8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog. 2011. március 31. Nemzetközi jog II. I. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szervezete: Tagság állandó tagok + választott tagok Állandó: 5 Választott: 10 (Kgy. Választja 2 évre méltányos földrajzi megoszlás szerint: 5 - afroázsiai országok, 2 - Latin-Amerika, 1 - Kelet-Európa, 2 - Nyugat-Európa és más országok) Reformtervek, méltányos képviselet megkérdıjelezıdése Ülések gyakorlatilag folyamatos ülésezés, soros elnök hívja össze (havonta, angol ABC) Segédszervei (vezérkari bizottság, békefenntartó mőveletek irányító szervei, törvényszékek) Határozathozatal Eljárási és érdemi kérdések Eljárási: 9 igen Érdemi: 9 igen, benne az 5 állandó tagé (=vétójog) (az is érdemi kérdés, hogy valamilyen kérdés érdemi-e = kettıs vétó) Tartózkodás, kötelezı tartózkodás (viták békés rendezése esetén) 1
Határozatok jogi természete A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait az Alapokmánynak megfelelıen elfogadják és végrehajtják. (25. cikk) A BT határozatai általában kötelezik a tagállamokat, kivéve, ha a Tanács egyértelmően ajánlást fogad el. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása Erıszak tilalma kollektív biztonság rendszere A nemzetközi és biztonság fenntartásáért a fı felelısséget az ENSZ viseli! 4 feladat: A. Viták békés rendezése B. Eljárás a béke megszegése, veszélyeztetése, támadó cselekmények esetén C. Békefenntartás D. Leszerelés, fegyverkorlátozás 2
A. A viták békés rendezése (Ao. VI. fejezet) Vita, amely a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztetheti gyakorlatban kiterjesztı értelmezés Ki fordulhat a BT-hez? Tagállamok (kivételesen nem tagállamok) Közgyőlés Fıtitkár Mit tehet a BT? Kivizsgálás (helyette: informális módok) Felek felhívása a békés rendezésre Rendezési módot ajánl Ajánlást tesz a vita rendezésének elveirıl Közgyőlés szerepe: bármely konkrét helyzetet megvitathat és ajánlásokat tehet B. Eljárás a béke megszegése, veszélyeztetése és támadó cselekmények esetében 1. A különbözı helyzetek minısítése, 2. Az ideiglenes rendszabályok foganatosítása, 3. A nem fegyveres rendszabályok alkalmazása, 4. A fegyveres rendszabályok lehetıvé tétele 1. A helyzetek minısítése Kiterjesztı értelmezés Belsı konfliktusok Népek önrendelkezési jogának megtagadása Emberi jogok megsértése Terrorizmus, stb. Elvileg alapfeltétel gyakorlat (ideiglenes rendszabályok) 3
2. Ideiglenes rendszabályok Cél: megakadályozni a helyzet súlyosbodását Könnyebb a politikai kompromisszum Ajánlások Példák: Tőzszünet elrendelése Ellenségeskedés beszüntetésének követelése Haderı kivonásának követelése Status quo ante elrendelése 3. Nem fegyveres rendszabályok Kötelezı határozatok Cél: elvárt magatartás kikényszerítése 1. alkalom: Rhodesia 1965 Hidegháború után egyre gyakoribb + Köre is kibıvült Törvényszékek felállítása Terrorizmus finanszírozásának akadályozása E határozatok minden államot köteleznek 4. Fegyveres rendszabályok Terv (közös hadsereg) gyakorlat BT felhatalmazást ad A határozatok nem kötelezıek! 3 eset: Korea (1950) Irak (1991) Afganisztán (2001) Líbia (2011) Határozatok ellentmondásos tartalmúak sokféleképpen értelmezhetı a benne rejlı felhatalmazás (pl. 2003 Irak) A Közgyőlés szerepe: bármely kérdést vagy ügyet megvitathat és ajánlást tehet az államoknak és a Biztonsági Tanácsnak (korlátozott) + Egyesülve a békéért határozat 4
C. Békefenntartás Hidegháború: gyakori konfliktusok, de a kezelésük szinte lehetetlen (BT összetétele) + Nem volt megoldás az Alapokmányban! feltalálták a békefenntartást 1956, szuezi válság Hidegháború végétıl: második generációs békefenntartó mőveletek Polgárháború esetén Nemcsak katonai feladatok: demokrácia védelme béke helyreállítása, kikényszerítése, újraépítése, emberi jogok védelme, stb. Fontos jogforrások: fıtitkári jelentések + az egyedi határozatok (Ao.-ban nincs benne!) A békefenntartás irányelvei (tradicionális): Cél: helyzet elmérgesedésének megakadályozása, a felek között ütközı erık képzése (csak önvédelemre használhatnak fegyvert) Nem kényszerintézkedés: elengedhetetlen feltétele az érdekeltek hozzájárulása A BT rendeli el, de a részvétel önkéntes Fıtitkár irányítja A békefenntartás irányelvei (új típus): Lazult a hozzájárulás követelménye (polgárháborúban nehezen képzelhetı el mo. lehet: BT VII. fejezet keretében jár el) Intézményi bıvülés (pl. regionális nki szervezetek, más ENSZ szervek) A fıtitkár feladatai is bıvültek: a katonai parancsnok kinevezése mellett a politikai feladatokat különmegbízottján keresztül irányítja. 5
D. Leszerelés Alapokmány rendelkezései: Közgyőlés megvizsgálhatja a leszerelést és a fegyverkezés szabályozását irányító elveket és ilyen elvek tekintetében ajánlásokat tehet BT feladata a fegyverkezés szabályozását szolgáló rendszer létesítésére vonatkozó tervezet megalkotása Nem tartalmaz általános leszerelési kötelezettséget Nki szerzıdések hálózata szabályozza Legfontosabb szerzıdések: a) Nukleáris fegyverekrıl szóló szerzıdések 1963. évi részleges atomcsend szerzıdés (1996. átfogó atomcsend egyezmény nem lépett hatályba) 1968. atomsorompó egyezmény többféle állami kötelezettség, nukleáris energia békés célú felhasználása lehetséges nki ellenırzés mellett b) A nukleáris fegyverek célba juttatásának eszközeirıl szóló szerzıdések 1972. ABM szerzıdés (rakétaelhárító rendszerek tilalmáról) 1972. SALT-I. (stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról) 1979. SALT-II. nem ratifikálták START egyezmények: stratégiai fegyverzetcsökkentési szerzıdések c) A bakteriológiai és toxin fegyverek eltiltásáról szóló (1971. évi) New York-i egyezmény d) (1993. évi) vegyi fegyver tilalmi egyezmény 6
A humanitárius nemzetközi jog 1. Fejlıdése Ius ad bellum ius in bello 1864 elsı genfi egyezmény a háború áldozatainak védelmérıl (nem elızmény nélküli) 1899. évi és 1907. évi hágai békekonferenciák 13 hágai egyezmény (háború törvényei és szokásai) Források: Nemzetközi szerzıdések hágai és genfi jog Nki jog általános szabályai 2. Genfi jog 1949 4 genfi egyezmény A hadra kelt fegyveres erık sebesültjei és betegei helyzetének javításáról; A tengeri haderık sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javításáról; A hadifoglyokkal való bánásmódról; A polgári lakosság háború idején való védelmérıl A nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmérıl szóló 1977. évi I. jegyzıkönyv A nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmérıl szóló 1977. évi II. jegyzıkönyv 7
3. A hágai jog 1899-1907: 13 hágai egyezmény Nagy része elavult De vannak idıtálló rendelkezései kulturális javak védelmérıl szóló egyezmény (1954) + jegyzıkönyvei formailag hágai jog, tartalmilag inkább genfi jog (a kulturális javak elpusztításának, elrablásának tilalma, visszaszolgáltatásuk, helyreállításuk kötelezettsége) 4. A nemzetközi jog általános szabályai A szerzıdéses szabályok túlnyomó része szokásjogi szabály is (Martens klauzula) Bizonyos szabályok ius cogens rangja sem kétséges Általános humanitárius követelmények Polgári lakosság megkülönböztetése és kímélete Emberi jogok tiszteletben tartása http://www.icrc.org/ihl.nsf/topics?openview 5. Hadviselı felek - semlegesek Hadviselı felek: Nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevı államok önrendelkezési jogukat fegyverrel érvényesítı népek Semlegesek Ad hoc semlegesség (egyoldalú nyilatkozat) Állandó semlegesség (nki szerzıdés, nki kötelezettség béke idején is, megsértése súlyos nki jogsértés) 8
6. Polgári lakosság - kombattáns Kombattáns: fegyveres összeütközésben közvetlenül résztvevı személy Joguk van ölni, sebesíteni, elfogni, zsákmányolni, rongálni Ha elfogják İket hadifoglyok lesznek (kímélet) Hadsereg katonái + milíciák + népfelkelık + (1949) gerilla, ha fegyvereit nyíltan viseli, (1977 enyhít) megkülönbözteti magát a polgári lakosságtól, felelıs parancsnokság alatt áll, és tiszteletben tartja a háború törvényeit és szokásait Polgári lakosság: aki nem kombattáns Védelmüket szigorú tilalmak biztosítják: A támadás szigorúan csak katonai célpontok ellen irányulhat; Tilos minden olyan erıszakos cselekmény, amelynek elsıdleges célja, hogy rettegést keltsen a polgári lakosság körében; Tilos megkülönböztetés nélküli támadásokat indítani (pl. a szınyegbombázás); Védelemben részesülnek a létfenntartáshoz szükséges javak; Egyéb védett személyek (szélesebb kör mint a polgári lakosság): sebesültek, betegek, hajótöröttek, hadifoglyok Mind a sebesülteket és betegeket, mind a hadifoglyokat emberséges bánásmódban kell részesíteni. Fel kell kutatni és összeszedni a sebesülteket és betegeket, biztosítani kell részükre a szükséges gondozást. Külön szabályok szólnak az adatok megállapításáról, a temetésekrıl, az egészségügyi alakulatokról, épületekrıl és felszerelésekrıl, a sebesült és betegszállításról, az egészségügyi szolgálat ismertetı jelérıl (vörös kereszt, vörös félhold). A harmadik egyezmény rendelkezik a hadifoglyok internálásának szabályairól, a szállásról, élelmezésrıl és ruházatról, az egészségügyi és lelki gondozásról, a hadifoglyok munkájáról és zsoldjáról, a külvilággal való kapcsolattartásról, a hadifoglyokkal szembeni büntetı és fegyelmi megtorlásról. A nagybeteg és a súlyosan sebesült hadifoglyokat haza kell szállítani, a tényleges ellenségeskedések megszőnésével pedig a hadifoglyokat késedelem nélkül szabadon kell bocsátani és haza kell szállítani. 9