Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium intézményében megvalósuló feladatbővülésről, pedagógiai programjának módosításáról A Püspökladány Város Önkormányzatának fenntartásában működő Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (a továbbiakban: Középiskola) igazgatója 2012. március 21-ei keltezésű levelében jelezte az intézmény által tervezett pedagógiai programot, szakmai programot, helyi tantervet érintő változásokat, illetve az átdolgozott, a nevelőtestület által elfogadott dokumentumot jóváhagyásra benyújtotta. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) a pedagógiai program, ennek részeként a helyi tanterv, illetve szakképzés esetén a szakmai program elfogadásának, jóváhagyásának módjáról rendelkezik. E rendelkezések szerint a pedagógiai programot (szakmai programot, helyi tantervet) a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a jóváhagyás előtt az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult szakértő véleményét köteles beszerezni. E dokumentumok elfogadása, jóváhagyása esetén az iskolához köthető különböző szervezetek, testületek véleményt, javaslatot fogalmazhatnak meg. Az iskolaszék véleményét kötelező kikérni az elfogadás előtt. A dokumentumokat érintő változások körében a sportiskolai feladatok ellátása feladatbővülést jelent, ez tartozik a fenntartói jóváhagyás körébe. A többi változás a meglévő keretek közötti olyan belső, szakmai kérdés, amelyet az intézmény nevelőtestülete saját döntéseként meghozhat. (Az intézmény továbbra is az érvényes kerettantervi dokumentumok alapján szervezi ezek tekintetében a tanítástanulás folyamatát, többletfeladat nem jelenik meg.) A fenntartói döntéshozatalt jogszabályok határozzák meg. I.1. A fenntartó oldaláról elsőként azt kell tisztázni, hogy az átszervezés milyen többletterhet jelent az önkormányzat számára. A Kotv. 88. (5) bekezdése szerint: A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét. I.2. Szükséges áttekinteni a tervezett lépéseket a Kotv. 88. (6) bekezdésében foglaltak szerint: A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását részben vagy egészben akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent
2 aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat részére, a szakvélemény megkérésével egyidejűleg meg kell küldeni. A független közoktatási szakértő személyére a helyi önkormányzat megkeresésére a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. I.3. A feladatbővülés (átszervezés) alapító okirat módosítással is jár. Ezt egy külön előterjesztés és határozati javaslat tartalmazza. I.4. A Kotv. 102. (2) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint a fenntartó többek között - jóváhagyja a közoktatási intézmény pedagógiai programját. A jóváhagyás előtt köteles közoktatási szakértő véleményét beszerezni. (Kotv. 44. (1) bekezdés). I.5. A Kotv. 102. (3) bekezdésében pedig az intézményi közösségek véleményének beszerzéséről is rendelkezik. II.1. A feladatbővítés egy területet érint: a 11/2012. (I. 26.) önkormányzati testületi határozattal elfogadott szándék megvalósítását jelenti, vagyis, hogy a 2012/2013-as tanévtől sportiskolai osztály/csoport induljon az iskolában. A döntéshozatali eljárásban az I.1-5. pontokban felsorolt valamennyi feladat elvégzése megtörtént. Az intézmény a jelenleg érvényes pedagógiai programját, helyi tantervét az új feladatra vonatkozóan átdolgozta, kiegészítette, azt az intézményi közösségek véleményezték. A szakértői munka elkészült, a független szakértő is megküldte állásfoglalását. II.2. A sportiskolai feladatbővítés szakmai tartalmáról a 2012. január 26-ai előterjesztésben már részletesen szó esett. A pedagógiai program, a helyi tanterv kiegészítését, módosítását végző szakértői vélemény erről a következőket tartalmazza: A Pedagógiai program változtatásaival kapcsolatos részletes megállapítások: Az iskola a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben meghatározottak alapján készített helyi tantervének végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. Biztosított feltételek: tornaterem, szabadtéri sportlétesítmény, sporteszközök, szaktantermek, megfelelő szakképesítéssel rendelkező, felkészült pedagógusok. Az intézmény iskolafenntartó által jóváhagyott alapdokumentumai a sportiskola működéséhez szükséges költségek fedezetére garanciát adnak.
3 A sportiskolai munka alapvető céljának tekintik a sportoló tanuló személyiségének kiemelt fejlesztését, a kritikai gondolkodásmód és a gazdag műveltségkép kialakítását. Feladatként jelölik meg a sport megszerettetését, a sokoldalú képességfejlesztést és általános mozgáskultúra fejlesztését, a minőségi képzést és a tehetséggondozást. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek körében szerepel minden olyan sportbeli fejlesztéshez használható elem, ami segíti sporttehetség gondozását. Az intézménnyel együttműködő partnerek körét kibővítették a sportegyesületekkel és edzőkkel. Programjuk figyelembe veszi a sportutánpótlás-neveléssel összefüggő olyan feladatokat, mint a sportolás miatt kieső tanulási idő pótlása, a felzárkóztatás rendszerének működtetése vagy a versenyeztetés megszervezése. Biztosítják az átjárhatóság lehetőségét azon tanulók számára, akik a követelményeket nem tudják teljesíteni (sportsérülés, eredménytelenség, beválás hiánya) illetve segítik az érkező tanulók beilleszkedését. Tanórai kerettől eltérő tanulásszervezési módokkal segítik az edzés-versenyzés miatt kiesett tanulási időt. A pedagógus-edző kapcsolattartását szorosabbra fűzik, folyamatos, akár napi konzultációval biztosítják a tanuló napirendjének optimális kialakítását. Érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően, sportbeli leterheltségük ellenére alkalmasakká akarják tenni érettségi utáni továbbtanulásra, vagy sportjellegű szakma elsajátítására. A sportiskolai oktatás-nevelés megszervezése az intézmény helyi tantervében szabályozottak szerint történik, amely ki van egészítve a sportiskolai kerettanterv elméleti moduljaival sportismeretek, sportági ismeretek sportpszichológia, sporttörténet és tanulásmódszertan valamint a helyi igényeknek megfelelő sportág sportági tanterveivel. A testnevelés és sport tantárgy tantervben előírt óraszámait biztosítják. A helyi igények szerinti sportágakban a sportegyesületekkel együttműködési megállapodásokat kívánnak kötni, ami a sportági tantervek megvalósításának személyi, tárgyi és finanszírozási költségeit illetve az edzés és versenyzés - szervezési valamint működtetési garanciáját tartalmazni fogja. A szakértő a benyújtott dokumentumhoz észrevételeket, javaslatokat tett. Az intézmény ezeket bevette a pedagógiai program helyi tanterv megfelelő részeibe. (Ez érdemi változást nem jelentett, pontosításokat tartalmazott.)
4 Összegezve megállapítható, hogy az intézmény pedagógiai programja szerkezetileg és tartalmilag megfelel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 23. (4) bek., a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/J. -a, valamint a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet 2/A. (1-2) bek. és annak 3. számú mellékletében meghatározottaknak. Szakértői véleményem figyelembe vétele mellett, a módosítási javaslatokkal kiegészített pedagógiai program elfogadását javaslom. Az előterjesztés I.1. pontjában megfogalmazott többletterhek tekintetében a sportiskolai feladatok ellátásáról költségvetési szempontból a következők állapíthatók meg: - az intézmény jelenleg is rendelkezik a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben meghatározottak alapján készített helyi tantervének végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel; - a Középiskola lényegében az eddigi költségvetési forrásokból tudja biztosítani ezeket a feltételeket (állami költségvetési hozzájárulás; önkormányzati kiegészítés az alapfeladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben; saját bevételek); - annak pontos kiszámítása, hogy az középfokú iskolai nevelés-oktatás általános rendjétől eltérő tanulásszervezési módok (pl. a tanulási idő pótlása a sportolás miatt kieső időtartamra; a felzárkóztatás rendszerének működtetése; a versenyeztetés megszervezése stb.) milyen költségeket jelentenek egy adott tanévben csak akkor lehetséges, ha az adott tanévre vonatkozó konkrét, részletes munkarend a sportiskolai csoportra elkészül (ez tartalmazhatja ugyanis a tényleges tanulólétszámot, azt, hogy mely sportágba tartozik a tanuló, az milyen heti elfoglaltságot jelent számára, az edzések, versenyek időpontját, számát, stb.); ez olyan intézményi, belső szakmai feladat, amely nem tartozik a fenntartói irányítás körébe. (Ld. Kotv. 106. (1) bekezdése: A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelésioktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit. ; illetve az 57. (1) bekezdés c) pontja, amely a nevelőtestület döntési jogkörébe utalja a következőt is: A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; ) A fenntartó azonban a közoktatási intézmény részére jóváhagyott éves költségvetési keretet meghatározhatja oly módon, hogy az abban rendelkezésre álló kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét, az intézmény vezetője valamennyi alapfeladatát köztük a sportiskolait is figyelembe véve tervezze meg. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium dokumentumaiban tehát az előterjesztésben ismertetett módon a változások, módosítások, kiegészítések a jogszabályoknak megfelelően történtek. Ezért javaslom a Képviselő-testületnek az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltak jóváhagyását.
5 Az ún. független szakértői véleményt [a Kotv. 88. (6) bekezdésében foglaltak szerint] a feladatbővüléssel kapcsolatban az előterjesztéshez Függelék formájában csatolom. H a t á r o z a t i j a v a s l a t: Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1.) Támogatja a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium alaptevékenységének bővítését a sportiskolai feladatok ellátásával. Jóváhagyja az intézmény Pedagógiai Programjának, Helyi Tantervének a nevelőtestület által elfogadott, a szakértői vélemény szerint jóváhagyásra javasolt kiegészítését, módosítását a benyújtott dokumentumok alapján. 2.) A feladatbővüléssel járó működési feltételeket biztosítja az intézmény jóváhagyott éves költségvetési keretei között. Határidő: Felelős: 2012. május 31., illetve folyamatos Dombi Imréné, polgármester Nemesné Nagy Erika igazgató Püspökladány, 2012. május 16. D o m b i Imréné polgármester