Társadalombiztosítási alrendszerek Nyugdíjrendszer Biztosítás (biztosítási kockázat alapján) 1 A biztosítók tevékenységének lényege a kockázat meghatározása, ennek megfelelő biztosítási díj megállapítása. A klasszikus biztosítások vagyonra, szállítmányra vonatkoznak. A biztosítási díj arányban áll a biztosított fizetőképességével. Az életbiztosítás azt jelenti, hogy ha valaki megél egy adott kort, más esetben, ha meghal egy meghatározott kor előtt, akkor kap ő, vagy a családja a befizetett díj után adott összeget. A kockázat számításhoz ebben az esetben igen komoly apparátust fejlesztettek ki, ahol a szerződő fél állapota, tünetei alapján számos betegségre képesek kockázatot becsülni. A betegség biztosítás nem tartozik a klasszikus ágak közé, ez esetben adott időszakban bekövetkező adott betegségek valószínűsége alapján határoznak meg (költségkorláttal) a biztosítási díjat. Pl.: utasbiztosítás Biztosítás (nem terjed ki mindenkire) 2. A biztosító a saját kockázatát úgy csökkenti, hogy kizárja azokat a betegségeket, amelyek bekövetkezésének valószínűsége magas. Kizárja a nagy kockázatú személyeket vagy tárgyakat: régi autó, öregek. Erre direkt vagy indirekt módot használnak. Indirekt eljárásra példa: az egészségbiztosítást más pénzügyi szolgáltatásokkal kötik össze, amelynek igénybevétele a társadalom adott csoportjára jellemző. Az egészségbiztosítás paradoxona, hogy a biztosítási díj fordított viszonyban van a beteg és öreg ember fizetőképességével. Ők nem köthetnek biztosítást. Működési költség a pénzintézeteknél 31,2 % (PSZÁF adat) TB privatizáció esetén ez évi 500 milliárd Ft-ot jelentene! Társadalombiztosítás. A társadalomban mindenkire, vagy a társadalom adott csoportjaira terjed ki (Pl.: alacsonyabb jövedelműek) Többszörös szolidaritás érvényesül: mindenkori fiatalok és öregek között gazdagabbak és szegényebbek között alacsony kockázatúak és nagy kockázatúak között Kezeli a biztosan bekövetkező eseményeket, járványokat Célja társadalmi szinten a legkevesebb ráfordítással a legtöbb egészség (egészségben megélt emberév). Megoldja az egyre dráguló gyógyító technológia és az egyre hosszabb várható élettartam közti feszültséget a beavatkozások optimalizálásával. Árleszorító hatás: QALI, generikumok. (Működési költség 1,5%) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: munkáltatói tb. járulék munkavállalói nyb. járulék egyéb II. Kiadások: nyugdíjak (öregségi) hozzátartozói nyugellátások igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: munkáltatói tb. Járulék egészségügyi hozzájárulás (EHO) táppénz-hozzájárulás munkavállalói eb. járulék egyéb II. Kiadások: pénzbeli ellátások egészségügyi szolgáltatások igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1
magánnyugdíj biztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK] A nyugdíjalapok: kényszer-megtakarítás Jelenleg ma Magyarországon 4 lábon áll: 1. Kötelező állami 2. Önkéntes magán 3. Nyugdíj-előtakarékossági számla Munkaadót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 24% - állami nyugdíjalapba nem a bruttó bérből Munkavállalót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 10%-a: 10% állami alapba Összesen a bruttó munkabérhez viszonyítva 34% nyugdíj-előtakarékosság Nyugdíjszámítási 1x1 A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie a nyugdíjkifizetések összegének: nyugdíj-előtakarékosság Ha a pénztártagok között van némi szolidarítás, azaz kockázati közösség, akkor a nyugdíjkifizetés lehet annál a valakinél több, aki tovább él, annak a rovására, aki korán meghal. Másfajta szolidaritás: magasabb jövedelműektől (nagyobb befizetők) a kisebb jövedelműek (kisebb befizetők) Kinek akarunk nyugdíjat biztosítani? Csak a járulék fizetőknek Ki fizessen nyugdíj járulékot? Alkalmazottak (csak a munkanyugdíjról beszélünk? ) Minden adófizető A társadalom minél szélesebb körének Mindenkinek Nyugdíjjogosultság Két nagyon különböző irány : 1. Járulékfizetéshez kötött jogosultság Ma legtöbbször arról beszélünk, hogy a járadékok hogyan köthetők a járulékokhoz 2. Nem járulékfizetéshez kötött jogosultság Ez valójában az alapnyugdíj problematikához vezet. A járulékfizetés alapja Saját munkajövedelemhez kötött járulékok Ez van ma a TB és a MNYP esetén És aki nem munka-jövedemből él, annak nem kell nyugdíjrendszer? Nem munkajövedelemhez kötött járulékok Ez még nemigen vetődött fel. Pedig lehetne akár választani is, hogy valaki mondjuk a mindenkori minimálbér, vagy átlagkereset, vagy más összeg x százalékát akarja nyugdíjjárulékként fizetni, vállalva ezzel, hogy neki más lenne a járulékfüggő nyugdíja, mint másnak. 2
Nyugdíjmérték Mennyi legyen a nyugdíj? Minimális megélhetést nyújtó Korrekt megélhetést nyújtó Elvért jövedelemhelyettesítési szintet nyújtó Ettől függhet többek között - a járulékmérték is Járulékmérték Mennyi járulékot fizessünk? (mennyi nyugdíjat is szeretnénk?) Kötelező, mindenkinek ugyanaz Ez van ma a TB és a MNYP esetén, de nincs kőbe vésve! Választható Miért ne? Tetszőleges Nem csak TB nyugdíjról van szó, úgyhogy ez sem kizárt! Járulékfizető Ki fizesse valakinek a járulékait? A jogosult és akkor most ne beszéljünk arról, hogy mi alapján fizet A munkáltató Persze ez csak munkajövedelemhez kötött járulékok esetén Más (pl állam, másik magánszemély, intézmény, közösség, stb) ma is fizet az állam nyugdíj járulékot! Járulékkezelő Hova fizessék a járulékokat? Állami nyugdíj intézmény Ne csak a TB-re gondoljunk! Nem állami nyugdíj intézmény Ilyen pl. a nyugdíjpénztár Más (pl állami költségvetés, bank, biztosító, más típusú intézmény, közösség, stb) A járulékokat akár egy bank, vagy egy alapkezelő is gyűjthetné és kezelhetné Járadékfizető Ki fizesse a nyugdíjakat? Állami nyugdíj intézmény Garancia Mit tudunk ígérni a nyugdíjvárományokról? Nem állami nyugdíj intézmény Más (pl állami költségvetés, bank, biztosító, más típusú intézmény, közösség, stb) Garantált ígéret Feltételes ígéretek Nincs garancia 3
Járulékfüggő nyugdíjak Hogyan függenek össze a járulékok és a nyugdíjak? Korrekt biztosításmatematikai összefüggés A befizetett járulékok nyugdíjkori értéke = A várható nyugdíjkifizetések nyugdíjkorra számolt jelenértékével Kötött, de nem függvényszerű kapcsolat járulékok és járadékok között Degresszió, indexálás, plafon, átlagkereset alapú nyugdíjképlet Járulékkötelezettség, de azoktól elszakadó járadék mértékek és még néhány nyugdíjrendszerhez kapcsolódó alapkérdés Finanszírozhatóság(fenntarthatóság) Igazságosság Ösztönzés Méltányosság (rászorultság) szolidaritás Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági értelemben: az állam beszedi a járulékot, kötelezettséget vállal a nyugdíjfizetésre (eladósodik!), és teljesíti aktuális nyugdíjfizetési kötelezettségét (törleszti adósságát). Hasonlít a mechanizmus az államadósságra. Felosztó-kirovó rendszer Az ilyen államadósság előnye az állam szempontjából: változtathatja a kondíciókat (nyugdíjemelés mértéke, nyugdíjkorhatár). Mikor tesz ilyet? Ha nem talál elegendő finanszírozást kötelezettségeire: a demográfiai folyamatok kedvezőtlenül változnak (elöregedés) kedvezőtlen demográfiai helyzet esetén a járulékfizető szempontjából rossz kondíció jellemzi a felosztó-kirovó rendszert. A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer összehasonlítása Felosztó-kirovó Szolgáltatással definiált -> van egyensúlyi kockázat Szociális elemeket is tartalmaz, így vegyes célrendszer jellemzi Kifizetései a magyar járulék és adófizetési potenciáltól függenek Teljesítménye nehezen mérhető és visszacsatolható Tőkefedezeti Befizetéssel definiált -> nincs egyensúlyi kockázat Tisztán pénzügyi és biztosításmatematikai alapú A magyar gazdaság mellett a nemzetközi tőkepiac teljesítményétől is függ Teljesítménye pontosan és gyorsan mérhető A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer összehasonlítása Felosztó-kirovó Csak a magyar demográfiai helyzettől függ (népesedés és migráció) Feltételei csak a tényleges szolgáltatáskor véglegesednek Egyensúlytalansága csak hosszú távon tűnik ki, lehetőséget ad a probléma halogatásra, és így esetenként radikális intézkedéseket tesz szükségessé Tőkefedezeti Magyar és a nemzetközi demográfiai helyzettől is függ Polgárjogi garancia a számlaegyenleghez Folyamatosan megjeleníti a nyugdíjproblémát a nemzetgazdaságban (szűkíti a kiadási mozgásteret, hosszútávon is fenntartható egyensúlyt kényszerít ki) 4
A nyugdíjrendszer problémái* A nyugdíjrendszer problémái (folytatás) Fenntarthatatlan a TB rendszer túlígérte magát! Demográfiai problémák Foglalkoztatottsági változások Finanszírozási problémák A TB rendszer nem méltányos a résztvevőkkel szemben. Ezért Alacsony a járulékfizetők száma A járulékalap nagy körben alacsony mértékű Alacsony az effektív nyugdíjkorhatár * A Pénzügykutató Rt. által összehívott munkacsoport által 2006 őszén kezdeményezett körkérdésre adott 18 szakértői válasz feldolgozása alapján A TB rendszer kusza: A rendszer eleve nem átlátható. nincs szisztematikusan elkülönítve más társadalmi biztonsági rendszerektől (a rokkantsági, a hozzátartozói ellátási bár az özvegyi ellátás lehetne logikus része a rendszernek -, és a kora nyugdíjazás révén a munkanélküliségi alrendszertől) A kivételezettek köre kiterjedt az újraelosztás átláthatatlan Időszakonként jelentősen változó helyettesítési ráták A nyugdíjrendszer problémái (folytatás) A TB rendszer merev Pl. csak egyetlen kitüntetett nyugdíjba vonulási év létezik, nem pedig fokozatos A járadék indulását nem lehet rugalmasan kezelni Csak egyféle szolgáltatás van Nehezen kezeli a nem szabványos életutakat. Az egész nyugdíjrendszer politikának kitett A politika bűne, hogy a jelenlegi nyugdíjasoknak viszonylag keveset adott, de a jövő nyugdíjasainak ennél sokkal többet ígért oda, hosszú távra eladósítva a nyugdíjrendszert A nyugdíjrendszer problémái (folytatás) A nyugdíjrendszer nem egy egységesen, összhangban kezelt rendszer. A mai magyar nyugdíjrendszer inkonzisztens. a nyugdíjreformot nem vitték végig szakmai konszenzus hiánya az egyes pillérek szerepéről az I. pillér tartalmaz olyan ellátásokat is, amelyet a II. pillér nem Szabályozási lyukak A törvényi szabályozás stabilitásának védelme hiányzik A magánpillér intézményi ellentmondásossága Látszat önkormányzatiság Tagi érdekvédelem hiánya Piaci verseny kivédhetősége Magánpénztári járadék-szabályok hiánya A garancia és kockázatvállalás tisztázatlanságai Az öngondoskodás állami támogatottságának ellenmondásai Módszertani hiányosságok Járulék mértékek átgondolatlan, megalapozatlan döntéseken alapuló változtatása A szolgáltatásokkal nem arányos járulék felosztás a pillérek között A járulékalap meghatározásának esetlegessége Alacsony/ merev nyugdíjkorhatár a korábbi keresetek hiányos felértékelése (valorizációja ) Indexálási szabályok következményeinek nem megfelelő kezelése a jogosultsági küszöb meghatározása 5
Tények Jelenleg a 20-64 éves férfiak mindössze 64, a nőknek 51 százaléka aktív kereső A nyugdíjalapul szolgáló bevallott - jövedelmek mintegy egyharmada a minimálbér, vagy az alatti jövedelem a tényleges járulékfizetői kör alig haladja meg az aktív korú népesség harmadát A járulékok 86 százalékát 2,4 millió fő fizeti be és közülük 800 ezer fő állami alkalmazott A nyugdíjasok egynegyede 62 évnél fiatalabb. Pedig a korhatár alatti ellátások nélkül (ma még) a Tb nyugdíj rendszernek többlete lenne 13 12 11 10 9 8 7 6 5 9,1 9,1 A nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányának változása a 2009. évi intézkedések hatására 10,4 10,4 11,3 11,3 10,7 10,6 9,6 8,4 12,6 2000. 2005. 2010. 2020. 2030. 2050. 2008. Konvergencia program 2009-es változásokkal 9,1 97-es reform Korhatáremelés (1996) több lábon állás modellje: állami rendszer privatizálása 1/4 részben: II. pillér létrehozása I. pillér biztosítási jellemzőinek erősítése: életkereset beszámítása; a keresetek degresszív beszámításának fokozatos megszüntetése; A fenntarthatóság érdekében: egyéni járulék maximum bevezetése ezzel közvetetten az ellátások korlátozása Járulékfizető Járulékfizető PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG Államháztartás egyensúlyát ne veszélyeztesse Gazdaság versenyképességét az elvonási mértékek ne gátolják Generációk közötti újraelosztás ne legyen aránytalan nyugdíjas MEGFELELŐSÉG megfelelő nyugdíjszínvonal (időskori jövedelembiztonság, szegénységi kockázat igazságos arányok (biztosítási elv). RUGALMASSÁG a külső környezeti feltételekhez való alkalmazkodó képesség EGYMÁST ERŐSÍTŐ KERESZTHATÁSOK munkára ösztönző hatás erősítése, munkaerőpiac, adórendszer, szociális-, egészségügyi ellátórendszer összehangolása TRANSZPARENCIA egyéni jogszerzések követhetősége, a rendszer explicit és implicit ígérvényeinek értékelhetősége. 6
Időskori függőségi ráta (Old age dependency ratio) 65 évnél idősebbek 2004 2010 2030 2050 Magyarország 23 24 35 48 EU 25-ök átlaga 24 26 40 52 A nyugdíjak és a keresetek arányának alakulása (éves adatok, 1 főre jutó kiadás) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Nyugdíjszerű ellátások a nettó kereset %-ában Állományi öregségi nyugdíjak a nettó kereset %-ában Újonnan megállapított öregségi nyugdíjak a nettó kereset %-ában Foglalkoztatási deficit az idősebb (55-64 éves )munkavállalóknál A foglalkoztatási ráta az egyik legalacsonyabb az EU-25 esetében; 1997-2005 között 17%-ról 33%-ra nőtt (nőknél 9-27%, férfiaknál 27-41%) A korhatáremeléssel párhuzamosan következett be a javulás, de a lemaradásunk így is jelentős, a lista végén vagyunk; Különösen az idősebb nők foglakoztatási rátája alacsony (13% ponttal marad el a férfiakétól) Megnevezés 2005 2010 15-64 évesek Mo. 56,9 63,0 EU25 67,0 70,0 55-64 évesek Mo. 33,0 37,0 EU25 42,5 50,0 A nyugdíjak indexálásának módja az EU tagállamokban Bérekhez Árakhoz Vegyes (árak és bérek kombinációja, és/vagy egyéb tényezők figyelembevétele) Egyedi döntéseken alapuló Dánia, Hollandia, Svédország, Szlovénia Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország Csehország, Észtország, Finnország, Magyarország, Németország, Portugália, Szlovákia Görögország, Írország, Lettország 7
Öregségi nyugdíj Öregségi nyugdíj I. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítási jogviszonyban nem áll. II. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítási jogviszonyban nem áll. (Biztosítási jogviszonyon mindkét esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyokat kell érteni). 2010. január 1-jétől nem jogosult öregségi teljes és résznyugdíjra az sem, aki - az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban, - az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll. Öregségi nyugdíjkorhatár Születési év (férfi, nő egyaránt) Az igénylő életkora legalább 1952. január 1-je előtt született A 62. életév betöltése 1952. A 62. életév betöltését követő 183. nap 1953. A 63. életév betöltése Előrehozott öregségi nyugdíj 2010-től Születési év/nem Az igénylő életkora Az előírt minimális Az előírt minimális legalább szolgálati idő a szolgálati idő a csökkentés nélküli csökkentés nélküli nyugdíjhoz nyugdíjhoz a csökkentett nyugdíjhoz 1952 (nő) 59. életév betöltése 40 év 37 év 1954. A 63. életév betöltését követő 183. nap 1955. A 64. életév betöltése 1956. A 64. életév betöltését követő 183. nap 1957. és azt követően született A 65. életév betöltése 1953 (nő) 59. életév betöltése 40 év 37 év 1950 (férfi) 60. életév betöltése 40 év 37 év Előrehozott öregségi nyugdíj 2010-től A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra 40 év szolgálati időnél - 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi 0,1 százalék, - 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi 0,2 százalék, - 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi 0,3 százalék. Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz 1954 (nő) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte 37 év 1955 (nő) 61. életévet betöltötte 37 év 1956 (nő) 61 éves és 183 napos életkort betöltötte 37 év 1957 (nő) 62. életévet betöltötte 37 év 1958 (nő) 62 éves és 183 napos életkort betöltötte 37 év 1959 és azt követően született (nő) 63. életévet betöltötte 37 év 8
Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz 1951 (férfi) 60 életévet betöltötte 37 év 1952 (férfi) 60 éves és 183 napos életkort 37 év betöltötte 1952 (férfi) + kedvezmény 60 életévet betöltötte 42 év 1953 (férfi) 61 életévet betöltötte 37 év 1953 (férfi) + kedvezmény 60 életévet betöltötte 42 év 1954 (férfi) 61 éves és 183 napos életkort 37 év betöltötte 1954 (férfi) + kedvezmény 60 éves és 183 napos életkort 42 év betöltötte 1955 (férfi) 62 életévet betöltötte 37 év 1956 (férfi) 60 éves és 183 napos életkort 37 év betöltötte 1957 és azt követően született (férfi) 63 életévet betöltötte 37 év Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni. Orvosi rokkantság feltételei 79 százalékot meghaladó mértékű, (teljesen munkaképtelen) - a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására nem szorul, - az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására szorul. vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt. /a III. rokkantsági csoportba tartozik/ Jogi rokkantság feltételei az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22 éves életkor betöltése 2 év előtt 22-24 éves életkorban 4 év 25-29 éves életkorban 6 év 30-34 éves életkorban 8 év 35-44 éves életkorban 10 év 45-54 éves életkorban 15 év 55 éves életkor betöltésétől 20 év Rokkantsági nyugdíj Kedvezmények rokkantsági nyugdíjnál a szükséges szolgálati időből Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult. Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét. Igényérvényesítésről általában Szolgálati időről röviden A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggő iratokat. A szolgálati időt tehát elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján kell figyelembe venni, de a nyugdíjigény benyújtásakor - az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében - célszerű a szolgálati idők igazolására alkalmas okiratok becsatolása. A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Azt, hogy mi minősül szolgálati időnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. - 43. és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997 (X.6.) Korm. rendelet 29. - 59/B. határozzák meg. Fő szabály: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Arányos szolgálati idő Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell meghatározni, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni. 9
Szolgálati időről röviden Szolgálati idő minősülnek az alábbiak is - a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, - a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt, - a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, - a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Szolgálati időről röviden Felsőfokú tanulmányok Szolgálati időként kell figyelembe venni, - az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt, -a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az időpontra tekintet nélkül a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. Tények A magánnyugdíjpénztárak évente 350-400 milliárd Ft-tal növelik a költségvetési hiányt. A magánnyugdíjpénztárak miatt 8%-kal nőtt az államadósság, az adósság-növekedés 30 év múlva 40%-ot is elérhet. A pénztártagok nem biztos, hogy magasabb nyugdíjat fognak kapni. A pénztáraknak nincs járulékos haszna a gazdaság számára, a tyúk nem tojik aranytojást. A rendszer kialakulása A nyolcvanas években Latin-Amerikában kezdődött. Chile, 1981 Világbank 1994 Ideológiai alapvetés Kilencvenes évek második felétől volt szocialista országokban Csehország és Szlovénia kivételével, a Világbank technikai támogatásával Jelenleg 18 országban: Latin-Amerika, Kelet- Európa, Közép-Ázsia Magyarország 1998 A rendszer jellemzői (2010-ig) Nyugdíjjárulék negyede, 8%-pont a pénztárakba A pénztárak elvben a tagok tulajdonában vannak. Önkormányzati működés Gyakorlatban nagy részük pénzügyi csoportokhoz tartozik. Prudens befektetési szabályok Tagok által választható portfoliók A 2009. évi helyzet 2009. II. negyedévi adatok: 19 magánnyugdíjpénztár 2980 ezer tag Pályakezdőknek kötelező tagság Vagyon: 2145 milliárd Ft 2013-ig egyösszegű kifizetés lehetséges. Járadékszolgáltatás jelenleg nincs. Visszalépések A pénztárak miatti hiány a TB kasszában 354 milliárd Ft, a költségvetés megtéríti Emellett kb. 150 milliárd Ft a pénztárak miatt létrejött államadósság kamatterhe. 10
A pénztárak a gazdaság finanszírozását segítik A nemzetgazdasági megtakarítás nem nő A magyar gazdaság finanszírozásában a tőkepiacnak nincs szerepe Kevesebb részvény forog, mint a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése előtt Elsődleges kibocsátás alig van A részvényarány növelése külföldi részvényekkel lehetséges Fenntarthatóvá teszi a TB nyugdíjrendszert Egyensúly: Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma = = Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma Ha deficites, a paramétereket kell változtatni, vagy költségvetési támogatás kell Költségvetési deficit Kiszorító hatás Ha 75%-os nyugdíjrendszer egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a 100%-os is A TB nyugdíjrendszer hiánya a GDP százalékában (Orbán Gábor és Palotai Dániel 2007) Magánnyugdíjpénztári rendszer egyensúlya Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma = = Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma Ha deficites, a paraméterek változnak, vagy és értékpapír eladás Kiszorító hatás Felhívja a figyelmet a nyugdíjrendszer problémáira Implicit adósság explicitté válik De: bruttó implicit adósság nettó implicit adósság Bruttó: A TB összes nyugdíjkötelezettségének jelenértéke GDP 230-115%-a Nettó: Jövőbeni nyugdíjkötelezettségek és befizetések jelenértéke A maastrichti hiányba az implicit adósság nem számít bele, az explicit beleszámít Új EU tagországok tárgyalási kudarca Növeli a járulékfizetési fegyelmet Az elmúlt tíz év nem ezt bizonyítja A magánnyugdíjpénztári járulék együtt jár a többi bért terhelő adó és befizetésével A magánnyugdíjpénztári vagyon örökölhetősége sem elég vonzerő A TB rendszerben is van öröklési elem: az árvajáradék és az özvegyi nyugdíj. Ezek szociális szempontból kedvezőbbek 11
Pénztárak versenye növeli a hatékonyságot A kisebb hozamot biztosító pénztárak taglétszáma jobban nő, mivel ezek ismertebbek, többet költhetnek reklámra és jobb az ügynöki tevékenységük A pénztárak mentesek a politika szeszélyeitől A vonatkozó jogszabályok legalább 300 helyen módosultak a rendszer bevezetése óta Minimális hozamgarancia megszűnt Járadékszámítás, járadékszolgáltatók nem ismertek Adózási szabályok bármikor módosulhatnak Szabályozás változhat Magasabb nyugdíj Egy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7% reálhozam kellene, a hozam 1998 és 2004 között 2,1% volt. (Orbán és Palotai 2005) A hozam jelenleg negatív. 2008-ban legalább 37 Md Ft működési költség A hozam biztosan javul, de a későbbiekben is lehetnek válságok. USA példa: 1968-ban életjáradékra váltott részvényportfolió kétszerannyi járadékot adott, mint egy 1974-ben átváltott (Orszag and Stiglitz 1999) Életjáradék magas költségei Brit példa: 45% (Orszag and Stiglitz 1999) A magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásra A járadékot drágítja, hogy több fajta járadék között lehet választani Megszűntetés lehetősége Magyarországon Jogi aggályok: tulajdon államosítása Ellenvetés: a tulajdon szabad rendelkezést jelent, a pénztári vagyonra ez nem igaz Bőséges kompenzáció: egyharmaddal magasabb TB nyugdíj Ha a megszűntetés nem lehetséges, az önkéntessé tétel is segít A megszűntetés hatása Költségvetési deficit havonta 30 milliárd Ft-tal csökken Állampapírban tartott pénztári vagyon mértékével azonnal csökken az államadósság, ezen állomány utáni kamatfizetés azonnal megszűnik Az egyéb értékpapírok eladásánál fokozatosság javasolt. 12
Felhasznált irodalmak Kun János: Magán-nyugdíjpénztárak Zelei Roland: Nyugdíjbiztosítási szabályok változása 2010 Dr, Skrabski Árpád: Civil szervezetek, társadlombiztosítás Herzog László: Lehetséges-e a nyugdíjrendszer reformja? Kisbenedek Péter: Válság és jövőkép 13