KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014.

TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási időszak 3 1.2. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény... 4 1.3. Az intézmény 2012-16-ig szóló Intézményfejlesztési Terve (IFT)... 5 1.4. A felsőoktatási struktúraátalakítási program intézményi megállapodása... 8 1.5. Képzésfejlesztési kötelezettséggel járó TÁMOP pályázatok... 8 1.6. Munkaerő-piaci információk... 10 1.7. A 2011-2013. tanévek beiskolázási tapasztalatai... 10 1.8. A képzések és szakok létesítésének, indításának szabályozása... 11 1.9. Belső erőforrások... 12 2. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA... 13 3. A KÉPZÉSFEJLESZTÉS ELVEI ÉS IRÁNYAI... 14 3.1. A képzésfejlesztés elvei... 14 3.2. A képzésfejlesztés irányai... 15 3.2.1. Új képzések kidolgozása, akkreditáltatása, regisztrálása és indítása... 15 3.2.2. Jelenlegi képzéseink tartalomfejlesztése... 17 4. A KÉPZÉSFEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE... 19 2

1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Az oktatás-képzés fejlesztése a gazdasági-, társadalmi- és piaci körülmények változása miatt elkerülhetetlen és elengedhetetlen feladat. A Szolnoki Főiskola jelenlegi képzési struktúrája a külső körülményekhez alkalmazkodás és a belső erőforrásfejlesztések eredményeként alakult ki, jelentős eltéréseket mutat az előző periódus képzésfejlesztési koncepciójának kiinduló állapotához képest. Az eltérések egyrészt a megvalósított képzésfejlesztések eredményeiből származnak, melyeknek csaknem mindegyike szerepel a 2011. évi koncepcióban. Az eltérések másik részét a felsőoktatásra vonatkozó törvényi szabályozás változása miatt bekövetkező, időközi szükségszerű fejlesztések okozták, melyek előre nem voltak tervezhetőek. Ez eredményezte az üzleti felsőoktatási szakképzési szakok képzési programjának elkészítését és a szakindítás engedélyeztetését. A képzésfejlesztési koncepció elkészítése az előző időszaki fejlesztési eredményeken alapulva az alábbi információs bázisra támaszkodik: - az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási időszak - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény - az intézmény 2012-ben elkészült Intézményfejlesztési Terve (IFT) - felsőoktatási struktúraátalakítási program intézményi megállapodása - képzésfejlesztési kötelezettséggel járó TÁMOP pályázatok - munkaerő-piaci információk - 2011-2013. tanévek beiskolázási tapasztalatai - a képzések és szakok létesítésének, indításának OH és MAB általi szabályozása - belső erőforrások E dokumentum nem célozza a stratégiai elemzés környezeti tényezőkre vonatkozó, teljes körű, elmélyült bemutatását, csak kiemeléseket tartalmaz, a hivatkozott információk a nyilvánossági felületeken hozzáférhetőek. 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási időszak A felsőoktatási intézmények képzésfejlesztésében szükséges az Európai Unió irányelveinek figyelembe vétele, amely az Európa 2020 programban és az ahhoz kapcsolódó magyar vállalásokban jelenik meg. 3

- A globális versenyben továbbra is leszakadó Európai Unió három, szorosan összefüggő prioritást fogalmazott meg: intelligens növekedés (tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása), fenntartható növekedés (erőforráshatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság), inkluzív növekedés (magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése). - A prioritásokra építve az Európai Bizottság által megfogalmazott, a főiskola tevékenységét közvetlenül érintő cél az, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. - Magyarország vállalásai közül két program gyakorolhat pozitív hatást az intézményre ( Mozgásban az ifjúság, Új készségek és munkahelyek menetrendje ). Utóbbi a munkaerőpiacok modernizálását célozva, támogatja a munkavállalói készségeik egész életen át történő fejlesztését. A programnak, a fiatalok felsőoktatásban szerzett végzettségére vonatkozó céljai a főiskola számára fontos, új célpiaci lehetőségeket vázolnak, a többszintű képzési struktúrában a rövidebb idejű, általános és szakmai műveltség növelésére irányuló továbbképzések fontosságát mutatják. A képzésfejlesztést közvetlenül befolyásolja a 2014-2020. közötti programozási időszakban bevezetésre kerülő, az európai mobilitás minden formáját magába foglaló ERASMUS+ program-konstrukció. A főiskola nemzetköziesítése érdekében szem előtt kell tartani, hogy mindig legyen a képzési kínálatban angol nyelven tanulható szak, vagy a saját hallgatóink által is angolul tanult tantárgyak. Ez megteremti a beutazó Erasmus hallgatók száma alapján saját hallgatóink kiutazási lehetőségét. 1.2. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény A törvényben az önálló főiskolákat érintő, a szakokra vonatkozó, a tudományterületek számát előíró szabályozás változatlan. Minimum két tudományterületen kell a főiskolai minősítéshez tevékenykednie, képeznie és kutatnia az intézménynek. A jelenlegi szakstruktúra alapján három tudományterületre (gazdaságtudományok, agrártudományok, műszaki tudományok) terjed ki a portfólió, a negyedik területhez kapcsolódó szakindítási kérelem elbírálása folyamatban van (társadalomtudományok). A főiskola eleget tesz a követelménynek, azonban nem megnyugtató a tudományterületenkénti egy alapszak művelése sem, új alapszak indítása azonban hosszas előkészületet igényel, a koncepció vonatkoztatási időintervallumába az előkészítési munkák férnek be. 4

A nemzeti felsőoktatás-fejlesztési stratégia több változata nem került véglegesítésre, a képzésfejlesztés szintjeit várhatóan befolyásolja és az intézmények minősítésétől teszi függővé. A finanszírozás módosulásának hatásai már rövid távon is érezhetőek, az állami ösztöndíjas műszaki és agrár szakok iránt fokozódott az érdeklődés, az önköltséges üzleti szakok iránt pedig mérséklődött. A minimum pontszám évenkénti emelkedésével pedig a korábban végzettek kiszorulnak a felsőoktatásból, hiszen új, emelt szintű érettségivel szerezhetnének csak a bejutáshoz szükséges pontszámot. 1.3. Az intézmény 2012-16-ig szóló Intézményfejlesztési Terve (IFT) A főiskola IFT-ben 2016-ig megfogalmazott jövőbeli célja, hogy az alföldi térségekben meghatározó felsőoktatási intézménnyé váljon, fókuszálva a gyakorlatorientált képzésre és a térségbeli igényeknek megfelelő szolgáltatásokra. Kiemelten fontos továbbá a térségbeli beágyazottság növelése, illetve a társadalmi-gazdasági fejlesztő és katalizátor szerep megvalósítása. Az alföldi térségek Jász-Nagykun-Szolnok megyénél, illetve az Észak-Alföldi Régiónál tágabb kontextust jelentenek magukban foglalják Bács- Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye teljes területét, valamint Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségeket. Ennek figyelembe vételével a jövőkép az alábbiak szerint került megfogalmazásra: A Szolnoki Főiskola a gazdasági, társadalmi és intézményi szereplőkkel szoros együttműködésben, a tudásgazdaság és a munkaerőpiac igényeihez illeszkedő képzési, tudományos és szolgáltató tevékenységek területén, az alföldi térségekben elismert és piacvezető, a különböző előképzettségű, hátrányos helyzetű diákok és hallgatók valamint a tudáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségét kiemelt hangsúllyal kezelő, differenciált kínálattal rendelkező felsőoktatási intézmény lesz 2016-ra. A 2012-2016 közötti időszak stratégiai céljaihoz kapcsolódóan akcióprogramok között szerepel a főiskola képzési portfoliójának megújítása, a jelentkezések számának növelése, amelyek a képzésfejlesztéssel közvetlen kapcsolatban álló intézkedéseket igényelnek. A főiskola helyzetéből és jövőképéből levezethető lehetséges, a képzésfejlesztésre is befolyással bíró stratégiai opciók az oktatás területén a következők: - Az alaptevékenységek ellátásához, különös tekintettel a képzési portfolió kialakításához és az oktatás megszervezéséhez definiálni szükséges, hogy a Főiskola milyen hallgatói célcsoportra kíván fókuszálni. A választott opció: Szolnok 70 km-es vonzáskörzetében élő továbbtanulni szándékozók. A Főiskola elsősorban a gazdasági, műszaki és szociális felsőoktatási képzés iránt érdeklődő 5

személyeket és szervezeteket tekinti célpiacának. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, továbbtanulási lehetőségek kihasználására előképzettségük és szociális hátterük miatt korlátozottan képes személyekre. Cél, hogy a hátrányosabb helyzet ellenére a hallgatók a képzési módszereknek köszönhetően a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő hasznosítható tudást szerezzenek. ( Az IFT elkészítése után a felsőoktatásban bekövetkezett változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva a célpiac részének tekintjük az agrár felsőoktatást is.) - A képzési helyszín tekintetében a választott opció: Szolnok, mint székhely és országos jelenlét több helyszínen. A jövőképben és a Társadalmi-gazdasági szerep stratégiai téma kapcsán meghatározott alföldi térségek földrajzi fókuszt szem előtt tartva a Főiskola a képzéseit elsősorban Szolnokon kívánja megvalósítani. A szolnoki helyszín nem zárja ki, hogy a képzéseket újabb, hazai, nemzetközi telephelyeken indítsa az intézmény, erősítve a főiskola piaci pozícióját. - A képzési területi fókusz tekintetében a választott opció: elsődlegesen gazdálkodástudomány és műszaki tudomány másodlagosan társadalomtudomány. A képzési területek közül a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány a legkedvezőbb a főiskola pozíciója és a jövőben is itt mutatkozik a legtöbb potenciál. Ennek megfelelően elsődleges stratégiai fókuszt a gazdálkodástudomány és műszaki tudomány jelenti. Másodlagos fókuszként a társadalomtudományok közé tartozó szociális képzést határozzuk meg. Az agrártudományi képzésekben létrehozott értékeket és tudásbázist megőrizve, annak piaci kereslettel alátámasztott elemeit más tudományterületek innovációjában kívánjuk hasznosítani. (Az IFT elkészítése után a felsőoktatásban bekövetkezett változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva a célpiac részének tekintjük az agrár felsőoktatást is.) - A különböző képzési szintek esetében a választott opció: a hallgatói létszám szinten tartása illetve növelése (képzési szintenként eltérő). A Főiskola a felsőoktatási szakképzésben illetve az alapképzésben elsődlegesen a szinten tartást célozza meg. Az esetleges létszámnövekedés a képzés fejlesztés eredményétől függő. A szakirányú továbbképzésben és felnőttképzés területén a hallgatói létszám növelését tervezi, mellyel képessé válik az intézmény a stabil és fenntartható működés megőrzésére. - A képzésfejlesztés fókuszára vonatkozóan a választott opció: a meglévő képzések további, folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztése mellett unikális és vonzó szakok fejlesztése. A tartalomfejlesztés fő irányai: új szakirányok indítása, valamint munkaerő-piaci igényekhez igazodó differenciált szakmai ismeretköröket tartalmazó specializációk kidolgozása és indítása. - A főiskola képzési portfóliója fejlesztésének választott opciója: informatika és társadalomtudomány képzési területen új képzések kidolgozása és indítása. A lehetőségek és az erőforrások mérlegelése alapján az informatika és társadalomtudomány képzési területen az intézmény új szakok, felsőoktatási szakképzés, illetve szakirányú továbbképzési szakok kidolgozására fókuszál. 6

- Képzési tagozat fókusz a választott opció: nappali tagozatos hallgatók. A felsőoktatásban megjelenő potenciális hallgatók közül a nappali tagozatos hallgatókra történő fókuszálás kívánatos a Főiskola számára, azonban ez a szakonként differenciált kereslet miatt eltérő döntést eredményezhet. A részidejű képzések közül a levelező és távoktatásos tagozat másodlagos stratégiai irányt képvisel, míg az esti tagozaton tanuló hallgatók képzése továbbra sem célja a Főiskolának. Fontos cél azonban, hogy a szakirányú továbbképzés és a felsőoktatási szakképzés terén a Főiskola kihasználja a távoktatás adta lehetőségeket, és előnyben részesítse a távoktatást a levelező tagozattal szemben. - Képzési szint fókusza a választott opció a fejlesztést meghatározó sorrend: Alapképzés, Felsőoktatási szakképzés, Szakirányú továbbképzés, Mesterképzés A Főiskola alapvető céljaként megfogalmazott hallgatói létszámnövelést elsősorban az alapképzésben résztvevő hallgatókra célszerű fókuszálni. Az alapképzés mellett meghatározó pozíciót kell elérni a felsőoktatási szakképzésben, hasonlóan a jelenlegi felsőfokú szakképzési pozícióhoz. A szakirányú továbbképzésben a jelenleginél kedvezőbb pozíció elérését tűzi ki a Főiskola, míg a mesterképzési szinten új képzés kidolgozása és indítása a jövőbeni kereslet függvénye. Az élethossziglan tartó tanulás jegyében a Főiskola végzett hallgatói számára az eddiginél szélesebb továbbtanulási lehetőségek megteremtésére törekszik (szakirányú továbbképzés, mesterképzés). - A képzési szintek között kapcsolat minősége nagyban meghatározza a hallgatók intézményen belüli továbbtanulási lehetőségeit, az egyes képzési szintek hallgatói vonzóképességét, illetve a képzési spektrum átláthatóságát és átjárhatóságát. Választott opció: tudatos és irányított kapcsolat. Az intézményen belüli továbbtanulás lehetőségének megteremtése érdekében a képzési szintek közötti tudatos és irányított kapcsolat kialakítására törekszik a főiskola, amelynek előnyeit kommunikálja is a beiskolázási célcsoportok és a meglévő hallgatók körében. Célzott eszközökkel segíti elő a hallgatók különböző jellemzően az egymást követő képzési szinteken való megjelenését, nem kizárva a párhuzamos tanulást sem. Fontos eszköz a tananyagok egymásra épülése, célzott marketing tevékenység. - Az önköltséges képzések árképzési stratégiájának kialakításánál a választott opció: piaci alapú árképzés. Elsődleges cél a piaci alapú árképzés megvalósítása, amely a kereslet és a versenytársak alkalmazott árainak függvénye, de emellett meghatározó szempont a képzések költségtartalma is. Az önköltséges képzések esetében potenciális versenyelőnyt jelent a konkurencia árainál alacsonyabb, a vevők értékítéletéhez igazoldó árak meghatározása. Az Intézményfejlesztési terv készítésének időszakában integrációs elképzelések körvonalazódtak a BGF-fel, ezért az agrár képzési preferenciák nem jelentek meg a tervben. A későbbiekben ez az újabb stratégiai programokban korrigálásra került. 7

1.4. A felsőoktatási struktúraátalakítási program intézményi megállapodása A felsőoktatási struktúraátalakítási alap terhére kifizetésre került, a főiskola működőképességét fenntartó finanszírozáshoz kapcsolódó szakmai programban szereplő, a képzésfejlesztéssel összefüggő elemek: - az alapképzések esetében az alábbi képzési területhez kapcsolódó szakok felmenő rendszerben történő szüneteltetése: o mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök o mezőgazdasági mérnök o nemzetközi gazdálkodási - a budapesti telephely megszüntetése, valamint az ott indított képzések felmenő rendszerben történő kivezetése A főiskola 2014. szeptemberében fenntartói engedélyt kapott a gépészmérnök szak indítására, a munkaerőpiaci jelzések alapján számítani lehet a szak fejlődésére. Mivel a szakmai program nem tiltja az érintett szakok külföldi/határmenti telephelyre kihelyezését, illetve a távoktatás szolnoki központtal történő működtetését, ezért a képzésfejlesztés ezen irányokban folytatódhat. 1.5. Képzésfejlesztési kötelezettséggel járó TÁMOP pályázatok A TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0016 azonosítószámú A jövő vízgazdálkodási agrármérnökei projekt konzorciumvezetője a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrárés Egészségtudományi Kar (Szarvas), partnerei a Kecskeméti Főiskola (Kecskemét), a Szolnoki Főiskola (Szolnok) és az IBS Management Nonprofit Kft. A projekt stratégiai célja nemzetközi szinten elismert agrár-, vízgazdálkodási képzés fejlesztése, ezáltal a tájhasználati, vízkészlet-gazdálkodási, ehhez kapcsolódó gazdasági mérési, hatásvizsgálati, kockázatelemzési módszertanok területén, valamint az agrárversenyképességi, agrár-informatikai területeken a partner intézmények képzési portfóliójának bővítése a profiltisztítás és a keresztmobilitás figyelembe vételével. Ágazati együttműködés keretében (Zöld gazdaság terén) a képzési partnerek összehangolják agrármérnöki képzési kínálatunkat, így Kecskeméten a vízgazdálkodási agrármérnök képzés kertészeti szakirányát, Szolnokon a vízgazdálkodási agrármérnök gazdasági- műszaki szakirányát, Szarvason a halászati szakirányt kívánják elindítani az azonos közös képzési szakaszt követően. Céljuk a piaci versenyképesség növelése, a fenntartható működés biztosítása. Cél hatékonyabbá, eredményorientáltabbá, 8

összehangoltabbá tenni működésüket, bővíteni karrierszolgáltatásaikat, erősíteni hallgatóvonzó-képességüket, nemzetközi szerepvállalásukat és bővíteni a K+F-ben, a gyakorlatorientált felsőfokú képzésben együttműködő gazdasági partnereik körét. Kapcsolódó tevékenységek: - Szakterületi munkaerő-piaci információk elemzése, valamint nemzetközi gazdasági, oktatási - trendek beépítése a szakmaterületi rendszer fejlesztésébe(tanulmány) - Tananyagfejlesztés magyar és angolnyelven (Bologna-konformtananyagok, db) - Az angolnyelvű tananyaghoz amerikai vendégoktató foglalkoztatása (fő, alkalom) - Távoktatáshoz szükséges online oktatási modulok fejlesztése (tananyag, db) - E-learning modulok fejlesztése (tananyag, db) - Szoftverek vásárlása (e-learning, térinformatika, db) - A képzési anyagok nyomtatása (tananyag), terjesztése (db) - Akkreditációs eljárások elindítása (dokumentációk elkészítése, db) - Új képzések elindítása a nemzetközi versenyképesség növelése és a magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében A TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 azonosító számú, Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-kelet Magyarországon konzorciumban megvalósuló (SZTE, KF, SZF) projekt egyik konkrét célja olyan oktatás és képzésfejlesztés megvalósítása, mely eredményeképpen gyakorlatorientált, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kínálat alakul ki, megteremtve a képzési portfólióban fennálló párhuzamosságok feltárásának alapjait, különösen a mérnöki-informatikai, agrár és pedagógusképzés területén. E célok megvalósítása az Oktatási együttműködés a régióban, közösségi típusú felsőoktatás kezdeteinek megteremtése (Képzésfejlesztés) alprojekt keretein belül történik. A főiskolát érintő projekt elemek - Oktatási együttműködés a mérnöki-informatikai és az agrár képzés területén - Duális képzésfejlesztés - Felnőttképzés fejlesztése - Idegennyelvű képzésfejlesztés - Tanulmányi rendszerek fejlesztése az összehangolt oktatásfejlesztés érdekében A projekt keretein belül a Műszaki menedzser alapszak kötöttpályás járműipari, alkalmazott informatikai, logisztikai és minőségügyi specializációi kerülnek kifejlesztésre, valamint a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak tepelülésmenedzser specializációja és a GVAM foksz szak szakindítási anyaga. 9

A módszertan jelentős fejlesztése valósul meg a duális módszertan adaptálhatóságának áttekintésével és pilot projektkénti bevezetésével, valamint a felnőttképzési programok kidolgozásával. A megvalósítás a célcsoport számára kínált három tantárgy angol nyelvű programjának kidolgozását is tartalmazza. A főiskola önállóan elnyert pályázata az idegen nyelvű képzési rendszerének fejlesztését szolgálja, TÁMOP- 4.1.2.D-12 /1/KONV-2012-0013 azonosító számú. Külső és belső tanfolyamok, egymásra épülő képzések és szakirányú továbbképzések kidolgozása szerepel a projektben, a rövid ciklusú képzések kultúráját erősítve az intézményben. A szakirányú továbbképzések területén három képzés kidolgozása jelent megvalósítói kötelezettséget. Az angol szaknyelvre kerülnek kidolgozásra a programok, amelyek a későbbiekben más nyelvekre is adaptálhatók. 1.6. Munkaerő-piaci információk A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisából kinyerhető szekunder információkat meghaladóan a főiskola az elmúlt években több olyan kutatást is végzett (DPR, vállalati lekérdezés), amelynek eredményei azt igazolják, hogy a meglévő üzleti szakok piacképesek, a hallgatók viszonylag gyorsan tudnak elhelyezkedni. A rendkívül éles versenyben azonban szükségessé válik a képzési kínálat és tartalom olyan módosítása, amely az intézmény számára a hallgatói létszám növekedését eredményezi már rövid távon is, valamint hozzájárul a munkaerőpiacon a szervezeti igények minél magasabb szintű kielégítéséhez. A pályázatok mindegyike tartalmaz munkaerő piaci kutatást, amelyek megelőzve a fejlesztéseket azok tartalmának meghatározásában adnak iránymutatást. Célzott kutatás folyt pályázati megvalósításban az idegen nyelvi kommunikáció iránti munkaerőpiaci elvárásokról. A DPR visszacsatolás megerősíti, hogy a munkaerőpiac elvárásainak megfelelőek a képzéseink, a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei jók. A vállalatok a végzős hallgatóktól az eddiginél is gyakorlatiasabb tudást, nagyobb önállóságot, kreatív, problémamegoldásra irányuló tevékenységet várnak. A vállalati elvárások közül ki lehet emelni azokat, amelyeket a szervezetek a diplomás pályakezdők esetén leginkább hiányolnak: szóbeli kommunikáció, idegen nyelv tárgyalóképes használata, gyakorlati tapasztalat. 1.7. A 2011-2013. tanévek beiskolázási tapasztalatai A beiskolázási jelentéseket alapján a jelentkezők száma a 2011. évi átmeneti növekedés után tovább csökkent. A felvett hallgatók pontszáma is csökkenő tendenciát mutat, a minimum pontszám növekedése ellenére. Emiatt jelentős szerepet kap a felzárkóztatás, 10

elő- és utókompenzáció. Erre külön tanfolyamok is szervezhetők, de a hallgatói támogatások egyik fajtája a korrepetáló órák és a nyelvi órák különböző módszer szerinti beépítése a képzési folyamatba. A felvételi előkészítő foglalkozások alkalmazásával a felvételt nyert, de alacsony pontszámú hallgatók főiskolai tanulmányi teljesítménye javulhatna. A beiskolázás eredménye képzési szintenként, szakonként és tagozatonként eltérő. - Az alapképzésben a szakok eltérően tudták feltölteni kapacitásukat, a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök képzést sikerült ismét indítani nappali és levelező tagozaton is. Gépészmérnök szak csak levelező tagozaton indult, míg a nemzetközi gazdálkodás szak indítása minden képzési formában szünetel. - Az üzleti felsőoktatási szakképzések iránti kereslet jóval alacsonyabb lett az Fsz képzések iránt megnyilvánultnál, erőteljesebb marketingkommunikáció szükséges. - Szakirányú továbbképzéseinken tanulók száma növekedett, elsősorban a közvetlen eladásnak köszönhetően, a második évfolyam indult a közelmúltban fejlesztett vízgazdálkodási szakmérnök/szakreferens szakon 1.8. A képzések és szakok létesítésének, indításának szabályozása A főiskola képzés-innovációját jelentősen befolyásolja a jogszabályi háttér, amely az új képzések indításánál eltérő korlátokat mutat. - Az alap- és mesterszakok indításának szabályai szigorúak, a kérelmek elbírálásában a MAB szerepe meghatározó. A képzés személyi feltételei nehezen teljesíthetők, mivel a tantárgyfelelősi státusz tudományos fokozatot és a tantárgyakhoz kapcsolódó, publikációkkal igazolt tudományos tevékenységet követel. - A versenyelőnyt eredményező speciális, új (az alapszakok és mesterszakok jelenlegi listájában nem szereplő) képzéseket célzó beadványoknak létesítési és indítási eljáráson is keresztül kell menniük. Ez a kétlépcsős eljárás nehezíti az esetlegesen általunk kidolgozandó új szakok indítását. Az új képzések MAB akkreditációjának eredményei azt mutatják, hogy az intézmények kérelmeinek jelentős része elutasításra kerül. - A foksz szakok indításának eljárásrendszere jóval egyszerűbb, azonban szintén MAB véleményezés szükséges - Legegyszerűbb a szakirányú továbbképzések indítása, itt csak regisztrációs kötelezettség terheli az intézményt. Az Nftv. új jogosítványokat adott az Oktatási Hivatalnak és szakértői testületként működteti a MAB-ot. Mivel a MAB követelményeinek a beadványok 10-15%-a felel 11

meg, számítani kell a támogatást első körben meg nem kapó minősítésekre, többszörös benyújtási eljárásokra. Ezt szempontként az időtervben is figyelembe kell venni. A szakirányú továbbképzések regisztrációja változatlanul egyszerűbb és gyorsabb. Az új Felnőttképzési törvény alapján az OKJ képzések nyilvántartási rendszere és engedélyezése is új eljárásrend szerint történik, valamint a saját képzések is új rendszerben regisztráltathatók. 1.9. Belső erőforrások A MAB intézményakkreditációs minősítése alapján az intézmény belső erőforrásai, főállású oktatóinak létszáma, a minősítettségi arány és a teljes munkaidős oktatók aránya megfelel a követelményeknek. Szűkös kapacitás a teljes munkaidős oktatók esetében lehetséges időlegesen a magas óraadói létszám miatt. A képzésfejlesztések esetében a képzési engedély megszerzéséig elegendő csak nyilatkozatot adniuk a képzés oktatásában a későbbiekben résztvevőknek. Ezek birtokában a belső erőforrások várhatóan biztosíthatók. A főiskola erőforrásai a nagy versenytársakhoz viszonyítva szerények, a személyi feltételeket vizsgálva, képzésfejlesztési szempontból az alábbi megállapítások tehetők: - Jelenlegi alapszakjaink tantárgyainak gondozása és a tantárgyfelelősökkel szemben támasztott követelmények (tudományos fokozat, szakirányú publikáció) csak részben teljesülnek. Ez mennységi és strukturális problémát is jelent. - Új szakok indítása újabb fokozattal rendelkező oktatók felvételét igényli. Megjegyzendő, hogy a PhD tanulmányokat végző kollégák egy része dinamikusan halad a fokozatszerzés felé és rövid időn belül hozzájárulhatnak új képzések indításának sikeréhez. A környezeti elemzés eredményeként megállapítható, hogy - a főiskola pozíciója a felsőoktatási piacon romlott, az intézmények közötti versenyben a jelenlegi képzési struktúra nem eredményez meghatározó versenyelőnyt - a demográfiai trend jól mutatja, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok száma egyre kisebb, amely a jövőbeli a kereslet csökkenését vetíti előre - a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozási lehetőségeinek változása az agrár és műszaki szakok iránti keresletet növelte, az üzleti szakok iránti érdeklődést csökkentette, ami az intézmény szakjain tanuló hallgatói arányokat is módosította 12

2. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA A képzésfejlesztési koncepció a befolyásoló környezeti tényezőkön alapulva az alábbi tervezési szakaszok során alakult ki: Helyzetelemzés előző koncepció megvalósulásának értékelése jelenlegi képzési portfólió megállapítása Befolyásoló tényezők meghatározása külső tényezők nyújtotta lehetőségek és korlátok belső erőforrások -fejlesztések és korlátok Képzési potenciál meghatározása tanszéki javaslatok beépítése Koncepció- 1. változat elkésztése vezetői értekezlet véleményezése Koncepció- 2. változat elkésztése Oktatásfejlesztési Bizottság véleményezése Koncepció- 3. változat elkésztése Kompetencia Tanács véleményezése Koncepció- 4. változat elkésztése Rektori Tanács véleményezése Koncepció- 5. változat elkésztése Szenátus döntése 13

3. A KÉPZÉSFEJLESZTÉS ELVEI ÉS IRÁNYAI 3.1. A képzésfejlesztés elvei A főiskola jelenlegi képzéseinek elemzése függvényében a képzésfejlesztés alábbi elvei körvonalazódtak: - a képzésfejlesztésben elsődlegesnek kell tekinteni a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodó és a pályázati kötelezettségek teljesítéséből származó képzési programok kidolgozását, illetve a jelenlegi programok módosítását - az új képzések fejlesztése eredményezzen hallgatói-létszám növekedést, a képzések feleljenek meg a rövid távú hallgatói- és a hosszabb távú vállalati keresletnek is - a képzésfejlesztés fontos szempontja, hogy a hallgatók megszerzett tudásukat a megfelelő szituációban képesek legyenek alkalmazni, mind a szakterülethez közvetlenül kapcsolódó készségek (hard skills), mind a foglalkoztathatóságot és szakmai sikert, előmenetelt jelentősen növelő egyéb, személyes készségeket (soft skills) is - a képzési programokban továbbra is teret kell adni a problémamegoldásra irányuló, projekt jellegű, kreativitást igénylő hallgatói tevékenységnek - a képzésfejlesztés terjedjen ki minden képzési szintre (foksz, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felnőttképzés), megadva a főiskola számára a képzések szakindítási kérelmének benyújtási lehetőségét. A képzési struktúrában kapjanak nagyobb szerepet a munkaerő-piaci elvárásokhoz gyorsan és rugalmasan igazodó rövid idejű képzések is - a képzésfejlesztés a kapacitáskihasználtáságot növelő, de költségtakarékos megoldású legyen, a közös képzési szakaszban illeszkedjen jelenlegi szakjainkhoz az összevonási lehetőségeket megteremtve - a képzésfejlesztés a tartalmi és módszertani szempontok összehangolása mellett történjen, amely igényli a képzések szabályozásának és szervezésének (távoktatás módszertanának szélesebb alkalmazása, nem formális és informális tanulás elismerése, rugalmas tanulási utak kialakítása, a nemzetközi mobilitás ösztönzése, feltételeinek javítása) - a duális képzésmódszertan fokozatos bevezetése a módszertannak megfelelő képzésekben - az új képzések indítása biztosítson bevételi forrást a főiskola számára, növekedjen a főiskola dolgozóinak létbiztonsága - a hallgatóink számára kiegészítő képzettségek megszerzési lehetőségének biztosítása az alapképzés vagy a felsőoktatási szakképzés időtartama alatt 14

3.2. A képzésfejlesztés irányai 3.2.1. Új képzések kidolgozása, akkreditáltatása, regisztrálása és indítása Alapképzés új szak: Kereskedelem és marketing angol nyelven - a szünetelő Nemzetközi gazdálkodási szak angol nyelvű képzési kínálatának helyébe lépő kínálati elem - az oktatás jelentős személyi többletráfordítást nem igényel - az akkreditációs megfelelés jó Vízgazdálkodási agrármérnök műszaki-gazdálkodási specializációval - pályázati finanszírozás - a szakmérnöki képzéssel megalapozott - a kidolgozás szükséges, az akkreditáció a feltételek fennállása esetén Alapképzés új specializáció: Kereskedelem és marketing alapképzés nemzetközi kereskedelem és szállítmányozás specializáció - a szünetelő Nemzetközi gazdálkodási szak szakirányának adaptációja a meglévő know-how hasznosítása érdekében - a nemzetközi gazdálkodás foksz magas kreditbeszámítású bemeneti szakjának kialakítása Műszaki menedzser alapképzés kötöttpályás járműipari specializáció - a térségi vállalkozások munkaerőigényének kielégítése - járműgépész alapszak indítás előkészítése - az alapszak tartalmi korszerűsítése - pályázati feladat és finanszírozás Műszaki menedzser alapképzés alkalmazott informatika specializáció - a térségi vállalkozások munkaerőigényének kielégítése - műszaki és gazdasági informatikus alapszak indítás előkészítése - az alapszak tartalmi korszerűsítése - pályázati feladat és finanszírozás Műszaki menedzser alapképzés logisztikai specializáció - térinformatikai és telematikai aktualitásokkal a térségi vállalkozások munkaerőigényének kielégítése - műszaki és gazdasági informatikus alapszak indítás előkészítése - az alapszak tartalmi korszerűsítése - pályázati feladat és finanszírozhatóság Műszaki menedzser alapképzés minőségügyi specializáció 15

- környezetirányítási aktualitásokkal a térségi vállalkozások munkaerőigényének kielégítése - az alapszak tartalmi korszerűsítése - pályázati feladat és finanszírozhatóság Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak településmenedzser specializáció - az alapszak tartalmi korszerűsítése - a differenciált szakmai ismeretek specializációkénti összefogása - MAB támogató véleménye - pályázati feladat és finanszírozhatóság Mesterképzés új szak: Vállalkozásfejlesztés - közös képzés megvalósulásának lehetősége határon túli felsőoktatási intézményekkel - ágazat-semleges, saját hallgatóink számára kedvező bemeneti lehetőséget biztosít, minden szervezetnél hasznosítható - a szak kidolgozásának vannak előzményei FOKSZ képzés új szak: Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök felsőoktatási szakképzés - az agrárképzések iránti kereslet kihasználása - az alapszak és a foksz szak tantervi harmonizációs lehetőségeinek kihasználása - markáns projektasszisztensi jelleg kialakítása - pályázati feladat és finanszírozhatóság Amennyiben a Szociális munka alapszak indítási engedélyét az intézmény megkapja új, az alapszaknak megfelelő Szociális és ifjúsági munka (szociális munka és ifjúságsegítő specializációkkal) felsőoktatási szakképzési szakot tervez - a Szociális munka alapképzési szak sikeres szakindítási bírálata után kidolgozandó, a szociális terület fejlesztése érdekében, - megalapozza a sikeresen, az NCSSZI szervezésével jelenleg működő rövid idejű, szociális területű képzések folytatásának HR feltételét, - segíti a főiskola több lábon állását, több tudományterületen való jelenlétét, - elősegíti a megye hátrányos helyzetű, roma népességének beiskolázását (amelynek azonban előfeltétele a megfelelő finanszírozási lehetőségek, ösztöndíj-lehetőségek felkutatása) (a képzésfejlesztés időben még nem ütemezhető) Szakirányú továbbképzések - konkrét munkaerő-piaci igényekhez illeszkedve kidolgozhatók - szakfelelősök által javasolt képzések - folyamatosan fejleszthetők, megújíthatók - könnyen regisztrálhatók - folyamatos bevételi forrást teremtenek. 16

Rövid idejű, munkaerőpiachoz és a hallgatói kereslethez rugalmasan alkalmazkodó OKJ képzések - központi programok rendelkezése állása - rövid idő alatt regisztrálható képzések - folyamatos bevételi forrást teremtenek - jól támogatják a munkaerő-piaci lehetőségek kihasználását - regisztrált képzési programmal pályázati lehetőségek nyílnak Célirányosan kidolgozott továbbképzési programok - konkrét vállalati igényekhez alakítható, rugalmas képzések, tréningek - nem szükséges regisztráció. 3.2.2. Jelenlegi képzéseink tartalomfejlesztése A tervezett tartalomfejlesztés a munkaerő-piaci elvárások és a KKK összehangolása alapján történik, amely kiterjed - mintatantervek korszerűsítésére - tantárgyleírások tartalmi módosítására - oktatás-módszertani innovációra. A tartalomfejlesztés kiemelt szempontja, hogy a munkaerő-piaci kompetencia-elvárások mind a tantervi struktúrában, mind a tantárgyi tartalomban, mind az oktatás módszertanában megjelenjenek. Kiemelt feladatok: - A képzés során a szakmai elvárásokhoz igazodó, a problémamegoldásra, kreativitásra alapozott gyakorlati tudáselemeket és azok alkalmazásának lehetőségét kiemelten kell kezelni. Ennek megvalósítását szolgálja: a képzési programok elemzésén alapuló, a kompetenciák megszerzését hatékonyabban biztosító tartalom és módszerek kialakítása a vállalati tevékenység tanulmányozására épülő szakmai tartalom aktualizálása a tudományos igényű elméleti és a gyakorlati hasznosítást szolgáló praktikus ismeretek egyensúlyának megteremtése a külső, vállalati szakemberek által tartott előadások gyakoriságának növelése a peer to peer projekt jellegű feladatok beépítése a tantárgyi programokba az önálló hallgatói munka oktatási időkereten belüli arányának növelése a vállalati hirdetésű, gyakorlati problémák megoldását célzó szakdolgozati témakörök meghirdetése a vállalati helyszínű, szakmai látogatásra alapozott tapasztalatszerzés arányának növelése. 17

- A hallgatók szaknyelvi (magyar) kommunikációs készségfejlesztése érdekében minden lehetséges tantárgynál növelni kell a prezentációk, valamint a szóbeli számonkérés arányát, a következetes értékelést. - Kiemelten kell kezelni azt a munkaerő-piaci elvárást, amely a hallgatókkal szembeni tárgyalóképes nyelvtudást fogalmazott meg. Ennek érdekében célszerű a magyar nyelvű szakmai órákon a hallgatói prezentációk legalább egy részét (pl. összegzés, javaslatok) idegen nyelven is kérni, valamint a hallgatókkal a jelenleginél több idegen nyelvű szakirodalmat feldolgoztatni. - Az alkalmazásképes nyelvtudás javítása érdekében szükségessé válik a szakokhoz kapcsolódó, speciális ismeretköröket tartalmazó, az Idegen nyelvi Tanszék és a Szaktanszékek együttműködésén, közös oktatáson alapuló C tárgyak meghirdetése és oktatása. - A szakmai gyakorlat rendszerének további formálása az Nftv. szakmai gyakorlóhelyekkel szembeni követelményeinek megfelelően. Módszertani fejlesztésként az e-learning technikák fejlesztése, a távoktatási módszertan kiterjesztése a szakirányú továbbképzések területére, illetve az e-korrepetitor bevezetése értékesíthető tesztek, feladatsorok formájában. 18

4. A KÉPZÉSFEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE Az új képzések kidolgozását, akkreditációját és indítását időben célszerű eltérően ütemezni, amelyet az alábbi táblázat mutat. Képzésfejlesztés/képzési programok kidolgozása Kereskedelem és marketing alapszak nemzetközi logisztikai jellegű szakirány Kereskedelem és marketing alapképzési szak (angol nyelven) Műszaki menedzser alapképzési szak kötöttpályás járműipari specializáció Műszaki menedzser alapképzési szak alkalmazott informatikai specializáció Műszaki menedzser alapképzési szak logisztikai specializáció Műszaki menedzser alapképzési szak minőségügyi specializáció Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak településmenedzser specializáció Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök felsőoktatási szakképzés Műszaki és agrár képzési területen tantervben szereplő angol nyelvű tantárgyi programok kidolgozása Vízgazdálkodási agrármérnök alapszak Idegen nyelvű képzések fejlesztése 2014. jan. vezetői és szenátus i döntés 2014. ápr. 2014. jún. MAB 2014. okt. 2015. febr. MAB 2015. jún. 2015. okt. 19

Vállalkozásfejlesztés mesterszak Szakirányú továbbképzési szakok OKJ képzések (KH-MUK regisztráció alapján) (VM képzések) Rövid ciklusidejű egyéb képzések (nyelvi, szakmai és tréning) Határmenti székhelyen kívüli és közös képzések Duális módszertan adaptálása, pilot program kidolgozása Meglévő képzések tartalomfejlesztése (: Oktatásfejlesztési Bizottság, : Kompetencia Tanács : Szenátus) A képzésfejlesztés részletes ütemezése és a költségek részletes tervezése a koncepció elfogadása után történik. A fentiekben megfogalmazott képzésfejlesztés eljárási költségei önerőből, a kidolgozás személyi feltételeinek finanszírozása egyrészt főként pályázati forrásból valósítható meg, másrészt a munkaidőkeret e célt szolgáló részének terhére. 20