II. RÉSZ. Nevelési program (helyi tanterv)

Átírás

1 II. RÉSZ Nevelési program (helyi tanterv) 1

2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK

3

4 A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai, diákotthoni és gyermekotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést Célok, értékek, feladatok Kiemelt célok: A tanulásban akadályozott és más fogyatékos gyermekek fejlesztésének célja, hogy a gyermekeket olyan szintre juttassa, amely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt tegye lehetővé, ezáltal növelje önbizalmukat és kudarctűrő képességüket. Ezzel segítse elő a lehető legönállóbb életvitel elérését tanulóink számára. Általános célkitűzések Az általános műveltség megalapozása, az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével. A tanulók szociális képességének, kultúrált viselkedésének, magatartásának formálása konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Kommunikációs készségük fejlesztése. Alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. A tanulók sérülés-specifikus habilitációja és rehabilitációja. Az önmaga és társai másságának felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával. Az önművelési igény kialakítása. A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása. Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések és azonosulások kiépítése. Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem és az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Céljaink között szerepel a megismerés, a megértés folyamatának elősegítése, illetve és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság felkeltése. Fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

5 Teret adni a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának, segíteni természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetíteni, alapvető képességeket és készségeket fejleszteni. Mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozni a tanulási szokásokat. Fejleszteni a feladattudatot, a kitartás képességét és előmozdítani érzelemvilágának gazdagodását. Egyéni képességek kibontakoztatása. A szociális, kulturális környezetből vagy az eltérő ütemű fejlődésből fakadó hátrányok csökkentése. Tudatosítani a megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíteni a humánus, kultúrált magatartásformákat, szokásokat Gyermekközpontú iskola megvalósítása Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó jelentős pszichés sérülést. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a célfeladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A tantárgyakban meghatározható tudásszintet, azaz a tanulási folyamatot nem lehet lineáris folyamatban tervezni a részképességek eltérő arányú fejletlenségei miatt. Mivel a szocializációs folyamat a gyermek mindenkori közegében állandóan hat, figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a tanuló otthoni környezete is jelentősen eltérhet a normál populációnál tapasztaltakétól. A fenti állítás két tapasztalati tényre vezethető vissza: - ráhagyó, elnéző esetleg kényeztető szülők - a szülők valamelyike szintén értelmi fogyatékos Mindezen okok figyelembevételével a célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A tanulási folyamat tantárgyakra lebontott, illetve a szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. Tanulóink jövőképe, egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - a tanulók körében a zökkenőmentes iskolai, diákotthoni beilleszkedés előkészítése - az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére - óvó- védő környezet biztosítása, melyben a tanuló biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg - a tanulásában akadályoztatott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése - az intézménybe kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére - kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés - a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába - önellátás kialakítása

6 1. 4. Szocializáció - szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetük tudatos alakítására nevelés - közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása - vásárlás, pénzkezelés gyakorlása - s környezet védelmére és tudatos alakítására való nevelés - koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása A kommunikációs készség Beszédértés, - beszédhasználat gyakoroltatása: - versek, mesék előadása - drámapedagógia alkalmazása - értő olvasás gyakoroltatása Munkára nevelés - kitartó munkára és monotónia tűrésére való nevelés - megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás - a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése - az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése - már az 1. osztálytól folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztése - erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás - tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé - feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez juttatás, a segítségadás elfogadása, önállóságra nevelés Hazaszeretet - a lakóhely és környéke, valamint az intézmény szűk környezete kialakulásának megismerése, történelmi múltjának feltárása során a hovatartozás tudatosítása - Magyarország jelképeinek, földrajzi sajátosságainak, élővilágának, természeti jelenségeinek megismerése, az állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása keretén belül a magyarságtudat erősítése - a magyar történelmi személyek, feltalálók, élsportolók, művészek világsikere alapján a nemzeti büszkeség erősítése - a népi hagyományok, a népművészet, népi kultúra tájegységenként való megismertetése - ismerje Magyarország helyét Európában és a nagyvilágban - tanulmányi séták, kirándulások során a tanulók ismerjék meg Gyömrő város történelmi emlékhelyeit (Mánya-rét, a Rákóczi beszéd helyszíne). Tegyenek látogatást a helyi tájházban a néphagyományok megismerése, felidézése érdekében - híres magyar emberek életének bemutatása - művészeti értékek megismertetése - népi játékok, szokások gyakoroltatása, néptánc elemeinek megismertetése

7 1. 8. Egészséges életmód - a dohányzás mellőzésével példaadás az ifjúságnak - beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, az emberi személyiségre, ezek elkerülése - az egészséges táplálkozás megismertetése, szakkörön, életvitel és gyakorlati ismeretek órán, délutáni foglalkozáson gyakorlása a lehetőségek szerint - naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása - különböző sportok megismertetése versenyek szervezése - szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban - felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával - környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete - veszélyes anyagok helyes tárolásának módja - tájékozódjék a szenvedélybetegségekről és azok személyiségre gyakorolt hatásáról (számítógép, játékautomata, Internet, mobiltelefon) - természetes gyógymódok (gyógynövények) megismertetése, hatása az emberi szervezetre

8 1. 9. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Az értékek megvalósulásának formái a napi gyakorlatban Érték: Gyermekközpontú iskola megvalósítása Osztály Tanórai tevékenységek Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek Egyénre szabott fejlesztés, a biztonságérzet kialakítása. Indulási hátrányok kompenzálása A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő Szabadidő tudatos megtervezése Kirándulás, színházlátogatás környezet biztosítása. Őszinte, szeretetteljes légkör az intézmény valamennyi területén Képességeknek megfelelő terhelés, életoptimizmus kialakítása, Fokozatosan önálló életre szoktatás, érdeklődési körök feltárása. Reális önismeret kialakítása, pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív tulajdonságok visszaszorítása. Diákjogok megismertetése, gyakorlásának biztosítása. A szabadidő céltudatos érdeklődésnek megfelelő eltöltése, születésnapok, névnapok, családi hagyományos ünnepek meghitt megrendezése. Képviselet a diákönkormányzat és a gyermekszervezetek munkájában. Városi ünnepélyeken való részvétel, kirándulás, színházlátogatás Üzemlátogatás, nevelési tanácsadó meglátogatása Középső képzési szakasz - Speciális szakiskola Képességek szerinti pályaválasztás a lehetőségek reális megismerésével. A diákotthon és a technika tantárgy keretében végzett munkafoglalkozások Szakmai vizsgára való felkészülés Munkafoglalkozás Üzemlátogatás, szakképző iskolák meglátogatása. Támogató szervezetnél való munkavégzés

9 Érték: Egészséges életmódra nevelés Osztály Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek 1-3. A jó szokásrendszerek kialakítása, stabilizálása a napirend alapján Sport, játék A káros szenvedélyek megismerése és azok hatása az emberi szervezetre. A testi higiénia 4-6. megjelenítése az öltözködésben, egészséges Úszás, kerékpár. táplálkozási szokások kialakítása, a serdülőkor Sport, játék, táncház változásainak ismertetése, a rendszeres mozgás szükségszerűsége Emberi szervrendszerek működése, alapvető szexuális ismeretek nyújtása, csecsemőgondozás, alapvető elsősegély ismeretek nyújtása, fertőző betegségek és azok terjedésének módja. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Alapvető gyógyszerek ismerete és azok használata. Az abortusz hatása és következményei. A terhességgondozás szükségessége. A szűrővizsgálatok szükségessége. Gyógynövények Alapvető munkavédelmi előírások megismerése, jogosultságok DADA-program megismerése, filmvetítés, egészségügyi kiadványok megismertetése, értelmezése Gyógynövény-gyűjtés Városi sportkör, egyesületi sportkör, uszoda. Tájékozódás az egészségügyi intézményrendszerben. Szűrővizsgálaton való önálló részvétel

10 Érték: Szocializáció Osztály Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek Alapvető magatartási szokások kialakítása 1-3. emberi, közösségi formákkal való Szituációs játékok, szabályjáték, megismerkedés, a közösségi élet szabályai, bábozás, szakkör alapvető környezetvédelmi szokásrendszer kialakítása Megszólítás formái, illemszabályok, társas kapcsolatokban, kulturált beszéd. Tagok szerepei a közösségben. Egymás segítése, segítség fogadása. Empátia készség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása. Önismeret, kötelességtudat erősítése. Hivatalos iratok szerkesztése. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén. Sport, a telefonálás megtanulása, menetrend használatának megismerése, levél feladása Társadalmi együttélés szabályai Jogorvoslatok módjai, lehetőségei Társadalmi együttélés szabályai Önálló ügyintézés elsajátítása Érték: Munkára nevelés Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében. Intézményen kívül; vásárlás közben, kiránduláson. Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata. Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján. Látogatás önkormányzati és egészségügyi intézményekben Osztály Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek Önkiszolgálás, felelősök rendszerének A megtanultak gyakorlása, a kialakítása, taneszköz használat, a tisztaság 1-3. naposok rendszerének igényének kialakítása, pontos munkavégzés, a működtetése. Parkgondozás munka sikerélményének biztosítása Tervezés fontossága a megfelelő eszköz, anyag, szerszám kiválasztása. Kitartó munkavégzésre szoktatás, a monotónia tűrése. Céltudatos munkavégzésre szoktatás, a munkavégzés igényére szoktatás parkgondozás Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata.

11 A környezet tudatos esztétikai alakítása, közösségért végzett munka szükségessége. A 7-8. közösségen belül a munkafolyamatok megosztása. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Képességek szerinti pályaorientáció, önismereten alapuló pályaválasztás Saját ruházat, tanszer gondozása, hálóterem, lakószoba, osztályterem tisztántartása Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése Szakmai gyakorlat során munkavégzés Karbantartás, kertészeti munka Érték: Kommunikáció Parkgondozás, elültetett virágok ápolása. Parkgondozás. Virágládák beültetése, gondozása. A város parkjainak gondozásában való részvétel. Együttdolgozás felnőtt munkavállalókkal. Osztály Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek A beszéd alaki, tartalmi jegyeinek fejlesztése. Irodalmi színpad, tánc, rajz 1-3. Megfelelő hangerősség, tempó, beszédlégzés Színházlátogatás szakkör kialakítása. Törekvés a tagoltság betartására A helyes magyar mondatszerkesztés kialakítása. Az igényesség megjelenítése a beszédben. A közösség előtti megszólalás követelményei. Piktogramok megismerése, értelmezése. Metakommunikációs eszközök megismerése, használata. A modern kommunikációs eszközök használata. Tánc, rajz szakkör, irodalmi színpad, mesemondó verseny, szavalóverseny. Piktogramok megismerése a gyakorlati életben. Internet használata a lakásotthonokban. Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata. Tanulmányi kirándulás Középső képzési szakasz Speciális szakiskola A retorika alapismereteinek elsajátítása. Élő idegen nyelv alapfokú használata. Üzemlátogatások Szakmai vizsgatételek szóbeli visszaadása Szakmai vizsgatételek gyakorlása Külföldi csoportok fogadása a diákotthonban Támogató szervezetekkel való kapcsolattartás.

12 Érték: Hazafiság Osztály Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek 1-3. Az otthon és a szülő szerepe. Jelképeink megismerése, a Himnusz és a Szózat felismerése. Néphagyományok megismerése. Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az ünnepélyeken Népköltészet megismerése. Az iskolai környezet való magatartási szokások megismerése gyakorlása Magyarország néphagyományai tájegységenként. Az ünnepélyek tartalmának megismerése. Lakóhelyének és környékének helyzete az országhoz viszonyítva. Kiemelkedő személyek a magyar történelemben. Magyar híres emberek a világban. Magyarország helye Európában, a világban. Alapvető állampolgári ismeretek Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Magyarságtudat erősítése, tolerancia a mássággal szemben Népviselet megismerése, népi ételek megismerése, népművészet (szövés, kosárfonás) Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése Magyarok külföldön címmel, Diákönkormányzat Népi mesterségek Gazdasági ismeretek Ünnepségeken való részvétel Részvétel városi ünnepségeken. Kiállítás szervezése Színházlátogatás: János vitéz, Háry János, Bánk bán, Hunyadi László Gyűjtőmunka az uniós tagállamok életével kapcsolatban. Helyünk az unióban. Uniós ismeretek bővítése, vállalkozási lehetőségek

13 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere Eszközök: 1. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban kellene, majd későbbiekben az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. Igyekszünk tanulóinak példát mutatni. 2. Nyelvi (verbális) eszközök: - beszéd, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz - projektmódszer, kooperatív technikák 3. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok) Módszerek: Meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: Fontos tanulóink számára a személyes példamutatás, példakövetés lehetősége. Ezen kívül beszélgetések, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló. Továbbfejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, kooperatív technikák. A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás, - kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, - gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés. Sérülésspecifikus módszerek: Mivel tanulóink nagy része diszlexia- veszélyeztetettnek tekinthető, az olvasás előkészítésében és tanításában is a diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs program alkalmazása folyik (Meixner- módszer). A diszgráfiás tünetek kialakulásának megelőzése érdekében az írás tanítása is e program szerint. A diszkalkuliás tünetek megjelenésére számítva prevenciós eljárások bevezetése. Jellemző ezen kívül a kiscsoportos és egyéni foglalkozási forma, a tanulók épen maradt és sérült funkcióinak korrekciós jellegű fejlesztése. A tehetséggondozás: a jobb képességű gyerekek felkészítése a továbbtanulásra városi-, megyei-, országos versenyekre.

14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

15 Célunk, hogy az iskolából kikerülő tanuló Legyen képes testileg, szellemileg (önálló életvezetésre felkészítés a sajátosságaiknak megfelelően), érzelmileg, és erkölcsileg egészséges életvitelre. Rendelkezzék a társas kapcsolatokhoz, közösségi léthez nélkülözhetetlen szokások, viselkedésformák ismeretével. Fegyelmezettsége, akaratereje által váljon képessé a kudarcok leküzdésére. Rendelkezzen az alkalmazkodás képességével. Tudjon felelősséget vállalni önmagáért, másokért. Legyen önmagáról, a világról életkorának megfelelő reális képe értelmi szintjének megfelelően. Ismerje szűkebb, tágabb környezetét. Váljék közösségi és hazaszerető felnőtté. Tudjon rövidebb távra tervezni, reálisan mérlegelni. Rendelkezzék az általános műveltség alapjaival. Legyen képes bekapcsolódni a társadalmi munkamegosztásba, váljék alkalmassá szakma tanulására, önálló munkavégzésre. A gyermek személyiségét sokféle tényező alakítja. Elsődlegesen a család hatása érvényesül. Az iskola tudatos, pedagógiailag átgondolt személyiségfejlesztő tevékenységével erősíti a család pozitív törekvéseit. Erősíti, kialakítja a társadalmilag elfogadott személyiségjegyeket. Gyengíti a szűkebb-tágabb környezetükben megjelenő a pozitív értékekkel szembenálló tényezők erejét. A sokoldalú személyiség alakítás az oktató-nevelő munka minden területén jelen van. A személyiségfejlesztés szinterei az iskolában: tanítási órák, szabadidős tevékenységek, napközis foglalkozások, pszichológiai foglalkozások. A pedagógusok, pedagógiai munkát segítők és valamennyi, az intézményben dolgozó felnőtt viselkedése modellértékű. Tanulóinknál a személyes példaadás fokozottabb jelentőséggel bír, mint a többségi iskolák tanulóinál. A felnőttektől ellesett minták nagymértékben hatással vannak személyiségjegyeik alakulására. Törekszünk a pozitív megnyilvánulások elismerésére, példaként kezelésére. - motiváció megteremtésére, a tanulási kedv fokozása érdekében, sikerélmény biztosítása - pozitív hatásokat keltő alkalmak teremtésére ünnepségek, versenyek A szélsőséges megnyilvánulások elutasítása, a rendelkezésre álló adminisztratív eszközökkel történő szankcionálása.

16 3. Közösségfejlesztés

17 3. 1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, ahol a legnagyobb közösségeket az alábbi szervezeti egységek alkotják: - általános iskolai szervezeti egység - speciális szakiskolai szervezeti egység - diákotthoni szervezeti egység A szervezeti egységek élén pályázat útján megválasztott szakmai irányító igazgató helyettes áll. Az ő munkájukat a szervezeti egységeken belül szakmai munkaközösség vezetők segítik és koordinálják a dolgozó és a vezető között. A közösségi élet és szerveződések sodrásában tanulhatók igazából az együttműködési kooperációs technikák a szolidaritás és az egymásrautaltság, mely nélkül sem a munkahelyi, sem a családi, sem a társadalmi élet nem működik. Az intézmény szervezeti egységein belül a következő tanulói közösségek kialakítására kerül sor: Besorolás alapján adott közösségek: 1. osztályközösségek 2. napközis csoportok 3. diákotthoni csoportok Választott közösség: 1. diákönkormányzat csoportja A csoportok felépítése: Valamennyi közösség élén a csoportot vezető nevelő áll, aki osztályfőnökként, nevelőtanárként, hálótermi gyermekfelügyelőként, vagy a diákönkormányzat vezetőjeként irányítja és szervezi a tanulók bevonásával a csoport életét Alapelveink: - a közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktató-nevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is - a közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet - továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: - a beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése - beilleszkedési nehézségek leküzdése a tolerancia kialakítása a tanulókban - minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat - a tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelése - a tanulók jó közérzetének megteremtése - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel - csoportok és tagjaik közötti kooperáció megteremtése

18 A közösség fejlesztés sajátos formája az állandósult éves program megvalósítása az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett. A program szorosan összekapcsolódik a szervezeti egységek között, mintegy erősítik, kiegészítik egymást Programok Ez az állandósult program havi bontásban a következőket tartalmazza: Szeptember: a természet megismerése az ősz témaköre, mely lezárásaként terménykiállítás a diákotthon szervezésében Október: tanulmányi versenyekre való felkészülés az iskolával történt előzetes egyeztetés alapján November: az intézmény hagyományépítéseként a Teleki nap szervezése, lebonyolítása, a szervezeti egységek között feladatmegosztás alapján December: a család és az ünnepek jelentősége életünkben Január: a természet megismerése a tél, környezetvédelem, madárvédelem az intézmény parkjában Február: a farsang és ahhoz fűződő népszokások megismerése Március: a természet megismerése a tavasz. A nyiladozó természet megfigyelése, védelme Április: sport- és egészséges életmód, mezei futóverseny Május: gyermeknap, záró majális intézményszintű megrendezése a szülők bevonásával Június: kirándulás, táborozás a szervezeti egységek koordinálása alapján A programokon keresztül történő közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a roma származásúak helye, élete, kultúrája intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében a lehetőségek feltárását. Az állami ünnepélyek megrendezése során a fentieken túl a nevelési folyamatban kiemelten fontosnak tartjuk a nemzeti tudat megerősítését.

19 3.5. Kirándulás tervezetek Évfolyam Tervezett helyszín Időpont Célfeladat Alsó tagozat Alsó tagozat Felső tagozat Intézményi szinten a magatartási verseny győzteseinek Intézményi szinten Budapest Fővárosi Állat és Növénykert, Városliget, Hősök tere Gyömrő nevezetességei, főként a Teleki család életéhez tartozó helyek Teleki túra megbeszélés alapján Színházlátogatás október november Teleki nap november Teleki nap május az év folyamán bármikor Magyar, rajz, környezetismeret tantárgyak anyagához: - Fák, bokrok, virágok házi és vadállatok természeti környezetben való tanulmányozása. - Környezetvédelem - Budapest nevezetességei, történelmi múltunk Kulturált viselkedés. Magyar, rajz, környezetismeret, testnevelés tantárgyak anyagához: - hagyományápolás - mesterségek és természetes környezetünk megfigyelése állóképesség fejlesztés Természetismeret, testnevelés tantárgyak anyagához: - felszíni formák megfigyelése - téri tájékozódás fejlesztés - természeti értékek - állóképesség fejlesztés Magyar, rajz, környezet, földrajz tantárgyak anyagához: - Magyarország értékei - kulturált viselkedés - téri tájékozódás fejl. - közlekedési ismeretek - időérzék fejl. Magyar, környezet, földrajz tantárgyak anyagához: - kulturált viselkedés - színház felépítése - közlekedési ismeretek Intézményi szinten Múzeumlátogatás az év folyamán bármikor Magyar, környezet, földrajz, természetismeret, matematika tantárgyak anyagához: - a kiállított anyag beépítése a tantárgyi ismeretbe, megerősítés - közlekedési ismeretek - óraismeret

20 Osztályonként Osztályonként Könyvtárlátogatás Üzemlátogatások az év folyamán bármikor az év folyamán bármikor Magyar tantárgy anyagához: - írók, költők élete, munkája - kulturált viselkedés - egyéni érdeklődés felkeltése Magyar, természetismeret, földrajz, életpályaépítés tantárgyak anyagához: - általános ismeretek bővítése - kulturált viselkedés - közlekedési ismeretek - pályaorientáció 3.6. Hagyományos iskolai rendezvényeink A szokásos intézményi ünnepélyeken kívül sok esemény van iskolánkban, melyeket minden évben megrendezünk. Október végén terménykiállítás (őszi terményekből, növényekből készített figurák, játékok, díszek, stb.). Teleki-nap: őszi gyalogos kirándulás a környékbeli erdőkbe, illetve osztályok közötti vetélkedő, melyeken ügyességi és általános ismereteket hasznosító feladatok megoldása a cél. Az intézmény alapításának évfordulóján november 6-a körül tartjuk. Az elnevezés a diákotthonnak helyet adó Teleki kastélyra, illetve a Teleki családra utal. Téli szavalóverseny melyre kicsik és nagyok egyaránt nagy igyekezettel készülnek. Télapó ünnepén a városi Mikulás keresi fel gyermekeinket. Karácsony- az intézetben maradó gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeknek igyekszünk a családi ünnepet pótolni a fenyőfa alatt. Az intézmény többi szervezeti egységében a tanulók hagyományőrző programja. Farsang Februárban a farsangi jelmezbál a legnagyobb esemény, melyet a diákotthon szervez, melyre már hetekkel előbb kezdenek készülni a gyerekek. Szalagavató Regionális szavalóverseny tavasszal. Húsvéti népszokások felelevenítése. Megyei Komplex Tanulmányi Verseny Megyei mezei futóverseny májusban kerül sor. A sport területén tanulóink kimagasló eredményeket érnek el. Gyermeknap - DÖK-nap

21 Gyermeknapi állófogadás, melyen, a versenyeken kimagasló teljesítményt elért tanulóink és felkészítő tanáraik vesznek részt. Anyák napján a gyermekek köszöntik szüleiket, nevelőiket, kisebb ajándékokat készítenek számukra erre az alkalomra. A LEG -ek kirándulása: az éves magatartási verseny győzteseit kiránduláson vesznek, amelyet a koordináló tanár szervez és bonyolít lesz. Pedagógus nap Ballagások Tanévnyitó, tanévzáró

22 4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

23 Az osztályfőnöki munka olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban; figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Kiemelt területek: énkép és önismeret, hon- és népismeret, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, testi-lelki egészség védelme, felkészülés a felnőtt életre. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: munkája során tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire együttműködik a DÖK működését segítő pedagógussal segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, statisztikai adatok szolgáltatása, törzslapok, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának ellenőrzése, kiemelt figyelmet fordít az ifjúságvédelmi feladatokra javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal, a szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

24 Pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata: - legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, - a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, - szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, - iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. A kötelező óraszámban elvégzett feladatok: tantervek végrehajtása adminisztrációs feladatok, versenyekre való felkészítés ünnepekre, ünnepélyekre való felkészítés A munkaidő többi részében az intézményben vagy azon kívül ellátható feladatok: iratanyagok rendezése egyéb adminisztrációs feladatok osztályozó- és javítóvizsgák feladatlapjainak összeállítása, javítása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel a nevelőtestületi értekezleten, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, tanítás nélküli munkanapokkal kapcsolatos teendők ellátása A munkaidő többi részében az intézményen kívül végezhető feladatok: tanítási órákra való felkészülés kirándulások megszervezése tanulók dolgozatainak javítása pedagógiai jellemzések készítése dolgozatok, feladatlapok, versenyek anyagának összeállítása iskolai ünnepségek szervezése

25 5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Tehetség- képesség kibontakozását segítő tevékenység rendszere

26 5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek Az iskolába kerülő értelmileg sérült gyermekek a sérülés mértékétől, minőségétől függően az iskolai nevelés-oktatás megkezdésekor igen változatos képet mutatnak. A központi idegrendszeri sérülés következtében fennálló állapotot súlyosbíthatja a késői időpontban megkezdett speciális fejlesztés, az értelmi sérülés következtében kialakuló másodlagos sérülések, a rossz szociokulturális környezet. A tanulási kudarcok és a viselkedési nehézségek - amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből vagy ezek elutasításából erednek - szocializációs zavarok. Sok esetben ezt a magatartást megerősíti a normatívák nélkül élő családi háttér. Megjelenésük a későbbi társadalmi beilleszkedési nehézségek előrejelzéseként is értelmezhető. Az iskola, mint a társadalmi elvárások és normák közvetítője, szocializációs funkciót tölt be. Feladata a művelődési anyag átadásán túlmenően, a jellem formálása, a világnézet megalapozása. A kisiskolás korú gyermekek legszembetűnőbb problémája mindig az alkalmazkodás nehézsége. Teljesítményorientált világunkban a modern kultúra magas fokú követelményei a beiskolázás időszakában növelik a pszichés zavarok előfordulását. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerű megváltozása, a gyermek életkor-specifikus lelki, illetve társas-lélektani konfliktus lehetőségein kívül egy sor nehézséget hoz a felszínre: teljesítményzavar, magatartászavar, kapcsolatzavar. 1. Kialakulásának okát intézményi szinten a következőkben határoztuk meg: - elhanyagoló családi háttér - kényeztető családi nevelés - túlkorosság miatt kialakult iskolakerülés - tanulási motiváció részleges, vagy teljes hiánya - teljesítményi kudarcok - a nem megfelelő iskolatípusba történő beiskolázás - bűnözői háttér - személyiségzavarok (pl. hiperaktivitás) - egészségügyi problémák (pl. epilepszia) Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. 2. Megjelenési formája intézményen belül: - deviancia - asszocialitás, agresszivitás - kriminalisztikus személyiségjegyek megjelenése - a szökések számának emelkedése - introvertált személyiség kialakulása - extrovertált személyiség kialakulása - tanulási nehézségek kialakulása - kényszeres cselekvések megjelenése - egészségügyi problémák kialakulása

27 A kialakult problémák megoldására a nevelő-oktató munka során a következő eljárást alkalmazzuk: - személyes példaadás, elfogadó nevelői attitűd - személyes kötődés kialakítása - egyéni megsegítés, egyéni beszélgetések biztosítása - a gyerek minden oldalú megismerése tanórán és tanórán kívül - sikerélményhez juttatás a nap bármely szakában - kudarckezelés esetmegbeszéléssel folyamatosan - a pozitív személyiségjegyek megerősítése iskolapszichológus bevonásával - a tanuló motivációs bázisának feltárása, működtetése - békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazása - a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhasson nevelőihez - a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással - következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakítása - gyermekvédelmi felelőssel való együttműködés Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy és a nevelési tanácsadó és a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel.

28 5.2 A tehetség-képesség kibontakoztatása Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása különböző mértékben gátolt. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik a kisebbségi, etnikai kultúrák más irányú szocializációs hatásaiban éltek, és elszakadtak a társadalom többségétől. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyéniesítő formában lehetséges az iskolakezdés, az alapozás éveiben. A figyelem felkeltésének, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, illetve egyéni bánásmóddal történik. Fő feladat a problémás és tehetséges területek azonosítása, a gyenge és erős oldalak komplex, személyre szabott fejlesztése. Önismeretük és önbizalmuk támogatásával a gyógypedagógusok segítik a gyermekeket abban, hogy érdeklődésüknek, felismert és tudatosított erős oldalaiknak megfelelő további speciális programokhoz csatlakozhassanak, versenyekre eljussanak. Mindannyiunk feladata és felelőssége a tanulók alapos megismerésén keresztül a kiemelkedő képességek felismerése és továbbfejlesztése, a tehetség kibontakoztatása. A komplex, személyre szabott, gyermekközpontú fejlesztés auditív, vizuális, kognitív, motorikus területeket érint; önállóságra, rendszer kialakításának képességére neveli a gyermekeket játékos, motiváló módszerekkel. A tehetség, a képesség kibontakoztatását a tanórai differenciált foglalkoztatás mellett jól szolgálják a különböző tanórán kívül szervezett tevékenységek. Ennek érdekében: - a tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást, - a közösségi nevelés mellett fontos szerepet kap az egyéni bánásmód is, - a tanuló képességeihez igazodva egyéni, differenciált feladatlapok készítése, - tanórán kívüli foglalkozások keretén belül, a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket olyan szabadidős foglalkozásokat szervezünk, melyek a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítását célozzák meg. érdekében. A szakkörök szabadidős foglalkozások szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk, - folyamatosan részt veszünk az iskolák számára kiírt pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, illetve pályázatot írunk ki tanulóink számára különböző területeken, - az év folyamán több tanulmányi-, szavaló-, sportversenyt rendezünk. (Nkt. 4. (13), 27. (5) )

29 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

30 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink áttekintéséhez ismernünk kell a gyerekeket érő legfontosabb makro- és mikrokörnyezeti hatásokat, azokat az élményeket, ingereket, amelyek közül sajnos nem egy hátrányos, sőt olykor ártalmas számukra. A tanulókat érő makro környezeti hatások közül kiemelendő a tömegkommunikáció, az életmódot rohamosan átformáló reklámok hatása, a fogyasztói és anyagias szemlélet szélsőséges megnyilvánulásai, az erőszak jelenléte a szórakoztatóiparban és a tömegtájékoztatásban, a kulturális hagyományok jellegtelenné válása és uniformizálódása, valamint a gyerekek személyiségére határozottan károsan ható jelenségek. Tágabb értelemben az ifjúságvédelem kérdésköréhez tartozik a környezeti nevelés, az egyén és az emberi társadalom létkérdései iránti érzékenység és felelősségérzet kialakulása, ezeknek a személyiségre gyakorolt hatásai. 1. GYIV felelős feladata: Az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, stb.) címét, illetve telefonszámát. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök kiemelt feladatai: Évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése. Kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel, folyamatos kapcsolat családsegítővel. Információk nyújtása a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémák megoldásához. Közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel, a lakásotthoni és diákotthoni nevelőkkel. (Nkt. 69. (2) f) )

31 Az intézményi gyermekvédelmi rendszer felépítése A problémák megjelenési szintjei Osztályfőnökök Szülők Gyermekvédelmi felelős Megoldási lehetőségek Csoportvezető nevelőtanárok igazgató Szervezeti egység vezető Családsegítő és Társadalmi Egészségügyi orvosok szervezetek, Nevelési tanácsadó Önkormányzat, gyámhatóság rendőrség gyermekjóléti szolgálat szervezetek, vöröskeresztest

32 7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

33 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. Módszerei lehetnek: - szülő, kolléga írásbeli értesítése a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban - tanórai differenciálás - a személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, a hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása - jó tanár diák viszony kialakítása, ami elősegíti a jobb tantárgyi előmenetelt - nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás -és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció A tanulás segítése érdekében a felszínre került problémák megoldásának feltétele az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása: - a személyre szabott tudatos korrekcióhoz a szülőkkel és a kollegákkal való folyamatos együttműködés - a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése - kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal ill. a családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza - a tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja (szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján) - amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés céljából, mely időkeretét tanulócsoportonként összefoglaló táblázat tartalmazza. Intézményünk sajátos arculatánál fogva a tanulók akadályozottságukból, fogyatékosságukból eredően potenciálisan tanulási kudarcnak vannak kitéve. A tanulási nehézségeket a gyógypedagógia, mint szakterület jól kezeli, de a társult fogyatékosságokkal együtt az iskolában, a diákotthonban tanulási nehézségeket okozhat.

34 Tanulási kudarcnak van kitéve intézményünkben az a tanuló, aki - a napi egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni - diagnosztizált akadályozottsága van a fogyatékossága mellett. Dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, halmozott beszédfogyatékosság - figyelemkoncentráció súlyos zavarával bír - nincs tanulási motivációja - nem megfelelő a beiskolázása - hiperaktív gyerek Kezelésének módja: az alapfokú nevelési-oktatási szakaszban és a középfokú nevelésioktatási szakaszban az iskolai foglalkoztatás keretén belül felzárkóztató óra keretében történik a tanulók megsegítése. A folyamat nem fejeződik be a délelőtti oktatási szakaszban, hanem kiegészül, és jól folytatódik a diákotthonban történő egyéni tanulási forma megvalósításával. Ez utóbbi tevékenység az iskolában működő gyógypedagógusok, pszichológus szakmai irányításával, segítségével történik. A diagnosztizálás alapján feltérképezett okok közös erővel történő korrekciója kezdődik meg. Ez alapján az iskolában dolgozó gyógypedagógus készíti el az egyéni fejlesztési programot, melyben megjelöli azokat az együttműködési lehetőségeket, melyben a nevelőtanároknak is jelentős feladat jut. A legfontosabb a folyamatos megerősítés biztosítása, a folyamatos gyakorlás során, a délután folyamán is. (Nkt. 27. (6), 62. (1)i) ) A diákotthon keretein belül azonban hiányoznak a szakmai feltételek, hisz ezt a felzárkóztató fejlesztő feladatot a csoport foglalkoztatás keretén belül differenciált foglalkoztatás formájában valósíthat meg az a pedagógus, aki nem rendelkezik gyógypedagógiai szakképesítéssel. Kedvezőbb a lehetőség a csoportokon belül a délután folyamán az egyéni felzárkóztatásra. Felzárkóztatási lehetőségek a következők: - iskolai keretek között: a tanítási órán belül, speciális fejlesztő eszközök, módszerek alkalmazásával. A tanulóink iskolakezdését az alapkultúrtechnikák eredményes elsajátítását nehezítik a következő tényezők: mozgáskoordinációs problémák a szegényes szókincs a finommotorika fejletlensége a figyelem fejletlensége iskolaéretlenség a tanulási motiváció hiánya térben és időben való bizonytalan tájékozódás a memória gyengesége

35 A délelőtt folyamán megvalósított fejlesztő tevékenységet a délután folyamán kötetlenebb formában, de célirányosan követi a további fejlesztés a következő területeken: A sport területén: Tevékenység Labdajátékok Versenyjátékok Szabályjátékok Szociális készég akaraterő kudarctűrő képesség akaraterő Kognitív kép fejl. figyelemfejl. térben való tájékozódás kooperáció figyelem szabálytudat figyelem Mozgás szem- kéz koord. mozgáskoordináció mozgáskoordináció Verbalitás szókincs beszédkészség beszédkészség, szókincs Játszóház, játék szakkör keretén belül Tevékenység Szociális készség Kognitív kép. Mozgás Verbalitás fejl. Körjáték alkalmazkodó- memória ritmusérzék szókincs képesség figyelem Szerepjátékok alkalmazkodó- figyelem komm. készs. képesség szocializációs készség fejl. szókincs általános tájékozottság Memória kézművesség Táncház kitartás figyelem megfigyelőkép. emlékezet logikus gondolkodás absztrahálás memóriafejl. szem-kéz koord. finommotorika ritmusérzék mozgáskoord. ritmusérzék fejlesztése komm. készs. fejl. szókincs ált. tájék. fejlesztése beszédkézség

36 8. REHABILITÁCIÓS PROGRAM

37 8.1. A rehabilitáció jelentése tágabb értelemben A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike, amely adott a társadalomból különböző okok miatt kikerült emberek társadalomba való vissza/behelyezésére irányul. A gyógypedagógiai tevékenység területére tartozókra irányuló rehabilitációs tevékenység komplex társadalmi tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékosok rehabilitációja több tevékenységforma együttes hatásának eredményeként valósulhat meg. Az adott fogyatékos egyén társadalmi boldogulásához gyógypedagógiai segítséget, orvosi ellátást, szociális támogatást, munkalehetőséget, munkafeltételeket igényel. A felsorolt tevékenységformák a fogyatékos egyént élete egész folyamán kísérik, egy-egy életszakaszban közülük több is jelen lehet. A rehabilitáció lehet teljes vagy részleges. Teljes a rehabilitáció akkor, ha az illető egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. Szűkebb és tágabb környezetébe beilleszkedik, az abban kialakult normák szerint él, dolgozik, önálló keresete van, családalapításra képes. Részleges rehabilitációról akkor beszélünk, ha az egyén felnőtté válásakor továbbra is szervezett, intézményes segítségnyújtást igényel A gyógypedagógiai nevelés-oktatás, mint rehabilitációs folyamat A gyógypedagógiai tevékenység a rehabilitációs tevékenység egyik formája, a gyógypedagógiai tevékenyégi területre tartozók személyiségfejlesztésére, neveléséreoktatására irányuló speciális pedagógiai tevékenység. Az általános iskola rehabilitációs jellegét az egész nevelési rendszerben az oktatáson, a tantárgyak tanításán egész osztályra megszervezett rehabilitációs tanórák megszervezésével juttatjuk érvényre. A rehabilitációs tevékenység megtervezésében és vezetésében a pedagógus a gyermek sajátos nehézségeit, a mögöttük meghúzódó fejlődési zavarok természetét, okait elemzi és tárja fel. Nekünk kell átgondolni a megfigyelések, szűrőeljárások eredményei alapján, hol tart a gyermek, mi az, ami bontakozik benne, ami elindult a fejlődésben. A tudatos tervezés és a spontán érzelmileg motivált helyzet megtalálása biztosítja a cél elérését. A cél elérése érdekében a gyermeket is motiválttá kell tenni, meg kell nyernünk a változás akarására. A fejlesztés a gyermek életkori sajátosságaihoz illeszkedő eljárásokkal történő támasznyújtás az aktuálisan fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához. Mit jelent az, hogy a fejlesztés a gyermek életkorához illeszkedik? Többek között azt, hogy: a foglalkozás arra épít, amit a gyermek szívesen végez felhasználja azt, amit a gyermek spontán játszik, amilyen játékok érdeklik jó, ha a gyermek a foglalkozást nem a tanítási órák folytatásaként értelmezi