TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY a Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések és szakértői tevékenység iránti keresletről Dr. Pénzes Ibolya Rózsa Földi Katalin Pólya Éva kutatásvezető kutató kutató Szolnok 2011. június 30. 1
1. BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskola a pályázat keretében célul tűzte ki, hogy a Közép és Kelet-Magyarországi térségben működő vállalkozások számára a munkaerő-piaci igényeken alapuló szolgáltatásokat nyújt. A főiskola tevékenységéhez illeszkedően szakmai képzéseket, valamint a szervezeti munkaerőhiány ideiglenes áthidalását célzó szakértői tevékenységet kínál, illetve szakmai gyakorlatának keretében a hallgatók aktív részvételét ajánlja. E kutatás célja, hogy a szervezetek körében felmérje a szolgáltatások iránti igényt és a várható keresletet. A kutatás eredményei hozzájárulnak a képzés-innovációt alapozó SWOT analízis adatbázisához. 2. A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZEREI A kutatás tervezésekor meghatároztuk a kutatás célját, módszereit és időtartamát. A kutatás szervesen kapcsolódik a Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt előző kutatásaihoz, mintegy kiegészítve és más szempontból bővítve annak eredményeit. 2.1 A kutatás célhierarchiája A kutatás során több célt határoztunk meg, amelyek között szoros összefüggés áll fenn. Intézményi képzési kínálat bővítési lehetőségeinek felmérése Szakmai továbbképzések iránti kereslet feltárása Szakértői munka és hallgatói gyakorlat iránti kereslet felmérése Képzés iránti tartalmi elvárások 1.sz. ábra A kutatás célhierarchiája 2
A kínált szolgáltatások közül a szakmai képzés és továbbképzés terveink szerint elsősorban az alapképzési szakokat gondozó tanszék oktatóinak tevékenységében fog realizálódni, míg a szakértői munka üzleti-, műszaki- és agrár szaktanácsadásra, tervezési, kutatási és egyéb szakértői tevékenységre terjed ki. A kutatás e szolgáltatásokkal kapcsolatos kereslet nagyságára és összetételére irányul. 2.2. A kutatás módszertana A kutatás során kvantitatív kutatást alkalmaztunk, amely jól illeszkedik kutatás tárgyához. A megkérdezett szervezeteket és azok elérhetőségét a Szolnoki Főiskola adatbázisa tartalmazta. Az online lekérdezés strukturált, standardizált kérdőív felhasználásával történt, az információk feldolgozásához EvaSys és SPSS szoftvereket használtunk. Az online megkérdezés ideje 2011. június 6-20, amelyet megelőzött egy próbalekérdezés május 23-án 5 fő online megkérdezésével. A megkérdezés ideje alatt az online kérdőívet még ki nem töltők 5 alkalommal kaptak emlékeztető e-mailt. Megkérdezés helye a http://evasys.szolf.hu/evasys/ weboldal. A kérdőív 30 kérdést tartalmazott, amelyek részben nyílt, részben zárt kérdések voltak. A zárt kérdéseknél törekedtünk arra, hogy a megadott válaszlehetőségek minél árnyaltabban jellemezzék a vállalkozások véleményét a szakmai továbbképzés és az ideiglenes munkaerőhiány témában. Ennek megfelelően a zárt kérdésekre adható válaszok szinte minden esetben egyéb kategóriát is tartalmaznak. Így nemcsak a nyílt kérdéseknél, hanem ezeknél is lehetőség nyílt a vélemények önálló kifejtésére. A kérdések megoszlását a 1. táblázat mutatja. A kérdéskörök eltérő számú kérdést és válaszlehetőséget tartalmaztak, amely a témakör összetettségétől függött. Témakör A kérdések száma Szakmai továbbképzés 19 Ideiglenes munkaerőhiány 8 Vállalkozás alaptevékenysége, mérete (átlagos létszám, éves 3 árbevétel), székhelye 1. táblázat A kérdőív témakörei és a kérdéskörök száma 3
3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 3.1. A minta nagysága és jellege A megkérdezés során törekedtünk a teljes sokaság (adatbázisban szereplő szervezetek) véleményének feltárására, ezért minden szervezet számára e-mailban juttattuk el a kérdőívet. A visszaérkezett kérdőívek száma 46, így viszonylag jelentős számú szervezet információit hasznosíthattuk. 3.2 A minta összetétele A válaszadók több mint kétharmada szolgáltató vállalkozásnál dolgozik. A vállalkozások többsége kereskedelmi (kis- vagy nagykereskedelem) tevékenységet folytat, jelentős még a szállítmányozási (belföldi, nemzetközi, közúti és személy) tevékenységet végző vállalkozások részaránya is. A vállalkozások fennmaradó része egyéb szolgáltatásokat (pénzügyi, logisztikai, informatikai, marketing, rendezvényszervezés) nyújt. A szervezetek közel ötöde ipari termelő vállalatnál dolgozik, míg 5 százalékuk államigazgatási, közigazgatási és 3 százalékuk mezőgazdasági termelő alaptevékenységet folytató szervezet. A szervezetek székhely szerinti megoszlását tekintve jól látható, hogy a válaszadók jelentős része (75 %) Jász-Nagykun-Szolnoki megyei székhelyű szervezet. A kérdőív visszaküldését feltehetően befolyásolta a főiskola iránti lojalitásuk is. 2.sz. ábra A válaszadók székhely szerinti összetétele (%) 4
A többi vállalakozás működési területét tekintve jól reprezentálja a célpiacot, mivel Pest megyei, Hajdú-Bihar megyei Békés megyei, Csongrád megyei, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Bács-Kiskun megyei, valamint Budapesten bejelentett vállalakozásoktól is kaptunk információkat a várható keresletre vonatkozóan. A vállalkozások létszámát vizsgálva közel 41 százalékuk 11 és 50 fő közötti, a többio szervezet eltérő létszám-kategóriák között oszlik meg. A válaszolók 85%-a magyar, 15%-a külföldi tulajdonú vállalatnál dolgozik. A vállalatok éves árbevétel nagysága szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. 20,00% 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 20% 14,30% 14,30% 11,40% 8,60% 8,60% 5,70% 2,90% 5,70% 2,90% 2,90% 2,90% 1 1-10 millió Ft 11-50 millió Ft 50-100 millió Ft 101-500 millió Ft 501-1000 millió Ft 1000-1500 millió Ft 1501-2000 millió Ft 2000-2500 millió Ft 2500-3000 millió Ft 4500-5000 millió Ft 5000-10000 millió Ft 15000 millió Ft felett 3. ábra Válaszadók vállalatának éves árbevétel szerinti megoszlása A minta az éves árbevétel szempontjából heterogénnek tekinthető, abban az 1-10 millió Ft árbevételű vállalattól a 15000 millió Ft árbevételű vállalkozásig különböző méretű szervezetek találhatók, amely a kereslet összetételét és a konkrét igényeket jelentősen befolyásolja és feltehetően differenciált kínálat kialakítását igényli. 3.3 A kutatás eredményei 3.3.1 Szakmai továbbképzés iránti kereslet A válaszadók közel 2/3-ánál fognak szervezni továbbképzéseket a közeljövőben. A továbbképzések elsősorban szakmai jellegűek (63%) lesznek, amelyeket az értékesítés (28,3%), a szoftver használat (15,2%), balesetvédelem (15,2%), marketing (10,9%) és pénzügy (10,9%) témakörökben kívánnak indítani. A szakmai továbbképzésen kívül a nyelvi képzés (28,3%) és kommunikáció (15,2%) is hangsúlyos továbbképzési terület, míg a panaszhelyzet kezelés elenyésző szerepet kap. 5
4,3% 2,2% 8,7% 10,9% 10,9% 15,2% 15,2% 28,3% Egyéb Projektmenedzsment Pénzügy Marketing Balesetvédelem Szoftver használat Értékesítés Menedzsment 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 4.sz. ábra Közeljövőben tervezett szakmai továbbképzések témakörei A képzés típusára vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 2/3-a válaszolt, akik szerint a képzésnek tréning (50 %) vagy tanfolyam (33 %) jellegűnek vagy 1-2 napos esetleg hétvégi szakmai továbbképzésnek kell lennie. A végzettséget igazoló dokumentummal kapcsolatban az elvárások eltérőek: - igazolás (58,6 %) - oklevélnek (20,7%) - bizonyítványnak (13,8%) - diploma (6,9%). Elsősorban a középvezetők (28,3 %) és az adminisztratív dolgozók (28,3%) továbbképzését tervezik, őket követik közel 20-20%-os részaránnyal az asszisztensek és egyéb munkavállalók (üzletkötők, értékesítők, kereskedők, bolti eladók, boltvezetők és helyettesek), felsővezetők (13%) és gyártósori dolgozók (10,9%), mérnökök (8,7%). Tervezett létszám fő Válaszadó szervezetek aránya % 5 alatt 45 5-10 15 11-20 15 21-30 0 30 felett 25 2.sz. táblázat Továbbképzések iránti kereslet potenciális nagysága és összetétele 6
A táblázat jól mutatja, hogy tömeges beiskolázás nem várható, amely szintén a differenciált kínálat és képzésszervezés szükségességét veti fel a főiskola számára. Belső tréner 12,9% 9,7% 19,4% Külső tréner Iskolarendszerű képzésben vesznek részt a munkatársak Egyéb 58,1% 5.sz. ábra Szakmai továbbképzést tartó személy A szakmai továbbképzések közel 2/3-át vállalati környezetben, közel 1/5-ét egyéb helyen (külső tréner vállalkozásának telephelyén vagy az általa megjelölt helyszínen, helyi múzeumban), közel 1/10-ét felsőoktatási intézményben és alig 6%-át szállodában tartják. A szakmai továbbképzések több mint fele 2-3 napos, és kevesebb, mint 10 százaléka 1 hetes vagy hosszabb időtartamú. 12,5% 9,4% 25,0% 16,1% 3,2% 53,1% 1 nap 2-3 nap 4-5 nap 1 hét vagy több 80,6% Jellemzően hétköznap Jellemzően hétvégén Hétköznap és hétvégén egyaránt 6. ábra Szakmai továbbképzések időtartama és időpontja A szakmai tréningek több mint 80%-át hétköznap rendezik. A válaszadók közel 2/3-a őszre, tervezi a következő szakmai továbbképzést, míg a szervezetek 10%-ánál folyamatos a szakmai továbbképzés. 7
A válaszadók kevesebb, mint 20 százaléka gondolt rá, hogy a Szolnoki Főiskola épületében szervezze a szakmai továbbképzését. A többi válaszadó elsősorban a nagy távolság vagy a vállalatuknál folytatott belső tréning preferálása miatt nem gondolt helyszínként a Szolnoki Főiskolára. Csak egy válaszadó indokolta azzal, hogy nem ismertek a Szolnoki Főiskola - mint szakmai továbbképzési helyszín- által nyújtott lehetőségek. A válaszadók közel harmada tudja elképzelni, hogy a Szolnoki Főiskola tartson náluk tréninget. 29,4% 70,6% Igen Nem 7. ábra A Szolnoki Főiskola tréningjei iránti igény A válaszadók 2/3-a azért nem a főiskola munkatársaival tervezi a szakmai továbbképzések megtartását, mert a vállalkozásuk szakterülete, szakmai továbbképzési területe és témaköre nem tartozik főiskolánk képzési területébe vagy nem ismeri, hogy főiskolánk milyen szakterületen tudna szakmai továbbképzéseket tartani. A válasz alapján látható, hogy jelen kutatás alapsokaságát képező vállalati e-mail címre el kellene küldeni a főiskola által kínált rövidebb időtartamú szakmai továbbképzések kínálatát, amelyet célszerű a vállalati potenciális igényekhez igazítani (terület, témakör, típus, igazolási dokumentum, helyszín és időtartam, stb.). A megkérdezettek 10%-a fogalmazott meg olyan továbbképzést, amelyet kiváltana a Szolnoki Főiskola képzéseire, ezek az alábbiak: - informatika - nyelvoktatás - kereskedelmi marketing - kommunikáció - ügyfélmenedzsment - kapcsolat- és panaszkezelés - mérlegképes könyvelői. A válaszadók problémaként fogalmazták meg, hogy nem ismerik a főiskola szakmai továbbképzési kínálatát, valamint azt, hogy külföldi vállalat leányvállalata, csak az 8
anyacég által meghatározott szakmai továbbképzést biztosító vállalkozások közül választhat. A válaszadók vállalatának közel 2/3-a vállalati, 25 százalékuk egyéb (szakképzési hozzájárulás, saját és központi forrás), közel 10 százalékuk pedig pályázati forrásból finanszírozza a szakmai továbbképzéseket. 3.3.2 Ideiglenes munkaerőhiány áthidalását célzó szolgáltatások iránti kereslet A szervezetek 42,5 százaléka jellemző az ideiglenes munkaerőhiány. Ennek időpontja általában előre nem meghatározható, azonban egy részük jól körvonalazható. A válaszadók 25 százaléka szerint félévente, vagy szezonálisan (20 %) ez előre tervezhető. A válaszadók több mint 2/3-a külső forrásból elégíti ki ideiglenes munkaerőigényét. Külső forrásként fejvadász vállalkozásokat, HR tanácsadókat, munkaügyi központot, alvállalkozókat, munkaerő kölcsönzést és diákmunkát jelöltek meg. A válaszadók vállalatának többségének (26-26%) a kereskedelem és a termelés, közel 15-15%-ban pénzügyi és bérszámfejtés, közel 10-10%-ban marketing, logisztika és fordítás, tolmácsolás szakterületeken van szükségük ideiglenesen munkaerőre. 4,3% 4,3% 4,3% 4,3% 8,7% 8,7% 8,7% 13,0% 13,0% 26,1% 26,1% Egyéb Fordítás, tolmácsolás Továbbképzés Pályázatírás Logisztika Termelés Kereskedelem Marketing Piackutatás Bérszámfejtés Pénzügyi 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 7. ábra Ideiglenes munkaerőhiány szakterületei Minden vállalat saját erőből finanszírozza ideiglenes munkaerő igényét. A válaszadók harmada venné igénybe a Szolnoki Főiskola szakember vagy hallgatói állományát ideiglenes munkaerő igényének kielégítésére. A fenti kérdésre nemmel válaszolók az alábbiakkal indokolták döntésüket: - budapesti vállalati szakmai gyakorlati lehetőségek - más felsőoktatási intézményekkel állnak kapcsolatban 9
- a főiskola profilja nem illeszkedik a vállalati alaptevékenységhez - távolság miatt - nincs a főiskolán műszaki végzettségű szakember - nincs információja. 4. Következtetések és javaslatok A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a Szolnoki Főiskola képzési kínálatát bővíteni kell rövidebb időtartamú, tréning vagy tanfolyam jellegű és vállalati igényekhez igazodó szakmai továbbképzésekkel. Sok vállalkozásnak nincs pontos információja arról, hogy milyen ideiglenes munkaerőigényt tudnának a Szolnoki Főiskola szakember vagy hallgatói állományával kielégíteni. Ezért informálni kellene a térség vállalkozásait, hogy milyen területű, témájú és időtartamú szakmai továbbképzéseket tudunk kínálni, valamint a vállalkozások ideiglenes munkaerő igényét milyen szakterületeken tudjuk szakemberünkkel vagy hallgatóinkkal kielégíteni. A szakmai továbbképzések közül elsősorban értékesítés, informatika, marketing és pénzügy, valamint nyelvi és kommunikációs képzéseket kell kínálnunk tréning vagy tanfolyam jelleggel, döntően a vállalkozások középvezetőinek és adminisztratív munkatársainak továbbképzését megcélozva. A szakmai továbbképzéseket döntően hétköznapon 2-3 napos időtartamban és a képzést igénylő vállalkozások telephelyén kell megtartani, de eltérő vállalati igények kielégítésére alkalmas szakmai továbbképzések megszervezését is fel kell kínálnunk. 10