CSNÁDPLOT NGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZT POLGÁRMESTERI HIVTLÁNK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZBÁLYZT Záradék: Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 50/2007. (III. 27.) Kt. h. számú határozatával hagyta jóvá. Kovács Sándor Polgármester
Csanádpalota nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Csanádpalota nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet 10.. (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel az alábbiak szerint állapítja meg: I. Fejezet ÁLTLÁNOS RENDELKEZÉSEK hivatal megnevezése, fontosabb adatai 1. Hivatal a Képviselő-testület által létrehozott, egységes szerv, amely polgármesteri hivatal elnevezéssel ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. 2. Hivatal jelenleg hatályos alapító okiratát Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. február 13. napján elfogadott 35/2007. (II. 13.) Kt.h. számú határozatával adta ki. 3. Hivatal fontosabb adatai: a.) Neve: Csanádpalota Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala b.) Székhelye: 6913. Csanádpalota, Kelemen László tér 10. c.) lapítás éve: 1990. Jogelőd: Csanádpalota Nagyközségi Közös Tanács VB. Szakigazgatási Szerve 6913. Csanádpalota, Kelemen László tér 10. d.) Felügyelete szerve: Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete, 6913. Csanádpalota, Kelemen László tér 10. e.) Fenntartója: Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata, 6913. Csanádpalota, Kelemen László tér 10. f.) Működési területe: Csanádpalota nagyközség közigazgatási területe 4. hivatal jelzőszámai: a.) KSH megyekód: 06
b.) KSH településkód: 05379 c.) BM azonosító: 4 nagyközség d.) Településtípus kód: 84 e.) Kistérségi jelzőszám: 3604 f.) Szakági azonosító: 7510 g.) KSH azonosító: 15354697.7511.321.06 h.) nykönyvi azonosító: 05379 i.) j.) Népességnyilvántartó szervkód: CPHPN Számlavezető pénzintézet: Oroszágos Takarékpénztár Rt. csanádpalotai Fiókja 6913. Csanádpalota, Szent I. u. 56. k.) Számlavezető pénzintézet számlaszáma: 11735081 l.) Hivatal által vezetett bankszámlák számlaszámai: Ssz. Számlaszám Megnevezés 1. 11735081-15354697 Költségvetési elszámolási számla 2. 11735081-15354697-00930000 Társadalmi összefogással megvalósuló közműfejl. lebonyolítása 3. 11735081-15354697-08800000 Egyéb bevételek beszedési számla 4. 11735081-15354697-08970000 Gépjárműadó beszedési számla 5. 11735081-2000758 Csanádpalota Önkormányzat. Polgármesteri. Hivatal..lakásépítés támogatási számla. 6. 11735081-15354697-03540000 Csanádpalota Iparűzési adó 7. 11735081-15354697-02990000 Vállalkozók kommunális adója 8. 11735081-15354697-03610000 Bírság számla 9. 11735081-15354697-03780000 Késedelmi pótlék számla 10. 11735081-15354697-08660000 Termőföld bérbeadásából származó bevételi számla 11. 11735081-15354697-02130000 ROP intézkedések elnev. számla 12. 11735081-15354697-02200000 Széchenyi Terv lakás pályázat 13. 11735081-15358550 Csanád Mikro-Térségi Területfej-. lesztési Önkormányzati Társulás. 14. 11735081-15354697-04400000 Csanádpalota idegen bev.számla 15. 11735081-15354697-03470000 Államig.elj. illeték beszedési számla 16. 11735081-15354697-06910000 Fedezet biztosítás elkülönített szla. m.) Költségvetési intézményi törzsszáma: 354699-0-00 n.) dószáma: 15354697-2-06 o.) TB törzsszám: 500008-9 p.) TB folyószámlaszám: 4124-7 q.) OEP kód: 051465 r.) z általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény 49.. (2) bek.. b.) pontja alapján a Hivatal általános forgalmi adó alany.
5. Hivatal állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 75115 Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége. 6. Hivatalnak önálló, saját nevében végzett vállalkozási tevékenysége nincs. 7. Hivatal az alaptevékenység végzéséhez biztosított, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások terhére szolgáltatást végezhet, ez azonban nem minősül vállalkozási tevékenységnek. 8. feladat ellátását szolgáló vagyon: Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő, a költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingatlan és ingó vagyon. 9. vagyon feletti rendelkezési jog: költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogát a mindenkor hatályos önkormányzati vagyonrendelet, valamint költségvetési rendelet határozza meg. vagyon feletet a tulajdonosi jogokat Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata gyakorolja. II. Fejezet HIVTL JOGÁLLÁS, LPTEVÉKENYSÉGE Hivatal jogállása 1. Hivatal az Ötv. 9.. (1) bekezdése értelmében jogi személyiséggel nem rendelkezik, de mint az Áht. 66. -a alapján az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve költségvetési szerv, e tekintetben jogi személyiséggel rendelkezik.. 2. Hivatal gazdálkodási formája: Gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel: önállóan gazdálkodó
Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Hivatal alaptevékenysége 1. hivatal állami feladatként ellátott alaptevékenysége és a tevékenységek forrásai. a.) az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok. aa.) rendelkező jogszabály: helyi önkormányzatról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 38.. (1) bekezdése, ab.) tevékenység forrása: a költségvetés, felügyeleti szerv által jóváhagyott éves ac.) feladatmutató: nincs b.) az önkormányzat Képviselő-testülete, a polgármester és a jegyző, valamint jogszabály által a Hivatal köztisztviselője feladat- és hatáskörébe utalt ügyek döntésre történő előkészítésével, a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ba.) rendelkező jogszabály: helyi önkormányzatról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Tv., ágazati törvények, egyéb feladat- és hatásköri jogszabályok, bb.) tevékenység forrása: a költségvetés, felügyeleti szerv által jóváhagyott éves bc.) feladatmutató: nincs 2. Hivatal állami feladatként ellátandó alaptevékenységét TEÁOR, szakágazat, szakfeladat, feladatmutató bontásban az 1. számú melléklet tartalmazza.
Hivatalhoz tartozó részben önállóan gazdálkodó szervek 1. Hivatal, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 68.. (3) bekezdése alapján ellátja az alábbiakban felsorolt, hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek: gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a.) lapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, 6913. Csanádpalota, Kálmány L. u. 9. b.) Dér István Általános Iskola 6913. Csanádpalota, Szent I. u. 46. c.) Kelemen László Művelődési Ház 6913. Csanádpalota, Szent I. u. 40. d.) Községi Könyvtár 6913. Csanádpalota, Kálmány L. u. 6. e.) Napközi Otthonos Óvoda 6913. Csanádpalota, Kálmány L. u. 6. f.) Csanád Mikro-térségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 6913. Csanádpalota, Kelemen László tér 10. 2. Hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a felügyeleti szerv által jóváhagyott megállapodás rögzíti. 3. FEJEZET HIVTL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FELDT ÉS MŰKÖDÉSE Hivatal szervezeti felépítése 1. Hivatal vezetői szintekre nem tagolt, egységes hivatalként működik. 2. Hivatalt a Képviselő-testület által pályázat útján - határozatlan időre kinevezett jegyző vezeti. 3. z önkormányzat költségvetésében a Polgármesteri Hivatal igazgatási kiadásai címen engedélyezett létszám 17 fő.
4. Hivatal szervezeti felépítése, engedélyezett álláshelyek megnevezése: Polgármester Titkársági ügyintéző Hivatalsegéd Igazgatási csoport (6 fő) Csoportvezető Szabálysértési és gyámügyi ügyintéző Kereskedelmi ügyintéző Szociális ügyintéző Népesség nyilvántartó Műszaki ügyintéző Pénzügyi csoport (7 fő) Csoportvezető Főkönyvi könyvelő nalitikus könyvelő dóügyi ügyintéző Pénztáros Pénzügyi ügyintéző Pályázatkezelő és vagyongazdálkodási ügyintéző
Hivatal irányítása, vezetése 1. polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva a jegyző közreműködésével irányítja a Hivatalt. polgármester tartós távollétében a társadalmi megbízatású alpolgármester gyakorolja az irányítási jogosítványokat. 2. polgármester, mint a Hivatal irányítója, a jegyző, mint a Hivatal vezetője a Hivatal részére általános érvényű utasítást adhat ki. polgármesteri és jegyzői utasításokat - főszámra történő iktatás után évente kezdődő folyamatos sorszámozással egységes jelölést alkalmazva kell kiadni:.../20.. számú Polgármesteri utasítás.../20.. számú i utasítás 3. polgármester a jegyző és a csoportvezetők részvételével szükség szerint tart vezetői értekezletet, ahol a munkavégzés főbb irányait határozza meg. 4. polgármester és a jegyző a Hivatal dolgozói részére szükség szerint, de legalább félévenként munkaértekezletet tartanak. 5. hivatal köztisztviselői, belső szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai részére a jegyző szükség szerint megbeszélést tart. 6. Hivatal belső szervezeti egységeinek munkáját közvetlenül a csoportvezetők szervezik és irányítják. csoportvezetők felelősek az általuk vezetett csoport munkájáért. 7. csoportvezetők a jegyző irányításával látják el feladataikat. 8. csoportvezetők kötelesek részt venni a képviselő-testület, valamint meghívás esetén a bizottságok ülésein. Munkáltatói jogkörök gyakorlása 1. Hivatal köztisztviselőit a jegyző nevezi ki, a Hivatal fizikai alkalmazottaival munkaszerződést köt és gyakorolja a munkáltatói jogokat. 2. jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 3. polgármester által meghatározottak szerint a polgármester egyeztetése szükséges valamennyi köztisztviselő kinevezéséhez, jutalmazásához és felmentéséhez. polgármester e tárgyban kiadott rendelkezése a Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét képezi.
IV. Fejezet HIVTL FELDTI 1. Hivatal alapvető feladatait részletesen az 1990. évi LXV. törvény, az 1991. évi XX. tv. más feladat- és hatáskört megállapító jogszabályok, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata, Gazdálkodási Szervezeti Ügyrend határozzák meg. Hivatal ezen dokumentumokban foglaltakon túlmenően ellátja a polgármester és jegyző által meghatározott feladatokat, ezek különösen: a.) képviselő-testület és a bizottságok működésének előkészítése, szervezése, dokumentálása, döntéseik végrehajtása, azok ellenőrzése, b.) a helyi képviselők munkájának segítése c.) a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése, d.) a társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel való együttműködés, e.) az önkormányzati társulások megállapodásaiban foglaltak végrehajtása. f.) 2. Hivatal főbb feladatai: a.) Pénzügyi- gazdálkodási területen: - előkészíti a pénzügyi és gazdasági vonatkozású előterjesztéseket - előkészíti az éves költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendeletek tervezeteit, szükség szerint javaslatot tesz az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó szabályokra - közreműködik a költségvetés végrehajtásában - szervezi a helyi bevételekből adódó önkormányzati feladatok ellátását - összeállítja az éves, féléves költségvetési kat - teljesíti a költségvetési, pénzforgalmi információs, adóbevallási és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeket - nyilvántartja és kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat (ingatlankataszter, vagyonleltár) - gondoskodik a könyvviteli nyilvántartás szabályszerű vezetéséről - biztosítja a hivatal működésével kapcsolatos ellátási feladatokat - segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek gazdasági, pénzügyi tevékenységét - részt vesz az önkormányzat hivatala és intézményei számviteli rendjének kialakításában, ellátja az abban foglalt feladatokat b.) dóügyi hatósági területen
- biztosítja a központi és helyi adójogszabályokban foglaltak érvényesítését - intézi az első fokú adóhatósági ügyeket - gondoskodik az adók kivetéséről, nyilvántartásáról és behajtásáról - megindítja az adóbehajtási eljárást - adóügyi információkat szolgáltat - kiállítja és megküldi az adó- és értékbizonyítványokat - ellátja az egyéb adóügyi feladatokat, különösen az adóigazolások, illetve hatósági igazolások kiállításának feladatát c.) Hatósági igazgatási, államigazgatási területen - általános igazgatás - anyakönyvi ügyek: közreműködik az anyakönyvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában - személyi adat és lakcímnyilvántartás: gondoskodik a jegyző hatáskörébe utalt személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásáról: vezeti a helyi népesség-nyilvántartást, előkészíti az adatszolgáltatást, ellátja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a személyes adatok védelméről, vezeti a jogszabályok által meghatározott nyilvántartásokat - kereskedelmi és vendéglátási ügyek: üzletek működési engedélyének kiadása, nyilvántartás vezetése - állategészségügyi, állatvédelmi feladatok ellátása: eb-nyilvántartás vezetése, veszettség elleni védőoltás megszervezése - szociálpolitikai ügyek: gondoskodik a hatáskörébe utalt szociális ellátással kapcsolatos feladatokról, ápolási díj, közgyógy-igazolvánnyal kapcsolatos feladatok ellátása, súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás, ellátja segélyezéssel kapcsolatos feladatokat, hadigondozottakkal kapcsolatos feladatok ellátása - gyermek- és ifjúságvédelem: ellátja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jegyzői hatáskörbe utalt feladatokat - hagyaték: gondoskodik a hagyatéki feladatok ellátásáról - honvédelem: helyi védelmi bizottságokkal kapcsolatos egyéb feladatok - kommunális igazgatás: gondoskodik a köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről - ellátja a telepengedélyezéssel kapcsolatos feladatokat - ügyirat-kezelési feladatok ellátása - egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok ellátása - a jegyzői hatáskörbe utalt gyámügyi feladatok ellátása - ellátja a jegyzői hatáskörbe utalt közművelődési tevékenységgel, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatokat - jegyzői hatáskörbe utalt nevelési-oktatási feladatok ellátása 3. köztisztviselők, a fizikai alkalmazottak feladatait részletesen a munkaköri leírások szabályozzák.
4. munkaköri leírás a felelősség megállapítására is alkalmas módon tartalmazza többek között: a munkavégzés helyét, a munkakörben ellátandó feladatot, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat, a helyettesítési rendet. munkaköri leírást a kinevezési okmányhoz csatolni kell. 5. Hivatal köztisztviselői és munkavállalói munkaköri leírását a jegyző határozza meg. V. Fejezet HIVTL MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTLÁNOS SZBÁLYI 1. Hivatal munkarendje: Munkarend, munkaidő beosztása a.) a munkaidő hétfőtől csütörtökig 7,30 órától 16 óráig tart b.) a munkaidő pénteken 7,30 órától 13.30 óráig tart c.) a munkaidő része hétfőtől péntekig a 12.00 órától 12.30 óráig, pénteken a 13.00 órától 13.30 óráig tartó ebédidő 2. hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 8.00 órától 12.00 óráig 12.30 órától 16.00 óráig Kedd 8.00 órától 12.00 óráig --------------------------------- Szerda 8.00 órától 12.00 óráig 12.30 órától 16.00 óráig Csütörtök ------------------------------- Péntek 8.00 órától 12.00 óráig ---------------------------------- 3. polgármester ügyfélfogadási rendje: Kedd 8.00 órától 12 óráig tart 4. jegyző ügyfélfogadási ideje azonos a Hivatal ügyfélfogadási rendjével. 5. nyakönyvi ügyekben munkanapokon egész napos az ügyfélfogadás. 6. Pénztár nyitvatartási rendje: Hétfő: 8 12 óra 13 15 óra Kedd 8 12 óra --------------- Szerda 8 12 óra 13 15 óra Csütörtök: 8 12 óra --------------- Péntek 8 12 óra ---------------
7. képviselő-testület és a bizottságai nem képviselő tagjait munkaidőben ügyfélfogadási időn túl is soron kívül kell fogadni. Helyettesítés szabályozása 1. jegyzőt akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén teljes hatáskörrel az igazgatási csoportvezető helyettesíti. 2. helyettesítés rendjét - a csoportvezetők javaslatának figyelembevételével a jegyző munkaköri leírásban állapítja meg. Ügyiratkezelés, ügyintézés 1. Ügyiratkezelés, ügyintézés: z ügyiratok iktatását és kezelését az igazgatási csoport ezen feladattal megbízott, ügyintézői besorolású köztisztviselője végzi. z ügyintéző az ügyet az ügyintézési határidőn belül köteles elintézni. Hivatal köztisztviselői tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egység feladatát is érintő ügyekben az érdekelt köztisztviselők egyeztetve kötelesek eljárni. z egyeztetésért az a köztisztviselő felelős, akinek az ügyben az első intézkedés megtétele feladatkörébe tartozik. 2. hivatalhoz érkező küldemények átvétele, szignálása, iktatása a) hivatal címére postán érkező küldeményeket a megbízással rendelkező dolgozó veszi át és átadja a polgármesternek, távollétében a jegyzőnek. b) hivatal részére e-mailben érkezett leveket az iktatást végző köteles figyelemmel kísérni, minden munkanapon reggel és 13 órakor kinyomtatni, s a polgármester, távollétében a jegyző részére átadni. Sürgős, vagy rövid határidőre elintézendő leveket a fenti rend szerint azonnal továbbítani kell. Ezt követően ezen küldemények útja azonos a postán érkezett küldeményekével. c) küldeményeket a polgármester bontja fel. polgármester egész napos távolléte esetén a postabontásra a jegyző jogosult. d) polgármester és a jegyző együttes távolléte esetén az érkezett küldemények felbontására az igazgatási csoport vezetője jogosult, aki a fontosabb küldeményekről tájékoztatja a polgármestert illetve a jegyzőt.
e) z ügyfél által szóban előterjesztett kérelmekről készült jegyzőkönyveket az iktató részére legkésőbb 15 óráig le kell adni, aki azokat legkésőbb másnap reggel szignálásra a jegyzőnek köteles átadni. f) z érkezett küldemények közül - a polgármester szignálja azokat, amelyek elintézését saját maga részére tartja fenn, - a fennmaradó küldemények közül a jegyző kijelöli azokat, amelyek elintézését maga részére tartja fenn, míg a többit a hivatal belső szervezeti egységei szerint szignálja, s az érkezett küldeményeket az iktatást végző köztisztviselő részére adja át. - z iktatást végző csoportonként szétbontja, majd az érintett csoportvezetők részére átadja az érkezett küldeményeket, - z ügyben eljáró ügyintézőkre történő szignálást a csoportvezetők végzik. - csoportvezető távollétében helyette a szignálást a jegyző végzi. g) z ügy elintézésére vonatkozó határidőt az iktatást végző az ügyiraton köteles jól látható módon feltüntetni. h) z érkezett küldeményeket az érkezés napján iktatni kell. Valamennyi külső szervtől érkezett iratot, továbbá a saját kezdeményezésre induló ügyek alapiratát be kell iktatni, a következő kivételekkel: Nem kell beiktatni: - különböző prospektusokat, ajánlásokat, - gazdasági társaságok által szervezett továbbképzésre szóló meghívásokat, ajánlásokat, - megrendelésre nem kerülő szakkönyv-ajánlatokat i) z iktatott ügyiratokat az ügyintézőnek - az előadói munkakönyvbe történő bejegyzéssel egyidejűleg - az iktatás napján át kell adni. z irat irattárba helyezése az ügyiratkezelő részére való átadással, valamint az előadói munkakönyvből történő kivezetéssel fejeződik be. j) Irattárba csak elintézett, vagy határidőbe helyezett irat kerülhet, amiért az ügyintéző tartozik felelőséggel. k) z iratok a tárgyévben, illetve az azt megelőző évben a kézi irattárban kerülnek elhelyezésre, ezt követően őrzésük a központi irattárban történik. z iratok folyamatos irattározásáért az iktatást végző köztisztviselő felelős. Elintézett, véglegesen irattárba helyezett iratot az irattárból kiemelni csak az átvétel igazolását tartalmazó ügyiratpótló egyidejű elhelyezésével lehet. l) z ügyiratok irattározását, selejtezését a vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.
Kiadmányozás rendje Hivatalban a kiadmányozási rend a következő: 1. Hivatalban a kiadmányozás jogát a mindenkor hatályos jogszabályok keretei között a jegyző, illetőleg a hatáskör címzettje gyakorolja. Kiadmányozási joggal a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben mind a polgármester, mind a jegyző köztisztviselőt felruházhat. 2. kiadmányokon minden esetben fel kell tüntetni az adott ügyben eljáró ügyintézőt. 3. z aláírt iratok postázásáról valamennyi köztisztviselő maga gondoskodik, a postakönyv összeállítása, a levélbélyeg felragasztása, a postára történő elvitele a hivatalsegéd feladatkörébe tartozik. VI. FEJEZET KÖTELEZETTSÉGVÁLLLÁS, UTLVÁLNYOZÁSI JOG, CÉGSZERŰ LÁÍRÁS 1. z önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Érvényesítést csak ezzel írásban megbízott, pénzügyi- számviteli szakképesítésű köztisztviselő végezhet. z önkormányzati hivatalnál utalványozásra a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. z utalvány ellenjegyzésére a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. 2. kötelezettségvállalás és utalványozási, ellenjegyzési, jog gyakorlásának rendjét külön szabályzat tartalmazza. 3. bankszámláról való rendelkezéshez a bankszámlaszerződésben rögzített, két képviseleti joggal felruházott személynek az aláírás-bejelentésben meghatározottak szerinti aláírása szükséges. z aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a pénzügyi csoportvezető köteles őrizni.
VII. FEJEZET BÉLYEGZŐK NYILVÁNTRTÁS, HSZNÁLT 1. Hivatal az alábbi típusú és feliratú bélyegzőket használja: a.) Fejléc-bélyegző: - Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel: 62/263-001. Fax: 62/263-105. - Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel: 62/263-009. Fax: 62/263-105. - Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel: 62/263-026. Fax: 62/263-105. - Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel: 62/263-0015. Fax: 62/263-105. - Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Számlaszám: 1173581 15354697 dószám: 15354697 2-06 b.) Körbélyegzők: ba: Köztársasági címerrel - Csanádpalota nagyközség Önkormányzata - Csanádpalota Nagyközség Képviselő-testülete - Csanádpalota Nagyközség Polgármestere - Csanádpalota Nagyközség lpolgármestere - Csanádpalota Nagyközség je
- Csanádpalota Nagyközség Polgármesteri Hivatal - nykönyvvezető Csanádpalota - Népességnyilvántartás Csanádpalota bb.) Csanádpalota címerrel - Csanádpalota Nagyközség Pecsétje 2. mennyiben azonos elnevezéssel több bélyegző kerül kiadásra a megkülönböztetés érdekében a bélyegzőket arab számmal, sorszámmal kell ellátni. 3. bélyegzők megrendeléséről a pénzügyi csoportvezetőn keresztül a jegyző gondoskodik. 4. használatra kiadott bélyegzőkről az erre munkaköri leírásában kijelölt köztisztviselő nyilvántartást vezet. 5. nyilvántartó a használatra kiadott bélyegzők meglétét évenként ellenőrizni köteles. bélyegzőfelelős a használatra történő átadás-átvétel során a bélyegzőlenyomat mellett az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá: lulírott a mai napon a következő lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelenek kezébe ne kerüljön. bélyegzőt csak a hivatal céljaira, rendeltetésének megfelelően használom. Bélyegzőlenyomat: Csanádpalota, 200 év...hó...nap. átvevő aláírása 6. bélyegzőt kezelő köztisztviselő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért. Ha a köztisztviselő a rábízott bélyegzőt elveszti, erről a jegyzőnek írásban köteles jelentést tenni. jegyző köteles az elvesztés körülményeit és a dolgozó felelősségét megvizsgálni. jegyző a felelősség megállapításától függetlenül a bélyegző megsemmisítési eljárását lefolytatja. 7. z elhasználódott, megrongálódott vagy feleslegessé vált bélyegzőt a jegyzőnek vissza kell adni. bélyegzőt nyilvántartó köztisztviselő jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett az elhasználódott bélyegzőt a jegyző utasítására megsemmisíti. jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. Ha a bélyegzőt kezelő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik a bélyegző visszaadását a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
IX. FEJEZET Kiküldetés, gépkocsi-használat 1. kiküldetéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében a jegyző gyakorolja. belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítésére az érvényben lévő szabályok az irányadók. 2. hivatal személygépkocsiját hivatali teendőinek ellátása érdekében a hivatal köztisztviselői a gépjármű üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint igényelhetik. z igénylők közül érvényes vezetői engedéllyel rendelkezők a személygépkocsit maguk is vezethetik. 3. mennyiben a hivatali gépkocsi nem áll rendelkezésre a köztisztviselők részére a saját személygépkocsi hivatali célra történő használatát a polgármester engedélyezi. X. FEJEZET hivatal gazdálkodásának rendje 1. hivatal gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az önkormányzat kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevétel a jegyző feladta. 2. gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrendben meghatározott módon kell végezni. 3. Hivatal működési rendjét képező belső szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat függelékeként kell kezelni. 4. Hivatalnál a független belső ellenőrzési feladatokat a Makói Kistérség Belső Ellenőrzési Társulása látja el. XI. FEJEZET Záró rendelkezések 1. Ezen szervezeti és Működési Szabályzat 2007. április 1. napján lép hatályba. 2. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi: 1. sz. melléklet Polgármesteri Hivatal állami feladatként ellátott alaptevékenységének felsorolása
2. sz. melléklet Csanádpalota Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala FEUVE Szabályzata, 3. sz. melléklet Eljárási rend a szabálytalanságok kezeléséről 4. sz. melléklet Ellenőrzési nyomvonal 3. Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét képezi. a.) Csanádpalota Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal lapító Okirata, b.) Hatásköri jegyzék c.) Munkaköri leírások d.) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek jegyzéke e.) Gazdálkodási Ügyrend f.) Kockázatkezelési Szabályzat g.) Számlarend h.) Számvitel politika i.) Bizonylati szabályzat j.) Kötelezettségvállalási Szabályzat k.) Pénzkezelési Szabályzat l.) Önköltség-számítási Szabályzat m.) z eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, n.) z eszközök és források értékelési szabályzata o.) Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata p.) Közbeszerzési Szabályzat q.) Közszolgálati Szabályzat r.) Közszolgálati datvédelmi Szabályzat s.) Iratkezelési Szabályzat t.) datvédelmi és számítástechnikai védelmi Szabályzat u.) Gépjármű üzemeltetési Szabályzat v.) Tűzvédelmi Szabályzat w.) lapfokú tűzvédelmi ismeretek irodákban, számítástechnikai munkahelyen dolgozók részére x.) Munkavédelmi Szabályzat y.) Szellemi foglalkozásúak és irodai dolgozók munkavédelmi ismeretei z.) Kockázatértékelés veszélyes anyagokra Csanádpalota, 2007. március 27. Erdélyi Sándorné dr. jegyző
2. számú melléklet a Csanádpalota nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 50/2007. (III. 27.) Kt. h. számú határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzathoz. Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata
Tartalom Bevezetés I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok II. FEUVE rendszer és a szabályozottság III. FEUVE rendszer és a szabályosság IV. FEUVE rendszer és a gazdaságosság V. FEUVE rendszer és a hatékonyság VI. FEUVE rendszer és az eredményesség VII. Ellenőrzési nyomvonal VIII. Kockázatkezelés Mellékletek
Bevezetés 1. Szabályzatkészítési kötelezettség helyi önkormányzat FEUVE szabályzatának kidolgozására - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/. -a, továbbá - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor. 2. szabályzat hatálya szabályzat az önkormányzat, mint költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésére terjed ki 2004. április 1 napjától.
I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. (1) bekezdése, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/. -a határozza meg. 1. FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. -ában meghatározott ellenőrzés. FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység, - azaz a jegyző - által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. 2. pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). 3. pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek a szerven belüli, feladatköri elkülönítését az Áht. 121. (2) bekezdésben meghatározott előírás érdekében - az 1. számú melléklet biztosítja.
4. FEUVE rendszer FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belső szabályzatokat, melyek alapján az önkormányzat érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való - szabályszerű, - gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit. 5. helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve vezetőjének felelőssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, mint költségvetési szerv a polgármesteri hivatal. jegyző köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. jegyző köteles - kialakítani, - működtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. FEUVE rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél a jegyzőnek figyelembe kell venni: - a hivatal, és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a hivatal, és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmények egyéb sajátosságait.
jegyző köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. 6. pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az önkormányzati hivatal valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az önkormányzati hivatal gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. 7. FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 7.1. Szabályosság szabályosság azt jelenti, hogy a hivatal és az önkormányzat működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. 7.2. Szabályozottság szabályozottság azt jelenti, hogy a hivatal és az önkormányzat működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 7.3. Gazdaságosság gazdaságosság az önkormányzati hivatal által ellátott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett.
7.4. Hatékonyság hatékonyság az önkormányzati hivatal által ellátandó tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5. Eredményesség Eredményesség az önkormányzati hivatal által ellátott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. II. FEUVE rendszer és a szabályozottság folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek z első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyzőz feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy - a hivatal mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem tartásával lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; - a hivatal a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; - a hivatal működése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészítsék a vonatkozó szabályzatokat, előírásokat. 2. Eljárások szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi előírások kötelező előírásai miatt. - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek
- szabályozása (anélkül, hogy azt kötelező központi előírás kötelezővé tenné) szükséges a szerv működési, szervezeti sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területet jelöl, - szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal tevékenysége számára. - Új belső szabályozás esetén ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott a szabályozás - előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, - csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. - szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti időközönként felül kell vizsgálni. - felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, - a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint - a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. - felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz (tartozó folyamatgazdákkal). 3. Belső szabályzatok z önkormányzati hivatal vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. Belső szabályozás körébe így a következők tartozhatnak: - szervezeti és működési szabályzat a mellékleteivel, - tervek (mint pl. gazdasági program, fejlesztési program, költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési terv, és eljárási szabályai, likviditási terv és előirányzatfelhasználási ütemterv stb.), - rendeletek (pl. a már említett költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), - működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok. folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie.
szabályzatok felülvizsgálati időszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelős személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található III. FEUVE rendszer és a szabályosság folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek z első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata, hogy a dolgozói számára biztosítsa - a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, - a belső szabályokhoz való hozzáférést, - a központi, illetve a belső szabályzatokkal kapcsolatos információkat a szabályosság betartása érdekében. 2. Eljárások szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az önkormányzati hivatalt és az önkormányzatot közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). - központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. - belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről.
- z objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő - feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve - tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. - központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: - előzetes vezetői ellenőrzéssel, - egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, - utólagos vezetői ellenőrzéssel, - független belső ellenőrzéssel. szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. 3. Belső szabályzatok szabályosságnak a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni IV. FEUVE rendszer és a gazdaságosság folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek z első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló
- bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. Cél, a megfelelő minőségi áru beszerzése a legalacsonyabb áron. gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei a minőség fenntartása mellett optimalizálva legyenek. z önkormányzati hivatal akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erőforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. 2. Eljárások gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. létszám-előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a legolcsóbban oldják meg. - a vagyongazdálkodás során. vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni. - vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. - gazdaságosság szem tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani.
3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. 4. Belső szabályzatok gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. mennyiben a gazdaságosság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek. V. FEUVE rendszer és a hatékonyság folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek z első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző vezetőjének feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. tevékenység akkor hatékony, ha az önkormányzati hivatal a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával - a lehető legtöbb, és
- legjobb minőségű feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenységét is). 2. Eljárások hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. létszám-előirányzatok felhasználása vonatkozásában a helyi önkormányzati hivatalnak vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. - a vagyongazdálkodás során. vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon az önkormányzati hivatal, végső soron az önkormányzat nem hatékony működését eredményezi. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a hatékonysági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírások.
4. Belső szabályzatok mennyiben a hatékonyság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek. VI. FEUVE rendszer és az eredményesség folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek z első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a jegyző feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. z eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási előirányzatok felhasználása, - a létszám-előirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. z eredményesség az önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzat tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. z eredményesség azt mutatja, hogy az önkormányzat hivatal működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. z önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. 2. Eljárások hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni:
- Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minőségben. dott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevők, és a lehetséges igénybevevők közötti kapcsolatot. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minőségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nő, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). - a vagyongazdálkodás során. vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerüle a lehetséges igénybevevőkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetősége milyen hatást gyakorol rájuk. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. z eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményesség szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményesség számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. Belső szabályzatok z eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. mennyiben az eredményesség számításához szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetőek legyenek.