Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14.
Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10. oldal II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 24. oldal III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 29. oldal IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 34. oldal V. A tehetség, képességkibontakoztatását segítő tevékenységek 37. oldal VI. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 40. oldal VII. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 43. oldal VIII. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 48. oldal IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a 195/2003. (XII.15.) KT. határozat alapján 51. oldal X. A szülők, a tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének Formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 60. oldal Helyi tanterv 68. oldal 1. Tantervek alkalmazása az intézményben 69. oldal 2. Óraszámok alakulása a kerettantervekkel összefüggésben 70. oldal 3. Választható tanórai foglalkozások óraszámának alakulása 2007-2011. között 70. oldal 4. Tanórán kívüli foglalkozások 74. oldal 5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező, a kötelező és választott tanórai foglalkozások és azok óraszámai 75. oldal 6. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása 83. oldal 7. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 84.oldal 8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 89. oldal 9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 90. oldal 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 92. oldal 11. Moduláris oktatás, az egyes modulok értékelése és minősítése 100. oldal 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 100. oldal 13. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 101. oldal 14. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 103. oldal Egészségnevelési Program 104. oldal Környezeti nevelési Program 111.oldal 1
PREAMBULUM 1. Az iskola hivatalos elnevezése VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT 2. Az iskola Alapító Okiratának száma, kelte, az engedély kiállítója 100/2007.(VII.19.) sz. KT. HATÁROZAT, POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3. Az iskola székhelye 4090 POLGÁR, ZÓLYOM ÚT 14. 4. Az iskola postacíme 4090 POLGÁR, ZÓLYOM ÚT 14. 5. Az iskola elérhetősége Telefon: 52/391 440, 52/391 216 és 52/391 018 Fax: 52/392 090 és 52/391 216 e.mail: vashpal@freemail.hu 6. Az iskola vezetője DR. FARAGÓNÉ BÉRES EDIT 7. Az iskola fenntartója POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2
AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA Iskolánk a Hajdú-Bihar megyei kisváros, Polgár nevelési-oktatási intézménye. Fenntartó önkormányzata az intézményt a megszüntetett Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon jogutód intézményeként hozta létre a 100/2007. (VII.19.) sz. KT. határozatával. Polgári Kistérség Többcélú Társulása 2007. szeptember 1-től a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. - ban megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül 5 településre vonatkozóan az alábbi szolgáltatásokat adta át iskolánknak: Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás 2009. szeptember 1-től Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos települések kistérségi ellátását biztosítja, mely feladat kibővült a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés szolgáltatásaival. Iskolánk jelenleg a következő feladatokat látja el: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon). Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon). Iskolaotthonos oktatás Napközi otthoni ellátás Tanulószobai ellátás Valamennyi tanuló részére szervezett keretek között két iskolai konyhán adunk lehetőséget menzai étkezés igénybevételére Felnőtt tagozaton: 7-8. évfolyamon képzés, vizsgáztatás. A város három különböző helyén lévő épületben, összességében 27 általános iskolai csoportban oldjuk meg az alapító okiratban rögzített feladat-ellátási kötelezettségünket. A 646 tanuló nevelését, oktatását 51 fős nevelőtestület, 1 fő gyógypedagógiai asszisztens és adminisztrátor, és 22 fős gazdasági, ügyviteli, technikai dolgozókból álló közösség látja el. 3
A nevelő-oktató munka Pedagógiai Programunk és Szervezeti és Működési Szabályzatunk alapján folyik. Valamennyi évfolyamon, valamennyi tantárgyat - nevelőink által készített - a kerettantervre épülő helyi tanterveink alapján oktatjuk. Kiemelt helyet és szerepet kap intézményünkben az idegen nyelvi, az informatikai, a testnevelés, az anyanyelvi, és a matematikai nevelés. Az idegen nyelvi, az informatikai és a testnevelés tantárgyakat tanórán kívül, emelt óraszámban, orientációs csoportban oktatjuk. Az anyanyelvi, és a matematikai nevelés csoportközi differenciálással valósul meg. 2007. szeptember 1-től bevezettük az úszás oktatását. 2009. szeptember 1-től a tömegsport órák keretében, tanórán kívül szervezzük meg. A képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés pedagógiai rendszerének átdolgozásával és működtetésével biztosítjuk a hátrányos helyzetű, zömmel cigány tanulók tanórai keretek között és tanórán kívüli tevékenységeken történő felzárkóztatását, alapkészségeiknek fejlesztését. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján A rendszerváltás utáni évtized társadalmi változásainak negatív hatásai intézményünk nevelő-oktató munkáját is meghatározzák, jelentősen befolyásolják. Vitathatatlan tény, hogy a leszakadó, hátrányos körülmények között élő társadalmi rétegekhez tartozó tanulók jelen vannak településünkön. Intézményünkben a tanulóknak csaknem fele hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Ide sorolhatók: Akik nem fejezik be az általános iskolát, lemorzsolódnak Továbbtanulnak ugyan, de a középfokú oktatásból kihullanak, Szüleik alacsonyan iskolázottak, Szüleik szerény anyagi jövedelemmel rendelkeznek vagy munkanélküliek, Csonka családban élők, elvált szülők gyermekei, Cigány fiatalok, A súlyos magatartási, beilleszkedési, tanulási, értékzavarokkal küzdő tanulók. 4
Ezek a tanulók különböző okok miatt a többiektől eltérő egyéni adottságaik miatt nem tudnak társaikkal együtt haladni, megkülönböztetett bánásmódra van szükségük. Őket fenyegeti leginkább az iskolai kudarc, a lemorzsolódás, a társadalmi beilleszkedésre képtelenné válás. Intézményünk pedagógusai objektív körülmények hatására már évekkel korábban felismerték, hogy a nevelő-oktató munka eredményes végzése érdekében a kor és a közvetlen iskolai, társadalmi környezet elvárásainak megfelelve - a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt tervszerű foglalkozás megszervezése megkerülhetetlen feladat. Az iskola folyamatosan alakítja, formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a gyermekpopuláció hátrányokkal, devianciákkal érkező körének erőteljes növekedése, s ezzel párhuzamban a tehetséges tanulók esélyeinek megteremtése. E szélsőséges igényeknek történő eredményes megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagy felelősséget és szakmai felkészültséget igényel. Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárás, módszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza. Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. Differenciált, egyénre szabott nevelő-oktató munkával az iskolába járó gyerekek közötti esélykülönbség javítható. Az iskolánk vállalkozik arra, hogy a nehezebb helyzetben lévő gyerekek számára az eddiginél hatékonyabban biztosítsa az egyéni szintnek megfelelő tanítási-tanulási feltételeket, a tehetséggondozás és az esélyek közelítését célzó felzárkóztatás színtereit. Tantestületünk a 2003/2004-es tanévtől bázisiskolaként felvállalta az integrációs és képesség-kibontakoztató nevelést-oktatást annak reményében, hogy az eddig alkalmazott jó gyakorlatok és az IPR eszközrendszerének megismerése, kidolgozása, alkalmazása fokozottan hozzájárul a hatékony együttneveléshez, a pedagógusok szemléletváltásához, az SNI tanulók iránti érzékenység továbbfejlesztéséhez, együttgondolkodáshoz, a szülőkkel való szorosabb együttműködéshez. A 2007/2008-as tanévben nem feleltünk meg a pályázati feltételeknek, ezért csak 2008. szeptemberétől tudtuk újra indítani a programot. 5
E vonatkozásban munkánk célja az integrációs felkészítés jogszabályoknak megfelelő alkalmazása a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet ide vonatkozó előírása szerint, a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) egyes elemeinek alkalmazása, az integrációs munka tervezése és értékelésének kidolgozása. Iskolánk minden osztályában integrációs felkészítést folytatunk. E folyamatban az IPR követelményeinek megfelelően a HHH tanulók együtt egy osztályban és csoportban tanulnak a nem HHH társaikkal. Megerősítjük, hogy az integrációs oktatásban iskolánk minden tanulója részt vesz, különös tekintettel arra a tanulóra, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, akiket a jegyzők védelembe vettek és egyik szülőnek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál. Az integrációs oktatásban részt vevő HHH gyerekek szüleinek mindegyike nyilatkozott a fenti körülmény meglétéről. A tehetséggondozás szinterei ezen felül a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, illetve a 2003. áprilisában átadott Kistérségi Tudor Műhely, amelyet a TUDOR Alapítvány támogatásával működtetünk. A pedagógiai szakszolgálat segítséget nyújt a szülőknek gyermekük nevelésével kapcsolatos feladatok ellátásához, illetve segíti a pedagógusok munkáját a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő együtt nevelésében, fejlesztésében. A többször módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet meghatározza az intézményegység feladatkörét és működési rendjét. 6
Törekvésünk a szakszolgáltatások ellátása során, hogy intézményünk minél gazdaságosabban, színvonalasabban, szakmailag hatékonyabban működjön. Az intézmény munkáját az intézményvezető irányítja. Feladat ellátásában segítik az igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezető és gazdaságvezető. A pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak érdekeinek képviseletére választott 3 fős közalkalmazotti tanács működik az intézményben. A tanulói jogok érvényesítésére 2 diákönkormányzat szerveződött. A szülők speciális igényeit a szülői tanács jeleníti meg. Intézményünk nagyságrendjénél, szakmai súlyánál fogva is meghatározó szerepet játszik a kistérség életében. Több olyan szakmai szervezetnek is tagjai, vezetői vagyunk, amelyen keresztül képviselni tudjuk iskolánk és a vonzáskörzetében lévő kistelepülések intézményeinek ügyét. Ilyenek pl.: Tiszamenti Intézmények Szakmai Társulásának központja, Régió és Kistérség a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatásban bázisintézmény, Integrációs nevelés bázisintézmény, a Debreceni Egyetem partneriskolája stb. 1998-ban a fenntartó keret jelleggel határozta meg feladatainkat. A fejlesztő munkát tudatos, átgondolt, minőségelvekre alapozott együttes munkával kezdtük el és folytatjuk ma is. Jól szolgálta ez irányú elképzeléseinket az 1999-től felvállalt COMENIUS I. intézményi modell építése, a partnerközpontú gondolkodás szemléletének megalapozása és meghonosodása. 7
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak, türelmesnek lenni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják, megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. Dorothy Law Holte gondolatait magunkénak vallva neveljük, oktatjuk diákjainkat nyugodt, demokratikus légkörben az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tudomány fejlődését, az élet változásait szem előtt tartva. 8
Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat NEVELÉSI PROGRAM 4090 Polgár, Zólyom út 14 9
I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Alapelvek A Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevelőtestülete a mindennapi nevelő oktató munkája során a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket is figyelembe véve az alábbi pedagógiai alapelveket kívánja érvényre juttatni: A tanulók iskolánkhoz való kötődésének erősítése. Annak elősegítése, hogy intézményünk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává váljon a városban, a térségben. Olyan légkör megteremtése az iskolában, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik, képességeik kialakítása és bővítése. Stabil értékrend közvetítése diákjainknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kap az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegen nyelv tudása, az informatika felhasználói szintű alkalmazása, a művészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erősítése. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése a ránk bízott gyermekekből. Annak elérése, hogy tanulóink sikeres emberekké váljanak, olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek segítik őket a tudatos pályaválasztásban. Széles kínálat biztosítása, minőségi munka végzése, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását. A szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációjának segítése. Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra. Az esztétikus, korszerű nevelési oktatási környezet megteremtése és annak biztonságos működtetése, a tárgyi feltételek javítása. Az iskola partneri igényeinek folyamatos figyelése, elvárásaik, elégedettségük rendszeres mérése. 10
Folyamatos részvétel elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén lakóhelyünk életében. Szakmai eredményeink közzétételével hozzájárulunk ahhoz, hogy iskolánk, mint városunk és a térség nevelési oktatási intézménye, szakmai műhelyként működjön. 1.1. Pedagógiai alapelveink megvalósítása érdekében: Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét A gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe Az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, minden gyermek számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt Az iskola oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat Tervszerű oktató-nevelő munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt Iskolánk olyan ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit Diákjaink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeinket, megismerhetik elvárásainkat Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit Kiemelt célnak tekintjük, hogy a képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés pedagógiai rendszerében tanulóink megismerjék és elfogadják az általános emberi és nemzeti értékeket melyet feléjük az iskola közvetít Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, betartására Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk, történelmünk kiemelkedő személyiségeit, jelentős eseményeit, hagyományainkat. Mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyermekekben a haza és a szülőföld iránti szeretetet 11
Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn partnereinkkel Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek partnereink, városunk polgárai Fontos feladatnak tartjuk, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, a lakosság számára szervezett városi szintű megmozdulásokon. Ezek lebonyolításában esetenként aktívan részt is vállalunk 1.2. Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy a tanuló A közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságokat egyesítse magában: Humánus A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben Társaival együttműködő, viselkedése udvarias, fegyelmezett, erkölcsös Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást Van elképzelése a jövőjét illetően Beszéde kultúrált, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit Művelt, érdeklődő, nyitott, kreatív, gyakorlatias Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit Megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott 1.3. Kiemelt kompetenciafejlesztési területe: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák 12
A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1 Céljaink: Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás bevezető ( 1-2. évfolyam ) és kezdő szakaszában (3-4 évfolyam) óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában folytassuk és erősítsük az első szakaszok (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik - a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz 13
- 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket készítsük fel tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen (tanköteles korban) befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak középiskolát választani. 2.2. Feladataink: A bevezető ( 1-2. évfolyam ) és kezdő szakaszban ( 3-4.évfolyam ) az Iskolába hívogató projekt keretében megkönnyíteni az óvodából az iskolába való átmenetet. Az óvodai és iskolai munkaközösség évenként felülvizsgálja és új elemekkel egészíti ki : o együttes munkaközösségi megbeszélések o team-munka o közös programok szervezése: karácsonyváró, sportprogramok, farsang stb. o Hívogató óvodából iskolába : műsoros bemutatkozás, szülők tájékoztatása az iskola képzési kínálatáról, beíratás rendje, feladatok 14
a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodás adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz alapozzuk meg tanulási szokásaikat támogassuk az egyéni képességek kibontakozását működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését Az alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszban fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek a tanulási tevékenységek közben fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra fejlesszük a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényt erősítsük az Európához való tartozás tudatát jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására 15
Nevelési tanácsadás feladata a szociokultúrális hátrányokkal, az ebből eredő magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, majd gondozása gyógypedagógiai áthelyezéseket (enyhén értelmi, középsúlyos, súlyos fogyatékosság megállapítása) megelőző szűrő vizsgálatok elvégzése a gyermekek iskolaérettségi, fejlettségi vizsgálata, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi i degen nyelv alóli felmentéshez szükséges vizsgálatok elvégzése óvodások fejlesztő pedagógiai foglalkozásainak megtartása, fejlesztő óvodai csoportok gondozása első osztályosok fejlesztő pedagógiai foglalkozásainak indítása. A tanulási nehézség megállapítása, pedagógiai és/vagy pszichológiai terápiája Magatartási, beilleszkedési nehézség diagnosztizálása, pszichológiai terápiája Iskolaérettségi vizsgálatok Komplex vizsgálatok (amikor legalább két probléma áll fenn) Szakvélemények készítése: Szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése Logopédiai ellátás feladata a beszédhibás gyermekek szűrése a beszédhibát megelőző foglalkozások szervezése, beszédhibás gyermekekkel való foglalkozások megtartása súlyos beszédhibával küzdők intenzív terápiás gondozása, nyelvi-kommunikációs zavar javítása beszédindítás javítása az olvasás-, írás-, számolászavarok megelőzése és gyógyítása, valamint a pedagógusok számára szakmai konzultáció, szakmai segítségnyújtás biztosítása. 16
A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja a gyógytestnevelés a testnevelés egyik területe, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességekben visszamaradott tanulók differenciált képességfejlesztése folyik a gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hypertonia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küzdő, a testi képességekben visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) eszközeivel annak érdekében, hogy alkotó, teljes felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek. A pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása az iskolában dolgozó pályaválasztási felelősök koordinálása, szakmai segítség adása. 17
Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok Feladatok A magyar és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók életkori sajátosságainak, megfelelően. képességeinek Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs készség) személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése. A részképesség-zavarokkal küzdő tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, a fogyatékosságok eredményes javítása, szakértők (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos A természetes gyermeki nyitottságra alapozva szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, alapvető képességek, készségek mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, elsajátíttatása. vizuális befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény felébresztése. Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében. Személyiségfejlesztő programok Differenciált foglalkozások és a kooperatív segítségével a szociokulturális hátrányok tanulás módszerének megismerése után a kompenzálása, valamint az eltérő hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési képességű és a tehetséges gyerekek igényű gyermekek együtt, egy időben történő gondozása. fejlesztése. Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítélet mentesség, multikulturális tartalmak. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleménynyilvánítás, a közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. A gyerekek megalapozása. munkakultúrájának A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait. Tehetséggondozás művészeti nevelés. Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozása. Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit. 18
Pályaorientációs tevékenység. Minden tanulónkat képességeinek megfelelő iskolába igyekszünk orientálni. Szorgalmazzuk az érettségit adó intézményben való továbbtanulást. Szülők bevonása az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében. Segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő családok számára a családsegítő és kisebbségi önkormányzatok közreműködésével. 2.3. Eszközeink, eljárásaink: Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységék megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés 19
2. magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások elemzése - a nevelő személyes Példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita 3. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 3.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) 3.2. Angol nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) 3.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) 3.5.Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) 3.6.Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) 3.7.Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) 4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: - 1848. március 15-e, 1849. október 06-a, 1956. október 23-a évfordulóján - Az iskola névadója, Vásárhelyi Pál emlékére 20
Iskolai szintű ünnepségek: - a 8. évfolyamos tanulók ballagása - FOGADÁS a versenyeken jó eredményt elért tanulók és csapat, szüleik és tanáraik részére (a költségvetés függvényében). - Farsang ( 2 évente ) - Tanévnyitó ünnepség - Tanévzáró ünnepség Osztály szintű rendezvények: - Mikulás - Anyák napja - Farsang ( 2 évente ) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. kirándulások, táborok, mozi, színház és múzeumlátogatások stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A tanítási napokon látogatható. Könyvtári foglalkozás szervezhető a könyvtárban tanórán és tanórán kívül is. A tanulói részvétel kötelező, ha a könyvtári óra a tananyag szerves része. Tömegsport A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését, valamint sportversenyekre történő felkészítését segíti. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a megyei és országos szervezésű tanulmányi, művészeti, sport versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését. ill. a tanulók 21
felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A versenyen való részvételhez az iskola anyagi támogatást nyújthat. Pedagógus kíséretének biztosítása esetén az elmaradt órákat kifizetjük. Pedagógiai szakszolgáltatás A nevelési tanácsadás, logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés és pályaválasztási tanácsadás területén. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5. Sikerkritériumok: Céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai a 4. évfolyam végén: Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítése érdekében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.) Iskolai feladataikat önállóan megoldják Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat Képesek az idejüket célszerűen beosztani Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket Végzős diákjaink a 8. évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismertekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljenek Ismerik és alkalmazzák a kultúrált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. 22
Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően Összességében iskolai nevelőmunkánk fő céljának tekintjük, hogy a NAT, a kerttanterv és az adaptált helyi tantervek tantárgyainak ismeretanyagán keresztül, valamint az iskola teljes tevékenységrendszerének megszervezésével általános emberi értékeket közvetítsünk tanulóinknak. Legfőbb alapelvünk, hogy demokratikus szellemben élő és cselekvő, a másságot elfogadó, a kor kihívásaihoz alkotó módon alkalmazkodni tudó személyiség kialakítására törekedjünk. 23
II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: különböző szintű adottságaikkal eltérő mértékű fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel szervezett ismeretközvetítéssel spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 1. Alapelveink Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel. Megszervezzük tanulóink számára a képességük, adottságuk felzárkóztatásukhoz szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat. Támogatjuk a diákönkormányzatok működését. A személyiség és közösségfejlesztő tevékenységében kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnöki, az iskolaotthonos és a napközis nevelői munkának. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatát komplexnek, egymással összefüggőnek, koherensnek ítéljük meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körűen fejlessze. 2. Feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Tanulóink szélsőséges szociokultúrális héttérrel rendelkeznek, ezért fő célunk a hátrányok feltárása, kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Feladat: o Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása (szociális kompetenciák). 24
o Az előítéletek csökkentésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezet kialakítása. A tanulók értelmi nevelése Feladat: o Az értelmi képességek illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. (Hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése.) o A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulók azonos évfolyamba integrálva, bizonyos órákról kiemelve, sajátos követelményeik szerint, differenciált foglalkoztatással dolgoznak. o A pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció megfelelő biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulóknak gyógypedagógus, logopédus és pszichológus segítségével. o Pedagógiai tudás helyben biztosítása- gyógypedagógiai segítség, team munka. o Integrált terápia- a terápiás segítséget szükséges mértékben tervezve a csoportoktatásba, így biztosított a preventív fejlesztés minden gyerek számára. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével párhuzamosan. o A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A közösen végzett munka sikerességének, hatékonyságának, örömének felfedeztetése. (Szociális kompetencia.) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: o Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.) 25
Esztétikai nevelés Feladat: o Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának észrevéttetése, megtartása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség.) A tanulók akarati nevelése Feladat: o Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.) A tanulók nemzeti nevelése Feladat: o A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, megbecsülése. (Szociális és állampolgári kompetencia.) A tanulók állampolgári nevelése Feladat: o Az alapvető állampolgári jogok, Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése, a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre az iskolai és helyi közéletben való részvételre. (Állampolgári kompetencia.) A tanulók munkára nevelése Feladat: o Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. (Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia.) 26
A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: o A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia) Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi és matematikai kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Környezettudatosságra nevelés Szociális és állampolgári kompetencia Hatékony, önálló tanulás Nevelési tanácsadás o A nagycsoportos korosztály fejlesztő pedagógiai szűrővizsgálata. o Az elvégzett szűrővizsgálat eredménye alapján fejlesztő pedagógiai fejlesztések biztosítása, melynek célja a várható iskolai tanulási nehézség megelőzése. o A jogszabály által leírt iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése. 27
o A vonatkozó rendelet és törvény figyelembevételével a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók vizsgálata, nevelési tanácsadói szakvélemény készítése. o A szakértő bizottság vizsgálatához szükséges diagnosztikus vizsgálatok elvégzése. Az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján az indokolt és szükséges pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, terápiák biztosítása. Logopédiai ellátás o A nagycsoportos óvodáskorosztály beszédhibaszűrése, és a szűrés eredménye alapján logopédiai terápia biztosítása. o A diszlexia-szűrés és diszlexia-prevenció megtartása. o A vonatkozó törvény és rendelet alapján a logopédiai vizsgálatok elvégzése (diszlexia, diszgráfia, diszcalculia). o Logopédiai szakvélemény készítése. Gyógytestnevelés o A gyógytestnevelésre jogosult tanulók gyógytestnevelési ellátásnak biztosítása. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás o A beérkező kérelmek alapján a tanulók képességvizsgálatának elvégzése. 28
III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Alapelveink A tanulók közösségben ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Gondoskodunk arról, hogy a tanulók elsajátítsák és betartsák a közösségi együttműködés magatartási szabályait. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban közvetett módon is hat, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: felelősségvállalásra saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására közvetlen környezetünk megóvására környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre, hazaszeretetre 29
Alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét (digitális kompetencia) Mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus segítse a tanulók kezdeményezéseit segítse a közvetlen tapasztalatszerzést biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép adjon átfogó képet a munka világáról változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) A szociális készségek elsajátítása során fejlődik a tanulók egyéni felelősségtudata (a végrehajtás felelőssége, az egymás teljesítményéért való felelősség, egymás segítése, bátorítása). Kiszámítható szabályrendszer működtetésével biztonságos környezetet teremtünk a gyerekek számára. A konfliktus-megoldási készségek; - a tanulók szociális képességeinek fejlesztésére, a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítására, a pozitív egyéni értékrend kiépülésének a segítésére. A személyes kompetencia fejlődésének a segítésére; - a pozitív kötődési hajlamok megerősítésére; - a döntésképesség; - az alkalmazkodás. 30
A csoportélmények feldolgozására; - kreativitásuk fejlesztésére. A tanulók személyes felelősségvállalási képességének, az önfegyelmüknek, a kulturált fellépési képességnek a fejlesztésére. 2. Feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- a személyiségének lassú átalakulásától az autonómönmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát tudják értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 31
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák 3.1. A tanulók közössége: diákönkormányzat A Közoktatási törvény 1996. évi módosítása új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A diákönkormányzat működése gyakorló terepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. 3.2. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Az iskolai órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. Ennek során a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb 32
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. 3.2 A tanítási órákon az alábbi tanítási módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk: - a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. - integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulóink számára fejlesztő foglakozásokat tartunk. - a nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. - lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a csoportközi differenciálásban történő oktatást magyarból, matematikából, idegen nyelvből, informatikából. Emelt óraszámú orientációs képzést szervezünk az 1-5. évfolyamon idegen nyelvből, informatikából, testnevelésből. 33
IV. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételez. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. 1. Az iskola törvényi kötelezettségei A beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek megállapítása a nevelési tanácsadó kompetenciájába tartozik. A kiszűrt tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatását a nevelési tanácsadó szakemberei végzik. Az általuk készített szakvélemény alapján az iskola pedagógusai közreműködnek a rehabilitációs célú foglalkoztatásban. Az intézmény az alsó és felső tagozaton fejlesztő pedagógus alkalmazásával és csoportközi differenciálással segíti a felzárkózásukat. 2. Intézményi feladataink A differenciáli tanítási órák szervezése Megfelelő segítség megszervezése a meglévő képességek figyelembevételével. Teljesítménycsoportok kialakítása tantárgyanként ( magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, ) Egy évfolyamról összevont csoportok kialakítása az alapkészségek fejlesztésére, fejlesztő pedagógussal Iskolaotthonos, napközis, ellátás biztosítása Gyógytestnevelés megszervezése. 34