A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának megoszlása típusok szerint, 2003 EgységSzoba Férőhely Szálloda összesen 822 46 252109726 5 csillagos 14 3275 6859 4 csillagos 89 10653 23 552 3 csillagos 414 21449 50 263 2 csillagos 224 8 127 21 579 1 csillagos 81 2748 7473 Panzió 1439 17839 48 908 Turistaszálló 315 8591 35 859 Ifjúsági szálló 128 5 S19 21523 Nyaralóház 480 7264 24 654 Kemping 333-106616 Mindösszesen 3517 85 465347277 Forrás: KSH A napjainkra kivívott előkelő pozíciót Magyarország az 1980-as években alapozta meg, 1980 és 1990 között 9,7 millió főről 20,5 millió főre emelkedett a turistaérkezések száma a világ turizmusának átlagos növekedési ütemét (4,9%) jóval meghaladó 11,8%-os éves növekedési ütemnek köszönhetően. Az 1980-as évek mennyiségi növekedésével ellentétben az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte. A vasfüggöny leomlását követően 1991- ben és 1993-ban még emelkedett a külföldi turistaérkezések száma Magyarországon az előző évhez képest, azonban a kelet-európai országok iránti, az évtized elejét jellemző érdeklődés, a kuriózum. keresés hatásának megszűnése, a többi volt szocialista ország népszerűségének növekedése, illetve a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldőpiacok gazdasági nehézségeinek hatására 1994-től 1999-ig a turistaérkezések száma fokozatosan csökkent Magyarországon: 1999-ben 14,4 millió külföldi turista kereste fel hazánkat. 2000 és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra érkező turisták száma, becslések szerint 2003-ban 15,78 millió turista kereste fel Magyarországot, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 2,21%-át jelentette. A magyarországi turistaérkezések számának csökkenése mellett a világon az összes nemzetközi turistaérkezés száma fokozatosan emelkedett, így 2002-re hazánk piaci részesedése (2,21%) az 1993-as érték felére csökkent, a fogadó országok rangsorában azonban - a továbbra is rangos - 13. helyen végzett. Az egyes turisztikai régiókba érkező vendégek hovatartozását az alábbi táblázat foglalja össze. 11

A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján, 2003 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1-5. hely összesen Balaton Magyarország Németország Ausztria Dánia Hollandia 91,8% Budapest- Közép- Dunavidék Dél-Alföld (38,9%) Magyarország (21,5%) (38,8%) Németország (11,2%) Magyarország (76,0%) Németország (8,8%) Dél-Dunántúl Magyarország Németország (73,1%) (14,9%) Észak-Alföld Magyarország Németország (62,5%) (19,2%) Észak- Magyarország Németország Magyarország (84,1%) (3,9%) Közép- Magyarország Németország Dunántúl (65,0%) (12,9%) Nyugat -Magyarország Németország Dunántúl (53,8%) (22,4%) Tisza-tó Magyarország Németország (69,7%) (10,6%) Ország Magyarország Németország összesen (46,1%) (19,6%) Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A belföldi vendégforgalom jellemzői (5,6%) Olaszország (6,6%) Románia (1,6%) Ausztria (2,1%) Lengyelország (4,2%) Lengyelország (2,6%) Hollandia (5,1%) Ausztria (11.0%) Lengyelország (4,3%) Ausztria (3,9%) (4,3%) Nagy- Britannia (5,6%) Hollandia (1,4%) Csehország (1,3%) Ukrajna (2,2%) Hollandia (1,0%) Románia (3,2%) Svájc (2,6%) Szlovákia (2,8%) Olaszország (2,6%) (4,2%) Spanyolország (4,1%) Olaszország (1,4%) Hollandia (1,1%) Oroszország (1,8%) Csehország (0,9%) Ausztria (2,3%) Csehország (1.2%) Hollandia (1,9%) Hollandia (2,3%) A belföldi vendégek száma 2003-ban országos átlagban 6,5%-kal növekedett. A vendégek száma legnagyobb mértékben, 20,8%-kal a Tisza-tónál emelkedett, a növekedés 15,1% volt a Dél-Alföldön, 11,9% a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 7,3% (3. táblázat). Amennyiben a belföldi forgalom régiók közötti megoszlását vizsgáljuk, megállapítható, hogy a belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2003-ban- A belföldi vendégek közül a legtöbben, 16,9% a Balaton régiót választotta úti célul az elmúlt évben. Második helyen szerepelt a Budapest-Közép-Dunavidék, ahová a belföldi vendégek 16,4%-a utazott, ezt követte az észak-magyarországi (15,6%) és a nyugat-dunántúli (12,3%) régió A vendégek számához hasonlóan a vendégéjszakák száma (+0,6%) is növekedést mutatott az elmúlt évben. A legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúlon (+17,2%), a Tisza-tónál (+15,9%), a Dél-Alföldön (+12,8%) és a Nyugat-Dunántúlon (+8,7%) emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma 2003-ban. A belföldi vendégéjszakák regionális megoszlását vizsgálva 2003-ban a Balaton régió állt az első helyen, ahol a vendégéjszakák egyötödét (21,4%) regisztrálták Ezt követte a Budapest- Közép-Dunavidék (14,5%) és. Észak-Magyarország (14,0%). 49,0% 89,2% 92,5% 89,9% 92,8% 88,5% 91,0% 89,3% 74,5% 12

A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma turisztikai régiónként, 2003 Külföldi (fő) Változás 2003/2002 (%) Belföldi (fő) Változás 2003/2002 (%) Összesen (fő) Változás 2003/2002 (%) Balaton 488 986-9,7 567614 +5,0 1 056 600-2,3 Budapest-Közép- 1 709 233 +1,7 551 260 +0,9 2 260 493 +1,5 Dunavidék Dél-Alföld 105696-6,3 335 553 +15,1 441 249 +9,1 Dél-Dunántúl 74 660-9,4 317869 +5,8 392 529 +2,5 Észak-Alföld 122792-6,7 369 598 +5,6 492 390 +2,3 Észak- 85 643-3,7 523 888 +5,5 609 531 +4,1 Magyarország Közép-Dunántúl 76 434-3,8 201 652 +11,9 278 086 +7,1 Nyugat -Dunántúl 263 476-4,7 415 550 +7,3 679 026 +2,3 Tisza-tó 21304 +9,5 84 286 +20,8 105 590 +18,3 Ország összesen 2 948 224-2,2 3 367 270 +6,5 6315494 +2,3 Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma turisztikai régiónként, 2003 Külföldi (éjszaka) Változás 2003/2002 (%) Belföldi (éjszaka) Változás 2003/2002 (%) Összesen (éjszaka) Változás 2003/2002 (%) Balaton 2 883 593-10,4 1 832031 +3,2 4715624-5,6 Budapest-Közép- 4 550 963 +4,1 1 244 576 +0,9 5 795 539 +3,4 Duna vidék Dél-Alföld 252 174-4,1 796 392 +12,8 1 048 566 +8,2 Dél-Dunántúl 270 153-9,9 734 220 +8,1 1 004 373 +2,6 Észak-Alföld 582 600-13,7 971 764 +3,7 1 554 364-3,6 Észak- 221518-13.4 1 197659 +3,7 1419177 +0,6 Magyarország Közép-Dunántúl 281 548-0,8 522314 +17,2 803 862 +10,2 Nyugat -Dunántúl 901 084-0,1 1 049 886 +8,7 1 950970 +4,5 Tisza-tó 96 705 +4,1 221 934 +15.9 318 639 +12,0 Ország összesen 10040338-3,1 8 570 776 +6,0 18611114 +0,9 Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A 2002/2003. évben egy felmérés szerint a háztartások 62%-ában fordult elő utazás, azaz olyan utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől és az utazás célja nem munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. Ezen utazások 89%-a belföldi volt. Az átlagosnál magasabb arányban fordult elő utazás azokban a háztartásokban, ahol 3-4 fő él együtt ahol az aktív keresők száma kettő (66%), a gyermeket nevelő családokban (64%), az érettségizett válaszadók családjában (66%), az Észak-Magyarország (66%) és a Közép-Magyarország (64%) gazdasági régiókban élőknél. 13

A kirándulások megoszlása fő motivációjuk szerint (%) Pihenés 15,8 Kulturális 2,7 Rokoni vagy baráti látogatás 15,2 Kulturális 2,3 Vízparti üdülés 15,1 Falusi üdülés 1,9 Természeti látnivalók megtekintése 6,9 Konferencián, 1,1 Kertészkedés, kerti munka végzése 6,6 Helyi étel-ital 1,1 Termálfürdő látogatás, gyógyüdülés 5,8 Oktatás, képzés, 1,0 Városlátogatás 5,6 Egyéb üzleti 1,0 Sporteseményen történő részvétel 4,6 Vallási 0,6 Sport- és hobbi tevékenység végzése 3.6 Wellness üdülés0,2 Hegyvidéki üdülés 3.5 Egyéb 2.1 Vásárlás 3,2 Az utazás valószínűsége a településmérettel, a jobb anyagi körülményekkel, és az iskolai végzettséggel egyenesen, míg az életkorral fordítottan arányos. A belföldi utazások többsége, 53%-a a nyári idő szakra esett, az utazás szempontjából a második legfontosabb évszaknak a tavasz bizonyult. Az utazások fő motivációja együttesen több mint a válaszok 60%-át adja, az egyéb motivációk részaránya alacsony: pihenés (26%), vízparti üdülés (21 %), rokonok. barátok meglátogatása (14%). Adottságok Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű attrakciót egyedül Budapest jelent, illetve korlátozott mértékben a Balaton. A többi vonzerő, bármennyire is fontos számunkra, csupán országos vagy regionális jelentőségű. E mellett azonban több olyan különlegességgel rendelkezünk, amely egy-egy adott célcsoportban ismert és elismert. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel az ország területének mintegy 80%-án található hévíz és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságokat tekintve világviszonylatban nagyhatalomnak számítunk. Közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország rendelkezik a világ egyik legbővebb termálvíz kincsével. Ugyanakkor a hévízkészlet nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. Ezért a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is kiemel egyéb fejlesztendő vonzerőket, lehetőségeket, amelyek: folyó- és állóvizek természeti és kulturális világörökségi helyszínek, magyar tudósok öröksége, építészeti értékek. népművészeti értékek, hagyományok. gasztronómia lovasturizmus hagyományai kerékpáros turizmus, kempingezés ifjúsági turizmus 14

Hiányosságok Magyarország nemzetközi turizmusának mutatói felemás helyzetről tanúskodnak. Míg a hozzánk érkezők száma, bár jelentősen csökkent, nemzetközi összehasonlításban is még mindig nagyon magas, addig az idegenforgalomból származó bevételeink csak a 39. helyre rangsoroltak minket. E szerényebb eredmény elsősorban az infrastruktúra - különösen a közúthálózat - elmaradottságára, a környezetszennyezésre, a szolgáltatások gyakran alacsony színvonalára, valamint turizmusunk szerkezetére vezethetők vissza. Komoly gondot jelent, hogy a kereskedelmi szálláshelyek alig több, mint egynegyedét teszi ki a szállodák kapacitása, s hogy a turisztikai vállalkozásokban magas a nem megfelelő szakképzettségű munkaerő aránya. Turizmusunk jelentős hányadát a kirándulók és átutazók teszik ki, a kereskedelmi szálláshelyeken pedig csak a nálunk töltött vendégéjszakák tizedrésze jelenik meg. További probléma, hogy turizmusunkat erős területi (Budapest, illetve a Balaton térsége) és időbeli (a nyári főszezonban jelentkező) koncentráció jellemzi. Mind az együttműködés, mind az egymáshoz illeszkedő "kívánatos" programcsomagok létrehozásában nagy szerepük lehet és van is, a közművelődésben dolgozóknak. Melyek is ezek: A turisztikailag kínálható, egységes termékcsomagok fontos részét, elemét képezik azok a szabadidős-, kulturális programok, melyeket a települések közművelődési intézményei, civil szervezeti rendeznek és bonyolítanak le. Sok helyen sem TOURINFORM, sem utazási iroda, sem önkormányzati munkatárs nincs, aki összefogja, koordinálja ezt a tevékenységet, így a közművelődésben, a könyvtárban dolgozókra hárul a szervezési, tájékoztatási, kiadvány készítési feladat, ami természetesen másfajta ismereteket, felkészülést is megkövetel. A szükség azonban meghatározza a tennivalókat. A turizmus fajtái között számos olyan van, amely az egyes települések számára kizárólagosságot jelent, s annak összes előkészítő, lebonyolító, vendégfogadó feladat a közművelődésben dolgozókra hárul. Ilyenek: Üdülőturizmus: nyaralóturizmus, termál- és gyógyturizmus, falusi-tanyai vendéglátás, hobbi turizmus (horgászat, lovaglás, vadászat, bortúrák, vízi turizmus) Kulturális turizmus: képzési célú, ismeretszerző, kulturális rendezvény, vallási, zarándokturizmus, városlátogató, körutazó. Társadalmi turizmus: rokonlátogató, klub-turizmus, kapcsolatkereső. Hivatás-gazdasági turizmus: non-profit hivatás turizmus, üzleti, kongresszusi, konferencia, szeminárium, vásár- és kiállítás látogató. Politikai turizmus: diplomaták és családtagjaik, politikai rendezvények. Környezetbarát turizmus: ÖKO, környezettudatos. Sport-turizmus: aktív sport-turizmus, passzív, sportrendezvényeket látogató. A turizmusra ezeken a területeken is erőteljesen hatnak a helyi gazdasági-társadalmi körülmények, ugyanakkor ellenhatást is gyakorol a település társadalmi, kulturális életére. Végül a turizmusfejlesztési program az eszközök oldaláról a koncentráció elvét helyezi előtérbe, azaz olyan területek fejlesztését célozza meg, amelyek az ágazat egészére húzóhatást gyakorolhatnak. 15

Mindazonáltal a turizmus a nehézségek ellenére is a magyar gazdaság jelentős ágazata, amely 250-300 ezer embernek nyújt közvetlen módon munkaalkalmat, s a többi ágazatra való munkahelyteremtő hatása akár ennél is nagyobb lehet. A nemzetközi turizmus bevételei a magyar exportbevételek 11,6%-át teszik ki, egyenlege pedig 2003-ban 1,8 milliárd dollárral növelte fizetési mérlegünk bevételi oldalát. Azt, hogy a nemzetközi turizmusnak komoly lehetőségei vannak Magyarországon, mi sem bizonyítja jobban, mint a hozzánk érkező vendégek nagy száma. A cél az, hogy ehhez kapcsolódóan bevételeinket is növelni tudjuk, illetve, hogy a jelenleg a hivatalos bevételek között nem megjelenő - a fekete, illetve nem regisztrált forgalomból származó - pénzösszegeket a hivatalos csatornák felé tereljük. Magyarország turizmusának főbb mutatóit az alábbi ábra foglalja össze: 2.3 Az Észak-Alföldi Régió turizmusa és annak trendjei Az Észak-alföldi régió turisztikai vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy a régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális hatókörrel rendelkezik. Országos, illetve nemzetközi hatósugarú vonzerők a régióban csak igen kis számban találhatók. A régió változatos természeti táj képét mutatja vonzó természetföldrajzi adottságokkal és számos védett területtel. Országos és európai szinten is jelentős természeti értékek találhatók itt. Az Észak-alföldi régió gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik (a legjelentősebb gyógy- és termálfürdők Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Nyíregyháza-Sóstón, Cserkeszőlőn, Hajdúnánáson, Szolnokon találhatók). A régióban több mint 200 termálkút, valamint 48 fürdő található. Hiányos a turisztikai infrastruktúra: a színvonal sokszor nem megfelelő, hiányoznak a vonzerőt támogató szolgáltatások, valamint kezdetlegesek a vonzerők megközelítési lehetőségei is. A Magyar Turizmus Rt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatósága az alábbiakban jellemezte a régió turizmusát: 16

A kereskedelmi szállásférőhely száma 35 958 a régióban, amivel csupán Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot előzzük meg (KSH 2002). A turizmus adottságai a turisztikai infrastruktúra fejletlensége miatt is kihasználatlanok. A Központi Statisztikai Hivatal 2003. év statisztikai adatai szerint az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 1 554 364 volt, a vendégek száma összesen 492 390 volt. A vendégszámot tekintve 2,3 % -os emelkedés, a vendégéjszakákat tekintve 3,6 % volt a csökkenés 2002-höz képest A külföldi vendégek száma az előző évihez képest 6,7%-kal csökkent, a belföldi vendégek száma viszont örvendetes módon 5,6 %-kal nőtt. Ez a trend folytatódott 2004 első felében is a turisztikai régióba érkező külföldiek száma 18,7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. Ezzel szemben a belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 3,2%-kal nőtt a hasonló időszakban. A vendégéjszakák tekintetében is megmaradt a trend, a külföldiek esetében csökkenés (-15,9%), a belföldiek esetében emelkedés (5,1%). A küldő országok közül első helyen áll Németország, a külföldi vendégeink 34 %-a innen érkezik. Őket követik a sorban a az ukrán, román, osztrák és az orosz turisták. Jelentős még a lengyel, a szlovák, az osztrák, a holland, az olasz és a francia vendégek aránya. A régió vendégeinek belföldi részaránya 88 % volt. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele 4 585 588 ezer Ft volt, ez 8,3%-kal haladta meg az előző évit. Jellemző tendencia a belföldi szállásdíjbevétel emelkedése, ami +20,5% volt (külföldi 6 %). A magánszálláshelyek száma azért nem elhanyagolható az Észak-alföldi régióban, mert a fizetővendéglátásnak nagy hagyományai vannak a régióban (pl.: Hajdúszoboszló fürdőváros esetében), a falusi turizmus pedig egyre nagyobb teret hódít. Fokozatosan emelkedik azon családok száma, akik bekapcsolódnak ebbe a jövedelemkiegészítő tevékenységbe. A magánszálláshelyek kapacitásáról elmondható, hogy 1 847 szállásadó, 11 726 férőhelyet tudott biztosítani 2002. évben. A falusi szállásadás és a fizetővendéglátás esetében ez a következők szerint alakul (2002): 217 falusi szállásadó 1348 férőhellyel rendelkezik, 1630 fizető vendéglátó 10 378 férőhellyel rendelkezik. Együttesen (magánszállásadás összesen, 2002. évben) 58 800 ezer vendéget szállásoltak el, ami 251 893 ezer vendégéjszakát jelentett. 2003-ban a vendégek száma 59095- re nőtt (0,5%), a külföldiek száma pedig csak 0,7%-kal csökkent. A vendégéjszakák tekintetében pedig összességében 3,2%-kal nőtt az érték (belföldiek 5,6%, külföldiek -0,6%) 260 057 éjszakára. Az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma 2004. I-VII. hó között az előzetes statisztikai adatok szerint a következőképpen alakult (Forrás: KSH, RMI): Észak-alföldi régió vendégforgalma 2004. I-VII. hónap Vendégek száma Vendégek számának változása % Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Összesen 60 714 197 895 258 609 85,4 101,9 97,5 Vendégéjszakák száma Vendégéjszakák számának változása % Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Összesen 287 648 534 315 821 963 84,8 103,5 96,1 Az I-VII. hónapban 1,9 %-kal nőtt a belföldi és 14,6 %-kal csökkent a külföldi vendégek száma a régióban. A belföldi vendégéjszakák száma nőtt 3,5 %-kal, a külföldi vendégéjszakák száma viszont csökkent 15,2 %-kal. 17

A jelentősebb küldőpiacok vendégforgalmi mutatói a következőképpen alakultak (I-VII.hó): Németország -1,8 %, Lengyelország -3,2 %, Ukrajna -47,9 %, Románia -3,2 %, Hollandia +3,8 %, Belgium +38,3 %, Ausztria +7,4 %, Oroszország -68,3 %. A régióba látogatók az I-VII. hónapban átlagosan 3,2 napot töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 1,4 %-kal kevesebb az előző évi átlagos tartózkodási időnél. A külföldiek közül továbbra is a németek töltötték el nálunk a leghosszabb időt az első hét hónapban, átlagosan 8,8 napot. A régió települései közül a vizsgált időszakban Hajdúszoboszló fogadta a legtöbb vendéget (78.753 fő) és ott töltötték el a legtöbb vendégéjszakát (365.932 éj) is. Az Észak-alföldi kereskedelmi szálláshelyek bevétele az év első hét hónapjában meghaladta a két és fél milliárd forintot. Ez az összeg 2,8 %-kal magasabb, mint 2003 azonos időszakában. A bevétel 62,9 %-át a belföldi vendégek adták, szállásdíj-költésük 2003-hoz képest 11,8 %-kal növekedett. 2.4 Hajdú-Bihar megye turizmusa és trendjei A KSH 2003-as adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 1025120 volt, ennek kevesebb mint felét (428538) adták a külföldi vendégéjszakák. A vendégéjszakák több mint fele Hajdúszoboszlón realizálódott, ami jelzi a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét a megye turizmusában, ugyanakkor Debrecen, mint a térség legnagyobb települése csak a második helyen áll ebben a kulcsfontosságú ágazatban. 2004 első felében 119544 vendég (-5,6%) 422121 éjszakát (-7,7%) töltött el a megye településein. Bár 1990-2003 között a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása a megyében 16%-kal csökkent (a régióban 9,9%-kal növekedett) forgalmuk ugyanazon időszak alatt 6,6%-al nőtt (a régióban 2,2%-kal csökkent). A növekedést a megyében a belföldi forgalom növekedése okozta, miközben az eltelt időszak alatt a külföldi vendégforgalom visszaesett. Ez az irányzat tükröződik abban is, hogy a forgalom összességében a fent jelzett mértékben növekedett, a szállodákban igen jelentős mértékben, 19%-kal nőtt (ez az adat a régió másik két megyéjében 10 illetve 26% visszaesést mutatott az eltelt évek alatt!). A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál (2,9 nap) magasabb, 3,5 éjszaka volt a turisták átlagos tartózkodási ideje (a régió átlaga: 2,7 nap). Különösen magas a külföldi vendégek tartózkodási ideje Hajdú-Bihar megyében, 5,8 éjszaka. A külföldi vendégek a háromcsillagos szállodákban töltenek több időt (8,2 éjszaka), míg a többi szállodatípusban 5,7 az egyéb szálláshelyen (panzió, turistaszállás, ifjúsági szállás, üdülőház) ennél kevesebbet. Érdekesen magas, - valószínűleg Hajdúszoboszló adata torzítja a külföldiek által kempingben töltött éjszakák száma (11,2) 2004 első félévében. Ha a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat vizsgáljuk elmondható, hogy a megye szállodáiba a legnagyobb arányban Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Romániából valamint Nagy-Britanniából érkeztek. Az egyéb szálláshelyek tekintetében kissé más a helyzet, hiszen a legtöbb vendég Lengyelországból, Németországból, Szlovákiából, Romániából és Hollandiából érkezett. A megye turizmusának jellemzőit a 2002-ben elkészült Hajdú-Bihar megye turisztikai fejlesztési koncepciója, Stratégiai és Operatív programja a következőkben foglalja össze: Hajdú-Bihar megye turizmusa jól láthatóan kilábalt a KGST turizmus megszűnését követő hullámvölgyből, és erőteljes növekedésben van. A fejlődés ellenére sem játszik még olyan jelentős szerepet a turizmus Hajdú-Bihar megye életében, mint amilyenre hivatott lenne. A megye részesedése a magyarországi 18

turistaforgalomból ma még csekély (2003-ban a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák 5,7 %-a, illetve a szállodai vendégéjszakák 5,9 %-a esett a megyére). Az Alföld a turizmus szemszögéből nézve az ország legsajátosabb és egyedi értékeket gazdagon magában rejtő tája, de kevés a nemzetközi hatókörű vonzerő, illetve ami van és ismert is - a Hortobágy, a gyógyvizek és a kulturális-szellemi értékek -, az sincs kellőképpen kifejlesztve a piacon értékesíthető turisztikai termékké. A térség megközelíthetősége alapvető gond. Emiatt még az olyan vonzerők kihasználása is nehéz, amelyek a belföldi turizmusban igen erősnek számítanak (kulturális hagyományok, történelmi emlékek, rendezvények, természeti értékek stb.). A belföldi turisták számára ezek nagy része értékesíthető termékké fejleszthető, de a komoly kereslet felkeltéséhez itt is alapfeltételt jelent a közlekedési feltételek javítása. A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen mind a környezeti feltételek (közlekedés, közbiztonság, környezetkultúra stb.), mind a turisztikai termékeket alkotó egyéb elemek és szolgáltatások (vonzerő, szállás, étkezés, szórakozás, információ stb.) összehangolt fejlesztése és a szolgáltatások színvonalának jelentős emelése. 2.5 Debrecen idegenforgalmi szerepének és trendjeinek elemzése A közép- és hosszútávú tervek megfelelő alátámasztására egy megfelelően részletes helyzetfeltárási rész szükséges. Ezt két fő részre tagoltuk, így a keresleti oldalon feltüntettük azokat a statisztikai adatokat, melyekkel pontosan leírhatók Debrecen idegenforgalmi jellemzői. A turisztikai portfolió másik oldalán, a kínálati résznél összegyűjtöttük és rendszereztük azokat az adottságokat, melyek legjellemzőbbek Debrecenre, mint turisztikai desztinációra. Ezekre a tényezőkre lehet építeni a turisztikai fejlesztési koncepciót, illetve operatív terveket. Emellett hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a tervezés illeszkedjék a Főnixtervben megfogalmazott célkitűzésekhez. 2.5.1 A kereslet jellemzői Az idegenforgalmi adatok gyűjtése a turizmus ágazati jellemzőiből adódóan nehézkes, a kvantitatív adatok közül leginkább elemzésre alkalmasak a szálláshelyek száma, kihasználtsága, az ott eltöltött vendégéjszakák száma, mely adatokat a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen gyűjt. A KSH 2002-es adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 780425 volt, ennek kevesebb mint felét (342154) adták a külföldi vendégéjszakák. A kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Hajdú-Bihar megye három, idegenforgalmilag jelentős településén Kapacitás Összes vendég Külföldi vendég Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Debrecen 7727 126153 29991 365460 105781 Hajdúszoboszló 15587 175082 65306 884800 474270 Hortobágy 839 14740 7777 26729 12962 A táblázatban feltüntetett három településen realizálódik a megye egész idegenforgalmának mintegy 85%-a, ezért ezek jövőbeni összehangolt fejlesztése elengedhetetlennek látszik. 19