TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY

Átírás

1 TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY a Szolnoki Főiskola felsőfokú szakképzést nyújtó képzései iránti keresletről Dr. Pénzes Ibolya Rózsa Dr. Szűcs Róbert Horváth Marianna kutatásvezető kutató kutató Szolnok június 30. 1

2 1. BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskola képzési tevékenységében a felsőfokú szakképzés egyre nagyobb szerepet kap, amelynek fejlesztése a jövőben feltehetően kiemelt fontosságúvá válik. Ez magában foglalja az FSZ szakok számának és tartalmának innovációját. A rendelkezésre álló információk bővítése érdekében szekunder és primer kutatást végeztünk a felsőfokú szakképzések iránti várható kereslet feltárására. A kutatás eredményei hozzájárulnak a képzés-innovációt alapozó SWOT analízis adatbázisához. 2. A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZEREI A kutatás tervezésekor meghatároztuk a kutatás célját, módszereit és időtartamát. A kutatás szervesen kapcsolódik a Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt előző kutatásaihoz, mintegy kiegészítve és más szempontból bővítve annak eredményeit. 2.1 A kutatás célhierarchiája A kutatás során több célt határoztunk meg, amelyek között szoros összefüggés áll fenn. Intézményi képzési kínálat bővítési lehetőségeinek felmérése Felsőfokú szakképzések iránti kereslet feltárása Képzés iránti tartalmi elvárások 1.sz. ábra A kutatás célhierarchiája A kutatás során kiemelten kezeltük a Főiskola képzési kínálatának bővítési lehetőségeit, ezen belül a jelenlegi képzési portfolióban meghatározó szerepet betöltő diplomát nyújtó felsőfokú szakképzések iránti kereslet feltárását. Fontosnak tartottuk a képzéssel szembeni elvárások megfogalmazását is. 2

3 A kutatás időszakában a Szolnoki Főiskola az alábbi FSZ szakokkal rendelkezett: Adóigazgatási ügyintéző Idegenforgalmi menedzser Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Kereskedelmi szakmenedzser Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Számviteli szakügyintéző vendéglátó szakmenedzser WEB programozó Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens Gépipari mérnökasszisztens Hulladékgazdálkodási technológus Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Műszaki informatikai mérnökasszisztens 2.2. A kutatás módszertana A kutatás során törekedtünk a téma komplex közelítésére, amelynek során szekunder és primer kutatást alkalmaztunk. Szekunder adatbázisok: - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft - Fábri István (Educatio Nonprofit Kft. - Felsőoktatási Igazgatóság): Jelentkezési és felvételi tendenciák Magyarországon között - Szolnoki Főiskola hallgatói statisztika - HVG felsőoktatási rangsor - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái - Központi Statisztikai Hivatal - Országos és intézményi DPR kutatások Primer kutatás - megkérdezés strukturált, standardizált kérdőív felhasználásával - minta: középiskolai diákok, munkavállalók, álláskeresők Információk feldolgozása - EvaSys, SPSS szoftverek - leíró statisztika - kapcsolatelemzés 3

4 3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 3.1 Szekunder kutatás Magyarországon a felsőfokú szakképzés a képzési hierarchiában közbülső helyet foglal el, amelynek több funkciója van. Egyrészt fontos szerepe van a munkaerőpiacon, mivel az Országos Képzési Jegyzék alapján a munkáltatók szakmai végzettséget bizonyító képzésként ismerik el, végzett hallgatóink az oklevél megszerzése után viszonylag könnyen találnak munkahelyet. Másrészt a képzés hozzásegíti a később alapszakon továbbtanuló hallgatókat a szakmai ismeretek alapozásához, valamint a kreditek elismeréséhez is. Ezen túlmenően szólni kell arról is, hogy a középiskolából kikerülő, elhelyezkedési- vagy pályaválasztási problémákkal küzdő fiatalok ilyen jellegű problémáira is segítséget nyújt. Felsőfokú szakképzés helyzete Magyarországon A felsőfokú szakképzésre jelentkezők létszáma a képzés fent említett funkciója, valamint az alapképzéshez viszonyított jóval alacsonyabb ponthatárok miatt az elmúlt években dinamikusan növekedett. A jelentkezések és felvettek számáról az alábbi grafikon nyújt információkat. Felvettek Első helyes jelentkezők Összes jelentkező év év év sz. ábra Jelentkezők és felvettek száma (fő) A felsőfokú szakképzésre jelentkezők száma 2001-ben 2008-hoz viszonyítva 51 százalékkal növekedett. A képzés iránti érdeklődés növekedését mutatja az is, hogy az első helyen jelentkezők számának emelkedése ennél nagyobb mértékű volt. A felvettek száma 53 százalékkal volt magasabb, amely évenként vizsgálva eltérő ütemet mutat. 4

5 A kereslet elsősorban az állami finanszírozású, nappali tagozatos képzés iránt jelenik meg, de a levelező tagozatos képzés is létjogosultságot nyert. Az esti és távoktatásos képzésben az indított kurzusok száma alacsony. A finanszírozási forma és munkarend szerinti különbségeket az alábbi táblázat mutatja. Év Munkarend/finanszírozás Összes jelentkező fő Első helyes jelentkezők fő Felvettek fő 2009 nappali, állami nappali, költségtérítés levelező/állami levelező/költségtérítéses sz. táblázat Felsőfokú szakképzés adatai munkarend és finanszírozás szerint Forrás: A szakok iránti kereslet nagyságát és összetételt az alábbi ábra mutatja. A Szolnoki Főiskola szakjai iránti kereslet 2010-ben kedvező volt. adóigazgatási szakügyintéző idegennyelvi kommunikátor médiatechnológus asszisztens számviteli szakügyintéző általános rendszergazda sportkommunikátor kereskedelmi szakmenedzser logisztikai műszaki menedzserasszisztens jogi asszisztens pénzügyi szakügyintéző intézményi kommunikátor hulladékgazdálkodási technológus reklámszervező szakmenedzser banki szakügyintéző web-programozó ifjúságsegítő nemzetközi szállítm. és log. szaküi. vendéglátó szakmenedzser csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó idegenforgalmi szakmenedzser Szolnoki Főiskolán indított szakok sz. ábra Felsőfokú szakképzés iránti kereslet Magyarországon év (fő) Az ábra alapján látható, hogy A Szolnoki Főiskolán indított (kékkel jelzett) szakok iránti kereslet magas, a Top 10-ben 7 szakunk szerepel. 5

6 3.2 Primer kutatás a középiskolások körében A kutatás során feltárásra került az intézmény képzési kínálatában szereplő és tervezett felsőfokú szakképzés iránti kereslet nagyságának és tartalmának felmérése. A kutatás célja: feltárni az intézmény képzési kínálatában szereplő felsőfokú szakképzések iránti keresletet feltárni a potenciális hallgatók elvárásait és pályaválasztási magatartását A kutatás körülményei A komplex kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztunk. A középiskolások körében történő lekérdezés standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával történt, az információk feldolgozásához SPSS, EVASYS szoftvereket használtunk. A minta egyszerű véletlen mintavétellel jött létre, a lekérdezés részben online, részben papír alapon, írásban történt. Az írásbeli megkérdezés három megye egyszerű véletlen mintavétellel kiválasztott középiskoláiban, március-április időszakban történt. A kérdőíveket a középiskolákban elsősorban a felsőbb (10-11.) osztályos tanulók töltötték ki, így a kutatási eredmények a hamarosan pályaválasztási döntés előtt álló tanulók véleményét tükrözik A megkérdezés témakörei A kérdőív 24 kérdést tartalmazott, amelyből kiemelhetők a kereslet feltárására és a főiskola ismertségére vonatkozó kérdések A minta jellemzői A minta nemek szerinti összetételére jellemző, hogy abban túlsúlyban voltak a nők (62,1%). A Szolnoki Főiskolára jelentkező hallgatókra általában jellemző, hogy többségük kedvezőtlenebb szocio-kulturális környezeti háttérrel rendelkezik és iskolai eredményük is gyengébb. A főiskola vonzáskörzetére (elsősorban Kelet-Magyarország) az országos átlagnál gyengébb gazdasági mutatók és alacsonyabb vásárlóerőindex jellemző. Ez a keresletet negatívan befolyásolja. A megkérdezett tanulók többségében átlagos vagy annál rosszabb anyagi háttérrel rendelkező családokban élnek. 6

7 3.3 Felsőfokú szakképzési szakok iránti kereslet A diákok 54,6 százaléka szeretne továbbtanulni, szándékukat egyértelműen kinyilvánították, amely az alábbi ábrán is jól látható. Viszonylag magas azok aránya, akik még nem döntöttek, tehát adott felvételi kampányban befolyásolhatók. 4. ábra Továbbtanulási szándék A továbbtanulás irányát tekintve minden ötödik fiatal FSZ képzésben szeretne tanulni, amely az évente végzettek száma szerint hosszabb távon csökkenő tendenciát jelenthet, azonban rövid távon vizsgálva stabil keresletet körvonalaz. 5. ábra Képzések népszerűsége A felsőfokú szakképzés iránti kereslet erősségét is vizsgáltuk a kutatás során. Az első helyet benyújtani kívánt jelentkezések aránya alacsony, mivel viszonylag magas azon diákok száma, akik kiegészítő jelleggel jelentkeznek. Első helyen valamely alapképzési szakot szeretnének megjelölni. 6. ábra Felsőfokú szakképzés iránti kereslet mérése 7

8 A felsőfokú szakképzés részben a felsőoktatási intézményekhez kapcsolatható, az FSZ képzéseket hirdető intézményekben az ilyen jellegű képzések igen hamar betelnek és annak jelentős részét a BA/BSC képzésből kimaradó diákok töltik fel Ugyanez az eredmény látszik a kutatásban is, hiszen a válaszadók alig 16 % szeretne felsőfokú szakképzésben részt venni. Így sajnos megállapítható, hogy a felsőfokú szakképzés önmagában nem túlzottan vonzó a középiskolások számára, azonban igen sokan mentőövnek tekintik a felvételi eljárás során. Döntésüket az is befolyásolja, hogy a diákok számára vonzó a főiskolai/egyetemi hallgatói élet, ha pontjaik nem elegendőek az alapszakhoz, akkor felsőfokú szakképzésre történő részvétel esetén is bekerülhetnek adott felsőoktatási intézménybe. A kereslet összetételének elemzésekor kiemelt hangsúlyt kap a finanszírozási forma, mivel az intézmény státuszát az állami és költségtérítéses hallgatók aránya jelentősen meghatározza és a Felsőoktatási Törvény tervezett változásával ez valószínűleg még nagyobb hangsúlyt fog kapni. 7.sz. ábra Képzési formák és önköltségvállalás kapcsolata A megkérdezettek 60 %-a a jövőben kizárólag állami finanszírozású képzésre jelentkezne és a tanulók másik része is leginkább az államilag finanszírozott képzéseket választaná. A fenti ábrából is jól látszik, hogy amennyiben fizetni kellene a képzésért -függetlenül a képzési formától-, szinte minden képzés esetében hasonlóan csekély arányban lennének hajlandóak önfinanszírozási formát választani. Minden 5. diákra jellemző, hogy nem tud költségtérítési díj megfizetése mellett továbbtanulni. A megkérdezettek válaszaiból egyértelműen kitűnik, hogy Ft/szemeszter a költségtérítés elfogadható nagysága, a válaszadók közül csak 8 fő hajlandó és képes Ft, vagy ennél magasabb félévenkénti költségtérítést vállalni. 8

9 3.5 Megkérdezés a munkavállalók körében A felsőfokú szakképzés iránti kereslet felmérését a felsőfokú szakképzésben tanuló, illetve már végzett munkavállalókra is kiterjesztettük. Összesen 53 fő vállalkozott a válaszadásra. A piaci versenyképességet tanúsító okiratokat és megszerzett tudást a munkavállaló hallgatók 5 fokozatú skála segítségével értékelték, ahol 1- legkevésbé sem versenyképes, 5 maximálisan versenyképes kategóriát jelentette. A képzési formák felsorolását és versenyképességi mutatószámát az alábbi táblázat szemlélteti részletesen. Képzési forma Versenyképességi mutatószám Egyetemi diploma 4,35 Főiskolai diploma 3,90 Felsőfokú szakképzés keretei között szerzett 3,14 oklevél Érettségi bizonyítvány 2,09 Rövid idejű, néhány hónapos OKJ képzés 2,34 (néhány hónap) Szakmai továbbképzés (néhány nap, hét) 2,30 2. sz. táblázat A különböző képzési formák versenyképességi mutatószáma A válaszadók a hagyományos egyetemi és főiskolai végzettséget helyezték az első két helyre és azt követte a felsőfokú szakképzés. Megjegyzendő, hogy a felsőfokú szakképzések OKJ szakmai végzettségnek minősülnek, amelyek munkaerőpiaci megítélése közepes, bár az általunk végzett képzéseknél a végzettek elhelyezkedését vizsgálva ez jobb eredményt mutat. Megjegyzendő, hogy az NSZFI által, 2009-ben szervezett konferencián a munkaadók sok kritikát fogalmaztak meg a felsőfokú szakképzéssel szemben. Néhány kiemelt eredmény a kutatásból: - Nem lehet kimutatni valós munkaerő-piaci igényt az FSZ végzettségűek iránt. A vállalkozások és önkormányzatok jellemzően nem alkalmaznak FSZ végzettségű munkavállalókat. - A véleményalkotók szerint az FSZ azonos arányban készít fel speciális ismeretekre és munkavállalásra, valamint a felsőoktatásban való továbbtanulásra. Ugyanakkor az FSZ egyik funkcióját sem tudja betölteni maradéktalanul, ezért egy köztes képzés maradt, amely sem a felsőoktatásba sem a munkaerő-piacba nem integrálódott szervesen. - A vállalkozások szerint az FSZ képzés rugalmatlan a munkaerő-piaci igényekkel szemben. Bár az FSZ rövid idejű szakképzésnek számít oktatásszervezési szempontból, munkaerő-piaci szemszögből megítélve az FSZ nem a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó, rövid idejű képzés. A Szolnoki Főiskola által elvégzett fenti kutatás kedvezőbb képet mutat, amelyet erősít a hallgatók elhelyezkedésének sikeressége is. 9

10 3.6 Megkérdezés a munkanélküliek körében A kutatás során kísérletet tettünk arra is, hogy a munkanélküliek körében mélyinterjúk keretében megvizsgáljuk a felsőfokú szakképzés iránti motivációt, annak lehetséges irányait. A munkanélküliek körében a továbbképzésre van igény, de annak iránya és formája főként a finanszírozási forma függvénye. A Szolnoki Főiskola ebből a szegmensből csak a levelező tagozaton számíthat hallgatóra, amelynek esélye a mélyinterjúk alapján csekély. 6. Összegzés A kutatás során a felsőfokú szakképzés iránti keresletet feltárást céloztuk meg. Megállapítottuk, hogy jelenlegi szakjaink nagy része keresett, a képzéssel a hallgatók elégedettek. A kereslet elsősorban az állami finanszírozású képzés iránt nyilvánul meg, azonban annak nagyságát és összetételét a környezeti változások, a felsőoktatás szabályozásának tervezett változása miatt nem lehet jól becsülni. 10