PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Kozma Andrea igazgató Módosítás időpontja: 2013.március 31.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK... 5 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 2.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 7 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 7 2.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 8 2.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 9 2.3.1.1. Szociális kompetenciák fejlesztése... 10 2.3.1.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 11 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 12 2.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 13 2.4.1.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 14 2.5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 15 2.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 15 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 15 2.5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 16 2.5.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 17 2.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 17 2.6. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE... 19 2.6.1. Az osztályközösségek... 19 2.6.2. A diákönkormányzat... 19 2.7. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL... 20 2.7.1. Az iskola szervezeti egységei... 20 2.7.1.1. Tanulók... 20 2.7.1.2. Szülők... 21 2.7.1.3. Külső partnerek... 23 2.7.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 24 2.7.3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 25 2.7.4. A külső kapcsolatok rendszere és formája... 26 2.8. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA... 26 2.8.1. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai... 26 2.8.2. A vizsga célja, általános szabályai... 27 2.8.3. Tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelmények... 29 2.8.4. A tanulmányok alatti vizsgák tervezése... 29 2.9. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI... 30 2.9.1. Belépés az iskola első évfolyamába... 30 2.9.2. Belépés a felsőbb évfolyamokba... 31 2.9.3. Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés... 31 2.9.4. Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése... 31 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 32 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 32 3.2. KIEGÉSZÍTŐ KERETTANTERVEK... 33 3.3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK FELETTI ÓRASZÁMOK... 33 3.4. ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS... 38 3.5. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.. 40 3.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA. 40 3.6.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 40 3.6.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 41 3.6.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 41 3.6.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 41 3.6.5. Speciális nevelési tevékenységek... 42 3.6.5.1. Az integrációs- és képességkibontakoztató stratégia... 42 3.6.5.2. A kompetencia alapú fejlesztési stratégia - Pusztamagyaród... 42 3.6.5.3. A magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás stratégiája... 45 3.6.5.4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési stratégiája... 54 3.6.5.5. Az integrációs-, cigány nemzetiségi oktatás és kompetenciaalapú nevelés közös, sajátos céljai... 56 3.6.6. Mindennapos testnevelés... 57 2

3.7. A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI, PROJEKTOKTATÁS... 58 3.8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI... 60 3.8.1. A tanulói teljesítmények értékelése... 60 3.8.2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:... 62 3.8.3. Az értékelés fajtái... 62 3.8.4. Az ellenőrzés... 64 3.9. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 65 3.10. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 67 3.10.1.1. Választható foglalkozások... 67 3.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 71 3.12. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI... 72 3.12.1. Magatartás és szorgalom értékelése, minősítése... 72 4. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 75 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA... 76 6. MELLÉKLETEK... 77 6.1. ÁTMENETI ÓRATERVEK... 77 6.2. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI... 84 6.2.1. Környezeti nevelés... 84 6.2.2. A fogyasztóvédelem... 90 6.3. A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI, PROJEKTOKTATÁS... 92 6.3.1. Kulcskompetenciát fejlesztő programok, programelemek... 92 6.3.2. Módszertani elemek... 93 6.3.2.1. Egyéni fejlesztés és felzárkóztatás... 93 6.3.2.2. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tudásszervezés... 94 6.3.2.3. Kooperatív tanulásszervezés... 96 6.3.2.4. Projektoktatás... 96 6.3.2.5. Témahét... 98 6.3.2.6. IKT alkalmazása... 99 6.3.2.7. Drámapedagógia... 93 6.3.3. Műhelymunka a tanári együttműködés szabályai... 93 6.4. ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM... 94 6.5. ESZKÖZFEJLESZTÉSI TERV... 107 6.6. TANTERVEK... 108 6.6.1. Magyar nyelv és irodalom... 108 6.6.2. Idegen nyelv... 108 6.6.3. Matematika... 108 6.6.4. Erkölcstan... 108 6.6.5. Környezetismeret... 108 6.6.6. Ének-zene... 108 6.6.7. Vizuális kultúra... 108 6.6.8. Technika, életvitel és gyakorlat... 108 6.6.9. Testnevelés és sport... 108 6.6.10. Informatika... 108 6.6.11. Kötelező tantárgyak:... 108 6.6.12. Magyar nyelv és irodalom... 108 6.6.13. Idegen nyelv... 108 6.6.14. Matematika... 108 6.6.15. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek... 108 6.6.16. Erkölcstan... 108 6.6.17. Természetismeret... 108 6.6.18. Biológia-egészségtan... 108 6.6.19. Fizika... 108 6.6.20. Kémia... 108 6.6.21. Földrajz... 108 6.6.22. Ének-zene... 108 6.6.23. Dráma és tánc... 108 6.6.24. Vizuális kultúra... 108 6.6.25. Informatika... 108 6.6.26. Technika, életvitel és gyakorlat... 108 3

6.6.27. Testnevelés és sport... 108 4

1. Bevezető A Pusztamagyaródon 1887-től kántortanítói tevékenységet végző Kenyeres Károly fiának, Kenyeres Elemérnek a nevét 2000-ben vette fel az iskola. Az óvodapedagógiával, a gyermeki lélekkel, a személyiségfejlődéssel foglalkozó pedagógust a munkássága, a nézete, az elvei miatt választottuk iskolánk névadójának. A bánokszentgyörgyi iskola 2001-től viseli Arany János nevét. A költő sokoldalú műveltsége, tudományos felkészültsége, mértékadó erkölcsisége, nevelői tevékenysége példa diákjaink, pedagógusaink számára. Munkássága egyben azt is bizonyítja, hogy vidékről, akár egy olyan kis faluból is, mint Bánokszentgyörgy eljuthat valaki a művészet és a tudomány legmagasabb köreibe, a legnagyobb magyarok közé. 1.1. Pedagógiai hitvallásunk A mi iskolánk olyan, ahol a) tanulóink a kisközösségek adta előnyök felhasználásával a demokratikus légkörű munkában lehetőséget kapnak az emberi kapcsolatok szélesebb körű kiépítésére, az egyéni képességek fejlesztésére. b) a differenciált foglalkozások alkalmazásával, az önálló ismeretszerzési módok kihasználásával a mindennapi életben használható elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése az elsőrangú feladat. c) a tanulók érdekeit szem előtt tartó szülői, fenntartói javaslatok, vélemények figyelembevétele miatt az iskolai tevékenység szerves része a helyi társadalom, a környezet életének. 5

2. Az iskola nevelési programja A beiskolázási körzetbe tartozó községek a gazdaságilag, társadalmilag elmaradott térség közé tartoznak (a nagyfokú munkanélküliség oka: a városok messze vannak, a helyi munkalehetőség kevés, a munkaképes lakosság képzettsége alacsony). Községeinkben magas a roma családok, illetve a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A városok csökkenő munkahely- illetve álláskínálatából adódóan a térségben élők visszakényszerültek lakóhelyükre, s az itt meglévő néhány - főként mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos - munkahelyen szereztek, illetve keresnek megélhetési lehetőséget. A korábban megszerzett szakképesítéseket nem alkalmazva, segéd- vagy betanított munkásként dolgoznak a szülők, nagy részük csupán alapfokú végzettséggel rendelkezik. A hátrányokból adódik, hogy a családok alapvető igénye, hogy gyermekeik megélhetési lehetőségei javuljanak, jobb körülmények közt éljenek majd. A továbbtanulási adatok azt mutatják, hogy a jobb képességű tanulóink a szakmai ismereteket is nyújtó intézménytípust választják, akár újabb tanulási lehetőséggel is kiegészítve, míg a gyengébb képességű tanulóink a középfokú iskola befejezése után nem a tanult szakmában helyezkednek el. Az iskolánkból kikerülő tanulókat ezért arra kell felkészíteni, hogy ne stabil munkahelyben gondolkodva tervezzenek jövőt, hanem fejlődni, alkalmazkodni, változtatásokat uralni képes egyénekké váljanak, és birtokolják az alapfokon megszerzendő és magasabb szintre jutáshoz szükséges tudás valamennyi elemét. 6

2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés folyamán el kell érnünk, hogy tanulóinknak - pontos ismerete legyen a valóságról: a követelmények, normák, szabályok megismerésével, azok pozitív érzelmi fogadtatásának kialakításával az ismeretük és a magatartásuk összhangban legyen. tudatos magatartási készségek, szokások alakuljanak ki bennük. - a tudása- és a képességfejlesztése helyes arányban legyen: az Országos kompetenciamérések, helyi mérések alapján készüljön intézményi és egyéni fejlesztési terv a továbbhaladás tervezéséhez. - tevékenységközpontú tanítási-tanulási folyamatban legyen része élményszerű helyzetekkel szerezzenek tapasztalatokat az életkori sajátosságaiknak megfelelően a környezeti elemek közötti kapcsolatok felfedezésével, az összefüggések, következtetések levonásával szerezzenek ismereteket, építve a korábbi tapasztalatokra, ismeretekre, készségekre. legyen lehetőségük véleményalkotásra, kritika megfogalmazására - lehetősége legyen megfelelően felkészülni - az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően - a középfokú iskolai továbbtanulásra. - megújuló, nyitott segítő nevelőtestületi háttere legyen. 2.2. A személyiségfejlődéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés folyamán el kell érnünk, hogy tanulóinknak a) értékes személyiségjegyei, tulajdonságai alakuljanak ki. Ezek: megfelelő belső motiváción alapuló aktív tevékenység: (érezze tevékenysége hasznát, a célokat) igényesség: reális igényszint kialakítása a feladatok teljesítésével kapcsolatban (siker, kudarc) pozitív értékorientáció: a tanulók tevékenységeik során érezzék az ismeretszerzés fontosságát (negatív eszményképek kialakulásának elkerülése) közösségi jelleg: közösségi normák elfogadása, a csoport értékeinek tudatosítása, biztonság, elismerés, érvényesülés utáni vágy kialakítása önállóság: olyan képesség, mely lehetővé teszi az egyéni döntéseket, a felelősségvállalást fegyelmezettség: szabályok önkéntes betartása, követelmények teljesítése kreativitás: kíváncsi, érdeklődő, aktív, kezdeményező személyek kialakítása, akikre a problémaérzékenység, a vállalkozási szellem a jellemző érzelmi nyíltság: színes, tartalmas érzelmi világ kialakítása, kölcsönös érzelemnyilvánítás reális önértékelés: helyes önértékelés kialakítása (személyiségjellemzés, társak értékelése, önjellemzés) 7

A megfogalmazott célok elérése érdekében valamennyi nevelő feladata: a fokozatok betartása, a megfelelő motiváció, a gyermekre szabott differenciált munka, az időbeni fejlesztő értékelés. Eredményes munka csak a tanuló személyiségének ismerete mellett lehetséges: a családi háttér megismerése, a változatos tanórai tevékenység, a tanórákon kívüli tevékenységeken való együttműködés segíthet a feladat megvalósításában. 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók: - legyenek képesek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, - ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját, - alkalmazzák a tanultakat: tegyenek meg mindent saját egészségük védelme, megőrzése érdekében. Tanulók egészségügyi felügyelete, ellátása: - a helyi háziorvosi szolgálat, - a fogorvosi szolgálat, - a védőnői szolgálat segítségével történik. A szűrővizsgálatok, tájékoztatások (fogorvos esetén a kezelések egy része) tanítási időben zajlanak, melyeken tanári felügyeletet biztosít az intézmény. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: - az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók; - a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; - az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); - az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; - az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; - az egészségérték tudatosítása. 8

2.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Iskolai étkeztetés A helyes táplálkozási szokások kialakítása: - az étkezés minőségi és mennyiségi mutatóinak javítása, - kulturált étkezés lehetőségének biztosítása. Az étkeztetést nyújtó szolgáltatókkal, a családokkal együttműködünk a helyes táplálkozási szokások, a helyes étkezési kultúra kialakítása érdekében. Iskolai tanórai, tanórán kívüli programokkal részt veszünk a folyamatban (témahét, projekt ). Lehetőség szerint részt veszünk az iskolatej, az iskolagyümölcs programban, így a gyümölcs, a tejfogyasztás népszerűsítését vállaljuk. Mindennapos testmozgás Az iskolaorvosi adatok alapján ismert, hogy a gyermekek nagy részénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Lehetőséget teremtünk a mindennapi testmozgásra, de ehhez szükséges még: a tornaterem és az udvari játékok. A PÁLYÁZATi lehetőségekkel élve igyekszünk a feltételeken javítani. Tanulóink választhatnak az alábbi lehetőségek közül: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, röplabda, tánc, illetve szabad játék, asztalitenisz, tollaslabda A testnevelési órák számának növelésével, a 12-14 óráig tartó szabadidős idősávval, a sportköri tevékenységekkel biztosítjuk az iskolában végzett mozgás feltételeit. El kell érnünk, hogy a felkínált lehetőségekkel minél több diák éljen (vonzóbb mozgási tevékenységek szervezése: kerékpáros programok, gyalogtúrák, aerobic ) pályázati lehetőségekkel segítjük a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó igényt, szellemiséget megalapozni. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. 9

A személyiség fejlesztése Alapvető feladatunk a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: - önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, - kudarctűrő képesség fejlesztése, - tolerancia erősítése, - kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, - akaraterő fokozása, - az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, - az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, - az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. 2.3.1.1.Szociális kompetenciák fejlesztése Mentálhigiénés programok Cél: - a testi-lelki egészségmegőrzés tudatosítása, - a felnőttkori pszichés zavarok megelőzése, - megoldáskeresés: iskolai tanulási zavarok, elidegenedés, alkohol- és drogproblémák, az agresszív viselkedés terjedése területeken Feladat: - Osztályfőnöki órák mentálhigiénés témáinak feldolgozása - Biztonság megőrzése elsősegélynyújtás Felelős: éves munkaterv alapján programot vezető pedagógus Fejlesztési területek: - Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció o Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotukban. o Célunk: tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelmű- 10

en elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, a tanulók számára a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció lehetséges színterei - Iskolai programok: Tanórai foglalkozások: szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák TÉMAHÉT keretében Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, számítógépteremhasználat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) Szülői értekezletek Iskolán kívüli rendezvények: drogprevenciós rendezvények, továbbképzések, kirándulások, túrák, sportprogramok, erdei iskola, tábor A drogprevenció lehetséges programformái: filmvetítés, szakkörök, egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok munkatársai által vezetett szervezett programok kiscsoportos formában. 2.3.1.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Minden tanév elején a balesetvédelmi oktatás keretein belül sor kerül azon ismeretek felelevenítésére, megújítására, amelyek a biztonságos munkavégzés, tevékenységvégzéshez szükségesek. Az oktatás során sort kerítünk az alapvető elsősegély nyújtási ismeretekre is. Egyéb, speciális terület: o tanírási órákon belül (biológia órák, kémia órák: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések, fizika órák: égési sérülések, az áram hatásai, osztályfőnöki órák, testnevelés óra: mozgások-balesetek) A taralmi ismereteket a témával foglalkozó szervezetek (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt) szakemberei, a helyi egészségügyi dolgozókkal együtt szervezett programok is segíthetik. 11

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél: - közösség segítse az egyéni képesség kibontakozatását, az érvényesülést, - közvetítse az egyetemes emberi, kulturális, nemzeti, vallási, szociális értékeket. A közösségfejlesztés fő területei: - Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák) - Tanórán kívüli tevékenységek (napközi, tanulószoba, szakköri-, sportfoglalkozások, művészeti tevékenység, ünnepségek, kirándulások, könyvtári foglalkozások) - Diákönkormányzati munka, ügyeleti tevékenység - Szabadidős tevékenységek (túrák, oszt. programok, teadélutánok, ) - Hit- és vallásoktatás - Ünnepségek (települési rendezvények). Kiemelt feladataink: A nevelőmunkánk során törekednünk kell arra, hogy iskolánk tanulói: - Megismerjék és elsajátítsák a társas együttélés alapvető szabályait, a közös értékrend elfogadásával megfelelően viselkedjenek, tevékenykedjenek az iskola szervezeti keretein belül, megismerjék nemzeti kultúránk értékeit. - Gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, melyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és az ott élők megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. - Legyenek nyitottak a másság iránt, becsüljék ezek értékeit. - Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok kezelése és megoldása terén. - Tudjanak társaikkal és a felnőtt emberekkel kulturáltan, szabatosan kommunikálni, véleményüket, érveiket kifejteni. - Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére. - Váljanak a környezetük állapota iránt érzékeny emberekké. - Ismerjék meg és tudják elkerülni az egészséget, a testi épséget veszélyeztető tényezőket, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulását. A tanulók közösségfejlesztésében részt kell vennie valamennyi nevelőnek, iskolai dolgozónak, akiknek - emberi kapcsolataival, megjelenésével, viselkedésével, kommunikációs stílusával - példaként kell a diákok előtt állni. 12

Közösségfejlesztési feladataink: - Iskolai közösségek szervezése, irányítása, ezek működésének tudatos fejlesztése - A tanulás kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével való támogatása - A tanulók önállóságának, önigazgató képességének fejlesztése - A közösségek egyéni arculatának fejlesztése, hagyományainak ápolása - Jó kapcsolatok kiépítése a gyermekekkel, szüleikkel, a külső szakemberekkel - Élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerek alkalmazása 2.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, versenyek összeállítása és értékelése, - a versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet az iskolai programokon, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - iskolai, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása, osztály/iskola dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 13

2.4.1.1.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az iskolai diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az iskolai szülői közösséggel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR/HHH tanulók fejlesztése) megvalósításában aktívan közreműködik, az IPR-ben vállalt feladatait teljesíti. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 14

2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességekre épülő nevelési- oktatási folyamatunkat úgy szervezzük, hogy mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenységek során alkalmunk legyen az egyéni tehetség kibontakoztatására. A tanórai differenciált képzéssel, a szakkörök, sportkörök szervezésével egyéb képességek fejlesztésére is mód nyílik. A tanulmányi versenyekre való felkészítés (OM, Ped. Intézet, a térségi intézmények által meghirdetett versenyek, pályázatok), a művészeti képzés szervezése (színjátszás, néptánc, kézműves foglalkozások), az iskolai szabadidős programok, a kulturális tevékenységek mind-mind a tehetség felismerését, a fejlesztését szolgálják. 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A nevelési-oktatási folyamat valamennyi érdekelt résztvevőjének szoros együttműködésben kell dolgoznia ahhoz, hogy időben felismerjük, orvosolhassuk a tanulási kudarcos gyermekeket. A megoldást segítő tevékenységformák: - Teljes körű iskolaérettségi vizsgálat - Háttérintézmények igénybevétele (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság) - Integrált oktatás keretében a sajátos nevelésű igényű gyermekek képzésének biztosítása - Integrált oktatás keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képzésének biztosítása integrációs és képesség-kibontakoztató fejlesztés - Differenciált tanórai foglalkozás szervezése - Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások - Napközi otthonos foglalkozás, egyénre szabott tanulási technikák - Továbbtanulás segítése - Személyes, egyénre szabott tanácsadás, kapcsolattartás a szülőkkel - Az intézmény eszközeinek, könyvtárának, létesítményeinek használata. 15

Cél: - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. - Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa az iskolai rendszerből kikerülők száma. Ehhez minden szakmai és pedagógiai segítséget biztosít az intézmény. Pl.: konzultációs lehetőség adott időpontokban, tankönyv, feladatlap differenciált, egyénre szabott összeállítása, könyvtár mindennapos igénybevételi lehetősége, stb. - Az országos kompetenciamérésekben a tanulóka képességeiknek megfelelő szintű eredményt érjenek el. Az eredményvizsgálatok alapján az iskolának ki kell dolgoznia a megfelelő eljárásrendet a felkészítéshez. Ennek megvalósításához a pedagógusok modern, hatékony eszközök (IKT) alkalmazásával, differenciált óravezetéssel, a tehetségek gondozásával, az alapkészségek fejlesztésével járulnak hozzá. - A szülőkkel való rendszeres, jó együttműködés megteremtése, a szülők, tanulók igényeinek rendszeres felmérése, figyelembe vétele. 2.5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Nevelő munkánk során alapvető feladatunknak tekintjük a beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő gyerekekkel való egyéni foglalkozást, a felzárkóztatást. A problémák feltárásához, kezeléséhez szükséges: - A közösségek szociometriai vizsgálata, - A periférián lévők esetén az okok feltárása, megszüntetésének segítése, - A magatartási zavarok okainak feltárása (szakemberek segítségével) - A tanítási órákon az egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés, - Tanórán kívül a felzárkóztatások szervezése. - Kapcsolattartás a háttérintézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, ) - A hátrányos helyzetű, a nehezen nevelhető, a veszélyeztetett tanulókra nagyfokú figyelem fordítása. - Szoros kapcsolattartás a családokkal. 16

2.5.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A köznevelési valamint a gyermekvédelmi törvény alapján a következő kiemelt szempontoknak kell érvényesülniük az oktató - nevelő munkánk során: A tanulók életének, helyzetének folyamatos nyomon követése rendszeres beszélgetésekkel, családlátogatással, a szülőkkel való kapcsolattartással. A szociális hátrány leküzdésének elősegítése az egyéni tanulási programok, az iskolai tanulási feltételek megteremtésével (felzárkóztató foglalkozások, napközis foglalkozások szervezésével), az integrált oktatás feltételeinek megteremtése. Az egészséges életmódra nevelés (lelki egészség is) Gyermekvédelmi ügyekkel, szociális kérdésekkel foglalkozó szakemberekkel való kapcsolattartás. Szociális kérdésekben való aktív közreműködés: javaslattétel az illetékes hivatalokban (gyermekvédelmi támogatás odaítélése, juttatások szétosztása ). 2.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A hátrányos helyzetű, a nehéz körülmények között élők beilleszkedésének, felzárkóztatásának segítése az osztályfőnökök kiemelt feladata. A gyermekvédelmi szolgálat szakemberével közösen végzik e munkát. Célunk, hogy segítsük az iskolai környezetbe való beilleszkedést, az ismeretelsajátítás folyamatát, valamint biztosítsuk számukra az egyéni ütemű fejlesztést. Tevékenységformák - Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozás - Napközi-otthonos foglalkozás - Étkeztetési szolgáltatás biztosítása, szociális juttatások igénylési lehetőségei (önkormányzatoktól) - Az intézmény eszközeinek, létesítményeinek használata - Támogatások megszervezése ösztöndíjrendszer, pályázatok, alapítványok segítségével - Drog, bűnmegelőzési programok - Továbbtanulási segítségnyújtás 17

- Segítő nevelői támogatás, - Támogatási rendszer működtetése (tk. támogatás) - Családlátogatások, életvezetési gondok megoldásában segítségnyújtás - Szoros kapcsolat a hivatalokkal, fenntartókkal Szociális támogatásokat a fenntartó önkormányzatok biztosítanak. A tankönyvvásárlási támogatás törvényileg szabályozott, a normatíva felhasználása ezen előírások szerint történik. 18

2.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 2.6.1. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak, mely az iskolai közösség legalapvetőbb szervezete. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. 2.6.2. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai önkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. - Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik: véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét külön Szabályzat szerint folytatja - szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá.. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit a szabályzatokban leírtak szerint szabadon használhatja. 19

2.7. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.7.1. Az iskola szervezeti egységei 2.7.1.1.Tanulók Alsó tagozat: 1-4 osztály. Felső tagozat: 5-8 osztály. Napközi, tanulószoba: 1-4., illetve 5-8. évfolyamos tanulók számára szervezett foglalkozás (a létszámok függvényében átlépés megengedett). Az azonos évfolyamra járó tanulók osztályközösséget alkotnak. Amennyiben a tanulmányi munka szervezése szükségessé teszi, csoportbontásra is lehetőség van (idegen nyelv, technika, informatika). Az osztályközösség élén az osztályfőnök, a napközis-, tanulószobás csoport élén a napközis csoportvezető áll. Az egyes közösségek a tagjaik közül választanak felelősöket. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, a DÖK vezetője, ill. az osztályfőnök tájékoztatják. A tanulók képviseleti formái: - A tanulói érdekképviseletet a diákönkormányzat látja el. A munkát a diákönkormányzat vezetésével megbízott nevelő segíti (tantestületi, Szülői Közösségi ülésen képviseli a diákönkormányzatot) Közszolgálati diákszerep: az ügyeleti tevékenység (7 00-16 00) ) Társadalmi munkában: Az osztályfőnökök irányításával rendszeresen ill. alkalomszerűen társadalmi munkát végeznek tanulóink (óvoda és iskolaudvar, hulladékgyűjtés, takarítási akciók ) Rendezvényeken: Az iskolai rendezvények előkészítésében, szervezésében aktívan vesznek részt a tanulóink. Tanulói véleménynyilvánítási lehetőségek: osztályfőnöki óra, diák-önkormányzati fórum, egyéb (a demokrácia szabályai alapján). A szervezeti egységek, csoportok, közösségek munkáját a törvényi előírások, illetve a SZMSZ tartalmazza. A kapcsolattartásra a demokratikus légkör, a kölcsönös segítőkészség, a sokoldalúság a jellemző. 20

2.7.1.2.Szülők Az iskolai tevékenységünket - a törvényi tartalmi szabályozást alapul véve - a tanulói, szülői elvárások, vélemények alapján formáljuk (megfelelő keretek között). Az iskola az alábbi módon biztosítja a szülők számára közvetlen módon az informálódást: személyes beszélgetések, fogadó órák, nyílt napok, szülői értekezletek, iskolai rendezvényeken való részvétel, családlátogatások (eseti). Közvetetten az ellenőrző-, tájékoztató füzetek, a kérdő-, ill. adatlapok, tájékoztató leiratok, a szülői képviselet, az iskolai honlap révén kaphatnak hírt az iskolai eseményekről. Együttműködés a szülői házzal Az intézmény a törvényben előírtaknak megfelelően biztosítja a szülőknek a gyermek neveltségi és tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését. Az iskolahasználók legszélesebb autonómiáját biztosítja intézményünkben a Szülői Közösség (SZK), amely a szülői véleménynyilvánítás hivatalos fóruma Pusztamagyaródon, Bánokszentgyörgyön külön csoport működik a helyi érdekek képviselete érdekében. A szeptemberi szülői értekezleteken kerül sor az osztályonkénti egy SZK választmányi tag megválasztására vagy megerősítésére, akik tagjaik közül megválasztják a vezetőséget. Az SZK elnökével a rendszeres kapcsolatot az iskolavezetés tartja. Az SZK választmányi ülésein az iskola igazgatója tájékoztatást ad az éves munkatervről, a szülőket, tanulókat érintő kérdésekről. Szülői értekezlet A szülőkkel való kapcsolattartás legegyszerűbb és bevált színtere a szülői értekezlet, aminek színhelye az iskola, illetve egyedi esetben a lakóhely szerinti település - kihelyezett szülői értekezlet-. Előtte vagy utána minden alkalommal fogadóórán várjuk az érdeklődő szülőket. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása: az iskolai célokról, feladatokról, lehetőségekről, az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermeküknek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézmény vezetői felé. 21

A szülők aktívan vesznek részt az iskolai tevékenységekben, mint megrendelők, kezdeményezők, vagy segítők, aktív résztvevők (tanulók kísérete uszodába, versenyekre, kirándulásokra, farsang, gyermeknap szervezése, ). A szülőket az iskola igazgatója, az osztályfőnök tájékoztatják (szülői értekezlet, levél, ) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, vagy a Szülői Közösségtel. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, kötetlen beszélgetése illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, magatartási problémák, személyiségzavarok, stb.). Nyílt nap A nyílt tanítási napok célja, hogy az órákon tudják megfigyelni gyermeküket a szülők, illetve, hogy a tanári kérdéskultúrát, követelményt megfigyelhessék. Feladata: biztosítani, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztatás Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Kötetlen beszélgetések A szülőkkel való együttműködés jól megfigyelhető a tanításon kívüli rendezvényeken. Szívesen és aktívan vesznek részt a karácsonyi ünnepélyen, a farsangon, a gyermeknapon. A kötetlen beszélgetések alkalmasak arra, hogy a gyermekekről, családról, iskoláról is szót váltsunk. Elégedettségi felmérések Szükség van arra is, hogy a szülők rendszeresen véleményt nyilváníthassanak az iskolai életről, munkáról. Ezért feltétlenül szükség van a szülők körében rendszeresen - évente elégedettségi felmérést végezni, elemezni. Az ebben leírtakat figyelembe véve továbblépni, szükség esetén a pedagógiai program ide vonatkozó pontjait módosítani. 22

Közös előadások Nagyobb hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a szülőkkel közösen vegyenek részt a pedagógusok a mindenkit érintő, nevelési, pszichológiai előadásokon. A hallottak közös feldolgozása, a gyakorlatban való hasznosítása javítja az egységes nevelési elvek alapján történő személyiségfejlesztést. Feladat: minden tanév első szülői értekezletén a szülők igényeinek felmérése A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, a tanuló osztályfőnökével. A szülők intézményünket anyagilag is támogatják; bekapcsolódnak társadalmi akciókba is. Iskolánkban a Szülői Közösség aktívan működik. Részt vesznek a gyermekprogramok szervezésében, lebonyolításában, anyagilag is támogatják az iskolai rendezvényeket. 2.7.1.3.Külső partnerek Sorszám Partneri célcsoportok Pusztamagyaród külső képviselő neve/személye 23 Bánokszentgyörgy külső képviselő neve/személye 1. Tankerület Tankerületi igazgató, oktatási szakemberek 2. Önkormányzatok képviselői polgármesterek 3. Gyermekjóléti szolgálat megbízott szakember (jelenleg Bedőné Hári Éva) 4. Szakszolgálat: Nevelési Tanácsadó, kijelölt szakemberek Szakértői Bizottság 5. Egészségügyi szolgálat Védőnő, háziorvos, fogorvos Védőnő, háziorvos, fogorvos 6. Középfokú oktatási intézményekkel Beiskolázási felelős Beiskolázási felelős 7. Kisebbségi önkormányzat vezető Sárközi Zoltánné vezető Bogdán József 8. Civil szervezetekkel - Helyi sportegyesület, Polgárőrség,, Alapítványok Aktuális képviselő Aktuális képviselő Kapcsolati stratéga az iskolai környezet intézményeivel Kapcsolatépítés alapvető célja: a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése, a feladatok teljesítése, az együttműködés adta fejlesztő lehetőségek kihasználása. Együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése Fenntartóval - napi kapcsolat Helyi önkormányzatokkal alkalmankénti kapcsolat Helyi érdekeltségű civil szervezetekkel alkalmanként, programok szervezése érdekében Gyermekjóléti Szolgálat fejlesztendő a munkakapcsolat A szükséges esetben családlátogatás.

A védelembe helyezett gyerekek esetében rendszeresek az esetmegbeszélések. Középfokú oktatási intézmények iskolaválasztási program szerint Kisebbségi Önkormányzat: Támogatást nyújt a gyerekek táboroztatásához, osztálykirándulásokhoz, pályázatokhoz, az iskolai célok megvalósításához, integrációs tevékenységhez, cigány nemzetiségi oktatás program megvalósításához. Szakmai és szakszolgálatok: a Nevelési Tanácsadóval való együttműködésben. A szakmai szolgáltatók igény szerint Lehetőségeikhez mérten tárgyi eszközökkel járulnak hozzá az eredményesebb nevelő oktató munkához. 2.7.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról Az igazgató (tagintézmény-vezető) a közös szülői értekezleten szóban, alkalmanként pedig írásban tájékoztatja a szülőket. Az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten (tanévenként legalább 2) ismertetik a tudnivalókat az érintettekkel (a személyiségi jogok maximális betartásával) A gyerekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatások Szülői értekezletek (kihelyezett adott falvakban lakóknak is) munkatervben pontosítva (Bánokszentgörgy: minden hónapban 1 szülői értekezlet vagy fogadóóra, Pusztamagyaród: szeptemberben, decemberben: január-február, május) Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Fogadóórák megadott időpontokban Nyílt napok ősszel, tavasszal: Pusztamagyaród:1-1 nap, Bánokszentgyörgy: 2-2 nap Írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. Egyéni beszélgetések/egyéni fejlesztések, esetmegbeszélések A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével. 24

A szülők írásbeli tájékoztatása: minden, gyermeket érintő ügyben: - a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, - súlyos fegyelmi vétsége, - fogadóórák, szülői értekezletek időpontja, - fontos eseményről (szünetekről, rendezvényekről, iskolai programokról, ) lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. 2.7.3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák - Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. - A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. - Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. - A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét (lehetőség szerint a következő tanórán, de legkésőbb 1 héten belül), szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. - A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. - E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. - Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. - Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. - A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. - Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását egy héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. - A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. 25

2.7.4. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval, a helyi önkormányzatokkal, Együttműködés civil programokkal, a megyei pedagógiai intézettel, tankerületi oktatási intézmények vezetőségével, a helyi gyermekjóléti szolgálat vezetőjével, a nevelési tanácsadóval, az egészségügyi szakemberekkel (iskolaorvos, fogorvos, iskolai védőnők), külső partnerekkel (CKÖ, RNO ), művészeti iskolákkal, iskolánk telephelyként működik együtt művészeti iskolával. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2.8. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.8.1. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A mindennapos iskolába járás alól felmentett /magán/ tanuló osztályozó vizsgáját a tanév utolsó két hetében teheti le. Az intézmény igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját az intézmény igazgatója által meghatározott időpontban teheti le. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Ha javítóvizsgára kötelezett a tanuló, akkor rögzíteni kell a vizsgák szabályait. Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. 26

Osztályozó vizsgát tehet a tanuló akkor, - ha egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, - Ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, ha átvételnél az iskola igazgatója azt előírja. 2.8.2. A vizsga célja, általános szabályai A tanulmányok alatti vizsgák célja: - Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - A Pedagógiai Programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév öszszevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatályba lépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. 27

AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje max.45 perc - szaktanár által meghatározott idő - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával - egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén három írásbeli vizsga tartható - ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percig tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húzhat. - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetén a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. 28

A GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni 2.8.3. Tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelmények A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény Pedagógiai Programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Környezetismeret/természetismeret Biológia Kémia Informatika Testnevelés Ének-zene Technika Vizuális kultúra írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga 2.8.4. A tanulmányok alatti vizsgák tervezése - A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról /15/ nappal előbb értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az intézmény igazgatója bízza meg. Tagjai: - szaktanár, osztályfőnök, igazgató vagy igazgatóhelyettes. - elnök: felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, ha kell, szavazást rendel el - kérdező tanár: csak megfelelő tanári végzettséggel rendelkező lehet - ellenőrző tanár: lehetőség szerint szakos tanár, felel a vizsga szabályszerűségéért. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsga új időpontját az igazgató jelöli ki. - Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. 29