Kistérségi tervdokumentum

I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A Csurgói kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a modern feldolgozóipari ágazatok lényegében teljes hiánya. A kistérség agrárhagyományai igen jelentősek: mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés bizonyos ágazatai számottevő tradíciókra tekintenek vissza. A gazdasági tevékenység intenzitását meghatározó vállalkozói szféra még dél-dunántúli viszonylatban is a legkevésbé fejlettek közé tartozik. 2004-ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségben 36, ennél az értéknél a régióban csak a Sellyei kistérség értékei rosszabbak. Egy másik, 2006-os összevetésben a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó aránya a kistérségben 65, ami már nem mutat olyan nagy leszakadást, és lényegében megegyezik Somogy megye Kaposvár és a Balaton-part nélkül számított vidéki átlagával. Kedvezőnek mondható ugyanakkor az is, hogy 1999 és 2004 között a működő vállalkozások száma mintegy 20%-os emelkedést mutatott, a legtöbbet a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei között. 2006-ban az 1213 regisztrált vállalkozásból 324 volt társas, ez a 27%-os arány szinte pontosan megegyezik Somogy megye átlagával. 1. ábra. 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a Csurgói kistérség településein A vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlását a mezőgazdasági jellegű viszonylag magas, a szolgáltató jellegűek viszonylag alacsonyabb részesedése jellemzi. Ez szám szerint (2006-ban, a regisztrált vállalkozások tekintetében) 23%-ot jelentett a mezőgazdaság, 13%-ot az ipar, és 64%-ot a szolgáltatások tekintetében. Az első érték mind megyei, mind regionális összevetésben magasnak számít, ami jelzi a térség agrárjellegének továbbélését, az ipar igen gyenge pozícióit, valamint a településhálózati sajátosságok (a városias településeken élők alacsony száma) miatt a szolgáltató szektor viszonylagos gyengeségeit is. A vállalkozássűrűség tekintetében nincsenek igazán jelentős eltérések az egyes mikrotérségek, vagy települések között (1. ábra) A különbségek inkább az egyes települések jelentőségéből fakadnak, hiszen a központi funkciók a térségben Csurgón és Berzencén koncentrálódnak, de a nagyobb vállalkozás-intenzitással rendelkező települések közül Zákány és Iharosberény is a jelentősebb községek közé tartozik. A térség fejlődését a múltban és a jelenben is igen erőteljesen meghatározta és meghatározza az agrárszektor, annak ellenére, hogy az agráradottságok inkább csak átlagosnak mondhatóak, némely település esetében azonban a talajviszonyok meglehetősen kedvezőtlenek, Inke és Somogybükkösd határában például az átlag a 11 AK értéket sem éri el, míg a maximum Csurgó esetében 25,78 AK. Összesen hét olyan település van, ahol a 17 AK alatti talajok a teljes szántóterület több mint felét teszik ki. Napjainkban a mezőgazdaság ágazatai közül a bogyós gyümölcsök termesztése, a burgonyatermesztés és néhány más termék (például méz, szelídgesztenye) előállítása emelhető ki. Ezen belül is fontos a málna (széleskörűen elterjedt), a szederfélék és az eper. A megtermelt áru jórészt helyi hűtőházakba (Csurgó) került, de viszonylag alacsony feldolgozottsági szinten hagyja el a kistérséget, így az ágazat jövedelem-termelő képessége alacsony. Hasonló a probléma a burgonyával is, amely ágazatban a berzencei Solanum Kft. az ország legnagyobb és legeredményesebb szaporító gazdasága, és maga Berzence és környéke (Inke, Somogyudvarhely) a hazai burgonyatermesztés egyik központja, de az erre irányuló törekvések

ellenére a feldolgozó-kapacitás kiépítése mindezidáig nem sikerült. Megemlítendő még a méhészet, amellyel elsősorban Csurgón és szűkebb környezetében 100 család is foglalkozik. A térség ipara gyengén fejlett, Csurgó és környéke, részben határ menti helyzete miatt is kimaradt a vidék iparosítását célzó, az 1960-as és 70-es évekre jellemző programokból is. Csak néhány könnyűipari, azon belül is textil-, illetve faipari vállalatnak volt itt telephelye. 1990 után sem valósultak meg jelentős tőkebefektetések a térségben, legalábbis olyanok nem, amelyek képesek lettek volna a korábbitól eltérő irányt adni a kistérség fejlődésének. 2. ábra. Számottevő iparűzési adóbevétellel rendelkező helyi önkormányzatok A kistérség ipara meglehetősen koncentrált: erről árulkodik ha közvetetten is az önkormányzatok helyi iparűzési adó bevételeinek területi eloszlása (2. ábra). A kistérség iparának meghatározó szereplője a Csurgói Faipari Kft. A vállalkozás jelentős hagyományokra tekinthet vissza, az 1990-es években a privatizált telephely jelentős korszerűsítésére és bővítésére is sor került. Jelenleg Magyarország egyik legnagyobb lombosfafeldolgozó üzemeként 280 főt foglalkoztatnak, termékskálájukon a legfontosabb szerepet a különböző parkettafélék játsszák, amelyek jelentős részben exportra is kerülnek. Szintén jelentős helyi szereplőnek számít az Aero Élelmiszeripari Kft., amely ugyancsak csurgói székhellyel foglalkoztat mintegy 70 embert, különböző konzervipari termékek gyártásával, illetve csomagolásával foglalkozik. Ezeken kívül alig-alig találunk kiemelésre érdemesebb gazdasági szereplőt. A Metallux Rt. Csurgón galvanizálással és szennyvízkezelő berendezések gyártásával foglalkozik. A már említett hűtőházakon kívül kiemelhető még egy jelentősebb csurgói vágóhíd is. A kisebb települések ipara lényegében elhanyagolható: nem haladja meg a kisipari szintet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az egyetlen 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozáson (ld. fent) kívül csak 6 csurgói, és 1-1 berzencei, illetve gyékényesi cég alkalmaz legalább 50 embert. A térség iparának fejlesztése érdekében hozták létre Csurgón az ipari parkot (Csurgói Ipari, Logisztikai és Innovációs Park), amely 2000-ben nyerte el az ipari park címet. A park létesítése azonban gyakorlatilag egyetlen, olasz befektető reménybeli beruházáshoz kötődött, és annak meghiúsulásával érdemi tevékenység annak területén nem folyt. A tercier szektor fejlettségét az általános gazdasági és települési, valamint földrajzi adottságok határozzák meg. 2004-ben a kereskedelemben 166, az idegenforgalomban 58, a gazdasági szolgáltatásokban 121 vállalkozás működött. A kiskereskedelemre jellemző adat, hogy 2005-ben 1000 lakosra 12,8 kiskereskedelmi egység jutott, amely érték az egyik legrosszabb a régióban. Ez részben a központi funkciók fejletlenségével is magyarázható. Feltételezhető, hogy ennek révén a kistérségben megtermelt jövedelem jelentős részét más térségekben költik el a lakosok. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az idegenforgalomban: 2005- ben 1000 lakosra mindössze csak 455 vendégéjszaka jutott, amely a 20. helyet jelenti a régióban. A KSH 2006-ban 434 kereskedelmi és 47 magánszálláshelyet tartott számon, az összes vendégéjszaka száma ekkor 7900 volt. A gazdaságfejlesztés terén az utóbbi idők legtöbb sikeres pályázata elsősorban a tágabb értelemben vett agrárgazdasághoz kapcsolódik. A Nagy-Hús Kft. 2003-ban a csurgói vágóhíd korszerűsítésére 30 millió Ft-ot, a Hegedűs Rt. hűtőtároló építésére 21 millió Ft-ot, málnaültetvény telepítésére 20 millió Ft-ot, a Rév-Sil Kft. takarmányszárítóra iharosberényi helyszínnel szintén 21 millió Ft-ot, a Müszol Kft. szárítóüzem létrehozására Somogyudvarhelyen 20,5 millió Ft támogatást nyert el. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Csurgói Faipari Kft. környezetkímélő technológiai fejlesztéseit 40%-os arányban 200 millió Ft-tal támogatta a GOP 2007 októberében. 3

Infrastrukturális helyzet A Csurgói kistérség közlekedési elérhetőségi viszonyai kétarcúak. Közúton a kistérség nehezen megközelíthető, perifériális jellegét erősíti az a tény, hogy egyetlen főközlekedési út érinti, a 61- es, amely Iharosberényen, vagyis a kistérség északi részén keresztül kapcsolja össze Kaposvárt Nagykanizsával. A kistérség belső területeit, így Csurgót is csak mellékutakon lehet megközelíteni, amelyek közül a 6801-es számú, Barcsot Berzencén és Csurgón át Iharosberénnyel összekötő út a legfontosabb. Csurgót a 6808-as út kapcsolja össze Gyékényessel és Zákánnyal. Fontos közlekedési csomópont még Berzence, ahol a nagyatádi irányból a 6809-es, a horvát határ (Góla) felől pedig a 6815-ös utak találkoznak. A gólai határátkelő jelentősége inkább csak helyi, tranzitforgalom nem jellemző. Klasszikus értelemben vett zsáktelepülés mindössze három található a kistérségben, Porrogszentpál, Somogycsicsó, illetve Somogynagymarton. Előbbi kettőtől keletre jelentős lakatlan, részben természeti-, illetve tájvédelem alatt álló erdőterületek húzódnak, így az újabb közúti kapcsolat kiépítése nem tűnik célszerűnek vagy különösen indokoltnak. A kistérség tervei között szerepel az Iharosberényt északi irányban Sanddal összekötő út kiépítése, de ennek nem annyira az érintett települések, hanem az egész kistérség szempontjából van jelentősége, jelentősen lerövidítené ugyanis az M7 autópálya megközelítési idejét. A vasúti infrastruktúra szempontjából a kistérség jobban ellátott. A 41-es, Dombóvár- Gyékényes vonal egyvágányú villamosított fővonal, Intercity és nemzetközi gyorsvonati forgalommal. Ez Gyékényesen találkozik a 60-as számú, Nagykanizsa-Pécs (egyvágányú, nem villamosított) vasútvonallal, amely elvileg szintén fővonal, bár műszaki állapota helyenként inkább az elhanyagoltabb mellékvonalakat idézi. A kistérség települései közül Csurgó, Szenta (41-es vonal), valamint Somogyudvarhely, Berzence, Zákány, Őrtilos (60-as vonal), továbbá a csomóponti Gyékényes rendelkezik saját vasútállomással, de ezek közül Őrtilos és Szenta vasútállomása több kilométerre fekszik a településközponttól. Csurgót a Somogy IC naponta egy járatpárral köti össze Budapesttel, Kaposvárra napi 11, Nagykanizsára 5, Pécsre 2, Szombathelyre egy, a szomszédos Gyékényesre hét vonat közlekedik, így minden közeli jelentősebb központ közvetlenül is megközelíthető. Gyékényes csomóponti jellege miatt még ennél is nagyobb forgalmat bonyolít, többek között megáll itt a Pécs-Bécs viszonylatban közlekedő Corvinus IC is. A közúti elérési idők Budapest viszonylatában kifejezetten kedvezőtlenek, a nagy távolság és a főúthálózat gyengeségei miatt átlagosan 155 és 175 perc között alakulnak, és ebben az értékben már érződik a kistérség határaitól nem messze elhaladó M7 autópálya hatása is, amely a hivatalos statisztika szerint Csurgóról 39 perc alatt érhető el (valójában a tapasztalatok szerint valamivel gyorsabban). A kistérség északi részén a gyorsforgalmi elérés még viszonylag kedvező, a fél órás határhoz közeli, Berzence vagy Somogyudvarhely esetében viszont inkább már az egy órát közelíti. A megyeszékely, Kaposvár elérhetősége jellemzően egy óra körül alakul, Inkéről 49, Gyékényesről 76 perc, ehhez képest Csurgóról ugyanez vonattal 70-80 perc, menetrendszerinti autóbusszal viszont általában csak átszállással érhető el (ami a vasút logikus hegemóniájára utal ebben a viszonylatban). A többi jelentősebb település közül Gyékényesre nagyjából ugyan ez mondható el (némileg hosszabb elérési idővel), Berzencéről viszont a vasút már csak átszállással jelent alternatívát Kaposvár irányában (108-145 perc), annál is nagyobb baj, hogy közvetlen buszjárat (Nagyatádon, Kadarkúton vagy Iharosberényben kell átszállni) sincs, és az eljutási idő átlagosan még menetrend szerint is mintegy 150 perc (ami duplája a közúti autós elérésnek). A kistérségi társulás a gyermekek iskolába járásának szervezett és biztonságos biztosítása céljából 2005-óta iskolabusz szolgáltatást működtet. Az iskolabuszok Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Szenta és Gyékényes településről napi rendszerességgel szállítják a gyerekeket. Összességében csak Inke, Iharosberény és Pogányszentpéter érhető el átszállás nélkül Kaposvárról, viszont több település is (Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Zákány és Zákányfalu) közvetlen autóbuszjárattal rendelkezik a közeli Nagykanizsa felé. Problémát jelent viszont, hogy Őrtilos, Zákányfalu és Zákány településekről a térségközpont közvetlenül nem érhető el. 4

A vonalas infrastruktúra rendszerei közül a vízellátás tekintetében is akadnak még elmaradások. Jelenleg 589 olyan lakás van a kistérségben, amelyet nem kapcsoltak be az ivóvíz-hálózatba. Ezek közül 355 Csurgón található, a többi a kistérség községeihez tartozó külterületeken. Csatornázottság szempontjából a kistérség sokáig igen nagy problémákkal küzdött. A 2005- ös adatok szerint alig hét településen volt részlegesen megoldva a keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása. A kistérség egyetlen szennyvíztisztítója ekkor Csurgón működött. 2283 csatornázott lakásra ekkor 4483 csatornázatlan jutott. A 2006-os adatok szerint a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya még mindig csak 35,4% volt. 2002-től fogva több ütemben a térség jelentős erőfeszítéseket tett ennek az állapotnak a megszűntetése érdekében. Előbb a kistérségi központban, majd 2006-ban átfogó jelleggel indult a többcélú társulás vezetésével és első ütemben hét település (Csurgó, Csurgónagymarton, Berzence, Gyékényes, Somogyudvarhely, Zákány és Zákányfalu) bevonásával, mintegy 3,6 Mrd. Ft-os költséggel a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése és a csurgói szennyvízkezelő kapacitás bővítése elkezdődött. A Zala megyei Nagykanizsa gesztorságával a kistérség további három települése (Iharos, Iharosberény és Pogányszentpéter) előtt nyílt meg a lehetőség, hogy elindítsa a szennyvízrendszer kiépítését (2004-től, mintegy 1 Mrd. Ft-os projekt keretében). A kistérség a második ütemben tervezi Szenta, Somogycsicsó, Nemespátró, Somogybükkösd, Porrogszentpál, Porrog, Porrogszentkirály községek szennyvízelvezetésének és -tisztításának megoldását is. 2002 óta a szennyvízprogramokra érkező támogatás az összes kistérségbe érkező fejlesztési forrás mintegy háromnegyedét tette ki. A közművesítettség egyéb kérdéseivel kapcsolatban elmondható, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 93%, és a kistérség valamennyi települése csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtés kiépítését is biztosító Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz. Noha a gázhálózat jelentős részben (mintegy 77%-ban) kiépült, a háztartásoknak csak mintegy 40%-a fogyaszt vezetékes gázt, a hagyományos fűtési módok, elsősorban a tűzifa használata még mindig jelentős. Gyékényes község önkormányzata 2004-ben kezdett mintegy 400 millió Ft összköltségű programot a gázellátás megoldására. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, illetve a lakosság bekapcsolása alacsony szinten tart. 1000 lakosra 2005-ben 218 telefon, 213 kábeltelevízió és mindössze 17,3 szélessávú internet-előfizetés jutott. Különösen ez utóbbi érték számít igen kedvezőtlennek: nem csak, hogy a második legalacsonyabb a régióban, de kevesebb mint a fele a hasonlóan a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolt Szigetvári kistérség is. 2004-ben Őrtiloson 24 millió Ftos költségvetésű program indult a szélessávú internet-hálózat kiépítése érdekében. 2007-2008- ra vonatkozó akciótervében a kistérség tervezi átfogó, 18 települést érintő, a szélessávú internet alapinfrastruktúrájának kiépítését célzó projekt beindítását, előreláthatóan mintegy 450 millió Ft-os költségvetésből. Társadalmi helyzet A Csurgói kistérségnek 2005-ben 18 600 állandó lakosa volt. Ez a népesség viszonylag egyenletesen oszlik meg, hiszen a kistérségi központ mindössze 30%-kal részesül belőle, és maga is mindössze csak 5675 ember otthona. Ezen kívül a kistérségben egy nagyközség (Berzence, 2693 lakossal) és 16 további község található. Ez utóbbiak közül ötnek népessége nagyobb ezer főnél, és csak hét település népessége nem éri el az ötszáz főt sem (Csorgónagymarton, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogycsicsó, Somogybükkösd, Szenta). Az 500 fő alatti településeken élők aránya a teljes népességből mindössze 9%. Ezzel a kistérség településhálózati viszonyai dél-dunántúli összevetésben kiegyensúlyozottnak mondhatók, a probléma a kistérségi központ viszonylag szerény mérete, amely többek között alsófokú központtá való leminősítését eredményezte 1971-ben, annak minden káros következményével együtt. A kistérség kifejezetten vidékies. Nem csak a népsűrűsége nagyon alacsony, 36 fő/km 2, amely az országos átlagnak alig egyharmada, hanem a nemzetközileg az urbanitás kritériumának tartott 120 fő/km 2 -es népsűrűségű településeken a lakosság alig 6%-a lakik, amiből egyértelműen következik, hogy nem is a kistérségi központ, hanem az egyébként falusias Zákány kerül e határ fölé. 5

A kistérség népességszáma folyamatosan csökken, eddigi csúcspontját meglepően korán, már az 1930-as népszámlálás alkalmával elérték (akkor 28 ezer fővel). Ez a Dunántúlon szokatlan, de Belső-Somogyban nem egyedülálló jelenség inkább a Békés megyei térségekkel teszi a kistérséget hasonlatossá. A folyamatos, lassú elnéptelenedés elsősorban a falvakhoz kötődik, ugyanakkor magára Csurgóra egészen 1990-ig folyamatos, de visszafogott ütemű növekedés a jellemző. A kistérség 1990 és 2001, vagyis a legutóbbi két népszámlálás között 1123 lakosát veszítette el a természetes fogyás következtében, amit csak némileg ellensúlyozott a meglepő, bár szerény mértékű bevándorlási többlet (165 fő). 2001 és 2005 között ez az utóbbi, kedvező trend megfordult, és -4,7 -es vándorlási veszteség súlyosbítja a -5,8 -es természetes fogyás következményeit. Ennek a két hatásnak az eredője már igen súlyos demográfiai problémákat okoz. A folyamat gyorsulását jelzi, hogy a vándorlási veszteség 2006-ban már megközelítette az 1%-ot. Ha a jelenlegi folyamatok extrapoláljuk, akkor 2020-ra már csak körülbelül 14 400 fő, ha egy valószínűbb, a természetes fogyás további enyhe növekedésével számolunk, akkor kevesebb, mint 12 ezer lakosa lesz a kistérségnek. Vagyis még az optimista forgatókönyv szerint is eltűnne egy berzencényi ember, alig 12 éven belül. A társadalom különböző szerkezeti vonásai közül viszonylag visszafogott a népesség elöregedése. A természetes fogyás és az elvándorlás ellenére a fiatalodási index szerint a 14 éven aluliak mintegy 80%-át teszik ki a 60 év feletti lakosoknak, amely érték a régió átlagánál valamivel jobb. Ez megítélésünk szerint nem annyira a demográfiai folyamatok kedvező, hanem a halálozás magas arányára utal, vagyis viszonylag kevés ember éri meg a 70. vagy a 75. életévet. Erre a problémára hívja fel a figyelmet a kistérség átlagában kimutatható 7%-os nőtöbblete. Etnikai szempontból a kistérség a cigány nemzetiség jelenlétét leszámítva homogénnek mondható. A 2001-es népszámlálás szerint 798, a cigány nemzetiséghez tartozó polgára volt a kistérségnek. Ez a megye cigány lakosságának 8,45%-a, miközben a kistérség a megye teljes népességéből alig 5,36%-al részesedett. A cigányság tehát felülreprezentált a kistérségen belül, bár a pontos számot a közismert okok miatt nehezen definiálhatjuk. A legnépesebb cigány közösségek Iharosberényben (252 fő 18%) és Szentán (284 fő 23,5%) élnek. A 2006-os választások alkalmával Csurgón, Iharosberényben, Iharosban, Inkén, Őrtilosban és Porrogszentkirályon alakult cigány kisebbségi önkormányzat. A kistérség egészségügyi ellátottsága sok hiányosság által terhelt. Az alapellátásról mindössze 10 háziorvos, és három házi gyermekorvos lenne hivatott gondoskodni. (3. ábra). 3. ábra. Egészségügyi alapellátás a kistérségben A kistérség nem rendelkezik fekvőbeteg-ellátó intézménnyel. Az aránylag legmagasabb szintű ellátás Csurgón vehető igénybe, ahol a szakrendelések járóbeteg-ellátási formáiban 2005- ben 2600 munkaórát teljesítettek, és mintegy 34 ezer esetben nyújtottak kezelést. Az engedélyezet kapacitás mindössze 52 szakorvosi óra/hét. A szakellátás fenntartója a város önkormányzata, és részben a nagyatádi kórház kihelyezett rendeléseként működik. Jelenleg kardiológiai, sebészeti, fül-orr-gégészeti, pszichiátriai, reumatológiai, fizikoterápiás, belgyógyászati, laboratóriumi, valamint szülészet-nőgyógyászati szakrendelés működik, ez utóbbi kivételével valamennyi heti 1-4 órában. A hétköznapibb esetekben (traumatológia, sebészet, belgyógyászat stb.) a Nagyatádi Városi Kórház a területileg illetékes, míg az összetettebb esetek egy részében Kaposvárnak, Pécsnek, sőt Veszprémnek is van a kistérségre kiterjedő ellátási kötelezettsége. Nagyatád elérése a kistérség legtöbb településéről a közúthálózat sajátosságaiból fakadóan távol van az ideálistól. A mentőellátás székhelye Csurgó, ahonnan a kistérség szinte minden része normaidőn belül elérhető. Eredmény viszont, hogy a kistérségi társulás szervezésében 2006 óta működik a 6

sürgősségi ellátást biztosító hétvégi és hétközi orvosi ügyelet. LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A Csurgói kistérségben a települési önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően, önkormányzati rendelettel alakították ki a területi védőnői körzeteket, a kistérségben összesen 12 védőnői körzet működik. A kistérség védőnői ellátása igen jól szervezett, teljes védőnői ellátási lefedettséget ad, jelenleg betöltetlen védőnői állás a kistérségi településeken nincs. A 12 védőnői körzetből 11 védőnő a területi védőnői feladatok mellett iskolavédőnői feladatokat is ellát, ugyanakkor egy védőnői körzetben (Porrog) nem működik iskola. 2005-ben a kistérségben a háziorvosok és pácienseik között összesen mintegy 123 ezer orvos-beteg találkozás zajlott, ebből egyedül a három további falut is vonzó Csurgón több mint 30 ezer. A többcélú kistérségi társulás szervezésében 2005 óta működik a Kistérségi Központi Háziorvosi Ügyelet Csurgón, amely 2006-ben több mint 4000 beteget látott el, közülük mintegy 1200-at hívásra történő beteglátogatás keretében. Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben készítette, illetve fogadta el a kistérség egészségfejlesztési programját. A program rendkívül részletesen, több mint 200 oldalon keresztül elemzi és vizsgálja a kistérség népegészségügyi és ellátási problémáit. A program megállapítja, hogy a Csurgói Kistérségi Egészségügyi Centrum létesítése a kistérség egyik meghatározó szakmai és pénzügyi fejlesztési projektje. A kistérség minden tekintetben megfelel az TIOP-AT 2007-2008 előzetes pályázati tervezési követelményeinek, tehát a kistérség Többcélú Társulása igen jó esélyekkel pályázhat a Kistérségi Egészségügyi Centrum megépítésére vonatkozó támogatási konstrukcióra, zöld mezős beruházási formációban. A szakmai terv részletesen körvonalazta a létesítendő intézmény szakmai feladatainak körét a járóbeteg szakellátásban, az egynapos sebészeti ellátásokban, valamint a Kistérségi Prevenciós Iroda működésében. Bemutatta a szakmai koordinációk irányát és feltételeit a Kistérségi Központi Háziorvosi Ügyelet, valamint a szociális szolgálatok vonatkozásában és világosan tisztázta viszonyát a jelenlegi Városi Egészségügyi Szolgálathoz. Az integrált járóbeteg szakellátási feladatok ellátása mellett meghatározó hangsúlyokkal szerepel a szakmai tervben a kistérségi prevenció feltételrendszerének alapvető javítása is. A pénzügyi tervezés tisztázta, hogy a tervben meghatározott feltételek teljesítése esetén a létesítendő intézmény fenntartható, likviditása biztosított, szolvenciája folyamatosan fenntartható. Időközben, egy 2008. augusztus 11-ei döntés eredményeként a projekt támogatást kapott a TIOP 2.1.2.-07/1 számon, összesen 914 millió Ft értékben, amely a teljes költségvetés 94%-a. Ezen kívül kisebb projektek már korábban is nyertek támogatást a kistérségben. Berzence, Iharosberény és Őrtilos egyenként 4-5 millió Ft értékben hajtott végre felújítási jellegű beruházásokat a meglévő orvosi, illetve fogorvosi rendelőkön. Szociális helyzet A kistérség a szociális helyzet megítéléséhez használt több mutató esetében is meglehetősen kedvezőtlen képet mutat. Noha, mint ezt fentebb már írtuk, nem tartozik a leggyorsabban elöregedő kistérségek közé, ugyanakkor a társadalom számos kvalitatív mutatójában küzd gondokkal. A megfelelő korú népességnek mintegy 23%-a rendelkezik érettségivel, amely érték jellemzően 0,5-1%-kal magasabb a hasonló helyzetű dél-dunántúli kistérségeknél. Ugyanakkor a kistérség hat községében (Csurgónagymarton, Inke, Pogányszentpéter, Porrog, Somogycsicsó, Szenta) az elvégezett átlagos osztályszám még a nyolcat sem éri el, illetve Csurgón sem magasabb ez az érték 9,3-nál, vagyis a különbség a város és a falusi települések között nem kiugróan magas. A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 45,1%, amely távolról sem a legrosszabb a régióban, de semmiképpen sem mondható kedvezőnek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a lakosság 4,1%-a rendszeres szociális segélyben részesül, a 24 évnél fiatalabb népesség 40%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Mindkét értékről nagyjából ugyan azt lehet mondani: a régióban a Sellyei kistérség értékei sokkal rosszabbak ugyan, míg a többi hátrányos helyzetű térség nagyjából ehhez hasonló mutatókkal rendelkezik. Szám szerint 760 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2005-ben. 2006-ban a KSH szerint ez az érték már 949 fő volt, amelyből 248 fő Csurgón lakott, 121-en Iharosberényben, 7

142-en Inkén élnek, amely két településnek közel egytizedét tették ki a segélyezettek. A kistérség oktatási, valamint szociális ellátórendszerét alkotó intézmények többnyire társulások fenntartásában működnek (4. ábra) 4. ábra. Mikrotérségi társulások A 4. ábrán a Dél-Dunántúli Regionális ellátási térkép alapján kerültek bemutatásra a kistérségben működő mikrotérségi, illetve intézményfenntartó társulások. Inke kivételével, mely település csak a többcélú társulás tagja, a többi önkormányzat részt vesz legalább egy ilyen együttműködésben, és jellemzően a szociális feladatok egy részét hasonló társulás keretei között oldja meg. A működési területek átfedik egymást, sok esetben egy adott településen a különböző feladatokat különböző együttműködések mentén szervezik. Maguk a társulások is részben komplementer jellegűek, részben azonban azonos szolgáltatásokat kínálnak (1. táblázat). A bölcsődei ellátás a kistérségben jelenleg csak néhány településen tekinthető megoldottnak. A szociális gondozás más szempontjait tekintve valamivel jobb a helyzet. A KSH 2006-os statisztikái szerint öt településen összesen 54 személy részesült étkeztetésben, vagy házi segítségnyújtásban, bár ez a szám a fentiek ismeretében alacsonynak tűnik, különösen, hogy a szolgáltatás minden településen igénybe vehető. Az idősek nappali gondozása alkalmas intézmények Csurgón, Gyékényesen és Zákányban voltak megtalálhatóak, összesen 135 férőhellyel, és 107 gondozottal. Bentlakásos intézményekben 286 férőhely volt, valamennyi önkormányzati fenntartásban, és ebből 250 Berzencén (a másik két kisebb intézmény Gyékényesen és Zákányban). Az oktatási szférában a településeken 2006-ban összesen 592 óvodás gyermek osztozott 601 férőhelyen. Az általános iskoláknak együttvéve 1629 tanulójuk volt. A részletes települési adatokat a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. Közoktatási és szociális feladatellátás néhány formája a Csurgói kistérségben Ált. isk. Óvoda Művészeti oktatás Étkeztetés Házi segítségnyújtá s Családsegítés Jelzőrendszere s segítség Nappali ellátás Bölcsőde Berzence Ö Ö Ö Ö Ö TT Ö Csurgó IFT Ö Ö Ö CsSz TT TT CsSz Ö Csurgónagymarton IFT IFT Ö CsSz TT TT CsSz CsSz Gyékényes IFT Ö MTSZ MTSZ TT MTSZ MTSZ Iharos IIP IIP Ö Ö TT Iharosberény IIP IIP Ö Ö TT Inke TT Ö Ö MTSZ TT Őrtilos ŐZZ Ö Ö Ö TT Pogányszentpéter IIP IIP Ö MTSZ TT 8

Porrog IFT IFT Ö MTSZ TT TT MTSZ Porrogszentkirály IFT IFT MTSZ MTSZ TT MTSZ Porrogszentpál IFT IFT IFT MTSZ MTSZ TT TT Somogybükkösd IFT IFT IFT Ö MTSZ TT TT Somogycsicsó IFT IFT IFT Ö CsSz TT TT CsSz Somogyudvarhely Ö Ö Ö CsSz TT TT CsSz Ö Szenta IFT Ö IFT Ö CsSz TT TT CsSz CsSz Zákány ŐZZ Ö Ö MTSZ TT TT CsSz Zákányfalu ŐZZ Ö Ö MTSZ TT TT MTSZ Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Ellátási Térkép alapján Rövidítések: TT: Többcélú Társulás, IFT: Közoktatási Intézményfenntartó Társulás (Csurgó); IIP: Iharosberény, Iharos és Pogányszentpéter Önkormányzatok Intézményi Társulása; ŐZZ: Intézményfenntartó Társulás (Őrtilos, Zákány, Zákányfalu); CsSz: Csurgó Központú Szociális Feladatellátó Társulás; MTSZ: Mikrotérségi Társulás Szociális alapszolgáltatási feladatokra (Gyékényes); Ö: önálló feladatellátás. Az óvodák esetében csak túlnyomó, az iskolák esetében szinte egyeduralkodó a társulási fenntartási forma. Óvodai nevelés 2006-ban a kistérség hat, az iskolai viszont már 11 településéről hiányzott. 2. táblázat. Óvodai nevelés és alapfokú oktatás a Csurgói kistérségben óvodák általános iskolák férőhely óvodás gyermek óvodai gyermekcsoport pedagógus osztály tanuló pedagógus Berzence 50 63 2 4 10 188 19 Csurgó 225 206 10 22 38 703 73 Gyékényes 25 30 2 3 8 92 12 Iharos 27 27 1 2 Iharosberény 50 50 2 4 11 209 23 Inke 25 40 2 4 8 147 14 Őrtilos 20 20 1 2 25 29 1 2 Porrog 25 25 1 2 Porrogszentpál Csurgónagymarton Pogányszentpéter Porrogszentkirály Somogybükkösd Somogycsicsó 9

Somogyudvarhely 40 35 2 4 8 101 12 Szenta 20 20 1 2 Zákány 75 47 3 5 22 189 25 Zákányfalu A középfokú oktatást a kistérségben csak és kizárólag Csurgó, e nagyhírű iskolaváros intézményei képviselik. A Nagyváthy János Középiskola szakiskolai, szakközépiskolai feladatokat lát el, valamint kollégiumot működtet. A Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola a Somogyi Református Egyházmegye fenntartásában működik, és szintén működtet diákotthont is. Az oktatási és szociális szférában viszonylag kevés sikeres projektet láthattunk az utóbbi években. Ezek közül ki lehet emelni Csurgón az általános iskola épületének bővítését (30 millió Ft 2005) a somogyudvarhelyi iskolakorszerűsítést (30 millió Ft 2003), és ugyanott óvodakorszerűsítést (21 millió Ft - 2005), továbbá több kisebb, oktatási vagy szociális intézményekkel kapcsolatos korszerűsítési beruházást. Ezekhez képest kiugró nagyságrendű az a támogatás, amelyet Iharosberény Község Önkormányzata nyert a mikrotérségi integrált oktatás fejlesztésére, a DDOP 3.1.2/2F számon. A projektnek 2008. augusztus 26-án ítéltek meg 621 millió Ft-os támogatást, amely a beruházás költségeinek 95%-át fedezi majd. Jelentős tervezett térségi projekt a kistérség 2007-2008-as akciótervében szereplő Regionális Szociális Inkubátorház megvalósítása. Ennek keretében a kistérség területén szociális jellegű intézményeket, krízisotthont, szociális inkubátorházat, ezt kiszolgáló logisztikai épületeket, jelzőrendszeres központot, újrahasznosító műhelyet szeretnének kiépíteni. A projekt az alábbi elemeket tartalmazza, amelyek már engedélyes és kiviteli tervekkel rendelkeznek: Pogányszentpéter: Megszűnt általános iskola épületében családok átmeneti otthona elkészítésének terve. Gyékényes: A bentlakásos szociális otthon fejlesztésének terve fogyatékosok nappali ellátására. Zákány: Gyermekek napközbeni ellátásának helyiség átalakítási terve, átmeneti elhelyezést nyújtó lakóotthon kialakításának terve. Zákányfalu: Védőnői lakásból Családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátó helyiségének átalakítási terve. Somogybükkösd: A kastélyból szenvedélybetegek krízis központjának kialakítási terve. Berzence: Mikro-térségi szociális alapszolgáltatási központ épület átalakítással történő kialakításának terve. Csurgó: o o o Az Eötvös József Általános Iskola speciális tagozat épületének átalakítási terve szociális inkubátorházzá (irodahelyiség, képzőközpont 8 db kézműves műhely). A gondozási központ bentlakásos intézménnyé (idősek gondozóházává) történő átalakítási terve. A gondozási központban nappali melegedő kialakításának terve. A tervezett projekt költségvetése megközelíti a 1,3 Mrd. forintra rúg. Foglalkoztatási helyzet A csurgói kistérség foglalkoztatási viszonyai kedvezőtlennek, ráadásul tendenciájukat tekintve rosszabbodónak nevezhetők. A kistérség teljes szociális helyzetére rányomják bélyegüket az alacsony aktivitási és a magas munkanélküliségi mutatók. 2006-ban a kistérség aktivitási rátája mindössze 34,6% (a KSH metodika szerint), amely a negyedik legalacsonyabb a régióban. A munkanélküliség ettől nem függetlenül meglehetősen magas, az álláskeresők aránya 15,22%, a 10

tartósan álláskeresőké 4,2%. 2007-ben a más módszertan szerint készülő ÁFSZ-statisztikák 15,02%-os munkanélküliséget mértek. 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 5. ábra. A 15-64 éves korosztály gazdasági aktivitása (afsz.hu) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Kadarkúti kistérség helyzete kedvezőtlenebb. munkanélküliek foglalkoztatottak inaktívak A kistérség alapvető foglalkoztatási folyamataira jellemző a foglalkoztatottak hullámszerű inaktivizálódása (2003-2004), valamint az elmúlt három év viszonylagos stabilitása a munkanélküliség lassú emelkedésével, illetve magas szinten történő stagnálásával. A 15% feletti munkanélküliségi ráta (a 2007-es, vagy a legfrissebb 2008 augusztusi adatok sem mutatnak érdemi eltérést) a második legmagasabb Somogy megyében, ennél pillanatnyilag csak a A települési szintű, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kistérségi kirendeltségei által összeállított adatsorok sem mutatnak kedvezőbb képet. 2008. szeptemberében a kirendeltség nyilvántartásában összesen 1739 személyt regisztráltak, közülük 725-en 365 napon túl folyamatosan szerepelnek e nyilvántartásban. Az álláskeresők közül 189-en járadék típusú ellátásra, 130-an segély típusú ellátásra voltak jogosultak. A nyilvántartásban szereplők az összesen 7246 főre becsült gazdaságilag aktív népességnek nem kevesebb mint 24%-át teszik ki. 6. ábra. Álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség arányában (2007) forrás: afsz.hu, kistérségi statisztikák A Csurgói Munkaügyi Kirendeltség elérhető statisztikái szerint a legsúlyosabb problémák nem közvetlenül a határ mentén, hanem meglepő módon a kistérség északi részében jelentkeznek, ahol koncentrálódnak a 30-35% feletti munkanélküliséggel jellemezhető falvak. Igaz, Csurgó vagy Berzence 20% körüli értékei is csak és kizárólag helyi összevetésben mondhatók egy árnyalatnyival kedvezőbbnek. 2007. decemberében a kistérségben az álláskeresők közül 7,3%-nyian minősültek pályakezdőnek: ez közepes érték a hasonló helyzetű kistérségek között. A regisztráltak majdnem fele (44,8%) tartósan munkanélkülinek minősíthető, és szintén fele (50,3%) nem végzett többet, mint a nyolc általános. A foglalkoztatási helyzet elsődleges oka a térségben jelenlévő vállalkozások igen alacsony munkaadói aktivitása. Amint azt bemutattuk, az egész kistérségben egyetlen egy 250 főnél többet foglalkoztató munkaadó található. Alacsony a társas vállalkozások száma is, és a kistérségben összesen hat (!) olyan vállalkozás van, amely 10 főnél többet foglalkoztat, illetve az összesen valamivel több mint 800 vállalkozás mintegy negyede pedig egyetlen egy főt sem alkalmaz. Ennek fényében nem meglepő, hogy az önkormányzatok közalkalmazottként, köztisztviselőként, illetve egyszerű munkavállalóként az összes foglalkoztatott 13%-ának alkalmazásáért feleltek úgy, hogy Csurgó funkcióhiányossága, valamint a többi település kis mérete miatt viszonylag kevés a térségben található önkormányzati intézmény. A munkavállalók közel egyharmada ingázott a 2001-es népszámlálás felvételezés szerint. A részletesebb adatok azt is kimutatják, hogy 1975 eljáró munkavállaló közül 770 fő ekkor a kistérség határain túl 11

talált munkát. A kistérségen belül két településnek volt pozitív munkaerő mérlege: Csurgón 110, Gyékényesen 60 fővel voltak többen a beingázók az elingázóknál. Az összes többi település esetében ez a mérleg negatív. Megfelelő adatok hiányában csak feltételezni tudjuk, hogy az ingázás egyik elsődleges célpontja az ekkor 1200 beingázót (+600-as mérleg) fogadó Nagyatád, a 8000 főt fogadó Kaposvár, vagy a 6200 ingázót foglalkoztató Nagykanizsa lehetnek. A különböző foglalkoztatás-politikai eszközök működését jelentős mértékben akadályozza az a tény, hogy nagyon gyenge az a KKV-szféra, amelyre a foglalkoztatás bővítését alapozni lehetne. A kistérség egyes vállalkozásai ugyan időről időre részesülnek ilyen támogatásokban, azonban az érintett kör és az elért eredmény is viszonylag csekély. Többek között a csurgói Metallux Rt. 3,2 millió Ft-ot nyert az AFC-2002-FO-2, ugyanitt a Nagy Hús Kft. 15 millió Ft-ot, a berzencei Solanum Kft. 4,8 millió Ft, a csurgói Napsugár Ruházati Rt. 8,0 millió Forint támogatáshoz jutott. Az MPA-2007-1 kiírásban 14 új munkahely létrehozására 16,8 millió Ft támogatást kapott a Dynamic-Csurgó Kft. az üzemének bővítésére. Ezen kívül Csurgó város 28 millió Ft támogatást kapott 2002-től induló közmunka-programjának finanszírozására, különböző kisebb csurgói vállalkozások összesen 18 millió Ft-ot kifejezetten munkahely-teremtési célzattal. Csurgón kívül azonban ezek az eszközök alig-alig jelennek meg. A közcélú foglalkoztatás a kistérség minden településén jelen volt 2005-ben, összesen abban az évben 202 embert érintett, amely megfelel az összes önkormányzati foglalkoztatott egynegyedének. Ebből úgy tűnik, hogy az önkormányzatok jelentős erőfeszítéseket tesznek a súlyos foglalkoztatási helyzet enyhítésére. 12

II. SWOT-analízis LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Erősségek A kistérségben jelen van néhány, foglalkoztatási szempontból is jelentős középvállalkozás Egyedi táji-természeti adottságok megléte Forgalmas vasúti, és kevésbé forgalmas közúti határátkelő jelenléte Jelentős munkaerő-tartalékok Pályázati tapasztalatok némely önkormányzatnál és vállalkozásnál Önszerveződésre való hajlandóság Csurgó jelentős iskolavárosi hagyományai és meglévő középfokú oktatási kapacitásai A mezőgazdaság bizonyos munkaigényes ágazatai fejlettek, az erre alapozott feldolgozóipar megjelent A közszolgáltatások önkormányzati társulások alapjain álló fejlesztése megindult Jelentős faipari hagyományok, életerős középvállalkozás jelenléte Gyengeségek Gyors ütemben elöregedő népesség Számottevő munkanélküliség és inaktivitás Jelentős a kistérségből kifelé mutató elingázás Alacsony vállalkozássűrűség, kevés a feldolgozóipari vállalkozás Gyenge a vállalkozások foglalkoztató képessége, alacsony a tőkekoncentráció, a külföldi tőke jelenléte minimális Az ipari park kezdeményezése sikertelen volt Idegenforgalmi infra- és szuprastruktúra fejletlensége Infrastrukturális hiányosságok a víz, a szennyvíz és a gázhálózat tekintetében Lehetőségek A kistérség mezőgazdasági kapacitásaira alapozott élelmiszeripar fejlesztése A határon átívelő együttműködésekben rejlő lehetőségek intenzívebb kiaknázása A faipari vállalkozások támogatása, lehetőség klaszteres együttműködések kialakítására. Az integrált oktatási és szociális ellátások csökkentik a kistérség társadalmi elmaradottságát Nagykanizsa térségében meginduló intenzív gazdasági-logisztikai fejlődésből a térség vállalkozásai is profitálnak A szelíd turizmus különböző válfajaiban rejlő lehetőségek kibontása Veszélyek A közlekedési árnyékhelyzet tartós marad, a kistréség nem képes profitálni a közeli pólusok fejlődéséből Folytatódó demográfiai erózió: A kistérség belső területeinek kiürülése, illetve a humán erőforrások lefölöződése. Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte A zsugorodó belső piac és a tőkehiány megfojtja a törékeny vállalkozói szférát A képzési hiányosságok miatt a munkaerőpiacra belépő fiatalok elhelyezkedése reménytelenné válik Állandósul és generációkon átívelően újratermelődik a munkanélküliség szubkultúrája 13

III., Fejlesztési irányok LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai 1. Gazdaságfejlesztés Csurgó A kistérségben az ipar szerepe alulreprezentált, azon belül is a feldolgozóipar. Ennek orvoslása a hosszú távú cél, amihez azok a források segítséget nyújthatnak, így megalapozhatják a kistérség innovatív, versenyképes gazdaságfejlesztési restruktúrálódását. 2. Település- és környezetfejlesztés Csurgó és a kistérség mindegyik települése a vízrendezés által A csoportban két projekt foglal helyet, egy városrehabilitáció és a kistérség komplex vízrendezése. Ezek hosszú távú célja Csurgó város élhetőbbé és komplexxé tétele, ami kihat a kistérségre is. Emellett cél a kistérség vízrendezési problémáinak felszámolása. fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) A csurgói ipari park kihasználtsága jelentősen nő, első lépésben 1,6-5 ha, második lépésben 30 ha. Indukált beruházás 6,946 Md Ft Betelepült vállalkozások száma első ütemben 2, második ütemben 1. Kedvezményezett vállalkozások K+F ráfordítása 0,5 Md Ft. Új városi funkciók betelepülése/fejlesztés nyomán elérhető szolgáltatások száma 3 Fejlesztéssel érintett lakosság száma 18.600 fő. Felújított városrész, városközpont száma 2 Megújított közterületek nagysága 102449m2 és 4497 zöldterület. Ár-, bel- és csapadékvízmentesített települések kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz Foglalkoztatás, piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP, Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, roma integráció KEOP,UMVP 14

száma: 18 LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás A kistérség mindegyik települése A térség számos kvalitatív mutatóban kűzd gonddal. Hosszú távú cél ezen gondok megszüntetése, illetve az integrált intézmények állagmegóvása, javítása. épület új, felújítás: 5 érintett gyermeklétszám: 800 Foglalkoztatás, roma integráció 4. Foglalkoztatás A kistérség mindegyik települése A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya. Hosszú távú cél az aktivitás és a munkanélküliségi mutatók javítása, a foglalkoztatás növelése. Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek: 165 fő Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés, roma integráció GOP, UMVP 5. Piacképes oktatás, szakképzés A kistérség mindegyik települése A kistérség szakképzési struktúrája nem piacképes, így hosszú távú cél a térségben olyan fogallkoztatási programok megvalósítása, amely a piacon való elhelyezkedéshez megfelelő képzettséget nyújt a térség lakosságának. 150 fő fejlesztési tervének elkészítése 100 fő fejlesztési tervének megvalósítása Wifi-falu keretében érintett indikátorszám: 1500 család Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, roma integráció GOP, UMVP 6. Egészségfejlesztés Csurgó, Gyékényes, Porrogszentkirály, közvetlenül, közvetetten pedig a többi település Az egészségügyi ellátás szakellátási struktúrája hiányosságokkal küszködik. Az egészségben eltöltött évek száma alacsony, így hosszú távú cél ennek orvoslása, illetve olyan Teremtett munkahelyek száma: 10 Megújuló szolgáltatás száma: 10 Szolgáltatásban résztvevők száma: 1000 fő Roma integráció, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés 15

nappali ellátó intézmények fejlesztése, melyek megfelelő infrastruktúrát és szakmai programot biztosítanak ehhez. LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 7. Roma integráció A kistérség mindegyik települése A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk súlyosabb, képzettségük és foglalkoztatási arányuk alacsonyabb az átlagnál. Cél ennek a problémának az enyhítése, a szegregáció mérséklése a térségben foglalkoztatási, egészségügyi és oktatási projektekkel. Roma program száma: 5 fő Érintett roma lakosság (WIFI-vel): 5000 fő Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, roma integráció, egészségfejlesztés, település és környezetfejlesztés, Piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg 16

IV., Projektek összegző bemutatása LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 10% alatt fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 1. Gazdaságfejlesztés 2 750 750 43,4 2. Település- és környezetfejlesztés 2 405 405 23,5 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás 1 30 0 30 1,7 4. Foglalkoztatás 2 81 81 4,7 5. Piacképes oktatás, szakképzés 1 258 258 14,9 6. Egészségfejlesztés 5 203 50 93 60 11,8 7. Roma integráció 0 összesen - 13 1727 1205 432 90 100% forrás megoszlása, % 100% felett fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása 1. Gazdaságfejlesztés 0 2. Település- és környezetfejlesztés 0 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 1 945 945 72,4 4. Foglalkoztatás 1 70 70 5,4 5. Piacképes oktatás, szakképzés 3 105 105 8,1 6. Egészségfejlesztés 1 40 40 3,1 forrás megoszlása, % 17

7. Roma integráció 1 145 145 11 összesen - 7 1305 945 320 40 100% típusprojektek összesen fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 1. Gazdaságfejlesztés 2 750 750 24,7 2. Település- és környezetfejlesztés 2 405 405 13,4 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás 2 975 945 30 32,2 4. Foglalkoztatás 3 151 151 5 5. Piacképes oktatás, szakképzés 4 363 363 12 6. Egészségfejlesztés 6 243 50 93 100 8 7. Roma integráció 1 145 145 4,8 összesen - 20 3032 2150 752 130 100% forrás megoszlása, % több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A fókuszokban meghatározott fejlesztendő irányoknak (gazdaságfejlesztés, településfejlesztés, környezetfejlesztés és oktatás) a projektcsomag 70,3%-ban felel meg. A fókuszokon kívüli fejlesztési irányok a beérkezett projektötletek forrásigényét tükrözik. 18

legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek projekt rövid címe projekt gazda neve Gyepmesteri telep Csurgó Város kialakítása és üzemeltetése Önkormányzata Csurgón Zöldudvar kialakítása és üzemeltetése Csurgón Csurgó városi temetők rekonstrukciója Inke-Darvaspuszta közötti út kiépítése Inke-Kisdencs településrész csatornázása Mezőgazdasági összekötő utak felújítása Regionális Szociális Inkubátor Ház Játszóterek korszerűsítése Település nyílt árkainak tereprendezése, a városokban lévő nyílt csapadékvíz elvezető árkok mederburkolása max. 50 legfontosabb projekt Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Város Önkormányzata Inke Község Önkormányzata Inke Község Önkormányzata Csurgónagymárto n Község Önkormányzata Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Város Önkormányzata megvalósulás helyszíne (település) összköltség, MFt finanszírozás lehetséges forrása megvalósítás tervezett indítása (év, hónap) Csurgó 50 2009. március 2,4 Csurgó 100 2009. március 2,4 Csurgó 150 2009. máricus 2 Inke, Darvaspuszta 100 TEUT 2010 május 2 Inke 20 KEOP 2 Csurgónagymárton 15 TEUT 2009. augusztus 2 Csurgó, Berzence, Zákány, Zákányfalu, Gyékényes, Pogányszentpéter, Somogybükkösd 1193 2009. május 6 Csurgó 120 2009. május 2 Csurgó 150 DDOP 2009. január 2 kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma 19

ütemezés 100% alatt 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 össz induló projektek befejeződő projektek száma 13 - - - - - - 13 igényelt támogatása, MFt 1727 1727 száma 2 7 3 1 - - 13 igényelt támogatása, MFt 45 1285 139 258 1727 ütemezés 100% felett 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 össz induló projektek befejeződő projektek száma 6 1 0 - - - - 7 igényelt támogatása, MFt 1255 50 1305 száma 0 2 4 1 - - - 7 igényelt támogatása, MFt 0 955 305 45 1305 ütemezés összesen 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 össz induló projektek befejeződő projektek száma 19 1 - - - - - 20 igényelt támogatása, MFt 2982 50 3032 száma 2 9 7 2 - - 20 igényelt támogatása, MFt 45 2240 444 303 3032 ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) A projektcsomagban szereplő gazdaságélénkítő és foglalkoztatást javító projektek optimálisan akkor fejtik ki a térség társadalmi-gazdasági fejlettségét elősegítő multiplikatív hatásukat, ha megvalósításuk már a 2009-2010-es tervezési időszakban lezajlik. Az oktatási, képzési és foglalkoztatási projektek lebonyolítása hosszabb időszakra (24-36 hónap) is tervezhető a humán erőforrásra gyakorolt hatás hatékonyságnövelésének érdekében. 20

Kistérség Projektgazda (Szervezet) neve Település Projekt címe Igényelt támogatási összeg M Ft-ban Konstrukció illeszkedés Prioritás 100%-ig Csurgó Csurgói Ipari Park Kft. Csurgó Ipari Park fejlesztése 100 DDOP 1.1.1. 1 Csurgó Terra-Verde CE Kft. Csurgó Terra Verde Csurgó üvegházprojekt 650 DDOP 1.1.1. 2 Csurgói Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Csurgó Város központjának fejlesztése 175 DDOP 4.1.1.b 3 Csurgó Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Kistérség Belterületi vízrendezés a csurgói kistérségtelepülésein 230 DDOP 5.1.5. 4 Csurgói Gyékényes Község Önkormányzata Gyékényes Szociális ellátórendszer fejlesztése 60 TIOP 3.5.1. 5 Csurgói Porrogszentkirály Község Önkormányzata Porrogszentkirály Szociális központ 50 DDOP 3.1.3 6 Csurgói Szenta Község Önkormányzata Szenta Gyermekek átmeneti otthona (krízisközpont) 30 TIOP 3.5.1. 7 Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Kistérség Képzéssel és foglalkoztatással a fejlődésért a Csurgói kistérségben 258 TAMOP 5.1.1 8 Csurgói Porrog és Környéke Egészség Egyesület Porrogszentkirály Évenkénti Életmódtábor hátrányos helyzetű gyermekeknek 20 TÁMOP 6.1.2 9 Csurgói Somogy Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzat Kistérség Roma egészségügyi prevenciós program 15 TÁMOP 6.1.2 10 Csurgói DDRMK Csurgói Kirendeltség Kistérség Együtt a szociális biztonságért 58 TAMOP 5.1.1 11 Csurgói Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Csurgó Csurgó Szociális kézműves Foglalkoztató 50 TÁMOP 5.1.1. 12 Csurgói Somogy Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzat Kistérség Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése 31 TAMOP 5.1.1 13 100% felett 21

Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgó Alternatív napközbeni ellátás megszervezése Csurgón 40 TIOP 3.5.1. 14 Csurgói Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Hagyomány és Innováció fejlesztések a Csurgói Városi Iskolák és Óvodákban (CSVIO), a Csurgói Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás központjának fejlesztése 945 DDOP 3.1.2. 15 Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgói kistérség Komplex segítségnyújtás 50 TAMOP 5.1.1 16 Csurgói DDRMK Csurgói Kirendeltsége Kistérség Képessé tenni, képesnek lenni foglalkoztatási projekt 70 TAMOP 5.1.1 17 Csurgói Pécsi Tudományegyetem Kistérség Egyetem 45 TAMOP 5.1.1 18 Csurgói Internet Terjesztéséért Alapítvány Kistérség WIFI 145 TAMOP 5.1.1 19 Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgó Helyettes szülők képzése, foglalkoztatása 10 TAMOP 5.1.1 20 22