Csány László Általános Iskola Zalacsány, Csány László u. 6. Pedagógiai program

Csány László Általános Iskola Zalacsány, Csány László u. 6. Pedagógiai program Összeállította: Kópicz Csaba igazgató Tóth Istvánné igazgatóhelyettes Az Általános Iskola nevelőtestülete Zalacsány, 2013. március 31.

Gondolkodj merészen, ne félj hibázni. Vedd észre az apró részleteket, tartsd a szemed nyitva és légy szerény mindenben, kivéve céljaidat. / Szentgyörgyi Albert / 2

Törvényi háttér 2011.évi CXC törvény a köznevelésről. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 51/2012. (XII.21.) EMMI rend. a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. (mellékletei a kerettantervek és óraszámok) 32/2012. (X.8.) EMMI rend. a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve é a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 3

I. Az intézmény bemutatása I/1. Az általános iskola fontosabb paraméterei és jellemző jegyei Az általános iskola nyolc tanuló- és három napközis csoporttal működik, 8 tanteremmel, tornateremmel, számítástechnika teremmel, könyvtár-fejlesztő szobával, sportudvarral és játszótérrel rendelkezik, amely a jelen helyzetben a tanulólétszámot figyelembe véve (110 fő) jó szinten képes ellátni az intézmény jellegéből adódó feladatokat. Az iskola részben önálló gazdálkodó, (állami fenntartású) körzeti feladatokat lát el. Diákjaink hét községből (Tilaj, Tilajújhegy, Ligetfalva, Almásháza, Zalaapáti, Zalaszentlászló, Bókaháza) járnak be, amely a tanulói létszám 48 %-át teszi ki. A gyermekek igen eltérő intellektuális és képességbeli különbségekkel rendelkeznek, s e tendencia évről-évre folyamatosan erősödik. Az iskola mindezen különbségek és hátrányok lehetséges mérséklésére törekszik a tanítási órákon és az órán kívüli tevékenységformák és foglalkozások sokszínű (szakkörök) alkalmazásával. E képességfejlesztő programokon keresztül (sport, számítástechnika, zeneoktatás, idegen nyelv oktatása), aminek körét a pedagógiai munka során szeretnénk bővíteni, a cél, hogy ezzel is minél több gyermeket tudjunk bevonni az egyéniségének és képességének leginkább megfelelő tevékenységi formák elsajátításába. Iskolánk 2006/2007 tanévtől integrált oktatást szervez a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, figyelem- és magatartászavar) gyermekek számára. Az alapismeretek megszerzésén túl egyéb jártasságok elsajátításához szeretnénk biztosítani a feltételeket, hogy diákjaink kikerülve az életbe, azt a legkülönfélébb helyzetekben tudják kamatoztatni. Képesek legyenek egyéni érvényesülésük, munkájuk során, azt mindenkor alkalmazni, hasznosítani életük folyamán. Ebben a folyamatban szeretnénk a résztvevők, gyermekek mind nagyobb körét sikerélményhez juttatni. E cél megvalósításához igazítjuk (számítástechnika, nyelv, testnevelés és sport, vizuális kultúra) a pedagógusok szakmai képzését, továbbképzését. A pedagógiai munka sikerét nagyban meg fogja határozni a szakmai munka minősége és a tárgyi feltételrendszer. E két fontos, az oktatásban meghatározó feltétel legoptimálisabb megvalósulását szeretnénk, hogy az iskola pedagógiai programjában kitűzött célokat 4

elérhessük. E siker érdekében az iskola igyekszik bevonni a szülőket, akik legfőbb partnereink. A közös munka legfontosabb kritériumai: a hatékonyság, a kellő tájékozottság és a kölcsönös bizalom. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek, és fontos meghatározói az eredményes munkának, a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának. I/2. Az iskola adatai: 2013. január 1. után állami kezelésbe került. Elnevezése: Csány László Általános Iskola Székhely címe: 8782 Zalacsány, Csány László u. 6. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Szervezeti egység kódja: 180018 Az intézmény jogállása: Vezetője, a pályázat útján határozott időre a KLIK által választott igazgató végzi a szakmai irányítást Az intézmény gazdálkodása: Részben önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott költségvetési szerv. Költségvetését KLIK hagyja jóvá és gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is ő látja el. Az intézmény tevékenységi köre (1612): alapfokú oktatás (TEOR.sz.: 8012) (16121, 161210) Ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú végzettség megszerzésére. Az iskola nappali tagozatos 8 osztályos oktatást végez. A tanulók részére napközis ellátást nyújt. (TEOR.sz.: 8051) 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása. Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók, ezen belül a figyelem, beilleszkedési, magatartási, a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia,) zavarral küzdő tanulók, valamint enyhe értelmi fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása, tanórai, vagy tanórán kívüli foglalkozása az iskola pedagógiai irányításával. 5

Az általános iskola körzeti feladatokat lát el Tilaj és Ligetfalva községek tekintetében. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a szükséges leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az általános iskola diáksportkört működtethet, mely nem zavarhatja a nappali oktatást. Az általános iskola a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni. I/3. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink Intézményünk a Csány László Általános Iskola tanulói számára biztosítja, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott feltételek között képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak, személyiségük harmonikusan fejlődjön. A gyermekek biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Tanulóink az iskolában töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés alapvető szabályait, az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Az iskola nevelői és munkatársai arra törekednek, hogy önfejlesztéssel képesek legyenek alkalmazkodni a gyermekekkel szemben támasztott egyre magasabb követelményekhez. I/4. Az iskola pedagógiai arculatának meghatározása, öndefiníció Célunk: megfelelő alapokat adó, hasznosítható ismereteket nyújtó tudás közvetítése, amelyet tanulóink a legkülönfélébb élethelyzetekben képesek alkalmazni. Különös tekintettel a testi (sport), intellektuális, életviteli és környezeti nevelésre, az emberi értékek megbecsülésére (becsületesség, tisztesség, tudás, szeretet, a másság, stb.) elfogadására. Hangsúlyt adva az anyanyelvi nevelésnek (beszéd, írás, olvasás, kommunikációs képesség) fejlesztésének. Az értelmi nevelés kiemelt feladatának tekintjük: az alapkészségek jó szintű elsajátíttatását a gyenge képességű tanulók felzárkóztatását a tehetséggondozást, melyben eddigi eredményeink kiemelkedők Nevelési célkitűzések továbbá: az egészségnevelés 6

az erkölcsi nevelés a környezeti nevelés Az oktató-nevelő munka céljainak elérését a három (kettő alsós és egy felsős) csoportból álló napközi segíti. A pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók integrált nevelése, a befogadás feltételeinek megteremtésével. A fejlődést (tudomány) és az ismeretek bővülését követő, lényeges alapinformatikai ismeretek átadása és elsajátítása. A sikeres középiskolai felvételire történő felkészítés (belső vizsgarendszer) működtetése, matematika, magyar nyelv és irodalom és német nyelvből. Az alapismeretek közvetítésén túl az iskola biztosítja a magasabb szintű tudásanyag megszerzésének és elsajátításának lehetőségét a (tehetséges) kiemelkedő képességű gyermekek számára. A tehetséggondozás színterei: - Szakkörök, - Tankerület által meghirdetett iskolák közötti, járási, megyei, országos versenyeken való részvétel (pályázatok, levelezős játékok és versenyek) a résztvevő tanulók felkészítése - Sportkörök - Iskolák közötti, járási, megyei sportversenyek, diákolimpiai versenyekre (futball, alsó tagozatos sor- és váltóverseny) történő felkészítés - Fellépési lehetőség biztosítása az egyes művészeti ágakban (zene) kiemelkedően teljesítő tanulóknak és csoportoknak. A gyenge képességű tanulók felzárkóztatásának színterei: - differenciált tanórai foglalkozások - alsó tagozatban korrepetálás - integrált nevelési-oktatási program keretében (gyógypedagógus, logopédus alkalmazása) - BTM-es tanulók fejlesztése felső tagozatban a matematika és magyar szakos pedagógus látja el gyógypedagógus irányításával Esélyegyenlőséget biztosít a tudás és az ismeretanyag megszerzésében, az önismeret és önfejlesztés tekintetében (korrepetálás, szakkörök, kulturális rendezvények, sport, színház, könyvtár, túrák, kirándulások, versenyek, erkölcstan/hit- és erkölcstan stb.) 7

II. Az iskola cél- és feladatrendszere II/1. Általános célok Az iskola segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes felnőtté válhatnak. Segítse őket abban, hogy tudjanak majd beilleszkedni a társadalomba. Becsüljék a tudást, sajátítsák el a fegyelmet, tudják annak értékét. Az iskola készítse fel tanulóit a továbbtanulásra, hiszen ez is része a sikeres életpályának. II/2. Konkrét célok a nevelés- oktatás első szakaszára 1-4. évfolyam - alsó tagozatos képzés: - Célunk, hogy tanulóink sajátítsák el a NAT ill. a helyi tanterv által előírt tananyagot. - A NAT által előírt tananyagot a sajátos nevelési igényű tanulók az Irányelvek és a rájuk vonatkozó tantervi előírásoknak megfelelően kapják meg. - A tanítási - tanulási folyamat szerves részévé szeretnénk tenni minden évfolyamban a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Nagyobb jelentőséget elsősorban az utóbbi foglalkozások kapnak, hiszen a - településszerkezetből is adódó - kulturális és szocializációs hátrányok kiegyenlítése egyre fontosabb szerepet kap. A tehetséggondozásban az alsó tagozat osztályfőnökei mellett fontos szerepük van az itt tanító felsős szaktanároknak is. Tovább kell fejleszteni az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. - Átvezetni a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola tanulási tevékenységeibe. - Az iskola az oktatás során elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Amint az a fentiekből kiderül, iskolánk az első négy évfolyamban célul tűzte ki a változatos kommunikációs kultúra elsajátítását - gondoltunk itt a verbális, az audiovizuális, technikai és a metakommunikációra egyaránt. Fontos célunk az egészséges életmódra nevelés - a mozgás, a sport, az egészség iránti pozitív beállítódás kialakítása. Szeretnénk elérni, hogy az 8

iskolánkba járó gyermekek vidám, egészséges, a mozgást életformaként, szükségletként felfogó diákokká váljanak. 5-8. évfolyam - felső tagozatos képzés: Iskolánkban 4. osztály után befejeződik az alapozó szakasz. Ötödik osztálytól új osztályfőnökök ill. szaktanárok tanítják a tanulókat. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai oktatás és az intézmény céljai illetve diákjaink továbbtanulása, valamint az átjárhatóság szempontjából fontos tantárgyakat mindig szakképzett pedagógusok oktassák. Ilyen tárgyak: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - német illetve intézményünk képzési céljaiból adódóan a számítástechnika - Folytatni az 1-4. évfolyam nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. - Figyelembe kell venni, hogy: pedagógiailag két periódust különíthetünk el, a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, a 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatába előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. - A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. - A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. - Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. - Az alapvető erkölcsi, társadalmi értékek közvetítésén keresztül, segítse elő a társadalomba való beilleszkedésüket. 9

II/3. A tanulási - tanítási folyamatot meghatározó céljaink A tanulási motívumok kialakítása, ill. fejlesztése - A tudás, mint társadalmilag elfogadott érték elfogadtatása. - A rendszeres önművelés igényének és szokásainak kialakítása. - Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése. - A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata. - Helyes tanulási szokások, kommunikációs- és vitakészség (érvelés, cáfolás) kialakulása, ill. továbbfejlődése. - Az ember- és önismeret képességének kialakítása - tolerancia más kultúrák, népek, szokások, vallások (stb.) iránt. - A sajátos nevelési igényű tanulók elfogadása, és elfogadtatása. - A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. - Harmonikus személyiségfejlesztés, amely a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. - Mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyeknek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. - A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényének, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és együttműködési képességet. - Célunk az, hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. - Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze minden esélye meg van a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. - Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. 10

Értelmi képességek fejlesztése: - Az önálló ismeretszerzés, megismerés képességének kialakítása és fejlesztése. - Legyen képes minden tanuló az elsajátított módszerek, gondolkodási műveletek alkalmazására. - Változatos szóbeli, írásbeli és képi kifejezőképesség kialakítása. - Önálló térbeli és időbeli tájékozódó képesség kialakítása. - Hagyományos és új technológiákon alapuló informatikai és audiovizuális eszközök, ill. információhordozók kezelésében szerzett jártasság. Vizuális kommunikáció. - Önálló kommunikációs képesség kialakítása egy élő idegen nyelven. - Utóbbi képesség kialakításához mindenképpen segítséget jelentene, ha jobb képességű tanulóink a felső tagozat négy éve alatt egyszer külföldre utazhatnának - így anyanyelvi környezetben gyakorolhatnák a nyelvet, ismereteket szerezhetnének az adott ország népéről, kultúrájáról (ami motiváló hatást jelent a nyelvtanulásban is). - E lehetőség valóra váltása csak a fenntartó által (a fejkvótán kívül) biztosított céltámogatás mellett elképzelhető. Egészséges testi fejlődés - Mozgásműveltség, mozgáskoordináció fejlesztése. - Motorikus képességek fejlesztése. - Mozgásigény fenntartása, rendszeres fizikai aktivitás. - Felgyorsult életvitelünk megköveteli a környezeti adottságokból adódó veszélyforrások megismertetését - a prevenciót. Az egészséges testi, lelki, szociális fejlődéshez tanulóink szerezzenek ismereteket (elsősorban az osztályfőnöki órák, biológia órák alkalmával) a következőkről: - egészséges étkezés, fogápolás - tisztálkodás fontossága (sportolás után, étkezéskor, Wc. használat stb.) - szexuális felvilágosítás (AIDS, hepatitis, pedofília stb.): itt igénybe vesszük egészségügyi dolgozók (védőnő, orvos) segítségét is. - drogok veszélyének ismertetése (együttműködés a szülőkkel - szülői értekezlet, családlátogatás, vetélkedő) kölcsönös tapasztalatok, segítségnyújtás - figyelem felhívása a dohányzás és alkoholfogyasztás veszélyére - pozitív attitűdök kialakítása a mozgás, sport és egészséges életmód iránt - rendszeres sportolási, mozgási lehetőség biztosítása elsőtől a nyolcadik osztályig. 11

Versenyzési lehetőségek: - labdarúgás - sor- és váltóverseny - diákolimpia - járási versenyek - sportnapok - erdei táborok - túrák (természetjárás) - nyári kerékpáros táborok A tanórai tevékenység célja nemcsak és nem elsősorban nagy mennyiségű információ befogadása, ismeret elsajátítása, hanem jártasságok, készségek, képességek kialakítása. A tanulók ezeket legyenek képesek alkalmazni önálló és irányított ismeretszerzésük, tanulásuk során. A pedagógusok érdeklődésük, beállítódásuk szerint szabadon választhatnak a különböző módszerek és a rendelkezésre álló taneszközök közül. Felkészültsége, módszertani repertoárja, - kultúrája, személyisége példa értékű a tanulók előtt. A pedagógus a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével, érdeklődésüket figyelembe véve - az adott anyagi feltételekhez és szervezeti keretekhez alkalmazkodva - megfelelő motivációval juttassa tanítványait sikerélményhez, konvertibilis tudáshoz. II/4. Az iskola részletes nevelési-oktatási céljai-feladatai Iskolánk legfontosabb céljaként az ismeretek átadása mellett az értékszocializációt, a személyiség teljes és részletes kibontakoztatását jelöljük meg. Nevelési, tanítási, tanulási programunk eredményeként szeretnénk elérni, hogy diákjaink sokszínű egyéniségük kialakulása mellett; a NAT követelményrendszerére épülő, alkalmazható tudás, korszerű műveltség birtokosai legyenek. Az integrált neveléssel kapcsolatos feladatok A sajátos nevelési igény miatti hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. 12

Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személységet úgy határozzuk meg, mint az egyén jellemző és megkülönböztető gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázatát, amely meghatározza személyes stílusát, és azt a módot, ahogy fizikai és társas környezetével kapcsolatba lép. A személyiséget fejlesztő pedagógus első feladata tehát az, hogy feltárja, érzékelje az egyéni különbségeket, megmutassa, és elfogadtassa, hogy minden ember különbözhet egymástól. A pedagógus feladata, hogy azt a sok-sok folyamatot, amelyek a gyermek személyiségét befolyásolják, (pl. biológiai hatások, a tanulás, a gondolkodás, az érzelem, a motiváció, a társas interakciók) az egyén fizikai, valamint társas környezete kölcsönhatást pozitívan befolyásolja. A gyermek fejlődésének alapja a születése pillanatától kezdődő állandó tapasztalatszerzés és elsajátítás. Későbbi életében elsődleges és másodlagos szocializációs közegében, - jelen esetünkben - az iskolában szerzett tudásától függően tud majd beilleszkedni a társadalomba. A társadalomba való beilleszkedés nagymértékben függ attól, hogyan tud embertársaival kapcsolatot teremteni és együttműködni. Erre az együttműködésre azonban csak akkor lesz képes, ha az ehhez szükséges technikákat elsajátította. Ezért fontos, hogy a nevelési- oktatási folyamatban megismerhesse és megtanulhassa ezeket a technikákat. Az oktatás- nevelés feladata és lényege az értékközvetítés és értékteremtés. A viselkedés a személyiségbeli és a környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye. A szociális tanuláselmélet fő tétele az, hogy az emberek olyan módon viselkednek, ami nagy valószínűséggel megerősítést eredményez, és az egyének közötti viselkedésbeli különbségek elsősorban azokból a tanulási tapasztalatokból erednek, amellyel az egyén nevelkedése folyamán szembekerül. Habár a gyerekek sok viselkedésmintát közvetlen tapasztalat útján sajátítanak el, sok válsz megfigyeléses tanulással is elsajátítható. Úgy is tanulhatunk, hogy megfigyeljük, és megtanuljuk példamutató környezetünk és nevelőink viselkedését, megtanulják megkülönböztetni azokat a helyzeteket, amelyekben egy bizonyos viselkedés helyénvaló, azoktól, amelyekben nem. 13

A gyermekek személyiségének egyéni különbségeinek feltárásához az alábbi kérdésekre kell megkeresnünk a válaszokat? - Mire képes a gyermek? Ide tartozik intellektuális képességeinek, társas és fizikai készségeinek és további speciális képességeinek figyelembe vétele is. - Hogyan értékeli saját értékrendje szerint az adott szituációkat? - Mi fog történni? A gyermekek viselkedésének következményeire vonatkozó elvárásai befolyásolják, hogy milyen magatartásformát fog választani. - Megérte-e? Hogyan illeszthető be az adott cselekedet a gyermek értékrendjébe. - Hogyan érhetjük el céljainkat? A gyerekek abban is különböznek egymástól, hogy milyen viselkedési szabályokat és normákat fogadnak el, és abban is mennyire képesek ésszerű terveket kidolgozni céljaik elérésére. A humanisztikus személyiségvizsgálatok alátámasztották, hogy a segítő környezetnek az alábbi lényeges dolgokra is figyelnie kell a gyermek személyiségét illetően: - Segítséget nyújtani ahhoz, hogy a gyermek a Ki vagyok én? - kérdésére az iskolától is kapjon válaszokat. - A gyermek alapvető szükségletei közé tartozik az is, hogy a lehetőségeiket és a képességeiket, tehát a kreativitást és az önmegvalósítást kifejlesszék. - Fontos a pedagógus objektivitásának és szubjektivitásának kellő egyensúlya. - Tartsuk szem előtt, hogy a gyermekek alapvetően jók. A pedagógus elsődleges célja legyen az, hogy a gyermeket megértse, nem pedig hogy viselkedését kontrollálja. A személyiség méltósága a legfőbb érték! A nevelési folyamatban tehát a személyiség különböző strukturális elemeinek fejlesztése történik meg. 14

A fenti célkitűzés alkotja a pedagógiai célrendszer domináns tartományát, ez jelölhető meg a nevelés alapvető céljául, elkülönítve ettől az oktatási-képzési célt, amely a személyiség sajátosságcsoportjainak fejlesztését írja elő. Az intellektuális-művelődési szükségletek kifejlesztése és megerősítése a tanulás, ami az értelmi aktivitás elérésén, megszerettetésén alapul, mely nagyon fontos pedagógiai teendő, mivel a tanulók későbbi életvezetésére messzemenően kihat. Ez azt is jelenti, hogy a gyakorlatban nem a múlékony ismeretek túlhajtott közvetítése és megkövetelése az alapvető érték, hanem ennél sokkal fontosabb a tanulás megszerettetésére, az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása, különösen az alapozó nevelés fázisában, az alapozó intézményekben. Az ismeretek elsajátíttatása tehát nem azonos értékű pedagógiai eredmény a tanulás megszerettetésével: az utóbbi a maradandóbb és fontosabb! - A tevékenységi formák kialakításánál figyelembe vettük iskolánk hagyományait lehetőségeit és feltételeit. - Elsődleges feladat az erkölcsi érzelmek fejlesztése, a közösségnek megfelelő magatartásformák megismerése, tudatosítása, gyakorlása. Szükséges a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődését biztosító tevékenységformák szervezése (Erkölcstan/hit- és erkölcstan óra, osztály-, iskolakeretben rendezett ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások). - A tanulók értelmi nevelésénél feladat az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Célunk nem lehet az ismeretek felhalmozása, hanem a tanuló személyiségének fejlesztése, kreativitásuk, önállóságuk fokozása, a tevékeny, alkotó, kezdeményező ember nevelése. Fontos feladat a kiemelkedő képességű tanulók felismerése, számukra a megfelelő tevékenységi formák biztosítása, a differenciált képzés, és felkészítésük tanulmányi versenyekre. Kiemelten kezeljük a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkkal való foglalkozást. Meg kell velük tanítanunk a hatékony tanulási módszereket, technikákat. Kiszűrjük az alacsonyabb fejlettségi szinten álló, vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Speciális képzettségű szakember segítségével készítjük fel őket a továbbhaladásra. - A tanulók érzelmi nevelésénél fontos feladatunk a tanulók közösségeire és önmagukra 15

irányuló, helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók közösségi nevelése megkövezeti tőlünk az emberi együttélés szabályainak megismertetését, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítását az együttműködési készség kialakítását. Előtérbe kell helyezni az alkalmazkodó képességük formálását, és az önképzésre való törekvésüket is, hogy minél több sikerélményhez juthassanak. - A tanulók akarati nevelése szempontjából nagyon fontos az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatására irányuló igény felébresztése. A kitartás a szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Fejleszteni kell a kötelességtudatot, a munkamorált, és a közös tulajdon védelmét. - A tanulók munkára nevelése keretében tudatosítani kell az emberek általvégzett munka fontosságát, önellátásuk és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységükön keresztül gyakoroltatva. - A tanulók testi nevelésének feladata az edzett, egészséges személyiség fejlesztése, kialakítása. Fontos feladat ezen belül az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságának hangsúlyozása, és ez iránti igény felkeltése. A tanulók állóképességét, a tanórai és a tanórán kívüli foglakozások körében tömegsport tevékenységgel is bővíteni igyekszünk. - A tanulók nemzeti nevelése keretében feladatunk a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. Különös fontossággal bír a lakóhely Zalacsány, valamint Zala megye múltjának, hagyományainak megismerése és megbecsülése. Különböző egyéni és csoportos foglalkozások során ki kell alakítani a tanulók érzékenységét az emberiség globális, illetve speciális magyar problémáira, szűkebb hazájuk, Zala megye és Zalacsány környezeti, társadalmi és kulturális gondjaira. Rendszeres kirándulásokon, a természeti környezetben szervezett foglalkozások, túrák, táborozások során ismerjék meg a környezetkárosodás folyamatait, s a globális válságjelenségek helyi vetületeit. Kapcsolódjanak be a környezetük értékeinek megóvásába, megőrzésébe, gyarapításába. - Kiemelt fontosságú céljaink közé tartozik a változatos kommunikációs kultúra kialakítása. A verbális és az elektronikus kommunikációs képességek kialakítása fejlesztése érdekében: a./ magyar nyelv oktatását tehetséggondozásra és korrepetálásra biztosított plusz órákkal segítjük b./ számítástechnikát magasabb óraszámban tanítjuk, szakkörrel, önálló 16

géphasználattal segítjük diákjaink fejlődését. c./ idegen (német) nyelvet harmadik osztálytól tanítunk, felső tagozatban magasabb óraszámmal elősegítve az ismeretek bővítését, elmélyítését. Tervezzük második idegen nyelv (angol) bevezetését, melynek személyi feltételei adottak. d./ testnevelés és sport (mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése). Egy oktatási intézmény legmagasabb fokmérője a szakmai, módszertani és innovációs fejlődés. Ehhez számítástechnikai szaktantermünk szinten tartására, illetve fejlesztésére évenként tervezett, külön fejlesztési tételt kell biztosítanunk a költségvetésben. Az oktatás tanulás metodikájának fejlesztése Mivel intézményünk elsőrendű feladatai közé sorolja a kommunikációs kultúra fejlesztését, fontos összetevője a képzésnek a tanulás módszertanának megtanítása. A passzív információfogyasztás a gondolkodás és az életvitel torzulásához vezethet. Iskolánk szeretne az új audiovizuális, számítástechnikai környezetet értő és interaktívan felhasználó fiatalokat nevelni. Tanórán megvalósítható feladatok - a tanulás támogatása: - kölcsönös segítségnyújtással - közösségi ellenőrzéssel - a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével - a közvetlen tapasztalatszerzés támogatása - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése - folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények megtartása, továbbfejlesztése, ezekre való építés - a nevelőkollektíva összehangolt követelései és nevelési eljárásainak koordinálása - a sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációja és rehabilitációja Ennek érdekében nagyon fontos a pedagógus felelőssége a tanulási folyamat megszervezésében: 17

- szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje, összekapcsolása, /nehézségi fok, stb. / - tanári és tanulói taneszközök, tanszerek használata - gazdaságos időkihasználás, figyelemkoncentrálás, feszültségoldó szünetek beiktatása - összefüggések szem előtt tartása / okok, célok / - ismétlés, önellenőrzés, memorizálás/ a bevésés folyamatának megértése, tanulói aktivizálása/ - analizálás, szintetizálás, lényeg kiemelés összefoglalás - csoportos és egyéni tanulási módok / irányított, autodidakta, egyéni tesztek feladatlapok, gyakorlati feladatok, differenciált foglalkozási módok / - kutatómunka/ könyvtár, elektronikus és írott sajtó, adott témához gyűjtőmunka - lexikonok, stb. - könyvtári órák / - tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés / pl.: fizika, kémia, technika, rajz órákon: frontális tanulói kísérletek, munkadarabok készítése, munkafogások megismerése, eszközök használata stb. / Tanórán kívüli tevékenységek A rehabilitációs órák a tanuló kötelező tanóráin túl járnak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, a Közoktatási Törvény 52.. alapján számított mennyiségben. - kötelező habilitációs rehabilitációs órákon gyógypedagógus fejleszti a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye alapján. A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái jó lehetőséget adnak a könnyedebb, játékosabb ismeretszerzésre, s a közösen átélt túrák, kirándulások, napközis foglalkozások, szakköri tevékenységek, érzelemmel telibb élményei jó lehetőséget biztosítanak a közösség fejlesztésére is. - A nem kötelező tanítási órák keretében tanítási órákon kívüli tevékenységben- nagy szerepe van a tehetséggondozásnak, melyeket az intézmény az alábbiakkal igyekszik segíteni. - Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök szaktárgyi és művészeti jellegűek. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe 18

vételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakköri tevékenységre jelentkező illetve kiválasztott tanuló felvételénél figyelembe kell venni a szülők hozzájárulását, illetve hozzá nem járulását is. A felvétel egy évre szól és térítésmentes. A tanuló szakköri aktivitását jutalmazni lehet szorgalmi és szaktárgyi osztályzatokban is. Iskolánk a szakköri tevékenységnek nagy szerepet szán a tanulók művészeti és szaktárgyi versenyeztetésében is. - Iskolai sport: éves tervezés alapján, minden lehetőséget biztosítunk a területünkön lévő - évek óta rendszeres, versenynaptár alapján szervezett- iskolák közötti sport-vetélkedő sorozatokban való részvételre, s ha iskolánkra kerül a sor annak lebonyolítására. (Diákolimpia körzeti és iskolák közötti villámtornák és versenyek) Az erre való felkészítés délutáni foglalkozások keretében edzések formájában valósul meg, a nem kötelező délutáni foglalkozások óratervén belül, heti rendszerességgel. - Versenyek vetélkedők: a meghirdetett éves tervek alapján iskolánk igyekszik minden olyan versenyen / szaktárgyi, sport, irodalmi, színjátszó, rajz, stb. / részt venni, amelyre tanulóinkat, a lehetőségekhez képest, fel tudunk készíteni. - Iskolai fejlesztő szoba és könyvtár: iskolánk könyvállománya 3000 kötet alatti, szorgalmi időben és azon kívül is tanulóink rendelkezésére áll, nevelői felügyelettel tanulóink használhatják. Múzeum-, hangverseny-, színházlátogatások: környezetünkben Zalaszentgrót, Keszthely, Zalaegerszeg színházaiban rendszeresen szerveznek hangverseny és színházi előadásokat a tanulók részére. Ezeket rendszeresen látogatjuk, különösen akkor, ha a szervezők részéről még az utaztatásokba is besegítenek. A múzeumok látogatására általában, a tanév végén szervezett, s az egész iskolára kiterjedő, tanulmányi kirándulásokon kerül sor, amire tanulóinkat, megfigyelési szempontokkal előre felkészítünk. - Pályaorientáció A nyolcadik osztály befejezéséig nagyon fontos feladatunk a tanulók egyéni adottságainak, képességeinek megismerésén alapuló ÖNISMERET fejlesztése. A legfontosabb pályák, foglalkozások tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utak, alternatívák és követelmények megismertetése, a tanulói érdeklődés, beállítódás és az egyéni képességek egyeztetésének tudatosítása. Tanítványainknak tudniuk kell, hogy a mai világ követelményei nem teszik lehetővé a csak egyirányú beállítódást, hisz életük során előfordulhat, hogy pályamódosításra kényszerülnek. 19

III. Környezeti nevelés III/1. Természetvédelem Évközi természetvédelmi program: Nevezetes Napok tanrendbe építése (biológia óra) illetve az iskolai faliújságon való megjelenítése. Ezen napok: - Állatok világnapja: október 3. - Fák és Madarak Világnapja: május 10. Idényjellegű természetvédelmi munka: - Az iskola melletti természetvédelmi terület madarainak téli etetése, etetőkészítés és az eleség beszerzése. - Március 15-től április végéig tartó barna varangy mentési akció, melyben a 7-8. osztályos tanulók napi rendszerességgel részt vesznek a helyi mesterséges tó partján. Várható természetvédelmi nevelési eredmény: Az egyes (különleges) állatokhoz való pozitív viszonyulás. Jutalmazás: Természetvédelmi kiránduláson való részvétel (Kis-Balaton) III/2. Környezetvédelem Évközi környezetvédelmi program: - Föld Napja: (kémia óra: talaj- és levegőszennyezés forrásai) - Víz Világnapja A helyi szennyvíztisztító megtekintése és a szennyvíztisztítást végző apró élőlények mikroszkópos megismerése. - Állatok világnapja (madarak téli etetése) 20

- Zöld béka békamentő program. - Az iskola környezetének folyamatos megóvása, készítése, különös tekintettel a védett növényi ritkaságokra. - A szelektív hulladékgyűjtés iskolán belüli megszervezése. Idényjellegű környezetvédelmi munka: - Szemétgyűjtés a falun belül és a külterületi részeken - Papírgyűjtés újrahasznosítás - Fémhulladék - Használt elem gyűjtése 21

IV. Egészségnevelési program Egészségedre mindazonáltal gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. (Apáczai Csere János) IV/1. Az iskolai egészségnevelés célja Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. A sérült tanulók elfogadását és segítését az integrációval is fejlesztjük. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak. IV/2. Egészségnevelési feladatok Higiénés magatartásra nevelés: A személyi higiénére nevelés területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülőkori higiénés problémák. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezet higiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje. - Egészséges táplálkozásra nevelés: A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése. 22

A korszerű táplálkozástechnika megismertetése. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege - Európai Iskolagyümölcs programban való részvétel, ehhez kapcsolódó vetélkedő alsó tagozatosoknak Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása: A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sportolás szükségletté tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. Baleset-megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben. Kerékpáros közlekedési ismeretek, előadások, rendőrség bevonásával osztályfőnöki óra keretében. Évente egy alkalommal kerékpárok felszereltségének ellenőrzése, kerékpáros ügyességi verseny. Elsősegély nyújtási ismeretek adása. Beteggondozási alapismeretek nyújtása. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés. A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése. A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. 23

Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés: A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. A drogok, dohányzás, alkohol fogyasztással kapcsolatos előadások, egészségvédő napok (egészséges életmód) szervezése orvos, védőnő, rendőrség szakembereinek bevonásával. Országos, területi rendezvényekhez, akciókhoz való csatlakozás (pl. drogfutás). Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: Folyamatos, reális önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés: A nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. A családi szerepek megélésére való nevelés. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. IV/3. Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához Testnevelésórákon Évente két alkalommal tanév elején és végén mérjük a tanulók fizikai állapotát. A mérések a következők - alap-állóképesség mérése: 12 perces futás - izomerő mérése: helyből távolugrás páros lábbal - dinamikus erő-állóképesség: hanyattfekvésből felülés - a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés, leengedés - vállövi karizmok erő-állóképességének mérése: karhajlítás fekvőtámaszban 24

A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógy-testnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. Tevékenységi formák a többi tanórán - Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. - A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat-meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. - Kortárs segítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. - Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása. - A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon. - A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. 25

Ezek: - egészséges táplálkozás - dohányzás - alkohol és drog - szexualitás, AIDS - A lelki egészségre nevelést a program Konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). - A témakörökkel osztályfőnöki órán foglalkozva, ezek az ismeretek erősítik az emberismeret feldolgozandó témáit is, hiszen az erkölcstan, önálló tantárgy az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben, Tevékenységi formák tanórán kívül - Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően. - Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. - A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. - Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. - A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kulturális bemutatók, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése. Szabadidős programok Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok) Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan 26

Javasolt tevékenységi formák - Szüreti mulatság (hagyományőrzés), - Mikulás, - Karácsony, - Farsang, - Télbúcsúztató tavaszváró hagyományok ápolása. Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napköziotthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. IV/4. Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. - Az osztályfőnökök tanévenként egy alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat. - A testnevelők együttműködnek a sporttal illetve gyógy-testneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával. - A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett, fokozott ellenőrzése. - A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása. 27

Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat. A védő óvó intézkedéseket. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait. IV/5. Az egészségnevelés módszere A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el. Az egészségnevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei - A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. - A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. - Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. - Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. - Heti 4 x 1,5 órában futball-edzés. - Énekes-táncos, társas népi játékok. - Iskolai játékok (futó-fogójátékok, sor- és váltóversenyek, labdajátékok). - Küzdőjátékok (karate). 28

Az óraközi szünet a szabad játék ideje. Iskolánk adottságainak köszönhetően, ha az időjárás engedi, a gyerekek a friss levegőn a játszótéri játékok lehetőségét is kihasználva töltik szabadidejüket. A mindennapos testedzés feltételei, módszerei - A mindennapos testnevelésről szóló Köznevelési Törvény és Végrehajtási Rendelet Kt. 97. (6) A. 27. szerint 2012. szeptember 1-től felmenő rendszerben szervezzük 1-5. évfolyamon. Eközben a többi évfolyamon a Közoktatásról szóló Törvény 1993. évi szabályozásban előírt mindennapos testmozgást kifutó rendszerben biztosítjuk. - A testnevelésórák szakszerű megtartásához biztosítottak szakmai és a tárgyi feltételek. - A testnevelési órák anyaga, valamint a testedző programok megfelelnek az egészségfejlesztés feladatainak. Minden testnevelési órán és minden testmozgásos alkalmon megfelelő keringési- és légző-rendszeri terhelésre kerül sor. - Minden tanórán van gimnasztika, benne légző-gyakorlat és tartásjavító torna. - Sportjátékra is jut idő minden foglalkozáson, a tanulók kellő elméleti ismereteket kapnak az életmód-sportágak felnőttkori gyakorlásához, különösen a labdajátékok terén (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda). IV/6. Az iskola egészségnevelési programja Célunk, hogy megismertessük tanulóinkkal az egészséges életmód, a környezetvédelem - pedagógiai nyelven az egészségnevelés - szabályait a prevenció eszközeivel. Sikerkritérium: Az ismeretek belső motiváltságának kialakulása Mérhetőség: A negatív hatások csökkentő tendenciája Feladat: A prevenció kiszélesítése az osztályfőnöki, az egészségtan tantárgyi órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók és a szülők részére. Egészségvédelem Az egészségvédelem terén a családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító 29

dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerése. A prevenció legfontosabb része a türelem az empátia és a tolerancia. A legfőbb feladat, hogy tudatosítsuk gyermekeinkben: emberi méltóságuktól elválaszthatatlan a józan gondolkodás, a bölcs belátás, az erkölcsi ítélőképesség és felelősségtudat. Drogstratégia Cél: Drogellenes megelőzési programunk révén csökkenjenek az ártó tényezők, és erősödjenek az összetett személyiségfejlesztő munka hatásai. Rövid távú célok Az érvényes törvények, rendeletek, jogszabályok megismerése. Az iskolai drog-koordinátor kiválasztása és felkészülése. A szerepvállalás deklarálása. A tantestület megnyerése, közülük támogató csoport létrehozása. A drogstratégia megvalósítása során igyekszünk minél több droggal kapcsolatos pályázaton részt venni (pl.drogmentes futás) A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése Szülők (család) Szülői munkaközösség Iskolaorvos gyermekvédelmi felelős Más iskolák drog-koordinátorai Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó Védőnő hálózat Rendészeti szervek Egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek 30

Állapotfelmérés eszközei: ismeretszint-felmérés, attitűdvizsgálat, veszélyeztetettek célvizsgálata. Állapotfelmérés célcsoportjai: szülők, diákok. Középtávú és hosszú távú célok A szülők tájékoztatása és bevonása. A szülői munkaközösség támogatásának megszerzése. Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel és a karitatív szervezetekkel. A drogstratégia végrehajtási színterein a programformák megvalósítása. A végrehajtás színterei Iskolai programok: szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások, egészségnap vagy drogprevenciós nap, szülői értekezletek, szakmai tréningek pedagógusoknak. Iskolán kívüli tevékenységek: kirándulások, sportprogramok Programformák: Filmvetítés, versenyek, vetélkedők, pályázatok, szakkörök, kiscsoportos beszélgetések, dramatikus játékok, színjátszó kör, drogellenes sportprogramok, gyógyult drogos megszólaltatása, előadások, Internet, anti-drog diszkó, DÖK programok. Értékelés: minden tanév végén, és az addig eltelt időszak végén. Iskola-egészségügyi munka Cél: Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményének megismerése, tapasztalatainak beépítése egészségnevelési programunkba. Vizsgálatok: Tisztasági vizsgálat (fejtetvesség) negyedévente (szeptember, január, április) (védőnő) Kötelező védőoltások (szeptember, október, március) (orvos és védőnő) Védőnői szűrővizsgálatok (1-3-5-7.8. évfolyam) (Testsúly, magasság, mellkörfogat, vérnyomásmérés, hallás, látás, gerincferdülés, lúdtalpszűrés) 31

Orvosi szűrővizsgálatok (1-3-5-7.8. évfolyam) (Szív, tüdő, szájüreg, sérv, ortopédiai vizsgálat) Feladat: Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve a kiszűrt tanulók számára iskolai segítségnyújtás. A tanulók fizikai állapot mérésének eredményéről a szükséges esetekben jelzés a szülők, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat felé. Eszközök, eljárások: Tanórai, osztályfőnöki- és biológiaórák, egészségtanórák és tanórán kívüli rendezvények, propagandaanyag, felvilágosító előadások, pályázatokon részvétel, szakkörök iskolai működtetése, versenyeken eredményes szereplés, intézményekkel kapcsolattartás: ÁNTSZ; Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Vöröskereszt; Városi Rendőrkapitányság; iskolaorvos, védőnő-hálózat, kirándulások. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai képességeit tanév elején és végén mérjük. VI. Az iskola képzési rendje VI/1. Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai Általános iskolában folyó alapfokú nevelés-oktatás a nevelő-oktató munka alapfokú nevelésoktatás szakaszát öleli át. A szakasz két részre tagolódik. Az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra. Az alapfokú nevelés-oktatás a nyolcadik évfolyam végével lezárul. Az alapfokú nevelés- oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás folyik, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása az integráció irányelvei szerint. Az általános iskolákban elsajátított, átadott ismeretek azok, amelyek megalapozzák a 8. évfolyam sikeres befejezését. Az általános iskola feladata továbbra is az, hogy felkészítse a tanulókat a továbbtanulásra. A tanulói képességek, készségek határozzák meg alapvetően, hogy ki-ki milyen teljesítményre képes. Az általános iskola legfontosabb feladata pedig ezen képességek és készségek fejlesztése, hogy a tanuló személyiségének kibontakoztatásával reális lehetőséget nyújtson az iskolai tanulmányok lefolytatásához. 32